A szabad piacról keresztény diákoknak: az önérdek nem azonos az önzéssel

A piac működése, a gazdasági válság okai és a jóléti állam válsága volt az idei Egy szabad és erényes társadalom felé-konferencia témája.

A Katolikus Egyház társadalmi tanítása alapelveket és irányelveket tartalmaz, de nem nyújt konkrét receptet a megvalósításra – hívta fel a figyelmet csütörtök esti bevezetőjében Alexander Trachta közgazdász, a bécsi Europa Institut egyik tagja, rámutatva: a katolikus híveknek autonómiájuk van abban, hogy az Egyház társadalmi tanítását milyen módszerrel ültetik át a gyakorlatba, a részletekről való vita teljesen legitim. Az állam pedig nem keverendő össze a társadalommal, és nem a jótékonykodás eszköze.  

A szeptember 13-16. közt megrendezett konferenciát, amelyre elsősorban közép-európai diákokat invitálnak, az amerikai Acton Intézet, a bécsi Europa Institut, a londoni Institute for Economic Affairs és a szlovákiai Anton Neuwirth Kollégium rendezte a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával. Mivel az eddig ausztriai helyszín nem állt többé rendelkezésre, idén Szlovákiában, Modor (szlovákul Modra) városában rendezték meg a négy napos összejövetelt, amelynek házigazdája Alexander Trachta volt (a képen). Mint azt elmondta: általában körülbelül harminc diák érkezik a konferenciára – amelyet a Magyar Kurír tudósítója szerint inkább egyfajta szemináriumnak, továbbképzésnek lehetne nevezni. Idén azonban csak 15-en érkeztek. Általában a közép-európai diákok közt nagyobb az érdeklődés, mint a németek és nyugatiak közt, a legtöbben a lengyelek szoktak lenni, idén azonban mi, magyarok alkottuk a legnagyobb csoportot öt fővel.

Az Acton Intézet kutatási igazgatója, Samuel Gregg sajnos pár nappal a rendezvény előtt kénytelen volt lemondani az útját. Helyette André Azevado Alves, a portói Portugál Katolikus Egyetem professzora érkezett, aki több előadást is tartott a résztvevők számára, így beszélt a piac etikai alapjairól, az elfeledett dominikánus-jezsuita salamancai iskola hozzájárulásáról az államtanhoz és a szabadpiac védelméhez, valamint a szubszidiaritásról és a kormányzati beavatkozás problematikájáról.

A professzor idézte a pápát, aki még bíborosként leszögezte: a moralizálás nem egyenlő a morállal, sőt sokszor ellentétes azzal. Ha hozzáértés nélkül moralizálunk, könnyen erkölcstelen dolgokat segíthetünk elő. André Alves leszögezte: a szabad piac alapja a magántulajdon, valamint a szerződések, amelyek ígéretekről és azok megtartásáról szólnak. A szabad piac magában rejti annak a lehetőségét is, hogy az ember rosszul választ. A 16-17. században működő salamancai iskoláról elmondta: Francisco de Vitoria, Domingo de Soto, Luis de Molina, Juan de Mariana és Francisco Suárez már a joguralomról, a piacról és a limitált kormányról beszélt a spanyol abszolutizmus idején. Abban a korban, amikor legalábbis megkérdőjelezték az amerikai indiánok emberi jogait, ők már levezették az ő méltóságukat a természettörvényből, és leigázásuk helyett a velük való kereskedést ajánlották.

A szubszidiaritás kapcsán André Alves bemutatta az úgynevezett public choice theory-t, a közösségi döntések elméletét. Mint kifejtette: gyakran hallani azt az érvet a szabad piac ellen, hogy a piac nem tökéletes, és ahol hibázik, ott szükség van állami beavatkozásra, kiegyensúlyozni, kijavítani a piacot, mivel a verseny tökéletlen és aszimmetrikus. Ez az elképzelés azonban arra az idealisztikus elképzelésre épül, hogy az állam semleges, és aki belép a politika világába, az hirtelen angyallá, félistenné változik, aki pártatlanul tudja megítélni a piac szereplőit, valamint tudományos módszerekkel ki tudja ismerni a piacot. Ez azonban nincs így, a politikusok is éppúgy tökéletlen, a saját érdekeiket is figyelembe vevő döntéshozók, mint a piaci szereplők. A professzor azonban rámutatott: az állami beavatkozásnak számos negatív hatása lehet. Az egyik ilyen az, hogy ha egy bizonyos csoport állami (vagy EU-s) forrásokat kap, akkor többé nem arra fordítja az energiáit, hogy megfeleljen azoknak, akikért dolgozik, hanem hogy ilyen forrásokat kapjon. Példaként említette a portugál egyetemi szférát, ahol szerinte azóta, mióta EU-s forrásokat kap az ország, a legtöbbeket nem az érdekli, hogy felkészülten és érthetően tanítsa a diákokat, hanem az egész rendszer a források lehívására állt át, ami a tanítás minőségének romlását okozta.

André Alves azt is bemutatta, miért nem csupán nehéz, hanem tulajdonképpen lehetetlen „kijavítani” a piac hibáit állami beavatkozással. Ehhez Friedrich von Hayeket, az osztrák közgazdasági iskola Nobel-díjas professzorát hívta segítségül, aki kifejtette a „spontán rend” elméletét. A beavatkozáshoz ugyanis pontosan ismerni kellene a piac működését. Ehhez a tudományos tudásunk meglehet, ám az a rejtett, gyakorlati tudás, amit a piac szereplői használnak, nem. Már csak azért sem, mert ez a tudás valahol tudattalan. Ezt a szubjektív tudást, a sok piaci szereplő szubjektív tudását nem tudjuk összegyűjteni, ráadásul ez pillanatról pillanatra változik, így ha meg is tudnánk ismerni, akkor is, mire használnánk, az már megváltozott. Az állami beavatkozás pedig úgy nyúl bele ebbe a spontán rendben, hogy még ha akaratlanul is, de rombolja ezt a szubjektív, exkluzív és gyakorlati tudást. Hayek mentora, Ludwig von Mises ehhez hozzátette: a beavatkozás nem csak a versenyt dönti romba, hanem roncsolja az emberi kapcsolatokat és hátráltatja az önkéntes emberi cselekvést is.

Gregor Hochreiter közgazdász, a nyugati keresztény hagyományra alapozó Oekonomika-Institute alapítója, a kapitalizmus definícióiról beszélt. Elsőként II. János Pál enciklikáját, a Centesimus Annust idézte, amely két definíciót ad:

„Ha a <kapitalizmus> olyan gazdasági rendszert jelent, amely elismeri a vállalkozás, a piac, a magántulajdon és ebből következően a termelőeszközök felhasználásával járó felelősség, valamint a szabad emberi kezdeményezés alapvető és pozitív szerepét a gazdasági életben, a válasz természetesen <igen>, még ha talán helyesebb lenne <vállalkozói gazdaságról>, vagy <piacgazdaságról>, vagy egyszerűen <szabad piacgazdaságról> beszélni. De ha a <kapitalizmus> alatt olyan rendszert értünk, amelyben a gazdasági téren érvényesülő szabadság nem egy olyan szilárd politikai rendbe illeszkedik, amely a gazdasági szabadságot a teljes emberi szabadság szolgálatába állítja és a teljes emberi szabadság egyik összetevőjének tekinti, melynek etikai és vallási magja van, akkor a válasz egyértelműen a <nem>.” (CA 42)

A professzor ezután többek közt bemutatta Hans-Hermann Hoppe, Schumpeter, Marx és Chesterton értelmezéseit. Érdekes, hogy van aki az együttműködés szabadságaként értelmezi a szabad piacot,és van, aki éppen a konfliktusokat emeli ki, például Marx.

Martin Luteran, az Anton Neuwirth Kollégium tanára, aki Oxfordban tanult morál- és jogfilozófiát, Aquinói Szent Tamásra és a természettörvény tanára alapozva mutatta be az erkölcsi döntések természetét, központba állítva azt a kérdést, hogy vajon a siker igazolja-e egy-egy lépésünk helyességét. Mint pár példán keresztül rámutatott: a konzekvencionalisták, akik ezt vallják, nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az intenciónak, a szándéknak, márpedig a katolikus felfogás szerint ennek is nagy szerepe van döntéseink erkölcsösségének megítélésében. Úgyszintén szólt a mellékhatások kérdéséről, hogy miért fontos azok mérlegelése, amennyiben ez lehetséges. Megjegyezte: a szándék kulcsfontosságú például annak a felismerésében, hogy egy háborús helyzetben a stratégiai bombázás erkölcsileg igazolható, míg a terrorbombázás nem.

A leginkább gyakorlati kérdésekkel szombaton foglalkoztak a résztvevők. Philip Booth, a londoni Institut for Economic Affairs egyik vezetője beszélt a jóléti államok csődjéről, a válságról. Mindenekelőtt Booth, aki maga is írt könyvet az Egyház társadalmi tanításának és a szabad piacnak a kapcsolatáról, rámutatott: a pápák enciklikái és más katolikus dokumentumok mindig is figyelmeztettek az állami beavatkozás hátulütőire, a személytelenségre és a növekvő bürokráciára. „A totális gondoskodó állam, mely mindent magához von, végezetül olyan bürokratikus intézménnyé válik, mely a lényegeset nem képes nyújtani, amire a szenvedő embernek - minden embernek - szüksége van: a szeretetteljes, személyes odafordulást” – írja a Deus Caritas Estben XVI. Benedek.

Booth, aki az angol gentleman megtestesítője, kifejtette: az önérdekkövetés egyáltalán nem azonos az önzéssel, inkább az emberi kreativitás és józan ész kiterjesztése. A vállalkozóról alkotott azon kép, ami szerint kizsákmányol és rabol, teljesen téves, mivel ahhoz, hogy valaki sikeres üzletember legyen, fel kell mérnie azt, hogy mire van szüksége másoknak, azaz mások szolgálatába kell állnia, majd össze kell fognia másokkal, végül pedig kockázatot kell vállalnia.

Booth rámutatott: a népszerű közvélekedéssel szemben a gazdasági világválság oka nem a túl kevés, hanem a túl sok állami beavatkozás és a túl sok állami költés. Mint mondta: teljesen abszurd az az érvelés, ami szerint a válság oka a túl liberális gazdasági berendezkedés. Sokkal inkább hibáztatható az államok eladósodottsága. Emellett az is probléma volt, hogy az államok mindig megpróbálták megmenteni a bankokat, ahelyett, hogy hagyták volna csődbe menni őket, így a bankok egyre felelőtlenebbül viselkedtek.

A professzor kifejtette: félrevezető az a sokszor hangoztatott állítás, hogy a gazdagok és szegények közti szakadék egyre növekszik a világban. Ha ugyanis összeomlana az észak-koreai rezsim, akkor valószínűleg egyenlőség helyett ott is gyorsan ilyen nagy különbségek alakulnának ki. Ettől még azonban az általános életszínvonal nőne, és csökkenne a szegények száma, a szegénység mértéke. Az pedig összességében mérséklődik a szegénység, akkor ki bánja, hogy vannak, akik „nagyon gazdagok” lesznek. Katolikusként talán aggódhatunk a lelkük miatt, de gazdasági szempontból felesleges aggódni a „nagyon gazdagok” miatt. A szegénység pedig éppenséggel nem nő, hanem csökken a világban. Ugyancsak kritizálta a tranzakciós adó és a Tobin-adó elképzelését, mivel mint mondta, senki nem tudja, hogy ezt valójában ki fizeti meg. Hozzátette: a világszintű szabályozó testülettel is az a probléma, hogy az nem csökkentené, hanem növelné a spekuláció esélyét.

Végül Philip Booth azt is bemutatta, hogy a jóléti állam miként teszi tönkre a társadalom alrendszereit. A 19. században az államok még csak a GDP töredékét osztották újra. Ez ma az Egyesült Államokban 20 százalék fölött van, Európában pedig 50 százalék felett, de számos országban eléri a 70, 80 százalékot is. Emellett a jóléti ígéretek teljesítése érdekében az államok még hitelt is vesznek fel. Mint rámutatott: mivel például a brit állam jelentős támogatásokat nyújt az egyedülálló szülőknek és a munkanélkülieknek, ezért pénzügyileg nem éri meg házasodni, ami oda vezetett, hogy ma több gyermek nő fel olyan családban, ahol a szülők (ha egyáltalán kettő van) nem dolgoznak, mint olyanban, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ugyancsak baj van a nyugdíjakkal: az emberek nem vállalnak gyereket, így nem lesz kitől beszedni a nyugdíjakra való pénzt, de az állam a jövő generációk zsebére mégis megígéri a nyugdíjat, amit majd hitelből próbál fedezni. Perverz módon pedig mindezt „intergenerációs szolidaritásnak” hívják az Európai Unióban, holott sokkal inkább nemzedékek közti konfliktust fog okozni.

A családias hangulatú összejövetel résztvevői (akik szombaton közösen mentek misére) az előadások közt és esténként izgalmas beszélgetésekbe bonyolódtak egymással és az előadókkal pár pohár bor vagy épp sör mellett. Péntek este pedig érdekes játékot játszottak: ez a katallakszis-játék, amely kicsiben mutatja be, hogy a minél szabadabb piacban, ahogy egyre több csoport tud egymással kereskedni hogyan lesz mindenki számára egyre értékesebb a saját tulajdona. 

Rímelt erre a szervező Trachta professzor megjegyzése: a globalizáció nem növelte, hanem csökkentette a szegénységet, így alapvetően jó dolog. A kultúrális uniformizálódás őt is aggasztja, de abszurd lenne megtiltani az embereknek, hogy például gyorséttermekbe járjanak.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Fejtetőre állíthatja a világ gyémántpiacát a szibériai lelet

Szuperkemény gyémántokra bukkantak orosz kutatók egy, eddig titkolt lelőhelyen Szibériában, s mivel hatalmas mennyiségű, rendkívül szilárd drágakövet rejt ott a föld, a felfedezés szerintük fejtetőre állíthatja a világ gyémántpiacát.

A szenzációs bejelentést az orosz tudományos akadémia szibériai földtani intézetének kutatói tették vasárnap Novoszibirszkben. A gyémántlelőhely a Krasznojarszki terület és Jakutföld határán fekvő Popigaji asztrobléma területén található, egy 35 millió évvel ezelőtt keletkezett, száz kilométer átmérőjű, meteorit becsapódása következtében kialakult kráterben. Szovjet geológusok a múlt század hetvenes éveiben bukkantak rá ott a nagykeménységű, különleges tulajdonságokkal rendelkező ásványra, a meteorit-becsapódás következtében keletkezett úgynevezett impaktit gyémántra. Akkoriban azonban a szovjet vezetés a műgyémántokat gyártó üzemek építésére helyezte a hangsúlyt, ezért a popigaji gyémántok tanulmányozását nem folytatták, a lelőhelyet pedig titkosították.

A titok feloldása után a geológusok ismét kutatni kezdtek. Nyikolaj Pohilenko, a novoszibirszki székhelyű kutatóintézet igazgatója azt mondja: már az első elemzések elengedőek ahhoz, hogy a gyémántpiaci felfordulásról beszélhessünk. Az akadémikus szerint a Popigaji kráterben talált gyémántkészletek egy nagyságrenddel nagyobbak a világon talált teljes gyémánttartaléknál. Mint mondta: több trillió karát gyémántot rejt a föld, míg például a Jakutföldön eddig fellelt készleteket egymilliárd karátra becsülik.

Pohilenko szerint a popigaji impaktit gyémánt kétszer keményebb a hagyományos gyémántnál, és értékét tovább növeli a kivételes abrazív (kopási) tulajdonsága, illetve a gyémántszemcsék nagy mérete. Ez jelentős mértékben növeli a kövek ipari felhasználásának lehetőségeit, s így kész ipari forradalom bontakozhat ki az újfajta ásványok megjelenésével - mondta a kutató.

Az orosz szakemberek azt állítják, hogy eleddig a világon sehol sem találtak hasonló tulajdonságú impaktitokat, ezért Oroszország egyedüli tulajdonosa a szinte kiaknázhatatlan, rendkívüli kincsnek. Úgy becsülik, hogy az ott fellelhető nyers gyémánt háromezer évig kielégíti majd az egész világ gyémántszükségleteit. (MTI)

Nézzük át, hol illetve hogy áll jelenleg a világ:

• Kompromisszumos megoldás hiányában Dél-Afrikában országos munkaügyi sztrájk indult. A rendőrség gumilövedékekkel lőtte a bányászokat, sajnos komoly az esély arra, hogy a megmozdulásnak halálos áldozatai lesznek.
• A vakációról visszatérve Spanyolország, Görögország és Portugália lakói folytatják a megszorítások elleni tüntetéseket.
• Amerikai nagykövetségek elleni támadások: sok esetben halálos áldozatokkal Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában, Marokkóban, Szudánban, Libanonban, Indiában, Bangladesben, Indonéziában és egy sor egyéb helyszínen.
• A Szenkaku-szigetek miatt támadt területi vita egyre jobban elmérgesedik Japán és Kína között. A két ország egymás ellen tüntet. Kínában egyesek háborúért kiáltanak.
• A kínai japán nagykövet rejtélyes körülmények között elhunyt.
• Netanjahu közli a sajtóval, hogy Iránnak hat-hét hónapon belül atombombája lesz és még ezelőtt meg kell állítani.
• Több mint 25 ország, köztük az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Szaúdi-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok hadihajói gyakorlatoznak a Hormuz-szorosnál.
• A CVN-74 Stennis amerikai repülőgép-hordozó körülbelül 10 nap múlva szintén Irán partjaihoz érkezik.
• Végül pedig a potenciális katalizátor, ami lángra lobbanthatja a helyzetet: az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy csapatai megérkeztek Szíriába.

A Reuters jelenti:

Az Iráni Forradalmi Gárda tagjai nem katonai jellegű támogatást nyújtanak Szíriában, de Irán katonai közbelépésre is készen áll, amennyiben legközelebbi szövetségesét megtámadják, nyilatkozta Mohammad Ali Jafari parancsnok vasárnap.

Jafari nyilatkozata az első hivatalos kijelentés, ami megerősíti az iráni jelenlétet Szíriában, ahol a 18 hónapja tartó zavargásokban már több ezer ember halt meg.

A nyugat és a szíriai ellenzéki csoportok régóta sejtik, hogy iráni csapatok vannak az országban, de Irán eddig tagadta ezt.

„Az Al-Quds egység több tagja is jelen van Szíriában, de ez nem számít katonai jelenlétnek,” jelentette az ISNA iráni hírügynökség Jafari tábornokot idézve. (Az Al-Quds a Forradalmi Gárda elit csapata)

Jafari nem jelezte a Forradalmi Gárda hány tagja tartózkodik Szíriában, csupán annyit közölt, hogy „intellektuális és tanácsadói támogatást nyújtanak”.

Az Iszlám Köztársaság a válság kirobbanása óta támogatja Bashar al-Assad elnököt és kormányzását kulcsfontosságúnak tartja az Izrael és a szunnita arab államokkal szembeni ellenállás szempontjából.

„Szándékosan hangsúlyozom, hogy amennyiben Szíriát katonai támadás éri, Irán katonai támogatást is nyújtana, ez azonban … teljes mértékben a körülményektől függ,” mondta.

Következő lépésként várható, hogy műholdas felvételek valahol minden kétséget kizáróan „megerősítik”, hogy tömegpusztító fegyverek készülnek bevetésre és egy megelőző támadás az egyetlen megoldás nemcsak a béke megőrzésére, de a Nobel békedíj elnyerésére is.

Ami a teljesen vakok és elfogultak kivételével mindenki számára egyértelmű, hogy a nyugat bármilyen adandó alkalmat kihasznál majd a konfliktus elmérgesítésére, aminek hatására a nyersolaj, a gáz és ebből kifolyólag minden más ára is az egekbe szökik és elkezdődhet az olajtartalékok felélése, ami majd a megfelelő időben lenyomja az árakat. „Megfelelő időben”, hiszen a tartalékok felhasználása Obama újraválasztási esélyeit növelné rövidtávon és a gázárak drasztikus növekedését eredményezné a választások után.

A valóság természetesen, hogy az árakra (nyersolajra és gázra egyaránt) nehezedő felfelé irányuló nyomás a Fed és az EKB új monetáris enyhítésének és likviditási cunamijának köszönhető, ami teszi, amit tenni szokott: néhány hétre enyhíti a tüneteket, megszünteti a volatilitást, és azt a látszatot kelti, hogy minden rendben. És mivel most már hivatalosan sincs felső határa a Fed adósságfelvásárlásának, ebből kifolyólag az árutőzsdei árak emelkedésének sincs határa.

Így bár egy esetleges háború, ami elvileg „regionális” és „nem kiterjedt” akar lenni, és csupán a központi bankok hatalomátvételét hivatott álcázni a fizetésképtelen fejlett országok felett, igen nagy valószínűséggel kiterjedt és nem regionális lesz, mivel a jövő keményvalutájának tengelyét biztosító két hatalom, Kína és Oroszország, egyértelművé tették, hogy az USA általi beavatkozás a számukra stratégiailag fontos területeken (értsd: Szenkaku-szigetek, Szíria és/vagy Irán) megtorlást vonna maga után.

Egy (vagy több) felemelkedőben lévő nagyhatalom általi ellencsapás egy leáldozóban lévő nagyhatalom irányába elkerülhetetlenül világháborúhoz vezetne.

Azt természetesen mondani sem kell, hogy senki sem láthatja előre, hogy a v.2-es globális válság következményeként egy ilyen háború törne ki, mindenesetre az a Princeton-i történész, aki mindenkinél jobban felelősségre vonható érte biztosan nem.

Forrás: ZeroHedge

Az árfolyamrögzítésről

Csalással vádolják a devizahiteleseket


http://kaslerarpad.hu/

KERÜLD A PSZICHOPATÁT!

Az amerikai pszichiáter Robert D. Hare által kidolgozott Psychopathy Checklist-Revised (PCL-R) a leghasználtabb diagnosztikai eszköz a pszichopátia (szaknyelven "disszociális személyiségzavar") megállapítására. Ez az értékelő skála lényegében a következő 14 pszichológiai/viselkedési pontból áll:

1. Felületesség. Rábeszélőképesség. Felületes báj.
2. Felsőbbrendűségi érzés.
3. Gyakori hazudozás. Fortélyosság. Ravaszság. Manipuláció.
4. Megbánás- és bűntudat hiány.
5. Sekélyes (rövid és öncélú) érzelmek.
6. Érzéketlenség. Empátia hiány.
7. Felelőtlenség, felelősségvállalás hiány. Rendszeresen másokat okol, ha valami nem sikerül neki.
8. Ingerekre való igény. Lobbanékonyság. Nem tűri a frusztrációt. Hajlam az unalomra.
9. Élősködő életvitel.
10. Gyenge viselkedési gátlás.
11. Reális hosszú távú életcélok hiánya.
12. Lobbanékonyság.
13. Fiatalkori bűnözés. Korai viselkedési problémák.
14. Szabálytalan, válogatás nélküli szexuális élet. Számos és rövid házastársi kapcsolatok.

Ha olyan férfivel vagy (sokkal ritkábban) nővel találkozol akiben felismered e jellemzőket, kerüld el őt nagy ívben. Soha ne bízd rá az életedet, ne házasodj össze vele, ne bízd rá a pénzedet... és persze ne szavazz rá.

A szakértők szerint, a nyugati világ lakosság legalább 2-3 százaléka pszichopata és ennek a túlnyomó része férfi. A pszichopata IQ-ja gyakran átlag feletti, de lehet átlag alatti is. Szerencsére, viszonylag ritkán gyilkolnak, különösen ha magas IQ-val rendelkeznek, de gyakran olyan személyiségvonások is jellemzik őket, mint a szadizmus, mazochizmus, paranoia, homosexualitás, pedofília vagy más szexuális perverzitások. Állitólag, különösen fertőzöttek a politikai, jogi, orvosi, rendvédelmi és katonai szakmák, valamint a nagy vállalatok -különösen bankok és egyéb pénzintézetek- vezető körei. A pszichopaták különösen kedvelik a kariereket, amelyek jelentős személyes hatalommal járnak és mivel ravaszok és manipulatívek, gyakran be is férkőznek ilyen hatalmi pozíciókba. Ráadásul, általában ösztönösen felismerik egymást és "létráznak" egymásnak, hogy minél kevesebb nem-pszichopata kerüljön körülöttük hatalmi pozícióba, aki esetleg felismerheti igazi jellemüket és önvédelemből igyekezne lerázni őket a hatalmi létráról.

Szóval, ismerd fel a pszichopatát mielőtt a célkeresztjébe kerülnél.

Irán válasza az amerikai armada hadgyakorlatára

A Perzsa-öbölben gyülekező amerikai és brit hadihajókról tudósító Telegraph cikk megjelenését követően Ali Fadavi, az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy „Izraelből semmi sem marad, ha Iránt megtámadják”.

„Válaszunk Izrael számára világos: Szerintem semmi sem marad Izraelből (ha megtámadja Iránt). Figyelembe véve Izrael kis méretét és sebezhetőségét egy komoly iráni rakétatámadással szemben, nem hiszem, hogy egyetlen hely is biztonságban maradhat Izraelben,” mondta egy másik magas beosztású iráni katonai vezető, Mohammad Ali Jafari tábornok.

Megerősítette, hogy egy országa ellen idított támadás esetén Irán lezárná a Hormuz-szorost, megtámadná az USA közel-keleti bázisait és kilépne az atomsorompó egyezményből.

„Az Irán körül elszórtan elhelyezkedő amerikai katonai bázisok komoly gyengeségnek tekinthetők. Az általuk felállított rakétaelhárító pajzsok, a rendelkezésünkre álló információk alapján, csak néhány rakétára működnének. Ha azonban nagymennyiségű rakétával találnák szemben magukat, a pajzsok elveszítenék hatékonyságukat és nem működnének,” mondta.

A Telegraph cikk szerint a nyugati vezetők biztosak abban, hogy Irán megpróbálná lezárni a Hormuz-szorost, ha nukleáris létesítményeit támadás éri. A világ összes olajszállítmányainak hozzávetőlegesen 35 százaléka halad át jelenleg a szoroson.

„Amennyiben háború törne ki, Iránnal az egyik és a nyugattal és az USA-val a másik oldalon, természetes, hogy gond lesz a Hormuz-szorossal. Az energiaexport sérülni fog. Természetes, hogy ez fog történni,” mondta Ali Jafari.

A Telegraph szerint az Iráni Forradalmi Gárda csapatai a „belépési engedély” megtagadásával fogják gátolni a szoros forgalmát és célzottan a hadi és kereskedelmi hajókat támadnák.

A cikk szerint 25 ország, köztük az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Szaúdi-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok hadihajói kezdték meg hadgyakorlatukat szombaton az öbölben. A multinacionális gyakorlatban három Nimitz osztályú amerikai repülőgép hordozó vesz részt, amelyeken több katonai légi jármű található, mint amennyivel az iráni hadsereg összesen rendelkezik.

Ilyen nagy hadgyakorlatot még soha nem tartottak a térségben, amely során a Hormuz-szoros blokádjának feloldását gyakorolják.

Októberben Irán is hadgyakorlatot tart a Perzsa-öbölben, hogy demonstrálja, képes megvédeni országát a támadástól. Irán beharangozása szerint az októberi hadgyakorlat „az Iszlám Köztársaság történelmének legnagyobb légvédelmi gyakorlata lesz és egy izraeli katonai támadásra adott leglátványosabb válasz,” írja a Telegraph.

A hadgyakorlat során Irán pilótanélküli repülőket, föld-levegő rakétákat és a saját minősítésük szerinti legmodernebb radarokat is használni fognak. Egy esetleges izraeli támadás kivédésére a Forradalmi Gárda az ország különböző pontjain található 3600 stratégiai helyszín védelmét is tesztelni fogja.

Amerikai kormányforrások szerint a támadás elkerülhetetlen és még a novemberi választások előttre várható.

Augusztusban is hasonló hírek röppentek fel. Alon Ben-David, akit a Daily Mail megbízható katonai tudósítónak tart, azt állítja, hogy Izrael „közelebb van egy Irán elleni támadáshoz, mint valaha”.

Forrás: Infowars.com


A brit Sunday Times az izraeli védelmi erők egyik „meglepetéséről” írt, amit egy Irán elleni támadás során vethetne be az ország. A vasárnap megjelent cikk szerint a zsidó állam képes lenne teljesen megbénítani Irán áramellátását egy elektromágneses impulzust (EMP) kibocsátó fegyver bevetésével az iráni katonai létesítmények ellen indított támadás keretein belül, ami „kőkorszaki állapotokat teremtene.”

A lehetőséget többször és több helyen is felvetették izraeli berkekben, miközben folyamatosan zajlik a vita a politikusok között, hogy indítson-e Izrael gyors támadást Irán atomlétesítményei ellen.

Egyes hírek Bill Gertz, amerikai veterán védelmi szakértőt idézve azt írják, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelentései szerint „erősödik az aggodalom, hogy Izrael magassági nukleáris robbantást tervez bevetni az ország áramellátásának megzavarására.”

Az EMP technológia több évtizedes múltra tekint vissza. Az elektromágneses impulzus bevetésének lényege, hogy rendkívül intenzív gamma energiát bocsát ki, ami reakcióba lép a föld mágneses mezejével és a hatótávolságon belül található minden elektronikai eszközt tönkretesz.

Bár eredetileg az EMP hatását nagy magasságban végzett nukleáris tesztek során figyelték meg az 50-es, 60-as években, az impulzust nukleáris eszköz nélkül is létre lehet hozni, például egy mikrohullámú generátor segítségével.

Egy ilyen impulzus a teljes elektromos ellátást, a közlekedési rendszerhez használt kommunikációt, a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat, egyszóval mindent, ami áramot használ kiiktathat.

Az izraeli rakétavédelmi pajzs kifejlesztésében résztvevő Uzi Rubin szerint „egy nukleáris eszköz bevetése, akkor is, ha az nem halálos, mint például az EMP esetében, szóba sem jöhet. EMP támadást a földről is lehet indítani.”

* * *

Eközben a Daily Mail és a Times of Israel arról írnak, hogy a brit MI6 vezetője megpróbálta lebeszélni Izraelt Irán egyoldalú megtámadásáról:

A hírek azután reppentek fel, hogy az izraeli sajtó szerint Benjamin Netanyahu és David Cameron megbeszélést tartottak az ügyben telefonon még az olimpiai játékok megkezdése előtt.

Sir John Sawyers, az MI6 vezetője állítólag azzal az üzenettel érkezett Izraelbe, hogy az Egyesült Királyság egyelőre nem támogatja az izraeli katonai támadást Irán ellen, hanem több időt szeretne adni a diplomáciának.

Izraeli források szerint Sawyer látogatása, valamint egyéb diplomáciai hangok Németországból és az Egyesült Államokból komoly befolyást gyakoroltak az izraeli miniszterelnökre és terveire.

Forrás: ynetnews.com, Times of Israel

Nézzük át, hol illetve hogy áll jelenleg a világ:

• Kompromisszumos megoldás hiányában Dél-Afrikában országos munkaügyi sztrájk indult. A rendőrség gumilövedékekkel lőtte a bányászokat, sajnos komoly az esély arra, hogy a megmozdulásnak halálos áldozatai lesznek.
• A vakációról visszatérve Spanyolország, Görögország és Portugália lakói folytatják a megszorítások elleni tüntetéseket.
• Amerikai nagykövetségek elleni támadások: sok esetben halálos áldozatokkal Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában, Marokkóban, Szudánban, Libanonban, Indiában, Bangladesben, Indonéziában és egy sor egyéb helyszínen.
• A Szenkaku-szigetek miatt támadt területi vita egyre jobban elmérgesedik Japán és Kína között. A két ország egymás ellen tüntet. Kínában egyesek háborúért kiáltanak.
• A kínai japán nagykövet rejtélyes körülmények között elhunyt.
• Netanjahu közli a sajtóval, hogy Iránnak hat-hét hónapon belül atombombája lesz és még ezelőtt meg kell állítani.
• Több mint 25 ország, köztük az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Szaúdi-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok hadihajói gyakorlatoznak a Hormuz-szorosnál.
• A CVN-74 Stennis amerikai repülőgép-hordozó körülbelül 10 nap múlva szintén Irán partjaihoz érkezik.
• Végül pedig a potenciális katalizátor, ami lángra lobbanthatja a helyzetet: az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy csapatai megérkeztek Szíriába.

A Reuters jelenti:

Az Iráni Forradalmi Gárda tagjai nem katonai jellegű támogatást nyújtanak Szíriában, de Irán katonai közbelépésre is készen áll, amennyiben legközelebbi szövetségesét megtámadják, nyilatkozta Mohammad Ali Jafari parancsnok vasárnap.

Jafari nyilatkozata az első hivatalos kijelentés, ami megerősíti az iráni jelenlétet Szíriában, ahol a 18 hónapja tartó zavargásokban már több ezer ember halt meg.

A nyugat és a szíriai ellenzéki csoportok régóta sejtik, hogy iráni csapatok vannak az országban, de Irán eddig tagadta ezt.

„Az Al-Quds egység több tagja is jelen van Szíriában, de ez nem számít katonai jelenlétnek,” jelentette az ISNA iráni hírügynökség Jafari tábornokot idézve. (Az Al-Quds a Forradalmi Gárda elit csapata)

Jafari nem jelezte a Forradalmi Gárda hány tagja tartózkodik Szíriában, csupán annyit közölt, hogy „intellektuális és tanácsadói támogatást nyújtanak”.

Az Iszlám Köztársaság a válság kirobbanása óta támogatja Bashar al-Assad elnököt és kormányzását kulcsfontosságúnak tartja az Izrael és a szunnita arab államokkal szembeni ellenállás szempontjából.

„Szándékosan hangsúlyozom, hogy amennyiben Szíriát katonai támadás éri, Irán katonai támogatást is nyújtana, ez azonban … teljes mértékben a körülményektől függ,” mondta.

Következő lépésként várható, hogy műholdas felvételek valahol minden kétséget kizáróan „megerősítik”, hogy tömegpusztító fegyverek készülnek bevetésre és egy megelőző támadás az egyetlen megoldás nemcsak a béke megőrzésére, de a Nobel békedíj elnyerésére is.

Ami a teljesen vakok és elfogultak kivételével mindenki számára egyértelmű, hogy a nyugat bármilyen adandó alkalmat kihasznál majd a konfliktus elmérgesítésére, aminek hatására a nyersolaj, a gáz és ebből kifolyólag minden más ára is az egekbe szökik és elkezdődhet az olajtartalékok felélése, ami majd a megfelelő időben lenyomja az árakat. „Megfelelő időben”, hiszen a tartalékok felhasználása Obama újraválasztási esélyeit növelné rövidtávon és a gázárak drasztikus növekedését eredményezné a választások után.

A valóság természetesen, hogy az árakra (nyersolajra és gázra egyaránt) nehezedő felfelé irányuló nyomás a Fed és az EKB új monetáris enyhítésének és likviditási cunamijának köszönhető, ami teszi, amit tenni szokott: néhány hétre enyhíti a tüneteket, megszünteti a volatilitást, és azt a látszatot kelti, hogy minden rendben. És mivel most már hivatalosan sincs felső határa a Fed adósságfelvásárlásának, ebből kifolyólag az árutőzsdei árak emelkedésének sincs határa.

Így bár egy esetleges háború, ami elvileg „regionális” és „nem kiterjedt” akar lenni, és csupán a központi bankok hatalomátvételét hivatott álcázni a fizetésképtelen fejlett országok felett, igen nagy valószínűséggel kiterjedt és nem regionális lesz, mivel a jövő keményvalutájának tengelyét biztosító két hatalom, Kína és Oroszország, egyértelművé tették, hogy az USA általi beavatkozás a számukra stratégiailag fontos területeken (értsd: Szenkaku-szigetek, Szíria és/vagy Irán) megtorlást vonna maga után.

Egy (vagy több) felemelkedőben lévő nagyhatalom általi ellencsapás egy leáldozóban lévő nagyhatalom irányába elkerülhetetlenül világháborúhoz vezetne.

Azt természetesen mondani sem kell, hogy senki sem láthatja előre, hogy a v.2-es globális válság következményeként egy ilyen háború törne ki, mindenesetre az a Princeton-i történész, aki mindenkinél jobban felelősségre vonható érte biztosan nem.

Forrás: ZeroHedge