Visszakapták helyüket a karácsony jelképei Franciaországban

Múlt decemberben Franciaországban a köztéri betlehemek és a karácsonyi vásárok a vallási semlegesség nevében több településen is vitát kavartak. A hagyományokhoz ragaszkodó lakosok fellépése azonban idénre meghozta gyümölcsét.

2010-ben és 2011-ben több karácsonyi jelkép is vitát kavart Franciaországban, mert a vallási semlegesség hívei több településen is tiltakoztak ezek köztéri elhelyezése ellen. Idén azonban úgy tűnik, hogy a tiltakozásokat szervezők többsége mérsékeltebb álláspontra tért.

Egy évvel ezelőtt a párizsi polgármesteri hivatal nem akart engedélyt adni, hogy betlehemet állítsanak fel a Champs-Élysées-n megrendezett karácsonyi vásárban. A betlehem „túlságosan erős vallási szimbólum” – védekezett az önkormányzat. A tiltakozás mértékére tekintettel azonban a hatóságok végül engedélyezték a Saint-Pierre de Chaillot plébániának egy betlehem felállítását, azzal a feltétellel, hogy hittérítési tevékenység nem kapcsolódhat hozzá. Idén a kezdeményezés vezetője, Dominique de Causans már felállíthatta a Betlehemi Nővérektől kölcsönkapott figurákat anélkül, hogy bárki is kifogást emelt volna ellenük.

Az észak-franciaországi Leers község polgármesteri hivatalának jelentése szerint „az egyik lakos által festett és a faluháznak ajándékozott betlehemet a szokásoknak megfelelően felállították”. Sőt, karácsonyi várást is szerveztek, és élő betlehemet rendeztek be a Saint-Vaast templom bejárata előtt. Mindezt anélkül, hogy az ellenzéki képviselő a tavalyihoz hasonló tiltakozásba kezdett volna. „A Jézust, Máriát és Józsefet ábrázoló nagy, festett háromszögeket a szokásos helyükre állítottuk” – mondta el az önkormányzat szóvivője, aki hozzátette: örömmel látja, hogy ez a hagyomány immár „megszokottá vált”.

Montiers-ben, egy szintén észak-franciaországi faluban tavaly – az akkori polgármester kezdeményezésére – a képviselőtestület megtiltotta a betlehem felállítását a falu főterén. A jelenlegi polgármester, a Saint-Sulpice templom védegyletének támogatásával idén állított betlehemet és karácsonyfát, igaz nem a főtéren, hanem a templom mellett. Ez ellen senki nem élt kifogással, pláne, hogy a volt polgármester azóta elköltözött a faluból.

Azért idén is keringtek hírek egy-egy településsel kapcsolatban arról, hogy nem engedélyeznek betlehemet vagy karácsonyfát állítani, de ezek a hírek végül mind alaptalannak bizonyultak. A Párizs melletti Le Chesnay-ben található, Parly 2 nevű, hatalmas kereskedelmi központ vezetősége is álhírnek minősítette a felröppent pletykát, miszerint idén nem állítják fel a hagyományos betlehemüket. Sőt, a betlehem mellett a helyi plébánia egy egész karácsonyi stand felállítására is lehetőséget kapott.

Innen nem túl messze, Clamart-ban is visszaváltozott karácsonyi vásárrá a szocialista képviselőtestület által tavaly „avAnt”-nak átnevezett vásár. Az „avant” szó azt jelenti „előtt”, és kiejtése azonos az „advent” jelentésű „avent” szóval. A képviselők azonban szándékosan el akartak térni az advent szótól, és ennek nyomatékosítására nagybetűvel írták a szóközi „A”-t, így lett a vásár neve „avAnt”. A változtatás azonban a helyi katolikusok erős ellenállásába ütközött, akik tömegével írtak tiltakozó leveleket a polgármesternek. A képviselőtestület így jónak látta visszavonni a döntését, és idénre visszaállította a karácsonyi vásár elnevezést.

La Croix/Magyar Kurír

Fontos információk a bankok (Fugger féle) működéséről, itt Magyarországon:Fontos információk a bankok (Fugger féle) működéséről, itt Magyarországon:

Ahogy hisszük, hogy működik a bakrendszer:

A klasszikus banki bevétel abból fakad, hogy a bank betéteket gyűjt (amire betéti kamatot ad) illetve kölcsönöket folyósít (amire kölcsönkamatot számol fel). Ennek a kettőnek a különbsége adja a bank hasznát.

És a valóság: a probléma ott kezdődik, hogy a bankok megfigyelték hogy egyszerre, egyidőben az összes betétes soha nem veszi ki az összes letétbe helyezett pénzét. Max 10% pénzkivét van. Ezt az elvet felhasználva (megfordítva) a bankok 10% os tartalékráta esetén 10x es mennyiségű pénzt helyeznek forgalomba amit a semmiből hoznak létre úgy hogy a tízszeresét kölcsönadják annak amit betétként birtokolnak mivel ezt a gyakorlat és a tartalékráta törvény megengedi. Maurice Allais a Nobel díjas francia közgazdász ezt közönséges pénzhamisításnak nevezi.

Amikor a pénzedet beteszed a bankba (a fizetésedet kötelezően bankszámlára utalják ! ) és a számládon jóváírják, azzal a bank úgy rendelkezik, mintha a saját központi jegybankpénze lenne, és a bank a betétbe helyezett összeg majd százszorosát helyezi ki hitelbe. A banki tartalékráta teszi ezt lehetővé - ami ma itthon 2-5 % közt mozog.Tehát gyakorlatilag nincs fedezete a kihelyezett hitelnek - ezt a pénzt hívják számlapénznek!!

Tehát a kereskedelmi bankok által a majdnem a semmiből teremtett hitelpénzt valós munkával szerzett pénzzel kell törleszteni, amiért ők még kamatot is kérnek, és mivel jelzáloghitelről beszélünk, nem teljesítés esetében a hitelestől valós, tárgyi értéket követelnek. Mi ez, ha nem az elmúlt évezred legnagyobb átverése?

A másik abszurditása ennek a rendszernek, hogy a kamat összegét a bank NEM teremtette meg. Ez makroökonomia viszonylatban hiányzik az összpénzmennyiségből, és ezért ezt a gyakorlatban nem pénzzel, hanem a jelzáloggal kell egyeseknek kiegyenlíteni. A szabad verseny nem más, mint harc a kamatszolgálat teljesítéséért. Mivel ez az összeg nincs a összpénzmennyiségben, ezért törvényszerű, hogy a hitelfelvevők egy részének el kell veszítenie a tulajdonát, lakását.

Tehát - jogászok figyelem - amennyiben a bank a hitelkihelyezésnél ezzel a pénzzel nem rendelkezett, akkor a törlesztés elmulasztásával a banknak kára nem keletkezhet !!
A fentiekhez járult még egy speciális helyzet, ami a bankok mérhetetlen mohóságáról, kapzsiságáról tanúskodik - a devizában nyilvántartott hitel ...

Ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok semmiből ne teremthessenek pénzt, a tartalék rátának 100%-nak kell lenni, egyszerű törvényi szabályozás!!

Forrás:http://kalozpart.org/2012/12/22/penzteremtes-ex-nihilo-az-evezred-legnagyobb-atverese

és http://ecopedia.hu/kotelezo-tartalekrata

A verduni püspök megáldotta támadóját

François Maupu, Verdun püspöke a rendőrkapitányságon megáldotta azt a 28 éves, a társadalmon kívül élő, állandó lakóhely és munka nélküli fiatalembert, aki augusztus 31-én este a püspökség épületében megtámadta őt.

December 13-án Maupu atyát behívták a verduni rendőrkapitányságra, hogy azonosítsa azt a férfit, aki augusztus 28-án este a püspökség épületében egy késsel megfenyegette és kétezer eurót követelt tőle. „Megengedték, hogy beszéljek vele. Hebegve kért bocsánatot… Arra kért, hogy áldjam meg, és természetes, hogy megtettem – mondta el Maupu atya a L’Est Républicain című helyi napilapnak. – Nem ijesztett rám igazán. (...) Nem volt agresszív. Inkább bizonytalannak tűnt.”
A püspök támadója elismerte tettét, valamint azt a tényt, hogy az elkövetés pillanatában alkohol befolyása alatt állt. Amikor augusztus 31-én elmenekült a helyszínről, nyomot hagyott maga után: egy kis flakon kéztisztító folyadék kiesett a zsebéből. Így a verduni kapitányság nyomozói DNS-mintát tudtak venni, és azonosították a férfit, aki már szerepelt az országos rendőrségi nyilvántartásban. A fiatalembert jelenleg lopás vádjával tartják fogva Metzben.
Maupu atya fenntartja döntését, melyet rögtön a támadás után meghozott, hogy nem jelenti fel a hajléktalan fiatalembert. „Remélem, hogy a börtönben elgondolkodik, és mihamarabb kiszabadul” – nyilatkozta.
La Croix/Magyar Kurír