2012. január 19., csütörtök

A rendszámtáblák kötelező cseréjével juthat plusz pénzhez a kormány

Az autók rendszámtábláinak kötelező cseréjéből származó 12 milliárd forintos többletbevétellel segítené ki az idei költségvetést a kormány - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium január elején, a túlzott hiány eljárás keretében Brüsszelnek megküldött dokumentumának egyik táblázatából. A kormány teljesen új nyilvántartási és azonosítási rendszer bevezetésére készül - a lobbiszervezetek között az az információ terjed, hogy az új rendszerben a rendszámokon feltüntetik az üzembentartó lakhelyét. A rendszámtáblák cseréjének jelentős illetékvonzata lehet, amit az autók tulajdonosai fizethetnek meg, ebből jöhet össze a plusz pénz.
A kormány a korábbiakból már ismert mentalitással akarja javítani a költségvetési hiánnyal kapcsolatos statisztikákat: egyszeri gyors bevételszerzések lebonyolításával csökkentené a hiányt, hogy az papíron jobban mutasson. Legalább Brüsszel felé. A költekezéseken már nem tudnak mit visszafogni, mert az állami költségvetésben a kiadási oldalon már szinte csak az uniós programok végrehajtása, az ellátórendszer működtetése, szociális kiadások, a gőgös államvezetés működtetéséhez szükséges, ilyen-olyan támogatásként kiadott kenőpénzek vannak. Ha csökkentik a kiadásokat, vagy Brüsszellel kerülnek szembe, vagy a néppel, vagy a saját karrierista politikusaikkal. Lehet választani.
Molnár István

A NATO Törökországba telepített radarállomása Oroszországot, Iránt és Szíriát célozza

Törökország nemrég elindította a korai előrejelző radarállomást - annak a NATO rakétavédelmi rendszernek egy részét, amit az USA épít Oroszország határaihoz. A radarállomást Németország területéről fogják irányítani. Maga az állomás Malatya településen található, mintegy 500 kilométerre Ankarától délkeletre, és 700 kilométerre az iráni határtól. Az állomáson török és amerikai katonák teljesítenek majd szolgálatot.
Törökország 2011 szeptemberében egyezett bele, hogy a radart az ország területére telepítsék. Erdogan török miniszterelnök akkor kijelentette, hogy a radar Törökországba telepítése hatalmas előrelépés lenne az egész térség számára.
Az állomásról származó adatok közvetlenül az Egyesült Államokban lévő irányító központokba lesznek továbbítva, illetve az AEGIS rendszerrel felszerelt hajóknak (tengeri rakétavédelmi rendszerek). A NATO tisztviselői azt állítják, hogy a radar amiatt lett Törökországba telepítve, mert egyre nő annak a veszélye, hogy Irán a közép- és kis hatótávú rakétákat fog használni a Közel-Keleten.
Több helyi politikus is ellenezte a NATO radar telepítését, mert ez egyben azt is jelenti, hogy Törökország a Nyugat oldalán venne részt egy esetleges Teherán elleni beavatkozásban.
Mondani sem kell, iráni tisztviselők már a kezdetektől ellenzik a rakétavédelmi rendszer telepítését és többször is elhangzott, hogy egy ilyen lépés csak fokozza a feszültséget a térségben. A török tisztviselők azt válaszolták, hogy a rakétavédelmi rendszer elemei nem irányulnak más ország ellen.
A radarállomás telepítése a térség más országaiban is aggályokat keltett, főleg annak kapcsán, hogy az állomás és Szíria közt lévő távolság kicsit több, mint 200 kilométer. A szír rakétapotenciál már régóta a figyelem középpontjában van. A szír elnök, Bashír Asszád tábornokai azon a véleményen vannak, a több száz szíriai rövid hatótávolságú rakéta biztosítja, hogy Szíriának ne essen bántódása. Korábban szír tisztviselők kijelentették, hogy bármiféle, az ország elleni agresszió esetén Törökország és Izrael teljes területén rakéták fognak hullani.
Ezen kívül több szíriai elemző is úgy értékeli a radar telepítését, hogy azzal Törökország bizonyította katonai hűségét Tel Aviv felé. Ugyanis a török radarállomásról minden adat továbbítva lesz Izraelbe is.
Oroszország nem volt elragadtatva ezektől a hírektől sem. A NATO szimbolikusan felajánlotta Oroszországnak, hogy vegyen részt a projektben, ami érthető okoknál fogva azóta is függőben van. Oroszország azóta is várja a biztosítékokat arra, hogy a védelmi rendszer nem fog ellene fordulni, mivel az USA egyértelműen elutasította ezt a kérést.
A NATO főtitkára (Rasmussen) hivatalosan abban reménykedik, hogy el lehet érni a megfelelő politikai megállapodást még a NATO-Oroszország csúcstalálkozó előtt, ami idén tavasszal Chicagoban kerül megrendezésre. Bármiféle megállapodásnak csekély az esélye, mivel Oroszország csak a csendes megfigyelő szerepét fogja játszani a tárgyaláson. A NATO csak azt ajánlja Oroszországnak, hogy üljön és csendben figyelje az egyre növekvő erejét.
Dimitrij Medvegyev orosz elnök novemberben kijelentette, hogy a rakétavédelmi rendszer Európába történő telepítésére válaszul Oroszország egy sor intézkedést kénytelen meghozni. Később Konstantin Sivkov, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának elnöke azt nyilatkozta a Pravda.ru hírportálnak, hogy Oroszország mindeddig gyakorlatilag semmit nem tett válaszul a NATO egyre növekvő fenyegetésére.
"Az Iskander rendszerek használhatók a Lengyelországba telepített komplexumok ellen, de vagy a Kalinyigrád térségbe, vagy Fehéroroszországba kellene telepíteni, mert így egy éles helyzetben lehetetlen lenne megsemmisíteni egy Bulgáriában, Romániában, vagy Törökországban lévő célpontot. Az Iskander komplexumok hatótávja 280 kilométer. Ráadásul az amerikaiak úgy gondolják, hogy képesek lesznek semlegesíteni ezt a valójában csak virtuális fenyegetést az ATAMCMS rakétakomplexumok segítségével."
"Oroszország nem lenne képes atomfegyver bevetésére egy ilyen helyzetben. Megvannak a lehetőségeink, de nem hinném, hogy a jelenlegi orosz viszonyokkal képesek lennénk megnyerni egy csatát. Egyszerűen azért, mert az ellenségnek jelentős túlereje van a légtérben."
"Használhatnánk cirkálórakétákat. Ennek ellenére Oroszország nem rendelkezik elég hajóval ahhoz, hogy járőrözzön a NATO partvidékei mentén. Mindemellett az orosz cirkálórakéta arzenál sem elegendő mennyiségű. A mi rakétáink össze sem hasonlíthatók a Tomahawk rakétákkal, amivel gyakorlatilag 2500 kilométerről meg lehet semmisíteni egy célpontot." (Konstantin Sivkov, a Geopolitikai Problémák Akadémiájának elnöke)
Sergei Balmasov - Pravda.Ru

Rogozin: amerikai csapásmérő erők veszik körbe Oroszországot

Az orosz védelmi miniszter szerint az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek jelenleg több ezer olyan rakéta áll rendelkezésére, ami képes az orosz ballisztikus rakéták elfogására. "Szövetségesein keresztül az USA most annyi, Aegis rendszerrel felszerelt hajót vásárol, aminek kapacitását jelenleg mintegy ezer elfogó rakétára becsülhetjük, és a beszerzés folyamatos" mondta Dimitrij Rogozin a Moszkva Hangja rádiónak adott interjújában.
Azt mondta, a jelenlegi helyzet már közelíti az orosz-amerikai stratégiai fegyverekről aláírt egyezményben rögzített limitet. "Nincs semmi biztosíték arra vonatkozóan, hogy az USA rakétavédelmi rendszere telepítésének első, második és harmadik fázisát nem követi majd negyedik, ötödik, és hatodik is. Komolyan gondolják, hogy 2020-ban is a jelenlegi technológiai szinten fognak állni? Ez őrültség! Tovább haladnak a fejlesztésekkel, a technikai sajátosságok finomításával, és a már telepített rendszerek lehetőségei is csak javulni fognak." mondta Rogozin.
"Amerikai elfogó rakéták veszik körül Európát és Oroszországot egészen az Urálig, de ezek a rendszerek képesek csapást mérni nem csak közepes- és rövid hatótávú rakétákkal a "lator államokra", hanem interkontinentális ballisztikus rakétákkal akár Oroszország fegyveres erőire. ... Az a tény, hogy a 'védelmi rendszereik' csapást mérhetnek stratégiai célpontokra, és az a tény, hogy újabb bázisokat és flottát telepítenek az északi tengerekre, csak alátámasztják azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: az amerikai rakétavédelmi rendszer oroszellenes természetét."
Molnár István
Oroszország tovább csökkenti amerikai értékpapír-befektetéseit. Ez derül ki az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerdán közé tett jelentéséből.
A főhatóság szerint a múlt év novemberében az orosz csomag 89,7 milliárd dollár volt, ami közel 2,5 milliárd dollárral kevesebb az októberi mutatónál. Legalább egy év óta csökkennek az orosz befektetések az amerikai gazdaságban. 2010 novemberében az orosz csomag értéke 167,3 milliárd dollár volt.
Rekordösszegű az orosz bankok bevétele 2011-ben
2011-ben az orosz bankok 848 milliárd rubel (28 milliárd dollár) értékű bevétellel zártak. Az előző évben ez az eredmény 538 milliárd rubel (18 milliárd $) volt. A bankaktívák növekedése 2011-ben 23,1 százalék - közölte ma az orosz Központi Bank.
ruvr.ru

Kárpótolja az indiánokat az amerikai kormány

Hárommilliárd-négyszázmillió dollárt ítélt meg egy amerikai szövetségi bíróság őshonos amerikaiak, vagyis az indiánok kártérítésére. Ez a valaha volt legnagyobb summa, melynek megfizetésére az amerikai kormányzatot kötelezték.
Elouise Cobell asszony, a montanai Browningból, huszonöt esztendő óta küzdött a döntésért. Szüleitől és nagyszüleitől sokszor hallotta a történeteket, amelyeket a montanai Sziklás-hegység lábánál élő Feketelábúak nemzedékről nemzedékre adtak tovább, s amelyek szép lassan a törzs kultúrájának részei lettek.
Minden tavasszal, midőn megérkeztek a récék, a Feketelábúak összegyűltek, nagy tüzeket gyújtottak, és szent rítusok kíséretében beszélték el történeteiket küzdelmeikről és vereségeikről, kisemmiztetésről és megaláztatásról, fiaik és az ő fiaik lelkére kötve, hogy midőn ők is elbeszélik majd a hagyománnyá nemesült sorsot, jottányit se színesítsenek rajta. Ne szépítsék azt sem, hogy még az amerikai kormányzat is becsapja őket, azzal, hogy miközben szorgalmasan termeli ki a földjeik mélyén lappangó olajat és gázt, és hasznosítja más birtokaikat is, nem folyósítja az ezért járó tisztes bérleti díjat, és a haszon egy részét. Időről időre érkezik ugyan valamiféle csekk ettől a fránya kormánytól, de hát senki sem érti, hogy miféle összegek azok, és minek alapján, hogyan számolták ki őket.
A Feketelábúak törzsének browningi rezervátumában fából emelt kis emlékmű idézi meg a törzs történetét, az irdatlanul kemény teleket, az éhínségeket, a példátlanul nehéz sorsot. Valaha ez az indián törzs harcias volt, szabadon vágtázott a szélfútta pusztaságban, mindaddig, míg éhínségek és bölénycsordáik lemészárlása a megalázó rezervátum-létre nem kényszerítette tagjait. Kifosztásuk ellen tenni nem sokat tudtak, hacsak nem annyit, hogy megörökítették és fiaikra hagyományozták történeteiket.
Elouise Cobell közülük való: ő is indián, a Feketelábúak törzsének leánya, s életének nagy részét szintén a rezervátumban élte. Ötvenhat esztendős, és Browningban fiatal indiánokat tanít üzleti ismeretekre. Erre égető szükség is van, hiszen telenként, mikor állatot tartani s földet művelni lehetetlenség, hetvenszázaléknyira is felkúszik a munkát keresők aránya.
Cobell asszonynak azonban emellett van egy „másik" élete is: egy olíva-zöld faház második emeletén kicsiny irodát nyitott, s onnan intézi övéi ügyeit: megígérte ugyanis a törzsnek, hogy megszerzi a kormányzattól a nekik járó, „elcsent" pénzeket. Dollár-milliárdokról van szó.
1887-ben a szövetségi Kongresszus törvényt fogadott el az indiánok „civilizálásáról", és törzsi struktúráik felszámolásáról. Az úgynevezett Dawes Törvény értelmében minden egyes indián családfő mintegy 320 acre földet kapott. Ám mivel a kormány úgy gondolta, hogy az indiánok képtelenek gondoskodni magukról és irányítani a saját ügyeiket, ezért a föld mellé nem adta meg nekik a tulajdonjogot. A birtokokat vagyonkezelőkbe tömörítették, és a tulajdonosi jogokat a kormány gyakorolta. Nincs mit szépíteni: az indiánokat gyámság alá helyezték. Ráadásul a törvényben volt piciny, de nem elhanyagolható hézag is: ez lehetővé tette a „többlet-földek" eladását. Az indiánok nagy kiterjedésű birtokai így kerültek fehér telepesek tulajdonába. 1932-re kilencven-milliónyi acre földet - az indiánok földjeinek mintegy hatvanöt százalékát - adták el, s a maradék indián-földeket a szövetségi belügyminisztérium kezelte. Elvileg a kormányzatnak bérleti díjat kellett fizetnie az indiánoknak.
Nem teljesen így történt, s részben a kormány hibájából. De maguk az indiánok sem ismerték jól a kormányzati munka részleteit, így nem tudták, kihez és milyen címen forduljanak. Nem így Elouise Cobell. Igaz, fiatalként ő is csak a törzsi történeteket ismerte, de miután elvégezte az egyik montanai állami egyetemet, s felvértezte magát megannyi tudással, úgy döntött: segít tágabb családján. Minden tudását és idejét ennek szentelte. 1987-ben például ő alapította meg az első, indián-tulajdonú bankot az Egyesült Államokban.
„A kormányzat rosszul kezelte az indiánok földjeinek erőforrásait" - mondta ki a minap Thomas Hogan, szövetségi bíró, és megítélte a hárommilliárd- négyszázmilliós összeget a Feketelábúaknak. A szentencia felolvasásakor pedig hozzátette: még ez az összeg sem kárpótolhatja az amerikai indiánokat az elmúlt több mint egy évszázadban elszenvedett veszteségeikért.
Barack Obama közleményében így fogalmazott: „a döntés újabb fontos lépés a szövetségi kormányzat és az indián közösségek közötti viszony javításában". Egyúttal megígérte, hogy Washington más indián törzsekkel is hasonló megegyezést keres majd.

http://mkh.valosag.net/index.php/koezzetevk/magyarsag/toertenelem/999-karpotolja-az-indianokat-az-amerikai-kormany

Orbán a kis engedelmes

Az EU vezetését egyetlen állampolgár sem választotta meg, vagyis az csak és kizárólag az európai dúsgazdag, és kimondhatatlan jólétben élő oligarchák érdekeit képviseli. Azoknak az érdekeit, akiknek nincsenek mindennapi gondjaik; azoknak az érdekeit, akik az adósrabszolgák és a gyári munkások életének rendkívül sok, folyamatos szenvedéséért felelősek. A nyilvánvaló önkény napjai ezek: az oligarchák orgiákkal jól tartott EU-s ölebei ellentmondást nem tűrően számolják fel a demokratikus cirkusz még létező, halovány kereteit. Az önkényt a telhetetlen kapzsi profit-étvágy szüli; az önkény a bankokon és a multikon keresztül táplálja és mozgatja a folyamatos háború gépezetét. Az önkény kevesli Magyarország áldozatát és többet akar, mert többet szeretne háborúzni. A több háború még több zsákmánnyal kecsegteti az oligarchát.
Orbán azt hitte, szórakozhat, és talán még irányíthat egy kicsit. Azt hitte, hogy építgetheti a saját családi birodalmát, és felépít egy olyan csapatot, ami feltétlenül támogatja céljait, elfogadja zavaros magyarázatait, és küzd őérte is. Talán még a zsákmány felosztását is eltervezte, hogy odadob néhány morzsát a követőinek, kicsit nagyobbakat a harcostársainak, a nép meg ezentúl nem nyugatra fizet, hanem egyre inkább neki. Ha a helyzetet stabilizálni tudja, ez a nép talán még hálás is lett volna, mert a körülményeinek folyamatos és erőteljes romlásához volt hozzászokva. Ezt az állapotot a zsákmányolt pénzekből egy erős és jól szervezett reklám-hadjárat akár 10%-os gazdasági növekedésnek is fel tudta volna tüntetni.
A számításokba azonban több helyen is hiba csúszott. Hiába na, Orbán sem tökéletes! Ezt ugyan annyira még nem éreztették vele, de most ezt is meg kellett szoknia. Eddig a legyőzhetetlen és feddhetetlen államférfi szerepében tetszelgett, pedig erős férfi nem volt soha, csak egy Soros-pénzen tanult törtető és karrierista szélhámos. Hagyták, hogy higgyen, amit akar, mert akkor hihetőbben játssza a szerepét. A környezetében ezt néhány ember mindvégig jól tudta, és látták is előre a Viktor által okozott és általa nem várt bonyodalmakat. Ezeknek az embereknek egy része már sejtette előre, hogy jó lesz vigyázni, mert itt baj lesz. Az illúziókat kergető kis elkényeztetett, beképzelt Orbán minden határozott lépése közelebb vitte a fideszes érdekszövetséget a gazdasági-politikai katasztrófához. És mivel egy értelmesebb emberekből álló érdekkör nem szereti, ha közelebb kerülnek káros vagy beláthatatlan események, ezért megkezdték a saját, Orbán-nélküli demokráciájuk kiépítését.
Orbánnak most látszólag a nép és a várható szavazatok érdekében sok régi gazember a pártját fogja. Valójában Orbán sorsa senkit sem érdekel. Orbánt nem harcostársak, hanem hozzá hasonló szerencsevadászok veszik körül, akik egyike sem jobb nála. Ezek az emberek éppen úgy hajlandóak elárulni ezt az egyre erősebben öregedő, és egyre többet hibázó embert, mint a nyugati önkényt irányító pénzéhes oligarchák, akiknek a pillanatnyi érdeke egy kiválóan működő terv- és hadigazdaság. Egy ilyen hadigazdaságban pedig kiadásokat nem szeretnek látni, magukat önállósító pozőröket még kevésbé. A nyugatnak valóban egy feltétlenül hűséges és engedelmes emberre van szüksége. Egy igazi katonára, de sajnos egy igazi katona már az ő politikai rendszerükben nincs. Azzal kell tehát dolgozniuk, ami van. Egy selejtes, minden árulásra és hitszegésre kész, zavaros eszmékkel meghülyített, ezen felül végtelenül önhitt társaságra. Olyan emberekre, akik még ahhoz is buták, hogy felfogják, hogy mások érdekeit szolgálják ki. Minél nagyobb a zavar, annál inkább butább és hülyébb vezetőségre van szükségük. Az ilyen embereket viszont a környezetük nem viseli el. Az értelmes emberek tehát látva, hogy egyre rosszabb a helyzet, manőverezni próbálnak. A hülyék nyilvánvaló árulások és politikai csaták főszereplői lesznek, az értelmesebbek pedig megpróbálják hol szítani a feszültséget, hol pedig elsimítani az ellentéteket, a saját érdekeik szerint. Minél erősebb az ellenérdek, annál erősebb a burkolt vagy nyílt ellenállás. A párton belüli veszély nagyobb, mint a párton kívüli. Ez lassan minden pártra igaz lesz, és Orbánon kívül is minden vezetőre.
Az utóbbi napokban, úgy tűnik, hogy Orbán a diplomatikus választ adva, beletörődést és engedelmességet színlel. Jó színész, ismerjük. Az igazi, gyarló természete viszont nem tud változni: ezektől a lelki gyengeségektől csak egy nagy formátumú politikus tudna megszabadulni. Orbán nem nagy formátumú, de nagyon-nagyon szeretne annak tűnni. Most már érzi egy kicsit, hogy ez nem megy, és ez fáj neki. Minden megalkuvás és kompromisszum, amit olyan átgondolt játékkal színlel, tulajdonképpen időnyerés, hogy tovább tudjon a maga illúzióvilágában taktikázni. Ez egyeseknek meggyőzőnek tűnhet, nekünk nem az. Orbán engedelmes lesz és küzd, amíg ki nem talál valamit. Vagy amíg ki nem találnak helyette valamit.
Almás Károly


Békemenet Magyarországért
Budapest, Hősök tere
2012. január 21-én, szombaton délután 16 órakor
(Megjegyzéseink kékkel közbeszúrva!)

Mi, magyar demokraták (illene tudni, hogy a magyarok nem demokraták, hanem nemzetiek!), akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában (a ti zsidódemokráciátokban!), hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt (csalásos választási törvénnyel!), amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk. A kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után (amelyet a zsidók okoztak Magyarországon!) egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő félrevezető és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek. Magyarország népe egyszer már megismerte a világ ellenszenvének szörnyű következményeit, amikor ugyancsak elfogult híradások következtében védtelenül álltunk a trianoni ítélőszék bírái előtt. (a Károlyi Mihály-féle zsidóbanda miatt!) Nem akarjuk, hogy ez a szörnyű pillanat megismétlődjék. Azt akarjuk, hogy a világ, benne Európa és az Amerikai Egyesült Államok népei is megértsék, nem óhajtunk mást, csak békében, egyetértésben, a demokrácia keretei között, másokat tisztelve szabadon élni. Mi tudjuk, milyen a diktatúra (amit a ti fajtátot csinált!), mint ahogy azt is tudjuk, mert nem felejtettük el, hogy miképpen kell akár a túlerővel is szembeszállva az igazságért és a szabadságért harcolni, ahogy tettük azt 1956-ban, amikor Európa és Amerika népei együtt éreztek velünk. Ezért örömmel csatlakoztunk a művelt Európához, mert megtanultuk, hogy csakis a megértés, a kölcsönös tisztelet és a népek közötti harmónia ad teljes garanciát a nemzetek közötti békéhez.(Ámen!) Mi, magyar demokraták ezért békemenetet hirdetünk január 21-én, szombaton délután 16 órára a budapesti Hősök terére, ahonnan az Országházig megyünk. Kérünk minden magyart, aki szándékainkkal egyetért, akinek fontos hazánk függetlensége és fölemelkedése, aki szentnek tartja a polgári demokrácia (Értsd: zsidó-demokrácia!) eszményeit, csatlakozzon hozzánk és tartson velünk! Hozzon mindenki magával egy mécsest vagy egy gyertyát! Hozzatok nemzeti színű zászlót (Árpádsávost szabad vinni?), öltsétek fel a legszebb ruhátokat (le vagyunk rongyolódva és kifosztva!), és gyertek! Induljunk el! Várjuk a civil szervezetek, a közéleti személyiségek és minden hazafi (??????) csatlakozását.
A kezdeményezők nevében:
Bayer Zsolt közíró, Bencsik András főszerkesztő, Bencsik Gábor történész, Bíró Ica énekes, Pataki Attila zenész, Pozsonyi Ádám író, Schulek Ágostonné, Stefka István főszerkesztő, Szentmihályi Szabó Péter író, Szalay Károly író, Széles Gábor vállalkozó, Szőnyi Kinga műsorvezető és mások. A Civil Összefogás Fóruma támogatja a nyilatkozatot és a békemenethez csatlakozik. Az egész ország megmozdult. A vidékiek autóbuszokat szerveznek. Úgy néz ki, hogy rengetegen leszünk. Legyünk is, mert ki kell állni a síkra hazánk, az általunk választott kormány, a magyar szuverenitás védelmében. És ne kerteljünk, ki kell állni Orbán Viktorért is (Orbán kiállt a magyarokért 2006-ban?). Mi akartuk őt miniszterelnöknek, s ő pontosan azt teszi, amit a kétharmados többség elvárt tőle. Büszkék vagyunk rá és társaira, és nem hagyjuk, hogy idegen erők ettől minket eltántorítsanak. A mi választásunkba ne legyen beleszólása se bankárnak, se politikusnak, se bármilyen egyéb hatalomnak, se útszéli fröcsögőknek. Szeretnék ezúttal részletesebb tájékoztatást adni a dolgok állásáról, hiszen csodálatos sebességgel alakul minden. Ma voltam a rendőrségen, ahol nagyon szívélyesen fogadtak és tüzetesen elmagyaráztak a tudnivalókat. Mivel én jelentettem be még kedden délelőtt (a felhívás közzététele előtt, nehogy valakik rászervezzenek) (Ugyan kik szerveznének rátok? Beképzeltek!) a békemenetet, így lettem életemben először főszervező is (a Magyar Gárdában is főszervező voltál!), de szerencsére ez csak a kezdeményezés felelősségét illetően egyszemélyes, mert már most is sokan vagyunk, akik egyet akarunk, de még többen leszünk. A rendőrségen tisztáztuk a programot. Eszerint 21-én szombaton délután 3 órától lehet gyülekezni a Hősök terén, lehetőleg úgy, hogy a sokaság ne lógjon ki a Dózsa György útra s ne zavarja a forgalmat. Délután négykor indulunk. Végigmegyünk az Andrássy úton, befordulunk a Bajcsy-Zsillinszky útra, majd onnan balra az Alkotmány utcába, aminek a végén elérjük a Kossuth teret. Ez körülbelül másfél órás séta lesz, vagyis – figyelembe véve a tömeg eleje és vége közötti időkülönbséget – legkésőbb hét órára a rendezvény véget ér. A menet itt eléri célját: a lánckordonon kívül, a villamossíneket nem zavarva, elhelyezzük a meggyújtott mécseseket, majd szépen hazatérünk (ahogy azt Csurka Pista bácsi is szokta csinálni...). Sem az induláskor, sem az érkezéskor nem lesz beszéd. Nem kell.(Ez má bizony elég gyanús....! Főleg tőletek, akik mindig habosra jártatjátok a szátokat...) Tudunk mi mindent. És most mi leszünk a főszereplők: a csendes, de elszánt tömeg. (Fogjuk be a szánkat a zsidók kedvéért?) Többet mond majd ez a menetelés mindennél. Menet közben énekelni azonban szabad, sőt ajánlatos. (szovjet csasztusákat?) Jó volna, ha minél több zenekar is csatlakozna hozzánk, akik eloszolva a tömegben – mert most már biztos, hogy sokan leszünk – a sétálva zenéléssel teremtenének jó hangulatot. (Kletzmer zenekar jó lesz?) Kiket várunk? Mindenkit, akinek fontos Magyarország, jövője, fontos hazánk függetlensége és boldogulása, aki igazságtalannak tartja azt a nemzetközi lejáratókampányt, ami most ellenünk folyik. Kiket nem várunk? A gyűlölködőket, a kötekedőket, az őrülteket. (???)  De ne féljünk, ők nem is jönnek el, mert ez a fajta nem szereti a sokaságot, csak azt, ha ő van fölényben. S ha mégis megjelenik egy-kettő? A rendezők majd szépen arrébb tessékelik őket. (a Dávid-csillagosokat?) Mit hozzanak a felvonulók? Zászlót. Mécsest. Sokaknak van olyan táblájuk, amin településük, szűkebb pátriájuk neve olvasható. Azt feltétlenül hozzák el! Öltözzenek rétegesen és melegen. (már mondtuk, hogy mi rongyosok vagyunk, nem a belvárosból jöttünk!) Jó erős és meleg cipőt húzzanak! Nagy valószínűséggel akkor még mindig ez a bolondos, szeszélyes áprilisi tél fogad. De ez legyen a legnagyobb gond. Most érkezett a hír, hogy hagyományőrző lovas huszárok is jönnének (Jancsi bohóc nem lesz?), kérdezik, hányan legyenek. Hát, legyenek minél többen! Micsoda remek gondolat! Jöjjenek a hagyományőrző huszár- és egyéb bandériumok! Jöjjenek az íjászok is! (és ők kibe lőjenek????) Lóháton vagy gyalog. Jöjjenek a tánccsoportok, jöjjenek a gazdák (Traktorral? Mint 2003-ban?), akik már egyszer megismertették a világgal a magyar virtust a Gazdák Terén. Valami nagy és szép dolog alakul itt...
Bencsik András
www.demokrata.hu

http://elhallgatotthirek-hungariannews.blogspot.com/

Szombatra tervezik Budapesten azt a "civil felvonulást", ami azt kívánná alátámasztani, hogy a Fidesz továbbra is a lakosság többségének támogatását élvezi. Az is kiderült, hogy a felvonuláson nem fognak zászlót égetni, és "nem szeretnének olyan feliratot, amelyek bárkit is emberi méltóságukban sérthetnének". Beszédek sem lesznek.
A felhívás világos: a Fidesz ideológiailag zavaros, világnézetileg rendkívül összetett támogatói táborából azok menjenek el, akik nem akarják se az Európai Unió, se Izrael zászlaját égetni, és akkor is hajlandók beállni a kamera elé, ha a Fidesz vezető politikusai egyetlen szót sem szólnak hozzájuk. Hiszen az elmúlt másfél év eredményei után aligha lenne mit mondani.
A kormány kommunikációjának arra van most szüksége, hogy a nemzetközi sajtót bejárhassák egy olyan kormánypárti tüntetés felvételei, amik kifejezik, hogy se a kormány, se a szimpatizánsai nem akarnak az EU-nak ellent mondani.
A Fidesz támogatottsága jelenleg 40%-os választói hajlandóság mellett 39%. Akárhogy is szépítik, az alig több mint a választásra jogosultak 15%-a. Ha megfelelően fotózzák, még összejöhet az a több százezer résztvevő!
Molnár István

A S&P görög államcsőddel számol

A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet előrejelzése szerint Görögország a közeljövőben fizetésképtelenné válik. "A görög államcsőd nemsokára bekövetkezik" mondta Moritz Kraemer, az S&P európai ügynökségének vezetője hétfőn a Bloomberg televíziónak adott interjújában. "Nem mondhatom, hogy a jelenlegi tárgyalások a probléma megoldásával végződnének".
"Rengeteg spekuláció látott napvilágot és egy irányítatlan államcsődnek más országokra nézve is lennének következményei. Úgy hiszem, a törvényhozók ezt el akarják kerülni... de ez a játszma még mindig zajlik."
Az EU és az IMF eddig két "mentőcsomagot" adott Görögországnak újabb megszorító intézkedésekért, a bérek és nyugdíjak csökkentéséért, az adók növeléséért, és a nyugdíjrendszer az általuk előírtak szerinti átalakításáért cserébe. Úgy tűnik azonban, hogy a görög államcsőd nagyon is irányított lesz (az unió vezetésének célja a görög államcsőd, hogy ezzel más folyamatokat irányítás alatt tarthasson) mivel a februári görög fizetésképtelenséget már egy éve előre jelezték, az azóta zajló tárgyalások pedig semmilyen eredményhez nem vezettek abba az irányba, ami a görög államcsődöt megakadályozhatná, vagy akár a bekövetkeztét késleltethetné.
Miközben a megszorító intézkedések egy teljes évet adtak a görög költségvetésnek, a bérek csökkenése a vásárlóerő csökkenésével sokkal nagyobb károkat okozott a görög gazdaságnak, mint amennyit segítettek az állami költségvetésen.
Az Európai Unió és az európai gazdasági térség most a szakadék szélén táncol, két lehetőség közül az egyik nemsokára megtörténhet:
Ha a tagállamok irányított államcsődjeinek láncolata fog bekövetkezni, az Európai Unió tagállamai a gazdasági helyzetre hivatkozva hivatalosan is egy központosított európai kormányzat felügyelete alá kerülhetnek. Ha a tagállamok irányítatlan államcsődjeinek láncolata fog bekövetkezni, vagyis a folyamat kicsúszik az irányítás alól, abban az esetben felbomlik az eurózóna és megbomlik az Európai Unió területi egysége.
Az Európai Unió tagállamai közül Görögország államadóssága a legnagyobb, azt követően Portugália, Olaszország, Írország és Spanyolország gazdasága a legveszélyeztetettebb - de ha az Orbán-kormány megcsinálja az államcsődöt, Magyarország is könnyen az IMF "szakértői kormányának" karmaiba kerülhet.
Molnár István