Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2008. október 22., szerda
Nagy Britanniában csökken a szegények és gazdagok közötti különbség
The Guardian
2000 és 2005 között jelentősen csökkent a leggazdagabb és a
legszegényebb 10 százalék közötti különbség, de a fejlett országok
közül még így is Nagy-Britanniában az egyik legnagyobb a társadalmi
szakadék - ismerteteti a liberális lap az Európai Gazdaság
Együttműködési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentését.
Nagy-Britanniában a gazdagok és a szegények közötti különbségek a
hetvenes évek óta szinte folyamatosan nőttek. 2000-ben azonban mintha
megfordulni látszana a trend - idézi a lap Mark Pearsont, az OECD
társadalompolitikai ügyekért felelős osztályának igazgatóját. A
vizsgált öt évben a legmagasabb keresetűek jövedelme 1,5 százalékkal
nőtt, míg a legalacsonyabb bérek 2,4 százalékkal emelkedtek. A
legrosszabb és a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok között
azonban még így is 20 százalékkal nagyobbak a különbségek, mint
1985-ben voltak.
A folyamatok hátterében a munkanélküliség csökkenése és az
alacsonyabb jövedelműeknek kedvező adórendszer, illetve a minimálbér
emelése áll.
James Purnell szociális és munkaügyi miniszter szerint a számok azt
bizonyítják, hogy a kormány a jó úton jár a szegénység felszámolásában.
Az ellenzéki liberális demokraták szerint azonban nincs ok az
elégedettségre: ma még mindig nagyobbak a társadalmi különbségek, mint
amikor tíz éve a Munkáspárt került kormányra.
A The Guardian által megkérdezett elemzők szerint a
pénzügyi válság után sokan elvárják majd, hogy a kormány ne csak a
bajba jutott bankokat, hanem a munkanélkülieket is jobban támogassa.
http://www.guardian.co.uk/
Egészségre káros pénzügyi válság
The New York Times
Az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a gyógyszerfogyasztás, a pénzügyi válság miatt újabban azonban sokan nem tudják kiváltani a receptet - írja a New York-i napilap. Az élelmiszer-áremelkedés a magas energiaárak és a lakáshitelek törlesztőrészeletének növekedése miatt egyre többen kell lemondjanak a gyógyszerekről.
A napilap által megkérdezett orvosok mindegyik arról számolt be,
hogy több betegük jelezte, hogy abbahagyja bizonyos készítmények
szedését. A Pfizer gyógyszergyártó vállalat kedden közzétett jelentése
is a fogyasztás viaszeséséről tanúskodik: 2008 harmadik negyedévében 13
százalékkal kevesebb gyógyszert adtak el, mint korábban. Statisztikák
szerint a 2007-et megelőző tíz évben 72 százalékkal több gyógyszert
írtak fel az orvosok, 2008-ban viszont 1 százalékkal kevesebbet, mint
az előző évben.
A The New York Times arra figyelmeztet, hogy ha az emberek
spórolnak a patikában, akkor nőhetnek az állami egészségügyi kiadások.
Egy háziorvos arról számolt be, hogy az egyik cukorbeteg páciensét
azért kellett kórházba szállítani, mert nem volt pénze inzulinra.
Többen pedig jelezték, hogy betegeik a csontritkulás és a magas
koleszterinszint elleni készítményeket nem tudják megfizetni.
http://www.nytimes.com/2008/
Iparvédő intézkedések Franciaországban
Le Monde
Nicolas Sarkozy újabb intézkedéscsomagot hirdetett a gazdasági tevékenység szintentartása érdekében. A kelet-franciaországi Annecyban tett látogatása során bejelentette, hogy mostantól a jövő év végéig „teljes mértékben és véglegesen” mentesülnek az adózás alól a beruházások. Az intézkedés becsült költsége egymilliárd euró, amelyből a települések és megyék ily módon kieső bevételeit kell fedezni. A francia elnök másik fontos bejelentése szerint még idén stratégiai beruházási alapot hoznak létre a válság által sújtott kis- és középvállalatok támogatására.
Sarkozy kedden azt javasolta az EU tagállamainak, hogy létesítsenek
közös alapokat annak megakadályozására, hogy az európai vállalatokat
idegen befektetők vásárolják föl. Németországgal az élen több uniós
tagállam is ellenezte az elképzelést, amelyet a francia elnök most a
saját hazájában váltott valóra – írja a párizsi lap. A beruházási alap
visszatérítendő előleg formájában áll azoknak a vállalatoknak a
rendelkezésére, amelyek esetében fennáll a külföldi tulajdonba kerülés
lehetősége.
Egy további elnöki bejelentés szerint a következő három év folyamán az
állam 175 milliárd eurónyi közvetlen beruházással kívánja serkenteni a
francia gazdaságot, mégpedig költségvetési hitelek formájában. A
pénzből a felsőoktatás, a kutatás, a környezetvédelem támogatása
mellett a „digitális gazdaságot kívánják erőteljesen fejleszteni”,
amely a „jövőbeli növekedés motorja lesz”.
A francia gazdaság támogatását célzó intézkedések kapcsán Fraçois
Fillon kormányfő beismerte, hogy a költségvetési hiány kissé növekedni
fog, ugyanakkor jelezte: kézben kívánja tartanai a kiadásokat. Francia
parlamenti képviselők szerint a jövő évi költségvetés vitája egy máris
elavult tervezetről folyik. Fillon arról is beszélt, hogy az állam a
vállalatokon kívül a legszegényebbek vásárlóerejének fenntartását is
segíteni tervezi.
http://www.lemonde.fr/cgi-bin/
Balti bankok – sok múlik Svédországon
Äripaev
A vezető észt gazdasági napilap, az Äripaev,
igyekezett kideríteni, mi az Észt Nemzeti Bank stratégiája a válság
kezelésére. Az ország bankrendszere döntően skandináv, elsősorban svéd
kézbe összpontosul, amit csak megerősített a Hansapank nevű pénzintézet
szinte észrevétlen svéd megvétele is. Ennélfogva az észtországi –
miként a többi balti államban tevékenykedő nagy – bankok túlélési
esélyei is döntően a skandináv bankrendszer stabilitásától,
válságkezelési programjaitól függenek. A cikk szerzője szerint a
globális pénzpiaci ügyletek miatt mindenképpen eléri a Baltikumot is.
A Nemzeti Bank képviselője azonban sokkal bizakodóbb képet vázol föl az
ország válságkezelési esélyeiről, a viszonylagos pénzügyi
stabilitásról. Állítja ezt annak ellenére, hogy a Fitch Ratings, a
világ egyik vezető független gazdasági elemző cége, hitelképesség és
kockázat szempontjából leminősítette, és a „veszélyeztetett” államok
listájára helyezte a balti államokat – mint tudjuk, Magyarországgal
egyetemben.
Az Észt Nemzeti Bank szerint az itt tevékenykedő bankok helyzete
viszonylag stabil, saját tőkéjük erőteljes és továbbra is nyereségesek.
A fizetőképességüket jellemző tőkefedezeti mutató eléri a 18
százalékot, ami kétszerese az Európai Unió országaiban regisztrált
átlagnak. Az észt pénzintézetekre kötelező tartalékszint a bankok
összes kötelezettségének 15 százaléka, és ez szintén a viszonylagos
erős pénzügyi helyzetet mutatja. A likviditási tartalék szintjének
emelése még 2006-ban megtörtént, vagyis az Nemzeti Bank még egy
felívelő időszakban tette meg előzetes lépéseit egy esetleges pénzügyi
összeomlás következményeinek kezelésére.
A napilap szerint a bankok tőke és likviditási tartaléka elegendő
ahhoz, hogy megbirkózzanak a válsággal, a betétekkel kapcsolatban sincs
ok aggodalomra, a nemzetközi és észtországi normákat figyelembe vevő
garancia védi a betéteseket. A financiális válság viszonylag békés
túlélésének reményét erősíti az a szoros, feszültségmentes
együttműködés is, amely egyrészt a Nemzeti Bank, a kormány és a
pénzügyi felügyelet, másrészt a balti államok pénzintézetei között már
korábban kialakult.
http://www.ap3.ee/Default2.
A krízis elérte a Perzsa-öblöt
Kommerszant
Az OPEC-országok rendkívüli bécsi tanácskozásán úgy döntöttek: napi 1,5
millió hordóval csökkentik a földgázkitermelést. A piac, mely a
kitermelés sokkal nagyobb mértékére számított, ahelyett, hogy megfelelt
volna az olajtermelők várakozásának és emelte volna az olajárakat, épp
ellenkezőleg, az árak további csökkenésével válaszolt. Oroszország
számára fájdalmas valóság, hogy az urali olajért már alig adtak 58
dollárnál többet. A világkrízis – írja a moszkvai napilap – már a
Perzsa-öböl államainak kapuin is kopogtat. Kuvaitnak és Szaúd-Arábiának
nem csak az olaj árával kell törődnie, de bankrendszerük stabilitásával
is.
Az olaj piaci mennyiségének csökkentésére legutóbb 2006 decemberében
került sor, amikor napi félmillió hordóval fogták vissza kitermelést.
Az előállt hiány – és főként a bizonytalan világpolitikai helyzet – az
árakat idén júniusban soha addig nem látott magasságokba emelte; akkor
egy hordó nyersolajért 140 dollárt adtak.
Most, hogy ugyanaz a mennyiség kevesebb, mint a júniusi ár felébe
kerül, érthető, hogy az olajkitermelők a klasszikus megoldásokhoz
nyúlnak. Kérdés, hogy ezzel elérik-e azt, amit szeretnének, vagyis
bevételeik növekedését. Mihail Krutkin a Rus-Energy részéről a Kommerszantnak
erről szkeptikusan nyilatkozott: a döntés aligha emeli meg jelentősen
az árakat, hisz óriási tartalékok vannak szerte a világon a már
kitermelt olajból, így nem a hiányzó mennyiség szabja meg az árakat,
hanem az, hogy a termelés lecsökkent és valójában nincs szükség annyi
olajra, mint korábban – mondta.
Nyugaton másként látják a kérdést, számolva azzal, hogy az ipari
termelékenység visszaesésének dacára, a tél közeledtével óhatatlanul
megugrik az olajkereslet. A német gazdasági és technológiai miniszter,
Michael Glos kifejezetten intette az érintetteket: „Az olajkitermelők
felelősségére apellálok – nyilatkozta –, ne tetézzék a világgazdaság
jelenlegi bajait egy árfelhajtó politikával.”
A lap információi szerint az olajtermelő államok kiegyeznének azzal, ha
az olaj hordónkénti árát be lehetne „állítani” egy stabil 70-80
dollárra hordónként. „Ezt egy fair árnak tekintenénk” – jelentették ki
az OPEC illetékesei Bécsben.
http://www.kommersant.ru/doc.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)