2008. november 21., péntek

Válság az olajáresés nyomában


The Guardian
Néhány hónap alatt harmadára, 50 dollár alá esett az Brent hordónkénti jegyzési ára. Jó hír a Nyugatnak és Kínának, de súlyos válságot okozhat az olajexportőr államokban - derül ki a brit napilap összeállításából.
A jelentős árcsökkenés ellenére Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az orosz gazdaságot továbbra sem fenyegeti a visszaesés. Az Egyesült Oroszország Párt vezetőivel folytatott tanácskozáson Putyin az Egyesült Államokat okolta a gazdasági válságért, amelyet szerinte Oroszország át fog vészelni. Ígéretett tett rá, hogy a kormányt mindent megtesz annak érdekében, hogy az 1998-as összeomláshoz hasonló helyzet ne álljon ismét elő. Szakértők szerint azonban a csökkenő olajárak miatt fogytán az orosz devizatartalékok, és ha nem áll meg az olaj iránti kereslet csökkenése, akkor Oroszország sem kerülheti el a súlyos válságot.
A recesszió jelei Iránban is mutatkoznak. Az infláció 30 százalékra gyorsult. Az IMF számításai szerint a költségvetés - amelynek bevételei 80 százaléka az olajexportból származik - finanszírozhatatlanná válik, ha a Brent ára 95 dollár alá esik. A gazdasági válság eldöntheti a jövő júniusban esedékes elnökválasztást, és hosszú távon Irán térségbeli szerepének gyengüléséhez vezethet - írja a The Guardian. Szaúd-Arábiában és Kuvaitban valamivel jobb a helyzet, de ezekben az országokban is hiánnyal zárhat a költségvetés, amire hosszú évek óta nem volt példa, hála a magas olajáraknak.
Hugo Chávez venezuelai elnök is kénytelen volt megszorításokat életbe léptetni. Csökkentette a szociális kiadásokat, a hadsereg költségvétését, és a baráti országoknak nyújtott segélyeket is. A venezuelai állam bevételeinek 95 százaléka az olajexportból származik, és a költségvetési egyensúlyhoz legalább 80 dolláros világpiaci árak szükségesek. A brit lap emlékeztet rá, hogy több venezuelai kormány is az olajárak csökkenése miatt bukott meg.

http://www.guardian.co.uk/business/2008/nov/21/oilandgascompanies-globaleconomy

Mese a repülőtéri biztonságról

„A terrorizmus elleni reptéri biztonsági szabályokat csak azért hozzák, hogy az emberek jobban érezzék magukat”
 
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az amerikai kormány megszigorította a repülőtéri biztonsági előírásokat, és milliókat költött a légi közlekedés biztonságosabbá tételére. De vajon mennyire hatékonyak a szigorú, az utasokat bosszantó szabályok? Vajon egy profi terrorista át tudna-e siklani az ellenőrzésen?
Jeffrey Goldberg, a The Atlantic magazin publicistája utánajárt a dolognak. Kiderült, hogy nem is kell hivatásos terroristának lenni ahhoz, hogy hamis beszállókártyát használva folyadékot, bicskát és tapétavágó kést csempésszünk a gép fedélzetére.
Goldberg gyakran és sokat utazik, így módjában állt számos amerikai repülőtér biztonsági rendszerét tesztelni. Rendszeresen al-Kaida relikviákkal, Oszama bin Ladent ábrázoló trikókkal, Hezbollah-videókkal, dzsihadista zászlókkal és Jasszer Arafatról mintázott babákkal felszerelkezve ment poggyászvizsgálatra. A biztonsági személyzet néha ugyan összeráncolta néha a homlokát, miközben beletúrt a bőröndjébe, de soha nem gyanakodott arra, hogy Goldberg terrorcselekményre készülne. Minden bizonnyal a neve és a bőrszíne győzte meg a biztonságiakat, hogy nem veszélyes figura. Több tucatnyi útja során mindössze egyszer motozták meg.
Az al-Kaida szuvenírek természetesen nincsenek tiltólistán, és egy Hezbollah-zászlóval nem is lehet eltéríteni vagy felrobbantani a repülőgépet. Goldbergnek azonban rendszerint fennakadás nélkül sikerült gyufát, bicskát, tapétavágót és folyadékot csempésznie a gép fedélzetére, bár egyszer elvették a körömvágó ollóját, és multifunkciós bicskáját is elkobozták végül.
Hogy milyen módszerrel játszotta ki a publicista a biztonságiakat? A lehető legegyszerűbb taktikával: egyszerűen zsebre tette vagy táskájába dugta a tiltólistán szereplő tárgyakat. Az esetek többségében minden gond nélkül átment az ellenőrzésen. A testére erősített speciális zacskóban pedig jelentős mennyiségű folyadékot is fel tudott vinni a gépre.
Barátja, Bruce Schneider biztonsági szakértő hamis beszállókártyákat gyártott neki. Schneider korábban többször bírálta a repülésbiztonsági szabályokat, azt állítva, hogy azok csak az utasok bosszantására, és a teljesen dilettáns terroristák kiszűrésére alkalmasak. Goldberg egyetlen egyszer sem bukott le a hamis kártyákkal. Ezzel a módszerrel egy igazi terrorista is bármikor feljuthatna a gépre. A repülőtársaságok ugyanis csak a jegyvásárláskor ellenőrzik a terrorista szervezetekkel álló személyek listáját. Egy kicsit is dörzsölt terrorista lopott hitelkártyával vált jegyet, így nem akad fenn az első ellenőrzésen. A reptéren viszont már nem ellenőrzik újra a listát, így itt saját papírjaival és egy házilag hamisított beszállókártyával minden további nélkül feljuthat a fedélzetre. Valószínűleg nem kockáztatná a lebukást azzal, hogy Godlberghez hasonlóan tapétavágót visz magával. De nincs is rá semmi szükség, hiszen a háztartási boltban kapható kétkomponensű ragasztóval egy a fedélzeten elcsent kanálból negyed óra alatt kést fabrikálhat. Vagy kontaktlencse-folyadéknak álcázott robbanóanyagból készíthet bombát - a szabályok értelmében ugyanis a kontaktlencse-folyadék egészségügyi terméknek számít, így felvihető a fedélzetre. Természetesen az üveg tartalmát nem ellenőrzik. Amikor Goldbergéket egy biztonsági őr megkérdezte, hogy miért kell nekik két nagy üvegnyi folyadék az útra, azt válaszolták, hogy azért, mert két szemük van. A reptéri alkalmazott ebbe a válaszba bele is nyugodott.
„A terrorizmus elleni reptéri biztonsági szabályokat csak azért hozzák, hogy az emberek jobban érezzék magukat - vélekedett Schneider. - Biztonsági szempontból kizárólag a pilótafülkék ajtajának megerősítése ér valamit, és az, hogy az utasok ma már tudják, hogy szembe kell szállniuk a géprablókkal." Schneider szerint a többi intézkedést nyugodtan el lehetne törölni, és a megspórolt pénzből a titkosszolgálat munkáját kellene támogatni.
Goldberg a tisztesség kedvéért ellátogatott a biztonsági szolgálathoz is. Itt megtudta, hogy a terrorizmus elleni küzdelem jegyében a reptéri alkalmazottakat felkészítik, hogy kiszúrják a gyanús utasokat. A biztonsági szolgálat számít az utasokra is: ha valami gyanúsat észlelnek, biztosan jelenteni fogják a személyzetnél - magyarázta a szolgálat egyik vezetője.
Az amerikai publicista tapasztalatai nem erősítik meg a biztonságiak feltételezését. Golberg egyszer a reptéri mosdóban, több utas szeme láttára válogatta a hamis beszállókártyákat. Senki sem tette szóvá a biztonságiaknál, hogy valami furcsát észlelt. Beszálláskor igyekezet a lehető leggyanúsabban viselkedni: Oszama bin Ladent ábrázoló trikót vett fel a kabát alá kánikulában, amitől izzadt, mint a ló. Beszálláskor azt mondta, hogy elvesztette a jogosítványát, és semmilyen fényképes igazolványt sem tudott felmutatni. A személyzet némi tanakodás után a hitelkártyája, egy könyvtári belépő és TAJ-kártyájának felmutatása után felengedte Goldberget a gépre, miután megdorgálták, és megkérték, hogy máskor hozzon magával fényképes igazolványt.

http://www.theatlantic.com/doc/200811/airport-security