Ideje belátni, hogy egy hamis gazdaságban élünk. A szemfényvesztés
minden létező elemét bevetik, hogy elhitessék a világgal a gazdaság
valódiságát, de ezek mind csupán jól kidolgozott illúziók.
A hatalom egyik oldalán izgatott kijelentéseket hallunk a
fellendülés visszatérésének jeleként értelmezett „zöld hajtásokról”, a
másikon pedig a fiskális szakadék veszélyeire hívják fel a figyelmet,
javasolva, hogy korlát nélküli monetáris enyhítésekre van szükség.
Halljuk, ahogy az emberek munkáért könyörögnek és halljuk, ahogy a
politikusok munkát ígérnek nekik, pedig egy politikus nem tud
munkahelyeket létrehozni. Látjuk, hogy tömegek táboroznak a boltok
előtt, hogy leértékelt vackokat vegyenek fekete pénteken, elhitetve
egyesekkel, hogy a fogyasztói társadalom virágzik, a következő
pillanatban viszont kiderül, hogy mindent hitelre vásároltak.
A főáramú média pedig mindent megtesz, hogy elvonja a figyelmünket
mindenről, ami valós. A hírekből olyan emberekről hallunk, akik a
hírnév által váltak gazdaggá, és/vagy a gazdagság által váltak híressé
és a címlapokon értesülünk arról, ha egy ilyen híresség macskája
megdöglik. De erről talán ennyi elég is.
Közben a pénzügyi média megpróbálja agyon bonyolítani és
érthetetlenné tenni a gazdasági kérdéseket és kizár mindenkit, aki
esetleg kimondaná az igazságot.
Nem csoda, ha az emberek dühösek és össze vannak zavarodva.
Talán az alábbi tíz gondolat segít némileg szétoszlatni a ködöt.
1.
Hamis munkahelyek. Nem csupán arról van szó, hogy a hivatalos munkanélküliségi
adatok hamisak,
a munkahelyek sem valósak. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy hány
hivatásos munkavállaló termel értéket. A munkahelyek 80%-a úgy
eltűnhetne holnap, hogy nem befolyásolná az alapvető emberi túlélést
vagy boldogságot. Igen, tudjuk. A mai társadalomban pénzre van szükség
a túléléshez és a munkahely pénzt jelent, de ebből nem következik
egyértelműen, hogy minden munkahely a társdalom javát szolgálja.
2. Nem a megoldások, hanem a problémák teremtik a munkahelyeket.
Nem hozhatjuk helyre az igazi problémákat, mert ezzel még több
munkahelyet szüntetnénk meg. Nem vethetünk véget a háborúknak, mert
akkor mit csinálna az a rengeteg katona munkahely nélkül. Nem vethetünk
véget a kábítószer elleni harcnak, mert akkor mit csinálna az a
rengeteg ügynök, börtönőr, bíró és többi alkalmazott helyette. Nem
egyszerűsíthetjük az adózást, mert akkor mihez kezdenének a könyvelők,
adótanácsadók és hasonló szakértők. Nem csökkenthetjük az állami és
egészségügyi bürokráciát, mert mit csinálna akkor az a rengeteg
aktatologató. Nem hagyhatunk fel a lakosság megfigyelésével,
mert ma már ez az iparág több millió embernek ad munkát. Nem vethetünk
véget a Wall Street-i kaszinónak, mert akkor talán mindenki munka
nélkül maradna. Mi lenne az egyetemekkel, ha ez emberek rájönnének,
hogy az általuk kínált termék fele annyit sem ér, sőt, ugyanezt a
tudást szinte ingyen is megszerezhetik? Más szóval számos problémát
hoztak létre, hogy hamis munkahelyeket teremtsenek.
3. A pénznek nincs értéke. A pénz mind között a
legnagyobb illúzió. A pénzünket önkényesen meghatározott kamatra adott
hitellel hozzák létre bizonyos magánmonopóliumok. A pénz nem egyéb,
mint egy ígérvény. Azért van értéke, mert a törvény ezt mondja, az
értékét pedig az határozza meg, hogy mennyi van belőle forgalomban,
amit szintén egy haszonérdekelt monopólium határoz meg. A valós értéke
tulajdonképpen nulla, mert nem egyéb, mint egy különleges tintával
kiszínezett papírdarab. Az emberek számára csakis a készségek (munka),
szerszámok és anyagok, az étel, a víz vagy az energia jelentenek
értéket.
4.
A Fed vásárolja fel az államadósság 90%-át. A
Federal Reserve pénzt ad kölcsön az amerikai kormánynak, a kormány
pedig kötvényeket bocsát ki a kiadások fedezetére. Ezeket a kötvényeket
aukciókon értékesítik a piacon olyan befektetőknek, akik úgy gondolják,
hogy az USA tartani fogja magát ígéretéhez a kötvények beváltását
illetően. Most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek már
befektetői, mert az államkötvények
90%-át maga a Fed veszi meg.
Ezt az adósság pénzzé alakításának, monetizálásának nevezetik, ebben az
esetben viszont a pénzt alakítják pénzzé, tehát az egész nem egyéb,
mint egy hatalmas piramisjáték. A lényeg, hogy a kamatokat
mesterségesen alacsonyan tartsák, mert ahhoz, hogy külső „befektetőket”
csábítsanak magukhoz, meg kellene emelni őket. Laikusok számára is
érthető módon az a lényeg, hogy a monetáris rendszer olyan, mint egy
hatalmas papírtigris vagy kártyavár, de kereshetnénk még vagy egy tucat
hasonlatot a „hamis” szó leírására.
5. Mi a dolgok értéke? Az ármeghatározási
mechanizmus olyan tekervényessé vált, hogy egy eszköz valós értékének
meghatározása szinte lehetetlen. Az étel, üzemanyag, oktatás, lakás,
biztosítás és egyebek állami támogatása, az adók, szabályok és
törvények, a pénz értékének és a kamatoknak a manipulálása és a tőzsdei
kaszinó mellett hogyan is határozhatnánk meg bárminek is a valós
értékét? Például miért kerül egy uncia marihuána (egy bárhol megtermő
gaz) 500 dollárba? Vajon az igazi érték a munkán és az
anyagszükségleten, a kínálaton és keresleten múlik? Persze, hogy nem. A
dolgok értékét leginkább a törvények és szabályok fújják fel.
6. A bukást jutalmazzák. Onnan tudjuk, hogy egy
hamis gazdaságban élünk, hogy a bukást jutalmazzák, a sikert pedig
büntetik. Mindenhol a világon azt mondják az embereknek, hogy
szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat és keményebben kell dolgozniuk,
hogy kimenthessék az államot, a bankokat, a biztosítókat vagy akár az
autógyártókat. Amikor pedig ezt megtesszük és keményebben dolgozunk a
kevéske siker reményében, hihetetlen adókkal sújtanak, hogy vég nélkül
finanszírozhassák ezeket a csaló intézményeket. Ugyanakkor a korlátlan
pénznyomtatás és az egyre emelkedő adók fényévekre vannak a problémák
gyökerének megoldásától. A helyzet az, hogy a bankok által kínált
megoldások képezik a problémát, hiszen a befektetőosztályt gazdagítják
a középosztály rovására. A globális bankárok az adófizetők és a jövő
generációinak pénzével játszanak ebben a globális kaszinóban, amit
eleve összeomlásra terveztek, hogy az összeomlás által elvehessék az
emberek javait. Mindent feltettek a játszmára, de hamis pénzzel
játszanak, a mi értékeink viszont, amiket kockáztatunk, valódiak.
7.
Az üzleti társaságok ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az emberek, de nem sújthatók ugyanolyan büntetéssel.
Azzal, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság az emberekkel megegyező
szólásszabadságot biztosított az üzleti társaságoknak, az utolsó szöget
is beverte a köztársaság koporsójába. A pénz most már nyíltan
finanszírozhatja a választásokat, és megvásárolhatja a büntetlen
működéshez szükséges törvényeket. Lehet, hogy egy társaság is
emberekből áll, de nem esnek az emberekkel megegyező elbírálás alá. A „
Mi lenne ha a BP ember lenne?”
című cikk részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. A feltevés
szerint, az emberekhez hasonló elbírálás alapján a BP egy pszichopata
gyilkos lenne. Ugyanez elmondható a legtöbb multi fenevadról, élén a
hadiipari cégekkel. Ráadásul ma már ezek a cégek a kormánnyal is
összefonódtak. Ez alapján miként definiálnánk magát a kormányt? Úgy
gondolják, hogy a definíciók megváltoztatásával megváltoztathatják a
valóságot, de ettől még nem válik igazsággá.
8.
Az emberek olyan dolgokat vásárolnak, amikre nincs szükségük, olyan pénzből, ami nem az övék.
A kormány adósságörvénye és őrült költekezése a fogyasztói szokásokban
is tükröződik. Az infláció, az emelkedő munkanélküliség és az
ingatlanpiac folyamatos zuhanása ellenére a hitelfelvétel nem állt meg.
Az
AP a következőket írta:
Az amerikaiak gyakrabban fizettek hitelkártyával és több
hitelt vettek fel tanulmányaikra vagy autóvásárlásra október hónapban,
mint korábban, aminek eredményeként a mindenkori legmagasabb szintre
emelkedett a lakossági hitelállomány.
A Federal Reserve adatai szerint szeptemberről októberre a
fogyasztói hitelek 14,2 milliárd dollárral emelkedtek, 2,75
ezermilliárd dollárra emelve a teljes lakossági hitelállományt.
A gépjárműveket és tanulói hiteleket is tartalmazó kategóriában a
hitelek összege 10,8 milliárddal nőtt. A hitelkártyás vásárlások 3,4
milliárd dollárral nőttek.
A legaggasztóbb, hogy pont a negatív megtérülést jelentő hitelek,
mint a diákhitel, az autóvásárlás és a hitelkártyás fizetés mértéke
növekedett.
9.
A vállalkozókat büntetik. Mára szinte
lehetetlenné vált egyszerű megélhetéshez jutni önállóan. Az Egyesült
Államok (és sok más ország, Magyarországot is ide sorolva) a bürokrácia
országa lett, ahol a kisvállalkozások létrehozását megnehezítik és
büntetik a függetlenséget. Az Egyesült Államokban az igazi önellátás és
a legfontosabb vállalkozásforma elleni állami támadásokat leginkább a
családi gazdaságok ellen folytatott harc szemlélteti. Az Agenda 21-hez
hasonló kollektivista modelleknek köszönhetően egyre több ilyen
gazdaságot számolnak fel, úgynevezett „védett zónákká” nyilvánítva a
lefoglalt földeket. Az egyik
legújabb ilyen esetben
egy családi osztriga farmot zárattak be, arra hivatkozva a farm káros
hatással van a környezetre. A hamis állítások alapján véghezvitt
hadjárat egy 80 éve működő helyi vállalkozást tett tönkre, ami 50.000
turistát vonzott évente és 30 helyi lakosnak adott munkát. Sok ilyen
esetben az elkobzott területek fejlesztők kezében landolnak, akiket egy
cseppet sem érdekel a helyi gazdaság. A hamis gazdaság egyik
elengedhetetlen része, hogy olyan területeken hoz létre függőséget,
ahol erre nem lenne szükség. (Rövidfilm angol nyelven a gazdasági
illúzióról és az értelmetlen törvényekről:
link)
10.
Irányított rabszolgaság. Szóval úgy gondolod,
hogy a rabszolgaság intézményét az 1800-as években felszámolták? Nem
egészen. A gazdasági behajtók (hitelezők) a hitelek segítségével
rabszolgasorba döntötték a világot, a nemzetektől, az iparon keresztül,
a helyi önkormányzatokig és a föld szinte minden állampolgáráig.
Ráadásul ezt a szolgaságot olyan pénzen vásárolták meg, ami nem is az
övék, csak úgy a semmiből nyomtatták. Akinek nincs hitele vagy
hitelkártyája az is fizet a Fednek az infláción és a jövedelemadón
keresztül. Ahogy
John Perkins, az „
Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai”
szerzője mondaná: itt az idő, hogy behajtsák a nekik járó „egy fontnyi
húst” az állampolgároktól, a magasabb adók, alacsonyabb mértékű
szociális juttatások és a nyugdíjak lefoglalása, más szóval a
„megszorítások” által.
George Carlin azt mondta, hogy „azért hívják ezt Amerikai Álomnak,
mert csak az hiszi el, aki alszik.” Már egyetlen ország megfertőzése is
elég rossz lenne, pedig ma már az egész világ kollektív álomba merült
és álmában a kormány az utolsó pillanatban szépen megold mindent. Az
igazi világban azonban az összeomlás elkezdődött. Amíg nem a fenti 10
tényezőn próbálunk változtatni, a hallucináció fogságában maradunk. Az
egyre több helyen induló tüntetések és helyi alternatív
valutakezdeményezések és egyéb kreatív megoldások némi reményt adnak,
hogy az emberek kezdenek ráébredni, hogy eddig aludtak. Mélyen a
tükörbe nézve rájönnek, hogy a szemük elé vetített álomszerű gazdaság
egyik célja, hogy a rossz irányba küldje az embereket a megoldásokat
keresve.
Forrás: Activist Post