2012. június 20., szerda

Ahol tilos pénzből még több pénzt csinálni

A világ bankjainak egy része a csőd felé száguld, vagy már "révbe" is ért, másokat az állami gondoskodás megmentett a vég kapujában. Az iszlám bankvilág fittyet hány a tendenciákra, és egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális pénzpiacból. A válság ötödik évébe lépve érdekes kérdés lehet: beilleszthető lenne-e a vallási alapokon nyugvó, a kamat fogalmát elvből elutasító muzulmán pénzügyi rendszer a nyugati típusú helyére?

Minden vagyon Allahé, így akik kamatot szednek vagy fizetnek, azok háborúban állnak Istennel és Mohameddel. A Korán iránymutatása áthághatatlan szabályrendszert szab a muzulmán országokban működő bankok számára. A saría alapján a pénzintézetek a kamatszedés tilalma mellett bármilyen ügylet lebonyolítása estén kötelesek befizetni a zakátot, nem üzletelhetnek az iszlám értékrendjével szemben álló termékkel vagy szolgáltatással, tilos az egyéni kockázatvállalás és az üzletfeleknek biztosítaniuk kell egymás kártalanítását veszteségek esetén. A bankok nem fektethetnek szesz-, illetve pornóiparba, és szerencsejátékba sem. A cél egyértelmű: a bank minden dolgozójának be kell bizonyítania, hogy munkáltatója vállalja a társadalmi felelősséget. Lakáshitel esetén a pénzintézet megvásárolja a lakást, és egyforma részletekben fizettetik ki leendő tulajdonosával, kisvállalkozói kölcsönt pedig úgy adnak a bankok, ha részesedést vehetnek a cégben, így kizárólag abból nyernek hasznot, nem pedig a kamatok egekbe emelésével.



Az első modern keretek között működő iszlám bank 1963-ban nyílt az egyiptomi Mit Gamr kisvárosban. Jó tíz évvel később már egy határokon átnyúló pénzintézet (Iszlám Fejlesztési Bank) alapjait is megvetették. 2009-re a vallási előírások mentén működtetett bankok globális nyeresége a Standard & Poor szerint elérte a 400 milliárd dollárt, maga az iszlám pénzpiac pedig közel 4 trilliárd dolláros forgalmat bonyolított. A legjelentősebb muzulmán bankok közül kiemelkedik az iráni Melli Bank, illetve az Al-Radzsi Bank és a Mellat Bank Szaúd-Arábiából. A három pénzintézet több mint 80 milliárd dolláros részesedéssel bír a teljes iszlám bankszektor nyereségéből.


A muzulmán pénzintézetek bizonyítottak az utóbbi években. A gazdasági krízis egyes pénzpiaci cégeket (Lehman Brothers) és bankokat bedöntött, más pénzintézeteket pedig a csőd szélére sodort. Amíg 2011 végéig csak az Egyesült Államokban száz körül járt a csődöt jelentő bankok száma, addig az arab világból egyetlen hír sem érkezett hasonló tendenciáról. Ez már csak azért is furcsa, mert az iszlám törvénykezés, a saría szerint tilos pénzből még több pénzt csinálni, így sokaknak talán nem világos, miért nem dőlnek be nyugati társaikhoz hasonlóan az iszlám pénzintézetek.

Tisztább pénzcsinálás

Az 1960-as években Egyiptomban szirmot bontó muzulmán típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben – nyilatkozta már 2008-ban a kuvaiti kereskedelmi miniszter. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a gazdasági világválság kibontakozását követően alapos vizsgálat alá vette a keleti pénzintézeteket. Természetesen a krízis által fékezett növekedés az arab világban is problémát jelent, azonban a túlzott kockázatvállalás hiánya, és a „tisztább pénzcsinálás” okán a muzulmán bankok élnek és virulnak. Miközben nyugati társaik sorra jelentenek csődöt, ők mintegy 15 százalékkal növekedtek a 70-es évek óta, és egy elemzés szerint másfél évtizeden belül elérhetik a globális banki részesedés 12 százalékát. De vajon elültethető-e a kamat nyugati formáját tiltó banki intézményrendszer Európában?

„A világválság kirobbanását követően nagyon gyorsan megrendült az emberek bizalma a nyugati bankokban. A reménykedés azonban lassan visszacsábítja a korábbi ügyfeleket, és lecsillapítja a keleti bankrendszer felé fordulók kíváncsiságát” – vélekedik az iszlám típusú bankolás kilátásairól Szigetvári Tamás. Az MTA világgazdasági kutatójának arab viszonyokkal foglalkozó főmunkatársa megjegyezte, a saría alapján működő pénzintézetek valós biztonságot nyújtanak, de azért hátrányuk is van, ugyanis a vallási megkötések miatt sokkal kevésbé tudnak élni az innovatív lehetőségekkel. A kutató ötszázalékosra tette az iszlám bankrendszer globális pénzpiaci részesedését, ami a válság előtti 1 százalékos prognózishoz képest hatalmas növekedést feltételez.

Európa is nyitott

Az iszlám bankok által vallott közös kockázatvállalás csábítóan hangzik, az ügyfél ugyanis nemcsak papíron, de a saját bőrén is érezheti a tehermegosztást. Éppen ezért, no meg a gazdasági krízis okozta sokkot kihasználva az európai nagybankok is elkezdtek a saría rendelkezésein nyugvó hitel- és betétrendszert alkalmazni. A HBSC és a Deutsche Bank például évek óta kínál ilyen típusú befektetéseket, és 2008 után egyre többen éltek is a lehetőséggel. Szigetvári Tamás elmondta, 2009-ben és 2010-ben fokozatosan nőtt az érdeklődők száma, azóta viszont visszaesett. Érdekesség, hogy a bankok nem csupán muzulmán ügyfeleiknek kínálnak ilyen jellegű befektetéseket, hanem bármelyik felekezet tagjának.

Akik a nyugati utat járják

Természetesen a vallási alapon szabályozott arab pénzvilágból sem hiányozhatnak a multimilliomosok. Az Arabian Business című lap évente összeállítja a világ leggazdagabb arabjainak listáját, melynek éllovasai között ott van Rashid al-Maktum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke. A lóversenyekért rajongó kormányfő 80 milliárdos vagyona mögött nem sokkal marad el Egyiptom korábbi teljhatalmú elnökéé, Hoszni Mubaraké. Az arab tavasz által elsöpört elnök a korábbi pletykák szerint vígan jár-kel a szanatóriumban, a hivatalos állásfoglalás alapján kómában várja a bírói ítéletet. Szaúd-Arábia királya jóval előbbiek mögött mintegy 21 milliárdos becsült magánvagyonra tett szert az évtizedek során, őt csupán néhány milliárddal elmaradva követi a brunei szultán és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Bin Zajed al-Najan. Közel azonos összegből gazdálkodik a Manchester City jelenlegi tulajdonosa, Manszúr bin Zajed, aki a klub 2008-as felvásárlásával a világ leggazdagabb csapatává tette az égszínkékeket.

Miután az európaiak hozzá vannak szokva a kamatos rendszer előnyeihez, az ügyfelek száma egy idő után visszaesett, nem úgy Ázsiában. Az Öböl menti államokban, Malajziában vagy Indonéziában egyre-másra nyílnak az iszlám bankok fiókjai. Ez részben annak is köszönhető, hogy az intézetek állami támogatásban részesülnek, ennél is fontosabb viszont, hogy a térségben a lakosság száma folyamatosan emelkedik. Utóbbi szempontot figyelembe véve lassan Kína és India is megfelelő terepnek látszik az iszlám bankok számára, hiszen ezekben az országokban is számottevő arányban élnek, és sokasodnak a muzulmánok.

Irán nem járt sikerrel

Iránban és Pakisztánban korábban megpróbálkoztak a bankrendszer teljes iszlamizálásával, de ez nem járt sikerrel. A lehetőségeket az is behatárolja, hogy az adott országban az iszlám mely ágához tartozik a többségi társadalom, no meg a vezetés. Az értelmezési különbségek miatt országonként változhatnak a bankolás módszerei.

Mindezek ismeretében nem kétséges, hogy az iszlám bankok világban betöltött szerepe egyre növekszik. A vallásilag egységes arab térségben a rendszer megfelelően működik és növekszik. A kamatokból felhalmozott nyereségre berendezkedett nyugati társadalmakban meghonosodott ugyan a rendszer, de nem terjedt el szélesebb körben. Az ötödik éve tomboló gazdasági krízis egyelőre nem hagyott akkora nyomot, hogy a lakosság felkészüljön egy ilyen jellegű, gyökeres váltásra. A válság vége azonban egyelőre igen messzinek tűnik, így megjósolhatatlan, hogy lesz-e fogadókészség a bankrendszer átalakulására


http://hunnio.com/news.php?readmore=387

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése