2013. július 10., szerda

Újabb 18 várossal gazdagodott hazánk!!!

Áder János nem csatolt vissza semmiféle területet, hanem egyszerűen városi címet adományozott 18 településnek, mintha nem lenne elég belőlük.

DÉL-ALFÖLD: Kondoros

DÉL-DUNÁNTÚL -

ÉSZAK-ALFÖLD: Ajak, Besenyszög, Fegyvernek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG: Gyöngyöspata, Onga, Verpelét

KÖZÉP-DUNÁNTÚL: Aba, Csákvár, Tát

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG: Diósd, Kerepes, Őrbottyán, Piliscsaba, Sülysáp, Újhartyán
NYUGAT-DUNÁNTÚL: Jánosháza, Lébény
(MTI)

2013. Július 15-e után tehát az országban 346 város és 2806 község van.

Biciklis futár viszi féláron a feketedohányt

A magyarországi dohánytrafik-piac újraosztása erős lendületet adott a magyar–ukrán cigarettacsempészetnek. Debrecenben nem feltétlenül csak az ár miatt választják sokan fekete terméket, hanem mert “be nem teszik a lábukat a Fidesz csókosaihoz”.
A fináncok már azt is el...
A fináncok már azt is ellenőrzik, hogy kinek milyen cigaretta van a szájában, mégis virul a feketepiac

A magyarországi dohánytrafik-piac újraosztása erős lendületet adott a magyar–ukrán cigarettacsempészetnek, mert anyagi és elvi okokból hirtelen megugrott a feketén árult dohány iránti kereslet. Moderáltan fogalmazva így összegezhető az a megállapítás, amely a debreceni Fényesudvar piacon az eredeti, trágár változatában még így hangzott: – Ki olyan hülye Debrecenben, hogy mostantól kib…tt drágán trafikban vegye a cigit, ha egyszer feketén feleannyiért hozzájuthat?
A fele árat szó szerint kell érteni: a cívisvárosban egy doboz ukrán cigaretta „pult alól” jelenleg 500 forintba kerül, de aki nagyobb tételben vásárol, akár 450 forintért is hozzájuthat. A „pult alól” való vásárlást azért tettem idézőjelbe, mert az igazán profik már azzal sem fáradnak, hogy elmenjenek a Fényes udvari piacra, vagy akár a „Zsibire” – ahogyan Debrecenben a bolhapiacot hívják. Beszéltem egy olyan dohányossal, akinek a lakására már biciklis futár viszi ki a csempészárut.
– Telefonálok az emberemnek, aki felpattan a keróra, és egy órán belül nálam van a cuccal – mesélte a hatvan év körüli, debreceni férfi. – Általában tíz doboz cigit veszek egyszerre, plusz hozatok egy liter ukrán vodkát, mert az is sokkal olcsóbb, mint a boltban.
Megtudtam tőle, hogy a csempészáru minősége kiváló, igaz, előfordul, hogy a paklikon lévő, külföldi zárjegy fel van szakítva. De ilyen esetben az eladó kedvezményt ad: 500 forint helyett 470-et kér egy dobozért. Informátorom a beszerzési útvonalat nem ismeri, nem is érdekli, csak annyit tud, hogy a Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei Vásárosnaményból szervezik a hálózatot.
Úgy tűnik, a virágzó csempészkereskedelemnek nem ártott meg, hogy idén júniusban a méltán hírhedt OLAF, vagyis az Európai Unió Csalásellenes Hivatala megállapodott Ukrajnával a törvényellenes cigarettakereskedelem és a cigarettacsempészet visszaszorításáról. Az Európai Bizottság szerint az alkohol- és cigarettacsempészet az Európai Unió keleti határain évi tízmilliárd euró adóbevételkiesést okoz az unió tagállamainak, ezért a bizottság kiemelt ügyként kezeli a Moldovából, Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából kiinduló cigarettacsempészet visszaszorítását – igaz, a gazdag debreceni kínálatot elnézve eddig nem túl nagy sikerrel. Mert ha nem is rendelkezünk az említett biciklis „futár” elérhetőségével, de csempészcigire van szükségünk, akkor az említett Fényes udvari piacon vagy a Zsibin különösebb nehézség nélkül bevásárolhatunk – feltéve, ha az eladók megbíznak bennünk, s nem néznek minket adóellenőrnek vagy rendőrnek.
E piacokon korábban az volt a mindenki számára érthető, egyezményes jel, hogy az árus a legális portékája mellett elhelyezett a pultja sarkán egy kibontott doboz külföldi cigit. Ilyenkor a vevő rákérdezett, hogy mit árul, s ha a dohány találkozott az ízlésével, akkor megköttetett az üzlet. A csempészáru ugyanis ugyanolyan változatos, mint a legális: választhatunk hosszú és rövid, erős és könnyű, normál vagy mentolos ízesítésű fajták között. Egy időben közkedvelt volt a Ronson márka, most nagyon megy a Feszt. Egy középkorú, debreceni férfi azt mesélte, hogy évekig szívott Ukrajnából származó Ronsont, amely feketén éppen feleannyiba került, mint itthon egy doboz Sopianae. Az árut egy kis szabolcsi faluból származó csempésztől szerezte be havi rendszerességgel, ám a gyümölcsöző kapcsolat a közelmúltban váratlanul megszakadt: a beszerző ugyanis egy napon váratlanul eltűnt, s azóta sem került elő. Olyannyira nem, hogy hónapok óta a saját falujában sem látták. Informátorom azóta kénytelen piacra járni a cigiért – igaz, újabban ez is rejt veszélyeket magában. Az egyik árustól ugyanis megtudtam: a vámosok mostanában már azt is ellenőrzik, hogy kinek milyen cigaretta van a szájában. Szó szerint elveszik az embertől a cigijét, s megnézik, honnan való.
– Emiatt már az sem működik, hogy az ember kirak egy doboz külföldi cigit a pultra, merthogy újabban már ezért is büntetnek – panaszkodott. – Képzelje, a múltkor kijöttek a fináncok, megszámolták, hogy hány darab szál volt az egyik ukrán dobozban, és szálanként szabták ki a jövedelmi bírságot.
– Ez komoly? – kérdeztem vissza, mire az árus nevetve legyintett:
– Á, dehogy. Nehogy elhiggye, amit mondok. Lassan mondom, hogy megértse: a Fényes udvaron feketén soha senki sem árul cigit. Sőt itt senki sem dohányzik. Érti?
Habár az Európai Bizottságnak az a célja, hogy kevésbé érje meg cigarettát csempészni, s az érintett tagállamok súlyosabb büntetéseket helyezzenek kilátásba a csempészekkel szemben, Magyarországon az elhíresült „trafikmutyi” éppen ellenkező hatást ért el. Sok debrecenivel találkoztam, aki elvi és politikai okokból nem hajlandó a július elején megnyílt trafikokban vásárolni.
– Nekem Orbán Viktor ne szabja meg, hogy csak a Fidesz csókosainál hagyhatom ott a pénzemet! – mondta egy láncdohányos debreceni asszony, aki a második Fidesz-kormányzás legtragikusabb ügyének nevezte a trafikbotrányt.
Az ő személyes életében ennek az lett a következménye, hogy elhatározta: a jövőben őstermelőtől vásárolja a vágott dohányt, amelyet majd ő maga tölt bele a papírba.
– Legyünk pontosak: én nem sodrok, hanem töltök, méghozzá előregyártott szálakba!
Majd a pontosság jegyében hozzátette azt is: kiszámolta, hogy ha 90 gramm dohányból összesen mintegy 80 szál cigaretta állítható elő, akkor –egy kiló vágott dohányt 2000 forintjával számolva – töredékáron fogja beszerezni magának a napi adagot.
– Be nem teszem a lábamat fideszes trafikba, az biztos! – fogadkozott.
– Ráadásul éppen Orbán Viktor kívánságát teljesítem, nem? Azt mondta, hogy a trafiktörvénnyel a magyar kisembereket akarta helyzetbe hozni. Rendben van, mondom erre én. Akkor én is helyzetbe hozom a vágott dohányt áruló kistermelőket, de feketén – hogy Orbán ne örüljön annyira…!
(NOL)

Áramlik Magyarországra az Unió szemete!

Inkább olcsóbb termékeket vásárol a magyar, és az sem baj, ha az adott termék gagyi. A régióban hazánk fiának számít legkevésbé a minőség a vásárlások során. Kirívó módon nem számít a minőség
Amikor a magyarok vásárolnak, 54 százalékuk tartja egyik legfontosabb szempontnak az árat. Ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a 65 százalékos európai átlag. Mivel a globális felmérést tavaly nyár végén készítették, annyira nem meglepő sem az ár meghatározó szerepe, sem pedig az, hogy a magyaroknak fontosabb a jövőbeni megtakarítás, mint az aznapi pénzköltés (erről később). Tavaly ugyanis bár nominálisan emelkedtek a bérek, a kirívóan magas infláció elvitte a növekményt, és reálértéken csökkentek a keresetek abban az időszakban. Ez pedig természetesen a kiskereskedelmen és a fogyasztói szokásokon is meglátszik.
Sokkal érdekesebb azonban az áru minőségével kapcsolatos eredmény, hiszen mindössze a magyarok 46 százalékánál tartozik a vásárlási döntés legfontosabb kritériumai közé. Ezzel szemben a vizsgált 29 európai ország átlaga 73 százalék, ráadásul a környező országok eredménye is meghaladja a 70 százalékot. Közülük a legalacsonyabb értékkel a frissen az unióhoz csatlakozott Horvátország bír, a 29 ország átlagával megegyező 73 százalékkal. A régióból kiemelkedik Románia és a Szlovákia egyaránt az átlag feletti 84 százalékkal – derül ki a Nielsen legfrissebb felmérése, melyben azt vizsgálták, hogy az életstílus milyen módon befolyásolja a fogyasztási szokásokat és az emberek viselkedését vásárláskor. Szintén jelentős az eltérés a felsőfokú szakképesítés megítélésében is, hiszen a megkérdezett magyarok 52 százaléka szerint fontos, hogy az ember felsőfokú képzésben részesüljön szemben az országok 68 százalékos átlagával. Érdekesség, hogy az osztrákok még nálunk is kevésbé tartják ezt lényegesnek: mindössze 37 százalékuk ítéli fontosnak ezt a dolgot. Eközben  a lengyelek 84, a románoknak pedig 84 százaléka tartja lényegesnek a képzést.
Ami a tervszerűséget illeti, nálunk is, Európában is átlagosan a fogyasztók egyaránt 88 százaléka szokta kisebb-nagyobb gyakorisággal felírni egy listára, hogy majd mit szándékozik megvenni egy üzletben. Ráadásul a környező országok (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) is kimagasló értékekkel rendelkeznek.
Azonban nemcsak átlag alatti eredmények társulnak Magyarországhoz, de egy átlag felettit is közöl a Nielsen összefoglalója. A megkérdezett magyarok 59 százaléka szerint tervezni a jövőre sokkal fontosabb, mint a mának élni. Ezzel szemben a 29 ország átlaga “csak” 50 százalékos mutatót eredményezett, sőt a régiónkban mindössze a lengyelek azok, akik még nálunk is fontosabbnak ítélik a jövőre való odafigyelést.
Inkább ma nem költöm el a pénzem… A gazdasági helyzet, illetve az életszínvonal változása jelentősen befolyásolja a vásárlási szokásokat. Amíg a világ fejlődő régióiban a fogyasztók közel fele valamilyen impulzus hatására gyakran olyan termékeket is megvesz, amelyekre aktuálisan nincs szüksége, addig Európában csak a válaszadók átlag 27, Magyarországon pedig mindössze 10 százaléka mondja azt, hogy el szokott csábulni” – állapítja meg a felmérés egyik eredményéről Melisek Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója.  “Vásárlás szempontjából vonzóbbá tesz egy terméket, ha ingyen ajándékot is adnak hozzá” – mondja a megkérdezett magyarok 52, míg európaiak átlag 58 százaléka. A globális átlag még magasabb, 59 százalék.
Melisek Eszter szerint ugyanakkor jobban dönthet egy üzlet eladóterében, aki felkészül a vásárlásra, és előzetesen tájékozódik a kínálatról. Mielőtt elindul egy üzletbe, a magyar fogyasztók 46 százaléka gyűjt össze információkat és véleményeket, szándékolt beszerzésével kapcsolatban. Európában a  kutatásban részt vettek átlagosan 51, globálisan 63 százaléka.
A fogyasztással kapcsolatban a vásárlási kedvet befolyásolja még az is, hogy az emberek mekkora része él a mának, és hányan igyekeznek takarékoskodni. “Inkább ma elköltöm a pénzem, minthogy spóroljak a holnapra”. Itt a magyar egyetértők aránya 10, az egyet nem értőké pedig 66 százalék. A további 24 százalék nem foglal állást egyik irányban sem. Az idézett állítással Európában a válaszadók átlag 24 százaléka ért egyet, 47 pedig nem.
(mfor.hu )

Izrael szervezi a III. világháborút?

Az izraeli titkos hírszerző ügynökség, a Moszad szócsöveként is ismert, kémkedésre, terrorizmusra és biztonságpolitikai témákra szakosodott izraeli DEBKA internetes honlap leplezetlenül nyilvánosságra hozta a nemzetek elpusztításának programját, a már jól ismert „Endlösung” izraeli változatát.
Netanjahu izraeli elnök és az általa mozgatott nemzetközi terrorista hálózat minden bizonnyal csak járulékos veszteségként fogja elkönyvelni a tömegsírok százezreit, a vérző és agyongyötört kontinenseket, hogy bolygónk még megmaradt füstölgő romjain végre ők, a kiválasztott nép lehessenek élet, de inkább a halál urai. A DEBKA nyíltan elismeri, hogy a Jordán Királyság és az öböl-menti arab államok segítségével eltervezett és elindított szíriai és iraki invázió nemcsak Irán és Pakisztán ellen irányul, de könnyen Oroszországot és Kínát is szembefordíthatja a NATO-val, mely országok eddig határozottan elleneztek minden külső agressziót. Az agresszió azonban már javában zajlik, „melynek végcélja az egész emberiség teljes mértékű megtévesztése. Ez a gazdasági, politikai és vallásrendszer az utolsó időkben egy világméretű diktatúrába torkollik, ami uralni fogja az emberiség életének minden aspektusát. Ezt a rendszert tehát azért hozták létre, hogy az adott időben teljes rabságba vonja majd az emberiséget.
De valóban ez a céljuk ezeknek az embereknek?


Igen, mert a cionisták, a neokonzervatívok és a dominianisták nem mások, mint velejükig romlott pénzügyi bűnözők, korrupt politikusok, és hatalmi mámorban szenvedő őrült zsarnokok díszes társasága.
Egy államok feletti világkormány létrehozására tett erőfeszítések már nagyon rég elkezdődtek, és a fejlett technika korszakában csupán felgyorsultak az események. Amerikában például a mesterségesen megrendezett terrorcselekmények ürügyén katonai puccsot hajtanának végre, hogy aztán a szükségállapot meghirdetése után teljes izraeli fennhatóság alá vegyék az egész országot. Szándékosan hallgatnak az ország különböző részein felállított úgynevezett átnevelő FEMA-táborokról is, mert ha kiderülne, akkor félő, talán mindenki megvilágosodna, hogy Amerika a saját állampolgáraival szemben készül egy nagy, végső leszámolásra. A Federal Emergency Management Agency, vagyis Szövetségi Válságkezelési Ügynökség szükségállapot esetén az Egyesült Államok kormányát váltaná fel, és ezzel egy csapásra megszüntetné a demokratikus szabadságjogokat. A gonosz birodalmában pedig kezdetét venné a „sötét újkor”.

Összeesküvés-elmélet? A javából!
De nemcsak elmélet, hanem igazi terv, egy valódi összeesküvés az egész emberiség ellen. Olyan ördögi terv, amelyről ideáig csak suttogtak, most viszont már teljesen nyíltan és pimaszul hirdetik, sőt ami a leghátborzongatóbb: előbb-utóbb meg is valósítják.


Az terv beindult

A szíriai hadművelet következtében az Irakról leválasztott kurd régió kiváló felvonulási terület lesz majd egy Irán elleni támadáshoz. Amiről nem szól a fáma, hogy az egy évtizede gazdasági és pénzügyi válságban vegetáló Amerikát újabb gyilkosságokba, terrorcselekményekbe, hamis zászló hadműveletek sorába rángatnák bele, természetesen előzőleg a lakosság teljes lefegyverzésével. (A gyilkos fegyverek betiltása, illetve használatuk korlátozása csak akkor volna szép és dicsérendő kezdeményezés, ha nem titkolnák el közvélemény elől, hogy az amerikai állambiztonsági hivatal, másfélmilliárd, 40-es kaliberű hollow point-lövedékes fegyverkészlettel rendelkezik, amit még a genfi egyezmény hadviselésről szóló szabályzata is szigorúan tilt. Ugyanakkor – a szenátus albizottsága 2012 októberében kiadott jelentése szerint 2001 és 2009 között semmilyen terrorista veszély nem fenyegette Amerikát. (!)
A „terrorizmus elleni harc” tehát blöff volt csupán, a hamis szlogent a kormány az FBI-jal karöltve agyalta ki. (Megj. R. J.)
A DEBKA azon kesereg, hogy a nagy terv csak akkor valósulhatna meg igazán, ha visszaforgatván az idő kerekét, Amerikát még mindig a Bush-korszak szürke egyoldalúsága jellemezné. A megváltozott viszonyok, Obama elnök, Kerry külügyminiszter, Hagel védelmi miniszter és az amerikai vezérkari főnök, Martin Dempsey tábornok ennél fogva csak akadályok a „nemes” célok megvalósításában.


A gójok agymosása

Ebből következik, hogy Obama elnök tehát potenciális célpont egy új, 9/11-hez hasonló terrortámadáshoz, melynek alapjait már előkészítették Sandy Hookkal és a bostoni maratonnal. A politikai és katonai síkon zajló előkészületekkel egyidőben elkezdődött a lakosság tűrőképességének és reakciójának tesztelése is. Az amerikai társadalom teljes lefegyverzésével és a jó előre eltervezett gazdasági összeomlással elvették az emberek magántulajdonát, és kezdetét vette a középosztály teljes likvidálása.
És miközben terrortámadások sorozatát zúdítjánk ránk, észre sem vesszük, hogy 20 ezer amerikai katona készül átlépni a szír határt.


A világ meghódítása

Izrael a közel-keleti térségben, összehangolt támadásokat hajt végre Szaúd-Arábia, a perzsa öböl menti államok, a Moszad által támogatott törökországi PKK (a Kurd Felszabadítási Szervezet) terroristái, a kurdisztáni regionális önkormányzatok kulcsfontosságú vezetői, az iraki al-Kaida terrorszervezet irányítói és a szíriai drúz milíciák segítségével.
Jordániával már régen nem kell számolni – mert Izrael és a vele szövetséges al-Kaida hálójában vergődik –, tehát Szíria és Irak megcsonkítása után szabad lesz az út Afganisztán, Irán és a Kaszpi tenger felé.
Amennyiben Kína és Oroszország nem ismeri fel időben a veszélyes ázsiai térhódítást, a már jó előre eltervezett 2015-2017 közötti Pakisztán elleni izraeli támadást követően kirobbanhat a III. világháború.


Kezdetben vala a megtévesztés és a színjáték

Különösen Törökország részéről, amelyik most nyakig ül a slamasztikában, mert Izrael szövetségeseként az ország területén kialakítandó közös katonai légi bázis miatt könnyen árulónak bélyegeznék a környező országok. Ugyanakkor reménykedik is, hogy az izraeli térhódítás során megkaparinthatja Észak-Irakot, és „megszállási zónaként” talán Szíriából is lekanyarinthat magának egy jó darabot.
Azerbajdzsán pedig – jó tett helyében jót várj alapon – megkaphatja a már régóta áhítozott Kaszpi-tengeri iráni olajtartalékokat.


Már írásban is megállapodtak

2013. április 26-án megszületett a megállapodás a Szíria elleni hadműveletről. Izrael természetesen amerikai pufferek árnyékában manőverezik majd, és esze ágában sem lesz vágóhídra vinni katonáit. A 2006-os libanoni vereségük óta jószerivel meggyőződhettünk arról is, hogy az IDF, az izraeli védelmi erők nem jeleskednek túlságosan a frontokon, csupán a ciszjordániai fegyvertelen és kiszolgáltatott civil lakosság körében kepesek különös kegyetlenkedésekre és véres megtorlásokra.
Ezzel kapcsolatban a DEBKA gondosan összehangolt amerikai terrorsejtek és halálosztagok akciósorozatáról is említést tesz, melyek működésének eltussolásához természetesen a háttérhatalom által irányított amerikai és izraeli világsajtó fog majd segédkezni, pontosabban félretájékoztatni a tisztelt nagyérdeműt.
2013. április 26-án pénteken, csak pár órával azután, hogy az online DEBKA-Net-Weekly előfizetők kézhez kapták a legfrissebb híreket, Abdullah II jordán király már a Fehér Házban tárgyalt Obama elnökkel, ahol is megállapodás született egy 20 ezer amerikai katona állomásoztatására alkalmas gigantikus katonai bázis kiépítéséről a Jordán Hasimita Királyságban. Az amerikai légierők ilyen mértékű átcsoportosítására hat év óta nem volt példa a térségben.
A jordániai katonai támaszpont lesz tehát az amerikai és izraeli közös hadműveletek egyik központja. A mérnöki alakulatok már dolgoznak a bázis kibővítésén, hogy alkalmassá tegyék az izraeli légtéren át történő amerikai és európai légi utánpótlások fogadására. A nehezebb katonai járműveket és berendezéseket, tartályokat, tankokat, rakétákat, önjáró tüzérségi és páncélozott járműveket a tengeren keresztül szállítják majd két katonai támaszpontra: a jordániai vörös-tengeri kikötőbe, Aqabába és az izraeli kikötőbe, Haifába.
Erről az amerikai védelmi miniszter Hagel, az izraeli miniszterelnök Netanjahu, az izraeli védelmi miniszter Mose Ja’alon és az izraeli vezérkari altábornagy Benny Gantz döntöttek legutóbbi tárgyalásaik során.
Netanjahu már négy alkalommal is találkozott Abdullah II jordán királlyal, hogy – ugyancsak jó tett helyébe jót várj alapon – teljes körű támogatásáról biztosítsa trónja megőrzése érdekében.
Ezeket az ördögi terveket sohasem lehetne megvalósítani anélkül, hogy Amerikát ne bénítaná meg egy olyan erős és befolyásos, minden törvényen felül álló zsidó terrorista szervezet, mint az egész amerikai kongresszust és törvényhozást markában tartó AIPAC, az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága.
Ékes bizonyítéka ennek, hogy a jelenlegi amerikai doktrína még tiltja is a katonai agressziót, és nem csak az ENSZ biztonsági tanácsának határozata alapján, de a Nemzeti Hírszerzési Elemzés a NIE (National Intelligence Estimate) biztonságpolitikai döntése értelmében is. Itt kell megjegyeznünk, hogy az amerikai hírszerzés által összeállított és 2007-ben nyilvánosságra hozott jelentés szerint Irán már 2003-ban leállt a nukleáris fegyverkezési programjával, ami azóta is felfüggesztés alatt áll. Hasonlóképpen utasította el még kezdetben az USA azt a valótlan izraeli állítást is, hogy a szír kormányerők tömegpusztító biológiai és vegyi fegyvereket vetettek volna be a lázadók ellen. Mint utóbb kiderült, ennek épp az ellenkezője volt igaz, tudniillik hogy a felkelők használtak gyilkos fegyvereket, és nem csak a szír kormányerők, de az ártatlan civil lakosság ellen is.


Világos, hogy mit akar Izrael

Világos, hogy sok száz és ezer amerikai katonát fognak feláldozni a cionizmus túlélése érdekében. És az is világos, hogy most kétszer annyit fognak feláldozni, mint amennyit már eddig is feláldoztak.
Az USA-ban végzett felmérések szerint a megkérdezett válaszadók jobban tartanak saját kormányuktól, mint a terroristáktól (pláne ha ezek a terroristák a saját kormánytagjaik közül kerülnek ki – Megj. R. J.), és a terrorfenyegetettség félelmeit még mindig felülírják az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok:
„Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezethet, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz.” (Emberi Jogok Nyilatkozata)

Rónaszegi Judit – Gordon Duff – Press Tv nyomán

Ösztöndíjat fizetünk külföldi hallgatóknak

A keleti nyitás stratégiája keretében ösztöndíjprogramot indít a kormány külföldi hallgatók számára, így tanévenként mintegy kétezren jöhetnek Magyarországra tanulni.

A fenti tényt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár jelentette be hétfőn. A Stipendium Hungaricum program keretében Kína, Japán, Kambodzsa, Szingapúr, Vietnám küldhet diákokat, de jöhetnek a Kaukázus vidékéről és a Független Államok Közösségéből is. Az arab országokból és a Balkánról jöhetnek fiatalok, de másik ösztöndíj-programokkal jöhetnek Brazíliából és Szaúd-Arábiából is, ahonnan több száz fiatal érkezhet.

A képzésért fizetendő összeget a magyar állam biztosítja, és emellett ösztöndíjat is folyósítanak részükre. A magyar fiatalok pedig cserepartnerként mehetnek ezekbe az országokba.

Egy hallgató éves költsége kollégiummal együtt 1,0-1,25 millió forintba kerül majd. Klinghammer István államtitkár szerint megtérül a költség hosszú távon például abban, hogy magyar szakembereket hívnak majd meg ezek az országok különböző befektetéseikhez.

Békéscsaba, 2013. július 9.
Írásunk részlet a Magyar Nemzet mai cikkéből

Emlékeztető: "A helyzet úgy áll, ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. Ha tandíj lett volna akkortájt, Önök közül nagyon sokan nem ülnének ma itt. Beszéljünk ismét egyenesen: a tandíj a magunkfajtákat kirekeszti az egyetemekről." (Orbán Viktor 2008. február 13-án a Syma Csarnokban)

sokkaljobb.hu

Új piacok, vagy rasszista forradalom?

E hónap kezdetével megkezdődtek az Európai Unió és az Egyesült Államok vámunióját jelentő transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról a tárgyalások. Ez alatt a 'hivatalos' és 'nyilvános' tárgyalást kell érteni, hiszen ismert, hogy az együttműködés részletei már évtizedekkel ezelőtt ki voltak dolgozva. Ez a gazdasági megállapodás jelenti majd annak az Atlanti Uniónak az alapjait, aminek katonai megalapozására jött létre az Észak-Atlanti Szerződés. A nyugati ember kondicionáltsága pedig mostanra érte el azt a szintet, hogy a gazdasági integrációval is nyilvánosan lehetett előlépni.
Akkoriban a NATO az oroszellenes és kommunistaellenes érzelmekre épülve jöhetett létre - majd később a terrorizmusra hivatkozva maradhatott fent. Most sincs ez másként; a transzatlanti gazdasági uniót a munkanélküliségre hivatkozva csinálják meg, és ki tudja, a későbbiekben milyen botrányra hivatkozva jelentik majd be a politikai uniót.
A birodalmak mindig az erőtényezőre épülnek, stabilitásukat a gazdaság egységesítése adja, továbbélésüket pedig a politikai szféra egységesítése hivatott biztosítani. Így senkinek ne legyenek olyan illúziói, hogy az erőtényezőre (NATO) épített egységes gazdaság (transzatlanti gazdasági övezet) gyermeke egy szabad és demokratikus politikai rendszer lesz.
Ezzel létrejön - a méretét tekintve - a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete. A világ legnagyobb szabadkőműves piacát pedig a világ legnagyobb szabadkőműves gazdaságának megmentésére hozzák létre. Az amerikai gazdaság haldoklását csak egy valami tudja megakadályozni; ha újabb és nagyobb piacot tudnak találni. Csakhogy, mostanra se a 'fejletlen országok', se a keleti országok nem tölthetik be a felvásárló piac szerepét, mert előbbiek térségi hatalomként, utóbbiak nagyhatalomként saját termelésüket vásárolják fel elsősorban, és azt követően is inkább keresnek felvásárló piacot a saját exportnak, minthogy alárendeltként a nyugati exportot vásárolnák fel. A világban túltermelés van, a nyugati gazdaság zsugorodik, és az 'amerikai álom' megmentésére újabb piacot kellett keresni. Ha már találni nem lehet a piacot, hát csinálják. Emiatt lesz nemsokára transzatlanti szabadkereskedelmi övezet, aminek létrehozását az idő sürgeti, mert a termelés csökken, a gazdaság zsugorodik - piacra van szükség, nem holnap, hanem ma.
Ez az 'új piac' pedig Európa feláldozását jelenti. Érdemes megemlíteni, hogy feláldozásában ugyanaz a hatalmi hierarchia jelenik meg, ami működésében is. Nem az amerikai gazdaság lesz az áldozat, hogy az európai gazdaságot megmentsék, hanem épp ellenkezőleg, Európát áldozzák fel Amerika megmentésére. Elvégre az Egyesült Államok a történelem első szabadkőműves állama, az Európai Unió csak a sokadik projekt. A sokadik projekt pedig feláldozható az első 'remekmű' megmentése érdekében. Ez a mentalitás határozza meg a transzatlanti szabadkőműves szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.
Ez az áldozatmotívum nagyon is jellemző a szabadkőműves rendszerekre. Az Európai Uniót, miután felélte az elmúlt rendszerek által kitermelt jólétet, bővíteni kellett, és az újonnan bevont államokat feláldozták az alapító országok megmentéséért. Egyszerű felvásárló piacok lettek, saját gazdaság nélkül, melyeket az alapító országok biztosította infúziózás tart életben. Most, hogy már gyakorlatilag egy ország gazdasága tartja egyben az uniót (az is hanyatlóban van), az amerikai gazdaság pedig szintén zsugorodik, mit tehetnének mást, mint összevonni a kettőt, és egyiket feláldozni felvásárló piacnak, hogy a másik termelése javulhasson.
Ezzel szemben mi a hivatalos változat? Azt mondják, a transzatlanti szabadkereskedelmi együttműködés beindulását követően az amerikai és az európai gazdasági helyzet is javulni fog. Ahogy mondani szokás, ennek a fele sem igaz. Nemhogy mindét fél helyzete javulna, de az egyiké sem fog, mert ez az egyezmény épphogy elég lesz Amerika szinten tartására.
Hivatkoznak még a munkanélküliségre is: azt mondják, az egyezménytől új munkahelyeket remélnek. Holott egyértelmű, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését követően csak még kevesebb munkahely lesz. Ugyanis azzal, hogy az európai és amerikai piacok közt megszűnnek a vámok, olyan helyzet alakul ki, hogy a két piacot uraló monopóliumok egyazon piacért fognak versenyre kelni. A versenynek pedig lesz egy nyertese és egy vesztese: az egyik piac monopóliumai meg fognak szűnni, és a másik kiterjeszti magát az új piacra.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A végletekig leegyszerűsítve azt, hogy egy átmeneti bővülést követően az amerikai multik fel fogják zabálni az európai multikat. Lesz egy átmeneti bővülés, és hallani fogunk a foglalkoztatási mutatók javulásáról is - mert az európai multi Amerikában, az amerikai multi pedig Európában fog terjeszkedni. Így átmenetileg több munkahely lesz - de a tőkeerősebb multinacionális cég végül kiüti a tőkeszegényebbet. A FED korlátlan pénznyomásával pedig egyértelmű, hogy melyik fél lesz a tőkeszegényebb. Így a transzatlanti szabadpiac kialakítása után lesz egy jókora piaci átrendeződés, aminek az lesz a végkimenetele, hogy az európai multik csődbe mennek, az amerikai multinacionális cégek pedig megszerzik a teljes európai piacot.
Az előre meghatározott, polkorrekt kételkedési keretekkel ellentétben ez nem csak a génmódosított termékek betörését fogja jelenteni, hanem azt, hogy Európában tömegével fognak megszűnni a munkahelyek. Az európai multik eltűnésével az amerikaiak nyomulnak be, de a tőkeerősebb cégeknek már jóval kevesebb munkaerőre lesz szüksége. Ez magasabb munkanélküliséget, alacsonyabb béreket - hosszú távon pedig egyre növekvő társadalmi feszültséget, a közbiztonság további romlását jelenti.
Ennek van még egy, előre el nem gondolt következménye is. Európa szabadkőműves vezetői az amerikai gazdaság megmentésével valamennyi európai országot az indulati politizálás tárt karjaiba sodornak. Később majd visítani fognak az Európában fellángoló bevándorló-ellenesség, cigány-ellenesség, zsidó- meg ilyen-olyan ellenesség miatt, amit most sem tudnak kordában tartani, mert egy természetes önvédelmi folyamat. Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a szabadkőműves kormány a már megszokott módon, mégtöbb polkorrektséggel, és a buborékban folytatott polkorrekt 'társadalmi haladást' biztosító erőszak-szervezetek növelésével fog reagálni.
Mindezt összegezve: mit is hoz nekünk a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet? Rövid távon romló megélhetési viszonyokat, romló közbiztonságot, növekvő munkanélküliséget. Hosszú távon pedig Európában a polkorrektséget biztosító, a társadalmi feszültségekre továbbra is elfojtással reagáló rendőrállam jön létre, és minél tovább fogják fenntartani ezt  buborékot, később annál erőteljesebben fog lezajlani egy európai méretű rasszista forradalom. A Nyugat profitorientált vezetői a tárgyalási folyamat során - talán anélkül, hogy tudnának róla - a közeljövő rasszista reneszánszát alapozzák meg.
Molnár István