2013. március 18., hétfő

Ciprus kirablása az EU és az IMF által

Egész hétvégén figyeltem a ciprusi helyzetről érkező cikkeket, amik csaknem annyira dühítőek, mint maga a helyzet. Az emberek a szakadék szélén táncolnak, miközben az európai propagandagépezet ontja magából a szokásos szemetet.
Mielőtt nekilátunk, néhány dolgot érdemes tisztázni. A ciprusi betéteket korábban nem adóztatták meg. Jelenleg sincs ilyen adó, mivel a ciprusi parlament nem fogadott el ilyet. Erre csak a mai nap folyamán kerülhet sor, tehát bármi történik is, azt visszamenőleg kell érvényesíteni.
(Időkjelei: A ciprusiak már szombaton sem férhettek hozzá betéteikhez. Semmilyen lekötött betét fölött nem rendelkezhettek, csupán az ATM-ekből lehetett pénzt kivenni, amíg állítólag össze nem omlott a hálózat.)
A következő fontos pont: az intézkedést nem Ciprus hozta. Nicosia népe jelen sem volt az EU csúcson és még véletlenül sem kérte, hogy országának bankszámláit tizedeljék meg, hogy ezzel segítsenek kifizetni adósságukat. Egyes európai országok, Németország, Franciaország, Hollandia és még néhányan követelték, hogy ez történjen, mondta Ciprus elnöke. Tehát világosan fogalmazva az Európai Unió elkobozta a ciprusiak magántulajdonát, előzetes tárgyalás, erre vonatkozó hatályos törvény vagy parlamenti hozzájárulás nélkül.
Egy bankszámla nem ugyanaz, mint egy kötvény, részvény vagy bármilyen befektetés. Ezt sokan nem fogják fel. Egy bankszámla nem egyéb, mint egy magánember vagy cég, nem pedig a kormány személyes tulajdona, legalábbis az európaiak eddig ezt feltételezték.
A betétekre létezik biztosítás Európában. Ez országonként eltérő, de létezik. Általában százezer euró értékig biztosítja az állampolgárok betéteit. Most láthattuk mennyit ér ez a garancia a ciprusiak és így minden európai számára. Semmit. Ha az EU önkényesen feloldhatja ezt a garanciát Cipruson, akkor bármelyik országban megtehetik kényük kedvük szerint.
A ciprusi kormány betétekre vonatkozó garanciája a következőképpen néz ki:

„A betétekre vonatkozó biztosítás (DPS) valamennyi, a Ciprusi Központi Bank által engedélyezett bank számára kötelező, beleértve ezen bankok külföldön működő fiókjait is. A biztosítás nem vonatkozik más EU tagállamokban alapított bankok ciprusi fiókjaira, hiszen azokat az ő saját országukban érvényes biztosítás védi.
A DPS akkor kerül aktiválásra, amikor döntés születik arról, hogy egy tagbank nem képes kifizetni a nála elhelyezett betéteket, illetve amennyiben egy bírósági határozat a bank felszámolásáról dönt.
A kompenzáció maximum mértéke betétenként 100.000 euró bankonként.”
>Tehát szombatig minden betétest biztosítás védett százezer euró mértékéig minden bankban. Szombaton azonban ezt az állami ígéretet megszegték és kiderült, hogy mi is volt valójában: egy hazugság. Ennél azonban még sokkal rosszabb és ijesztőbb, hogy ez Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nemcsak megengedte a betéti biztosítás megszegését, hanem egyenesen követelte. Egy dolog biztos: amennyiben megtehetik, hogy semmissé nyilvánítsák a betéti garanciákat Cipruson, bármelyik európai országban megtehetik. Továbbá, amennyiben semmissé nyilváníthatják a betéti garanciákat, ugyanezzel az erővel semmissé nyilváníthatják a kötvényszerződéseket egyetlen tollvonással. Semmi sincs biztonságban.
A lényeg: Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF támogatja a magántulajdon elkobzását. Egy bankszámla nem számít értékpapírnak vagy befektetésnek. Pont olyan magántulajdon, mint egy autó vagy ingatlan. Németország és Franciaország tulajdonképpen kijelentették: „Ezt akarjuk és el is vesszük, mert a mi kormányaink számára ez szükséges.” Egyelőre nem saját állampolgáraiktól, hanem a ciprusiaktól követelték a Ciprus számára nyújtandó pénzek fejében. Ez nem egy Európai Unió, hanem az Európai Negyedik Birodalom.
„Amikor a társadalomba beférkőzik az elv, hogy a magántulajdon nem egy istenadta törvény és a törvény ereje valamint az igazságszolgáltatás nem védelmezi többé, elindul az anarchia és az önkényuralom.” – John Adams
 Forrás: Zerohedge.com

Cipruson feszül a húr

 A ciprusi bankautomaták kiürültek a hétvégén, miután az EU vezetősége péntek este úgy döntött, hogy a magánszemélyek bankszámláit megcsapolva szerzik meg az ország kimentéséhez szükséges 10 milliárd eurót.
A hétvégén és a hétfői ünnepnap miatt a bankfiókok zárva tartottak, megakadályozva a bankrohamokat, de a legújabb hírek szerint a bankszünetet csütörtökig kitolják, sőt az elektronikus utalások is szünetelnek.
Egymás után érkeznek a hírek a kisebb nagyobb tüntetésekről a Troika döntése ellen, ami szerint a bankok adósságát az állampolgárok megtakarításából fizetnék ki.
Nicos Anastasiades, Ciprus elnöke, megszegve korábbi ígéretét, végül elfogadta az EU által ráerőltetett javaslatot. A lépés veszélyes precedenst állít a jövőbeli mentőcsomagokra nézve. Aki azt gondolta, hogy a súlyos megszorítások elfogadhatatlanok, mit szól ahhoz, hogy a hétköznapi polgárokkal és külföldi betétesekkel fizettetik meg a kormány és a magánbankok adósságát? A Reuters arról is ír, hogy a törvény alól kibúvót keresők akár 3 év börtönnel és 50.000 euró pénzbüntetéssel sújthatók.

„A 10 milliárd euró nagy részét a ciprusi bankok kapnák, amelyek komoly veszteséget könyveltek el, amikor jelentős mennyiségű görög államkötvényeiket kénytelenek voltak leírni az ország első mentőcsomagja fejében.” (New York Times)
 Összesen 60.000 brit állampolgár, köztük több ezer, az országban állomásozó brit katona és hivatalnok rendelkezik bankszámlával Cipruson, de George Osborn ígéretet tett, hogy őket nem fogja érinteni az új adó. (Daily Mail)

Az adó bevezetésének szükségességét azzal magyarázzák, hogy Ciprus esetleges csődje elindítaná a dominókat az eurózónában és az eladósodott nemzetek sorra csődbe mennének. Ciprus eddig fontos bankközpontnak számított a befektetők számára, de most sokan dühösek az elnök pálfordulása miatt:

Számos orosz betétest valamint a szigetországon élő nyugdíjast is érzékenyen érint a döntés.


„Nagyon dühös vagyok,” mondja Chris Drake, a BBC korábbi közel-keleti tudósítója, aki jelenleg Cipruson él. „Több lehetőség is lett volna, hogy kivegyük a pénzünket, de nem tettük, mert megígérték, hogy nem tesznek keresztbe nekünk.”
„Több ezer eurót veszítettem,” nyilatkozta a Reutersnek.
A Zerehedge arról ír, hogy a legtöbb bajt a dühös oroszok okozhatják. Az Eurócsoport újabban azt javasolja, hogy a 100.000 euró alatti betéttel rendelkezőket ne sújtsa az adó, illetve, hogy a nagyobb betétesektől 15,6%-ot vonjanak le.

Az orosz reakció a hírre, hogy a nagybetétesek vesztesége akár 15,6% is lehet nem lesz barátságos. Esetleg óvintézkedésként fegyver (és plutónium) vásárlási tilalmat vezethetnének be az orosz milliomosokra vonatkozóan.
Ciprus az ötödik kimentésre szoruló ország, de a mostanihoz hasonló betétadóra még nem volt példa korábban. A legtöbb állampolgár egyáltalán nem bizalomnövelő intézkedésként látja az adót, mint ahogyan azt az EU vezetői állítják. Éppen ellenkezőleg. Úgy érzik, nem lehet tudni, ki lesz a következő áldozat, illetve, hogy kiket érinthet az adónak alig nevezhető büntetés, így a lépés az egész bankrendszerbe vetett bizalmat alááshatja.
Aki azt gondolja, hogy ez Európa más országaiban vagy az Egyesült Államokban nem történhet meg, Tyler Durden a Zerohedge-től elmondja, hogy a technokraták ezzel az intézkedéssel átlépték a Rubicont és a „vagyon megadóztatása” egyre népszerűbb lesz a banki oligarchák körében. Maximum a stíluson finomítanak majd egy kicsit.

„Amennyiben az amerikai kongresszus úgy dönt, hogy Ciprus példáját követve bevezet egy hasonló „jogos és teljesen igazságos” pénzügyi adót, nem kell sokat várni, hogy a betétesekre kerüljön a sor. Most még senki sem tudja, hogy megtennék-e, de 48 órával ezelőtt „teljesen biztos” volt, hogy Ciprus sem tenne ilyet. Aztán a dolgok gyorsan megváltoztak.
Már most hírek keringenek arról, hogy a pénzeszközökre Olaszországban is hasonló adót vetnének ki, ahogyan arról Jörg Kramer, a Commerzbank vezető közgazdásza beszélt:

„Egy 15%-os, a pénzügyi eszközökre kivetett adó valószínűleg elég lenne, hogy az olasz államadósságot a kritikus (GDP 100%-a) szint alá tolja.” És már meg is érkeztünk. Az új európai megoldás a „vagyonadó” és minden jel szerint Cipruson tesztelik, hogy meddig feszíthetik a húrt, amikor a társadalmi elégedetlenség eléri a számukra tűrhetetlen szintet.
Egy biztos, a bankárok és a kormány nem számíthatnak bizalomnövekedésre a napokban.
Miért történik mindez? Mert néhány eurokrata úgy döntött, hogy ez így „igazságos”.
Mit gondoltok?
 Forrás: Activist Post

Díjemeléssel jár a rezsicsökkentés

A gáz- és áramdíjak csökkentése mellett az egyéb lakossági szolgáltatások díjának csökkentésen dolgozik a kormány. Ahogy arról beszámoltunk, csökkentenék a szemétszállítás, víz és szennyvíz, kéményseprés és palackos gáz árát. Mivel egyes szolgáltatók sok helyen önkormányzati tulajdonban vannak, így vitatéma volt azok kompenzálása. Végül az érintettek maguk találtak "megoldást", eszük ágában sincs benyelni a kiesést.
Az önkormányzatok (élen a fideszes városvezetőkkel) a csökkenteni kívánt szolgáltatások díját ugyanis előre megemelték. Azaz a "csökkentéssel" a lakossági teher nem fog csökkenni, ugyanannyit fognak fizetni, mint korábban. A "csökkentésig" pedig többet. Így lesz a csökkentésből díjemelés!
A kérdés ezután csak annyi, hogy mit várnak így a többi szolgáltatótól?
Bányai Péter

Államosításra készül a kormány?


Az év eleji gáz- és áramdíjak csökkenése után a víz-, csatorna- és szemétdíjak csökkentéséről tárgyal a Fidesz frakciója gyulai ülésén. Az előzetes jelzések szerint tavasztól csökkennének a szolgáltatások díjai, átlagosan 10 százalékkal. Az eredeti javaslat kibővült a palackos gáz és kéményseprés díjainak szabályozására is.
A csökkentés szükségességéről egyetértés van a frakcióban. Vita tárgyát képezi viszont, hogy a sok esetben önkormányzati tulajdonú szolgáltatók kapnak-e kompenzációt? Az előzetes kommunikáció alapján ez nincs tervbe véve, mondván, hogy azok inkább kiadásaikat csökkentsék. Rogán Antal frakcióvezető utalt arra például, hogy a szóban forgó szolgáltatóknál a középszintű vezetők is nagy értékű szolgálati autókat használnak.
A párt elnöksége javasolja az áram-, gáz- és távhő díjainak további csökkentésére vonatkozó tanulmányok elképzelését is. A fogyasztóvédelmi szabályokat is módosítanák, védve a fogyasztókat a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókkal szemben. (Lásd például a visszaélésekről szóló minapi cikkünket - ide a postásos cikket kell linkelni, nem látom még fent.)
"Nyilvánvaló, hogy nem apró, nem egy-két százalékos mértékű csökkentésre gondolunk."
Ha nem értjük az eddig nem éppen szociális érzékenységéről híres kormány lépéseit, csak mögé kell nézni, mi lehet az intézkedések oka? A választás még odébb van, kampánynak korai. Stratégiai intézkedések végrehajtására viszont még van idő, itt lehet a kutya elásva. A pofátlanul nyerészkedő monopolhelyzetben lévő szolgáltatók számára ezek az intézkedések jelentős kiesést jelentenek, az eddigi aránytalan haszonnal szemben. Ezt várhatóan még tovább fogja fokozni a kormány, letörve a szolgáltatók nyerészkedését. Hogy mindezt a lakosság támogatása mellett, csak hab a tortán. A szolgáltatókat addig szorítják, míg a haszonkulcs kritikus lenyomásával alkuhelyzetbe kényszerülnek. Ez után sor kerülhet a vállalatok államosítására.
A kormány mentalitását ismerve ez nem egyszerűen a stratégiai vállalatok állami kézben tudása (ami számunkra mérvadó lenne), hanem a bennük lévő haszon - amit jelenleg a birtokló vállalatok fölöznek le - miatt fontos. Így a sikeres művelet után nem meglepő módon az árak ismét emelkedni fognak, és szép lassan - vagy gyorsan - visszakúsznak a kiinduló állapotba, vagy még a felé.
Ettől függetlenül a műveletet pozitívan kell értékeljük. Ennyivel kevesebb dolga lesz a jelenlegi rendszert váltó - remélhetőleg már nemzetérdekű - új rendnek.
Juhász Pál