2012. június 20., szerda

Kadarkúti Égi Üzenetek 151. Mennyei Atya: Jézus Krisztus valóságos Isten

ÉGI ÜZENETEK

2012.06.19

Mennyei Atya: Jézus Krisztus valóságos Isten

Mennyei Atya: Ma egy nagyon fontos hittételről tanítalak benneteket: Jézus Krisztus valóságos Isten. Hogy mint valóságos ember élt a történelem folyamán, azt senki se tagadhatja le, és nem is vitathatja. De Ő ennél kimondhatatlanul több volt: nemcsak ember, hanem Isten is. Ezt már nehezebb elfogadni. Ezt bizonyítja a következő példa.
Kriszti és Zsófi padtársak voltak az általános iskolában. Nyolcadik után az élet elsodorta őket egymástól, más és más városokban tanultak tovább. Zsófinak van egy élettársa és egy 10 éves kisfia, Kriszti szüleivel él. Még 14 évesen együtt ministráltak a templomban és együtt jártak hittanra, de ahogy elszakadtak egymástól, meggyőződésük másképp alakult. Most 32 évesek és az interneten találtak rá egymásra. Elhatározták, hogy felelevenítik régi barátságukat. Kriszti meghívta Zsófit egy hétvégére. Alig tudtak betelni egymással, annyi mesélni valójuk volt. Kriszti indítványozta, hogy menjenek el a vasárnap reggeli szentmisére, mint régen. Zsófi leszokott az ilyesmiről, de arra gondolt, nosztalgiázik egy kicsit. A finom ebéd után folytatták a beszélgetést, szóba került a vallás is. Elmondta, hogy ő már rég kinőtte a vallást. Már a gimnáziumban olyan hatások érték, hogy egészen eltávolodott a hittől. Tudod, Krisztikém – mondta – én már régen nem hiszek abban, hogy Jézus Isten. Tudom, hogy élt 2000 éve egy jelentős, jóságos, bölcs ember, akit Jézusnak hívtak, és ártatlanul kivégezték, de csak ember volt, mint mi. Mi közöm hozzá? Milyen jogon avatkozik bele az életembe? Egy régi ember miért állít elém törvényeket, melyek szerint élnem kellene? Milyen alapon kívánja tőlem, hogy őt jobban szeressem, mint a páromat, a kisfiamat vagy a szüleimet? Próbálj meggyőzni arról, hogy Jézus nemcsak ember, hanem Isten is volt.
Zsófikám! Nem te vagy az egyetlen, aki nem hiszi el, hogy Jézus Krisztus Isten, Isten fia. Már az első évszázadokban voltak tévtanítók, akik tagadták az Ő istenségét. Ilyenek voltak az ariánusok, Áriusz, alexandriai pap követői. Ariusz látta, hogy a pogányok jobban elfogadják a Jézusról szóló tanítást, ha nem Istenként emlegetik. Tehát ezt hirdette: Jézus nem Isten, csak teremtmény, ember, de olyan tökéletes, hogy már majdnem olyan, mint Isten, azaz hasonló hozzá. A VIII. századig állt fenn ez a hamis tanítás. Egyházunk a legrégibb időktől kezdve sziklaszilárdan kiáll amellett a hittétele mellett, hogy Jézus Krisztus Isten.
Zsófi így kérdez: De hát mire alapozza az Egyház, hogy Jézus Isten fia?
-A megtestesülés titkára.- válaszolja Kriszti. –Jézus megtestesülése, tehát fogantatása nem a természet szerint történt, hanem természetfeletti módon, férfi közreműködése nélkül, a Szentlélek által. Jézus fogantatása hittitok, melyet az emberi ész nem tud felismerni. Csak az tudja elhinni, aki a szívében el tudja fogadni a kinyilatkoztatást. Azután az Egyház még egy nagy dologra alapozza, hogy Jézus Isten: az Ő feltámadására. Aki ebben nem tud hinni, annak a szemében Jézus csak egy ember volt. Nem kell bedőlni az ókori farizeus főpapoknak, akik azt állították, hogy a holttestét tanítványai kilopták a sírból. Marcona őrök álltak a sír mellett, és mindent észrevettek volna. A főpapok lefizették őket, hogy hazudják azt, hogy apostolai vitték el, azért volt üres a sír. Ugyan már! Az apostolok reszkettek a félelemtől és nem mertek előbújni rejtekükből, nehogy őket is, mint kö
vetőket elfogják. Zsófikám! Van egy tárgyi bizonyíték a feltámadásra: a turini lepelre a feltámadása pillanatában ráégette Jézus testének pontos mását. Ha elhiszed a feltámadást, fogsz hinni Jézus Istenségében. Nézd! Adok neked egy könyvet, erről a halotti lepelről szól. Olvasd el figyelmesen!
Drága Engesztelőim! Titeket, mint Zsófit nem kell meggyőznöm arról, hogy Jézus valóságos Isten. Mégis, hadd mondjam el, még mi mindenre alapozza Egyházatok ezt a hittételét. Pl. arra, amit Jézus Krisztus kíván tőletek. Megkívánja az 1.) elismeréseteket, hogy mindenkinél nagyobbra tartsátok, ismerjétek el mindenhatóságát, tökéletességét, végtelen irgalmát, szeretetét, áldozatosságát, hogy Neki köszönhetitek megváltásotokat, a rátok váró gyönyörűséges Mennyországot. Megkívánja, sőt megköveteli tőletek saját maga iránt, 2.) hogy szeressétek, higgyetek benne, és engedelmesek legyetek felé. Bizony azt várja, hogy jobban szeressétek Őt, mint legkedvesebb családtagjaitokat. Hinnetek kell abban, hogy Ő is nagyon szeret benneteket. Ha kell, még az életeteket is adjátok oda érte. Valljátok meg Őt az emberek előtt. Engedelmesen és hűségesen tartsátok be törvényeit. Gondoljatok bele! Csak Isten kívánhat ilyen nagy dolgokat! Ha csupán ember lenne, nem kívánhatná.
3.) Az is az Ő Istensége mellett szól, hogy megbocsátja bűneiteket. Ha megkapnátok a benső szó kegyelmét, mint eszközöm, Éva, vagy a látás kegyelmét, mint egyik-másik választottam, akkor látnátok, hogy az Én Szent Fiam, milyen kedvesen, elbájolóan tud megbocsátani. Ha lát egy bűnbánó gondolatot az értelmedben, egy könnycseppet a szemedben, hall egy bocsánatkérő szót ajkadról, lehajol hozzád végtelen szelíden, és mondja: „Ne sírj, Kicsim, már rég megbocsátottam, jöjj az Én lángolóan szerető Szívemre! Véremmel és a te bűnbánatoddal hófehérre mostam lelkedet.” Alig várja, hogy megbocsásson.
4.) Annak, hogy Ő Isten Fia, egyik legékesebb bizonyítéka, hogy Én, Mennyei Atyátok átadtam kezébe az ítéletet: a külön-ítéletet és az utolsó ítéletet. Az ítélet Isten végérvényes döntése az ember túlvilági örök sorsáról. Mindenki megkapja azt, amit érdemel. A legkisebb jócselekedet se marad jutalom nélkül, és a legkisebb bűn se marad büntetés nélkül. Ezt pedig csak az Én Szent Fiam teheti meg, mert Ő Isten.
5.) Drága Engesztelőim! Majd ha eljön az utolsó nap, a feltámadásotok napja, akkor nyilvánul meg legdicsőségesebben Szent Fiam, Jézus istensége. Ugyanis az Ő kezébe adtam a feltámasztásotokat. Akkor ti emberek nemcsak egyszerűen visszaéledtek a földi megszokott élő állapototokba, hanem átváltoztok, mennyei dicsőségbe öltöztök. Magatokra öltitek a romolhatatlanságot és halhatatlanságot, amely által a feltámadt Krisztushoz lesztek hasonlóvá. Mindezt Jézus Krisztus fogja művelni veletek. Ez mikor fog történni? Mikor már letelt az Új világban az 1000 év.
6.) Már csak egy utolsó bizonyítékra szeretném felhívni a figyelmeteket arra vonatkozólag, hogy Jézus valóságos Isten. Mennybemenetele után elküldte tanítványainak a Szentlelket és ezzel mindnyájatoknak. A Nagy Figyelmeztetéskor is Ő fogja elküldeni, hogy áradjon ki a Földre és világítsa meg minden ember lelkét. Az Atyát, tehát engem, senki sem küld. A Szentháromságból az Atya és a Fiú küldi a Szentlelket. Ha erre is joga van Jézusnak, akkor valóban Isten Fia.
Édes Gyermekeim! A következő szavaimmal egy kissé szeretném veletek éreztetni jelenlétünket. Most, hogy befejeztem a tanítást, nagy fényességet bocsátok lelki szemeitek elé. A ragyogás közepén ott áll egy női fényalak, és lassan kezd kibontakozni belőle mennyei Édesanyátok légies, finom, karcsú alakja. Szemben áll veletek. Most már arca is látszik, hogy milyen gyönyörű, szelíd és mosolygós. A fény, amely Őt hozta, lassan eloszlik. Most már egészen emberi a megjelenése. Hófehér hosszú ruha van rajta, és fehér öv fogja össze ruhája ráncait. Nincs rajta fátyol, haja szabadon van, a lábán saru. Fentről egy fehér galamb száll felé. Jobb kezét magasra emeli, várja, hogy rárepüljön. A galamb nem más, mint a Szentlélek. A csőrében egy aranygyűrű van, és mikor rászáll a kezére, ráhelyezi a kis Szűz Mária tenyerére. Ő felhúzza a gyűrűsujjára és ezzel a Szentlélek mátkájává válik. Most a fehér galambot ajkához emeli, kicsi fejecskéjét gyengéden megcsókolja, majd hevesen dobogó szívéhez szorítja. E pillanatban keble megnyílik, és szíve befogadja a Szentlelket. Ekkor a magasból fény ereszkedik le rá, az Én isteni erőm borítja be. Szűz Mária megnyitja ajkait és így szól mézédes, csengő hangján: „Íme, az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint.” Nézzétek, Gyermekeim: „Az ige megtestesült!” És most Szent Fiam Jézus Krisztus szól hozzátok Édesanyja szűzi méhéből: „Drága Engesztelőim! Lejöttem örök házamból a ragyogó, tágas fényárban úszó, színekben tündöklő Mennyországból, és beleköltöztem a legtökéletesebb, legtisztább szűz méhébe. Itt növekedem, és várakozom. Egyre szűkebb a helyem, szemem csukva van, a sötétben nem látok semmit. A vakokra gondolok és felajánlom értük ezt a sötétséget. Bezártságot érzek, és meg sem tudom mozdulni. Ó, milyen jó volt a Mennyben, hogy csak úgy száguldottam. Szegény rabok, milyen rosszul érzik magukat cellájukban! Felajánlom értük Atyámnak az ő mozgáskorlátozottságukat. Az Én Istenember-életem megkezdődött. Megaláztam magam, beöltöztem testetekbe, lelketekbe, hogy példát mutassak nektek, hogyan kell élni, és hogy megszerezzem nektek a fényes, boldog örök életet, ahonnan lejöttem. Mivel itt bent, Édesanyám Szíve alatt nem tudom áldásra emelni kezemet, isteni erőmnél fogva innen belülről 3 ragyogó fénysugarat küldök egyenként mindegyiketek szívébe. Egyiket Atyám nevében, másikat a Szentlélek nevében, a harmadikat a magam nevében. Így áldalak meg benneteket isteni és emberi szeretetemmel. Amen.

Újabb Trianon előtti állapotok

A XX. század elején a 40-es évekig tapasztalható elvándorlás önmagában is hatalmas katasztrófa volt a magyar nép számára. A legnagyobb elvándorlás a XIX. század végén, és a XX. század elején volt, ami jóformán kiváltója, okozója is volt a Trianoni történéseknek. Abban az időben másfél millió magyar menekült külföldre, főleg az Egyesült Államokba. Az elvándorlók többsége pedig éppen a legaktívabban dolgozó, 20-40 év közötti réteg volt, akinek még volt esélye szerencsét próbálni. A munkaképes réteg elvándorlása hatalmas munkaerőhiányt okozott Magyarországon, amiért a tót, rác, román vidékekről megkezdődött egyfajta népvándorlás az ország belseje felé. Elég Tamási Áron könyveit elolvasni például. Hogyan jelentek meg a román favágók, bányászok, vagy a rác bányászok, a tót kubikusok, kőművesek, akik a XX. század elején nagy számban dolgoztak például Budapesten.
Az ő bejövetelük, az ország belseje felé való beköltözésük már sok dologra jogalapot szolgált 1920-ban.
Népárulás? Az, igen. Csak éppen a Habsburgok nem a saját népüket árulták el, hanem a mindig ellenség magyar népet. Most éppen ugyan ilyen népárulást éltünk, élünk át. Orbán, Gyurcsány, Medgyessy, valamennyi azt hajtogatta, milyen jó nekünk ez EU, mehetünk majd jó pénzért külföldre dolgozni. Csak azt felejtették el, hogy lassan nem a jó pénz miatt, hanem kényszerből megy, akinek menni kell. A legfinomabb számítások szerint 1 millió magyar dolgozik külföldön, a csúnyább becslések szerint másfél millió. Ezek az emberek nagyon nagy hányadrészben nem is fognak hazajönni. Márpedig ők szakemberek, orvosok, nyelvet tudó fiatalok, vagyis nagyrészt nem a lecsúszott réteg tagjai. Hiányozni fognak az országnak? Nagyon. Lehet őket pótolni? Ugyan kivel? Zsidókkal? Cigányokkal? Esetleg négerekkel?
Most Orbán nagyon hajtogatja, hogy meg kell fogni ezeket az embereket. Nem! Nem kellett volna olyan helyzetet teremteni, hogy ez legyen a vége! És ennek az egész folyamatnak a fő-fő kolomposa volt ez a cezaromániás, törtető Orbán. Ezekkel a kijelentésekkel saját magát köpi szemen, de úgy látszik, van szemüvege, meg jó vastag bőr a képén, hogy mindezt arcrezzenés nélkül teszi. A könnyű hitelek bevezetője harcol a hitelek ellen? Az EU legnagyobb szószólója, a Európai Néppárt elnöke pedig az EU ellen lenne? Sajnos azt kell mondjuk, hogy a Fidesz fanclub igazi idiótákból áll. Olyanokból, akiket még mindig lehet az orrukba rakott karikánál fogva vezetni.
Az EU-t támogató, menj külföldre dolgozni politika szószólói igen nagy bajban vannak. Egyre kevesebb a munka, a munkahely, de még inkább a munkások száma. ÉS ami a legfőbb baj most, mikor adót kellene emelni, hogy pont az aktív dolgozó réteg, a tanult és az adózó réteg megy külföldre. Újabb hiba a nagy összeurópai politikát ajnározók hibalistáján.
Egy repülőnek, hogy kényszerleszállást hajtson végre, elég egy hibajelzés a műszerfalon. A miénken csak hibajelzés van, a vészszirénák torkuk szakadtából üvöltenek, de a sok megvezetett birka még mindig csak bégeti, milyen jó hogy még repülünk. Csak nem mindegy, hogy repülünk, vagy már zuhanunk.
Ennek a politikának a elhintése, beadagolása egy újabb népárulás volt. Ami alól az sem ad felmentést, ha valaki beismeri, nemhogy még hibás létére most abban a színben akarjon tündökölni, hogy megoldaná ezt a helyzetet. A népárulásért pedig semmilyen bíróság nem vehet elégtételt, csak a népbíróság, a népítélet. Az pedig nem szokott felmentő ítéleteket hozni.
Kemény Gábor

Ahol tilos pénzből még több pénzt csinálni

A világ bankjainak egy része a csőd felé száguld, vagy már "révbe" is ért, másokat az állami gondoskodás megmentett a vég kapujában. Az iszlám bankvilág fittyet hány a tendenciákra, és egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális pénzpiacból. A válság ötödik évébe lépve érdekes kérdés lehet: beilleszthető lenne-e a vallási alapokon nyugvó, a kamat fogalmát elvből elutasító muzulmán pénzügyi rendszer a nyugati típusú helyére?

Minden vagyon Allahé, így akik kamatot szednek vagy fizetnek, azok háborúban állnak Istennel és Mohameddel. A Korán iránymutatása áthághatatlan szabályrendszert szab a muzulmán országokban működő bankok számára. A saría alapján a pénzintézetek a kamatszedés tilalma mellett bármilyen ügylet lebonyolítása estén kötelesek befizetni a zakátot, nem üzletelhetnek az iszlám értékrendjével szemben álló termékkel vagy szolgáltatással, tilos az egyéni kockázatvállalás és az üzletfeleknek biztosítaniuk kell egymás kártalanítását veszteségek esetén. A bankok nem fektethetnek szesz-, illetve pornóiparba, és szerencsejátékba sem. A cél egyértelmű: a bank minden dolgozójának be kell bizonyítania, hogy munkáltatója vállalja a társadalmi felelősséget. Lakáshitel esetén a pénzintézet megvásárolja a lakást, és egyforma részletekben fizettetik ki leendő tulajdonosával, kisvállalkozói kölcsönt pedig úgy adnak a bankok, ha részesedést vehetnek a cégben, így kizárólag abból nyernek hasznot, nem pedig a kamatok egekbe emelésével.



Az első modern keretek között működő iszlám bank 1963-ban nyílt az egyiptomi Mit Gamr kisvárosban. Jó tíz évvel később már egy határokon átnyúló pénzintézet (Iszlám Fejlesztési Bank) alapjait is megvetették. 2009-re a vallási előírások mentén működtetett bankok globális nyeresége a Standard & Poor szerint elérte a 400 milliárd dollárt, maga az iszlám pénzpiac pedig közel 4 trilliárd dolláros forgalmat bonyolított. A legjelentősebb muzulmán bankok közül kiemelkedik az iráni Melli Bank, illetve az Al-Radzsi Bank és a Mellat Bank Szaúd-Arábiából. A három pénzintézet több mint 80 milliárd dolláros részesedéssel bír a teljes iszlám bankszektor nyereségéből.


A muzulmán pénzintézetek bizonyítottak az utóbbi években. A gazdasági krízis egyes pénzpiaci cégeket (Lehman Brothers) és bankokat bedöntött, más pénzintézeteket pedig a csőd szélére sodort. Amíg 2011 végéig csak az Egyesült Államokban száz körül járt a csődöt jelentő bankok száma, addig az arab világból egyetlen hír sem érkezett hasonló tendenciáról. Ez már csak azért is furcsa, mert az iszlám törvénykezés, a saría szerint tilos pénzből még több pénzt csinálni, így sokaknak talán nem világos, miért nem dőlnek be nyugati társaikhoz hasonlóan az iszlám pénzintézetek.

Tisztább pénzcsinálás

Az 1960-as években Egyiptomban szirmot bontó muzulmán típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben – nyilatkozta már 2008-ban a kuvaiti kereskedelmi miniszter. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a gazdasági világválság kibontakozását követően alapos vizsgálat alá vette a keleti pénzintézeteket. Természetesen a krízis által fékezett növekedés az arab világban is problémát jelent, azonban a túlzott kockázatvállalás hiánya, és a „tisztább pénzcsinálás” okán a muzulmán bankok élnek és virulnak. Miközben nyugati társaik sorra jelentenek csődöt, ők mintegy 15 százalékkal növekedtek a 70-es évek óta, és egy elemzés szerint másfél évtizeden belül elérhetik a globális banki részesedés 12 százalékát. De vajon elültethető-e a kamat nyugati formáját tiltó banki intézményrendszer Európában?

„A világválság kirobbanását követően nagyon gyorsan megrendült az emberek bizalma a nyugati bankokban. A reménykedés azonban lassan visszacsábítja a korábbi ügyfeleket, és lecsillapítja a keleti bankrendszer felé fordulók kíváncsiságát” – vélekedik az iszlám típusú bankolás kilátásairól Szigetvári Tamás. Az MTA világgazdasági kutatójának arab viszonyokkal foglalkozó főmunkatársa megjegyezte, a saría alapján működő pénzintézetek valós biztonságot nyújtanak, de azért hátrányuk is van, ugyanis a vallási megkötések miatt sokkal kevésbé tudnak élni az innovatív lehetőségekkel. A kutató ötszázalékosra tette az iszlám bankrendszer globális pénzpiaci részesedését, ami a válság előtti 1 százalékos prognózishoz képest hatalmas növekedést feltételez.

Európa is nyitott

Az iszlám bankok által vallott közös kockázatvállalás csábítóan hangzik, az ügyfél ugyanis nemcsak papíron, de a saját bőrén is érezheti a tehermegosztást. Éppen ezért, no meg a gazdasági krízis okozta sokkot kihasználva az európai nagybankok is elkezdtek a saría rendelkezésein nyugvó hitel- és betétrendszert alkalmazni. A HBSC és a Deutsche Bank például évek óta kínál ilyen típusú befektetéseket, és 2008 után egyre többen éltek is a lehetőséggel. Szigetvári Tamás elmondta, 2009-ben és 2010-ben fokozatosan nőtt az érdeklődők száma, azóta viszont visszaesett. Érdekesség, hogy a bankok nem csupán muzulmán ügyfeleiknek kínálnak ilyen jellegű befektetéseket, hanem bármelyik felekezet tagjának.

Akik a nyugati utat járják

Természetesen a vallási alapon szabályozott arab pénzvilágból sem hiányozhatnak a multimilliomosok. Az Arabian Business című lap évente összeállítja a világ leggazdagabb arabjainak listáját, melynek éllovasai között ott van Rashid al-Maktum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke. A lóversenyekért rajongó kormányfő 80 milliárdos vagyona mögött nem sokkal marad el Egyiptom korábbi teljhatalmú elnökéé, Hoszni Mubaraké. Az arab tavasz által elsöpört elnök a korábbi pletykák szerint vígan jár-kel a szanatóriumban, a hivatalos állásfoglalás alapján kómában várja a bírói ítéletet. Szaúd-Arábia királya jóval előbbiek mögött mintegy 21 milliárdos becsült magánvagyonra tett szert az évtizedek során, őt csupán néhány milliárddal elmaradva követi a brunei szultán és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Bin Zajed al-Najan. Közel azonos összegből gazdálkodik a Manchester City jelenlegi tulajdonosa, Manszúr bin Zajed, aki a klub 2008-as felvásárlásával a világ leggazdagabb csapatává tette az égszínkékeket.

Miután az európaiak hozzá vannak szokva a kamatos rendszer előnyeihez, az ügyfelek száma egy idő után visszaesett, nem úgy Ázsiában. Az Öböl menti államokban, Malajziában vagy Indonéziában egyre-másra nyílnak az iszlám bankok fiókjai. Ez részben annak is köszönhető, hogy az intézetek állami támogatásban részesülnek, ennél is fontosabb viszont, hogy a térségben a lakosság száma folyamatosan emelkedik. Utóbbi szempontot figyelembe véve lassan Kína és India is megfelelő terepnek látszik az iszlám bankok számára, hiszen ezekben az országokban is számottevő arányban élnek, és sokasodnak a muzulmánok.

Irán nem járt sikerrel

Iránban és Pakisztánban korábban megpróbálkoztak a bankrendszer teljes iszlamizálásával, de ez nem járt sikerrel. A lehetőségeket az is behatárolja, hogy az adott országban az iszlám mely ágához tartozik a többségi társadalom, no meg a vezetés. Az értelmezési különbségek miatt országonként változhatnak a bankolás módszerei.

Mindezek ismeretében nem kétséges, hogy az iszlám bankok világban betöltött szerepe egyre növekszik. A vallásilag egységes arab térségben a rendszer megfelelően működik és növekszik. A kamatokból felhalmozott nyereségre berendezkedett nyugati társadalmakban meghonosodott ugyan a rendszer, de nem terjedt el szélesebb körben. Az ötödik éve tomboló gazdasági krízis egyelőre nem hagyott akkora nyomot, hogy a lakosság felkészüljön egy ilyen jellegű, gyökeres váltásra. A válság vége azonban egyelőre igen messzinek tűnik, így megjósolhatatlan, hogy lesz-e fogadókészség a bankrendszer átalakulására


http://hunnio.com/news.php?readmore=387