2012. április 18., szerda

Az EU nyomására privatizálják a görög áramtermelést

Az Európai Unió a görög gazdaság tönkretételével hozzálátott a maradék állami vagyon felszámolásához. A mára már létfontosságúvá váló hitelek mellé azt a feltételt szabták, hogy el kell adni a maradék állami tulajdonokat, különösen az olyan stratégiai ágazatok terén, mint az energetika.
Görögország legnagyobb elektromosság-termelő vállalata bejelentette, még ebben az évben eladja saját létesítményeit, hogy ezzel hozzásegítse az országot az új hitelcsomag mellé szabott feltételek teljesüléséhez. A privatizációs folyamatot gyorsított eljárásban végzik, így az 2013 végére utóellenőrzésével együtt lezárulhat. Arthourosz Zervos, a DEI vezérigazgatója mindezt a Dániában tartott nemzetközi szélenergia-konferencián jelentette be. Zervos azt mondta, a cég négy erőművet fog eladni, de az értékesítéstől a jelenlegi áraknál fél milliárd euróval több bevételt várnak.
A Görögország számára megszabott feltételek alapján az állam csak az erőművek eladását követően csökkentheti részesedését, viszont azt 51-ről 34%-ra kell csökkentenie. Zervos elmondása szerint a vállalat már nem akar részvényeket kiadni.
Hogy milyen kényszert alkalmaztak a háttérben, azt nem tudni, de az egyértelmű, hogy a vállalat a múlt év végén pénzügyi manipulációk áldozatává vált. Akik most hitelt adnak a görög kormánynak, tettek róla, hogy a cég veszteséges legyen, a részvények értéke zuhanjon, és a saját embereiket, illetve a beszabályozott államon kívül minden befektetőt elzavarjanak a vállalat környékéről. A DEI 2011 utolsó negyedévében 240 millió euró veszteséget könyvelt el, részvényeinek értéke pedig 20%-ot zuhant.
Zervos szerint most azokat az erőműveket adják el, amiket lignittel üzemeltetnek (a görög áramtermelés közel felét lignitből fedezik), és a cég az erőművekkel együtt nem adja fel piaci részesedését az áramtermelésből. Az Európai Bizottság nyomására a görög kormánynak csökkentenie kell részesedését és minimalizálni kell a lignit felhasználását a DEI létesítményeiben. Zervos elmondása szerint tárgyalások kezdődtek a hidroelektromos energiára való áttérésről, de döntést még nem hoztak az ügyben. Feltehetőleg ezt is jókora hitelekkel akarják megvalósítani, mivel a hiteladók sikeresen felszámolták a cég tartalékait.
A görögök pedig jobb ha felkészülnek rá, hogy a privatizációt követően minden villanyszámlánál egyre mélyebbre kell majd a pénztárcájukba nyúlniuk...
Molnár István

Kiszivárgott a Barosso-diktátum - A görög pártok máris mentik ami menthető

 

Görögország öt legnagyobb pártja újabb 10 millió eurót fog kapni a választások előtti "megmérettetésekre", ezzel már 47 millió euróra emelkedett az összeg, amit ebben a hónapban (!) elosztottak egymás közt.
Szerda éjjel ugyanis összeült egy bizottság, amelyben minden politikai pártnak küldötte jelen volt, és miután kijelentették, hogy ez a gyűlés ötpárti volta miatt a nemzet egészét képviseli, kiosztottak a saját pártjaik közt újabb 10 millió eurót.
Mindezt az után, hogy március közepén szintén összeültek, és szétosztottak egymás közt 7,78 milliót "kutatási és oktatási célokra", majd pár nappal később újabb 28,9 millió eurót, azt már csak úgy cím nélkül.
Nem kérdés, hogy a gyors pénzosztás összefüggésben van a tegnap előtt kiszivárgott Barosso-jelentéssel, ami többek között újabb kiadáscsökkentéseket tartalmaz, beleértve a pártok támogatását is. Mivel a dokumentum már az előtt a nyilvánosság elé került, hogy Barosso az Európai Bizottság elé terjesztette volna, a görög politikusok gyorsan meglépték az összes, jelenleg pártok által lehívható támogatás kiosztását.
Mivel a dokumentum egy sor diktátumot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a görög kormánynak a választásokat követően milyen lépéseket és milyen határidővel kell megtennie, ezért a görög politikusok felkészülhetnek a legrosszabbra. Ugyanis a Barosso-jelentés nemcsak a teljes állami vagyon kiárusítását (határidőre) írja elő, hanem azt is kijelenti, hogy minden görög lakosnak 33600 euró adóssága van, ezért bármilyen, a görög lakosok által megválasztott képviselőnek az az elsődleges feladata, hogy ezt az adósságot törlessze az unió felé.
A kiszivárgott jelentés abból a szempontból is diktátum, hogy meghatározza a kapott kölcsön teljes összegének felhasználását - ugyanis amit Görögországnak fizetnek, azt nem a görög gazdaság beindítására fizetik, hanem Barosso diktátuma szerint az összeg nagy részét 2012 szeptemberéig a bankok feltőkésítésére kell felhasználni.
Ezt a tőkét a bankoknak pedig hitelezésre kell fordítani. A diktátum leírja azt a műveletet, amivel a görög állam a lakosságot rákényszerítheti az államadósság törlesztésére. Barosso szerint ennek úgy kell zajlania, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy az átlag állampolgár a lehető legegyszerűbb módon és kezdőtőke nélkül tudjon önfoglalkoztató vállalkozást alapítani, és ehhez a bankok a felvett kölcsönből hitelezzenek az állampolgároknak. Ez úgy teszi lehetővé az államadósság törlesztéséhez szükséges összeg learatását, hogy az újonnan alapított vállalkozásokra jövőre már jóval nagyobb adóterheket vetnek ki, és a törlesztő részletek is növekedni fognak. (feltehetőleg erről majd az EB piaci manipulációval gondoskodik).
A vállalkozás-alapítás megkönnyítését Barosso szerint különösen a fiatalok körében kell propagálni.
A diktátum kimondja, hogy Görögországnak privatizálnia kell az ország valamennyi légitársaságát, a városi tömegközlekedést több vállalatra kell felosztania majd azt is privatizálnia kell, valamint magántulajdonba kell adnia az energiaszektorban érvényesülő állami monopóliumokat is.
A Barosso-diktátum politikai vonatkozásokat is tartalmazott, többek között az elnök jogkörének kiszélesítését, és a pártok támogatásainak csökkentését. Az elnök jogkörének kiszélesítése amiatt szükséges, hogy amit a gazdasági téren vétójoggal operáló EU költségvetési biztos nem tehet meg, azt az EKB embere az elnöki pozícióból megtehesse. Diktatúra lesz ez a javából, és a pártok azonnal értették az üzenetet, és mielőtt a törvényt meg kell hozniuk, szétlopják ami még lopható. A fent említett támogatás-kiosztások csak a kezdet.
Fenyvesi Áron

Az izraeli televízió az Irán elleni támadás lehetőségeit taglalja

Izrael hevesen reagált az isztambuli fejleményekre, amelyek szerint Irán és a nyugat folytatják az Irán nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalásokat.
Az izraeli Channel 10 vasárnap „részletes összeállítást sugárzott arról, hogyan is támadná meg Izrael Irán nukleáris létesítményeit, amennyiben a diplomáciai eszközök és a szankciók nem járnak sikerrel és Izrael a katonai akció elindítása mellett dönt,” írja a Times of Israel.
Alon Ben-David, a Channel 10 riportere szerint a támadásra csak a májusban folytatódó P5+1 tárgyalások befejezését követően kerülhet sor. „A nyár nemcsak forró, de feszült is lesz,” mondta, hozzátéve, hogy „évek előkészületei válhatnak valósággá,” és „az igazság pillanata közeleg.”
Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy a P5+1 tárgyalások egy „potyalehetőséget” adtak Iránnak. Azt követelte, hogy Irán azonnal függessze fel az urándúsításra irányuló tevékenységeit és helyezze üzemen kívül a Qom város közelében fekvő nukleáris létesítményt. „Nem hagyhatjuk, hogy a terrorizmus legfőbb gyakorlójának a világon lehetősége legyen atombombát előállítani,” nyilatkozta Netanjahu, Joe Lieberman, amerikai szenátorral folytatott megbeszélése előtt.
Lieberman az Irán elleni kemény fellépés régi támogatója. Februárban csatlakozott a két amerikai párt képviselőinek koalíciójához, akik ígéretet tettek, hogy támogatni fogják az Irán elleni támadást, amint az ország képessé válik nukleáris fegyver előállítására. Irán jelenleg 20%-os tisztaságú urániumdúsításra képes. Egy atomfegyver előállításához legalább 90%-os tisztaságú urániumra van szükség.
Szombaton, a török fővárosban Irán asztalhoz ült az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország képviselőivel. Az egyik EU képviselő szerint a diplomaták „azt remélik, a további tárgyalások konkrét lépésekkel megvalósított, átfogó megoldáshoz vezethetnek, ami helyreállíthatja a nemzetközi bizalmat aziránt, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.”
„A mai tárgyalás pozitív hangulatban folyt és azzal bíztat, hogy megvalósulhat a második kör. Továbbra is hangsúlyozzuk a konkrét előrelépés sürgősségét, hiszen a diplomáciai megoldás lehetősége hamarosan bezárul,” nyilatkozta egy vezető beosztású amerikai kormánytisztviselő.
A tárgyalás során Saeed Jalili, az iráni tárgyalóbizottság vezetője elmondta, hogy országa nem fogadhatja el a 20%-os tisztaságú uránium előállításán dolgozó létesítmények bezárására irányuló követeléseket. Ennek ellenére a tárgyalást vezető diplomaták szerint a tárgyalások komoly előrelépést jelentenek a több hónapos patthelyzet után.
Irán kijelentette, hogy az Atomsorompó Egyezmény értelmében joga van az uránium békés célú dúsítására, és hangsúlyozta, hogy „folyamatosan eleget tesz az egyezményben előírt követelményeknek és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség előírásainak.”
Az Egyesült Államok ezzel szemben úgy gondolja, hogy Irán megsértette az Atomsorompó Egyezmény biztonsági követelményeit, azt hozva fel indokul, hogy Irán atomfegyver előállítása céljából végzi az urándúsítást, így ezzel megsérti az egyezményben vállalt kötelezettségeit.
2007-ben az amerikai titkosszolgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy Irán 2003-ben felhagyott atomfegyver előállítására irányuló programjával. A Bush-kormány idején kiadott National Intelligence Estimate azt írta, hogy a 16 amerikai kémügynökségnek „nincs tudomása arról, hogy Irán atomfegyvert szándékozna előállítani.”

Forrás: Inforwars.com

Izrael a katasztrófa küszöbén

 A Moszad korábbi főnöke Meir Dagan, úgy nyilatkozott, hogy Izrael a „katasztrófa” küszöbén áll, az előrejelzések szerint a tel aviv-i rezsim nagyon rossz jövő elé néz.

„Nem állítanám, hogy a katasztrófa szélén állunk, mert ez kissé túlzó lenne, de a prognózis azt mutatja, hogy nagyon rossz jövő előtt állunk.” – helyesbített később Dagan egy interjúban a Jeruzsalem Post-nak.
A Moszad egykori főnöke is bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és rendszerét, azt állítva, hogy az izraeli rendszer mostanra elérte azt a pontot, ahol a rezsim „működés képtelen” Izraelben.
Dagan megalakított egy szervezetet, amely támogatja az izraeli rendszer megváltoztatását.
A tel-avivi rezsim által ellentmondásos karakternek mondott egykori Moszad főnök, azt írta, hogy az Irán elleni támadást a „leghülyébb ötletnek” tartja.
Meir Huberman (később Dagan) 1945. január 30-án a Szovjetunióban született egy novoszibirszki vonaton. 1950-ben Meir és családja kivándorolt Izraelbe, egy Tel-Aviv melletti városban telepedtek le. Dagan egy amatőr festő volt és vegetáriánus, a tel aviv-i egyetemen tanult festészetet és szobrászatot. 1963-ban Dagan belépett az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kötelékébe és ezzel kezdetét vette egy hosszú és rendkívül sikeres katonai karrier. Libanoni ténykedése alatt pedig szoros barátságot kötött a későbbi miniszterelnök Ariel Sharonnal is. Az izraeli média szerint Sharon a következőképpen ajánlotta fel Dagannak a posztot: „Izraelnek most egy olyan kémhálózatra van szüksége, amely késsel a fogai között kész szembenézni az ellenséggel.”
Ariel Sharon miniszterelnök 2002-ben Meir Dagant nevezte ki, aki Ephrám Halevyt váltotta a Moszad igazgatói székében. Azóta – az izraeli politikai életben szokatlan módon – már kétszer is meghosszabbították megbízatását, Ehud Olmert ismét meghosszabbította megbízását 2007. februárjában és 2008. júniusában. Majd ezt követően 2009-ben Benjamin Netanjahu is megerősítette posztján 2010. végéig,
Dagan is össze-vissza beszélt azt utóbbi időkben. Nemrégiben azt javasolta, hogy az iráni ellenzék döntse meg az Izraelre veszélyes perzsa vezetést, ha pedig ehhez katonai támogatásra lenne szükségük, akkor Amerika nyújtsa ezt, és ne Izrael.
Dagan hangot adott azon véleményének a Leslie Stahlnak adott interjújában (CBS News ” 60 Minutes-ban), miszerint Mahmud Ahmadinezsád-ot és az iráni rendszert, „nagyon racionalistának” nevezte, akik nem fejlesztenek ki felelőtlenül atomfegyvert. Szerinte a legnagyobb ostobaság lenne megtámadni a perzsákat. Ehelyett az javasolja, a zsidók inkább „segítsenek” az irániaknak, hogy saját maguk változtassák meg a politikai rendszerüket.
Korábban már írtuk, hogy Szíriában a líbiai forgatókönyvet kívánják megismételni, mely jobban szolgálja Izrael és a többi cionista érdekeit, és nem ez lenne az első olyan „segítség”, egy iráni rendszer változtatási kísérletre, melyet kívülről támogatnak, ahogy más országokban, pl. Szíriában is bizonyítható volt a cionista „segítség”.
Kifejtette továbbá, hogy a „legbölcsebb taktika a jelenlegi teheráni politikai vezetés leváltása lenne, s Izraelnek kötelessége segíteni mindazoknak, akik ezt a rendszert le akarják váltani”, majd hozzátette: „A katonai támadást csak akkor szabad végrehajtani, ha minden más eszköz kudarcot vall. Persze jobban szeretném, ha nem Izrael, hanem Amerika támadná meg Iránt”, vélekedett Meir Dagan.
Úgy tűnik azonban, hogy Amerikának, ehhez nem fűlik a foga, legalábbis nem kapkodja el a támadást. Ennek nem csak az az oka, hogy a Közel-Keleten és újabban a Távol-Keleten (Fülöp-Szigetek) is feszült a helyzet, hanem hogy Kínával és Oroszországgal most nem lenne okos ujjat húznia.
Úgy látszik, hogy az izraeli kormánynak előbb-utóbb a saját belső válságával is szembe kell néznie, és nem biztos, hogy beválik az a cionista taktika, hogy erről a figyelmet a külpolitikai síkra terelje, valamint az sem tűnik nyerő ötletnek, hogy az USA-t vagy az EU-t tolja maga elé (majd a felelősséget is a nyakukba varrja). Mindegyiknek megvan a maga külső, no meg, belső és egyre eszkalálódó problémája. A cionista Izraelnek nehéz lesz pénzzel úgy megoldani az ügyeit, hogy közben keressenek is a dolgon, és még sajnáltatni is tudják magukat, azaz ebből is ún. erkölcsi tőkét kovácsoljanak maguknak.
Mahdi Ibn Husam – Free Report World Service

Menekül a tőke: közel vagyunk a rendszer összeomlásához

(egy olasz privát bankár jelzése, aki 20 éve a szakmában van)
 fordította: Olajos Tibor –szerkesztette Molnár Géza
A válság érezhetővé válásával egyidejűleg növekszik az államkötvények kamatkülönbsége (spread), és a periférikus országok tőzsdéi esnek. Az elmúlt napokban jól megfigyelhettük ezt. A piacokon csak látszólag uralkodott nyugalom, nem kellett semmi eget rengető hozzá, hogy ismét rájuk törjön az aggódás és a félelem. Ma már, mint az látható, mindenki menekül a kockázatoktól. A tőke biztos kikötőt keresve vonul ki azokból az országokból, amelyekben bizonytalannak tűnik az adósság rendezése, vagy az a veszély fenyeget, hogy kieshetnek, kiléphetnek az Euró zónából.
Nem egyszerű számszerűsíteni ezeket a pénzmozgásokat, így nehezen átlátható, mennyi pénz érkezik és távozik ezekből az országokból. Mégis lehet becsléseket készíteni az euró zóna központi bankjainak mérlegéből. A határon átnyúló különböző hitelek és ügyletek elemzéséből tudható, mennyi pénz távozik egy-egy tagállamból és hová megy.
Ez az elemzés a napnál világosabban mutatja: A tőke a maga teljességében menekül a periférikus országokból az északi biztosabb partok felé.
Tőkemenekülés: mindenki biztos helyre igyekszik

E grafikon a Bloomberg hírügynökségtől, bemutatja a meztelen igazságot, SOHA ilyen mértékben nem menekült a tőke a PIIGS országokból (+ Belgium) a szokásos északi országok Németország, Hollandia, Luxemburg felé.
Csak márciusban kb. 65 milliárd euró hagyta el Spanyolországot. A februárt megelőző hét hónapban Spanyolország adóssága 155 milliárddal, az olaszoké 180 milliárddal nőtt! Ugyanezen időszak alatt a német, holland, luxemburgi jegybankok követelése más Euró zóna államok jegybankjai felé kb. 360 milliárd euróval nőtt!
Lényegében e három ország jegybankja 789 milliárd eurót vett át, ami korábban az ún. PIIGS országok mérlegében volt (Portugália, Italia, Írország, Görögo, Spanyolo.)
Mi következik ebből? Őrült egyensúlytalanságok alakulnak ki. Az EKB (európai központi bank) erőfeszítései mit sem értek, egyszerűen hatástalanok. Végül a különböző LTRO (hosszú lejáratú kedvezményes hitelek) egyetlen hatása, hogy az olasz és spanyol bankok bevásároltak a saját nemzetük államadósságából. De SEMMI se oldódott meg.
A kemény megszorítások, amit az új pénzügyi egyesség ír elő, tovább növelik a recessziót, s így csak rontanak a dolgon.
NEM LEHET TÖBBÉ FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI A VALÓSÁGOT
Mert ez a legrosszabb, hogy az Eu vezetése teljesen irreális módon kezeli a helyzetet. A java még csak most jön, mert ha a tőkeáramlás ilyen egyirányú marad, az összeomlás elkerülhetetlen.
Olajos Tibor megjegyzése: csak a nagyságrendek érzékeltetésére, Magyarország 10-15 milliárd Euró hitelkeretért küzd hónapok óta hiába a Valutaalappal.  2010-hez képest, amikor már két éve benne voltunk a gazd.i válságban most az utóbbi negyedévben 6 x –ára nőtt ! (600 %) a tőkekiáramlás! Ez azt is jelenti, hogy a pénzvilág nem hiszi el hogy az Eu, a politikusok erőfeszítései sikerrel járnak. Ráadásul közben a döntéshozók egyre lazítanak a bankok tőke megfelelési, likviditási, készpénz tartalékolási szabályain, amivel átmenetileg megkönnyítik a helyzetüket, de cserébe még nagyobb rendszerkockázat épül fel.
 ps. az ide tévedő olvasók részére mi a logikus lépés?  a példa követése, a meglevő megtakarítások biztonságba helyezése….

http://intermarketandmore.finanza.com/fuga-di-capitali-siamo-vicini-al-collasso-del-sistema-44616.html
 http://ffek.hu/blog/molnar_geza/kitekinto_szemelveny_ezuttal_ismet_olaszorszagbol