Csontritkulás

A képen látható A-ábra az egészséges csont, a B-ábra a csontritkulás okozta problémát mutatja be. A csontritkulás a csontozat olyan betegségét jelenti, amely a csontok mésztartalmának (kalcium és foszfor) csökkenésével jár együtt. Olyan betegség, ahol a csontállomány fokozódó csökkenésének révén a csont szerkezetét alkotó csontgerendák vastagsága lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő. Ezzel párhuzamosan a csontok törékennyé válnak, súlyos esetben minimális ütés vagy sérülés is törést okozhat.

Osteoporosis Csontritkulás csontszövet ritkulását, a csont atrophiát (sorvadást), az elégtelen csontképződést foglalja magában. Valójában fehérje-anyagcsere-zavar következtében kialakuló elégtelen mátrix képződés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csontritkulás a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma.

• A csontritkulás világszerte kb. 200 millió nőt és férfit érintő betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja.
• Magyarországon a becslések szerint 800 ezer-1 millió főre becsülhető a betegek száma (ebből 2/3-uk nő, 1/3-uk férfi). Hazánkban évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest-törés, 14-15 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törést kezelnek osteoporosis következtében.
• Az ötven éves nők 40%-a, a férfiak 13%-a számolhat azzal, hogy élete hátralevő részében valamilyen csontritkulás talaján bekövetkező csonttörése lesz.
• A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) adatai szerint Európában félpercenként bekövetkezik egy csontritkulásos eredetű törés.
• A leggyakrabban előforduló osteoporotikus törések a csigolyatest törések (az összes diagnosztizált eset 46%-át teszik ki)
• Az első csigolyatest törés után 5-12 szeresére nő az újabb csigolyatest törések kockázata és 2-szeresére nő a csípőtáji törés rizikója.
• Egy 60-64 éves nő várható élettartama 2 évvel rövidebb, ha már átesett csigolyatörésen.
• Noha ismerjük a csontritkulás jelentőségét, a kezelt betegek száma mégis ennek töredékét teszi ki. A legtöbb országban a kezeltek aránya csak az érintettek 10%-át teszi ki.

A csontok egészségének megőrzését már kisgyermekkorban el kellene kezdeni. Minderre az egyik legjobb példa egy Borsod megyei általános és középiskolások körében folytatott kérdőíves felméréseredménye (www.osteoporosis.hu – Tamási és munkatársai 2004.) amely során 788 diák körében elemezték az osteoporosis elsődleges rizikótényezőit.

A felmérés alapján az derült ki, hogy az általános iskolás diákok napi kalciumbevitele 611mg, a középiskolásoké pedig 741 mg.

Mindez az adott életkori szükségletnek mintegy a fele. A kutatás alapján az általános iskolába járók 52%-a, míg a középiskolások 59%-a fogyaszt naponta tejet, 12, illetve 20%-a joghurtot. Minden ötödik fiatal általános iskolás diák ritkán vagy soha nem fogyaszt tejet, iskolán kívül csak minden 3. középiskolás sportol rendszeresen. A vizsgált csoportból minden 4. diák dohányzik és 7%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt. A kutatás lehangoló eredményei is azt sugallják, hogy ma Magyarországon még elég sok hiányosság van prevenció tekintetében.

forrás: Dr. Somogyi Péter

A csontokat szerves és szervetlen anyagok alkotják. A szerves anyagok fő tömege kollagén rost, míg a szervetlen anyagok alapvetően kalcium sók. A fehérjetartalmú alapállományba rakódnak le a kalcium sók.

A szerves anyagoknak tulajdonítjuk a csontok rugalmasságát, míg a szervetlen anyagoknak a csontok teherbíró képességét, szilárdságát.

Ha az alapállomány felépítése és összetétele bármilyen okból megváltozik, akkor a mészsók kioldódnak, és a széklet, illetve vizelet útján kiürülnek a szervezetből.

A mészszegény csont fájdalmas lehet, törésre hajlamos, az röntgen-sugarakat fokozottan átereszti.

A csontritkulás létrejöttéhez heveny formában, csonttörés útján, de kialakulhat lassan is, hormonális zavarok (menopauza, belső elválasztású mirigyek csökkent működése) vagy elöregedés következményeként.

Általában 50 év felett, főként nőknél.

Csontritkulásról általában

A csontritkulásról akkor beszélhetünk ha – az egészsége szervezettel ellentétben –,a csontépítő- és lebontó folyamatok közötti összhang felbomlik. Helyesen működő felnőtt szervezetben a csontépítő- és lebontó folyamatok állandó egyensúlyban vannak, amelyek következtében a csontok tömege és szerkezete változatlan marad. A csontszövet saját sejtjeit csontépítő és csontlebontásban részt vevő óriássejtek alkotják, míg a sejtek közötti állomány szerves és szervetlen részre tagolódik.

Csontritkulás esetén a csontszövet szerkezete kórosan megváltozik: az egységnyi térfogatú csonttömeg csökken, miközben a szerves és szervetlen állomány aránya megmarad. Ám a változás magával vonja a csontok ásványianyag-tartalmának és rugalmasságának a gyengülését is.

A betegség elkerülésénél – mint általában sok más esetben – itt is a korai felismerés és a megfelelő kezelés adhat esélyt a súlyosabb esetek megelőzésére, vagy akár a gyógyulásra.

Sajnos, súlyos esetekben, ha a csontritkulás következtében kialakult csonttörések (csigolyatörés, combnyaktörés), valamint a törések nyomán kialakult egyéb elváltozásoknál maradandó mozgáskorlátozottság léphet fel.

A betegségnek két fajtáját különíthetjük el: a más betegséggel kapcsolatosan kialakuló csontritkulást másodlagosnak, míg az önállóan jelentkezőt elsődlegesnek hívjuk.

Elsődleges csontritkulás

Az elsődleges csontritkulásnak újabb két csoportját különböztethetjük: a nőknél, a változó korba jutáskor néhány év alatt létrejövő csontvesztést – azaz postmenopauzális csontritkulást –, és az idős korban jelentkező időskori csontritkulást.

Nemcsak az életkor alapján, hanem a csontban mikroszkóppal látható elváltozások szerint is különbséget lehet tenni az elsődleges csontritkulást alkotó két csoport között. Férfiaknál a csontritkulás lényegesen ritkábban fordul elő, mint nőknél. Ennek oka az eleve nagyobb csonttömeg, a rövidebb várható élettartam, valamint az, hogy a férfiakat nem veszélyezteti a hirtelen csökkenő nemi hormontermelés.

Befolyásoló tényezők lehetnek:

• családon belüli előfordulások száma
• dohányzás
• kávéfogyasztás
• az alkohol
• kalcium és D-vitamin hiányos táplálkozás
• mozgásszegény életmód
• a könnyű csontozat
• más idült betegség (például krónikus sokízületi gyulladás)
• egyes gyógyszerek (például szteroidkészítmények) tartós szedése

Egyes mozgásszervi, „reumás” betegségek, főleg a sokízületi gyulladások, belgyógyászati betegségek (máj- és vesebetegségek), a belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese) betegségei, asztma, gyulladásos bélbetegségek szintén okozhatnak csontritkulást. Tartósan mozdulatlanságra kárhoztatott, ágyhoz kötött betegeknél is kialakulhat.

Hogyan ismerhető fel a csontritkulás?

A kezdeti tünet – terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom – annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy gyakran oda sem figyelünk rá. Mivel a tünetek állandó panaszokat csak a későbbi időszakban okoz, így szinte észrevétlenül alakulhat ki a már maradandó elváltozás.

Jellegzetes tünet a hirtelen kis erő behatására létrejövő éles fájdalom, amely lehet az éppen létrejövő csigolyatörés vagy beroppanás, vagy csak egészen kicsi, szemmel nem is látható csontgerendatörés következménye is.

Az orvos a vizsgálatkor a háti domborulat növekedését, a testmagasság jelentős csökkenését észleli. A háti görbület fokozódása az ágyéki görbület elsimulását, a hátizomzat és a szalagok feszülését, valamint a hasizmok megnyúlását eredményezi. A has elődomborodik, a bordák alsó részei közelednek a csípőlapátokhoz, súlyos esetben el is érhetik azokat, ezzel is növelve a panaszokat. A testtartás jellegzetessé válik, sokan a nap végére egyre jobban előregörnyednek, mivel ilyenkor az izmok már annyira elfáradnak, hogy nem képesek a gerincet egyenesen tartani.

Diagnosztikus eljárások

A betegséget a kezdeti időszakban általában a reumatológus állapítja meg a panaszok, a beteg vizsgálata, a hajlamosító tényezők kikérdezése és különböző vizsgálatok alapján.

Laboratóriumi vizsgálatok

Egyrészt a szervezet kalcium-foszfor anyagcseréjére adnak felvilágosítást, másrészt az egyéb betegségekhez társuló csontritkulás felderítésében van szerepük.

Röntgenvizsgálatok

A röntgenfelvételeken láthatóak a csontok és bizonyos mértékig megítélhető mésztartalmuk normális, vagy csökkent mennyisége. Azonban a csontveszteségnek el kell érnie a 30 – 40%-ot ahhoz, hogy a röntgenen látható legyen a különbség, ezért ez a módszer a kezdeti, még jóval kisebb mértékű csontritkulás felderítésére nem alkalmas.

Terápia

A kezelés egyszerre több területen történik és függ a csontritkulásban szenvedő betegek korától, aktuális állapotától. Csonttöréssel szövődött esetekben műtét, gipszelés, fektetés, fájdalomcsillapítás lehet az elsődleges, panaszt alig okozó esetekben az aktív mozgásterápián van a hangsúly.

Fizioterápia

A fájdalomcsillapító, az izmok vérkeringését javító elektromos kezelések fontos kiegészítői a gyógyszereknek. Ahogyan a fentiekből is kitűnik, legfontosabb azonban a naponta, rendszeresen végzett speciális gyógytorna, amely kiegészíthető víz alatti tornával és úszással is. Ez az izomzat karbantartására, a csontok ásványianyag-tartalmának növelésére, és a csonttörések utáni rehabilitációra is kiválóan alkalmas.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés megtervezése alapos szakértelmet kívánó feladat. Ezt bízza mindenkor kezelőorvosára, ne hallgasson az ismerősökre. Igen fontos, hogy az aktív D-vitamin készítmények kivételével – normál táplálkozás mellett is – kiegészítőként kalcium szedése ajánlott.

Mostanában megelőzésként és kezelésként is alkalmaznak hormonokat, főleg a nők változó kori csontritkulásában, ezt a reumatológus és a nőgyógyász közösen állítja be és ellenőrzi.

Fájdalomcsillapítóként számos gyógyszer alkalmazható. Igen jó hatásúak a különböző külső bedörzsölők, amelyeknek nemcsak gyógyszer-, hanem hőhatásukat (meleg, hideg érzet) is jól ki lehet használni a feszülő lágy-részek (izmok) bedörzsölésekor.

Mozgásterápia

Csontsűrűség méréssel igazolták, hogy a rendszeresen végzett izomerősítő torna fokozza a csontok ásványianyag-tartalmát. További jótékony hatása, hogy a gerinc alaki változásait megakadályozza, illetve a már kialakult elváltozásokon is sokat javít. A rendszeresen erősített hát- és hasizom javítja tartását, csökkenti a feszülésből származó fájdalmat, és védi a csigolyákat a különböző külső erőkkel szemben. Az egészséges izomzat kifejlesztésére és fenntartására rendszeres mozgás szükséges.

Segédeszközök

Főleg az idősebb emberek mozgásának biztonságosabbá tétele céljából ajánlatos a bot, esetleg a járókeret használata. Szintén nekik ajánlott a különböző hosszúságú gerincfűzők alkalmazását. A fűzők nagyobb megterhelés esetén stabilizálják, megtartják a gerincet, javítják a testtartást, átmenetileg pótolják a hiányzó, vagy legyengült izomzatot.

Hogyan előzhető meg a csontritkulás?

A megelőzés alapja a nagyobb csonttömeg elérése. Ezt viszont már gyermekkorban kell elkezdeni a tudatos, egészséges életmóddal együtt. Ha már saját magunk nem is tudunk mindig sokat tenni, de gyermekeink és unokáink egészséges nevelésével elérhető, hogy a később esetleg csontritkulásban szenvedők köre számottevően csökkenjen. Ebben főleg a rizikótényezők elkerülésének és az egészséges életmódnak van jelentős szerepe.

Kalcium fontossága

Megfelelő mennyiségű, táplálékkal felvett kalcium nemcsak meg tudja előzni számos betegség kialakulását, hanem részt vehet a sejt tápanyagellátásában, erőben gazdag, jó egészséget is biztosít.

A kalcium hiányának a tünetei lehetnek

• fokozott görcskészség
• a körmök növekedésének zavara
• hirtelen hajhullás
• fokozott allergiahajlam
• csonttömeg vesztés vagy csontritkulás

Természetes kalcium forrás:

Szezámmag – kalciumtartalma: 975 mg/100 g

A szezámmag rejtett vitamin- és ásványianyag-forrás. Gazdag kalciumban, fehérjében, vasban és foszforban, A-vitaminban.

Egy evőkanál szezámmag egy pohár tej kalciumértékének felel meg.

Tipp: szezámsó házilag

Egy száraz serpenyőben pirítsd meg a szezámmagot, amíg pattogni nem kezd. Tedd félre. Ugyancsak száraz serpenyőben piríts tengeri sót, addig, amíg kifehéredik. Tedd mind a kettőt egy mozsártörőbe, körkörös mozdulatokkal zúzd porrá.

Szórj meg vele salátát, főtt gabonát, de keverheted reggeli kásába, müzlibe, sőt még főzelékbe is.

Mák – kalciumtartalma: 968 mg/100 g

Lám, mindjárt értelmet nyer a mákos tészta és a mákos pite fogyasztása. Az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. De óvakodni kell attól, hogy fogyasztásával túlzásba essünk, ugyanis mintegy huszonötféle nagy hatású alkaloidot (például morfint, narkotint, kodeint) tartalmaz, amelyek fontos gyógyszerek alapanyagai. A mák olajának magas foszfortartalma nagyon jól segíti a kalcium hatékony felszívódását és a csontokba való beépüléséét. A csontritkulás megelőzéséért fogyassz hetente 3-szor mákos ételt vagy naponta egy mokkáskanálnyi, gyógynövényboltokban kapható mákolajat.

Tipp: Reggeli zabkásádba szórj bele egy-két evőkanál darált mákot, ezzel nemcsak ízletes ételt nyersz, de megnöveled az étel kalciumtartalmát is. Különösen, ha abba még néhány szem aszalt gyümölcsöt és egy egész banánt is morzsolsz!

Mandula – 248 mg/100g

A mandula kalcium-foszfát-tartalma jótékony hatással van az emésztésre, a csontok fejlődésére. Kalciumtartalmánál fogva a mandula rendkívül jó csonterősítő, mert nagy mennyiségben fordul elő benne a magnézium és a foszfor is, ez három elem együtt erős csontot biztosít. Ezek az ásványi anyagok jótékonyan befolyásolják a szív működését, megerősítik a véredények falait.

Tipp: Legyen nálad mindig egy zacskó mandula. Pár szem belőle kiváló rágcsa a főétkezések közötti nassoláshoz, ráadásul összetevőinek köszönhetően csökkenti a stressz hatását, nyugtatja az idegeket, és hasznos kalciumot juttat a szervezetedbe.

Petrezselyem – 245 mg/100 g

A petrezselyem a magyar konyha hagyományosan használt zöldségei közé tartozik, mégsem fogyasztunk belőle eleget. Jelentős kalciumtartalma mellett veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák is készíthetők belőle, és nagyon jól fokozza az emésztőrendszer működését

Tipp: Készíts petrezselyemszószt. Nagyon jól kiegészíti a sült vagy grillezett húsokat, halakat.

Egy evőkanálnyi margarinon piríts sárgásbarnára másfél evőkanál lisztet. Tegyél bele két-három csokor finomra vágott petrezselymet. Öntsd fel egy bögre zöldséglével, és forrald össze. Fűszerezd sóval, borssal, tálaláskor keverj hozzá egy-két kanál tejfölt is.

Amaránt – 162 mg/100 g

Az amaránt idehaza még kevéssé ismert növény, az Azték és Inka Birodalom területéről származik. Amerika felfedezése előtt az ott élő népek alapvető táplálékforrása volt a kukoricával és a babbal együtt. Az amaránt magja rost-, kalcium-, magnézium-, vas-, valamint vitamin- és fehérjetartalom tekintetében túlszárnyalja a hagyományos gabonaféléket.

Tipp: Az amaránt magja nagyon jó levesbetétnek, tészta helyett. Szórd meg vele az elkészült levesed, rövid ideig hagyd pihenni, hogy megpuhuljon. Dúsíthatod vele a rizottó vagy a kása típusú ételeket, és keverheted müzlibe is.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/tudomany/egeszseg/1835-csontritkulas