2008. július 25., péntek

Lesújtó kép a Hamaszról az egyik alapító fiától

„Erkölcs és tisztesség nélkül való emberek”
A Ha'aretz figyelemreméltó interjút közöl Abu Maszab (a Hamasz egyik alapítója és jelenlegi csúcsvezetője) fiával, Maszab Juszuffal, aki beszámol kereszténységre való áttéréséről, illetve rendkívül elítélő módon nyilatkozik úgy a Hamaszról, mind az iszlám vallás politikai szerepéről – különösen - az izraeli konfliktusban.
Maszab Juszuf szerint az interjú „sokak szemét fogja megnyitni és minden túlzás nélkül állítható, hogy a gyökeréig megrázza majd az iszlámot.” Szavaiból kiderül, hogy Juszuf egy iszlám diákszervezet vezetőjeként izraeli börtönt is megjárt és hamaszos börtöntársaival való rendkívül negatív tapasztalatai segítették számára megvilágítani a szervezet szellemiségének és tevékenységének valódi lényegét. A Hamasz-vezető fia szerint a Hamasz aktivistái „erkölcs és tisztesség nélkül való emberek”, akik csupán annyiban különböznek a Fatah tagjaitól, hogy ügyesebben leplezik a korrupciós ügyleteiket. „Vakok és tudatlanok. Igaz, hogy mindenhol vannak jók és rosszak is, de a Hamaszt támogatók nem értik, hogy egy gonosz és kegyetlen csoport vezeti őket, mely agymosásnak veti alá a gyermekeiket és elhiteti velük, hogy egy öngyilkos merénylet a paradicsomba repíti őket.”
Juszuf beszámol arról, hogy napról napra tanúja volt mindazoknak a kegyetlen dolgoknak, melyeket a magukat „igazhitűnek” tartó személyek követtek el a vallás nevében. „Alaposan áttanulmányoztam az iszlám tanítást és nem találtam választ. Újra és újra megvizsgáltam a Koránt és a hitelveket és rájöttem, az egész mennyire téves és félrevezető. A muszlimok a környező vallásoktól vették át a rituáléikat és hagyományaikat. … Az iszlámot egy nagy hazugságnak tartom. … Azok, akik állítólag a vallást képviselik, Mohamedet jobban csodálják, mint Istent, ártatlan embereket gyilkolnak az iszlám nevében, verik a feleségeiket és semmi fogalmuk nincsen arról, kicsoda is Isten.” 
Juszuf szerint az iszlámnak mintegy 25 éve van hátra, és eltűnik a föld színéről a tömegkommunikációs lehetőségek biztosította szabad információáramlás leleplező hatásának köszönhetően.
A Hamasz-vezető fia az egész palesztin társadalomról lesújtó képet fest amiatt, hogy „felmagasztalják” a halált és az öngyilkos terroristákat. „A palesztin kultúrában az öngyilkos terrorista hőssé, mártírrá válik. A sejkek tanítványaiknak a sahidok (mártírok) hőstetteiről beszélnek.”
Juszuf ezzel szemben őszinte tisztelettel és csodálattal beszélt Izraelről, majd hozzátette: „Elítélem a civilek gyilkolását alkalmazó politikai taktikát és elismerem Izrael jogát az önvédelemre ezzel szemben.” Abu Maszab fia szerint ha nem lenne ellenségük, a palesztinok egymással harcolnának. „Emlékezzen majd arra amit most mondok: mintegy húsz éven belül a konfliktus a Hamasz különböző csoportjai között fog zajlani. Már elkezdődött a pénz körüli civódás.”
Az izraeli konfliktus kapcsán az egyik legfontosabb és legtöbbet vitatott kérdés, vajon a vallási tényező milyen szinten játszik szerepet a felek közötti ellentétben: pusztán járulékos elem, avagy egészen a gyökerek szintjén bír meghatározó jelentőséggel. „A politikai iszlám Palesztinában a palesztin politika központi eleme marad, és lényeges, hogy ezt a palesztin–izraeli konfliktus bármiféle megoldása esetén tekintetbe vegyük”, fogalmaz Beverley Milton-Edwards Islamic Politics in Palestine című, majd tíz éve megjelent munkájában.
A Hamasz tekintélyes alapítójának fia, a szervezetet belülről jól ismerő Juszuf Maszab talán még ennél is tovább megy: „Önök, zsidók legyenek tudatában: soha, de soha nem fognak tudni békét kötni a Hamasszal. Az iszlám, az őket vezető ideológia nem fogja engedni, hogy békére jussanak a zsidókkal. Hisznek abban a hagyományban, mely szerint Mohamed próféta harcolt a zsidókkal és, hogy ezért nekik is folytatni kell ezt a harcot mindhalálig.”

http://www.wikio.co.uk/news/Masab

„Eddig, és ne tovább!”

Az európai és az amerikai elit félreismerte Oroszországot
Süddeutsche Zeitung
„Vége a romantika korszakának” – ezzel a címmel közöl interjút a Süddeutsche Zeitung a Német Külpolitikai Társaság vezető Oroszország-szakértőjével, Alexander Rahrral. A müncheni lapnak elmondta:  meggyőződése, hogy Moszkva már régóta készült Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének az elismerésére, csak kivárta, amíg Szaakasvili grúz elnök hibát követ el.
Oroszország újra jelen van a nyersanyagokban gazdag Kaukázusban, Putyin miniszterelnök meg akarja mutatni a Nyugatnak, hol vannak a határai. Rahrt a helyzet a kubai válságra emékezteti, amikor Kennedy amerikai elnök mondta a Szovjetuniónak: „Eddig, és ne tovább!”.
A Németország lehetséges közvetítő szerepét firtató kérdésre Alexander Rahr így válaszolt:
„Attól tartok, hogy ez a szerepkör veszélybe kerülhet, sőt el is veszhet. Azért ilyen lehetetlen a helyzet, mert az európai és amerikai elit az elmúlt években hamis képet formált Oroszországról. Azt gondolták, hogy nagyhatalmi törekvései csak szavak, és hagyták magukat elkötelezni, ezen keresztül pedig korrumpálni azáltal, hogy Oroszország tagja a G8-nak, és kész az együttműködésre a WTO-n – a Világkereskedelmi Szervezeten – belül.”
Rahr szerint  a Nyugat részéről gazdasági szankciókkal, sőt a diplomáciai kapcsolatok megszakításával számolhat miden ország, amely követi az oroszokat Abházia és Dél-Oszétia elismerésében. Különleges eset viszont Kína, amely az olimpia után kevéssé van ráutalva a Nyugatra, bár nem valószínű, hogy követné az oroszokat. Sajátos helyzet Törökországé, amelynek nem hivatalos gazdasági kapcsolatai vannak Abháziával. Nemrégiben Moszkvában járt a jordániai király, aki hírek szerint ígéretet kapott, hogy mecseteket építtethet a Kaukázusban. Ezzel Moszkva az Izrael-ellenes kártyát játssza ki: tudunk a Grúziába irányuló (t.i. izraeli – glóbusz.net) fegyverszállításokról, Szaakasvili pedig egy interjúban azt mondta, hogy külügyminisztere izraeli zsidó. Mindez kelthet némi felzúdulást az arab világban, és szolidaritási gesztusokat válthat ki.
A berlini Oroszország-szakértő a kilátásokat tekintve így fogalmazott: „Vége a romantika korszakának és a reménynek, hogy Oroszország egyre közelebb kerül a Nyugathoz, csak éppen hosszabb időre van szüksége ehhez a méretei miatt. De ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatnak meg kell szakadnia.” Rahr  vitákat vár a NATO-n és az EU-n belül – arról is, hogy lehet-e vállalni egy háborút, amennyiben Moszkva tovább építi a birodalmát. Nyilván ki lehet zárni Oroszországot a G8-ból, de Moszkva erre egy gázkartell kialakításával válaszol majd.