2013. április 10., szerda

Gazdasági szemelvények

Egyik érdekessége volt az utóbbi napok tőzsdei eseményeinek, a magyar kötvények alakulása. Úgy néz ki, a most zajló folyamatok a forintban befektetőknek hátrányosak. A nyugati befektetők általában deviza alapú befektetéseket hajtanak végre, a magyarok számára kiemeltnek meghirdetett forint alapú papírok mára romokban hevernek. A forint alapú kötvények soha nem látott mélypontra zuhantak. Hasonló folyamatok zajlanak Lengyelországban is.
Nagy adok-kapok volt a japán tőzsdén is. Soros György erősen bírálta az új japán pénzügyi vezetést, mivel lépéseik a világpiaci folyamatokra károsan hatnak ki (Hazánk papírpiacába is erősen beleszóltak a japán gazdaságélénkítő lépések). A japán jegybank elnöke alaposan beszólt Sorosnak, és végrehajtották a meghatározott lépéseket.
Gigantikus válságot jósolnak
A legnagyobb angol elemzőintézet vezetője meglepő módon nyilatkozott. Szerinte, ha az IMF, Brüsszel, és az EU továbbra is a megszorító politikát fogja alkalmazni, olyan gazdasági válság jön, amilyet még nem látott a világ. Ugyanis a megszorítások vásárlás ellenes hangulatot teremtenek, és így az ipar nem tud fellendülni. E miatt nemsokára megkezdődnek a vezető iparágak létszámleépítései, és az ezzel járó negatív folyamatok. Nyilatkozatát több gazdasági szakember is alátámasztotta.
Bolondokháza volt a FED-nél is. Egymásnak szögesen ellentmondó vélemények, és meglepő zavarodottság a legnagyobb éves értekezleten, mivel a megkezdett gazdaságélénkítő program nem hogy nem használt, hanem a munkanélküliségi ráta aggasztóan - mondhatni drasztikusan - növekszik. Abban a pillanatban, amint "nem várt események" történnek, azonnali tanácsot hívnak össze. Ez a nem várt esemény aligha lehet más, mint a BRICS dollártartalékok piacra kerülése.
Az amerikai gazdasági válságot a haderő sínyli meg keményen. Az USA haderő repülőgép állományának harmada települ haza, és kerülnek kivonásra. Ennek azonban negatív gazdasági hatása lesz, mivel ezek a gépek hatalmas háttéripart kötnek le. Ez a háttéripar egyharmados csökkenését is magával vonja, ami sok tízezer munkahelyet jelent. E mellett 300 000 katonát vonnak ki egy év alatt, ami a munkanélküli adatokban erősen éreztetni fogja hatását.
A világkereskedelmi növekedés is elmaradt, hiába jósoltak fellendülést. A kereskedés a vártnál sokkal alacsonyabb volt, főleg a vasérc terén. Ez pedig csökkenő jármű, gép, és ipari termékgyártást mutat. Kis visszaesés után az arany ára tovább emelkedett, ami még továbbra is azt mutatja, hogy ebbe fektetik a tartalékokat, és még mindig nagy a kereslet rá. A nyugati világ a tőzsdéken keresztül akarja visszaszorítani a hatalmas kínai termékkiáramlást. Peking azonban nagyon felkészült, és a legkisebb jelre is azonnal ugrik, pillanatok alatt lépnek. A legerősebb fegyver a kezében van, mivel az USA legnagyobb állami értékpapír tulajdonosa.
Mindezek mellett a heti híreket stabilizációs, optimista, "na végre" hangulatú írások és hírek özönlötték el. Az euró nagy nehezen 300 forint alá kúszott, de ne örüljünk, nem a forint erősödött, az euró gyengült. Az euró gyengülése pedig mozgolódást okozott a tőzsdéken, így máris tele a sajtó a nagy kilábaltunk hangulattal. Sokan jelezték, mi is elmondtuk sokszor, a gazdasági hanyatlás nem egyenes vonalú, hanem hullámzó. A folyamat továbbra is negatív irányba mutat összességében.
Kemény Gábor

Büntetési tarifák 2013 áprilisától

Autósok, figyelem, jobb lesz vigyázni! Íme:
Fix tarifák lépnek életbe bizonyos szabálysértések esetén április közepétől, a rendőrrel tehát nem lehet majd alkudozni. Egy most készülő kormányrendelet tervezete szerint a helyszínen harmincezer, szabálysértési eljárásban hetvenezer forintos bírságra számíthat majd, aki kézben tartott mobillal telefonál.
Hasonló büntetés jár a gépjárművel vagy segédmotorral behajtani tilos tábla jelzésének figyelmen kívül hagyása, valamint az elsőbbségre vagy előzésre vonatkozó szabályok és a jobbra tartási vagy irányjelzési kötelezettség megszegése, a záróvonal átlépése, a gyerekülés vagy bukósisak használatának elmulasztása miatt is.
A helyszínen negyvenezerbe, egy későbbi eljárásban már nyolcvanezerbe "fájhat" a kanyarodás szabályainak megszegése.
Ennyit kell fizetni, ha valaki például rossz helyre sorol be, esetleg levágja a kanyart. Ugyanennyi a szmogriadó miatt elrendelt forgalomkorlátozás megszegésének az "ára" is.
Ennél többe - ötven-, illetve százezer forintba "kerül" - a megfordulásra és a tolatásra vonatkozó előírások megsértése. Ugyanennyi, ha valaki az autó vezetését olyan személynek engedi át, akinek nincs jogosítványa és ennyit kell fizetni akkor is, ha az utánaképzés elmulasztása miatt szünetel a vezetési jogosultság.
Autópályán nem illik tolatni vagy megfordulni, de egyirányú utcában sem tanácsos ilyen manővert végezni, aki tehát esetleg eltéved, jobb, ha kerül egyet, mert úgy olcsóbban jön ki - feltéve, hogy van rendőr a közelben. Nem lesz olcsó jogosítvány nélkül vezetni: a helyszínen ötvenezer, szabálysértési eljárásban százötvenezer a tarifa.
Valamivel kevesebbet kell fizetni, ha valaki például személyautóra érvényes vezetői engedéllyel ül motorkerékpár nyergébe, mert negyven-, illetve nyolcvanezer forinttal megúszhatja.
Lejárt műszaki vizsgával sem érdemes közlekedni, mert egy hónap után harmincezret kell fizetni a helyszínen, de ha a rendőr nem éri be ezzel, és feljelentést tesz, hetvenezerbe kerül a feledékenység.
Három, majd hat hónap után a büntetési tétel tíz-tízezer forinttal emelkedik, így ilyen szabálysértés esetén a büntetés felső határa százezer forint lesz.
A megkülönböztető jelzés engedély nélküli felszerelése esetén a rendőrnek szintén fix tarifát kell alkalmaznia: emiatt negyven-, illetve nyolcvanezer forint szabható ki.
Ilyen felszerelést az autóban sem érdemes majd tartani, mert már a jogosulatlan birtoklása is szabálysértés.
Ha a közeg a kocsiban kék lámpát talál, már önmagában azért harminc- vagy hetvenezer forintos bírság szabható ki.
Ha valaki nem fizeti ki a bírságot, azt is becsukják; ilyenkor ötezer forint egy nap elzárásnak felel meg.
Egy ugyancsak most készülő kormányrendelet szerint az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben hajtják majd végre - a Csongrád megyeiek így akár a Csillag börtönbe is bekerülhetnek -, de a szabálysértőket a bűncselekmény miatt elítéltektől elkülönítve kell tartani.
Nekik egyébként úri dolguk lesz, hiszen a saját ruhájukat viselhetik, és a börtönön belül viszonylag szabadon mozoghatnak.
A fegyintézet általános rendje viszont rájuk is vonatkozik, például dolgozniuk kell.
Ugyanakkor sokan abban a tudatban tölthetik a büntetésüket, hogy bármikor szabadulhatnak: ha kifizetik a még le nem töltött napok után az ötezer forintokat, máris mehetnek haza.
MTI

Gazdag István: Korunk totalitarizmusa: az atlantizmus

Az atlantizmus korunk európai társadalmainak uralkodó ideológiája, és noha kétségtelenül a legnagyobb hatással van közös sorsunk alakulására, mégis alig beszélnek róla nyíltan. Talán nem véletlenül, hiszen azok, akik a kiszolgálóivá szegődtek, egyáltalán nem lehetnek büszkék önmagukra. Röviden atlantistának nevezhetjük az Egyesült Államok világuralmi törekvéseinek valamennyi kollaboránsát. Más szóval az atlantizmus az amerikai imperialista ideológia szervilis végrehajtóinak eszmerendszere, vagyis az alárendeltek gondolati mankója a domináns ideológián belül, és mint ilyen, egyszerre szégyenletes és hódító. Szégyenletes, mert mindig csak mellékszerepet játszik, de ugyanakkor hódító is, mert tengerentúli mintaképétől kölcsönveszi annak összes deliráns uralmi vízióját és totalitárius jellegzetességét.
Valójában ez egy totalitarizmus a totalitarizmusban, a lakájmentalitás non plus ultrája, az alávetettségüket tökélyre fejlesztő rabszolgák imperializmusa. Az európai atlantizmusról beszélni ugyanaz, mint az amerikai imperialista tervről beszélni, és fordítva: csupán a totalitárius hierarchiában elfoglalt helyük különbözteti meg őket. Az előbbi csak az utóbbi következménye, csak általa definiálható, megelégszik annak utánzásával és mindenben neki engedelmeskedik, viszont semmiben sem egyenlő vele.
Minden földrészen megtalálhatók az amerikai imperializmus kollaboránsai, és ez utóbbi minden befolyási övezetének megvan a maga sajátos atlantizmusa, tehát az atlantizmus megértéséhez elég lenne sorra venni az amerikai imperializmus totalitárius jellegzetességeit. Az a csatlósszerep azonban, amelyre Európa az USA-val szemben kárhoztatja önmagát, valójában az európai elitek tudatos választásának az eredménye, márpedig ezzel közvetlenül kell szembesülnünk ahelyett, hogy minden felelősséget az amerikai oligarchiára hárítanánk át. Ennek az ideológiának is éppúgy, mint a többinek, számos eltérő fontosságú kritériuma van, de mindezek nagyon világosan hangsúlyozzák a totalitárius mivoltát anélkül, hogy szükségképpen megtalálhatók lennének a totalitarizmus korábbi, „klasszikus” formáiban. Egyáltalán nem szükséges azonban az atlantizmust történelmi előképeihez hasonlítani, mert teljes értékű totalitarizmus lehet akkor is, ha nem osztozik azok valamennyi jellegzetességében.
Totalitárius jellegének megállapításához az atlantizmust összességében kell vizsgálni anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk elnyomó és tömeggyilkos aktivitását a Földgolyó bármely részén. Nem számít, hogy elviselhető lehet egész népek (az USA vazallusai) számára, ha ugyanakkor kegyetlen és rettenetes az emberiség maradékával szemben. Noha egyesekkel kíméletes, ez még nem teszi jobbá vagy kevésbé bűnössé. Az általa mutatott Janus-arc annak függvénye, hogy milyen pozícióból szemléljük: haszonélvezőként vagy áldozatként.
Az atlantista totalitarizmusnak több fokozata van, ahogyan elviselni is különbözőképpen lehet aszerint, hogy hol élünk: a harmadik világban vagy az USA európai hátországában, és hogy melyik mentális kategóriához tartozunk: a gondolati disszidensekhez vagy a kollaboráns elithez és protezsáltjaihoz (hűbéresek, plebsz). Ha globálisan pusztító is, lokálisan hasznos lehet egy kisebbség számára. Más szóval az atlantista totalitarizmus változó geometriájú: egyesekkel kegyetlen és brutális, azokkal viszont, akik meghajolnak az akarata előtt, még akár jótékonykodó is lehet.
Mindazonáltal mindenhol jelen van, és sehol sem engedi meg uralmának kétségbe vonását. Mert ha bizonyos tekintetben teljesen szabadon is bírálható, legkevésbé sem tűri, hogy támadás érje az alappilléreit: 1) a gazdasági liberalizmust és a fináncoligarchia hatalmát, 2) a dollár domináns szerepét a nemzetközi árucserében, 3) a katonai-ipari komplexum hódító háborúit a periférikus országok nyersanyagkészletének megszerzéséért, 4) az USA totális hegemóniáját katonai, gazdasági és kulturális téren, 5) a cionizmus töretlen támogatását.
Az atlantizmus egyfajta „lágy” (soft) totalitarizmus, és mint ilyen, a rendszer lényegi elemeit nem veszélyeztető, korlátozott szabadságot engedélyez, amely tehát nagyon is viszonylagos, a rendszergazdákra nézve következmények nélküli, mondhatni tehetetlen. Teljes szabadságot csupán a fogyasztásnak biztosít, és miközben egyre nagyobb teret enged az életmódbeli szabadosságnak, az egykor „társadalmi devianciák” névvel illetett hedonista kilengéseknek, folyamatosan szűkíti a rendszerkritikus gondolkodás, véleménynyilvánítás és cselekvés lehetőségét (a „holokauszttagadás” és a „gyűlöletbeszéd” kriminalizálása, a terrorizmus elleni globális hadjárat ürügyén az alapvető szabadságjogokat korlátozó törvénykezés és kvázi-statáriális bíráskodás stb.).
Az atlantizmus a hidegháború kezdetén született, az ’50-es években, amikor egy átfogó tömegmanipulációs program (az ún. Mockingbird-művelet) keretében a CIA gyakorlatilag beépült a nyugati médiumokba, hogy az amerikai érdekeknek kedvező irányba befolyásolja a tartalmukat. Lényegében arról volt szó, hogy az amerikai hírszerző ügynökség saját gyártmányú információs anyaggal látta el a manipuláció tudatos résztvevőiként vagy öntudatlan eszközeiként szolgáló újságírókat, akik aztán a fősodratú médián keresztül a közvéleménybe sulykolták ezeket a „preparált” információkat. Kétségtelenül megkönnyítette persze a befogadásukat az a körülmény, hogy az európaiak a második világháború után pszichésen is függő helyzetbe kerültek az amerikaiakkal szemben, egészen máig tartó hatállyal. Azzal az ürüggyel ugyanis, hogy 70 évvel ezelőtt „felszabadította”, az USA továbbra is elvárja, sőt megköveteli Európától, hogy engedelmes csatlósa legyen világuralmi ábrándjai hajszolásában. Az újságírók kollaborálása nélkül azonban az atlantizmus nem tudta volna ráerőltetni szellemiségét a közvéleményre: valójában a média az atlantista hadigépezet integráns részét képezi.
Az atlantizmus mint ideológia az Egyesült Államok, a történelem legmilitaristább államának érdekeit szolgálja, amelynek a katonai költségvetése annyi, mint a világ maradékának együttvéve, a lényegében egységes blokknak tekinthető USraeli-angolszász kondomíniumnak (USA, Izrael, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) pedig még nagyobb a túlsúlya. Annak érdekében, hogy az egész Földet alávesse ultraliberális gazdasági látomásának, és hogy megszerezze az uralmához szükséges természeti kincseket, megfélemlítéshez (preventív háborúk, emberrablások, deportálások, kínzótáborok, célzott likvidálások), félelemkeltéshez (a terrorizmus instrumentalizálása a saját népesség körében) és fenyegetéshez (gazdasági retorziók, agresszív háborúk, államcsínyek a renitens rezsimek ellen) folyamodik.
Az amerikai imperializmus nyíltan felvállalja hegemón törekvéseit (i) ideológiai téren bármely, az USA egyeduralmát fenyegető hatalom felemelkedésének megakadályozását hirdető neokon „agytrösztjein” és sajtóorgánumain keresztül; (ii) katonai téren a Teljes Spektrumú Uralom (Full Spectrum Dominance) névvel illetett katonai doktrínájának megvalósításával; (iii) gazdasági-pénzügyi téren – egyebek mellett – a dollár nemzetközi árucserében betöltött vezető pozíciójának fenntartásával; (iv) kulturális téren a nyugati elitek amerikai kormányzati intézmények, magánalapítványok és CIA-fedőszervek (USAID, NED, CIPE stb.) révén történő korrumpálásával.
Az atlantizmus teljes mértékben közreműködik az USA túlméretezett egója nevében elkövetett háborús és emberiségellenes bűncselekményekben, akár közvetlenül (NATO), akár igazolva, sőt „humanitárius misszióknak” állítva be azokat a nemzetközi közvélemény előtt. Az olaszországi „ólomévek” merényleteitől az afganisztáni konfliktusig, a koszovói háborútól a Líbia elleni agresszióig, Szíria destabilizálásától az Irán elleni háborús fenyegetésig céljai eléréséhez az atlantizmus gyakran alkalmazza a terrorizmus módszerét. Ma már nyílt titok, hogy a hidegháborús Európában nem habozott ún. hamis zászlós (false flag) merényleteket végrehajtani, például Olaszországban a haladó (vagyis adott esetben a NATO-ellenes) erők választási győzelmének megakadályozására hivatott „feszültségstratégia” keretében, majd média-metasztázisai segítségével szélsőséges csoportokat vádolva meg az elkövetésükkel. Általánosságban is a terrorizmus vált a nyugati demokráciák és különösen az USA katonai doktrínájának központi elemévé (Shock and Awe) a NATO-val, mint gyakorlati kivitelezővel. Jól látható módon az atlantizmus engedelmesen átvette az amerikai imperializmus összes koncepcióját (terrorizmus elleni háború, civilizációk összecsapása) és stratégiáját (az iszlamista terrorizmus instrumentalizálása).
A New York-ot és Washingtont sújtó 2001. szeptemberi (valószínűleg hamis zászlós) diverzánsakció óta Európa a saját földjén sem volt képes megvédeni az emberi jogokat, és a „terrorizmus elleni háború” cégére alatt cinkosságot vállalt a nemzetközi jog súlyos megsértésében. Európai területen európai és külföldi állampolgárokat raboltak el és hurcoltak – többek között romániai – titkos CIA-börtönökbe az amerikai titkosszolgálatok („extraordinary renditions”). Mindezt a demokratikus csalhatatlanság dogmájára hivatkozva, amely szerint a nyugatiak nem cselekedhetnek rosszat, és nem követhetnek el emberiségellenes bűnöket, mert úgymond demokratikus és nyílt társadalmakat képviselnek. Ezen az alapon aztán jogot vindikálnak maguknak arra, hogy gazdasági célpontokat bombázzanak, civileket gyilkoljanak és renitens rezsimeket destabilizáljanak világszerte. Az atlantisták katonailag, gazdaságilag, diplomáciailag és médiailag közreműködtek az Egyesült Államok valamennyi emberellenes hadműveletében: csak a legutóbbi példáknál maradva megemlíthető a guantanamói kínzótábor, az iraki Abu Ghraib börtön, a pilóta nélküli robotrepülőgépekkel végrehajtott orvgyilkosságok, az afganisztáni légicsapások „járulékos veszteségei” stb.
Ha az atlantizmus fegyveres karja a NATO, akkor gazdasági karját az IMF képezi, amelyet az USA és nyugati vazallusai mozgatnak azzal a céllal, hogy a fejlődő országokat a Nyugat függőségében tartsák, főleg az alábbi módszerekkel: (i) az államok és népek eladósítása, (ii) gazdaságaik és állami monopóliumaik privatizálása a nemzetközi multik javára, (iii) belső piacaik megnyitása a szabad kereskedelem és a globális konkurencia előtt. Az atlantizmus szánt szándékkal tömeges gazdasági bűncselekményeket követ el egy belterjes globalista kaszt hasznára, ezzel bizonyítva csatlakozását a vezető világhatalom által prédikált ultraliberalizmus elveihez, amelyek az emberi értékeket alárendelik a piaci fundamentalizmusnak.
Az atlantizmus közvetlenül és mélységében támadja az európai népek demokratikus alapjait, elvárva tőlük, hogy vakon kövessenek egy rejtőzködő (mert szégyenletes) ideológiát, amely megfosztja őket szuverenitásuktól és döntési szabadságuktól. Maga az európai építkezés folyamata is mindenekelőtt egy atlantista terv. Más módon is meg lehetett volna valósítani Európa egységét, az atlantizmus azonban az európai gyöngeséget választotta, hogy ne kontrázza az Egyesült Államok hegemón törekvéseit. Az európai atlantizmus fokozatosan szétporlasztja azokat a szuverenitási tengelyeket, amelyekkel a nemzetállamok rendelkeztek, így (i) a választási szuverenitást – az EU legfőbb szervét, a Bizottságot nem választják; a népszavazásokon elutasított szerződéseket különböző jogi trükkökkel hatályosítják; a részvételi demokrácia érvényesülését szisztematikusan szűkítik a képviseleti demokrácia javára; (ii) a monetáris szuverenitást – a népektől és választott képviselőiktől független Európai Központi Bank közvetlenül nem ad kölcsönt a tagállamoknak; (iii) a költségvetési szuverenitást – egy kinevezett technokraták alkotta szerv ellenőrzi a nemzeti költségvetéseket; (iv) a katonai szuverenitást – az EU összes tagállamát bekényszerítették a NATO-ba. Mindennek eredményeként ma az USA totális ellenőrzést gyakorol az EU fölött, amelyhez a kollaboránsai által kiötlött atlantizmus mint totalitárius ideológia szolgáltat elméleti alapot.
MD 2013. IV. 3-10.

Kadarkúti Égi Üzenetek 178-180: Mennyei Atya-Szentlélek-Jézus: Az alázatosság a mindennapi életben

2013.03.19


Mennyei Atya: Az alázatosság a mindennapi életben



Mennyei Atya: Drága, Engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok és ma Én tanítalak benneteket. Az alázatosságról lesz szó, az erények erényéről, mely az életszentség alapköve. Csak az alázatosak juthatnak be a Mennyországba. Arról fogok beszélni, hogy életetek mindennapjaiban hogyan kell megnyilvánulnia ennek a fontos erénynek.

Egy példával kezdem, melyet az életből merítettem. Van egy imacsoport, nyolc buzgó rózsafüzéres asszonyból áll. Ők nemcsak a szóbeli imákat ismételgetik, hanem minden alkalommal saját szavaikkal, szívük mélyéből is szólnak Hozzánk. Egyikük, Erzsike ott a templomban az Oltáriszentség előtt folyton hangoztatja: Uram, én csak egy porszem vagyok, méltatlan arra, hogy rám tekints, hogy meghallgass. Én, utolsó féreg, a legnyomorultabb bűnös, egyenesen a kárhozatot érdemlem. Viszont mikor arról van szó, hogy az imakönyvből mit énekeljenek, és a csoportvezető kiválaszt egy szép éneket, így szól: „Én ezt nem ismerem. Ha nem választotok másikat, csak énekeljétek!” Ezután sértődötten összecsomagol és elviharzik. A többiek ámulva összenéznek. Még arra se marad idejük, hogy Erzsike kiengesztelésére egy másik éneket válasszanak, mert addigra eltűnt. Ez a gyermekem hiába mondogatja „porszem vagyok, a legutolsó…”, ha önzésével ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Az alázatosság elsősorban nem szavakban mutatkozik meg, hanem a cselekedetekben. Gyermekeim, az alázatos ember valóban semmisége tudatában él. Belátja, hogy egyetlen olyan érdem nincs benne, amely arra jogosítaná, hogy tartsa magát valaminek. Hiszen minden egyes jótulajdonságot a Szentlélek Isten ültetett bele. Viszont, ami rossz van benne: a gyarlóság, a bűn, a gyengeség, a nyomorúság – az az övé. Továbbá az igazán alázatos ember arra gondol, hogy nincs az a legnagyobb bűn, gonosztett, amit ő el ne követhetne. Egyedül csak az Én kegyelmemnek köszönheti, hogy segítségemmel ideáig nem esett bele. Szent Ágoston szerint, „nincs bűn a világon, amit ember elkövetett, hogy egy másik ember el ne követhetné, ha a kéz, amely az embert teremtette, megszűnnék őt támogatni.”

Erre is mondok egy példát. Élt egy asszony, Ágnes, aki azóta öreg korában már meghalt. Úgy teltek az évtizedek felette, hogy sosem vétett a VI. parancs, a tisztaság ellen. Szűzen ment férjhez, és férjét sohasem csalta meg. Szentmisére járó jó keresztény volt, kezdett erre büszke lenni. Egy engesztelő közösségben megismerkedett, mint 42 éves 2 gyermekes családanya, egy hasonló korú leánnyal. Összejártak, és mély lelki kapcsolat alakult ki közöttük. Együtt imádkoztak és zarándokutakra jártak. A túlzásba vitt ragaszkodás, egymás bálványozása a legocsmányabb bűnbe torkolt, a fajtalankodásba. De Én, végtelen szeretetemben és irgalmamban beleszóltam az életükbe. Ágnes hamarosan kiismerte leszbikus hajlamú barátnőjének egyre önzőbb természetét. Egészen ki akarta sajátítani őt magának. Őrülten féltékeny volt férjére és két kislányára. Minden dologban az ő akaratának kellett érvényesülnie. Ágnesnek kezdett terhessé válni és mardosta a bűnbánat. Szakítani akart. Rettegett attól, hogy férje és gyermekei megtudják ezt a bűnös helyzetet. Ekkor léptem Én közbe. Ágnes idegei felmondták a szolgálatot és idegösszeroppanással kórházba került. Barátnőjének így már nem kellett, betegen. Elhagyta, és más nő után nézett. Ágnes, ahogy gyógyultan elhagyta a kórházat elment a szentmisére és sírva, zokogva meggyónt, megáldozott. Gondoskodtam róla, hogy ezt a szégyenteljes megbánt bűnt levezekelhesse. Egy hideg téli napon elcsúszott a jeges utcán, és eltörte az egyik lábát. Hosszú ágyhozkötözöttsége alatt volt ideje saját lelkéért és másokért imádkozni és fájdalmait felajánlani. Megtanulta, hogy egyetlen erényére se lehet büszke, mert gyengeségében bármikor elveszítheti.

Gyermekeim, a valóban alázatos emberben kell, hogy legyen istenfélelem és egy bizonytalanságérzet saját lelke felől. A mélyen hívő ember sohasem érzi magát egészen tisztának, tökéletesnek, csak a szentgyónás és szentáldozás után végzett teljes búcsú elnyerésével. De csak addig, amíg nem jön egy újabb kísértés és bűn. Nem lehet biztos abban, hogy elnyeri-e az örök életet, vagy akár elkárhozik. Abban meg különösen bizonytalan a buzgó keresztény, hogy halála után elkerüli-e a tisztítótüzet vagy még oda kerül vezekelni. Kicsinyeim, örüljetek ennek a bizonytalanságnak, mert Én adom, azért, hogy alázatosságban tartson benneteket. Eszközöm, Éva egyik testvérével a Nagyfigyelmeztetésről beszélt, és arról, hogy lelkét meg kell előtte tisztítani, hogy felkészülve tudja várni a Szentlelket. Ő így válaszolt: „Én jó ember vagyok. Mindenkinek segítettem, aki rászorult. Emlékezz, rajtad is. Nem gyilkolok, nem lopok, nem csalom meg a feleségemet. Nincs semmi bűnöm.” Ó, mennyire téved! Bioenergetikai gépeket gyárt, aurával foglalkozik és nem szentségi házasságban él már 45 éve. Ő, aki félhetne Jézus ítélőszéke előtt megjelenni, teljes biztonságban érzi magát. Sajnos teremtményeim 80-90 %-a így gondolkodik.

Drága, Engesztelő Gyermekeim! Csak akkor hihetitek el, hogy igazán alázatosak vagytok, ha tapasztaljátok magatokban a szelídséget, a türelmet, az engedelmességet és az önmegtagadások cselekedeteit. Csak ha le tudtok mondani saját érzelmeitekről és saját véleményetekről, ez irtja ki belőletek a helytelen önszeretetet, mely táptalaja a kevélységnek. Nézzük sorba ezeket a kialakítani valókat az alázat érdekében. Itt van pl. a szelídség. A goromba, kiabáló, veszekedő viselkedés nem csupán rossz modor, hanem kevélység, gőg. Az ilyen ember azért durva a környezetéhez, mert különbnek tartja magát náluk. Legyetek mindig szelídek, kedvesek, győzzétek le indulataitokat. Ha ez sikerül, építitek magatokban az alázatot. A másik a türelem. Ha családtagjaitok, munkatársaitok, szomszédaitok, ismerőseitek másságát, gyengeségét és hibáit képesek vagytok tolerálni, ha tudjátok a fájdalmakat, a szenvedéseket tűrni, akkor jó úton jártok. A harmadik bizonyítéka alázatotoknak az engedelmesség. A gőgös, kevély, öntelt ember képtelen engedelmeskedni, mert önmagát mindenkinél jobbnak tartja. Vizsgáljátok meg magatokat, mennyire tudtok engedelmeskedni az Én Tízparancsolatomnak! Meg tudjátok-e állni, hogy senkiről ne mondjatok rosszat? Mindig csak igazat mondotok? Isten nevét nem ejtitek ki feleslegesen? Tényleg első vagyok a szívetekben? Vigyáztok-e gondolataitok tisztaságára? Azután tudtok-e engedelmeskedni felebarátaitoknak, családtagjaitoknak, lelki testvéreiteknek, feletteseiteknek? Ha igen, akkor növekszik bennetek az alázat. Utolsóként említem az alázat próbái közül az önmegtagadó cselekedeteket. Ilyen például: vendégségben a legkényelmetlenebb széket választani, a legkisebb húst kivenni a tálról, a zarándokbuszon a leghátsó és legrázósabb helyre ülni, nyári hőségben az utca napos oldalán menni, buszon felszálláskor másokat előreengedni, meghallgatni a panaszkodókat, akkor is, ha fáradt vagy stb. Ha mindezt megteszitek, akkor Én, Atyátok meglátom lelketekben az alázatot, mint ragyogó drágagyöngyöt, mely belépő a Mennyországba.

Drága Gyermekeim! Most misztikus dolog következik, amit csak Én, a ti Mennyei Atyátok, látok. Itt állok előttetek, miután elmondtam tanításomat. Hosszú, hófehér ruha van rajtam, isteni dicsőségem sugarait ontom rátok. E pillanatban az a kívánságom, hogy váljatok kicsi, kétéves gyermekekké. Már meg is történt. Ott ülök a széken, oly csöppek vagytok, hogy lábatok le se ér. Csupa mosolygós, szép kislány és kisfiú. Ezzel azt akarom érzékeltetni veletek, hogy lelketekben legyetek egészen kicsinyek. Az alázatos ember a legkisebbnek képzeli magát. Az következik, hogy Én, Égi Atyátok itt az asztal előtt leguggolok, kitárom karjaimat, és mosolyogva kérdezem: „Ki szeret engem?” Erre ti nagy igyekezettel leszálltok a székről, és szinte egymással versenyezve ide szaladtok Hozzám. Átöleltek, ahol értek, szakállamat simogatjátok, arcomat csókolgatjátok és kedves, szerető szavakat suttogtok a fülembe. Felállok és a Mennyből a mennyezeten át egy szép, magas fehérruhás fényes angyal repül ide mellém. Az Én ajándékomat fogja a kezében. Egy doboz, díszes világoskék csomagolópapírban, széles aranyszalaggal átkötve. Eszközöm, Évám felé fordulok, és ezt mondom: „Bontsd ki, légy szíves!” Egy fénylő mennyei nagy ékszerdoboz van benne. Éva felnyitja a tetejét, lehajol és megmutatja nektek. Annyi fehér kagyló van benne, ahányan vagytok. A nyitott dobozt átadja az angyalnak. Felétek fordulva így szólok hozzátok: „Drága Kicsinyeim, akik itt tolongtok kíváncsian Körülöttem! Mindegyiketeknek hoztam egy ajándékot. Ezeket a kagylókat angyalaim a trónom előtti üvegtengerből halászták ki, és mindegyikben más színű igazgyöngy van. Opálos fényű, különböző színű gyöngyök. Az angyal Felém nyújtja az ékszerdobozt, Én pedig boldogan osztogatom a kagylókat. Most, hogy mindnyájan megkaptátok, feszegessétek szét a kagylók héját és vegyétek ki belőle a pici gyöngyöt. Tudjátok mit jelent ez? Az alázatot. Helyezzétek a lelketekbe. Ez az igazgyöngy, a ti alázatotok. Ahogy telik az idő és gyakoroljátok magatokban az erényeket, ez az igazgyöngy mindig fényesebb és nagyobb lesz bennetek. Mikor majd hazaszólítalak titeket, visszakérem tőletek ezt a kis ajándékot. Akinek ez a gyöngye legnagyobb és legfényesebb lesz, az kapja meg Tőlem a legnagyobb mennyei dicsőséget. És mindenki annak arányában részesül a dicsőségből, amekkorára növelte magában az alázatot. Még mindig kicsinyek vagytok. Egymásután ölbe veszlek benneteket, és homlokotokra egy Atyai szeretetcsókot lehelek, majd a helyetekre küldelek. Máris úgy ültök a széketeken, mint felnőttek.

Köszönöm, hogy végighallgattátok tanításomat és nagy atyai szeretetemben megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.
ÉGI ÜZENETEK
2013.04.02
Szentlélek: Az alázatosság a mindennapi életben II.
Szentlélek: Drága Gyermekeim! Ma is az alázatosságról lesz szó, az egyik legfontosabb erényről, az életszentség alapjáról. Örömmel hallgatom, mikor így fohászkodtok: „Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a te Szíved szerint.” Mélységes alázatát már fogantatása előtt bizonyította azzal, hogy vállalta az emberré-válást, a megtestesülést. Hatalmas, fényes Istenségből, Mindenhatóságából átváltozott egy kicsiny, gyenge emberré. A Mennyország gazdagsága, ragyogó pompája után elfogadta az alacsonyabbrendű földi életet, a szegénységet, a fáradságot, az igazságtalan ítélkezéseket, a kínszenvedést és a kínhalált. Szerényen, ellenkezés nélkül tűrte a hamis tanuk rágalmait, Pilátus ostorozásra ítélését. Engedelmesen hagyta, hogy a töviskoronázás alatt gúnyt űzzenek belőle. Nem futott el a nehéz kereszt hordozása elől, hanem felvonszolta a Golgota tetejére. Mikor durván rálökték a fekvő keresztre, alázatosan megcsókolta és átölelte a fát, melyre majd rászögezik. Ezzel az irántunk, a megváltandó gyermekei iránt érzett szeretetét fejezte ki. Hálával gondoljatok az Ő kimondhatatlanul nagy és szelíden viselt fájdalmaira.
Tanuljatok tőle alázatot, amely erényben Ő utolérhetetlen. Most is, mint múlt héten a Mennyei Atya, Én is adok nektek néhány tanácsot az alázatosság mindennapi gyakorlására. A beszéd az egyik terület, melyben megmutatkozik, hol tart ebben az illető. Erre kiemelek nektek egy példát az életből. Juliska társaságban szeretné megünnepelni 60. születésnapját. Férjével szépen megterítették az ünnepi asztalt és várták a vendégeket: húgát, Irénkét a férjével és bátyját Pistát a feleségével. Először Pistáék érkeztek, helyet foglaltak a halban és kellemesen, vidáman társalogtak. Hamarosan megjött a másik házaspár. Irénke harsogó, kitörő lelkesedéssel ölelte át a többieket. Bedobta magát a legkényelmesebb fotelba és elkezdett beszélni. Hosszasan ecsetelte, hogy csak pár napja gyógyult ki az influenzából és milyen sokat szenvedett vele. Elújságolta, hogy unokájuk egyedül lett kitűnő az osztályban. Felháborodva mesélte, hogy menye milyen hallgatag, kedvtelen, barátságtalan vele. Férje, Zoli meg se tudott szólalni mellette, pedig neki is lett volna mondanivalója. A többiek is csak ültek, megfagyott a levegő körülöttük. Zoli végül is felemelte a hangját és így szólt: Irénkém! Most már elég volt, engedj minket is szóhoz jutni. Szeretnénk felköszönteni Juliskát. Drága Gyermekeim! Akiből ömlik a szó és mindenkit lehengerelve uralja szavaival a társaságot, abból hiányzik az alázat. De Irénkében az is kifogásolható, hogy folyton önmagáról beszél, henceg és panaszkodik. Ott ülnek még öten körülötte, de egyáltalán nem érdekli, hogy mi van velük. Az igazán alázatos ember társaságban csendesen viselkedik, és csak akkor szól szerényen, egyszerűen és röviden, amikor kell. Ha nem hallgatják meg, akár lekicsinylésből, akár bármilyen más okból, nem érzékenykedik, és békével viseli a megaláztatást. Csak akkor beszél saját magáról, ha oka van rá. Nem dicséri önmagát, hogy ezáltal elismerjék, tiszteljék.
Nemcsak a bőbeszédűség mutatja az alázat hiányát, hanem a csipkelődő, gúnyolódó beszéd. Mindenki tudja az irodában, hogy Andreát bántja a súlyfeleslege. A mellette dolgozó Kata hangosan megjegyzi: Milyen jól nézel ki! Mintha híztál volna egy kicsit. Szegény kis asszony piros lesz a szégyentől és hallgat. Bizonyára, Gyermekeim, ti is találkoztatok már másokat megszégyenítő, magukat eredetinek tartó emberekkel, akik a többieken élesítik a nyelvüket, akik humorosnak akarják magukat feltüntetni, miközben áldozatuk tekintélyét megcsorbítják. Az ilyenek felelni fognak önteltségükért.
Az az ember sem alázatos, akinek beszédje tele van ítélkezéssel. Őrizkedjetek más tetteinek megítélésétől. Ha valakit szidnak előttetek, próbáljátok az illetőt védelmetekbe venni és azt emlegetni, ami benne jó. Ha pedig nyilvánvaló a rossz, amit elkövetett, igyekezzetek kisebbíteni a bűnét, meggondolatlanságnak, hirtelenségnek betudni. Mondjátok az ítélkezőnek, hogy bízza Istenre, Ő majd megítéli. Tehát az alázatos ember óvakodik mások megítélésétől, de annál inkább szigorú önmagához. Ti is, Gyermekeim, legyetek magatok vádolói, szigorú bírái tetteiteknek, hiszen ott lapul a sok hiba bennetek és követelődzik az önszeretetetek. Nehogy új járjatok, ahogy a Szentírásban olvasható: hogy mások szemében a szálkát is meglátod, de a magadéban a gerendát sem. Mint a 86 éves Mariska néni, aki már egy órája áll a kapuban és szapulja az ismerősének a szemközti házban lakó 16 éves Zsófikát, aki diszkóba jár, és hol egyik, hol másik fiú kíséri haza. Már eszébe se jut, hogy ő valamikor fiatal korában kicsapongó asszony hírében állt. A háború alatt orosz katonák szeretője volt, akik hálából elhalmozták rablott ékszerekkel és élelmiszerrel, ruhaneművel. Odavezette a katonákat a gazdagok házaihoz, elárulta őket. Kinek nagyobb a bűne? A szomszéd diszkózó Zsófikának, vagy Mariska néninek? Már erősen közeledik számára a különítélet, ahol az örök bíró keményen felelősségre vonja majd.
Az, aki alázatos, vigyázni szokott arra, hogy jelentéktelen dolgokban ne ellenkezzen azzal, akivel beszélget. Kerülje a veszekedésre az alkalmat. Inkább szerényen enged a másiknak. Viszont ha az igazságot kell megvédeni, bátran teszi azt, de harag és gúnyolódás nélkül. Sajnos vannak rosszindulatú, piszkálódó emberek, akik igazságtalanul sértegetnek, szidnak benneteket. Legtöbbször hitetek, vallásosságotok, Isten- szeretetetek miatt, hogy elkeserítsenek titeket. Engesztelő magatartásotokat túlzásnak, rögeszmének tartják, szentfazéknak neveznek. Azt mondják, minek csúsztok, másztok a templomba és zarándokhelyekre, hiszen Istennek nagyobb a gondja, mint hogy veletek törődjön. Ezt az igaz, tiszta engesztelést szektának nevezik. Csúfolnak, hogy ide jártok. Ha ezek bármilyen mély sebet is okoznak nektek sértő szavaikkal, legyen erőtök a nyugalom határain belül maradni. Ne gondoljatok rájuk bosszúvággyal, hanem bocsássatok meg nekik szívből. Higgyétek el, ez a legjobb módszer arra, hogy Isten eltörölje az Ellene elkövetett bűneiteket. Mindig arra kell gondolni, hogy rosszakaróitokat az Én ellenségem és démonai piszkálják fel ellenetek. Imádkozzatok értük, hogy kiszabaduljanak a Sátán bilincséből. Akkor vagytok igazán alázatosak, ha bántóitokkal kapcsolatban képesek vagytok így gondolkozni. De a megbocsátásnak valóságosnak kell lenni. Ferinek volt egy csinos mennyasszonya, de Laci elcsábította és elvette felségül. Nagy volt a harag, körülbelül 10 évig nem szóltak egymáshoz. Azután látszólag kibékültek, és köszönő viszonyban vannak. Azóta eltelt 50 év. Nem rég megkérdezte Ferit a felesége, hogy miért haragszik még mindig Lacira, hiszen fiatal korukban olyan jó barátok voltak. Feri csodálkozva így szólt: Isten őrizzen, hogy haragudjak rá, csak nem szeretek a közelében lenni. Semmi közöm hozzá. Sajnos e két férfi ellenszenve a kevélységből fakad, azért nem tudnak igazán kibékülni, mert gőgösek. Az ilyenek hiába mondogatják, hogy nincs bennem harag, gyűlölet. Míg le nem győzik ezt az ellenszenvet az alázattal, nem juthatnak be a Mennyországba.
Drága Gyermekeim! Veletek vagyunk mind a négyen. Nyitva van a mennyezet, megnyílik az ég és Mennyei Atyátok dicsősége fényét árasztja rátok. Az egész terem veletek együtt ragyog a fényben. E fénysugárban lassan, méltóságteljesen leereszkedik egy hatalmas, hófehér, ragyogó Szentostya. Én, a Szentlélek Isten eszközöm mellől, ahol eddig is beszéltem, figyelem, mi történik. Az Eucharisztián egy kétszárnyú ajtó jeleneik meg, kitárul és kilép belőle Jézus Krisztus, a ti Üdvözítőtök. Ezután az Oltáriszentség eltűnik. Jézus gyönyörű szép. Körvonala feloldódik a körülötte lévő nagy fényben. Mennyei Édesanyátok is itt van, Tőlem jobbra. Kezében tartja Szent Szívét, melyen szeretetlángja lobog. Először Jézus nyitja meg ajkait és szeretetteljes, elbűvölő mosolyával így szól hozzátok:
„Drága Engesztelő Gyermekeim! Lángoló Szent Szívem isteni szeretetével köszöntelek benneteket. Tanuljatok Tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű! Ha most Velem jöttök, megmutatom nektek, milyen az igazi alázat. Szükségem van rátok, kísérjétek el. Egy kórház női kórtermébe nyitunk be. Az egyik ágyban fekszik egy 70 éves nő. Nagy beteg. 2 éve gyomorrákos. Áttételei vannak a májában, veséjében, beleiben. Iszonyú fájdalmakban haldoklik. Nincs egyedül, mellette ül egy pap és gyóntatja. Bűnbánatában hullik a könnye. Vádolja magát, sorolja bűneit, még a kicsi hibáit is halálos bűnnek érzi. Gyónás közben Hozzám könyörög, hogy legyek irgalmas hozzá és engedjem be a tisztítótűzbe. A feloldozáskor már megengedem neki, hogy ne pap fiamat, hanem Engem lásson. Boldogságában nem is érzi a fájdalmakat és ezt mondja Nekem: „Sajnálom, hogy nem tudtalak eléggé szeretni. Meg tudsz bocsátani nekem? Hadd kapcsoljam hozzá hatalmas kínszenvedésedhez e csekély fájdalmakat, amit betegségem miatt elszenvedek. Így akarom felajánlani a Mennyei Atyának a szegény hitetlen, közömbös és megátalkodott lelkekért.” Válaszolok neki: „Tisztaszívű Gyermekem, feloldozlak minden bűnöd alól. Alázatod, mellyel szenvedésedet hordozod, megrendítette Szent Szívemet. Fogadd ezt az útravalót” Nyelvére helyezem Szent Testemet és Véremet. Ebben a pillanatban lelke elhagyja testét, Édesanyám és Én szívünkre öleljük és átadjuk őrangyalának, aki azonnal elindul vele a Menny felé. Ezt a kedves, alázatos lelket, drága Gyermekeim, énekszóval kísérjük a Mennyországba vezető úton. Nyissátok ki a Hozsannát a 154. éneknél: „Jézusomnak Szívén…”
Újra Én szólok hozzátok, Kicsinyeim, Én a Szentlélek Isten. Kinyújtom tenyeremet felétek: sok kicsi, arany színű mag csillog benne. Tárjátok ki szívetek ajtaját, mert körbemegyek és mindannyiótoknak a szívébe elültetek egy ilyen csöpp magot. Öntözgessétek sok jócselekedettel, szelídséggel, önmegtagadással, felajánlott szenvedésekkel, hadd hajtson ki, hadd szökkenjen szárba, szép lombos fává terebélyesedjen és hozza az alázat édes zamatos gyümölcseit.
Köszönöm, hogy türelmesen végighallgattátok tanításomat. Megáldalak titeket a szelídség és alázat lelkületével, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

ÉGI ÜZENETEK
2013.04.09

Jézus: Az alázatosság a mindennapi életben III.

Jézus: Drága engesztelő Gyermekeim! Hogy az alázatosság az erények királya, az is utal rá, hogy már harmadszor beszélünk róla. Csak akkor juthattok be az Örök életbe, ha sikerül levetni magatokról a gőg, az önteltség és kevélység legutolsó maradványait is.
Hogy ki az alázatos és ki öntelt, azt sok mindenből le lehet mérni. Például abból, hogyan viseli a lelki bánatot.
Van egy idős leány, 75 éves. Ildikónak hívják. Nagyon szép fiatal leány volt, derékig érő, hosszú, göndör szőke haja, ragyogó nagy kék szemei, csinos alakja felhívta magára a férfiak figyelmét. Özvegy édesanyja egyetlen, elkényeztetett gyermeke volt. Megszokta, hogy mindig az ő akarata érvényesül. Öntelt, gőgös viselkedése miatt párkapcsolatai rövidéletűek voltak, senki nem akarta feleségül venni. Teltek az évtizedek, egyre magányosabbá és elkeseredettebbé vált. A szomszédaival állandó haragban van. Még egy barátnője sincs. Egy fiatalkori főiskolás társnője fel szokta hívni. Állandóan panaszkodik neki. Ha ilyenkor a hit erejével próbálja vigasztalni, gorombán helyreutasítja, hogy nincs is Isten és túlvilág, ne zaklassa ostobaságokkal. A gonosz szegény Ildikó szíve köré gőgből és kevélységből egy kemény, fekete burkot képezett, mely egészen elzárta mindenkitől és keserűvé tette. A magány és a másoktól kapott lelki sebek számára elviselhetetlenek, mert nincs benne egy szikra alázat sem.
Az a hajdani csoporttárs, aki néha vigasztalni próbálja szeretetével, Rózsa, aki szintén leány maradt. Őt nem fogja el a kétségbeesés, nem érzi magányosnak magát. Neki is van bánata. Unokahúga, szemefénye külföldre költözött egy házasemberrel, aki itt hagyta miatta két gyermekét és feleségét. Sokat imádkozik érte, félti lelkét, de hatalmas gyermeki ráhagyatkozással bízik Bennem, Jézusában, hogy helyes útra fogom terelni a kis rokonát. Rózsa élete tartalmas. Vallását gyakorló, jó katolikus, mint festőművész művésztelepekre jár, és közben apostolkodik. Sok kiállítása van és kedves, jó barátai. Egy cseppet sem érzi magányosnak magát. Soha nem vétett a VI. parancs ellen, szíve egészen az Enyém.
Külsejéből és lelkéből sugárzik az alázat. Néha ő is szomorú, mert bántják a hite, vallásossága miatt, de alázatában nem kérdez semmit Tőlem, hanem bánatát leteszi a lábam elé, felajánlja a lelkekért, és Én azonnal megvigasztalom.
Abból is látszik, hogy ki alázatos és ki gőgös, hogy hogyan viszonyul a bántásokhoz, sértésekhez vagy igazságtalan elítélésekhez. Ó, Gyermekeim! Nekem milyen sokszor részem volt ilyesmiben:
Amikor szeretett zsidó népem ellenem fordult, és hamis tanúként vádolt Engem a főpapok előtt, Pilátustól Barabás szabadon bocsátását követelte és az Én keresztre feszítésemet. Pedig előtte való napokban még tanítottam, gyógyítottam őket és lelkesen ünnepeltek. Én ezeket a sértéseket alázatosan, méltatlankodás nélkül, irántatok érzett szeretetből elfogadtam. Kicsinyeim, ha olyanok bántanak benneteket, akik inkább megérdemelnék a bántást, akkor ne mondogassátok magatokban: „Jobban tenné, ha magával törődne!” Inkább nézzetek mélyen magatokba, hogy nincs-e elrejtve bennetek valami hiba, amit a sértés által okozott fájdalom levezekelhet. Vagy egyszerűen azért engedem meg e lelki sebet, hogy ez által növekedjen alázatotok.
Drágáim! Abból is lehet látni, hogy valaki hol tart az alázatosság dolgában, hogy milyen mértékben vágyódik a többi ember szeretetére és elismerésére. Az a vágy, hogy rendkívüli módon másoknál jobban szeressenek és becsüljenek, nem egyeztethető össze az őszinte alázatossággal. Ha már lelketek nem áhítozik a teremtmények szeretetére, akkor az Én Sebeimben keres hajlékot magának és az Én imádásra méltó Szívemben, melyben kimondhatatlan isteni édességet élvez. Az a szeretet, amit Én nyújtok nektek, magasan felülmúl mindenféle emberi szeretetet. Ha lemondotok a földi örömről és a teremtmények iránt táplált szeretetről, akkor osztatlan szívvel tudtok szeretni Engem. Nehogy attól féljetek, hogy így kihűl bennetek a felebaráti szeretet! Ellenkezőleg! Tisztább és tökéletesebb szeretettel szeretitek majd embertársatokat, mert nem saját érdeketekből szeretitek – azért, hogy viszontszeressen –, hanem egyedül Isten tetszéséért.
Egyik gyermekem, akinek nagy kegyelmeket adtam, Zsófia, helytelenül értelmezi ezt. Bezárja szívét a környezete, családja, lelki testvérei előtt, és naphosszat elmélkedik, imádkozik magában. Hetekig nem szól azokhoz, akik vágyakoznak szeretetére. Ez nem helyes. Az Én lángoló szeretetemet kell nyújtania feléjük szavakkal és tettekkel. Ez az igazi alázat, mert az Én szeretetemet engedi áradni az emberek felé.
Kedves Gyermekeim! Abból is lehet következtetni, hogy alázatos-e az illető, hogy elfogadja-e másoktól a jó tanácsot. Eszközöm, Éva gyakran fordul kérdéseivel lelkivezetőjéhez, aki mindig nagyon bölcs tanácsokkal látja el. Ne higgyetek azoknak a választottaknak, akik állítják hogy nekik nem kell lelkivezető, mert ők maguk el tudják dönteni, hogy ki szól hozzájuk. Nincs az a választottunk, aki 100%-ig minden szót Tőlünk, Égiektől kap. Néha belekeveredhet saját gondolata vagy ellenségemé. Erre kell a megkülönböztetés kegyelmével megáldott lelkivezető pap, aki átvizsgálja a közvetítendő szavakat. A tanácskérés mindannyiatokra vonatkozik. Fontos dolgokban ne szégyelljetek nálatok jártasabb, okosabb emberhez fordulni, természetesen olyanhoz, aki közel áll az életszentséghez.
Aki igazán alázatos, az nem bízik meg magában, bármily magas fokát érte el az erényeknek. Akkor sem, ha egész életét buzgó áhítatban élte le, ártatlanságban és áldozatosságban, mert bármikor eleshet. Emlékezzetek a Szentírás egy részletére. Két ember megy be a templomba imádkozni. Az egyik előre megy, és hálásan köszöni Istennek, hogy ő milyen tiszta, jó és bűntelen. A másik hátul megáll, tele van bűnbánattal és kéri a Mindenhatót, hogy irgalmazzon neki szegény, nyomorult bűnösnek. Az első önteltségében, gőgjében távozott, a második viszont megigazultan, alázatos szívvel.
Kicsinyeim, ha ezt a legfontosabb erényt, az alázatot el akarjátok nyerni, lássátok be, hogy milyen igaz, amit XIII. Leó pápa tanított, hogy „Isten kegyelme nélkül semmire sem vagytok jók, és kérjétek szakadatlanul, hogy legyen hozzátok irgalommal, és ne hagyjon a magatok kénye-kedvére egyetlen pillanatra sem!”
Gyermekeim! Most megint olyan jelenet következik, amit szemetekkel nem láthattok, de Én, a ti Jézusotok elmondok nektek. Ketten állunk előttetek. Fehér ruha és piros köpeny van rajtam, a kezemben egy üveg forrásvíz. A Mennyből hoztam, Atyám trónjából eredő örök élet vizének forrásából. Édesanyám itt áll mellettem világoskék, csillagokkal díszített ruhájában, derekán arany övvel, fején fehér tüllfátyollal. Egy aranytálat tart a kezeiben. Kérésemre közétek megy. Nyissátok ki kebleteket, mert kiemeli, és a tálban összegyűjti kis szíveteket. Ide hozza Elém, Én pedig, az örök élet vízével egyenként alaposan megmosom a ti piros, dobogó, élő szíveiteket. Teljesen letisztítom róluk az önteltség, gőg, kevélység legapróbb porszemeit is, rálehelek, bevonom az alázatosság, szerénység fényével, megcsókolom és visszahelyezem a tálba. Ó, milyen szépen ragyognak! Mennyei Édesanyátok boldogan, mosolyogva viszi és visszarakja kebletekbe. Őrizzétek meg ezt az értékes ajándékomat, és ne engedjétek, hogy az alázat ragyogása behomályosodjon a kevélység foltjaival.
Köszönöm, hogy végighallgattátok tanításomat. Az alázat kegyelmével megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.

http://szabadriport.files.wordpress.com/2013/04/otthonvc3a9dc591-hc3a1borc3ba-c3b6sszefogc3a1s-_-kc3bczdelem-_-gyc591zelem.jpgA Zürich-i Egyetem kutatócsoportja tavaly kimutatta, hogy a világon ma működő 43 ezer transznacionális korporációnak 147 globális bank a tulajdonosa, ez a 147 bank pedig mintegy 300 szupergazdag bankárdinasztia tulajdonában van. Mivel a vagyon az hatalom is, ezért ekkora vagyoni koncentráció óriási hatalmat jelent. Ez a globális szervezett magánhatalom. Természetesen Magyarország is ennek a világméretű szervezett magánhatalomnak a hegemóniája alatt létezik, minthogy az Európai Unió is. Szívesen venném, ha egyetlen-egyszer ezzel a témával is foglalkozna és megkérdezne hiteles szakértőket arról, hogy szerintük miért nem létezik a szervezett magánhatalom? Ha pedig azt mondanák, hogy létezik, akkor elmondanák, milyen struktúrái vannak és azok hogyan működnek? Ezeknek a struktúráknak milyen a viszonya a szervezett közhatalommal, az államhatalommal és az egyes országok kormányaival? Annak a tisztázása, hogy létezik-e vagy se szervezett magánhatalom, fontos kérdés, mert egy sor égető problémát más megvilágításba helyezne itt nálunk Magyarországon is. Dr Drábik János (részlet egy körlevélből)
http://szabadriport.files.wordpress.com/2013/04/426079_445344568867184_390096921_n.jpg
A HAZA NEM ELADÓ (DVD)
Amikor az emberek utcára vonulnak, értetlenül állnak az a tény előtt, hogy a bankok Magyarországon minden jogi paragrafust áthágva, önálló törvények alapján olyan szerződéseket iratnak alá az emberekkel, amelyeknek még a károsultjai a saját szüleik, akár azok nyugdíja vagy egy életen át kuporgatott kis háza is. Milyen módon lehetne ezt a rabszolga pestist megállítani? Egy millió ingatlan van a kezükben, több millió autót koboztak el… A bankok által meglopott emberek száma: több három és fél millió! Az állam polgárainak ki nyújt védelmet? Hogyan lehetne vér nélkül, de hatékonyan visszaállítani az embereket emberi és alkotmányos jogaikba. Nézzük mit mond egy bankjogász .

A zsidóság másságot elfogadó viselkedése a palesztinokkal kapcsolatban

Kérd hangosan:
Kérem Istent, Jézus Krisztus nevében, hogy az ő akarata teljesedjen ki a zsidóság minden gonoszságára, ártó munkásságára az egész világon! A múltban a jelenben és a jövőben is!
Úgylegyen! Úgylegyen! Úgylegyen!
 
Cionista terror - Akik leigázzák Európát
GÓJ: A zsidók nevezik így a nem zsidókat. Jelentése: barom.
SHIKSA: Gój nő, nem zsidó nő. A szó eredetije a "sheketz", ami a modern héber nyelvben tisztátalan csúszómászót, férget jelent.
Ez a film a cionista zsidóságról szól melynél kirekesztőbb, arrogánsabb és embertelenebb nép aligha létezik a földön. Hogy miért mutat hamis képet róluk és miért hallgatja el a videóban is látható tényeket a média, annak egyszerű az oka: A főbb rádió- és tv csatornákat zsidók működtetik, támogatják. Így van ez országunkban is.
Bár az internetet még nem tudják sikeresen cenzúrázni, tapasztaltam hogy a zsidóságról szóló legsokkolóbb, legembertelenebb videók pár napon belül eltűnnek az adott videomegosztó oldalakról (Ezt is próbálták töröltetni). Olyan videókról van szó melyek nem a látvánnyal, hanem a zsidóság valódi, kegyetlen természetével sokkolnak, tehát a cenzúrázókat nem a látvány zavarja, hanem az igazság amely képes lenne sok naiv embert felvilágosítani arról hogy a cionista zsidóság nem áldozat hanem egy potenciális terrorveszélyt jelentő terjeszkedő ragály amely a történelem során számtalanszor bizonyította hogy nem képes más népekkel együtt élni. Végletekig intoleráns fajtájukat a Tóra (zsidó biblia) felsőbbrendűnek hirdeti és arra buzdítja népét hogy hódítsák meg az egész világot (nem csak Palesztinát) leigázva az összes nem zsidó népet. Vallásosságában gyökeredzik tehát a zsidóság pénz- és hatalom iránti vágya amely több száz éve tudott és tapasztalt jelenség és amelyet napjainkban egyre szembetűnőbben tapasztalhatunk. A fiatal zsidóság tudatába már óvodás kortól rögzítik hogy ők kiválasztottak, felsőbbrendűek és hogy semmiféle könyörületet, emberséget ne érezzenek a nem zsidókkal szemben.
"Két módon lehet egy nemzetet leigázni: karddal vagy adóssággal." Palesztinának az előbbi, Európának az utóbbi jutott. Ahol a politikusok korruptak, ott megjelennek Izrael "üzletemberei". Görögország az első európai áldozat amelyet már Brüsszelből irányítanak. Formálisan ugyan a nép választotta elnökét 2012-ben, ő azonban azt teszi amit az IMF, EKB mond, vagyis, áron alul értékesíti országa értékeit... A következő jó vétel Ciprus lesz... közben a többi ország népe lassan - túl lassan - kezd ébredni. Az IMF és Brüsszel által generált "válság" 2014-ben olyan méreteket ölt majd amilyet rég látott a világ.... És akik okozták, azok kínálják majd a szakértői megoldást: A remek USA-EU gazdasági Uniót és egy új megmentő valutát amely mindenkinek sokba fog kerülni de semmit nem fog érni... Végül ha nem ébredünk fel, a bankok mindent visznek.

Csak erős idegzetűeknek!
http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/2386-a-zsidosag-massagot-elfogado-viselkedese-a-palesztinokkal-kapcsolatban 

Miért ment el Putyin Hannoverbe?

Botrány, felesleges tiszteletkörök, bukott TV riport. Feltevődik a kérdés, minek kellett Putyinnak elmennie erre a kiállításra, mivel nem volt az akkora jelentőségű, ahol fontos megjelennie. De valamiért mégis mennie kellett. Meg kellett mutatnia, ki az úr a háznál.
Maga a kiállítás nem volt nagy jelentőségű, a kiállított dolgokra a kutya sem figyelt. Mindazonáltal árgus szemekkel figyelte a sajtó a nyilatkozatokat. Merkel kancellár folyamatosan utalásokat tett az orosz jogrendszerre, a külföldről támogatott alapítványok elleni fellépésekre, a nyugati mértékkel mért szabadosság elleni fellépésekre. De nyíltan kimondani semmit sem mert. Valószínűleg minden mondat előtt a szinte teljesen kiürült gáztározóikra kellett gondolnia, mielőtt valami bolondságot művelne. Putyin pedig rendre hárított. Nem ment át támadásba, pedig lett volna elegendő muníciója hozzá, de nem tette. Egyszerűen hagyta, hogy lássa a világ, a nyugatiak már saját térfelükön sem olyan bátrak.
Aztán jött a fő attrakció, az egész utazás valódi oka. Az esti TV műsor, ahol egy helyi riporter Putyint akarta sarokba szorítani. A riportert nem véletlenül választották, ő az ügyeletes választási „kicsináló” riporter. Ám most meglehetősen emberére akadt. Putyin szorította sarokba a kérdezőt, aki végül csak hebegni habogni tudott. Példákat hozott fel az orosz jogrendszer megfelelő működésére, és párhuzamokat állított fel a nyugati társadalmak vonatkozásában. Majd jött a feketeleves. Putyin kezdte sarokba szorítani a riportert. Az orosz sajtó hasát fogja a röhögéstől, olyan szalagcímekkel, mint: „ezek után már csak két vodkát kérünk”. A riporter felkészületlen volt, éppen úgy, mint a politikai házigazdák. Amint ingoványos talajra merészkedtek, azonnal végük volt. Mindeközben Putyin kifejtette minden lépésének hátterét, elmondott mindent Ciprussal kapcsolatban, minden olyan információt közölt, amelyet a Nyugat egyébként semmilyen körülmények között nem tudott volna meg. Zseniális húzás volt mondhatnánk. Bemerészkedett az ellenség legaljasabban előkészített csapdájába is, és győzött.
Az egész most folyó átalakulásnak pedig igen nagy tétje van. Nem véletlen tette mindezt Putyin. Az egész Kelet és közép-európai térség. Ennek pedig két súlypontja van, Lengyelország és Magyarország. Lengyelország a kisebb balti államok, és az északi tengerek miatt, Magyarország pedig a déli régió, Szerbia, Bulgária, és a többi déli állam kapuja. Hogy mi történt Hannoverben, ennek a két országnak a polgárainak kellene leginkább figyelni, mert a térség sorsa most alakul. Az persze egyértelmű, hogy a két országban a jelenlegi politikai felállás repülni fog, teljesen mindegy ki kerül ki győztesen az erőpróbából. Csak számunkra nem mindegy.
Magyar vonatkozásban jobb a helyzet némileg, Orbán felmérte a hanyatlást, és elsőként menekül a süllyedő hajóról. Általában az ilyet sehol sem díjazzák, inkább jutalmazni szokták nem pozitív értelemben. Előkészíti a lehetőséget az ország számára. Lengyelország némileg elvetemültebben áll a dologhoz még.... Ott a vezetés jobban kitart gazdái mellett. E miatt ott sokkal véresebb átmenettel kell számolni, amennyiben a Nyugat köti az ebet a karóhoz. Érdekes, hogy mindkét ország sorsában sok hasonlatosságot lehet felfedezni, ez pedig fekvéséből, elhelyezkedéséből adódik. Folyamatos érdekütközés helyszíne kelet és nyugat, a keleti és a nyugati vallások között. A második világháború után némileg egyensúly alakult ki a régióban. Nem a legjobb, nem a legmegfelelőbb, de mindenképpen némi egyensúly. A '90-es évek elején ez az egyensúly teljességgel felborult, és a hatásait egyre inkább érezzük. Most, ezzel a bemutatkozással, amit Putyin művelt Hannoverben, bemutatta, hogy mások a játékszabályok, és az új világ lassan elkezdődik. Bemutatta az új orosz retorikát. Nem bekopogott, hanem berúgta az ajtót tokostul. Az összetört érvek morzsáit pedig fel lehet szedegetni a földről. Mostantól új, keleti divat van érvényben.
Kemény Gábor