Időszámításunk előtt 1500: A héberek meghódították Kánaán földjét
A Tóra (az Ószövetség első 5 könyve) elmondja hogyan menekültek el
az ókori héberek (zsidók) Egyiptomból, és miként foglalták el Kánaánt
(mai Palesztinát). A héber Isten, Javeh a ”kiválasztott népét” Kánaán
lakóinak elüldözésére utasította.
Amerika és Anglia katonai erőit felhasználva, Izrael uralni akarja a régiót
Biblia; (5Mózes 7:1): ”És Jehova, a te Istened a kezedbe adja
őket, és te verd meg őket. Mindenképpen add őket pusztulásra. Ne köss
velük szövetséget, és ne is légy velük kegyes.” Ezek, és más
erőszakos versek, vallási és világi alapokként szolgálják a zsidók
Palesztinával szembeni követeléseit. A Tóra kijelenti, hogy a zsidók
Egyiptomból jöttek Kánaánba. A Tóra dicsőíti a Kánaán-i fajirtást.
Időszámításunk után 0-33: Megszületett a Kereszténység Júdeában
A lélek tanítója, a názáreti Jézus sok követőre talált Palesztinában
(akkori nevén Júdea). Megváltoztatta az Ószövetség kíméletlen részeit,
követőinek egymás iránti szeretetet tanítva és megbocsájtást a
bűnözőknek, akik megbánták tetteiket. Jézus fizikailag megtámadta az
uzsorásokat és leleplezte a magas rangú zsidó papokat (farizeusokat),
mint képmutatókat. A farizeusok akkor befolyást gyakoroltak Júdea római
kormányzójára (Poncius Pilátusra), hogy feszítse keresztre Jézust.
Pilátus vonakodott, de meg kellett békítenie a farizeusokat.
Megkorbácsoltatta Jézust és keresztre feszítette őt.
Jézus követői (az apostolok) azt állítják, hogy tanítójuk három nap
után feltámadt halálából. A zsidó és római üldöztetés ellenére, a korai
keresztények tovább terjesztették Jézus tanításait. 300 évvel később,
Róma áttért a kereszténységre (a római katolikus és a görög katolikus
vallásokra).
A zsidó farizeusok Jézus keresztre feszítésére győzködték Poncius
Pilátust. Egy igazságos ember keresztre lett feszítve, mellyel a
zsidó-keresztény konfliktus megszületett.
135: A Rómaiak leverik a zsidó lázadást
A római időkben Izrael Júdea néven volt ismert. Ez a főleg zsidó
lakta terület volt a legellenszegülőbb római tartomány. 135-ben a
rómaiak leverték a legutolsó lázadást, mely után a zsidók szétterjedtek
mindenhol a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ezt a szétszóródást
nevezzük diaszpórának. Miután Hadrian császár leverte a zsidó lázadást,
a szent városukat Jeruzsálemet felégettette. Jeruzsálem át lett nevezve
Aelia Capitolina-nak, és a zsidóknak meg lett tiltva, hogy ott
lakjanak. Hadrian császár átnevezte az országot Júdeáról
Sziria-Palesztinára.
790-810: A Kazár birodalom felvette a zsidó vallást
A kazárok török eredetű népek. Birodalmuk a mai Ukrajna,
Nyugat-Oroszország, Észak-Törökország, Grúzia, Nyugat-Kazaksztán és
Azerbajdzsán területén volt. Nem tisztázott okok miatt, az egész kazár
nemesség áttért a judaizmusra. Az alattvalók hamarosan követték őket.
DNS vizsgálatok is igazolják, hogy az askenázik kazárok.
Mikor rusz harcosok (a mai európai-oroszok) legyőzték a kazárokat
960-ban, a kazár zsidók (mai nevükön áskenázik) megtelepedtek szerte
Európában, főleg keleten (Lengyelországban, Oroszországban,
Magyarországon, Németországban, stb.). Az áskenázi zsidók, akiknek
nincs rokoni kapcsolatuk a júdeai zsidókkal, ma a világ zsidó
népességének 80%-át teszik ki. Az áskenázik uralják az izraeli és az
amerikai politikai életet és köztudott róluk, hogy megkülönböztetést
tesznek maguk és a sötétebb szefárdi (az eredeti) zsidók között.
Az áttért kazár birodalomnak nincs származási kötődése Judeához/Izraelhez!
1200-1900: Kiéleződött az ellentét a zsidók és az Európai "vendéglátóik" között
A második évezred folyamán az Európában szétszóródott zsidóknak
folyamatosan menekülniük kellett minden honnan. Minden ország ahova
csak a lábukat betették, előbb vagy utóbb elüldözte és kitiltotta őket.
A zsidók azt állítják, hogy üldöztetésük oka mások irigysége az üzleti
életben elért sikereik miatt és a keresztény népek bosszúja Jézus
meggyilkolásáért. Mert szerintük a kereszténység nem tűri meg maga
mellett a judaizmust.
Ezzel szemben Európa keresztény nemzetei azt mondják, hogy a
zsidóknak a pénzhez és a politikai hatalomhoz való gátlástalan
ragaszkodása, a becstelen üzelmeik, a kereszténységgel szembeni
támadásaik, a "gazdanép" elleni üzleti és politikai bujtogatás a valódi
oka az ”antiszemitizmusnak” (zsidóellenesség).
Néhány az ismertebb zsidó-ellenes eseményekből: Kitiltás Angliából
1290-ben, kitiltás Franciaországból 1394-ben, a spanyol inkvizíció és
kitiltás 1492-ben, a németországi Hep-Hep lázadás, Martin Luther ”A
zsidók és hazugságaik” esszéje 1543-ban, és az orosz progromok.
A zsidók európai országokból való kitiltásaik történelmi térképe.
1516-1918: Palesztina Török Ottomán uralom alatt
Palesztina földje az Ottomán Török Birodalom részévé vált 1516-ban.
Az Ottománok szigorú uralkodása idején a muszlim többség és a
keresztény és szefárdi zsidó kisebbségek Palesztinában, általában jól
megvannak egymással. Ez a tény cáfolja a sokak által hangoztatott
modern mítoszt, hogy a zsidók és az arabok évszázadok óta háborúznak.
Késői 1800-az évek: Megszületik a cionizmus
Az 1800-as évek végére, a cionizmusnak ismert mozgalom népszerűségre
tett szert Európa áskenázi (kazár) zsidóinak köreiben. A cionizmus
célja egy zsidó ország létrehozása Palesztinában. Az 1880-as és 90-es
évek alatt, a zsidó Rothschild család, a világtörténelem leggazdagabb
családja támogatja az első "aliyah-ot". Ekkor körülbelül 20.000 zsidó
vándorol ki Palesztinába, akik közül csak 10.000 telepedett le
véglegesen ott.
Az Ottománok megengedték ezt, de a helyi palesztinok tiltakoztak
ellene. Azonban idővel eltűrték őket, mert a zsidók a palesztinok
létszámához képest nagyon kevesen voltak. Nem tudhatták mit jelentett
valójában a hosszú lejáratú ”teve orra” cselszövés! 1890-ban a cionista
Rothschild Edmund báró betette lábát az ajtó közé, amin az első
áskenázi zsidók becsordogáltak Palesztinába.
1897: Az első cionista kongresszus
Az első Cionista Kongresszus Bázelben volt megtartva. A kongresszust
Teodór Herzl vezette – akit ma ”Izrael alapító atyjának” tartanak.
Herzl megjósolta, hogy a zsidó nép országának létrehozásához 50 évre
lesz szükség, és egy nemzetközi testület lesz az, ami végül Palesztinát
a zsidóknak fogja adni.
Adva, hogy az Ottomán birodalom sohasem mondott volna le
Palesztináról önkéntesen, és az Egyesült Nemzetek Szövetsége akkor még
nem létezett, Herzl látomása figyelemre méltó. Herzl, aki minden
bizonnyal egy Rothschild ügynök volt, ma egy nagyra becsült személyiség
Izraelben.
1914-1918: Az első világháború a cionisták hasznára vált
A ”szerencse” úgy hozta, hogy 1914-ben kitört az első világháború
Európában. Hogy ebben mennyiben volt benne a cionista zsidók keze,
arról megoszlanak a vélemények. Azonban tény, hogy a háború egymással
szembe állította Britannia, Franciaország és Oroszország ”Szövetségét”
a Németországból, az Osztrák-Magyar Birodalomból és az Ottomán Török
Birodalomból (akinek ellenőrzése alatt áll Palesztina) álló ”Központi
Hatalmakkal”.
1916-ra, a Központi Hatalmak katonailag előnyösebb helyzetbe
kerültek. Oroszország egy kommunista forradalom előtt állt,
Franciaország borzalmas vesztességeket szenvedett, Britannia német
tengeralattjárók blokádja alatt volt, és Németországnak egy
négyzetmétere se lett elfoglalva. Németország, (aki soha nem akarta ezt
a háborút!) békét és a háború teljes befejezését ajánlotta fel
Britanniának. Ekkor indultak be cionisták!
1916 március: a cionisták ajánlata a briteknek
A brit kormány és a cionisták nyélbe ütöttek egy piszkos üzletet. A
cionistákat Chaim Weizman, Izrael jövendőbeli első elnöke vezette. A
cionisták megígértek hogy befolyásukat felhasználva, bele fogják
rángatni a hatalmas Amerikát a háborúba a britek oldalán, hogy
Németországot és Ottomán szövetségeseit le tudják verni. És az USA
bevonásáért cserébe, a britek azzal fogják majd megjutalmazni a
cionistákat, hogy a háború után birtokukba veszik Palesztinát a
legyőzött törököktől. A britek akartak egy zsidó országot adni a
cionistáknak egy afrikai területen, de a cionisták ragaszkodtak
Palesztinához!
1916: jönnek a jenkik!
Miután megszületett az egyetértés Palesztina sorsával kapcsolatban,
az amerikai cionisták, mint Bernard Baruch, Louis Brandeis, Paul
Warburg, Jacob Schiff, és mások, azonnal munkához láttak, hogy Woodrow
Wilsont kényszerpályára vigyék. A cionista befolyás alatt álló sajtó a
német császárból és népéből vérszomjas embereket csinált, akiknek
eltökélt szándékuk a civilizáció tönkretétele volt. 1916-ban, az USA,
az előző évi Lusitania ”eseményt” felhasználva, belépett a háborúba a
britek oldalán, az idióta ”biztonságossá tesszük a világot a
demokráciára” ürügy felhasználásával.
1917 november 2: A Balfour-nyilatkozat
Mint egy fizetséget egy szolgálatért, Nagy-Britannia kiadja a
”Balfour-nyilatkozatot” 1917 novemberben, egy évvel Németország
kapitulálása előtt. De, a piszkos üzlet valójában 1916 márciusában lett
megkötve. Az Egyesült Királyság külügyminisztere, Arthur James Balfour
által Walter Rothschild bárónak átadott nyilatkozat megállapítja
”Őfelsége kormánya szívesen veszi egy nemzeti haza megteremtését a
zsidó nép számára Palesztinában, és minden tőle telhető támogatást meg
fog adni ezen cél elérésére.”
A mai cionisták november 2-át ”Balfour Nap”-ként ünneplik. A
palesztinok meg továbbra is gyászolják november 2-át, mint fájdalmas
elárulásuk dátumát.
1918: Az amerikai katonai erő megfordította a háború menetetét
Amerika belépése a háborúba problémát jelentett a Németországnak és
az Osztrák-Magyar birodalomnak, és lehetővé tette a brit katonáknak az
Ottomán birodalom lerombolását. Az USA hadseregéhez való csatlakozás
helyett, 10,000 amerikai-zsidó önkéntes megalakította saját egységét
(Zsidó Légió) és a britek oldalán harcolt Palesztina ”
félszabadításáért!”
A háború utáni karikatúra a német katonát hátba szúró zsidót ábrázolja.
Miközben az USA előretört a németekkel és az osztrák-magyarokkal
szemben, Németország cionistái elkezdték aláásni befogadó nemzetük
háborús erőfeszítéseit A német cionisták abban a tudatban voltak, ha
Anglia és az USA megnyeri a háborút, Palesztina rövidesen az övüké
lesz. A háború végére sok német emberben alakult ki az a vélemény, hogy
zsidóik ”hátba szúrták őket.”
1922: Brit uralom Palesztina felett
A Központi Hatalmak elvesztették a háborút és országhatáraik meg
lettek szabdalva a ”versailles-i békeszerződés”-ként ismert gonosz
aljasság által. Három évig tartó katonai megszállás után, Rothschild
brit bábjai hivatalosan is létrehozták a ”brit mandátumot” Palesztina
felett. Elkezdődött a tömeges bevándorlás. Az 1920-as és 1930-as évek
alatt a brit katonai erők összejátszottak a zsidó fegyveres
csoportokkal az arab felkelés brutális leverésére.
1925-1945: Adolf Hitler felemelkedése és bukása
Németország megalázó veresége után sok német hitte, hogy a zsidó
befolyás volt felelős a háború elvesztéséért és az azt követő
Versailles-i békeszerződésért. A kegyetlen szerződés németek millióit
kényszerítette otthonaik elhagyására és hatalmas kártérítések pénzbeli
megfizetésére kötelezte. Az ezt követő bankjegy nyomtatás mindent
leromboló hiperinflációt és depressziót okozott.
Adolf Hitler a nemzetközi pénz kölcsönzőket a kommunizmus
támogatásával és a háború utáni gazdasági katasztrófa előidézésével
vádolta. Mikor, végül Hitler 1933-ban hatalomra jutott, azonnal
intézkedett, hogy a német bankok és a sajtó zsidók általi ellenőrzése
megszűnjön. A zsidók elítélték Hitlert szerte a világban, és nyomást
gyakoroltak a brit és amerikai kormányokra, hogy harcoljanak
Németország ellen. 1939-ben a II. világháború elkezdődött, és megint
romlásba vitte Németországot.
1945-1948: A zsidóság népirtással kapcsolatos követelései
A II. világháború alatt 30,000 zsidó gerilla (köztük nők és
gyerekek) csatlakozott más kommunista ”partizánokhoz” a német katonák
ellen vívott harcért. Válaszként a partizán problémára, a németek sok
európai zsidót munkatáborokba zártak. Ez egy biztonsági intézkedés
volt, háborús időkben ez bevett szokás minden hadviselő félnél. Ugyan
ezt tette Amerika és Anglia is többek között.
Zsidó partizánok (köztük nők és gyerekek) hátba támadták a német katonáknak.
A zsidók hamarosan táborokba lettek internálva.
A háború végére az elégtelen táplálkozás és a tífusz miatt (melyek a
"szövetségesek" által a táborok utánpótlási vonalainak folyamatos
bombázásai végett kialakult készlethiánynak tudhatók be), sok táborlakó
meghalt. A zsidók azt állítják hogy 6 millió zsidó halála része volt
egy szándékos ”gázkamrás” népirtó programnak, a holokausztnak. Néhány
történész amellett érvel, hogy a halálesetek száma nagyon el van
túlozva, és, hogy azokat tífusz járvány okozta, nem elgázosítás.
Tekintet nélkül arra, hogy mi a valódi igazság, a ”holokauszt”
történetét jogalapként használták fel a cionisták a zsidó állam
létrehozásáért.
1945-47: A cionisták elárultak a briteket
A II. világháború befejeztével a megviselt Anglia szegény volt és
kimerült gazdaságilag. A felbátorodott cionisták kihasználták ezt a
lehetőséget arra, hogy létrehozzanak egy országot. Terrortámadásokat
indítottak a britek ellen – a legismertebb ezek közül az 1946-ban
végbevitt jeruzsálemi King David Hotel (ahol Brit Mandátum Irodáinak
központja) volt. A terrortámadás 91 különböző nemzetiségű embert ölt
meg. Ez volt a köszönet amit a britek kaptak a kazár zsidóktól azért,
hogy ellopták nekik Palesztinát!
A King Dávid Hotel bombázása megrázta az egész világot
1947 november: Az ENSZ feldarabolta Palesztinát
Az USA akkori elnöke, Harry Truman támogatásával, aki nehéz elnöki
választások előtt állt és szüksége volt a cionista támogatásra, a brit
mandátummal együtt hamar szabad utat adott az ”ENSZ általi
Feldarabolás”-nak, pontosan úgy, ahogy azt Teodór Herzl előre megmondta
1897-ben. Az ENSZ általi feldarabolás két részre osztotta Palesztinát.
Egyik részét a kazár-európai zsidók kapták meg, akik akkor már
özönlöttek oda Európából, a másik részét a helyi palesztinok
fennhatósága alá helyezték, akinek ezek ellenére sem volt soha semmi
beleszólásuk a dolgokba. Mindössze öt hónappal a feldarabolás után,
1948 májusában Izrael el lett ismerve egy új államként.
1948: A cionisták terrorja az arabok kiűzésére
A ”feldarabolás” után a Palesztina izraelieknek adott felén több
millió palesztin még úgy élt, ahogy azt ők tették évszázadok óta.
Azért, hogy ”meggyőzzék” a palesztinokat otthonaik, földjeik és
városaik elhagyására, fegyveres izraeli terrorbandák, mint az Irgun,
mészárolták az arab férfiakat, nőket és gyerekeket.

Az 1948-ban elkövetett Deir Yassin-i mészárlás a palesztinokat ősi otthonaik elhagyására kényszerítette.
A leggyalázatosabb mészárlást Deir Yassin-ban vitték véghez, ahol a
zsidók kézigránátokat dobtak arab otthonokba, elvágták nők és gyerekek
torkait, és a hullákat kútjaikba dobták. Egyik terrorizált arab falu
menekült a másik után. Sokuk, a mai napig menekülttáborban él. Ez
felháborodást váltott ki mindenhol az arab világban. Az 1948-as háború
egy arab erőfeszítés volt az elnyomott palesztin testvéreik
felszabadításara de, az izraeliek az amerikai támogatásból (a Hitleri
Németországtól "zsákmányolt") kapott modern fegyverekkel könnyen
legyőzték ellenfeleiket.
1954: Az izraeli ügynökök Amerikai célpontot támadtak majd az arabokat vádolták meg vele
A legendás Mossad – izrael titkosszolgálata – jelszava az, hogy
”Csalással kell háborút csinálni.” A legelső, amerikai célpont ellen
irányuló terrortámadás 1950-ben történt meg, Egyiptomban. Mikor az
egyiptomi hatóságok elkapták az igazi tetteseket, kiderült, hogy
araboknak álcázott zsidók voltak. A szándékuk Amerika és az arabok
szembeállítása volt. Az izraeli ”elhárítás” mai napig fenntartja, hogy
az izraeli kormány semmit nem tudott a dologról. Ennek ellenére, az egy
történelmi tény, hogy az első Amerika ellenes terrortámadás a
Közel-keleten nem arabok, hanem izraeli kémek hajtották végre.
1963: ”AIPAC” – Megszületett az amerikai zsidó lobbi
Az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) azzal a céllal lett
létrehozva, hogy az amerikai politikusokat rávegye Izrael támogatására.
Idővel, a szervezet Amerika legbefolyásosabb lobbi csoportjává vált.
Tagsága ma 100,000 erősen motivált adakozó aktivistából áll – akik
közül sokan jó összeköttetésekkel rendelkező milliomosok. Mindkét
amerikai párt ambiciózus politikusai, ahogy híres újságírók és
akadémikusok is, jól tudják, hogy keresztbe tenni az AIPAC-nak
karrierjük végét jelenti.
1968: Izrael további palesztin területeket foglal el
1968-ban, megint harcok törtek ki Izrael és egy arab országokból
álló koalíció között. A cionisták örökös áldozat szerepét követelő
állításaival szemben, Izrael kezdte el a háborút. Izrael győztesen
került ki a rövid konfliktusból, ami ”Hatnapos Háború” néven lett
ismert. A hat nap alatt Izrael még több palesztin területet szállt meg.
Emellett még szír és egyiptomi területeket is elfoglaltak.
A háború alatt Izrael megtámadta az USS Liberty nevű amerikai hajót
– 37 tengerészét megölve. Izrael azt állítja baleset volt, de a
szerencsés amerikai túlélők és magas rangú tisztek állításai is azt
mutatják, hogy a támadás egy szándékos kísérlet volt az amerikai hajó
elsüllyesztésére, majd Egyiptomra hárítva a felelősséget érte.
Izrael a mai napig folytatja brutális és megalázó ”1968-as
megszállását”, és bizonyítva a gyenge palesztinok feletti zsarnokságát
mészárlásokkal, mint Sabra és Shatila 1982-ben, Öntött Ólom Hadművelet
2008-ban, és a napjainkban végbemenő Védelmi Oszlop Hadművelet (2012).
2003: A cionisták 9/11-et egy Irak elleni háború elindítására használták fel
Irak elnöke, Szaddam Husszein, az elnyomott palesztinok egy
katonailag erős védelmezője volt. Irak területének egy része fáj a
foguk, amit a cionisták ”Nagy Izrael”-nek hívnak (az Ószövetségben a
Nílus (Egyiptom) és az Eufrátesz (Irak) közötti terület). Azért, hogy
elérjék hosszú távú céljukat a régió uralására, Husszeint el kellett
távolítani.
Az izraeli Mossad és az amerikai CIA által kitervelt és véghezvitt
szeptember 11-ei ”hamis zászló” támadások az amerikai nép féldühítését
szolgálták, mely végül szabad utat biztosított korlátlan háborúkra (a
globalizmusért és a cionizmusért) a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában.
2003-ban az USA kormány eleget tett a cionista követeléseknek és
lerohanta Irakot. Szaddám Husszeint, aki semmi rosszat nem tett
Amerikának el fogták és kivégezték. Több, mint 5,000 amerikai katona,
és 500,000 iraki vesztette életét az iraki háborúban.
2011: A cionista Amerika meggyilkolta Kadhafit
A líbiai vezető, Muammar Kadhafi régóta kritizálta Izraelt. Kadhafi
végig kitartott amellett, hogy Izrael hamisan vádolta őt amerikai
katonák meggyilkolásával egy németországi diszkóban. Egy brit rendőrnő,
Yvonne Fletcher meggyilkolásával, és a Pan Am 103 repülőjárat
felrobbantásával.
Kadhaffi nyilvánosság előtt vádolta a cionistákat amerikai Kennedy
elnök meggyilkolásával azért, mert JFK meg akarta akadályozni Izraelt
nukleáris fegyverek előállításában. Izraelnek jelenleg több, mint 200
nukleáris bombája van.
Kadhaffi legfőbb bűne az volt, hogy az nyers olaj kereskedelmében az
eddig kizárólagosságot játszó dollárt (értéktelen papírlapot)
felváltotta az aranyra. Ezzel a tettével meg is pecsételte a sorság.
2011-ben, a NATO légitámadásokat indított Líbia ellen, miközben a
CIA által kiképzett ”lázadók” hadműveleteket hajtottak végre a
szárazföldön. Mint Szaddám Husszein, Kadhafi is életével fizetett
antiszemitizmusáért.
2012 és utána: Irán és Szíria következnek
Mint Irak és Líbia, úgy Irán és Szíria is szintén akadályozzák az
Izraeli terjeszkedést a Közel-Keleten. Amerika és a NATO - Izrael
bábjai dolgoznak a függöny mögött mindkét kormány elüldözésére. Előbb
utóbb bele lesznek rángatva a háborúba Izrael érdekeiért.
Hogy mi lesz a végjáték?
A cionisták a Tórát (az Ószövetség első 5 könyve)idézik, mint
Palesztinához való jogosultságuk alapját, ahonnan a rómaiak 2,000 évvel
ezelőtt elüldözték őket. A bibliai vers, amiből a vallásos és
istentagadó zsidó összeesküvése származik a Teremtés könyvében van
leírva (1Mózes 15:18): ”Ezen a napon Jehova szövetséget kötött
Ábrahámmal, ezt mondva: 'A te magodnak adom ezt a földet az
Egyiptom-folyótól a nagy folyóig, az Eufráteszig' “(Irak).
A két kék sáv az izraeli zászlón a két nagy folyót jelképezi. A
cionisták sose fognak megpihenni amíg el nem lopták Egyiptom nyugati
részét, egy nagy részt Irakból, Libanonból, Szíriából és Jordániából
(és Szaúd Arábia déli részét). Közel-kelet térképének ilyen radikális
átrajzolásához egy nagyszabású regionális (vagy globális) háború lesz
szükséges.
(tomatobubble.com)
Fordította: Márton László