Szabotázs
okozhatta a Proton-M rakéta fellövésének sikertelenségét, - az eset
kivizsgálására létrehozott nyomozóbizottság vezetője kijelentette, hogy a
szándékosság lehetősége is a nyomozás tárgyát képezi. "Minden
eshetőséget részletesen megvizsgálunk. Nem zárjuk ki a szabotázs
lehetőségét sem" - mondta Alekszandr Daniljuk, a május 16-i incidens
nyomozóbizottságának vezetője.

Az Oroszország eddigi legfejlettebb telekommunikációs műholdját
hordozó Proton-M rakéta az indítást követően hibásodott meg, mielőtt még
földkörüli pályára tudta volna állítani a műholdat. Az emelkedés
harmadik fázisában a hajtómű meghibásodott és a rakéta a műholddal
együtt elégett a légtérben.
Ez volt a második kísérlet, hogy ilyen típusú műholdat feljuttassanak
a világűrbe, a sorozat előző műholdja szintén szabotázs áldozata lett.
2013 júliusában egy ugyanilyen típusú műholdat akart földkörüli pályára
állítani a Roszkozmosz, akkor is a kilövés után állt le a rakéta
hajtóműve, majd visszazuhant és felrobbant.
A szabotázs verzió lehetőségét számos orosz média megemlítette,
valamint Dimitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes is beszélt a
lehetséges szabotázsról.
Korábban a Roszkoszmosz bejelentette, hogy a baleset valószínűleg
gyártási hiba következménye. A korábban érvényben lévő nemzetközi
együttműködések miatt konzorciumokon és kisebbségi tulajdonokon
keresztül nyugati érdekeltségeknek is rálátása volt a gyártási folyamat
egyes szakaszaira. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a meghibásodást a
gyártási folyamat melyik szakaszában keletkezett hiba okozhatta.
https://www.youtube.com/watch?v=cdY1W9A2fbg
https://www.youtube.com/watch?v=cdY1W9A2fbg
Az Egyesült Államok az Oroszországgal szemben hirdetett szankciókkal
annyit ért el, hogy Moszkva felfüggesztette a NASA-val való
együttműködést, így az amerikai asztronauták már nem tudnak feljutni a
nemzetközi űrállomásra, csak ha Moszkvának hatalmas összeget fizetnek
egy-egy kilövésért. Az Egyesült Államok korábban költségvetési hiányok
miatt leállította az űrsikló programot és több rakétaprogramot, ennek
köszönhetően 2020 előtt már akkor sem tudnak önerőből hozzáférni a
Nemzetközi Űrállomáshoz, ha újraindítják valamelyik programot. Az
amerikai űreszközök feljuttatása a szankciók bevezetése előtt az orosz
hordozórakétákkal volt lehetséges. Feltehetőleg Washington szabotálta
mindkét Proton-M rakéta kilövését, hogy Oroszország minél kevesebb
előnyhöz juthasson a világűrben, amíg az USA újra önállósítani tudja
saját űrprogramját.
Az Egyesült Államok saját geopolitikai érdekének alárendeli a
technológiai fejlődést, így a nyugat hatalmi törekvései miatt a haladás
akadályává válik.
http://www.hidfo.net/2014/05/29/szabotazs-aldozata-volt-proton-m-raketa
Dokkolt a Szojuz a Nemzetközi Űrállomásra
Tegnap,
13 órai repülés után gond nélkül dokkolt a Szojuz űrhajó. A három fős
legénység épen és egészségesen érkezett meg az ISS nemzetközi
űrállomásra egy orosz, egy amerikai és egy német asztronautával. A
tervek szerint 165 napot töltenek el az űrállomáson.
A Proton hordozórakéta balesete után sokan kérdőjelezték meg az orosz
rakéták biztonságát. Amerikai pilótával a fedélzetén érdekes módon nem
történt hasonló baleset, csak akkor, amikor teljesen orosz szállítmányt
szállítottak volna - ugyan más típusú rakétával. Ezek az apró
körülmények megerősítik azt az elképzelést, amelyről az orosz média is
egyre többet beszél, hogy a külföldi résztulajdonú cégek szabotálják az
orosz fellövéseket. Putyin elnök éppen ezért jelezte, hogy kizár a
megrendelésből minden olyan céget, amelyben külföldi tulajdon van, sőt
az összes civil vállalkozást, amely alkatrészeket szállít a Roszkoszmosz
állami vállalatnak.

A szojuz fellövése
Orosz független források szerint az amerikai és európai közösségeknek
ötszörös árat kellett fizetni a fellövésért. Moszkva az amerikai
szankciók bevezetése után jelezte, elképzelhető, hogy felmond mindennemű
megállapodást a NASA-val, és többet nem szállít semmit az ISS-re, sem
asztronautát, sem eszközöket vagy ellátmányt. A NASA igazgatója tudatta
az Obama kormánnyal, hogy ebben az esetben legalább 2020-ig leáll
mindennemű űrkutatás, az Egyesült Államoknak nincs eszköze, ami
kiválthatná az orosz szállításokat. Ezek után az Egyesült Államok titkos
egyezkedésbe kezdett Moszkvával - teljesen alárendelt helyzetből -
amely végén Putyin beleegyezett a további szállításokba sokszoros áron.
Hogy milyen háttéralkuk köttetek meg emiatt nem tudni - azokról
természetesen nem szólnak.
http://www.hidfo.net/2014/05/30/dokkolt-szojuz-nemzetkozi-urallomasra