A kövirózsa (Sempervivum tectorum) igénytelenségét
meghazudtolóan szép, örökzöld növény. Számos fajtája létezik. Levelei
színének árnyalta típusonként eltérő. Magyarországon vadon csak a
Villányi hegységben fordul elő, termesztett körülmények között azonban
gyakran találkozhatunk vele. Húsos, csillag alakban szétterülő levelei
sokféle hatóanyagot tartalmaznak. Érdemes a kertben helyet találni a
számára, alig van dolog vele – Bálint gazda egyenesen “koplalóművésznek”
becézi - viszont annál több hasznot hajt.
Hatóanyagai:
× szénhidrátok (szedoheptulóz)
× gyümölcssavak (izocitromsav – 5-9 % -, citromsav, almasav, malonsav
× szabad aminosavak: aszparaginsav, fenolkarbolsav, kávé- és klorogénsav
× flavonoidok (7 %-ban kvercetin kepmferol, flavon glikozoidok)
× cserzőanyagok (3-4 %)
× procianidinek
× jelentős mennyiségű C-Vitamin
× nyálkaanyag
Gyógyerejére a klasszikus orvoslásban számos példát olvashatunk.
Dioszkoridész és Hieronymus Bock a kövirózsa hűtő és összehúzó erejét
emelik ki, s elsősorban külső felhasználásra javasolják, pl. gyulladt
kelésekre, orbáncra. Pókok mérges csípésére, égésre.
Présnedvét a
népi gyógyászatban ma is felhasználják középfülgyulladások enyhítésére –
minden bizonnyal ezért ragadt rá a fülfű név is – valamint égések,
vágások, rovarcsípések gyógyulásának elősegítésére.
Farmakológiai hatása gyulladáscsökkentő, antioxidáns.
Főleg ezen hatásoknak köszönhető, hogy pozsgás leveleinek nedvét a
kozmetikai ipar is sokrétűen hasznosítja. Elsősorban regeneráló
készítményekben, napozás után ajánlott testápolók összetételében,
halványító szerekben találkozhatunk a nevével.
A kövirózsa levét, alkoholos kivonatát a kozmetikai kezelések során is széleskörűen felhasználjuk:
- száraz, dehidratált bőröknél masszírozáshoz, krémpakolásába,
- túlzásba vitt napozástól, szoláriumozástól felhevült, lepirult bőr lehűtésére, nyugtatására, regenerálására,
- gyantázás utáni égő érzés, valamint viszketés csillapítására,
- halványító kezelésekhez pakolásba, iontoforézissel.
A természetgyógyászati irodalom szerint többi bőrprobléma otthoni kezelésére is javasolható:
- a bőrön keletkező hólyagocskák (herpesz, övsömör, bárányhimlő) gyorsabb leszárítására,
- futószemölcsök elmulasztására (éjszakánként kell rákötni egy félbevágott levelet a szemölcsre),
- leveleinek forrázatát kisebesedett száj és afta kezelésére,
- aranyér és szopástól kirepedezett mellbimbók kezelésére,
- tyúkszem eltávolítására is javasolják (a sós vízzel feláztatott,
felpuhított tyúkszemre éjszakára kell rákötni a félbevágott levelet).
A növény használatának nincs ellenjavallata, mellékhatással sem kell számolnia senkinek.
Tipp!
Napozás utáni nyugtató, regeneráló bőrápoló-keverék:
Egy virág megmosott, leitatott leveleit nyomjuk ki egy kis tálkában
(dörzscsészében), a nedvhez keverjünk kb. hasonló mennyiségű hidegen
sajtolt növényi olajat (napraforgó-, {Helianthus anuus}, oliva-, {Olea
Europea}, vagy argánfaolajat [Arganum Spinosa}) és 3 csepp levendula
olajat – Lavandel officinalis. A keveréket gyengéden masszírozzuk be a
frissen felégett bőrbe úgy, hogy közben levendula aromavízzel
nedvesítjük a kezeinket.
Felhasznált irodalom: Gyógy- és aromanövények, szerkesztette: Bernáth Jenő
2. A NÉV
Latin név: Sempervivum tectorum
Népies nevek: kövirózsa, házi kövirózsa, fali kövirózsa, kőrózsa,
fülfű, fülbeeresztőfű, fülbefacsarófű, égdörgőfű, mennykővirág.
RENDSZERTANI BESOROLÁS
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Alosztály: Rózsaalkatúak (Rosidae)
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)
MORFOLÓGIA, ELTERJEDÉS
Főleg Európában gyakori, többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin
található. A karsztsziklagyepek jellegzetes növénye. Nálunk csak a
Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön, sziklakertekben
megtalálhatjuk, mint kedvelt dísznövényt. Szélsőségesen szárazságtűrő,
igénytelen, szereti a sok napot. A pangó vizet nem tűri, ahol a víznek
nincs lefolyása, könnyen kirohad. Legalkalmasabb számára a kevés humuszt
tartalmazó, laza, jó vízáteresztő talaj. Pálha nélküli húsos tűlevelei
levélrózsát alkotnak, sejtjeikben sok a vizet megkötő nyálka, szöveteik
duzzadtak. Pozsgás növény, 2-6 cm hosszú levelekből álló tőlevélrózsája
5-15 cm átmérőjű, nyitott. 20-50 cm magas száron nyár végén nyílnak a
virágai, melyek rózsaszínűek. A növényen sarjak is képződnek, így
könnyen szaporítható, a sarjak a földre hullva tavasszal gyökeret
eresztenek.
HATÓANYAGTARTALOM, HATÁS
Flavonoidokat,
cserzőanyagot, növényi savat, nyálkaanyagot, szabad aminosavakat és
fenolkarbonsavakat, C-vitamint tartalmaz. Gyulladáscsökkentő,
lázcsillapító, külsőleg fájdalomcsillapító, baktérium és vírusölő
hatású.
NÉPI GYÓGYÁSZAT
Lázcsillapításra, hasmenés
kezelésére és féregűzésre, külsőleg végtagi fájdalmak, égési sebek,
leégés, napszúrás és vérzések kezelésére használták. A népi
gyógyászatban az összezúzott pépes leveleket antiszeptikus hatásúnak
vélt borogatásként sebek kezelésére használják. Az étolajba mártott és
összelapított leveleket szemölcsökre tapasztják, de alkalmazzák
rovarcsípések okozta viszketések, szemölcsök, különféle dagadások,
duzzanatok megszüntetésére is. A levet leforrázva, teaként
torokgyulladásra, hörghurutra, kisebesedett száj és afta gyógyítására
használhatjuk. Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkönyvében (1813) az előbb
ismertetett alkalmazások mellett a kövirózsát égés, aranyér és a
mellbimbók kirepedezése ellen ajánlja Leggyakrabban a fülfájás
kezelésére használták. Az összetört leveleket ruhába tették, kinyomták a
levét és a fülbe csepegtették. A növény alkalmazásának másik módja az
volt, hogy egy levéldarabkát vékony cérnára fűzve bedugták a fülbe. A
levél nedve elmulasztja a tyúkszemet is. Nem csak külsőleg használták,
hanem kinyomott levét hideglelésben és hagymázban szenvedő betegeknek
valamint ijedős kisgyerekeknek adták. Napjainkban, a kozmetikai iparban
is használják.
KULTÚRTÖRTÉNET, NÉPHIT, MÁGIA
Tudományos
Sempervivum neve ókori eredetű. Dioskurides és Plinius is ezen a néven
említik, bár más latin nevét is feljegyezték (Jovis barba). Méliusz
Péter 1578-as Herbáriumában a kövirózsáról azt írja, hogy a "kövér"
növény házakon is terem, hatása hűsítő és szárasztó. Lippai János Posoni
kert című művében (1664-1667) a vetemények ellenségeinek elűzésére és
elpusztítására használt orvosságok közt említi a kövirózsát, melynek
főzetét más növényekkel együtt hernyók elleni öntözésre használták.
Jupiter szakállának is nevezték, mert a néphit szerint a kövirózsa
Jupiter ajándéka a villámlás, mennydörgés, tűz és boszorkányság ellen.
Mivel a villámlás istene Jupiter, így Jupiter növényévé lett. A germán
mitológiában a mennydörgés istene Thor, így Thor szent növénye lett a
germánoknál. Szutórisz szerint: „a földműveléssel és állattenyésztéssel
foglalkozó ősi nép a természet tünemnyit és tárgyait különös figyelemmel
kísérve egészen önként arra a hiedelemre jutott, hogy bizonyos növények
az isten kedveltjei. A zivatar, a jégeső nem verte el, tehát Thor
szeretheti – tartották a germánok.” Háztetőkre, kerítésekre, a kapu elé
ültették a kövirózsát, nehogy magukra vonják Thor haragját. Ez a
bajelhárító hiedelem átment a köztudatba, olyannyira, hogy Nagy Károly
rendeletileg írta elő a kövirózsa ültetését.
A növényszimbolikában a kövirózsa az életerőt és a szorgalmat jelképezi.
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=268414599945084&set=a.241462835973594.52510.241114462675098&type=1&ref=nf