A képen látható A-ábra az egészséges csont, a B-ábra a csontritkulás
okozta problémát mutatja be. A csontritkulás a csontozat olyan
betegségét jelenti, amely a csontok mésztartalmának (kalcium és foszfor)
csökkenésével jár együtt. Olyan betegség, ahol a csontállomány fokozódó
csökkenésének révén a csont szerkezetét alkotó csontgerendák vastagsága
lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő. Ezzel párhuzamosan a
csontok törékennyé válnak, súlyos esetben minimális ütés vagy sérülés is
törést okozhat.
Osteoporosis Csontritkulás csontszövet ritkulását, a csont atrophiát
(sorvadást), az elégtelen csontképződést foglalja magában. Valójában
fehérje-anyagcsere-zavar következtében kialakuló elégtelen mátrix
képződés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csontritkulás a
szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a
legjelentősebb népegészségügyi probléma.
- A csontritkulás világszerte kb. 200 millió nőt és férfit érintő
betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy egyharmadát,
míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja.
- Magyarországon a becslések szerint 800 ezer-1 millió főre becsülhető
a betegek száma (ebből 2/3-uk nő, 1/3-uk férfi). Hazánkban évente
mintegy 30-40 ezer csigolyatest-törés, 14-15 ezer csípőtáji törés, 25-28
ezer csuklótáji törést kezelnek osteoporosis következtében.
- Az ötven éves nők 40%-a, a férfiak 13%-a számolhat azzal, hogy élete
hátralevő részében valamilyen csontritkulás talaján bekövetkező
csonttörése lesz.
- A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis
Foundation, IOF) adatai szerint Európában félpercenként bekövetkezik egy
csontritkulásos eredetű törés.
- A leggyakrabban előforduló osteoporotikus törések a csigolyatest törések (az összes diagnosztizált eset 46%-át teszik ki)
- Az első csigolyatest törés után 5-12 szeresére nő az újabb
csigolyatest törések kockázata és 2-szeresére nő a csípőtáji törés
rizikója.
- Egy 60-64 éves nő várható élettartama 2 évvel rövidebb, ha már átesett csigolyatörésen.
- Noha ismerjük a csontritkulás jelentőségét, a kezelt betegek száma
mégis ennek töredékét teszi ki. A legtöbb országban a kezeltek aránya
csak az érintettek 10%-át teszi ki.
A csontok egészségének megőrzését már kisgyermekkorban el kellene kezdeni. Minderre az egyik legjobb példa egy Borsod megyei általános és középiskolások körében folytatott kérdőíves
felméréseredménye
(www.osteoporosis.hu – Tamási és munkatársai 2004.) amely során 788
diák körében elemezték az osteoporosis elsődleges rizikótényezőit.
A felmérés alapján az derült ki, hogy az általános iskolás diákok napi kalciumbevitele 611mg, a középiskolásoké pedig 741 mg.
Mindez az adott életkori szükségletnek mintegy a fele. A kutatás
alapján az általános iskolába járók 52%-a, míg a középiskolások 59%-a
fogyaszt naponta tejet, 12, illetve 20%-a joghurtot. Minden ötödik
fiatal általános iskolás diák ritkán vagy soha nem fogyaszt tejet,
iskolán kívül csak minden 3. középiskolás sportol rendszeresen. A
vizsgált csoportból minden 4. diák dohányzik és 7%-a rendszeresen
fogyaszt alkoholt. A kutatás lehangoló eredményei is azt sugallják, hogy
ma Magyarországon még elég sok hiányosság van prevenció tekintetében.
forrás: Dr. Somogyi Péter
A csontokat szerves és szervetlen anyagok alkotják. A szerves anyagok
fő tömege kollagén rost, míg a szervetlen anyagok alapvetően kalcium
sók. A fehérjetartalmú alapállományba rakódnak le a kalcium sók.
A szerves anyagoknak tulajdonítjuk a csontok rugalmasságát, míg a
szervetlen anyagoknak a csontok teherbíró képességét, szilárdságát.
Ha az alapállomány felépítése és összetétele bármilyen okból
megváltozik, akkor a mészsók kioldódnak, és a széklet, illetve vizelet
útján kiürülnek a szervezetből.
A mészszegény csont fájdalmas lehet, törésre hajlamos, az röntgen-sugarakat fokozottan átereszti.
A csontritkulás létrejöttéhez heveny formában, csonttörés útján, de
kialakulhat lassan is, hormonális zavarok (menopauza, belső elválasztású
mirigyek csökkent működése) vagy elöregedés következményeként.
Általában 50 év felett, főként nőknél.
Csontritkulásról általában
A csontritkulásról akkor beszélhetünk ha – az egészsége szervezettel
ellentétben –,a csontépítő- és lebontó folyamatok közötti összhang
felbomlik. Helyesen működő felnőtt szervezetben a csontépítő- és lebontó
folyamatok állandó egyensúlyban vannak, amelyek következtében a csontok
tömege és szerkezete változatlan marad. A csontszövet saját sejtjeit
csontépítő és csontlebontásban részt vevő óriássejtek alkotják, míg a
sejtek közötti állomány szerves és szervetlen részre tagolódik.
Csontritkulás esetén a csontszövet szerkezete kórosan megváltozik: az
egységnyi térfogatú csonttömeg csökken, miközben a szerves és
szervetlen állomány aránya megmarad. Ám a változás magával vonja a
csontok ásványianyag-tartalmának és rugalmasságának a gyengülését is.
A betegség elkerülésénél – mint általában sok más esetben – itt is a
korai felismerés és a megfelelő kezelés adhat esélyt a súlyosabb esetek
megelőzésére, vagy akár a gyógyulásra.
Sajnos, súlyos esetekben, ha a csontritkulás következtében kialakult
csonttörések (csigolyatörés, combnyaktörés), valamint a törések nyomán
kialakult egyéb elváltozásoknál maradandó mozgáskorlátozottság léphet
fel.
A betegségnek két fajtáját különíthetjük el: a más betegséggel
kapcsolatosan kialakuló csontritkulást másodlagosnak, míg az önállóan
jelentkezőt elsődlegesnek hívjuk.
Elsődleges csontritkulás
Az elsődleges csontritkulásnak újabb két csoportját
különböztethetjük: a nőknél, a változó korba jutáskor néhány év alatt
létrejövő csontvesztést – azaz postmenopauzális csontritkulást –, és az
idős korban jelentkező időskori csontritkulást.
Nemcsak az életkor alapján, hanem a csontban mikroszkóppal látható
elváltozások szerint is különbséget lehet tenni az elsődleges
csontritkulást alkotó két csoport között. Férfiaknál a csontritkulás
lényegesen ritkábban fordul elő, mint nőknél. Ennek oka az eleve nagyobb
csonttömeg, a rövidebb várható élettartam, valamint az, hogy a
férfiakat nem veszélyezteti a hirtelen csökkenő nemi hormontermelés.
Befolyásoló tényezők lehetnek:
- családon belüli előfordulások száma
- dohányzás
- kávéfogyasztás
- az alkohol
- kalcium és D-vitamin hiányos táplálkozás
- mozgásszegény életmód
- a könnyű csontozat
- más idült betegség (például krónikus sokízületi gyulladás)
- egyes gyógyszerek (például szteroidkészítmények) tartós szedése
Egyes mozgásszervi, „reumás” betegségek, főleg a sokízületi
gyulladások, belgyógyászati betegségek (máj- és vesebetegségek), a belső
elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese)
betegségei, asztma, gyulladásos bélbetegségek szintén okozhatnak
csontritkulást. Tartósan mozdulatlanságra kárhoztatott, ágyhoz kötött
betegeknél is kialakulhat.
Hogyan ismerhető fel a csontritkulás?
A kezdeti tünet – terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és
derékfájdalom – annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy gyakran oda sem
figyelünk rá. Mivel a tünetek állandó panaszokat csak a későbbi
időszakban okoz, így szinte észrevétlenül alakulhat ki a már maradandó
elváltozás.
Jellegzetes tünet a hirtelen kis erő behatására létrejövő éles
fájdalom, amely lehet az éppen létrejövő csigolyatörés vagy beroppanás,
vagy csak egészen kicsi, szemmel nem is látható csontgerendatörés
következménye is.
Az orvos a vizsgálatkor a háti domborulat növekedését, a testmagasság
jelentős csökkenését észleli. A háti görbület fokozódása az ágyéki
görbület elsimulását, a hátizomzat és a szalagok feszülését, valamint a
hasizmok megnyúlását eredményezi. A has elődomborodik, a bordák alsó
részei közelednek a csípőlapátokhoz, súlyos esetben el is érhetik
azokat, ezzel is növelve a panaszokat. A testtartás jellegzetessé válik,
sokan a nap végére egyre jobban előregörnyednek, mivel ilyenkor az
izmok már annyira elfáradnak, hogy nem képesek a gerincet egyenesen
tartani.
Diagnosztikus eljárások
A betegséget a kezdeti időszakban általában a reumatológus állapítja
meg a panaszok, a beteg vizsgálata, a hajlamosító tényezők kikérdezése
és különböző vizsgálatok alapján.
Laboratóriumi vizsgálatok
Egyrészt a szervezet kalcium-foszfor anyagcseréjére adnak
felvilágosítást, másrészt az egyéb betegségekhez társuló csontritkulás
felderítésében van szerepük.
Röntgenvizsgálatok
A röntgenfelvételeken láthatóak a csontok és bizonyos mértékig
megítélhető mésztartalmuk normális, vagy csökkent mennyisége. Azonban a
csontveszteségnek el kell érnie a 30 – 40%-ot ahhoz, hogy a röntgenen
látható legyen a különbség, ezért ez a módszer a kezdeti, még jóval
kisebb mértékű csontritkulás felderítésére nem alkalmas.
Terápia
A kezelés egyszerre több területen történik és függ a
csontritkulásban szenvedő betegek korától, aktuális állapotától.
Csonttöréssel szövődött esetekben műtét, gipszelés, fektetés,
fájdalomcsillapítás lehet az elsődleges, panaszt alig okozó esetekben az
aktív mozgásterápián van a hangsúly.
Fizioterápia
A fájdalomcsillapító, az izmok vérkeringését javító elektromos
kezelések fontos kiegészítői a gyógyszereknek. Ahogyan a fentiekből is
kitűnik, legfontosabb azonban a naponta, rendszeresen végzett speciális
gyógytorna, amely kiegészíthető víz alatti tornával és úszással is. Ez
az izomzat karbantartására, a csontok ásványianyag-tartalmának
növelésére, és a csonttörések utáni rehabilitációra is kiválóan
alkalmas.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés megtervezése alapos szakértelmet kívánó
feladat. Ezt bízza mindenkor kezelőorvosára, ne hallgasson az
ismerősökre. Igen fontos, hogy az aktív D-vitamin készítmények
kivételével – normál táplálkozás mellett is – kiegészítőként kalcium
szedése ajánlott.
Mostanában megelőzésként és kezelésként is alkalmaznak hormonokat,
főleg a nők változó kori csontritkulásában, ezt a reumatológus és a
nőgyógyász közösen állítja be és ellenőrzi.
Fájdalomcsillapítóként számos gyógyszer alkalmazható. Igen jó
hatásúak a különböző külső bedörzsölők, amelyeknek nemcsak gyógyszer-,
hanem hőhatásukat (meleg, hideg érzet) is jól ki lehet használni a
feszülő lágy-részek (izmok) bedörzsölésekor.
Mozgásterápia
Csontsűrűség méréssel igazolták, hogy a rendszeresen végzett
izomerősítő torna fokozza a csontok ásványianyag-tartalmát. További
jótékony hatása, hogy a gerinc alaki változásait megakadályozza, illetve
a már kialakult elváltozásokon is sokat javít. A rendszeresen erősített
hát- és hasizom javítja tartását, csökkenti a feszülésből származó
fájdalmat, és védi a csigolyákat a különböző külső erőkkel szemben. Az
egészséges izomzat kifejlesztésére és fenntartására rendszeres mozgás
szükséges.
Segédeszközök
Főleg az idősebb emberek mozgásának biztonságosabbá tétele céljából
ajánlatos a bot, esetleg a járókeret használata. Szintén nekik ajánlott a
különböző hosszúságú gerincfűzők alkalmazását. A fűzők nagyobb
megterhelés esetén stabilizálják, megtartják a gerincet, javítják a
testtartást, átmenetileg pótolják a hiányzó, vagy legyengült izomzatot.
Hogyan előzhető meg a csontritkulás?
A megelőzés alapja a nagyobb csonttömeg elérése. Ezt viszont már
gyermekkorban kell elkezdeni a tudatos, egészséges életmóddal együtt. Ha
már saját magunk nem is tudunk mindig sokat tenni, de gyermekeink és
unokáink egészséges nevelésével elérhető, hogy a később esetleg
csontritkulásban szenvedők köre számottevően csökkenjen. Ebben főleg a
rizikótényezők elkerülésének és az egészséges életmódnak van jelentős
szerepe.
Kalcium fontossága
Megfelelő mennyiségű, táplálékkal felvett kalcium nemcsak meg tudja
előzni számos betegség kialakulását, hanem részt vehet a sejt
tápanyagellátásában, erőben gazdag, jó egészséget is biztosít.
A kalcium hiányának a tünetei lehetnek
- fokozott görcskészség
- a körmök növekedésének zavara
- hirtelen hajhullás
- fokozott allergiahajlam
- csonttömeg vesztés vagy csontritkulás
Természetes kalcium forrás:

Szezámmag – kalciumtartalma: 975 mg/100 g
A szezámmag rejtett vitamin- és ásványianyag-forrás. Gazdag kalciumban, fehérjében, vasban és foszforban, A-vitaminban.
Egy evőkanál szezámmag egy pohár tej kalciumértékének felel meg.
Tipp: szezámsó házilag
Egy száraz serpenyőben pirítsd meg a szezámmagot, amíg pattogni nem
kezd. Tedd félre. Ugyancsak száraz serpenyőben piríts tengeri sót,
addig, amíg kifehéredik. Tedd mind a kettőt egy mozsártörőbe, körkörös
mozdulatokkal zúzd porrá.
Szórj meg vele salátát, főtt gabonát, de keverheted reggeli kásába, müzlibe, sőt még főzelékbe is.
Mák – kalciumtartalma: 968 mg/100 g
Lám, mindjárt értelmet nyer a mákos tészta és a mákos pite
fogyasztása. Az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. De óvakodni kell
attól, hogy fogyasztásával túlzásba essünk, ugyanis mintegy huszonötféle
nagy hatású alkaloidot (például morfint, narkotint, kodeint) tartalmaz,
amelyek fontos gyógyszerek alapanyagai. A mák olajának magas
foszfortartalma nagyon jól segíti a kalcium hatékony felszívódását és a
csontokba való beépüléséét. A csontritkulás megelőzéséért fogyassz
hetente 3-szor mákos ételt vagy naponta egy mokkáskanálnyi,
gyógynövényboltokban kapható mákolajat.
Tipp: Reggeli zabkásádba szórj bele egy-két evőkanál darált mákot,
ezzel nemcsak ízletes ételt nyersz, de megnöveled az étel
kalciumtartalmát is. Különösen, ha abba még néhány szem aszalt
gyümölcsöt és egy egész banánt is morzsolsz!
Mandula – 248 mg/100g
A mandula kalcium-foszfát-tartalma jótékony hatással van az
emésztésre, a csontok fejlődésére. Kalciumtartalmánál fogva a mandula
rendkívül jó csonterősítő, mert nagy mennyiségben fordul elő benne a
magnézium és a foszfor is, ez három elem együtt erős csontot biztosít.
Ezek az ásványi anyagok jótékonyan befolyásolják a szív működését,
megerősítik a véredények falait.
Tipp: Legyen nálad mindig egy zacskó mandula. Pár szem belőle kiváló
rágcsa a főétkezések közötti nassoláshoz, ráadásul összetevőinek
köszönhetően csökkenti a stressz hatását, nyugtatja az idegeket, és
hasznos kalciumot juttat a szervezetedbe.

Petrezselyem – 245 mg/100 g
A petrezselyem a magyar konyha hagyományosan használt zöldségei közé
tartozik, mégsem fogyasztunk belőle eleget. Jelentős kalciumtartalma
mellett veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák is
készíthetők belőle, és nagyon jól fokozza az emésztőrendszer működését
Tipp: Készíts petrezselyemszószt. Nagyon jól kiegészíti a sült vagy grillezett húsokat, halakat.
Egy evőkanálnyi margarinon piríts sárgásbarnára másfél evőkanál
lisztet. Tegyél bele két-három csokor finomra vágott petrezselymet.
Öntsd fel egy bögre zöldséglével, és forrald össze. Fűszerezd sóval,
borssal, tálaláskor keverj hozzá egy-két kanál tejfölt is.
Amaránt – 162 mg/100 g
Az amaránt idehaza még kevéssé ismert növény, az Azték és Inka
Birodalom területéről származik. Amerika felfedezése előtt az ott élő
népek alapvető táplálékforrása volt a kukoricával és a babbal együtt. Az
amaránt magja rost-, kalcium-, magnézium-, vas-, valamint vitamin- és
fehérjetartalom tekintetében túlszárnyalja a hagyományos gabonaféléket.
Tipp: Az amaránt magja nagyon jó levesbetétnek, tészta helyett. Szórd
meg vele az elkészült levesed, rövid ideig hagyd pihenni, hogy
megpuhuljon. Dúsíthatod vele a rizottó vagy a kása típusú ételeket, és
keverheted müzlibe is.
http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/tudomany/egeszseg/1835-csontritkulas