2012. július 2., hétfő

Irán lezárja a Hormuzi-szorost

Az iráni nemzetgyűlés biztonság- és külpolitikai bizottsága kidolgozta a Hormuzi-szoros lezárásának sürgősségi törvénytervezetét válaszul az Egyesült Államok és az Európai Unió által beiktatott olajembargóra. A tervezet nemrég lett benyújtva, a nemzetgyűlés 290 tagjából eddig 100 írta alá. A javaslat szerint az iráni védelmi erők blokkolni fogják minden olyan olajszállító hajó áthaladását a Hormuzi-szoroson, amely az Irán elleni gazdasági szankciókban részt vevő országokba szállítana olajat. Ebrahim Agha-Mohammadi, a bizottság tagja ezt a mai nap során jelentette be, és egyben azt is leszögezte, hogy a perzsa állam minden belföldi- és határvizen meg fogja akadályozni minden olyan olajszállító hajó áthaladását, ami az Irán elleni szankciókat támogató országokba tart.
Molnár István


Újabb átcsoportosítások a Hormuzi-szoros térségében

Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros a nemzetközi felségvizekhez tartozik és az Egyesült Államok meg fogja akadályozni az olajkereskedelem blokkolását. A Perzsa-öbölben jelen van két amerikai repülőgép-anyahajó 48-48 vadászbombázóval, és két atom-tengeralattjáró, hogy ennek érvényt szerezzenek. A hivatalosan is a szoros lezárása miatt jelen lévő egységeken kívül az amerikai haditengerészet és az USA nyugati szövetségesei jelentős erőket állomásoztatnak a térségben, de a nyugatiak nem mernek beavatkozni, ameddig az alternatív olajkereskedelmi útvonal nem biztosított.
Szaúd-Arábia két további csőrendszert állított használatba, hogy ha a Hormuzi-szoros lezárása teljessé válik és megindul az amerikai beavatkozás, alternatív útvonalon biztosítani tudják az olajexportot. Ez esetben valószínűsíthető, hogy az újonnan beüzemelt csőrendszer is célponttá válik, ha nem is közvetlen az iráni haderő, de rejtélyes, „ismeretlen szélsőségesek” hajthatnak végre támadásokat.
Az amerikai flotta nagy része a kalózok elleni akciók ürügyén van jelen a térségben. Külön érdekesség, hogy „a kalózok ellen” további atom-tengeralattjárókat, több mint százezer tengerészgyalogost, több partraszálló csoportot is készenlétben tartanak, az aknaszedő flottát ismét megduplázták, és ballisztikus rakéták elfogására alkalmas torpedórombolókat is átirányítottak a térségbe. Ezzel párhuzamosan Oroszország is megnövelte a kalózellenes akciókra készenlétben tartott erőit.
Úgy tűnik, hogy Irán a Hormuzi-szoros kapcsán egyelőre a pánik által könnyen sebezhető nyugati gazdaságban akar pánikot kelteni, a nyugati országok és arab szövetségeseik pedig az alternatív olajszállítási útvonalak biztosításával vannak elfoglalva. A Hormuzi-szoros körüli feszültség meghatározó eleme, hogy míg Szaúd-Arábia a 100 dollár alatti, Irán a 100 dollár fölötti olajárban érdekelt, katalizátorként pedig jelen van az a tényező, hogy a csökkenő olajárak az orosz költségvetést is felboríthatják. Így Oroszország szintén az árak magasan tartásában érdekelt, amire a Hormuzi-szoros körüli feszültség fenntartása ideális eszköz.
Molnár István


A vasárnap életbe lépett uniós olajembargó hatásának tompítására hozott iráni intézkedéseket követően a New York Times arról adott hírt, hogy a Pentagon „jelentős katonai erősítést” küldött a Perzsa-öbölbe, ezzel is üzenve az iráni vezetésnek. A Pentagon a szankciókra tett iráni reakciót követően jelentette be a mozgósítást.

Az iráni parlament hétfőn törvényjavaslatot fogalmazott meg a szankciókban résztvevő országokba tartó olajszállítmányok blokkolására. Ibrahi Agha Mohammadi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának egyik tagja azt mondta, a törvény „tulajdonképpen egy vészforgatókönyv a szoros lezárására,” mielőtt további szankciókat vezetnének be az ország ellen.
„Az elkövetkezendő hetek és hónapok során több, a szóban forgó törvényhez hasonló lépésre is számíthatunk Irán részéről,” nyilatkozta Gareth Porter, tényfeltáró riporter a Russia Today csatornának. Porter úgy spekulál, hogy az irániak először korlátozott számú aknát helyeznének el az öbölben, hogy ezzel megemeljék az olaj világpiaci árát és így kereskedelmi háborút indítsanak az ellenük szankciókat kivető nyugati országok ellen.
Januárban Martin Dempsey tábornok, amerikai vezérkari főnök azt mondta, hogy Irán technikailag képes lenne a Hormuz-szoros lezárására. „Több olyan módszert is kidolgoztak, ami lehetővé teszi a Hormuz-szoros ideiglenes lezárását,” mondta Dempsey. „Mi pedig több olyan módszert dolgoztunk ki, amellyel bizonyosan leküzdhetjük ezt az akadályt, ha valóban megtennék.”
2008-ban Irán katonai légi bázist alakított ki az öböl közelében fekvő Jask-ban. Habibollah Sayyari, iráni tengernagy azt mondta, hogy a bázis létrehozása új védelmi vonalat jelent és a szoros lezárásában hivatott segíteni. „Ebben a régióban képesek vagyunk bármilyen ellenséges behatolást megakadályozni a szoros területére, amennyiben ez szükségessé válik,” mondta Sayyari.
Christian Le Miere, a londoni Nemzetközi Stratégiakutató Intézet tengerészeti szakértője még januárban a Ria Novosti-nak nyilatkozva elmondta, hogy Irán „gyors rakétakilövő hajói valóban komoly veszélyt jelentenek a kereskedelmi hajókra nézve. Irán elsősorban ezeket a gyors hajókat és aknákat vetné be az öbölben és a Hormuz-szorosban tartózkodó vízi járművek ellen.”
Az Iráni Forradalmi Gárda is hadgyakorlatot tartott a héten. A Wall Street Journal szerint a Nagy Próféta 7 elnevezésű gyakorlat során az izraeli célpontok megtámadására is alkalmas új rakétarendszert is tesztelték. Az izraeli Iron Dome rakétavédelmi rendszer kilövésének képessége mellett Irán azzal is büszkélkedett, hogy új, Arm (kar) elnevezésű ballisztikus rakétái törökországi NATO célpontokat és a Perzsa-öbölben tartózkodó hajókat is képesek eltalálni.
Az elmúlt néhány hét során a Pentagon nagyszámú hadihajót és katonai repülőt, köztük F-22s és F-15Cs vadászrepülőket küldött a Perzsa-öbölbe, amelyek a parti rakétaállások mellett távoli iráni célpontok megtámadására is alkalmasak. Az amerikai tengerészet a Ponce nevű átalakított kétéltű szállító és dokkoló járművet is az öbölbe irányította, hogy szükség esetén a különleges alakulatok vagy „humanitárius támogató egységek” úszó irányító központjául szolgálhasson, írta a Times.
„Üzenetünk Iránnak: ’Eszetekbe ne jusson!’” mondta az amerikai védelmi minisztérium egyik vezető beosztású munkatársa a lapnak. „Eszükbe se jusson a szoros lezárása. Hatástalanítani fogjuk az aknákat. Eszükbe se jusson a gyors hajók bevetése, hogy bajt okozzanak a katonai vagy kereskedelmi hajóknak, mert azonnal az öböl fenekén találják magukat!” 

Forrás: Infowars.com

 

Irán újabb hazai fejlesztésű rakétákat tesztel


Az iráni forradalmi gárda Irán szívében megkezdte A Hetedik Nagy Próféta elnevezésű rakétateszteket. A három napos gyakorlat célja új típusú, hazai fejlesztésű föld-föld rakéták tesztelése. A különböző típusú, rövid- és középtávú rakéták a szimulációkban a térségi államokban található ellenséges légierő bázisait fogják megsemmisíteni a Szemnan sivatag területén.
Ezek nyilvánvalóan az Egyesült Államok katonai létesítményei, melyek körbeveszik Iránt, és immár valamennyi, a szomszédos országokban működtetett amerikai katonai bázis az iráni rakéták hatótávján belül van. (bár egy Irán elleni támadás esetén nyilvánvalóan az izraeli telepeknek is fog jutni Irán hazai fejlesztéseiből - a szerk.)
A térségben már rekordszámúnak mondható szárazföldi és haditengerészeti gyakorlat zajlik az iráni rakétatesztekkel párhuzamosan, melyek ebben a helyzetben nem csak a közeljövő valószínűsített helyzeteire felkészülést szolgálják, hanem sokkal inkább az információs háború részét képezik.
Molnár István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése