Dr. Darák Péter úr, a Kúria Elnöke
Dr. Wellmann György úr, a Kúria Polgári Kollégiumának Kollégiumvezetője
Tisztelt Kúria!
Európajogi (pénzügyi) szakjogász szemmel érdeklődéssel olvastam a Kúria
Polgári Kollégiuma, mint jogegységi tanács december 16.-i ülése elé
terjesztett és nyilvánosan közzétett jogegységi indítványt.
Kúriához intézett jelen nyilvános levelemben foglalt véleményemet az
Alaptörvény M) cikk (2) Magyarország ... védi a fogyasztók jogait, V.
cikk - Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a ...
tulajdona ellen intézett ... jogtalan támadás elhárításához., IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, XXV. cikk -
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban
kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat
gyakorló szervhez rendelkezéseire alapítom.
Az indítvány nézetem szerint alapvető és lényeges kérdésekben hiányos.
Indítvány alapvető hiányossága, hogy egy évtized után sem tükrözi a
belső jogrendbe iktatott európai uniós normákat. Az indítvány 2. pontja a
Ptk. 200.§ (2) bekezdésének törvényi tényállásából a jogszabály
megkerülésére irányuló semmis (tilos) szerződés fordulatára utalást
egyszerűen kifelejtette (...). A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14 számú
felülvizsgálati közbenső ítélete - nem osztva a legfőbb ügyész
szakvéleményét - a szerződés szerves részének tekintette a
folyósításkori deviza vétel és törlesztéskori deviza eladás mozzanatát. A
bírói gyakorlat itt leragadt és a kölcsönszerződés szerves részét
képező deviza vétel és deviza eladás lényeges kérdését egyszerű statikus
deviza konverziós szolgáltatásnak tekinti, amely jogszabályok téves
alkalmazására vezet. A deviza alapú kölcsönszerződésekben ugyanis a
deviza konverzió nem statikus és még csak nem is a tévesen felhívott
Ptk. 231.§-ában foglalt átszámítás jogán alapul, hanem pénzügyi
instrument (deviza) előre meghatározott azonnali (folyósítási) és
jövőbeli (törlesztési) időpontokban és kötési árfolyamokhoz kötött
adásvételén alapuló, ezért a jogszabályok értelmében tőzsdén kívüli
deviza határidős ügyletnek minősül. Talán mondanom sem kell Önöknek,
hogy a Ptk. 523.§-ában szabályozott kölcsönügylet részét képező deviza
határidős ügylet a szerződést vegyes szerződéssé, befektetési
szolgáltatással vegyes kölcsönszerződéssé teszi. Segítek abban, hogy ne
kelljen a 80.000 közlönyoldalnyi magyar + uniós jogból kikeresni az
idevágó uniós normát, amelynek fényében kell értelmezni a deviza alapú
kölcsön, mint pénzügyi termék (kollégiumvezető úr szóhasználatában
konstrukció) szerves részét képező befektetési szolgáltatásra vonatkozó
magyar jogszabályokat [Tpt., Bszt.]. A 2004. április 21-i 2004/39/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4.
pontját (befektetési tanácsadás az ügyfél befektetői minőségére
tekintettel), 19. cikkének (9) bekezdését (befektetési szolgáltatás
pénzügyi termék szerves részeként) fényében nem foghat helyt olyan
értelmezés, amely folyósításkor és törlesztéskor egy statikus Ptk.
231.§-án alapuló egyszerű átszámításra helyezkedik, ezt az értelmezést a
Tpt., Bszt. mint lex specialis lerontja, ezért a Ptk. átszámítási jogát
a deviza alapú ügyletre, mint a kölcsön és devizaművelet folytán
összetett pénzügyi eszközre felhívni nem lehet. Az irányelv 19. cikkének
(4) és (5) bekezdése előírja az ügyfélkockázatok értékelését és ez alól
a 19. cikk (9) bekezdésének felmentési klauzulájára nem lehet
hivatkozni, mert a hitelintézetekre és a fogyasztói hitelekre vonatkozó
európai előírások, valamint azokat implementáló hitelintézeti és
fogyasztóvédelmi törvények a befektetési szolgáltatás ügyfélkockázatának
értékelésére a 19. cikk. (4) és (5) bekezdéseivel azonos értékelési
követelményeket nem tartalmaznak. És végül az ügyfél kockázatai
értékelésére a 19. cikk (4) és (5) bekezdéseiben előírt értékelési
követelmények be nem tartásának szerződési jogkövetkezményeit az Európai
Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban 2013. május 30. hozott
C-604/11. sz. ítélete a belső jogrendben rendeli szabályozni, ami a
magyar tagállami szabályozásból kimaradt, ehhez a lex specialis
szerződési (nem hatósági) jogkövetkezményt nem fűz, ezért csak a
jogszabály megkerülését tilos szerződéssé minősítő Ptk. 200.§ (2)
bekezdés második fordulata áll rendelkezésre.
Bíró jogot nem
alkothat, ezért a hivatkozott uniós irányelv implementálása során hozott
magyar befektetési jogszabályokban [Tpt., Bszt.] a befektető védelem
kötelezettségei [ügyféljogok] megkerülésének szerződési
jogkövetkezményei szabályozási hiányát a bíró nem pótolhatja, illetőleg
ilyen esetre a Ptk. 200.§ (2) bekezdésének a jogszabály megkerülésére
irányuló szerződés semmissége áll rendelkezésre, mely szerint - idézem -
"Semmis az a szerződés ... amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek,
kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz". A külön
jogszabály más jogkövetkezményt éppen a jogharmonizációs mulasztás okán
nem fűz, ezért a Ptk. 200.§ (2) bekezdésének első mondata második
fordulata alkalmazásának van helye. A vegyes szerződés ugyanis a
befektetési jogszabály megkerülésével éppen a befektetési jogszabályban
szabályozott ügyleti állapot (deviza határidős ügylet) létrehozására
irányult, ezért a megkerülés semmisséget eredményezett. Álláspontom
szerint a jogszabályt így megkerülő szerződés esetében az érvénytelenség
jogkövetkezményei levonásaként az érvénytelenséget érvényessé vagy
hatályossá nyilvánítással kiküszöbölni (befektetővédelmi elmulasztott
cselekmények előírásával utólag orvosolni) nem lehet, mert az ügyfelet
utólag nem lehet olyan helyzetbe hozni, mintha "érvényes ismert
kockázatok" ismeretében kötötte volna a szerződést.
Európai
Parlamenthez petíció, és annak eredményéhez képest az Európai Unió
Bírósága előtt az (1) Európai Bizottság közösségi jogsértése
(jogharmonizációs implementálás ellenőrzésének mulasztása), (2) Európai
Központi Bank közösségi jogsértése (súlyos devizakitettség megengedése a
központi bankok európai rendszerében), (3) Magyarország tagállam
kötelességszegése (jogharmonizációs kötelességszegés) miatt a nem
privilegizált uniós keresetindításra jogosult magánfelek keresetével is
helyreállítható az a társadalmi és igazságszolgáltatási érdek, amely az
(1)-(2)-(3) nemzetgazdasági méretű kárt okozók kártérítési
felelősségének megállapítására és az alapján az ügyfelek reparációjára
szolgálhat.
Az indítvány a szerződés létre nem jötte jogi
tényéről is hallgat. A kölcsön ugyan folyósításra került, azonban a
folyósítás ténye (fact) érvényes szerződést a Hpt. 210.§ írásbeli alakot
előíró rendelkezése folytán nem hozhat létre. A szerződés a
jogszabályban előírt lényeges kérdésekben való megállapodás hiánya okán
sem jön létre. Felhívom a figyelmet arra, hogy a költséget a Hpt.
lényeges feltételnek minősíti, ezért az árfolyamrés költségben történő
megállapodás nem jöhet létre akkor, ha egy bank naponta több árfolyamot
jegyez és így nem jöhetett létre megállapodás a csak "vételi" vagy
"eladási" árfolyamra utaló szerződési rendelkezés esetén (a bíróság
szerződési nyilatkozatot pedig nem pótolhat).
Az indítvány az
uniós fogyasztóvédelem magyar jogrendbe megkésett implementálása és azt
követő hétéves bírói gyakorlatának szellemét tükrözi, mert átfogóan nem
veti fel a fogyasztóvédelem elvi kérdéseit, ugyanis ha már
jogfejlesztési tárgyú a jogegységi tanács ülése, akkor ha valamit, akkor
a fogyasztóvédelmet kellene a jogegység középpontjába állítani, azt a
fogyasztóvédelmet, amit a magyar joggyakorlatban oly könnyen és
következmények nélkül áthágnak a gazdaság erőfölényben lévő szereplői,
nos ez lenne jogfejlesztő, ha ebben tudná a jogegységi döntés a
joggyakorlat és a bírói gyakorlat továbbfejlesztését bemutatni.
Végezetül jogászként engedjék meg emlékeztetni arra, hogy Kelsen óta
tudjuk mit eredményez az, ha a jogalanyok a jogot társadalmi méretekben
nem követik. A Kúria ha következetes akar és tud maradni, akkor követi
Kelsent. A jogpozitivizmus rendszerében a jog mondja meg mi a jog és
axiológiai értékeléseknek csak az erkölcsi alapú normák esetében van
helye. A devizahitelesek én úgy látom csak a jogot akarják
érvényesíteni, azt amit alkottak számukra és amiben jogfosztásuk
megszüntetését ezúton éppen a felsőbíróságtól remélik.
Tisztelettel:
Dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász
email: drkristonugyved@pr.hu