A gabonapehely

A gabonapehely- gyártás  több milliárd dolláros iparág. Nem publikált tanulmányok kimutatták, hogy azok a patkányok, amelyek csak a gabonafélék dobozát rágták szét tovább éltek, mint azok, amelyek magát a gabonapelyheket fogyasztották. Nem döbbenetes?

  

A nagyvállalati élelmiszeripar a sok lobbistának köszönhetően sikeresen eltitkolta eddig az összes olyan kutatást, amely felhívja a figyelmet a hideg gabonafélék fogyasztására.

Az egészséges reggeli tápanyagokban gazdag, igazi élelmiszer! Ilyen a bio tojás, a nyers turmixok, a friss bio zöldséglé, az áztatott zabpehely vagy “kása” és a nyers, legeltetett állatok teje.

A gabonapehely- gyártás az egyik legnagyobb profitot hajtó iparág

A dobozos reggeliző gabonapelyhek iparága az egyik legprofitorientáltabb az élelmiszeriparban. A pár forint értékű gabonát pelyhekké és egyéb formákká extrudálják és több száz forintért adják el színes dobozokban.

Az extrudálás folyamata

Az extrudálási folyamat nagy hőt és nyomást használ arra, hogy a gabonapelyhek és egyéb alakzatok létrejöjjenek. Ez a feldolgozás megváltoztatja a gabonafehérje molekuláris szerkezetét, egy neurotoxint hozva létre. Az extrudálással végzett folyamat ugyanaz, mind a bio-és a hagyományos gabonafélék esetében. A feldolgozás elpusztítja a gabonában található legtöbb tápanyagot, ehhez pedig még hozzájárulnak az egészségtelen szintetikus vitaminok, amelyekekkel dúsítják a gabonát.  Mivel a gabonafélék általában teljes kiőrlésű gabonát is tartalmaznak, ezek általában mérgezőbbek és többet ártanak a fogyasztók számára. A hagyományos gabonafélék e mellett gyakran tartalmaznak genetikailag módosított összetevőket, valamint nagyon sok cukrot és veszélyes mesterséges adalékanyagokat.

Amit a vizsgálatok mutatnak

Stitt egy 1942-ben végzett kísérletet ír le, amit egy gabonapehely gyártó cég végzett el, azonban az eredményeket az irodában elzárva tart

ották a fogyasztók elől. A tanulmányban négy csoport patkányt vizsgáltak. Mindegyik csoportnak más volt az étrendje. Azok a patkányok, amelyek vitaminokat, vizet és puffasztott búzát kaptak, két héten belül elpusztultak. Azok a patkányok akik fehér cukrot és vízet fogyasztottak, egy hónapig éltek. Azok a patkányok akik csak vizet és vitaminokat kaptak, két hónapig éltek, míg a teljes kiőrlésű gabonát, vizet és vitaminokat kapó patkányok több mint egy évet éltek.

Egy másik, nem publikált kísérletben- amelyet 1960-ban, a University of Michigan-en végeztek- 18 laboratóriumi patkányt három csoportra osztottak. Azok a patkányok, akiket kukoricapehellyel és vízzel tápláltak, először haltak meg és először mutattak kóros viselkedési formákat is: harapdálták egymást és görcseik voltak.

A második csoport, akik csak a gabonapelyhek kartondobozát és vizet kaptak, másodjára haltak meg alultápláltság miatt.

A kontroll csoport, akik patkánytápot és vizet kaptak, jó egészségi állapotban maradtak az egész kísérlet során. A meglepő eredmény az volt, hogy azok a patkányok, amelyeket csak a gabonapehely kartondobozával és vízzel tápláltak tovább éltek, mint amelyek magát a kukoricapelyheket fogyasztották.

Na akkor mi a reggeli?

Források:
http://www.westonaprice.org
http://www.westonaprice.org/basics/principles-of-healthy-diets
http://www.naturalnews.com/033838_breakfast_cereals_GMOs.html

Putyin létrehozza az Eurázsiai Uniót

Miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy indul a következő elnökválasztáson, kifejtette, hogy amennyiben megkapja a szükséges felhatalmazást az orosz néptől, létre fog hozni egy új nagy szövetségi rendszert, az Eurázsiai Uniót.

Putyin szerint ez nem egy újabb kísérlet a Szovjetunió létrehozására, hanem egy új lehetőség lesz az európai és az ázsiai, csendes-óceáni térségben található országoknak. „Ez egy nyílt projekt" fogalmazott Putyin, majd hozzátette, hogy „várjuk a további partnereket, hogy csatlakozzanak." A már létrehozott Vámunió és a közös gazdasági térség megalapozza a jövőbeni eurázsiai gazdasági uniót. Ez egy ambiciózus feladat, elérni egy magasabb integrációs szintet – mondta Putyin. A jelenleg működő Vámunióban Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vesz részt, és a következő magasabb szintű integráció az Eurázsiai Unió lenne.

Putyin ezzel nem nyilvánított ki semmi egyebet, mint azt, hogy Oroszország a gorbacsovi és jelcini baleset után továbbra sem adta fel birodalmi gondolkodását. Birodalmi gondolkodásra bármely nép képes lehetne. Valamikor országunkban a magyar államalkotó nép volt, és az állam vezetését, valamint a politikai elitet is magyarok alkották, és a birodalmi gondolkodás is meghatározó volt (ami nem más nemzetiségek elnyomását és kizsigerelését jelentette). Mára azonban az orosszal ellentétben népünk ezt a tulajdonságát teljesen elvesztette, az ország vezető rétegében politikai, gazdasági, kulturális vonatkozásban magyarok szinte egyáltalán nincsenek.

A magyar a saját államát sem képes a belülről rothasztó cionistákkal, szabadkőművesekkel és azok bomlasztásával szemben megvédeni. Az ilyen és hasonló bomlasztókkal szembeni immunitása elveszett, immunrendszere teljesen beteg, így a birodalmi gondolkodás szóba sem jöhetne, mert még a maradék országot sem vagyunk képesek visszavenni (sőt, még a cigányok is leválaszthatnak pár megyét) ettől a söpredéktől, ami egyúttal a népünket is minősíti. Az oroszokkal szembeni ellenszenvet lehet ugyan gerjeszteni Magyarországon, pedig érdemesebb lenne elgondolkodni azon, hogy a kettő közül melyik az életképesebb nép - amelyik sikerrel veszi fel a harcot a belső ellenséggel, vagy amelyik teljességgel megadja magát a sorsának, a cionistákra szavaz, sőt még a saját nemzeti pártja is zsidókkal terhelt, ezért cionista befolyás alatt áll.

Célravezetőbb lenne a környező népekkel szembeni ellenségeskedést, felsőbbrendűségi érzést levetkőzni, és az oroszokkal szembeni ellenérzésen némileg elgondolkodni. Oroszország létre fogja hozni az új Uniót. Ahogy Putyin mondta, ez nem az új Szovjetunió lesz, nem is lehetne, mivel nem kommunista-materialista alapokon szerveződik. Viszont nagyon hamar utol fogja érni riválisait, és sokkal több tartalékkal is rendelkezik, mint a cionisták által létrehozott államszövetségek és szövetségi rendszerek.

Amennyiben egy politikai társulást nem a szabad rablás és a legújabb kori gyarmatosítás elve mozgat, akár még jó is lehet. Kíváncsian várjuk ennek a kezdeményezésnek a megvalósulását. Valószínűnek tartjuk, hogy olyan erőt fog képviselni, ami magába szippantja valamennyi volt szovjet tagállamot a közép-ázsiai térségben. A világ polarizációja folyamatban van. 

Tálas András

Líbiai forgatókönyv Közép-Ázsiában?

Szeptember 12-én Nyikolaj Makarov hadsereg-tábornok, az Oroszország Fegyveres Erői Vezérkarának vezetője egy moszkvai sajtókonferencián kijelentette, hogy Közép-Ázsiában nem lehet kizárni „líbiai forgatókönyv” alapján zajló forradalmakat.

Általánosságban a „líbiai forradalom” forgatókönyve a következő: polgári megmozdulások kiprovokálása, melyeket a „békés lakosság” köréből halálesetek kísérnek; a hatalom részéről elkövetett erőszakos cselekmények elítélése a „világközvélemény” részéről; részleges katonai beavatkozást biztosító ENSZ határozat elfogadása a lakosság szenvedéseinek megakadályozásáért; és teljes körű katonai cselekmények, melyek a határozatban lefektetett határokat erősen átlépik. A képhez hozzátartozik még a NATO tagok deszant egységeinek titkos harci cselekményei helyi „felkelők” álcája alatt, továbbá információs kampányok, többek között előre felállított, „a helyi viszonyokhoz nagyban hasonlító” feltételek közötti felvételek, filmek készítése a nemzetközi közvélemény részére a rendszer kegyetlenségéről, és megdöntésének elengedhetetlenségéről.

A szerbiai, grúz és ukrán „virágforradalmaktól” a líbiai forgatókönyvet a katonai intervenció, az ENSZ közbeavatkozása, a jóval aktívabb információs háború különbözteti meg. Még egy líbiai sajátosság – a társadalom mai napig fennmaradt törzsi szerkezete, melyet az intervenciós erők felhasználnak, egymásra uszítva a törzseket.

Csak egy futó pillantást vetve Közép-Ázsiára már látjuk azokat a feltételeket, melyek elősegítik a „líbiai forgatókönyv” megvalósítását. A közép-ázsiai elit erősen törzsi eredetű. Kazahsztánban az Öreg Horda képviselői dominálnak, Türkmenisztánban – tekinek (teginek), Üzbegisztánban – a taskenti-szamarkandi klán, Tádzsikisztánban – a Kulyabi klán. Egyidejűleg a törzsi-kláni szervezetbe más klánok képviselőit is befogadták. A kazah vezetésben, például, a Fiatal Horda népszerű képviselői is helyet foglalnak. Habár a vezető klán dominanciájára ez nincs befolyással. Sőt az állam vezetését birtokló törzsi egyesülés leváltására tett kísérlet garantálja a politikai helyzet azonnali kiéleződését. És ez már, amint tudjuk, elegendő lehet az intervencióhoz – a polgári lakosság elleni erőszak megakadályozásáért.

Hogy mihez vezethetnek a törzs-kláni eliten belüli ellentétek, megismerhettük Kirgízia példáján. A Szovjetunió széthullása után a köztársaság vezetésében egymást váltották az északiak, közöttük volt A. Akajev (1991-2005), és a déliek, élükön K. Bakijevvel (2005-2010). Bakijev hatalmának vége a „második kirgiz forradalom” során 2010-ben hosszú, a mai napig is tartó politikai és gazdasági válságba torkollott. A köztársaság élén megint az északiak állnak, élükön R. Otunbajev elnökkel és A. Atambajev miniszterelnökkel. Azonban a 2010. júniusi etnikai összecsapásokban sokat szenvedett déli területeket kevésbé irányítják. Gyakorlatilag az elmúlt év óta Kirgízia előtt a területi kettészakadásnak és az államiság megszűnésének a rémképe lebeg. Ha létrejönne egy instabil zóna, ez akár kiterjedhetne az egész közép-ázsiai régióra is.

A hasonlóság Líbiával még egy szempont szerint is helytálló: a Közép-Ázsiában is jelenlévő radikális iszlám mozgalmak, melyek készek a fennálló rezsimek elleni harcra, akár terrorcselekményekre is. Líbiában, mint tudjuk, Kadhafi rendszerének megdöntésében komoly szerepet játszott az Al-Kaida, amelyet Afganisztánban és Irakban képeztek ki. Közép-Ázsia ezzel kapcsolatban még sebezhetőbb – közel van Afganisztánhoz és a határok is könnyebben átjárhatóak. A leghíresebb iszlám mozgalom errefelé az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom. Rendszeresen hallatnak magukról több, különböző szervezet nevében is, mint például „Iszlám Dzsihád Szövetség”, amely 2009-ben Üzbegisztánban elkövetett terrorcselekmények elkövetését vállalta magára. 2011-ben Közép-Ázsia új jelenséggel találta szembe magát – az eddig nyugodtnak tartott Nyugat-Kazahsztánban, Oroszország közvetlen szomszédságában derítettek fel szerteágazó terrorszerveződést.

Közép-Ázsiát Líbiával összeköti még a szénhidrogénekben gazdag lelőhelyek ténye. Kadhafi megbuktatása után a líbiai készleteket elsősorban nyugati cégek kaparintották meg. Közép-Ázsiában Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán rendelkezik jelentős kőolaj és földgáz készletekkel, így benne vannak a „veszélyzónában”. Ezen kívül Kazahsztán területén található a világ egyik leggazdagabb urán lelőhelye, Kirgizisztán pedig nemesfémben gazdag.

Az igaz, hogy ez a terület földrajzilag el van vágva a Nyugattól. Csak Oroszországon, Kínán, illetve Afganisztánon és Pakisztánon keresztül vezet oda út, de velük az utolsó időben az USA kapcsolata nem a legjobban alakul. Moszkva és Peking pedig, ha felismerik ennek a szabadon hagyott útnak a saját érdekeikre jelentő veszélyét, le tudják blokkolni azt. Van még egy szabad út odafele Grúzián, Azerbajdzsánon és a Kaszpi-tengeren át, épp itt húzódik, az EU által kiépített szállítmányozási folyosó, a TRACECA. Grúziában az USA szilárdan megállapodott. De ennek a folyosónak a használata feltételezi, hogy az USA bevonja az érdekszférájába az onnan még hiányzó Azerbajdzsánt is.

Mivel a NATO a jelenlegi területeiről nem rendelkezik közvetlen elérhetőséggel Közép-Ázsiával, ez mindenképp megnehezíti az olyan „líbiai eszköz” használatát, mint a katonai beavatkozás. Az afganisztáni és kirgizisztáni USA és NATO bázisokkal zajló kommunikáció teljesen Oroszországtól, Kazahsztántól és Üzbegisztántól függ. Habár Közép-Ázsiában a katonai cselekményeket iszlám csoportok is végre hajthatják. A határok átjárhatósága, többek között Afganisztánban, igencsak elősegíti ezt. Az amerikai bázisok ebben az esetben koordinációs és logisztikai központokként működnének. 2008 augusztusában, például, Biskekben egy az amerikaiak által bérelt magánlakásban fedeztek fel komoly lőfegyver készletet, mely rendeltetése az óta sem tisztázott.

Közép-Ázsiában már elkezdték vizsgálni a „líbiai forgatókönyv” lehetséges felhasználását az országaikban. Szeptember 15-én a „Köztársaság” (Kazahsztán) nevű információs és elemző hírportál jelentette meg R. Riszmambetov cikkét „A líbiai forgatókönyv Kazahsztán számára: mítosz vagy valóság?”, melyben a térségre nézve potenciálisan veszélyesnek írják le ezeket a feltételeket: gazdag ásványkincs lelőhelyek, tribalizmus (a hatalom törzsi szerkezete), iszlám radikalizmus, illetve más, az uralkodó réteg hatékony befolyásolására jól felhasználható eszközök, mint a nyugati bankokban elhelyezett számlák, a külföldön tanuló és dolgozó családtagok. Oroszország és Kína pedig, a kazah szerző véleménye szerint, nem avatkozna bele az ilyen eseményekbe.

interaffairs.ru