A honvédség tönkretétele tudatos, s szándékos! A gyarmati
sorban lévő hazánk így nem tudja megvédeni magát katonailag, ha esetleg
egy lázadásra kerülne sor. Ebből kifolyólag könnyedén módjában állna
bevonulni s megszállni minket a globalista hadseregnek. Úgy, mint
56-ban a ruszki csinálta.

A
Magyar Honvédség még arra az időre sem lenne képes megvédeni az
országot egy esetleges támadás esetén, amíg a NATO katonai gépezete
beindulna - mondta a hvg.hu-nak Kovács Gyula. A megszüntetett pécsi
tüzérdandár egykori parancsnokhelyettesével beszélgetünk a Honvédség
szerinte tarthatatlan állapotáról, a folyamatos leépítésekről, a
vízfejről, és a mindenkori miniszterek által elkezdett, befejezetlen
"haderő reformokról".
hvg.hu: Két év telt el egy nagy port kavart Index-interjú
óta, amely siralmas képet festett a Magyar Honvédség állapotáról. (Lásd
keretes írásunkat.) Történt azóta előrelépés a NATO-színvonaltól erősen
leszakadt honvédségnél?
Kovács Gyula: Hiba lenne a
haderő jelenlegi állapotát az előzmények nélkül elemezni és mindenért
Hende Csabát felelőssé tenni.
Gondoljunk arra, hogy 1990-ben az Antall-kormány egy 120 ezer fős
haderőt vett át, 200 ezer fős haderőnek elegendő fegyverzettel, működő
mozgósítási képességekkel – 22 év alatt jutottunk oda, hogy kevesebb
mint 26 ezer fős az egész honvédség.
Már a legelső miniszter, Für Lajos sem élt a NATO által felajánlott
lehetőségekkel, nem tett meg mindent, hogy a ránk erőltetett orosz
hadikultúráról mielőbb áttérjünk a hatékonyabb angolszászra.
Az akkori vezetés az eredetileg oroszból fordított, régi
szabályzatainkból kihagyta a csak a birodalomra jellemző olyan
fejezeteket, mint a sarkkörön túli harc, a szöveget átírta felszólító
módba, majd a régi vörös helyett bordóba burkolta ezeket az „új”
szabályzatokat. Ezek jelentős része ma, 2013-ban is érvényben van.
Nemrégiben a hadtudományi társaság tüzér szekciója előtt az
Afganisztánban, az ISAF parancsnokságon fél évet tűzkoordinátorként
dolgozó kollégánk ismertette a NATO legújabb tűztámogatási elveit és
gyakorlatát. A tanácskozásnak helyt adó ZMNE tüzér tanszék vezetőjét
kérdeztem, hogy amit kollégánk most elmondott, az miként kerülhet be a
tüzértisztképzésbe. „Sehogy” - válaszolta, az érvényben lévő magyar
szabályzók ugyanis ezt nem teszik lehetővé.
hvg.hu: Mit gondol a rendszerváltás óta folyamatosan zajló „haderőreformokról”?
K. Gy.: Für Lajostól Hende Csabáig a hosszú távú (10 éves) „
haderő-fejlesztési terveknek”
a lényege az, hogy létszámot csökkentünk (azonnal), a következő években
szervezeti átalakításokat eszközölünk, és „szellemi kompatibilitást”
próbálunk biztosítani a NATO-val. Majd valamikor a nyolcadik,
kilencedik évben - finanszírozási gondjaink enyhülésével -
haditechnikai beszerzéseket is
betervezünk. Az persze legyen a következő, vagy az azt követő kormány
gondja. Néhány „szakértő” szerint először a képességeket, tudást kell
megteremtenünk, és majd utána kell ehhez biztosítani a
hardvert, a vasat, a technikai feltételeket.
Aki ilyet állít, az soha életében nem folytatott katonai kiképzést. Az
eredményes kiképzés célja pont az lenne, hogy szinkronba hozza a
meglévő katonákat az egyidejűleg rendelkezésre álló technikai
eszközökkel. A Varsói Szerződés rozsdás vasain nem lehet
NATO-kompatibilis kiképzést folytatni. Nem értem, miért nem ismerik fel
az egymást sorban követő hadügyminiszterek, hogy „átfogó
haderőreformra” soha nem lesz pénzünk, és ezért aztán valahol mégis el
kellene indulniuk.
hvg.hu: Hogy tudnánk mégis lecserélni a szétesőben lévő orosz eszközöket?
K. Gy.: Azért erre lett volna mód. Cascadingnak
hívják a NATO-ban azt, amikor egy önálló fejlesztésekre képes haderő
lecseréli használt, de kitűnő állapotban lévő technikai eszközeit egy
modernebbre, és ezzel egy időben a „second hand” eszközöket méltányos
áron, vagy segély formájában átadja egy alacsonyabb fejlettségi szinten
lévő szövetségesének. 1998-ban például a tüzérdandár éleslövészetét
látva a németek felajánlották, hogy a rendszerbe állítandó PzH 2000
önjáró lövegeik helyén felszabaduló amerikai gyártmányú, de a németek
által jól tuningolt M 109G önjáró páncélozott tüzérosztályt kompletten,
lövegestül, mentőstül, lőszerestül ingyen, felújított állapotban
átadnának nekünk. A témában megkerestem Wachsler Tamás államtitkárt,
aki azt mondta, hogy „támogatja az ötletet”, nyáron megy ki egy
delegáció a részleteket megbeszélni. Nem lett belőle semmi, nem is
említették meg a témát magyar részről.
hvg.hu: Melyik miniszteri bejelentéssel tudná legjobban jellemezni a fejlesztéseket?
K. Gy.: Szekeres Imre csupán pár hónappal a “hosszú
távú haderő-fejlesztési terv”-ének elfogadása után a „Bevetési Irány
2007” gyakorlaton bejelentette: „A mai nappal befejeztük a
haderőreformot.” Szekeres egyébként – és ezzel nem volt egyedül –
változatlanul kívánta hagyni a kormányzati ciklus végéig az egyre
terebélyesebbre dagadó vízfejet is. Az egész problémát úgy kívánta
megoldani, hogy a „hidroglóbusz” bizonyos elemeit átcímkézte, papíron
csapat tagozatúvá minősítette. És ezen az állapoton Hende Csaba sem
kíván változtatni. Általa „hadrendi elem” például a Honvédkórház.
hvg.hu: Hogyan állunk az országvédelmi képességekkel?
K. Gy.: Érdekes visszagondolni, hogy a most
hatalmon lévő Fidesz ellenzékben szinte folyamatosan számon kérte a
szocialistákon a területvédelmi képesség megszűnését. Ha ebben lett
volna valami konszenzus a pártok között, akkor erre választ kellet
volna adnia az akkor készülő Nemzeti Katonai Stratégiának. A
politikusok nem értik, a katonák pedig nem merik elmagyarázni nekik,
hogy akár egy olyan rövid határszakaszon is, mint az ukrán-magyar,
minimum 100 ezer fős haderőre van szükség egy állóképes védelem
kiépítéséhez, ideális esetben. Svájc például igen komolyan veszi a
területvédelmi képességet, fent is tart egy 225 000 fős haderőt. Persze
ezt Svájc is csak úgy tudja finanszírozni, hogy a haderő döntő többsége
– 94 százaléka – jól képzett tartalékos.
A honvédség mint franciakrémes |
„Magyarország hadereje még papíron is minimális, a valóságban pedig elkeserítően gyenge” – állította 2011 februárjában Kálmán Károly,
a Honvédség Különleges Műveleti Zászlóaljának volt századosa. Az elsők
között NATO-kiképzést kapott egykori tiszt szerint a magyar honvédség
felépítése a franciakrémeshez hasonlít: felül van egy kemény, jó
minőségű, vékony lap, alul egy másik, ami a hátán hordja az egészet,
„közöttük pedig egy vastag, remegő, megfoghatatlan állagú massza van”.
Ez volna az őrnagytól vezérőrnagyig terjedő sokezres adminisztratív
réteg, amely szerinte eredendően ellene van mindenfajta fejlődésnek,
előrelépésnek, modernizációnak. A tiszt beszélt azokról a katonákról,
akik tíz éve nem hordtak bakancsot a lábukon, a drága és
használhatatlan gyakorlóruhákról és a kínai piaci minőségű
esőkabátokról, amelyek kiválasztásáról csak a katonát nem kérdezik meg.
Kálmán Károly akkor azt mondta, a helyzet megoldásához „mindössze egy
bátor politikai döntésre és annak határozott keresztülvitelére volna
szükség”. |
hvg.hu: Ön szerint mennyire képes a honvédség megvédeni Magyarországot?
K. Gy.: Magyarország területvédelme akkor
biztosított, ha a Magyar Honvédség nem vonakodó szövetséges, hanem
partnerként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Ennek fejében
joggal várhatja el, hogy ha konfliktushelyzet alakul ki, akkor a NATO
szintén vonakodás nélkül emeli fel Avianóban a vadászbombázó erőket, az
amerikai földközi-tengeri flotta gépei is felszállnak, és csírájában
elfojtanak minden agressziót. A NATO-nak is van persze reakcióideje,
tehát valamilyen bevethető haderővel a magyar honvédségnek is
rendelkeznie kellene. Csakhogy ilyen nincs. Nincsenek feltöltött
zászlóaljai, a feltöltéshez hiányzik a mozgósítási rendszer. A két
gépesített dandárból hiányoznak a harci támogató (tüzérek, műszakiak,
felderítők) és harci kiszolgáló támogató elemek (ellátók, javítók). A
két dandár fölött nincs például hadosztály-parancsnokság. A 25 427 fős
haderőből 12-13 ezer eleve fel van mentve lövészárokból, állandósult
a mintegy 4000 fős békehiány a csapatoknál, nincs, aki a maradékot
hadrendbe szervezze, és összesen csupán 3-4000 fő van ténylegesen
harcoló beosztásban. A technikai eszközök „hadrafoghatóságáról” még nem
is beszéltünk. A szárazföldi csapatok semmiféle tűztámogató képességgel
nem rendelkeznek, a szövetséges légi támogatás fogadására csak
korlátozottan alkalmasak. A harci helikopterek üzemideje lejárt 2012.
december 31-én. Hende Csaba helikoptert venne – nehéz kérdés. Ha vesz,
az 100 milliárdos tétel, 10 évre előre felemészti - a
Gripenekhez hasonlóan -
a szárazföldi csapatok fejlesztéséhez elengedhetetlen anyagi
forrásokat. Ha nem vesz, nem lesz helikopterünk. Németh Zsolt
felajánlása a Maliban folyó műveletekhez: „vannak vadászrepülőink,
helikoptereink, orvosaink”. A Gripenek nem rendelkeznek a szárazföldi
csapatok légi támogatásához szükséges fegyverzettel, a röpképes
helikoptereknél túlzás a többes szám használata, orvosunk pedig itthon
kevés van.
hvg.hu: A Fidesz-kormány számára az eddigi intézkedések alapján mennyire fontos a haderő állapota?
K. Gy.: A Fidesznek sikerült egy olyan
kormányprogramot készítenie, amelyben példátlan módon csupán egyetlen
mondat szerepelt a haderőről: „A nemzeti ügyek kormánya a
honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében
érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó
primátusát”. Még az 1994-es választások előtt részt vettem a Fidesz
Wachsler Tamás által vezetett honvédelmi kabinetjének a munkájában. A
csapat akkor elkészítette a „Fidesz honvédelmi politikája” című
nyilvános anyagot, vagy 30 oldal terjedelemben, bedolgozott 3-4
oldallal a Fidesz választási programjába, és elkészített több száz
oldalnyi olyan anyagot, amely lehetővé tette volna, hogy Wachsler
Tamás, ha elnyeri a miniszterséget, ne hosszas védelmi felülvizsgálatba
kezdjen (mint az eddigiek), hanem képes legyen azonnal egy valódi
haderőreform megindítására. Hende Csabának is volt nyilván a
választások előtt egy munkacsoportja, maga büszkélkedett vele, hogy
három volt vezérkari főnök is segíti a munkáját. Ez a honvédelmi
kabinet képes lett volna néhány oldalas anyagot bedolgozni a választási
programba, később a kormány programjába. Ezt vélhetően azért nem tették
meg, mert a Fidesz nem kívánta a választók orrára kötni, hogy milyen
tervei vannak a honvédséggel.
hvg.hu: Hende Csaba nagy lendülettel kezdett neki a feladatoknak...
K. Gy.: Hende Csaba első útja Afganisztánba
vezetett, kijelentette, hogy a missziós feladatokban részt vevő katonák
védelme prioritást élvez. Az amerikaiaktól az út menti bombák elleni
fokozott védelmet biztosító Cougar járműveket szerzett. Beárnyékolja
persze ezt a képet az, hogy a miniszter kinevezése után szinte azonnal
beleszaladt két magyar áldozattal járó afganisztáni összetűzés
kezelésébe. A kivizsgálás megállapította, hogy a régi, orosz gyártmányú
T-55-ös harckocsi tornyokról leszerelt és az amerikai Hummerekre
applikált 5 darab DSK 12,7 mm-es géppuskából 4 üzemképtelennek
bizonyult a konfliktus során. Hende minisztériumának és vezérkarának 20
hónap kellett, hogy 2012 áprilisában végre lecserélje a
hadrafoghatatlan fegyvereket.
E mellett jó ötlet volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása
azzal a céllal, hogy a köz szolgálatában álló katonák, rendőrök,
vámosok, kormányzati-önkormányzati alkalmazottak életpályamodelljét
egységesítsék, megteremtsék az átjárhatóság feltételeit a közszolgák
körében. Az persze gond, hogy nem látszik, hogyan és miből fog
kialakulni a volt Ludovika helyén az egyetem kampusza. E mellett Hende
Csaba még azzal is büszkélkedett, hogy feltárta az előző
minisztériumban folyó korrupciós ügyeket, „elzárta a pénzcsapokat”.
hvg.hu: Tett-e bármit a miniszter a vízfej lecsapolásáért?
K. Gy.: Hende Csaba 2011-ben végrehajtott egy 1204 fős csökkentést a
vezető szerveknél, ez egy pozitív eredmény. Viszont édeskevés arra,
hogy az általam 13 ezer fősre becsült vízfejet érdemben csökkentse,
javítson a végzetesen eltorzult állományarányokon, helyreállítsa a ma
nem is létező normális rendfokozati piramist (leegyszerűsítve: minden
egyes magasabb rendfokozati szinten jóval kevesebb ember van, mint az
előzőben, és működik a természetes szelekció - „felfelé vagy kifelé”).
Üdvözlendő ugyanakkor, hogy az elődök által féltékenységből
elképesztő módon működésképtelenné tett vezérkarban visszaállította a
NATO-szabványnak megfelelő vezetési struktúrát - két lépésben. Első
próbálkozásra elmaradt a NATO-szabványban J2-vel jelzett
hírszerző-felderítő csoportfőnökség, később korrigáltak. Így legalább
már valamilyen szinten együtt tudunk dolgozni a NATO-val. Hende
büszkélkedik a katonai életpályamodell megalkotásával. A modell
bevezetésének semmivel sem jobbak az esélyei, mint a
pedagógus-életpályamodellnek. Elkészült a NATO új Stratégiai
Koncepciójával szinkronba hozott Nemzeti Katonai Stratégia (NKS). A
gombhoz már csak a kabát kell, egy olyan haderő, amelynek képességei
legalább köszönő viszonyban vannak a NKS-ban megálmodott képességekkel.
Ennek jelenleg, sajnos nullához közelít az esélye. A valóságot a
NATO-tagságunk 10 éves évfordulója idején kiadott ÁSZ-jelentés tükrözi:
„a haderő technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az
állomány élet- és munkakörülményei a NATO-haderők átlag színvonalához
való közelítésének belátható időn belül nincs realitása”.
hvg.hu: Mi a helyzet a pénzügyi oldallal?
K. Gy.: 2010 nyarán egy tudományos konferencián a
vezérkar képviselője elmondta, hogy „időkorlátoktól és anyagi
lehetőségektől független” tervezés keretében készül a haderő hosszú
távú fejlesztési terve. A terv novemberre elkészült, kísértetiesen
hasonlított a Juhász-Szekeres által produkált - véletlenül sem a
megvalósításra szánt - tervekre. Például szerepelt benne, hogy a tárca
költségvetésében be kell állítani a bérköltségek, dologi kiadások,
fejlesztések 40:30:30 százalékos arányát. Már a 2011-es költségvetésből
és annak részletes indoklásából is kiderült annyi, hogy tovább haladnak
a „szekeresi úton”, semmit nem tesznek az örökölt strukturális
torzulások felszámolásáért, különösebb fejlesztési célkitűzések nélkül
a pénznyelő haderő állapotának konzerválására költik az adózók 275
milliárdját.
A minisztérium 2012-es költségvetése már durva megszorítást
jelentett. A tervezett 235 milliárd forint a GDP 0,8 százaléka, ez a
NATO-ban is egyedülállóan alacsonynak számít. A költségvetésben az
előző évi 3,4 százalékról kettőre csökkent a fejlesztési kiadások
aránya. Nevetséges hadiipari megújulásról beszélni akkor, amikor a
fejlesztésre szánt összeg nem éri el az évi 10 milliárdot. 2016-ig ezen
a szinten kívánják befagyasztani a költségvetést. 2022-re kívánják
elérni a katonai költségvetésben a GDP 1,39 százalékát, vagyis
megközelítőleg az 1999-es NATO-csatlakozás idejében meglévő 1,41
százalékos szintet. Ezen tények ismeretében arcátlanság kijelenteni,
hogy „a második Orbán-kormány elkötelezett a honvédelmi büdzsé nagyon
sok éve tartó folyamatos megnyirbálása rendkívül káros folyamatának
megállításában”. Hendéék valóban elzárták a pénzcsapokat.
hvg.hu: Hende Csabának láthatóan a szíve csücske az önkéntes tartalékos katonai rendszer kiépítése, mit gondol erről?
K. Gy.: A Fidesz az ellenzékben a szocialistákat
zaklatta majdnem folyamatosan, hogy képtelenek a tartalékos problémát
megoldani. A kormányváltást követően a miniszterelnök elképedt a
2010-es árvízi védekezést látva. „Nincs tartalékos állománya a
haderőnek, sőt semmilyen nyilvántartás arról, hogy háború esetén a
hadköteles korban lévő férfiak hol vannak, hogyan érhetőek el, hogyan
lehet őket vészhelyzet esetén mozgósítani. Ezeket a gondokat meg fogjuk
oldani a következő 2-3 hónapban.” Mit tudhat a miniszterelnök a
haderőről, ha azt hiszi, hogy a tartalékos probléma 2-3 hónap alatt
megoldható?
Életrajz |
1966-ban avatták tisztté. Pályáját még a Magyar Néphadsereg
atomeszközök alkalmazására képes rakétadandárjánál kezdte, 1976-79
között elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát és Várpalotán a
Tüzér Kiképző Központban tanított 12 éven keresztül. Másfél évtizedig
volt a pécsi tüzérdandár parancsnokhelyettese. Úttörő szerepet vállalt
a mikroszámítógépek és a katonai GPS-ek alkalmazása terén, és részt
vett a tüzér kiképzés szimulációs rendszereinek kidolgozásában. Az
1994-es választások előtt részt vett a Wachsler Tamás által vezetett
honvédelmi kabinet munkájában. Legfontosabb feladatának a NATO
alkalmazási elvek adaptálását tekintette a magyar tüzérségre,
átfegyverzés helyett azonban a teljes alakulata megszüntetésre került.
Nyugállományúként folytatta munkáját a Magyar Hadtudományi Társaság
tüzér szekciójában. 1998 és 2002 között 11 tanulmányát díjazták a
honvédség különböző tudományos pályázatain. 2004-től az Magyar
Hadtudományi Társaság szakértője. Publikált honvédségi szaklapokban, a
Népszabadságban, a HVG-ben, a 168 Órában. Szakterülete a tűztámogatás,
a professzionális haderő és a haditechnika fejlesztése. |
Mi volt a legbizarrabb élménye a tartalékos rendszer megújításával kapcsolatban?
K. Gy.: Hende Csabát láttam Pécsett az
önkormányzati választások előestéjén civil pantallóban, katonai
esővédőben, ezredesi parolival. Több interjúban is nyilatkozott a
beiktatása után arról, hogy ő tartalékos ezredes. Te jó isten! –
gondoltam, mit tudhat a tartalékos rendszerről, ha a 2004 novemberében
bekövetkezett változások után még mindig azt hiszi, hogy ő tartalékos.
A törvény önkéntes tartalékosokról szól. Mi lett a megoldás? A
laktanyákat eddig is őrző nyugállományú katonáknak felajánljuk, hogy
vagy önként jelentkeznek önkéntes védelmi tartalékosoknak, vagy
elveszítik az állásukat. A NATO-ban nincs olyan, hogy „védelmi
tartalékos”. 2011-ben átalakították a korkedvezményes nyugdíjakat
szolgálati járadékká, amit 16 százalékos jövedelemadóval terheltek,
kivéve azt az esetet, ha valaki önkéntes műveleti tartalékos
szolgálatot vállal. 2012-ben jelentkezett is majd 2000 fő „önkéntes”
műveleti tartalékosnak. A zömében ezredesekből, alezredesekből,
őrnagyokból álló csapatból 1500-at be is hívtak 10 napos tartalékos
felkészítésre. A kiképzésük befejeződött, több mint 1300 tett esküt, és
kötött tartalékos szerződést. Hende befolyásolási potenciája ezzel
véget is ért, a szolgálati járadékosok közül az, akire lehetett hatni a
16 százalékkal, az jelentkezett. Nem látszik, hogyan lesz meg a HM-nek
a ciklus végére a Hende által beígért 8000 fő tartalékosa.
hvg.hu: Kell nekünk tartalékos katonai állomány?
K. Gy.: Az előbbiekben elmondottak mellett
ugyanakkor egészen nyilvánvaló, hogy lenne szükség 25–35 éves volt
szerződésesekre. Őket eddig nem sikerült megszólítani.
hvg.hu: Hogyan tudna a tartalékos rendszer jól működni?
K. Gy.: Tavaly márciusban volt a tatai tüzérosztály
rendszerbeállító éleslövészete. Ezt az ötnapos lövészetet úgy kellett
volna szervezni, hogy az első három napon a meglévő békeállomány
végrehajtja az éleslövészettel egybekötött gyakorlatát, a negyedik
napra behívnak egy-egy ütegnyi tartalékost, a negyedik napon a
tartalékosok a békeállomány szoros felügyelete mellett hajthatták volna
végre a tűzfeladatokat, az ötödik napon pedig a tartalékosok teljesen
önállóan bizonyíthatták volna készségüket. Az ilyen lövészetet évente,
kétévente lehetne megismételni. A munkaadók is tolerálnák a tartalékos
kétnapos távollétét különösebb kompenzáció nélkül is. A megoldás
egyszerű. A Fidesznek a kétharmaddal lehetősége van olyan törvényt
hozni, hogy minden olyan katona, aki 2004. november 3. után szerelt le
a haderőből, a törvény erejénél fogva tartalékos, összeírásra, évi
néhány nap kiképzésre, természeti katasztrófák elhárításában való
részvételre kötelezett, ezen felül önként missziós feladatokat is
vállalhat. Rögtön lenne 20-25 ezer tartalékos.
hvg.hu: Mi az, amit egyik miniszter sem értett meg a működésből?
K. Gy.: Elődjeihez hasonlóan Hende Csaba sem érti,
hogy először a haderő aktív komponensét kell rendbe rakni, mert egy
finanszírozási gondoktól mentes profi haderő automatikusan termeli ki a
maga profi tartalékosait. A pancser haderő csak pancser tartalékosokat
tud produkálni.
hvg.hu: Mit lehetne tenni?
K. Gy.: A humán struktúra - általam is javasolt -
reformjával leszorítani a bérköltségeket (a vízfej visszavágásával), és
a felszabaduló pénzeket, az éves költségvetés 30-40 százalékát (100-120
milliárd forintot) pedig a haderőfejlesztésre fordítani! Ezen források
birtokában évente átfegyverezni és kiképezni egy-két zászlóaljat, a
kormányzati ciklus végére produkálni egy dandárt, a szükséges támogató,
kiszolgáló elemekkel. A következő kormányzati ciklusban el kell jutni
oda, hogy van egy 10-12 ezer fős gépesített hadosztályunk. A
haderőreformot valahol a harmadik kormányzati ciklusban akkor kellene
befejezettnek nyilvánítani, amikor a hadosztály összeállt gépesített
dandárokkal, harckocsi ezreddel, vegyes tüzérezreddel, felderítő,
műszaki, vegyivédelmi, vezetésbiztosító zászlóaljakkal, harci
kiszolgáló, támogató ezreddel.
hvg.hu: Milyen tanácsokat adna még a miniszternek?
K. Gy.: Nehéz ügy. A rendszerváltás óta soha nem
vergődött még így honvédelmi miniszter az anyagi ellehetetlenülés
teljes szorításában. Juhász Ferenc kérdezte tőlem valamikor 2003-ban az
állományarányok javításával kapcsolatos javaslatomat hallva: ön akkor
ezek szerint lelkiismeret-furdalás nélkül leszerelne több ezer
Budapesten szolgáló tisztet? Igent mondtam, és visszakérdeztem: „hol
volt a lelkiismeret-furdalás akkor, amikor a csapatokat ’irtották ki’
gátlástalanul?”. Ma már óvatosabb lennék egy ilyen javaslattal.
2003-ban ugyanis az elbocsátottak jó eséllyel találhattak munkát,
működött a korkedvezményes nyugdíj rendszere, nem volt korlátozva a
nyugdíj mellett vállalható munka. Ma egy tömeges elbocsátás családi
tragédiák sorát eredményezné. Mindezek ellenére fenntartom, hogy a
haderő humán struktúrájának torzulásait fel kell számolni. Most nincs
közvetlen veszély, ez kedvez a nyugodt, de célirányos építkezésnek.
Forrás: HVG