A bankoknak 100-200 milliárd forintos terhet mindenképpen jelent a Kúria hétfői jogegységi döntése, de az összeg még nőhet. A Kúria ugyanis hagyott egy peralapot a devizahiteleseknek. Az egyoldalú szerződésmódosítás mértékét ugyanis messze nem minden esetben definiálták a bankok a devizahitelessel kötött szerződésekben.
Első ránézésre a bankok fellélegezhettek. A figyelmetlen devizahitelesek viszont vesztésre állnak: a Kúria a bankok részéről mindössze a deviza vételi és eladási ára közötti árfolyamrés alkalmazását ítélte tisztességtelennek mai döntésében, míg az árfolyamkockázatot az ügyfelek nyakába varrta. Az egyoldalú szerződésmódosításnál pedig legfeljebb egy apró egérutat hagyott a pénzintézetekkel perben álló ügyvédeknek. Ennek megfelelően erősödött a forint és az OTP-részvények árfolyama is.
Amíg a törvény másképp nem rendelkezik
A bíróságok számára kötelező érvényű jogegységi döntés egyértelművé tette, hogy a bankok nem élhetnek az árfolyamrés kihasználásával, mert a devizavételi és eladási árfolyamok különbsége és annak számítási módja a fogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos. Ezért a bankoknak mindaddig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk, amíg esetleg egy jogszabály másként nem határoz.
A kormány az elmúlt hónapokban világossá tette, hogy a Kúria döntése után készül egy olyan törvénykezésre, amely segít a devizahitelek kivezetésében a piacról. Ennek része lehet akár egy ilyen árfolyam-meghatározás is. Ez a jogszabály azonban lehet, hogy csak technikai jellegű pontosítást tesz, vagyis az MNB árfolyama helyett az adott bank napi középárfolyamát teszi meghatározóvá, ami a pénzintézetek szempontjából kedvezőbb lenne.
Ha az MNB-árfolyamot vesszük számításba, akkor a bankoknak ez a verdikt legfeljebb 100-200 milliárd forintjukba kerülhet. Ők azt mondják, ez már az a szint, amikor a buborékot is kihagyják a vízből, és egy-két fokkal kevésbé hűtik le a légkondis épületeket. Elmaradhat a fizetésemelés, és lehetnek további leépítések, de a bankrendszer nem omlik össze. Igaz, ha a Kúria mindenben a bankok tisztességtelenségét látta volna, nem pedig a fogyasztók kellő tájékozódásának a hiányát, akkor a mintegy 2 ezer milliárd forintos teher akkora lett volna, amit már nem a pénzintézeteknek kellett volna megoldaniuk, hanem az államnak.
A fogyasztói felelősség
A Kúria azonban nagyon is felelős állampolgárokkal számolt. Így azt is kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli. Ez alól legfeljebb az lehet kivétel, ha az adott szerződés oly mértékig felületes vagy érthetetlen, hogy az a fogyasztót megtéveszthette. Annál viszont sokkal kifinomultabbak a banki jogászok által kidolgozott dokumentumok, mintsem hogy ilyenbe belekapaszkodhatnának az ügyvédek.
Hasonlóan ítélte meg a Kúria az egyoldalú szerződésmódosítást. Ez csak akkor tisztességtelen, ha a devizahiteles szerződésben nem rögzítik a módosítás lehetőségét, illetve nem határozzák meg a szerződésmódosítás lehetséges okait, módját és mértékét. A lehetséges okokat a bankok többnyire maguktól is felsorolták, de 2009-től a hitelintézeti törvény konkrétan is több tucat lehetséges ok megnevezésére kötelezte a bankokat. A szerződések a módosítás módját is értelemszerűen tartalmazzák, például akként, hogy 30 napos hatállyal vagy a következő kamatperiódusban lép életbe.
Íme a kiskapu
A mértéke azonban már más kérdés. Ebben az esetben a Kúria – meglehetősen nehézkes jogi nyelven – annyit mond, hogy az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell figyelembe venni. Tehát például ha egy jegybanki kamatdöntéshez igazodott az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor annak mértékével arányosan és akkortájt kellett megtörténnie a devizahiteles kontraktus változásának. Márpedig banki jogászok is elismerték a VS.hu-nak, hogy habár alkalmazzák az arányosság vagy a szimmetria elvét, de azokat a szerződés nem feltétlenül tartalmazza.
Így a bankok arra számítanak, hogy
habár konkrétan és rövid távon túlélhető számukra a Kúria döntése,
azért továbbra is végtelen pereskedésnek néznek elébe. Ez viszont a
devizahitelesek részéről reménysugár: ügyvédjeik továbbra is egyesével
nyerhetik meg a csatát. Ezen csak az változtathat, ha a következő
hetekben a kormány valóban előrukkol olyan megoldással, amely
előbb-utóbb kivezeti a lakossági devizahiteleket. Ez viszont
valószínűleg újabb “fizetnivalót” jelent a bankoknak. Kormánypárti
politikusok ugyanis arra céloztak, hogy a végtörlesztéshez hasonló
megoldásokon dolgoznak. Annak idején, vagyis 2011-2012-ben a rögzített
árfolyamon lehetővé tett végtörlesztés 370 milliárd forint veszteséget
okozott a pénzintézeteknek.
(vs)
1. A döntés
Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés, szigorú feltételekhez kötött az egyoldalú szerződésmódosítás.
A devizahiteleknél alkalmazott
árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége
azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő
tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre
vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége
pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői
jogegységi döntésében.
A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján
Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője
kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon
rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb
kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a
főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a
tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az
általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos
fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a
szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás
miatt.
Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal
gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak
korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra
vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a
szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen – mondta a szóvivő.
Kérdésre válaszolva Wellmann György, a
Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e
vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan
van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de
álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről
esetenként kell majd dönteniük.
Egy másik kérdésre válaszolva elmondta
azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja
meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az
árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú
szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann
György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem
feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a
sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.
A jogegységi döntés kitér arra is, hogy
az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses
rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy
korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.
A hivatkozott vélemény tartalmazza az
egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az
objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a
felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés
egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor
tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül
hagyásával kell újraszámolni a szerződést.
Ezen elvek alapján az egyoldalú
szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések
akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és
érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő
ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben
hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a
kamatemelést.)
Wellmann György kiemelte: a jogegységi
határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a
legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi
döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés
szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.
Simonné Gombos Katalin kiemelte: a
döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben
nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek
megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.
A hitel folyósításakor a pénzügyi
intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási
árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a
fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára
indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is
tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó
számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.
Wellmann György elmondta, hogy a
jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok
alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél “az egész eddigi elszámolás
borul”. Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett
adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi
békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott,
összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben
az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk. A kollégiumvezető hozzátette: a
mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, “a
jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja”;
ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket
indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.
Wellmann György kitért arra is, hogy a
bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette
figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú
szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen,
akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt a
szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag,
pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára “nagyon hátrányos és
igazságtalan” lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak
méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy
csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak
érvényesíteniük.
Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó
hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a
kollégiumvezető úgy válaszolt: “szerintem igen”.
Wellmann György arra a kérdésre, hogy a
jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a
devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden
magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél –
melyeknek vannak speciális elemei – az adott ügyben eljáró bíró dönti
el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.
2. Erősödött az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntése után
Erősödni kezdett az OTP részvénye a
Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban
kissé korrigált az árfolyam.
A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.
3. Átmeneti forinterősödés
Hirtelen, a devizahitelekről hozott
kúriai döntés után nagyot erősödött a forint hétfőn kora délután a főbb
devizákkal szemben a bankközi kereskedésben, de rövid időn belül
korrigáltak az árfolyamok.
Az euró árfolyama 307,75 forintról
306,92 forintra, a dolláré 227,40 forint környékéről 226,60 forintra
változott, de negyedórán belül korrigáltak az árfolyamok: az euró 13
óra 20 perckor 307,58 forinton állt, a dollár 227,14 forinton.
4. Elemzők: egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket
Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a
bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése
nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt.
vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek
minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott
döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás
kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem
hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.
Ugyanezen az állásponton volt Réczey
Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést
nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások
tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár
kedvező is lehet a bankokra nézve.
Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
5. A Magyar Bankszövetség főtitkárának sajtótájékoztatója
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség
főtitkára és Sütő Ágnes a Bankszövetség kommunikációs vezetője
sajtótájékoztatót tartottak a Kúria deviza alapú kölcsönszerződésekkel
kapcsolatos jogegységi döntéséről a Magyar Bankszövetség székházában
2014. június 16-án.
A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria
hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta
Kovács Levente. Hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek
esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a
kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős
költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.
Kovács Levente rámutatott: olyan
megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag
méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a
bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.
A jelzálogalapú lakossági devizahitelek
esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a
kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős
költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is.
A Kúria döntését óriási várakozás
előzte meg – mondta Kovács Levente, hozzáfűzve: a bankszövetség szerint
fontos döntés volt, hogy a Kúria szerint a deviza alapú jelzáloghitelek
valós termékek, amelyeket vissza kell fizetni. A Magyar Bankszövetség
szerint az árfolyamrés ügyében hibás döntés született, az
árfolyamkockázattal kapcsolatos határozat azonban a bankok megítélését
erősítette meg – emelte ki.
A bankszövetség szerint a Kúria hétfői
döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így
most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a
devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.
Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért – tette hozzá.
Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.
A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt
várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a
kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak
rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek – szögezte le.
Kovács Levente szerint rövid idő áll
rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új
pereket indítani, “bedőlni megtévesztő ígéreteknek”.
A főtitkár szerint várhatóan
“automatikusan végrehajtható megoldás” születik, ezért minden banki
ügyfélnek érdeke, hogy mihamarabb visszatérjen a hitelüket rendesen
törlesztő ügyfelek közé, hiszen a szerződések tovább élnek majd.
Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a
Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás
születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok
jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a
kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági
megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.
MTI – Szabad Riport
Dr. Czirmes György véleménye a Kúria június 16-i döntéséről
A Kúria 2014.06.16. döntése I.
Véleményem szerint az eddig
ismertekhez képest nincs semmilyen új elem, sőt az EU Bíróság
2014.04.30-i döntéséhez képest szűkebben szabja meg az érvénytelenség,
– tisztességtelen feltételek vizsgálhatóságának feltételeit:
Az EU Bíróság döntése értelmében a
tisztességtelen feltételek köréből nincs kizárva az árfolyamkockázat
vizsgálatának lehetősége, míg a mai döntés értelmében legtöbb esetben
igen.
Saját vélemény: Az EU jog erősebb.
A döntés lehetőséget ad a teljes és
részleges érvénytelenség megállapítására is, ha a tájékoztatás az
átlagpolgár ismeretének megfelelő szinten történik.
Saját vélemény: A banki
szerződésekben a tájékoztatás bonyolult szövegű, szakzsargonnal
teletűzdelt szerződési tartalmakban fejeződik ki, amely alapján
lehetséges a teljes vagy részleges érvénytelenség kimondása is.
Az egyoldalú módosítás tekintetében a
feltételek a korábbi kúriai döntésnek megfelelően a korrekt és előzetes
megfelelő tájékoztatáshoz kötődnek és csak olyan okokra hívatkozva
lehet egyoldalúan módosítani, amelyet a bank nem láthatott előre és nem
saját érdekkörében merült fel.
Saját vélemény: Az EU 87/102/EGK
Irányelv szerint az ingatlangaranciával biztosított fogyasztói
szerződéseket egyáltalán nem lehet egyoldalúan módosítani.
Az árfolyamrés tisztességtelen és az MNB középárfolyamán lehet elszámolni.
Saját vélemény: A Kúria 2013.07.04
döntése értelmében az árfolyamrés része a határozott kölcsönösszegnek.
Hiánya miatt nincs határozott kölcsönösszeg megjelölve, így az egész
szerződés semmis.
Konklúzió: A döntés alapján
nyitva áll az út a parlament előtt, hogy törvényileg szabályozza újra
az un. devizaalapú hiteleket és konkrétumokkal töltse ki a Kúria
döntését.
Addig a bírói gyakorlatra vár, az elvi kúriai döntés gyakorlati kitöltése.
Bp. 2014.06.16.
Czirmes György