2008. november 27., csütörtök

Oroszország ereje az olaj és a gáz árától függ

Kommerszant
Bármely szempontból is vizsgálja az ember a dolgok állását, az orosz kormány valamennyi külpolitikai lépésének hátterében az olaj és a gáz húzódik meg. Ez a kapcsolat korábban is nyilvánvaló volt – írja a moszkvai napilap kommentárja –, de nem annyira, mint napjainkban. A Gazprom egykori elnöke, aki ma Oroszország elnöki székében ül, vagyis Dmitrij Medvegyev valamennyi külpolitikai jellegű tanácskozását egyfajta agresszivitás jellemzi, mely szorosan kötődik a szénhidrogén üzlethez. Ez irányítja a Dél-Amerikával kapcsolatos politikát, a fegyverüzletet és így tovább.
Az amerikai Nemzeti Hírszerző Tanács (NIC) legutóbbi jelentése szerint Oroszország csak akkor képes hatalmának növelésére, ha az olaj hordónkénti ára 50-70 dollár fölé emelkedik. Orosz adatok is azt bizonyítják – írja a Kommerszant –, hogy ez alatt a jóléti remények csak az olaj és gáztartalékok rovására tarthatók. Ebben az esetben sem a gázkitermelő Gazprom, sem pedig az olajkitermelő Rosznyeft nem képes megfelelni a várakozásoknak, hasznuk pedig elvész, hisz eddig is ők voltak az ipar fejőstehenei, az export 65-75 százalékát realizálva.
Ezt elkerülendő nem marad Oroszország számára más lehetőség, mint agresszívan betörni olyan piacokra, ahova a világ többi része nem merészkedik, vagy melyektől politikai megfontolásból marad távol. Például Líbia ilyen ország, melyet a nyugati tőke túl kockázatosnak ítél, vagy Venezuela, mely antiimperialista megfontolásból kiparancsolta területéről a nyugati cégeket. Mindkettő igen attraktív az orosz üzletek számára, különösen, hogy nem kell tartaniuk versenytársaktól.
A mára már gazdaságivá terebélyesedő pénzügyi válság még inkább szükségessé teszi, hogy Oroszország elfoglaljon minden szabadon hagyott helyet. A romló beruházási kedv az olaj- és gáziparban különösen kilátástalanná teszi az állapotokat. Elmélyítette a külföldi tőke részéről érzékelhető bizalmi válságot az orosz törvényhozás azon döntése is, mely külföldi befektetők elől elzárja a gyors haszonnal kecsegtető projekteket. A gáz- és olajiparra rátelepedő állam, a maga monopolhelyzetével visszaélve, máris ellehetetlenített számos kis és középvállalatot, melyekben egymás után áll le a munka. Ez a folyamat visszahat a két nagy energetikai iparágra, csökkentve azok lehetőségét a technológiai megújulásra és a termelés bővítésére.
Az ekként kialakult helyzet nagyon paradox – állapítja meg az elemzés. Az állami monopólium egyrészt tönkreteszi a Gazprom és a Rosznyeft esélyeit, másrészt a kormányzat máris arra kényszerült, hogy kockázatos külpolitikai lépésekkel és agresszív üzletpolitikával segítse lehetőségekhez a két óriást új piacok megszerzésével. Például Venezuelában vagy Líbiában…

http://www.kommersant.ru/doc.aspx?DocsID=1071019

Amerika széthullik – az orosz külügyminisztérium szakértője szerint

Izvesztyija
Egy orosz szakértő az Egyesült Államok gazdaságának összeomlását jósolja, minek következében az ország különböző részei igyekeznek majd egyedi megoldásokkal kilábalni a válságból, így az állami egység jövője is megkérdőjelezhető. Az Izvesztyija által megszólaltatott professzor, Igor Panarin rámutatott, az elképesztő államadósság és a növekvő kiadások miatt elképzelhetetlen más kifejlet, ugyanakkor emlékeztet rá: egy ilyen forgatókönyv lehetőségére már figyelmeztetett egy 1998-ban, Ausztráliában megrendezett nemzetközi konferencián. Akkor is a halmozódó államháztartási hiányban jelölte meg a várható krízis okát. „Pedig akkor ez az összeg még csak 2 trillió dollár volt, ma már 11 trillió.”
A lap ama kérdésére, hogy mikorra várható a tényleges összeomlás, Panarin megerősítette: véleménye szeriont ez már elkezdődött, a teljes kifejlet a szemünk előtt zajlik, elég csak a gazdasági mutatókra figyelni. A Wall Street öt legnagyobb bankja közül három már nem létezik, kettő pedig kétséges, hogy túléli-e a válságot. A világgazdaság szabályozó rendszerének a változásáról van szó – tette hozzá Panarin –, és ennek következtében Amerika nem maradhat már e téren meghatározó tényező. Viszont Kína és Oroszország vehetik át ezt a szerepet Amerikától – jegyezte meg a professzor –, legalábbis Eurázsiában.
Panarin Barack Obama megválasztásában is a megállíthatatlan hanyatlást vizionálja; a fekete elnök győzelme sem mutat mást, mint egyfajta csodavárást, melyben a rendkívül megosztott elit, valamint a munka nélkül maradó városi milliók – gondjaik elől – menedéket keresnek. „De legkésőbb tavaszra számukra is kiderül majd, hogy nincsenek csodák.”
Panarin véleménye szerint nagy esély van arra, hogy Amerika különböző területei kiválnak, így az ország hat részre szakadhat. A Csendes-óceáni rész lehet egy ilyen entitás, a maga növekvő kínai lakosságával; dél a másik, ahol a többséget lassan a hispánok alkotják majd. Texasban is növekszik a függetlenségi irányzat, az Atlanti partszakasz pedig mindig is sajátos jellegű mentalitással bírt, és ez forrasztja majd egybe különálló országgá. A tulajdonképpeni amerikai jelleget egyedül a központi államok képviselik, ez egybentarthatja e területeket. Mindeközben – hatodikként – az Egyesült Államok északi államai csatlakozni fognak Kanadához, elvégre ott máris erőteljes kanadai befolyás érvényesül.
Ennek következtében Oroszországnak minden oka és lehetősége meglesz visszakövetelnie Alaszkát.
A professzornak az amerikai dollár jövőjével kapcsolatban sincsenek kétségei. Már 2006-ban – egy titkos megállapodás keretében – Washington megegyezett Kanadával és Mexikóval egy közös amerikai valuta létrehozásában – állítja. – A százdolláros, melynek oly nagy befolyása volt világszerte, egyszerűen eltűnik majd, amit Washington könnyen elfogadtathat arra hivatkozva: ezzel a terroristákat – melyek köztudomásúan dollárban tartják pénzüket – könnyen megfoszthatják forrásaiktól.
Az Izvesztyija azon kérdésére, hogy Oroszország milyen politikát kövessen egy ilyen helyzetben, a szakértő elmondta: a rubelt az eurázsiai régió szilárd közös valutájává kell tenni, egyebek mellett azzal is, hogy az olaj és gázüzleteket rubelelszámolásúvá teszik.
Igor Panarin az orosz külügyminisztérium Diplomata Akadémiájának megbecsült professzora.

http://www.izvestia.ru/politic/article3122838/