1985. április 9., kedd

Akié a föld, azé az ország.

Régi bölcs mondás, aminek realitását napjainkban is látjuk. A föld állami lét, társadalmi berendezkedés alapja s a nagy tömeg megélhetésének erőforrását képviseli, azonban sajnos, utóbbi szerepét az aránytalan földbirtok megoszlás miatt hazánkban nem bírja betölteni. Végre a kormánykörök kezdik belátni ennek egészségtelen , igazságtalan és káros voltát, ezért reformokon dolgoznak s azok megvalósítását ígérik. Ma, amikor nemzetünk és országunk lét és nem lét szélén lebeg, szaporodás és fejlődés helyett pusztul a magyar, nemzeti megérzés, összefogás kellene a reform eszmék megvalósításához. De ez nem történik, hanem ünneplünk, magunkat ünnepeljük, emlékserleg ünnepeken a tehetetlen múlt embereit dicsérjük, személyi kultuszt teremtünk s ma holnap meghaladja a díszpolgárok száma a pusztuló magyarokat. Ilyen körülmények között azon sem csodálkozhatunk, ha nemzeti összefogás helyett a parlament felső háza jogkiterjesztést kér, s torzszülötté formálja. Mi e mozgalmat elítéljük nemzeti és faji szempontból, mert a reformok megakasztása kihatásaiban beláthatatlan.
A földbirtokreform azonban egymagában nem állhat meg, mert közgazdasági életünk levegője a pénz, így bármely hozzáértéssel keltik életre, hiányossága előbb-utóbb érezhető lesz, ha nem egészítik ki pénzügyi reformokkal. Az egész múlt az agrár lakosság gazdasági, pénzügyi küzdelmének és szenvedésének láncolata, ami a jövőben nem szabad, hogy megtörténjék. Eleve meg kell védenünk a népet a bankok kizsákmányolásától, a bankok nacionalizálása és nemzeti pénzpolitika útján, mert egészséges pénz- és hitelpolitika nem sorvasztólag, hanem fejlesztőleg hat az egész közgazdasági életünkre.
Missziónknak tekintjük híveink, nemzetünk és fajunk ésszerű védelmét s ezért politikától mentesen a Turáni Egyistenhívők Egyháza keretén belül harcolunk a helyes földbirtok felosztásáért és nemzeti pénzügyi reformokért.

Dr. Szendrey Ákos
(Turáni Roham, 1935. 4. szám.)