2014. május 22., csütörtök

Mérsékelt az érdeklődés az EP-választásokra

Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság mindössze 40%-át érdekli a most vasárnap esedékes európai parlamenti választás. Ennyi a valószínűsíthető részvételi arány, és az EP választáson voksát leadó 40%-ak is csak alig több mint fele, 55%-a véli úgy, hogy az EU tagság előnyökkel járt Magyarország számára. Az emberek harmada kifejezetten hátrányosnak nevezte hazánk EU-tagságát, 12% pedig nem tudta eldönteni, hogy a tagság hátrányos, vagy előnyös.
A Bábeli torony, egy idegen ország idegen parlamentje...
A felmérés szerint hazánk EU-tagságának támogatottsága az iskolázottsággal egyenes arányban nő. Köszönhetően az oktatási rendszer uniós csatlakozást követő átrendezésének, az iskolarendszer ma az Európai Unió pozitív vonásait hangsúlyozza, az EU-tagság elfogadottságát sulykolja a diákoknak. Minél többet tölt valaki az oktatási rendszerben, annál többet kap az uniós propagandából, vagyis annál nagyobb valószínűséggel támogatja hazánk EU-tagságát. A kifinomult propagandagépezet hatása az EU-tagság támogatottságának korcsoportokra leosztásában is látható: a harminc év alattiak körében közel 60% sikeresnek és pozitívnak tartja hazánk EU-tagságát. Ez már az a korosztály, ami közel egy évtizedet kapott az iskolákban terjesztett európai uniós propagandából.
Magyarország EU-tagságát a legkevésbé a 65 év felettiek támogatják. Ők az a korosztály, akinek viszonyítási alapja van, és hazánk nyugati orientációját, az atlantista érdekszférában töltött évtizedeket a korábbi rendszer megélhetési viszonyaival össze tudja hasonlítani. Emiatt hazánk EU-tagságának megítélésében ez a korosztály tekinthető mérvadónak. A 65 évnél idősebbek közel 60%-a negatívan viszonyul hazánk EU-tagságához, ami annak köszönhető, hogy a megélhetési viszonyok a rendszerváltást követően nagymértékben romlottak, az EU-csatlakozást követően pedig egyenesen katasztrófa következett be.
Az Európai Unió támogatottságának főváros-vidék megoszlása is beszédes. Budapesten 59% tartja előnyösnek az EU-tagságot, vidéken több mint 54% hátrányosnak tartja. Mindebből leszűrhetjük a következtetést, amit a vidéki ember a mindennapokban is tapasztal. Magyarország EU-csatlakozása óta a vidék leépül. A fejlesztési pénzeket a pártkatonák közt osztják le, abból a fővároson kívül nem sokat látni, kivéve, ha valaki a kormánypárt holdudvarába verekszi be magát.
A felmérés eredményei nagyon is beszédesek. Magyarországon annyi az Európai Unió támogatottsága, amennyit az EU-barát oktatás és médiapropaganda ki tudott termelni. Se több, se kevesebb. Ehhez hozzáadódik azon jól behatárolható körök összlétszáma, akik az uniós pénzekhez hozzáférnek, vagy azok leosztásában részt vesznek. Nem véletlen, hogy az EP-választások vonatkozásában nincsen megszabva 50%-os részvételi arány az érvényességhez - olyannyira nem remélnek az emberek semmi jót az Európai Uniótól, hogy ez az 50% soha nem jönne össze. Ha az Európa Unió egy az ország számára előnyös intézmény lenne, máshogy lenne, - de a pusztítás, a szabadrablás, a generációk elvándorlása után csak az érdektelenség maradt. Ezt már a propaganda sem tudja feljavítani!
Molnár István




Volt cseh államfő: az EP választás fölösleges


Václav Klaus, korábbi cseh államfő szerint fölöslegesek az EP-választások, mert az alacsony részvételi arány miatt nem adnak valós demokratikus legitimitást az Európai Parlamentnek. “Az alacsony választási részvétel annak bizonyítéka, hogy egyre több ember tudatosítja, miszerint egy központból irányítani Európát tévedés” - mondta Klaus a sajtónak nyilatkozva, miután leadta a szavazatát. Csehországban pénteken délután kezdődött az EP-választás, és az első napon a választóknak csak alig több mint 9%-a adta le szavazatát.
Hídfő.net | Václav Klaus
Klaus elmondása szerint a kommunizmus bukása után eltelt 25 évben most először nehezen szánta rá magát, hogy leadja a szavazatot, a pártok programját pedig el se olvasta. A volt államfő emellett bejelentette, hogy nem ismeri el az Európai Parlamentet.
A jelenlegi cseh államfő, Milos Zeman is nyilatkozott a szavazat leadását követően; szerinte az emberek nem veszik komolyan az Európai Parlamentet, ami amiatt hiba, mert a tagállamok törvényeinek nagy része Brüsszelben születik. Az államfő elmondta, hogy az elfogadott törvények több mint 80%-át eredetileg Brüsszelben dolgozzák ki, a tagállam politikusai csak előterjesztik a Brüsszelben írt és lefordított törvényjavaslatot. Zeman szerint a politikusok felelőssége, hogy a helyzetről tájékoztassák a választókat, ami a legtöbb országban nem történik meg.
Az államfő nyilatkozata gyakorlatilag beismerése annak, hogy az Európai Unió nemzetek feletti diktatúraként működik, ami csak a színjáték kedvéért tart választásokat. A politikusok nem értesítik a választókat erről, mert saját hatalmukat féltik, amit azonnal elvesztenének, ha az emberek tudomást szereznének arról, hogy a tagállamoknak nincs önálló politikája, csak színjáték van. Mivel emiatt az érdeklődés roppant alacsony, az Európai Parlamentnek nincs demokratikus legitimitása - amire egyébként nincs is szüksége, mert ha magasabb is lenne a részvételi arány, akkor sem változna a helyzet, hogy az EP-be juttatott politikusok nagy része nem a tagállamokat képviseli, hanem Brüsszel funkcionáriusaként működik. Hazánk vonatkozásában ennek mutatós példája a "Széll Kálmán program", ami eredetileg angol nyelven jelent meg, és a Fidesz csak több hetes késéssel, rövidített változatot tett közzé magyar nyelven, mielőtt a teljes szöveget lefordították.
Az Európai Parlamentbe jutásnak egyetlen célja lehet csak; hogy Brüsszel lehetőleg minél kevesebb kárt okozzon az országnak, mielőtt előáll egy olyan politikai helyzet, hogy az Európai Uniótól függetlenedni tudunk. Homokszemként kell működni a brüsszeli gépezetben, mert ez a gépezet a nemzetállamok és nemzetek felőrlésének céljából épült.

http://www.hidfo.net/2014/05/24/volt-cseh-allamfo-az-ep-valasztas-folosleges

Japán bíróság: Az atomerőművek sértik az élethez való jogot


Egy japán bíróság megtiltotta az atomerőművek újraindítását arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik az emberek élethez való jogát, írja az MTI. A fukui körzeti bíróság a Kanszai Electric energiaszolgáltató cég ellen indított perben hozott elsőfokú ítéletének indoklásában azt írta: mivel tudományos módszerekkel nem jelezhető előre a jövőbeli földrengések ereje, ezért olyan intézkedések sem foganatosíthatók, amelyekkel egyértelműen garantálható lenne a létesítmények biztonságos volta, és ezáltal a környékükön lakók életének védelme.
„Az élethez való jog az emberi jogok legalapvetőbbike, amely alkotmányos védelmet élvez ... Míg a Kanszai Electric azt állítja, hogy az erőmű működtetése stabil áramellátást tesz majd lehetővé, az emberek élethez való alapvető jogainak a közműdíjakkal való összehasonlítása nem tekinthető legitim érvnek” – idézte a szerdán hozott ítéletet az Aszahi Simbun.A Kanszai Electric fellebbezett a döntés ellen.Az ítélet (amely egyébként csak Ói város atomerőművének két reaktorát érintette) a lap szerint hatással lehet más perekre is. Az ítélet megkérdőjelezi a fukusimai katasztrófa után felállított atomenergetikai hatóság által elrendelt biztonsági intézkedések értelmét is. A hatóság jelenleg 18 olyan reaktorban folytat biztonsági átvizsgálást, amelyek újraindítását az azokat birtokló energiacégek még tavaly nyáron kezdeményezték.Két korábbi (egy 2003-as és egy 2006-os) perben első fokon már születtek hasonló ítéletek Japánban, de azokat később másodfokon hatályon kívül helyezték.
(index)

Terítéken a magyar értékrend - átfogó elemzés

Általában vannak bizonyos sztereotípiák az emberekben a Közösségükről vagy Nemzetükről, aztán eléggé meglepődnek, ha egy kutatás teljesen más eredményt hoz ki. A magyar társadalom magáról alkotott képmása alapján mi a nyugati kultúrához közel állónak gondoljuk magunkat (ezt hozta a kommunista idők elzártsága a Nyugattól, lásd az EU.csatlakozást - ami mára már világos, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - bár az elmúlt évtizedek nem hagytak más alternatívában gondolkodni, ezért a görcsös ragaszkodás csupán), nyitottnak és a régi hagyományok őrzőjének. Ehhez képest egy pár éve elvégzett tudományos kutatás szerint (Tárki, 2009) - amely azt vizsgálta a World Values Survey keretén belül, hogy az egyes társadalmakban milyen az együttműködést szabályozó normarendszer tartalma (az értékrendszert inkább tradicionális tekintély vagy inkább világi-racionális tekintély uralja) és ereje (a társadalom működését mennyire szervezik/hatják át vallási, családi és nemzeti kötelékek) - a magyar értékszerkezetet kevésbé jellemzi a tekintélyelv és a hagyományos közösségek ereje, mint a hasonló fejlettségű más társadalmakét és sok tekintetben egy a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként jellemezhető. Ezek alapján a magyar gondolkodásmód a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúrához közel helyezkedik el és közelebb áll az olyan országokhoz, mint Bulgária, Moldova, Ukrajna vagy akár Oroszország, mint Szlovénia vagy a nyugat európai országok nagy többsége. E megrendítő tény után nézzük meg egy kicsit alaposabban, milyen a magyar emberek hozzáállása bizonyos kérdésekben. A válasz megrendítő, de egyben magyarázatot szolgál a mostani magyarországi állapotokra is.
Ugyan sokan értetlenkedve szemlélik az aktuális politikai berendezkedést és nem értik, hogyan következhetett mindez be, addig a válasz roppant egyszerű - a jelenlegi politikai kultúrát maga a társadalmi hozzáállása hozta létre, hiszen a többségi magyar társadalom ilyen politikai elitre vágyik. Orbán Viktor éppen azért annyira népszerű, mert a többségi társadalom értékrendjét testesíti meg. Ebben beletartozhat akár még a mutyizás, a korrupció, valamint a mindennapi életünket meghatározó erős állam, élén egy teljhatalmú vezérrel. Ezen megállapítások első hallásra talán meghökkentőnek tűnnek, de ha megnézzük a társadalmi kutatások eredményeit, akkor kénytelenek vagyunk felismerni, hogy a magyar társadalom többségében nagyon torz értékrend alakult ki, ami megmagyarázza, hogy az újkori demokráciánk miért tart a kisiklás felé.
Kevés olyan politikatudományi elmélet született az elmúlt években, amely akkora visszhangot váltott volna ki a közvéleményben, mint Ronald Inglehart chicagói professzor értékelmélete. A teória lényege, hogy kérdőíves kutatások alapján egy-egy ország elhelyezhető egy koordinátarendszerben, amelynek vízszintes tengelyét a nyitott/zárt gondolkodás, a függőlegeset pedig a tradicionális/racionális (vallásos/nem vallásos) világkép jelenti. A kérdőíves kutatások többek között az alábbiakra kérdeznek rá:
Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodással kapcsolatos főbb kérdések
-Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?)
-Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére? )
-Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?)
-Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?)
-Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást?)
Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodást felderítő főbb kérdések
-Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?)
-Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót? )
-Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?)
-Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?)
-Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?)
Eddig öt hullámban végezték el a fenti kutatást több ország bevonásával a World Values Survey (Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat) szervezésében, melynek elnöke éppen Ronald Inglehart:
1. hullám 1981-1984 között 20 ország részvételével
2. hullám 1989-1993 között 42 ország részvételével
3. hullám 1994-1998 között 52 ország részvételével
4. hullám 1999-2004 között 67 ország részvételével
5. hullám 2005-2008 között 54 ország részvételével
6. hullám 2010-2014 (folyamatban van)
Magyarország mind az öt hullámban részt vett, és a legutolsó vizsgálat eredménye a lenti ábrán látható (piros nyíl). A berajzolt zöld szaggatott körvonalban olyan posztkommunista országok vannak, mint Oroszország, Bulgária, Moldova, Ukrajna és a "testvéri" Lengyelország. Ez az országcsoport leegyszerűsítve csak abban különbözik az iszlám országoktól, hogy kevésbé vallásos, viszont ugyanolyan zárt társadalom. A nyugati országok ellenben (sötétkék körvonal) láthatóan sokkal nyitottabbak és kevésbé vallásosak (élen Svédországgal). A kutatások szerint Magyarországra leginkább az jellemző, hogy nem fontos a szabadság, az érdekérvényesítés és az önállóság, nincs tolerancia a mássággal szemben és nincs közbizalom sem. Sajnos ezt még nem is lehet az "elmúlt negyed évszázadra" fogni, mert a korábbi kutatásokban (1.-4. hullámban) is közel hasonló eredmények születtek.
Magyarország a nyugati kulturától távol, az ortodox kultura reprezentásai között (Forrás: Tárki, 2009)
Miközben a más emberek iránti bizalom mértéke tekintetében a magyar a nyugati és a posztszocialista társadalmak között helyezkedik el, az intézményi bizalom tekintetében egész Európában, ezen belül a volt keleti blokk országai között is sereghajtók közé tartozunk. Rendkívül alacsony a politikai intézmények iránti bizalom, ami viszont szöges ellentétben van azzal az elvárással, hogy az állam oldja meg a problémáink többségét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy egy fiktív (nem létező) intézményben (lásd a lenti ábrán a "Nemzeti Közpénzügyi Hatóság") a magyar emberek jobban megbíznak, mint a magyar jogrendszerben, szakszervezetekben, magyar sajtóban, országgyűlésben, politikusokban és a kormányban (a lenti ábrán a magasabb pontszám nagyobb fokú bizalmat jelöl egy 0-10-es skála mentén).
Intézmények és közszereplők iránti bizalom Magyarországon 2009-ben (Forrás: Tárki)
A közbizalom állapotát jellemzi, hogy pontosan azokkal a foglalkozásokkal szemben drámaian alacsony az átlagember bizalma, akikben pedig nagyon fontos lenne bíznunk: a parlamenti képviselőkkel szemben (akikre a sorsunkat meghatározó döntéseket ruházzuk át), a bankárokkal szemben (akikre a pénzünket bíznánk - már feltéve ha van megtakarításunk), valamint az újságírókkal szemben (akiktől pedig a hiteles tájékoztatást várhatnánk el). A megkérdezettek szerint csak minden második emberben lehet megbízni, másképp fogalmazva az ország népességének fele megbízhatatlan a magyarok többsége szerint. Ez a fajta bizalmatlanság odáig fajul, hogy a "magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem" (Tárki). Erre a talált pénztárca kérdésköre világít rá: a magyarok 65% szerint ő nem tenné zsebre az utcán talált pénztárcát, miközben szerinte a többiek igen, és csak 20% gondolta úgy, hogy mások sem tennék zsebre (a maradék 15% szerint ő és mások is zsebre tennék).
A magyar közvélemény nemzetközi összehasonlításban is megengedőbb a normaszegő viselkedésekkel szemben, mint például a környező országoké és ez nem sokat változott az elmúlt évtizedben sem. Így például a magyarok 42% bocsánatos bűnnek tartja az adóelkerülés céljából be nem vallott teljes jövedelmet (adócsalás), ez az arány Lengyelországban 30%, Csehországban csak 18%. A Tárki kutatása szerint a magyar lakosság által bevallott mindennapi korrupciós gyakorlat alatta marad annak, mint amit általában másokkal kapcsolatosan feltételeznek. Erre jön még rá az a széleskörű közvélekedés (több, mint 80%), hogy Magyarországon tisztességes úton nem lehet érvényesülni és a megkérdezettek között nagyon kevesen vannak azok (kevesebb, mint 20%), akik szerint ma mindenkinek egyenlő esélye lenne az érvényesülésre. Az már csak hab a tortán, hogy "az Európai Unió országai között Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a végzettség fontos, miközben a legmagasabb azoké, akik szerint az érvényesülés titka az, ha az ember jó családba születik" (Tárki).
Ennek függvényében már nem meglepő, hogy nem kelt nagyobb visszhangot a közvéleményben a földtörvény körüli botrányok vagy a Trafikmutyi. Mindezen kutatási eredmények rávilágítanak, hogy maga a korrupció ténye miért nem vált ki társadalmi felháborodást és leginkább csak az zavar egyes embereket, hogy miért éppen ők maradnának ki belőle.
A magyar társadalomban még a piacgazdasággal kapcsolatban is torz kép alakult ki. Miközben Magyarországon a jövedelmek egyenlőtlensége a Tárki összehasonlító elemzései szerint hasonló a többi európai országokéhoz, mégis, a magyarok a többi országhoz képest lényegesen magasabb arányban (85%-ban) értenek egyet azzal, hogy Magyarországon „túl nagyok” a jövedelmi egyenlőtlenségek. Ezért a társadalom részéről megvan az az igény is, hogy a jövedelemegyenlőtlenséget a kormányzat csökkentse.
A családon belüli, valamint betegek és fogyatékkal élők, az idősek, szomszédok és a bevándorlok felé gyakorolt segítségnyújtás Magyarországon a legalacsonyabb az európai országok között. Az együttműködést a magyarok egyáltalán nem értékelik. A világ több mint ötven országával összehasonlítva a magyarok vannak a leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdasági tevékenység során az egyes szereplők csak egymás rovására érvényesülhetnek. Ez az úgynevezett nulla összegű játszma, amikor az egyik fél csak úgy nyerhet, ha a másik fél ezzel veszít. Más szóval a magyarok hisznek a legkevésbé abban, hogy a gazdasági együttműködés a kölcsönös előnyök révén úgy is létrehozhat gazdasági többletet, hogy az abból való részesedés nem jelent mások kárára történő érvényesülést. Ezen szemlélet jelenti a legnagyobb problémát egy sikeres Magyarország létrejöttében! Ezért kell a Közösségi Szellem erősítésén dolgoznunk gőzerővel, ezért kell közösségeket építenünk, hogy társadalmat, majd abból erős Nemzetet tudjunk a későbbiekben. A Magyar Nemzeti Arcvonal és más Nemzeti Szervezetek is felismerték ezt megmentésünkre. De ebben mindenkinek - az egyénnek is - , aki állam és nemzetalkotó része kell hogy legyen. Nem valósíthet meg mindent maga csak az állami berendezkedés. Az állami vezetők segítségével/koordinálásával a nemzetnek kell a hazát felemelni!
A piacgazdaság alacsony támogatottságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság erősen fogékony az állami beavatkozás által nyújtott megoldásokra. "Az átlagos magyar állampolgár olyan, nemzetközi összehasonlításban is erős elvárásokat fogalmaz meg az állami beavatkozással kapcsolatban, amelyet sokszor maga sem hisz, hogy az állam teljesíteni tud." (Tárki) A magyaroknak nincs önbizalma és nem hisznek abban, hogy a sorsuk alakításáért nagyobb felelősséget kell vállalniuk. Nem meglepő módon ebben is sereghajtók vagyunk Európában. A lenti ábrán az látható, hogy a világgazdasági válság előtt a magyar állam újraelosztó szerepe a nyugat európai jóléti országokkal vetekedett, miközben gazdaságilag jóval elmaradottabb volt. Ez a 2008-as világgazdasági válság hatására némileg visszaesett és közelebb van a jelenlegi gazdasági fejlettségi szintünkhöz.
Túlzott állami szerepvállalás - állami kiadások az ország fejlettségéhez viszonyítva (Forrás: MNB)
Az érvényesüléssel kapcsolatos vélemények (Forrás: Tárki)
Egy másik kutatás szerint - mely a posztkommunista országokra terjed ki - a magyarok nagy többsége úgy véli (72%), hogy a piacgazdaságban rosszabb a gazdasági helyzet, mint volt a kommunizmus idején ("gulyáskommunizmus") és csak nagyon kis hányada (8%) gondolja úgy, hogy most jobb, mint volt a rendszerváltás előtt. Ezek alapján nem meglepő, ha a nagy többség nosztalgiával gondol a késő Kádári rendszerre és nem ütközik meg Orbán Viktor azon kijelentésén, hogy "A nyolcvanas években én nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát."
A magyarok szerint jobb a kommunizmus? (Forrás: Pew Global Attitudes Survey of 14 nations, 2009)
Még meglepőbb a kutatás azon eredménye, mely a magyarok demokrácia és kapitalizmus irányába tett lépések elfogadottságának változását szemlélteti. Míg 1991-ben a magyarok 74%-a értett egyet a demokrácia irányába hozott intézkedésekkel, addig ez az arány 2009-re lecsökkent 56%-ra (lenti jobboldali ábra). A kapitalizmus irányába tett lépések esetén a támogatok arányának csökkenése (34%) messze a legnagyobb a posztkommunista országok között, a korábbi 80%-ról 2009-re már csak 46% maradt (lenti jobboldali ábra). Így a megmaradt támogatok köre kisebbségbe került Ukrajnával egyetemben (46% Magyarországon és 36% Ukrajnában), ellentétben a többi volt szocialista országokkal.
A demokrácia és kapitalizmus irányába tett lépések elfogadottsága 1991-ben és 2009-ben a volt kommunista országokban (Forrás: http://www.pewglobal.org)
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a szólásszabadság védelmét társadalmunk egyáltalán nem érzi fontosnak, alacsony az egymásba vetett bizalom szintje, a véleménynyilvánítás szempontjából rendkívül passzívak vagyunk. A tolerancia kérdésében is messze esnek vélekedéseink a nyugati liberális demokráciákéitól, és a többség nem hiszi, hogy érdemi befolyással lehet sorsa alakítására. A magyar társadalom erősen bizalomhiányos, felemás viszonyban van a korrupt magatartás megítélését illetően, nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenségeket és magas elvárásokat fogalmaz meg az állammal szemben. Mindezek alapján már nem meglepő a jelenlegi politikai garnitúra megléte, hiszen azt a magyar társadalom értékrendje keltette életre.
Ha Magyarországot valóban egy sikeres országgá szeretnénk formálni, akkor elsősorban a fejünkben levő értékeket kell lecserélnünk/helyre tennünk olyanokra, mint az Isten, Haza, Család alapértékek és hinni a Hungarizmus államalkotó és fenntartó erejében:
-hinni benne, hogy mindenkinek van esélye boldogulni
-hinni abban, hogy mindenki maga alakítja a sorsát
-bízni önmagukban és a jövőjükben
-a kemény munkát fontosnak tartani
-sokra értékelni a tudást
-bízni egymásban és az intézményeikben.
Tömören megfogalmazva, ha meg akarod változtatni "a világot"(hazád sorsát), változtasd meg magad, gondolkodásmódod. Harcolj magaddal(Éneddel) keményen és küzdj velünk(Hungaristákkal) vállvetve a JÖVŐNKÉRT!!! Egy egyszerű hagyományos magyar értelmiségi-munkás-paraszti jólétért!!!
Fel a Győzelemre!

Dr. Madarasi Pál-Várhegyi Kálmán összeállítása

Az eddigi legvéresebb összecsapás - offenzívában a népi milíciák


Sikeres rajtaütést hajtott végre a Donyecki Népi Milícia egyik egysége ma hajnalban, egy ellenőrző-áteresztő pont ellen Horlivka közelében. Az eddigi legvéresebb összecsapásban a Kijevhez hű fegyveres erők 10 halottat, 33 sebesültet, 3 db BMP-2-es harcjárművet és egyéb katonai járműveket vesztettek.
A támadó egység egy saját halottról tett jelentést. Az ilyen meglepetésszerű támadások azon túl, hogy érzékeny veszteségeket okoznak az ukrán erőknek, kiváló lehetőséget biztosítanak a Népi Milíciáknak, hogy fegyverkészleteiket feltöltsék, hadianyagot zsákmányoljanak.
Ellentétben a fővonalú média állításával, mely terroristának bélyegzi a fekelőkt, dél-kelet Ukrajnában a népi milíciák a lakosság teljes támogatását élvezik, ami lehetővé teszi számukra a függetlenségi harc kiterjesztését, az aszimmetrikus háború megvívását.

http://www.hidfo.net/2014/05/22/az-eddigi-legveresebb-osszecsapas-offenzivaban-nepi-miliciak



Ontja a kijevi zsidrákhorda Donbasszba a katonai erőt! Moszkva visszarendelte a hátár közelében gyakorlatozó seregrészeit-hivatkozással a közelgő “elnökválasztásra”-Kijev pedig haderővel tömi tele a határtérséget, és átfogó támadásra készül.
Az alábbi video ma kora délután készült. Páncélosok vonulnak Szlavjanszk irányába

http://www.youtube.com/watch?v=r9iivnxdyrA

A Donyeck-régióban lévő Volnohava város mellett pedig egész nap sebeit nyalogatta a latorhad. Meg szedegette össze a halottait.

http://www.youtube.com/watch?v=UL_1gbh98Kg

Újabb terrortámadás Kínában

Az autonóm ujgur tartományban újabb súlyos terrortámadás történt - korán reggel történt egy piacon, Xinjiang tartomány központjában, Urumqiban, és a hírek szerint két autóval hajtották végre. Az autókból bombákat dobáltak az emberek közé, majd az egyik autó felrobbant. A támadásban az elkövetők közül is több ember meghalt a robbanásban, de páran elmenekültek. Állítólag 9 elkövető volt, összesen ebből öt meghalt. A támadásnak 30 halottja, és 90 sebesültje van, közülük több súlyos. A kínai vezetés nagy számú rendőri erőt küldött a területre, és külön nyomozócsoportot állítottak fel erre az ügyre. Mivel vannak halottak az elkövetők közül, vannak nyomok, amin elinduljanak. A kínai vezetés rendkívül kemény leszámolást ígért az eset miatt.
Hídfő.net | Urumqi
A lángoló piactér
A kínai terrorizmussal foglalkozó szakértők és szakmabeliek egyértelműen kijelentik, hogy a majd száz éve Pekinggel dacoló ujgur régióban azóta nőtt meg jelentősen a terrorizmus, mióta Kínának nagy mértékben megnőtt a befolyása a világban. Ezt pedig egy országnak áll érdekében akadályozni pillanatnyilag, az Egyesült Államoknak, mert ez az ország az egyedüli, amely pontosan azokon az ipari területeken és katonai régiókban akar hatalmon maradni, ahol Kína is érvényesülni akar, vagyis ütköznek a két nagyhatalom érdekszférái. 
A CIA Kína területén folytatott felforgatásának külön történelme és irodalma van mára. Az ujgur területek Kína elleni lázításában két külföldi főszereplő játszik közre, a CIA kapcsolatok mellett Soros György neve is többször felmerült. Bizonyíthatóan köze volt a csecsen terroristák pénzeléséhez, Grúziában a háborút kezdeményező atlantisták támogatásához, annak idején pedig az Irak elleni hadjárat kicsikarásában folytatott lobbitevékenységet az amerikai kongresszusban. A Kínában újonnan egyre aktívabb terroristákat ki támogatja?


http://www.hidfo.net/2014/05/22/ujabb-terrortamadas-kinaban

Borzalmas rémtett Kelet-Ukrajnában!

Talán az ukrajnai krizis eddigi leghajmeresztőbb hire jutott el a Bal-Rad-hoz.
Értesitést kaptunk, hogy mára-TEHÁT 2014 MÁJUS 21-RŐL MÁJUS 22-RE virradó éjjel egy hihetetlenül borzalmas bűntény történt Donbassz területén.
Több informátorunk is a mai délelőtt folyamán közölte a hirt, de egyszerűen még nem mertük közzétenni mindaddig, amig valamiféle hivatalos hirmédia is meg nem emliti valamilyen formában.
Ma délután aztán a LIFE NEWS már tudositott a “dologról.”
(Megjegyezzük, hogy a hircsatorna is egyenlőre “provokáció-vagy nem provokáció” kategóriába sorolja a szörnyűséget.

http://www.youtube.com/watch?v=XFeXZYS5gJ8

A történet lényege: Az ukrán-orosz határ közelében fekvő Blagodatnoje falu lakosaira az éjjel az ukrán hadsereg egyik alakulata rátámadt. Ez még önmagában véve “szokványos” dolognak tekinthető, és még az is, hogy a reguláris egységek vonakodnak harcolni az önvédelmi miliciák ellen, a civilekre pedig végképp
nem hajlandók lőni.
Ám mára virradóan ezt kellett volna cselekedniük! Persze nem tették meg!
Ám megérkezett a Blagodatnoje és Olginyka falvak között lévő táborhoz-idézzük: “Kolomojszkij katonáinak egy csoportja, a “PRIVATBANK” vállalkozás (Kolomojszkij cége) autójával, katonai technikai és helikoptertámogatással, és megtámadták a katonákat.
15 ukrán katonát megöltek, 35-öt megsebesitettek.”
A Life News tudósitójának az esetről az önvédelmi erők parancsnokságának szóvivője számolt be!
Van egy ennél rémisztőbb elbeszélés is.
Egy kórházban ápolt sebesült arról számolt be, hogy a “Jobb Szektor” állatai először “csak simán” lelőttek négy vagy öt katonát, és azt követően letérdeltettek másik tizet, és hátulról tarkón lőtték őket. (Ez a hir jutott el hozzánk elsőként!)
Végül pedig magyar idő szerint 14 órakor a Bal-Rad megkapott egy hihető esetleirást Szvetától, és a halottak és sebesültek listáját. Ezen leirásban az elkövetőket egyértelműen a “Jobb Szektor” tagjaiként emlitik.
– Жители Благодатного встали на защиту своих домов. Солдатам приказали подавить сопротивление. Те отказались стрелять в людей, и в итоге их наказали, – говорит источник в штабе командования самообороны. – Они убили нескольких солдат, четверых или пятерых, а затем поставили 10 человек на колени и расстреляли их. Это раненые рассказали.
Собеседник считает, что это была карательная операция по заказу олигарха Игоря Коломойского – владельца «Приватбанка», известного тем, что он финансировал протесты на майдане и выплачивал вознаграждения бойцам «Правого сектора».
В распоряжении LifeNews оказался список раненых в карательной операции в селе Благодатном. Судя по возрасту, среди них много новобранцев:
1. Адамарчук В.А., 1983 г.р.
2. Рыбак М.В., 1994 г.р.
3. Иванчук А.М., 1990 г.р.
4. Волох Д.Р.,1998 г.р.
5. Андрощук Н.А., 1979 г.р.
6. Рудец А.Н., 1984 г.р.
7. Перчук П.В., 1990 г.р.
8. Вальчук В.В., 1986 г.р.
9. Моравский Э. Л., 1969 г.р.
10. Андрощук Ю. В., 1987 г.р.
11. Федоришин А. В., 1987 г.р.
12. Поханский А. Ю., 1991 г.р.
13. Андрейчук П. Д., 1991 г.р.
14. Пащенко С. А., 1988 г.р.
15. Вознюк М. П., 1990 г.р.
16. Серенко В. В., 1975 г.р.
17. Шостак Д. В.,1985 г.р.
18. Шапранюк Р. В., 1978 г.р.
19. Лыс И. И., 1993 г.р.
20. Лесько М. В., 1994 г.р.
21. Шестюк Р. В., 1978 г.р.
22. Тарасенко Р. Н., 1983 г.р.
23. Прокопчук В. И., 1991 г.р.
24. Ткачук Ю. В., 1992 г.р.
25. Олексюк А. И., 1988 г.р.
26. Овчарук В. Б., 1987 г.р.
27. Махновец В. И., 1979 г.р.
28. Теренко В. А., 1980 г.р.

Ime egy kép, néhány nappal ezelőttről. Az 51-es brigád-néhány katona még civilben-a bevonultatáskor. “Rendet csinálni” küldték őket Keletre! Közülük sokan már nem élnek!  Kolomojszkijnak “köszönhetően”!
A Life News hiradásában boncolgatott provokáció-vagy nem provokáció kérdése nagyon lényege pont.
Itt ugyanis háborús bűncselekmény történt!
Ez pedig megtorlást KELL hogy eredményezzen!
Jelen esetben pedig megtorlásra egyedül Oroszország képes!

http://balrad.wordpress.com/2014/05/22/borzalmas-remtett-kelet-ukrajnaban/

Ürül a magyar gyarmat! Tavaly egy városnyi MAGYAR menekült Németországba!

Csaknem 60 ezren költöztek Magyarországról Németországba tavaly a német statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint.
A Destatis előzetes adatai alapján 2013-ban 58 993 Magyarországról érkező bevándorlót regisztráltak, ami 7,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 54 827-hez képest. Magyarország ezzel az ötödik helyen áll a bevándorlók száma alapján összeállított listán.
Ugyanakkor a vándorlási mérleg – a bevándorlók és a kivándorlók különbsége – 7,2 százalékkal kisebb bevándorlási többletet jelez, mint egy évvel korábban. Tavaly 34 681 fő költözött Németországból Magyarországra, az egy évvel korábbi 28 619 után, a bevándorlási többlet így 24 312-re csökkent a 2012-ben regisztrált 26 208-ról.
(MTI)


Ezzel szemben a hatvanezernyi kimenekült magyar nagy valószinűséggel a munka és megélhetés reményében vándorolt ki, azaz felpörgött a munkaképes korúak-a fiatalok-kivándorlása.
Gyakorlatilag tehát a lehető legkárosabb migrációs folyamat erősödik!
A koronázásra váró Döbrögi pedig veri a mellét a büszkeségtől-miközben “elhulltanak legjobbjaink a hosszú (döbrögista szabadság)harc alatt”!

Az európai csürhe 'Új szemet'-et választ az illuminált klubba


Hórusz-szem, Bábel-torony, Zeusz - Szuez-bika és nem ám a zinteg-ráció, hanem az összezavarosban halál-szás és mindez az orrok előtt, de azért csak hajrá értelmi fogyatékosok!

Az Európai Unió parlamenti Bábel tornyot választ
Május 25-én választják meg az európai parlamenti Bábel tornyát. Az előrejelzések szerint a jobb- és baloldali radikálisok komolyan növelhetik képviseletüket az EP-ben.
Az Európai Unió a választások idején az európai identitás válságának és az európai integráció eszménye elvesztésének állapotát éli át. A jobb- és baloldali radikálisok Lisszabontól Varsóig, Londontól Rómáig arra szólítják fel a választókat, hogy keljenek fel az európai bürokrácia, a bankok, az EU-bővítés, a bevándorlás, az európai adósság és az európai brüsszeli vezetőség ellen.
A Poll Watch 2014 csoport által végzett, a választásokat megelőző utolsó páneurópai felmérés bizonyítja, hogy a legtöbb (217) mandátumot a konzervatív Európai Néppárt szerzi meg, ezt követi majd a balközéppárt – a Szociáldemokrata csoport (201 mandátum). A jobboldali és baloldali radikálisok a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatják az EP-ben, ami még eddig soha nem történt meg.
Az általános európai elégedetlenség mutatójaként a választások nagyon izgalmasak lehetnek. Az európai szavazópolgár kiábrándult minden centrista pártból a 2008-ban kezdődött és azóta folyamatosan tartó pénzügyi és gazdasági válság miatt – mondja Jurij Kvasnyin politológus.
– Ezek a centrista pártok a népszerűtlen neoliberális gazdasági reformokkal, a költségvetési kiadások csökkentésével, az életszínvonal drasztikus visszaesésével párosulnak az emberek tudatában, legalábbis az unió déli tagországaiban.
Európa elhajlása jobbra és ezzel egy időben balra természetesen nem véletlen és tartós jelenség – véli az orosz Nemzetközi Kutatások Központjának igazgatója. Tyimofej Bordacsov.
– Az európai politikai élet polarizálódása, az ultrabaloldal és ultrajobboldal megszilárdulása viszonylag hosszú távú tendencia. Nem tegnap kezdődött ez, és még eléggé sokáig el fog tartani, ami azzal kapcsolatos, hogy a hagyományos európai elitek, amint ezt a gazdasági válság is bizonyítja, már nem képesek megfelelni az EU stabilitása és az uniós honpolgárok jóléte letéteményesei szerepének.
Az országos felmérések eredményei rámutatnak, hogy a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Front válhat a jobboldali radikális erők fő képviselőjévé az EP-ben. És ha ez egyesíti maga körül a brit UKIP-et, az Ausztriai Szabadságpártot (FPÖ), a német eurószkeptikusokat az AfD-ből, a belga, holland, dán radikálisokat, akkor ezek a „harmadik jobboldali erőt” hozhatják létre Strasbourgban.
Teljes szöveg: Oroszország Hangja

Bulgária: párhuzamok Magyarországgal

Bulgária, mint Oroszország legfőbb szövetségese az Európai Unióban, 2007 óta szenvedi az Unió áldásait. Most, az EU parlamenti választások kapcsán jönnek ki leginkább ugyanazok, de legalábbis nagyon hasonló érdekellentétek, amik a két nagy hatalmi tömb egymáshoz feszülésének a kritikus vonalán érződik. Ez a kritikus vonal a Magyarország - Szerbia - Bulgária tengely. Minden, ami ebben a régióban történik, nem történik másért jelenleg, csak az orosz befolyás csökkentése miatt az uniós határok mentén.
Hídfő.net | Oroszország, BulgáriaEgy férfi orosz és bolgár zászlókat ábrázoló transzparenst feszít ki egy szovjet katonai elmlékműre, a felirat: "Testvéri országok". 2014.05.09.
Mind Szerbia, mind Bulgária Oroszországhoz kulturálisan és gazdaságilag igen erős szálakkal kötődik, hazánk inkább energiaellátás miatt kötődik Oroszországhoz. Magyarországban és Bulgáriában is közös, hogy tudják a politikusok: ha nem akarják, hogy az Oroszország - EU egymásnak feszülés ütközőállamaként elporladjunk, akkor ki kell bizony szolgálni mindkét hatalmi tömböt. Ezt eleve meg lehetett volna előzni, de ez nem ennek a cikknek a témája. Legyen elég annyi, hogy "bizonyítottak" a mérsékelt és a radikális atlantisták már ebben az országban, eleget.
Bulgáriát az EU vezetői próbálják eltántorítani orosz szövetségesétől, hiszen az eredeti cél is az volt Bulgária 2007-es EU csatlakozásával, hogy Oroszország elveszítse az utolsó szövetségesét is az Unió perifériáján, Szerbia pedig körül legyen zárva pusztán EU-s országokkal, így kénytelen legyen lemondani a nyomás hatására orosz szövetségeséről. Ennek a stratégiának ellentmond, hogy a bejelentett EU szankciókhoz Bulgária nem csatlakozott, sőt, mereven elutasította azt, és a Déli Áramlat vezeték a Fekete-tengerről Bulgáriába lép be, majd Szerbián és hazánkon keresztül eléri Ausztriát és/vagy Szlovéniát. Ezzel az Unió geopolitikai céljai, amihez Bulgáriát akarták használni, korlátozottan sikerültek csak.
Bulgáriának is, akárcsak hazánknak törékeny a gazdasága, és az EU-s lélegeztetőgép nélkül bizony igencsak sanyarú lenne a lakosság sorsa. Az Uniós belépés miatt lebontottunk illetve visszafejlesztettünk rengeteg iparágat, köztük az élelmiszeripar és mezőgazdaság volt a fő vesztese ennek a "kapcsolatnak". Bulgária is hasonló cipőben jár, jelenleg az országban zajló fejlesztések 65%-a EU-s pénzből zajlik, és 62%-a a teljes kereskedelemnek Uniós országokkal kapcsolatos. Az orosz befolyás ezzel szemben nem lebecsülendő, hiszen Bulgária atomerőműve, akárcsak hazánké, szovjet típusú, orosz fűtőanyaggal működik, akárcsak Paks. Bulgária 86%-át a felhasznált gáznak orosz forrásból nyeri, így elmondjatjuk, hogy az alapvető létkörülményekhez az Oroszországgal ápolt jó kapcsolatok járulnak hozzá.
Bulgária a kiutat szitén a kelet felé nyitásban keresi, az országot az Unióba nem mások miatt, mint geopolitikai célok elérése érdekében rángatták bele, akárcsak Magyarországot. Utána tönkretették a gazdaságot és az élelmiszeripart, ami egy ország függetlenségének a legelső állomása, hiszen a népesség élelmezése a legelső megoldandó feladat. Ezzel az egyszerű trükkel tartja Brüsszel fogságban a kelet-európai országokat, nem mellesleg a költségvetési elvonással párosítva ez a fegyver halálos minden, az Unióból menekülni vágyó országnak.
Mi a megoldás, van-e megoldás? Van. Folyamatosan közöljük.
Nagy Kálmán

USA, Illinois Állam: 2000 ember tüntetett a McDonalds irodaházánál

A tüntetők magasabb béreket követeltek, és kifejezték egyet nem értésüket a McDonald's dolgozókkal szembeni bánásmódja ellen. Azonban amikor a menet a McDonalds Oak Brook-i irodaházához ért, egy masszív rendőrsorfallal találták szembe magukat. A rendőrök a helyszín elhagyására szólították fel a tömeget, azonban ehelyett az emberek leültek a földre, és ezzel eltorlaszolták a bejáratot.
Hídfő.net | McDonalds Oak Brook
Hídfő.net | McDonalds Oak Brook
Persze a rendőrség nem ijedt meg holmi állampolgári elégedetlenségtől, hanem gyorsan letartóztattak 110 embert, a miheztartás végett. A tömeg legerősebb követelése az amerikai imperialista kapitalizmus egyik fellegvárának számító McDonalds vezetése felé az volt, hogy vagy az ügyvezető igazgató is keressen 9$ / óra összeget, mint a dogozók, vagy a dolgozók szeretnének egy 15$-os órabért.
Jelenleg az Egyesült Államokban a gyorséttelmi dolgozók számítanak a munkásosztály legalján elhelyezkedő rétegnek. A McDonalds megbecsülését jól jelzi, hogy a középiskolában gyakran mondják a bukdácsoló nebulóknak, hogy "Te is a McDonaldsban fogod végezni."

http://www.hidfo.net/2014/05/22/usa-illinois-allam-2000-ember-tuntetett-mcdonalds-irodahazanal

Fukushima, Japán: 560 tonna radioaktív hűtővizet engedtek a Csendes-óceánba

Ma reggel a TEPCO (a Fukushima atomerőmű működtetéséért felelős cég, Tokyo Electric Power Corps) munkatársai 650 tonna radioaktivitással szennyezett hűtővizet engedtek a Csendes-óceánba. A TEPCO állítása szerint a víz tisztább volt, mint az Egészségügyi Világszervezet szerint megszabott határérték, mi erősen szkeptikusak vagyunk ezzel az állítással szemben. Azért is, mert azok a japán halász egyesületek, melyek tagjai abban a körzetben dolgoznak, halászati tilalmat rendeltek el, a szóvívőjük szerint a "nemzetközi jóhírük megóvása érdekében". A két esetnek "elképzelhető" hogy köze van egymáshoz.
Hídfő.net | TEPCO alkalmazottak a hűtővíz tartályok mellett.TEPCO alkalmazottak a hűtővíz tartályok mellett, Fukushima, Japán.
A fukushimai katasztrófa 2011-ben történt, amikor is egy földrengés és cunami hatására a Fukushimai 1-es reaktor összeomlott, ezzel a világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját idézve elő csernobil óta. A munkások azonnal elmenekültek, a környéken élőket kitelepítették, a betegségek száma irreálisan magas, a radioaktív hűtővíz nagy része a tengerbe kerül. E hűtővíz óceánba engedésének hatásáról és a radioaktivitás becsült terjedéséről a Hawaii Nemzetközi Óceánkutató Intézet készített egy szimulációt, ezt alább találhatják olvasóink.


http://www.youtube.com/watch?v=RFemHw1Pov0

A videó bal felső sarkában látható számláló szerint a sugárzás már elérte Észak-Amerikát.
A radioaktív hűtővizet ata is folyamatosan engedik az óceánba, ennek hatását már az Egyesült Államok nyugati partján is kimutatták, a jelenlegi sugárzás mértéke San Franciscoban a tengerparton civil mérések szerint ötszöröse a normális háttérsugárzásak.

http://www.youtube.com/watch?v=LcQLxT49ZP0


A kérdés ismét adott: miért hallgat mindenki az ügyben?
http://www.hidfo.net/2014/05/22/fukushima-japan-560-tonna-radioaktiv-hutovizet-engedtek-csendes-oceanba



A fukushimai erőmű alkalmazottainak a 90%-a elmenekült


A fukishimai katasztrófáról a napokban került nyilvánosságra a vizsgálóbizottsági jelentés. "2011-ben, amikor a fukushimai katasztrófa bekövetkezett egy cunami hatására, az eredeti dolgozók 90%-a elmenekült." - közölte Masao Yoshida, a Fukushima 1-es blokk vezetője. Masao Yoshida elmondása szerint ő és másik 69 alkalmazott maradt csak a helyén, hogy ellássák az alapvető feladatokat. Ezt a nyilatkozatot Yoshida a vizsgálóbizottsági ülésen tette, ahol összesen 30 órát faggatták a katasztrófa körülményeiről 2011. július 22 és 2011. november 6 között.
Hídfő.net | Masao YoshidaMasao Yoshida
Masao Yoshida nyelőcsőrákban húnyt el 2013 júliusában. Persze ennek "semmi" köze nem lehet a katasztrófához, hiszen megállapították többször, hogy az erőmű biztonságosan tud tovább működni.
Hídfő.net | Fukushimai munkás holttestét szállítják elRadioaktivitástól elhalálozott fukushimai munkás holttestét szállítják el a "biztonságos" erőműtől.
Emellett a TEPCO, a Fukushima 1 és 2 üzemeltető cége bejelentette, hogy az 1-es reaktorból a hűtővizet a tengerbe engedik, hiszen az nem tartalmaz veszélyes mértékű radioaktív szennyeződést. Gyanítjuk, hogy a Csendes-Óceán élővilágának erről más lesz a véleménye. Lehet hogy itt az ideje átállni a nem-tengeri halak fogyasztására?

http://www.hidfo.net/2014/05/21/fukushimai-eromu-alkalmazottainak-90-elmenekult