2010. november 18., csütörtök

Kadarkúti Égi üzenet - 83. A Szentlélek tanítása: Mindennapi kenyerünket.......

ÉGI ÜZENET 2010. november 17.
Szentlélek: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…”
Szentlélek: Drága Engesztelőim! Ma elérkeztünk a „Miatyánk” 4. kéréséhez: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Ez a kenyér-kérés 3 féle fogalmat jelent: a testi táplálékot, Isten Igéjét és az Eucharisztiát.
1.) A mindennapi kenyér, amit kértek, elsősorban életetek fenntartásához szükséges élelem. Jézus imájában ez szociális gondolatnak is felfogható, mert a földön minden embernek joga van az élethez szükséges kenyérhez vagy egy tál rizshez minden nap. Ma ez a jog sajnos nem természetes. Az éhínség már nem csak a fejlődő országokban szedi áldozatait. Csak nézzétek a sok fagyoskodó, rongyos elhanyagolt, kukákban keresgélő hajléktalant! Egyet közülük kiemelek, hogy közelebb hozzam a szívetekhez. Jánosnak nyugodt, békés gyermekkora volt. Szorgalmas munkáscsalád 3. gyermeke volt. Édesapja korán meghalt egy autóbalesetben és a továbbiakban édesanyja nevelte őket, aki nem volt vallásos hívő asszony, így a gyermekei meg sem lettek keresztelve. János annyira ragaszkodott édesanyjához, hogy míg ő élt, nem is nősült meg. 42 évesen találta meg a párját. Egy csinos, vonzó kétszeresen is elvált asszonyt. Nem hallgatott nővéreire, akik figyelmeztették, hogy nem hozzá való. Erikának, mert ez volt a neve, az élettársnak egy szép háromszobás lakásában éltek. Közben a megüresedett régi családi házba beköltözött a fiatalabbik nővére népes családjával, hogy ne kelljen albérletben lakniuk tovább. Eleinte nem volt semmi baj, de Jánost elbocsátották a cégtől és munkanélküli lett. Hiába próbálkozott munkát keresni, nem kapott sehol. Elkezdődtek az anyagi gondok. Erika hozzászokott, hogy saját fizetését magára költi, szépségszalonokba, kozmetikushoz járt és szép ruhákat vásárolt, mindig a legdrágább butikokban. János fizetés elég szokott lenni a rezsire és élelmiszerre. Erika egyre követelőzőbb lett, szidta, hordta Jánost, hogy munkakerülő, élősködő. És egyszercsak elkergette a háztól. Máris keresett egy másik férfit, aki ki tudja elégíteni anyagi igényeit. Így János az utcára került. Semmi pénze nem volt, amiből egy darab kenyeret vegyen. Ő is, mint sorstársai koldulásból tengette életét. Buszállomásokon, aluljárókban, piacokon, bevásárlóközpontok bejáratánál kéregetett. Sok elutasításban és megaláztatásban volt része. Egyik vasárnap odaült a templom bejáratához, és ahogy jöttek kifelé az emberek beledobtak a sapkájába egy kis aprópénzt. Egyszercsak jött egy férfi és egy 5000-est adott neki. Könnybe lábadt a szeme, és azt se tudta, hogy köszönje meg. Ott maradt vele beszélgetni. Meghallgatta, hogy jutott ideáig és megígérte, hogy máskor is eljön. Mosolyogva megsimogatta az arcát és érthetetlen módon eltűnt a fiatalember, megint a sapkájába dobta a nagy pénzt és kezénél fogva felemelte: Gyere barátom, lépjünk be a templomba egy pár percre. János még sosem volt ilyen helyen, de azért engedelmeskedett. Csak ketten voltak bent. Az idegen megtanította őt egy imádságra, a „Miatyánk”-ra. Elmagyarázta neki ennek az imának minden kérését. János megkérdezte: Azt hiszed, hogyha elmondom ezt a kérést: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”, akkor nem kell éheznem? Igen, ez így van. És ahogy ezt kimondta, eltűnt a szeme elől. Ettől kezdve többé nem jött a kedves fiatalember, ő viszont naponta többször elmondta a „Miatyánkot”. Sőt elkezdett szentmisére járni és utána odaült koldulni. Nem győzött csodálkozni, hogy milyen sok aprópénz gyűlt össze a sapkájában. Igen, mert Jézus maga jött hozzá, hogy testét és lelkét megmentse. Ő volt a különös és jóságos „idegen”.
Tehát, drága Engesztelőim, kérni kell a Miatyánkban a mindennapi kenyeret. Nem mintha Atyátok nem tudná, mire van szükségetek, hogy élhessetek, de ha kéritek, nagyobb örömmel és gyorsabban adja. Ez a mindennapi jelző a kenyér előtt jelenti a mai napi kenyeret, de a holnapi kenyeret is. A holnapi kenyeret úgy is értelmezhetjük, hogy az eljövendő világ eledele, az Isten Országának kenyere. Ezt alátámasztja János evangéliuma, melyben Jézus így szól: „Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért fáradozzatok, amely megmarad az Örök Életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek.
2.) Másodszor a mindennapi kenyér, amit kértek az Isten Igéje, amit a Bibliában találtok. Tehát a keresztények közötti testvéri szeretet, a mások támogatása, az imádság, a bűnbánat, a parancsok betartása. Ennek a fontosságára mutat rá Jézus, amikor a 40 napos böjtje közben arra kísérti a Sátán, hogy ne éhezzen, hanem mondja a köveknek, hogy váljanak kenyérré. Milyen könnyű lett volna a ti Uratoknak isteni erejének látványos kihasználása. De Jézus így vág vissza a gonosznak: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.”
Gyermekeim! Olvassátok a Szentírást, mert Isten szava, mely megtanít titeket az igaz, keskeny és rögös úton járni, mely a Mennybe vezet. A Biblia időtlen. Bármilyen régen írták, a mai ember égető kérdéseire is választ ad.
3.) Harmadszor a mindennapi kenyér jelenti az Eucharisztiát is. Ezekben a végső időkben, melyben éltek különösen szükség van arra, hogy ne csak földi eledelért imádkozzatok, hanem a mindennapi Oltáriszentségért is. Hiszen elérkezik majd az idő, hogy egyre nehezebb lesz szentáldozáshoz járulni. Bizony a keresztényüldözéskor- amely egész biztos bekövetkezik –eltávolítják a templomokból a tabernákulumot, az Eucharisztiát. A legbátrabb papfiaink csak rejtekben, lakásokon, pincékben, barlangokban fognak szentmiséket tartani és a szentségeket kiszolgáltatni. A „Miatyánk”- kal már most előre imádkozzatok, hogy mindenki, aki éhezik és szomjazik Jézus Testére és Vérére, a jövőben járulhasson szentáldozáshoz. Ugyanis ez tudja csak megvédeni teremtményeinket az antikrisztus idején a gonosz cselvetéseitől. Gondoljatok a sok csábos ígéretre, csalogatásra, csodákra, hamis tanításokra melyeknek csak akkor tudtok ellenállni, ha az Oltáriszentséget igen gyakran magatokhoz veszitek. Ezért kérjetek a Mennyei Atyától igaz, lánglelkű, áldozatos lelkű pásztorokat, akik nem félnek akár életüket is feláldozni az Oltáriszentség kiszolgáltatásáért.
Még utoljára szeretném felhívni a figyelmeteket valamire. Ebben a kérésben, hogy „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” van 2 szó: a „mindennapi” és a „ma”, ami sugall nektek valamit. A „mindennapi” szó arra enged következtetni, hogy nemcsak a mai napra kéritek a kenyeret, hanem a jövőtök napjaira is, tehát holnapra, holnaputánra. A „ma” kifejezés hasonló ehhez, mert azt kéritek, hogy már a mai napon előre adja meg hátralévő életetek minden napjára, ami a megélhetésetekhez kell.
Kicsinyeim! Ami most fog történni itt, misztikusan, magába foglalja a mai egész tanításom lényegét.
Mennyei Atyátok tart a kezében egy nagy vekni kenyeret. Megfordítja, az aljára 3 keresztet rajzol, majd szeletekre vágja, és mindegyiketeknek ad belőle egy falatot: jelképesen a mindennapi kenyereteket adja nektek. Én, a Szentlélek Isten egy ragyogó arany színű nagy könyvet emelnek a magasba, a Szentírást mutatom nektek arra ösztönözve, hogy olvassátok. Én sugalltam e Szent Könyv minden szavát. Jézus Krisztus is itt áll előttetek. Ő balkezében tart egy csillogó kelyhet, Szent Vére kelyhét, a jobbkezével fölötte tart egy nagy fehér Szentostyát. Kínálja nektek az Eucharisztiát, mint az Örök Élet kenyerét, mint üdvösségetek zálogát. Mindhárman angyalok gyűrűjében vagyunk, akik térdreborulva, összetett kézzel imádnak Bennünket, a Szentháromságot.
Növekedjen benneteket a hála a mindennapi kenyérért, amit kaptok Tőlünk. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

Előtörő feminizmus

A sötétség élettere, köszönhetően a világban folyó hatalmi átrendeződésnek, politikai síkon egyre csökken. Nem véletlen, hogy ennek ellensúlyozására más téren próbál előretörni. Ennek példája az is, hogy a feminizmus nevű kór újra felüti a fejét. A hagyományos életrend elleni destruktív támadások célja a rend helyreállásának megakadályozása, társadalmi zavarkeltés.

Az ukrán Femen „nőmozgalom” idétlen akcióival tele van a sajtó, szinte hetente produkálják magukat. Az egyetlen dologgal, amire képesek: levetkőznek… Mondani sem kell, hogy ezzel már eleve megalázzák, és lejáratják a szerintük képviselni kívánt nőket. Egy nő több, intelligenciában, kreativitásban, mint amit ezek a magamutogatók sugallnak! Bármilyen szánalmas feltűnősködéssel igyekeznek is magukra vonni a figyelmet, periférikus jelenség maradnak a nőtársadalomban.
Árulkodó, hogy milyen célokért tüntetnek: Putyin ellen, egy férjét meggyilkoltató, házasságtörő iráni nő halálra kövezése miatt (és ezzel maga Irán ellen). A soron következő valószínűleg Kína lesz… A prostitúció elleni ürüggyel ribanckodni meg már röhej!

Ezzel egy időben itthon is megindult valami vergődés, Népszavazás a nőkért kampány alatt. Többek között népszavazást akarnak elérni azért, hogy az országgyűlésben több nő vegyen részt. Az igazságosság és egyenlőség jegyében alighanem a női bányászok és óvóbácsik arányszámának növelése lesz a következő célkitűzés…

Mivel nálunk nem lenne különösebb jelentősége, ha a kampányt támogató hírességek (ezúttal is) levetkőznének, ezért csavartak egyet a dolgon. Plakátjaikon hímringyó „sztárok” pucérkodnak. Jellemző egyébként, hogy mind ők, mind nőnemű bűntársaik java része zsidó (Hernádi Judit, Till Attila, Heller Ágnes).

Szerencsére az ilyen kifordult irányzatokkal szemben ott állnak az egészséges gondolkodású nőkörök, nagycsaládos egyesületek. Vetkőzzetek csak, valósítsátok meg önmagatokat, építsetek karriert, és dolgozzatok látástól vakulásig! Az egészséges nők azonban feleségek, anyák akarnak lenni, a legszentebb hivatásukat teljesítve! Újranépesítve ezt az országot, betöltve a hozzátok hasonló, értékcsökkent hulladék helyét!
Bükkfalvi Roland