2013. szeptember 27., péntek

Kiadták az elfogatóparancsot a Mol-vezér ellen

Elrendelte Hernádi letartóztatását a zágrábi bíróság – közölte ma a horvát köztelevízió. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki.
Elrendelte Hernádi Zsolt letartóztatását a zárgrábi megyei bíróság, miután szerdán nem jelent meg a kihallgatáson, amelyre a horvát ügyészség idézte be – közölte a horvát köztelevízió pénteken. A hírre a Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zuhanásnak indultak, délután egy körül már a 16 ezres szint alatt voltak, két százalékos mínuszban. Mint ismert a horvát ügyészséghez tartozó korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal szeptember 25-re kihallgatásra idézte Hernádi Zsoltot. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására, amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a portál. A horvát televízió híre kitér arra, hogy a magyar hatóság visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját a vesztegetési ügyben.
Ki kell adni?
Egy korábbi jogi vélemény szerint Horvátország nem adhat ki európai uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mivel annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett automatikusan hatályba. Valki László rámutatott, hogy egyelőre az 1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az, hogy az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú határozatára van szükség, azt jelenti, hogy bármelyik miniszternek, így a magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson.
Ezt az álláspontot azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács 2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.
(HVG)


Bal-Rad komm: Kezdődik a heje-huja! Lezajlottak a németországi választások, nagyjából kialakult már a teendők köre is.
Angela kezdi rendezni az Unió számára legmegfelelőbb kártyalapokat!
Azt ugyanis senki ne gondolja, hogy erre a dologra Németország jóváhagyása nélkül sor kerülhetne. Az Eu legerősebb gazdasági és politikai hatalma mintegy felügyeli is a rendet. Amely rendet a mi Döbrögink nem nagyon respektálja-és már elég régóta bosszantja Brüsszelt.
Csak a hülye nem látja a Döbrögi-Hernádi “tengely” működését. Kelet-Közép Európa legnagyobb olajcége a döbrögisták egyik pénztermelője. Már annak meglebegtetése, hogy Hernádi…-igen érzékeny anyagi veszteséget okoz a Nemzet Patkánya által dirigált maffiának. Ezzel a letartóztatási paranccsal az EU megküldte Döbröginek a selyemzsinórt!
Nyilvánvaló, hogy Vezénylő Tábornok Úr “veszi a lapot”-és már fogalmazódik a Véres Kard Körbehurcolásának forgatókönyve.
Hatalmas Szabadságharc fog ismét indulni-Horvátországon keresztül, az Unió ellen.
A honi Harmadik Hadoszlop persze kacag a gyönyörtől a hirek hallatán, hiszen közöttük van az Unió által kivánatos-és már ki is jelölt Döbrögi utód.
Persze amig az elfoglalja majd az ország élén a helyét-sok viz le fog folyni a Dunán! És rengeteg könny fog még addig patakzani! Na meg vér!
Mert Döbrögi Vezénylő Tábornok Úr nem fogja hagyni magát!
Ezzel a letartóztatási paranccsal megkezdődött a “Végjáték a Duna mentén”
A MAGYAR NÉP PEDIG TEHETETLENÜL, EGYEDÜL, KISZOLGÁLTATVA FOGJA NÉZNI ÉS ELVISELNI MAGYARORSZÁG MEGSEMMISÜLÉSÉT!
Talán meg is érdemeljük mindezt!
Mi ruháztuk fel hatalommal mindazokat, akik…



Mol-ügy: Blöffgyanús húzással szállt be a harcba a kormány


Egyezségi ajánlat és fenyegetés is egyben a magyar kormány közleménye, amellyel a Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen kiadott horvát elfogatóparancsra reagált. A kabinet nem kevesebbet vágott a zágrábi kollégák fejéhez, mint hogy ott nem független az igazságszolgáltatás, miközben a horvátok igazából a magyar utat kívánják követni a Mol kiebrudalásával. A befektetők annak örülnének, ha végre nyugvópontra jutna a Mol-INA csörte. A diplomácia udvarias világában igencsak durvának számító lépésre szánta el magát a magyar kormány: Martonyi János külügyminiszter egy nappal a rendezvény előtt lemondta részvételét a dubrovniki Európai Energiabiztonsági Konferencián, amelyet csütörtökön a horvát külügyminiszter nyit meg, és ahol felszólal a horvát miniszterelnök és a köztársasági elnök is. Ezzel hivatalosan is elmérgesedett a viszony a két ország kormánya közt, pedig Orbán Viktor miniszterelnök június végén még büszkén beszélt arról, hogy Magyarországnak oroszlánrésze volt a horvát EU-csatlakozásban.
A kapcsolatok megromlásának közvetlen előzménye, hogy a zágrábi megyei bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, ennek alapján pedig a horvát rendőrség kiadta a nemzetközi és európai körözést a magyar üzletember ellen. A horvát államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodája, az USKOK ugyanis gyanúsítottként kívánja kihallgatni Hernádit a korábbi jobboldali kormányfő, az első fokon korrupció miatt tíz év börtönre ítélt Ivo Sanader ügyében.
Súlyos vádak
A konfliktus gyökere azonban – a magyar kormány szerint legalábbis – mélyebbre nyúlik, a volt miniszterelnök és a Mol-vezér elleni büntetőeljárás valójában „egy nagy európai energetikai kirakósjáték része”, vagyis igazából a horvát INA olajvállalatról, és annak többségi tulajdonosáról, a Molról szól. Erre utal a magyar kormány szerdán kiadott közleménye, amelyben azt írják: Zágráb „gazdaságon kívüli eszközökkel” próbálja megfélemlíteni az ország legnagyobb, stratégiai befektetőjét, és „kivásárlás nélkül” visszaszerezni az INA feletti irányítást.
A kormány közleménye ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a horvát igazságügyi hatóságok politikai okból járnak el Hernádi ellen, vagyis nem függetlenek. Ezzel a magyar kormány immár nyíltan azt állítja, hogy egy EU-tagállamban politikai okokból folytatnak büntetőeljárást, és ítélnek el egy volt miniszterelnököt, vagyis nem független az igazságszolgáltatás. Pedig az EU-csatlakozási tárgyalásokat – amelyeknek része az igazságügyi fejezet is – épp a magyar soros elnökség utolsó napján zárták le, mintegy rábólintva, hogy Horvátország mindenben megfelel az európai normáknak.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) munkatársa szerint horvátországi irodájuk és más civil szervezetek sem kérdőjelezték meg a Sanader elleni eljárás tisztességességét, legfeljebb az időzítését tartották furcsának: az eljárás ugyanis egybeesett a horvát választási kampánnyal. Az USKOK pedig legalább annyira független, mint a magyar ügyészség: az USKOK igazgatóját a horvát főállamügyész nevezi ki, akit pedig a parlament (Sabor) választ. A jelenlegi főügyészt, Mladen Bajićot 2002-ben, a baloldali kormánykoalíció alatt választották meg először, de azóta kétszer is újraválasztották.
Nem vették fel a kesztyűt A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány lépéseit, és azt sem, hogy Budapest adott esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség szerint a horvát kormány egyik lépést sem kívánta minősíteni, csak annyit mondtak: nincs befolyásuk az igazságszolgáltatási szervekre. A magyar utat járják
Az persze igaz, hogy Horvátországban az egyik legfontosabb politikai kérdés az INA ügye. A 2011 végén hivatalba lépett zágrábi kormány egyértelműen elégedetlen az INA részvényesi szerződésével – amely irányítási jogokat biztosít a 49 százalékos tulajdonos Molnak –, és már régóta tárgyal a Mollal annak módosításáról. A helyzetet bonyolítja, hogy 2011-ben a magyar állam megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz Mol-részvénycsomagját, amivel a legnagyobb, 25 százalékos tulajdonossá vált a magyar olajcégben, így a magyar kormának is komoly érdekei fűződhetnek a Mol–INA-kapcsolathoz.
Ivo Sanader a zágrábi bíróságon A magyar felháborodás pikantériája, hogy a zágrábi kormány ugyanarra törekszik, mint a budapesti tesz éppen: ki akarja ebrudalni a külföldi befektetőt egy korábban privatizált, stratégiai vállalatból, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a cég felett. A magyar energiacégek vezetőit ugyan nem citálták bíróság elé, de a kormány a válságadóval és a rezsicsökkentéssel olyan nyomást gyakorol rájuk, amivel ráveheti a külföldi tulajdonosokat, hogy adják el érdekeltségeiket. Ez már meg is történt az E.ON gázüzletágának esetében, és Orbán Viktor utalt rá, hogy több közszolgáltatót is közösségi tulajdonba vehetnek a közeljövőben. Giró-Szász András kormányszóvivő utóbb ezt úgy magyarázta: az állam megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett ajánlatát.
A horvát kormánynak is hivatkozási alapként szolgál terveihez a munkahelyek megőrzése mellett a gázüzletág, ezáltal a lakossági gázárak kérdése: 2009-ben eredetileg abban állapodtak meg a felek, hogy az INA átadja az államnak a veszteséges gázüzletágat, és 2014-ig fokozatosan a piaci szintre emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Sanader utódja, Jadranka Kosor kormánya azonban 2010 végén elállt az ügylettől, így az INA és a Mol nyakán maradt a gázüzletág.
A magyar kormány, mint a Mol legnagyobb részvényese, szerdán meglebegtette a lehetőségét, hogy mégiscsak megválna az INA-tól. Azt írták, felkérik a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását „a horvát kormány vagy harmadik fél részére”. Ez a megfogalmazás egyszerre ajánlattétel és fenyegetés: ajánlat, mert elvben hozzájárul, hogy a horvát állam kivásárolja a Molt az INA-ból, de ha Zágráb nem tenne megfelelő ajánlatot, akkor eladhatják a pakettet például akár az oroszoknak is, amivel a horvátok nem kerülnének közelebb a céljaikhoz.
Taktikai lépés lehet
A hvg.hu által megkérdezett elemző szerint ugyanakkor egyelőre nehezen hihető, hogy a kormány valóban arra kérné a Mol vezetését, hogy adja el az INA részvénypakettjét. „A bejelentés inkább taktikai lépésnek tűnik a kormány részéről, tekintve, hogy múlt héten még olyan kormányzati álláspont szivárgott ki, hogy meg kell védeni a Mol elnök-vezérigazgatóját és a vállalatot” – mondta Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője, aki szerint az INA túlságosan fontos része a Mol-csoportnak ahhoz, hogy ilyen könnyen megváljon tőle, és ez azt is jelenti, hogy a kormánynak is fontos.
Talányos visszavágás Szerdai közleménye szerint a kormány szerdai ülésén “utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálja meg milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására”. A hvg.hu-nak egy kormányzati forrás azt mondta: egyelőre az érintett minisztériumokban is erősen törik a fejüket, hogy mit tehetnének. Találgatásként az merült fel, hogy hamis vád, vagy jó hírnév megsértése miatt indíthatnának pereket Horvátországban azok ellen, akik vesztegetéssel vádolják a Molt. A Mol csaknem 2 milliárd dollárt fektetett be INA-részvénypakettbe, amely jelenleg 49,1 százalékos tulajdoni részt biztosít számára a horvát olajcégben (a horvát kormánynak csak 44,84 százalékos részesedése van). Mivel a Mol – a vád szerint a Sanadernek fizetett kenőpénz ellenében – megkapta az INA irányítását, eredményeit beszámíthatja a Mol-csoport eredményébe. A horvátok most ezt a megállapodást kívánják felülvizsgálni (szeretnék a horvát cég háromlépcsős irányítási struktúráját lebontani meg az INA-t rábírni, hogy költsön lényegesen többet beruházásra). Az INA elég nagy tétel a Mol-csoport mérlegében, és a Molnak komoly érvágás lenne, ha meg kellene szabadulnia az INA-pakettől: a Mol üzemi eredményének 30 százalékát az INA eredménye adja, emellett a horvát vállalat a kitermelésben is 40 százalékkal szerepel. Ugyanakkor az INA gázüzletága rendkívüli veszteséget okoz a Mol-csoportnak.
„Érdemes megnézni, hogy mi történt az INA részvényárfolyamával, amióta a horvátok a részvényesi szerződés felülvizsgálatát kezdeményezték. Az INA piaci értéke körülbelül 50 százalékkal emelkedett. Ma az INA piaci kapitalizációja megegyezik a Moléval, miközben az árbevétele a magyar olajcégnek csak az ötöde” – mondta Vágó Attila. Ugyanakkor a Mol és a kormány kétségkívül komoly kihívás elé néz, ha nem akar lemondani az irányítási jogokról és megválni az INA-pakettől, tekintve, hogy a horvát hatóság szemlátomást minden eszközt bevet annak érdekében, hogy erre a Molt valahogy rábírja.
Mennyiért lehetne eladni?
Az INA értéke a piaci kapitalizációja alapján 7 milliárd dollár körül van, de ez alapján nagyon nehéz megmondani, hogy milyen áron cserélhetne gazdát az INA-csomag, és ki lehet a vevő. „Megpróbáltuk értékelni a régióban hasonló tevékenységet folytató társaságok értékeltsége alapján a Mol-csomag értékét. Mivel külső nyomásra adnák el a csomagot, tehát kényszerértékesítésről van szó, beleszámoltunk egy húszszázalékos diszkontot, így az ár valahol 1 milliárd dollár körül lehet” – mondta a hvg.hu megkeresésére Szentirmai Péter, a KBC Securities részvényelemzője.
Ki forgatja a Nagy Kereket? Az árat természetesen befolyásolja, hogy a vevő megkapja-e a menedzsmentjogokat, melyek nélkül a csomagnak jóval kisebb az értéke. Mivel a konfliktus a menedzsmentjogok miatt eszkalálódott a Mol és a horvát kormány között, az is komoly politikai kockázatot rejt a vevő számára, és negatívan befolyásolja az árat, ha a menedzsmentjogokkal együtt kapja meg egy harmadik fél a csomagot.
A befektetők vélhetően azt preferálnák, ha a Mol kezében maradna az INA, ugyanakkor a Mol-részvény árazásában komoly bizonytalanságot jelent az egyre élesebb konfliktus. „A Mol-részvények árfolyama szerdán 15 havi mélypontra süllyedt. Egy esetleges eladás piaci megítélése attól függhet, hogy a piaci értékítélet alapján fair értéket kapna-e a Mol az INA részesedésért. Ennek függvényében dőlhet el, hogy mennyire érinti a döntés negatívan az olajvállalat részvényeinek az árfolyamát” – tette hozzá Szentirmai Péter.
Szentirmai szerint a bizonytalanságot csak az oldhatja fel, ha sikerül valamilyen egyezségre jutni a horvát kormánnyal. Az elemző szerint nem kizárt, hogy az Orbán-kormányhoz hasonlóan a horvát is a zsebébe nyúl (az Orbán-kormány 1,88 milliárd euróért vette meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az orosz Szurgutnyeftyegaztól, az E.ON gázüzletágáért pedig 870 millió eurót fizetett a német anyavállalatnak – szerk.), vagy esetleg a támogatásával egy harmadik fél jelenik meg az üzletben. A Bloomberg korábban arról írt, hogy a horvátok az orosz Rosznyefttel tárgyalnak, de azt a horvát kormány azonnal cáfolta. A Mollal párhuzamosan az osztrák OMV is pályázott az INA-ra, így az sem keltene meglepetést, ha az OMV újra megjelenne vevőjelöltként.
(HVG)




Megjelent a Hernádi Zsolt Mol-vezér elleni körözés az Interpol honlapján.
Felkerült a lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet körözési listájára Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.
A leírás szerint az 52 éves, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást a horvát hatóságok keresik, a vád pedig vesztegetés.
Az Interpol honlapján Horvátország kérésére szerda délután óta szerepel Hernádi Zsolt a vörös körözési listán.
A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
Hernádi a harmadik magyar
Az Interpol vörös körözései közül 38-at adtak ki magyar állampolgár ellen, közülük Hernádi Zsolt mellett még két másik magyart keres a nemzetközi szervezet Horvátország kérésére. Egyikük a 62 éves Szeiftné Szigeti Éva, akit gazdasági bűncselekményekkel, illetve könyvelési visszaélésekkel kapcsolatos vádak miatt keresnek. A másik magyar a 34 éves Bondi Róbert, akit többek között bűncselekmények elkövetésére szánt fegyverek szállításával vádolnak.
Tekintettel arra, hogy Magyarország tagja az Interpolnak, báki magyar állampolgárnak kötelessége az Interpol által körözött bűnöző tartózkodási helyét jelenteni a hatóságok felé!



Országos otthonvédelmi demonstráció volt csütörtökön

Szerző:
A nyíregyházi demonstráció Fotó szon_hu  Pusztai Sándor

…”Bár egyik helyszínen sem voltak sokan, – de mégis elegen ahhoz, hogy az egész országra és a helyi médiákra is kiterjedően nyilvánosan demonstrálják tiltakozásukat; – a bankok kifosztó tevékenysége, – valamint az őket számtalan esetben kiszolgáló hivatalos jogi szervek; a közjegyzők, a bíróságok, az ügyészségek, és a végrehajtók, – a bankokat és nem a nép érdekeit szolgáló eljárásai ellen.”

- Fotózgattak a bankok biztonsági őrei is -
A gyulai helyszínnel együtt, melyről már korábban is írtunk, (itt >> és itt >>), – ezzel egy időben, az ország több városában is tiltakozó demonstrációkat tartottak a kifosztott devizahitelesek. Nyíregyházán, Szolnokon, Baján, Budapesten és a már említett Gyulán. – Nyíregyházán a bankok biztonsági emberei fotózgattak is. -
Az országos akcióban teljes körű szervezeti összefogással, a következő otthonvédelmi szervezetek tagjai vettek részt: a “Devizahitelesek Mentőöve”, az “Otthonvédelmi Tanács”, a “Koppány Csoport”, valamint a “Radikális Bankellenes Csoport” és a “Nem adom a házamat mozgalom” – civil aktivistái.
A szon.hu információi szerint Nyíregyházán az ügyészség, és két bank épülete előtt demonstráltak az otthonvédők, – a Szabad Riport értesülései viszont arról is szólnak, hogy a tüntetők Gyulán sem felejtették ki a helyi bíróságot, ügyészséget, s természetesen az OTP bankot, de még a helyi végrehajtót sem.
Nyíregyházán sem akadályozta a rendőrség a vonulásos és “ragasztásos” demonstrációt, sőt, meg is keresték a vonulás vezetőjét, előzetes tájékoztatás céljából. – Majd a tisztes távolból kísérték az eseményeket. A tüntetést vezető Maczkóné Kruspier Csilla, a helyi médiának a következőket nyilatkozta:
- Azért az ügyészség előtt kezdtük a megmozdulást, mert álláspontunk szerint ebben a problémában ők tehetnék meg az első lépést. Beadványokkal fordultunk a vádhatósághoz, mert jogkörük nekik van felügyelni azokat a szerződéseket, és szerveket, amelyek tevékenysége nyomán, a szerintünk jogsértő folyamatok elkezdődtek. – (Vajon akceptálják-e az ügyészek ezt a felhívást? – a szerk).
Ezt követően bankpakátolásba kezdtek, – a bankok külső kirakataira ragasztották a tevékenységüket elítélő véleményüket. – Sajnos a szon.hu nem írja le melyik bankokról volt szó, csak annyit közöl, hogy, ez a két pénzintézet volt az, amelyik a városban a legtöbb devizahitelt folyósította.
Pedig nem ártott volna az olvasókkal közölni az ominózus bankok nevét, – annál is inkább, mert a kirakataikon elhelyett vélemény nyilvánító plakátokra úgy reagáltak, – melyek alapján későbbi jogi lépések kezdeményezését feltételezzük a részükről.
Két banknál történt ugyanis, hogy a biztonsági őrök lefotózták a plakátokat, (s feltesszük a demonstráló otthonvédőket is), – majd a fotózás után gyorsan leszaggaták a plakátokat. – (Talán féltek, hogy hírnevükön csorba ne essen. Na, hiszen… – a szerk).
Az országos demonstráció budapesti helyszínén Póka László, a “Nem adom a házamat mozgalom” vezetője egy OTP bankfiókot látogatott meg a devizahitelesekkel. A Nemzeti Panasziroda információi szerint: elég tekintélyes rendőri készültség volt tapasztalható a helyszínen.
A budapesti helyszín Póka Lászlóval Fotó Nemzeti Panasziroda
Ám olyan értesüléseket kaptunk, hogy a tiltakozó demonstrációk egytől-egyig békésen zajlottak le.
Bár egyik helyszínen sem voltak sokan, – de mégis elegen ahhoz, hogy az egész országra és a helyi médiákra is kiterjedően nyilvánosan demonstrálják tiltakozásukat; – a bankok kifosztó tevékenysége, – valamint az őket számtalan esetben kiszolgáló hivatalos jogi szervek; a közjegyzők, a bíróságok, az ügyészségek, és a végrehajtók, – a bankokat és nem a nép érdekeit szolgáló eljárásai ellen.
Összeállította: Szabad Riport Tudósító Iroda

A ZSIDÓTERRORISTÁK BEMUTATKOZTAK

A Kádár-korszak második felében a fiatal, „kisérletező” filmeseknek Aczél elvtárs és bandája megengedte, hogy a „lázadó” fiatal KISZ-es, kommunista zsidók olyan filmeket csináljanak, amik nem kerültek forgalmazásba (nyílvános vetítésre) vagy némely filmeket azért megengedtek vetíteni. Ez a film azért került betiltásra, mert túl jól, túl pontosan és túl hitelesen mutatta be a zsidókommunista terroristák módszereit és stílusát. Ezért az akkori nézők, a közönség egyfajta gúnynak és vélhette volna azt, amit a filmben halálos komolyan mutattak be a fiatal főiskolás szereplők. Mai szemmel nézve a film kissé vontatott és unalmas, de a zsidóterroristák lényegét bemutatja, aminél ráismerhetünk a hajdani SZDSZ-es agytrösztökre, a mai Szanyi Tiborokra és a „Szolidaritás” nevű csürhebandára, akik még a nevüket is ellopták a hajdani nemzeti lengyel szervezettől és most az Orbán-szobor darabolásban élték ki magukat. A képhez hozzá tartozik – és ez a lényeg –, hogy a csürhe bemutatója után azonnal megszólalt a fajtiszta banda másik képviselője, Rogán Antal – aki a szovjet emlékművet, mint a zsidók bálványát foggal-körömmel védi a Szabadság-téren – és a tévében „vudu” szertartásnak állíotta be a csürhe mutatványát, pedig itt vegytisztán a zsidó rituális hagyományokat tették láthatóvá, amibe a vérgyilkosságoktól kezdve az ÁVH szadista hóhérain keresztül, az emberi húsdarálóig minden beltartozik. Biszku Béla elvtárs bizonyára élvezte a tévében elvtársai műsorát, mert ő tudva tudja, hogy ő szent és sérthetetlen. Hiszen Orbán Viktor a pufajkás gyilkost, Gyurcsánnyal és a többiekkel együtt búcsúztatta, hónapokkal ezelőtt. Tehát Béla bácsinak nincs oka aggodalomra, hogy valaha is bíróság elé kerül. A filmben fölismerhető az össszes mai terrorista banda, az egyetemista „hahásoktól” kezdve a parlamenti bohócokig, a pártkatonákig, az idegbajos politológusokig és tévés pojácákig. Mindenkire rá lehet ismerni pontosan, mert ezek mind a galiciaiaktól származnak, akikből Kun Béla terrorlegényei lettek később. Aczél elvtárs nemcsak a filmeseknek engedte meg ezeket a kisérletezéseket, hanem a fiatal íróknak is. Ők József Attila nevét fölhasználva és meggyalázva alakíthatták meg bomlasztó és züllesztő szervezetüket. Jellemző, hogy a Kádár-korszakról eddig semmilyen történelemkönyv még nem jelent meg. Vajon miért? Miért? Mert ha ilyen könyv megjelenne, akkor mindenki számára világos lenne, hogy a zsidókommunistákból lettek a mai EU-demokraták. A lényegük megmaradt, csak álarcot cseréltek. Kép: a film kezdőjelenete

Széthullott a szíriai ellenzék

Orosz lapértesülések szerint komoly harcok törhetnek ki az eddig sem egységes, Asszad ellen harcoló különböző lázadó csoportok között. Az ellenzéknek nevezett terrorista csürhe már a harcok kezdete óta megosztott volt, és semmi más nem kötötte össze őket, mint az Asszad rendszer leváltása, és a zsold. A külföldi terrorcsoportok nem egységesen szervezve harcoltak, más-más országok és finanszírozók szervezték őket Szíriába, ezért egymástól teljesen eltérő rendszereket, stratégiákat dolgoztak ki. Különböző elképzelések és vallási tévképzetek alapján kezdtek harcba. Mindennek egy hatalmas káosz lett a vége. 
A bomlási folyamatot felgyorsította az, hogy Oroszország rendkívül jó politikai érzékkel húzta át a Nyugat mesterkedéseit. Ez érthető, hiszen Moszkva semmiképpen sem adhatta fel az egyetlen meleg-tengeri katonai kikötőjét és így minden segítséget megadott az Asszad rendszernek. A szíriai rendszerrel és az orosz birodalommal szemben az egymással sem együttműködő terrorcsoportoknak nem sok esélye maradt. Persze a játék még nem ért véget, ahogy orosz elemzők felhívták rá a figyelmet, jelentős létszámú terrorista csoportokról van szó, amelyek végső esetben még megállapodhatnak egymással.
A bomlási folyamat fő oka mindenképpen a nyugati katonai beavatkozás elmaradása volt. Így az elmúlt hónapok - Hezbollah és szíriai - sikereit a terroristák nem tudták megfordítani. Ez a nyugati tehetetlenség apátiába taszította az amúgy is elkeseredés határára sodródott csoportokat. Mivel Asszad ellen nem vehetik fel sikerrel a harcot, így inkább egymásnak esnek, és egymást okolják a sikertelenség miatt. 
Amennyiben a Nyugat nem tud itt eredményt elérni, fennáll az a veszély, hogy kivonják zsoldosaikat Szíriából, és rászabadítják a kaukázusi országokra. Moszkvának érdeke az, hogy ezek közül a banditák közül lehetőleg egy se jusson ki élve Szíriából. Moszkva jelezte, továbbra is támogatja a genfi konferenciát, bár megjegyezték, kellene egy szervezett ellenzék is, amely mint látható, nyomokban sincs. Így csak telik az idő, és eközben a banditák hullanak, mint ősszel a legyek. A napi beszámolót adó szíriai oldal sokszor tömeges banditahullást jelent, és a hitelesség érdekében, akinél csak lehet, névvel és származási országokkal feltüntetve. 
A nyugati terveik kissé megfeneklettek Szíriában, de a harcok folytatódnak.
Hídfő.net



Kínai-orosz közös nyilatkozat Szíriáról
Kína és Oroszország parlamentjei csütörtökön közös nyilatkozatot tettek közzé a szíriai helyzetről, amelyben hangsúlyozták, hogy a tárgyalás az egyetlen lehetséges módja a válság rendezésének. A közös nyilatkozatot a kínai Országos Népi Gyűlés és az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottsága írta alá.
A dokumentum szerint mindkét ország nagyon aggódik a szíriai helyzet miatt. A zűrzavar, a civil áldozatok, a menekültáradat, a kulturális örökségek lerombolása és más tragikus események minden idők egyik legszörnyűbb tragédiájává tették a válságot, áll a nyilatkozatban. A kínaiak és az oroszok egyaránt azt remélik, hogy hamarosan megoldódhat a válság, és visszatérhet a béke, véget érhet a vérontás. Mindkét ország teljesen elfogadhatatlannak tartja a katonai csapással való fenyegetőzést vagy a külső katonai beavatkozást, olvasható a nyilatkozatban.
(CRI)


Szíriai helyzetjelentés


A beígért USA beavatkozás elmaradása a 100 ezer főre tehető, de rendkívül megosztott, egymással is fegyveres összetűzésekkel terhelt banditákat tragikus helyzetbe hozta. A Szíriai Arab Hadsereg légicsapásai, a háború minden fortélyát elsajátító páncélos ereje és tüzérsége a többnyire kézi fegyverzettel rendelkező banditák számára megoldhatatlan gondokat okoznak. A csecsenföldi, különösen a grozniji tapasztalatok, melyeket a csecsen banditák igyekeztek átültetni a szíriai háborúba, sorra kudarcba fulladnak. Nagyon nagyok azok a veszteségeik is, amelyeket a szír mesterlövészek okoznak. A városi harcokban a különböző csapdák és alagutak veszélyességét felülmúlja a mesterlövészek tevékenysége. Ezt felismerte a szír hadsereg vezetése, és óriási erőfeszítéssel százszámra képezik ki a mesterlövészeiket.
A szíriai helyzet olyan súlyos gondokat szült úgy az USA, mint Oroszország számára, melyet csak titkos együttműködéssel lehet megoldani. Ezek a Szíriából kivonulni szándékozó banditák okozta gondok. Több száz, esetleg több ezer bandita indul meg az EU országai, és Oroszország felé. Ez a morálisan teljesen leépült, elvadult, öntörvényű tömeg semmi máshoz nem ért, csak a banditaháborúhoz, a terrorizmushoz. Ezért közös érdek ennek a népségnek a teljes megsemmisítése. A feladatot a szír hadsereg végzi el, de hogy a banditák visszaszorulása ne váljon pánikszerű meneküléssé, továbbra is kapnak olyan fegyverzetet, mellyel győzni nem tudnak, de még egy ideig -amíg el nem fogynak- képesek ellenállni, és egymást is gyilkolni. Akár tökéletesnek is nevezhető ez a megoldás, de sok ártatlan ember életébe is kerül.
Piszkos háború ez. Azon felül, hogy a háború minden rossz közül a legnagyobb rossz, még a céljai sem magyarázhatóak. Totális értelmetlenség volt az egész. Egyetlen eredménye talán csak annyi, hogy bemutatta az egész világnak a modern helyiségharc brutalitását.

Hídfő.net

Európának gazdasági és szellemi katasztrófát jósolnak

A világgazdaság elvesztette a fejlődési irányt, a nemzetközi tőke érdekei nem esnek egybe a népek érdekeivel. A krízis, amely felé nem csak az Európai Unió, de az Egyesült Államok is közelít, nem zárulhat le kedvezően.
Erről a témáról fejtette ki véleményét Rádiónknak Marc Rousset, a közgazdaságtudományok doktora, publicista, számos könyv szerzője.

A jelenkori gazdaságot a szakértő „őrültnek” nevezte, „beprogramozottnak” tartja a katasztrófát, amely felé a fejlett országok sodródnak. Ugyanakkor hibásnak minősíti azt a vélekedést, hogy a válságért különleges felelősség terheli a pénzügyi szektort.

A válságnak alapvetően öt oka van. Ezek közül a legfontosabb az, hogy 1971. augusztus 15-én Nixon elnök feloldotta a dollár aranyfedezetét. Innentől indult meg a gazdasági hanyatlás, ami 1980-tól kezdve átfogó megingássá változott.

A Szövetségi Tartalék Rendszer (FDS) minden hónapban előteremt a semmiből 85 milliárd dollárt az amerikai deficit finanszírozására - emlékeztetett Rousset. - A második rendellenesség a globális árucsere. A fejlődő országokban elképesztően olcsó a munkaerő, ami egyszerűen aláaknázza a fejlett országok iparát.

Az áruk szabad mozgása gazdagította Kínát, miközben Franciaország az elmúlt 30 év alatt 3 millió munkahelyet veszített el az ipari szektorban.

Nem felhívás ez arra, hogy ismét vezessék be a vámot Franciaország határain. Hiszen egyedül sem Franciaország, sem Németország nem képes fejleszteni repülőgépgyártását vagy a kozmikus ágazatot. A tudós szerint a szabad árucserének és a preferenciáknak egész Európa és más regionális közösségek keretei között kell működnie.

A harmadik probléma, amiről ugyancsak megfeledkeznek a technokraták: a szellemi értékek. Európa ma politikai, szellemi és demográfiai válságban van – állítja Marc Rousset.

Európa és Franciaország katonai és gazdasági nagyságát hagyományos szellemi értékek szabták meg. Védelmezte ezeket az értékeket, de Gaulle és Petain is, mindegyik a maga módján. A "munka - család- haza” jelszó nélkül nem tudjuk kialakítani a stabil gazdaságot. De Gaulle már 1945 után védelmezte a munkát és a családot az anyák anyagi megfelelő támogatásával.
A szakértő úgy véli, hogy a fejlett gazdaság a kínálat gazdasága, ahol exportra dolgoznak a versenyképes vállalatok. Ezt először Európában Németország ismerte fel

forrás: http://hungarian.ruvr.ru/2013_09_27/Europanak-gazdasagi-es-szellemi-katasztrofat-josolnak/

Döbrögi hazatelefonál…

Orbán Viktor, Merkel és az angol királynő találkoznak a pokolban. Merkel megkéri az ördögöt, hogy hazatelefonálhasson Németországba, mert tudni szeretné, hogy mi történik az országban a távozása után.
Beszél is két percet, leteszi a kagylót, majd az ördög közli vele, hogy a számla kétmillió euró lesz, amit Merkel ki is fizet.
Amikor ezt látja, az angol királynő is megkéri az ördögöt, hogy hadd telefonáljon haza, és fel is hívja Angliát, beszél öt percet.
Az ördög átad neki egy ötmillió fontról szóló számlát.

Erre Orbánnak is kedve támad hazatelefonálni, beszél is fél órát, és amikor leteszi, az ördög azt mondja, 25 forint lesz.
Orbán nem bírjaki, és megkérdezi-Magyarországra ugyan miért ilyen olcsó a hívás?
Mire az ördög:
- Nézd, Viktor!
Ezzel a rengeteg munkanélkülivel, világbajnok ÁFÁ-val, európabajnok inflációval, minimálisra visszavett szociális ellátásokkal és munkanélküli segéllyel, leépítendő húszezer közszolgával, csipsz adó, telefonadó, bankkártyaadó és az ilyen, olyan, amolyan újabb és újabb adókkal, a büntetéspénzekre vadászó rendőrökkel és más hatóságokkal, a szigorodó adóellenőrzéssel, a rengeteg újabb és újabb megszorítással, a politikusok szűnni nem akaró hülyeségeivel és hazugságaival, a mélységes korrupcióval, az igazságszolgáltatás politikai elfoglalásával, a média korlátozásával, a felsőoktatás leépítésével, az országból; elvándorló rengeteg magyarral…-Magyarország nyilvánvalóan maga a pokol. Márpedig a pokolból a pokolba helyi tarifával lehet telefonálni.



http://balrad.wordpress.com/2013/09/27/dobrogi-hazatelefonal-humor/

A Jobbik frontot nyit a VÉSZ ellen?


VÉSZPörzse Sándor JOBBIK-os országgyűlési képviselőről régóta bebizonyosodott, hogy vizet prédikál és bort iszik. Miközben zengzetes szónoklatokat tart az igazságról, ő maga az igazság és igazságosság követelményével gyökeresen ellentétes magatartást tanúsít. Fertőzve az amúgy is hazugságoktól átitatott mai magyar közéletet: szavakban vállalkozáspárti, cselekvésében vállalkozás-ellenes; szavakban az igazság bajnoka, tettekben rafinált, hamis spekuláns; szavakban korrekt, jogszerű magatartást követel másoktól, ő maga pedig a leghitványabb, semmirevaló fizetett ügynökökkel és szipolyozókkal cinkoskodik.
Nem meglepő, hogy eddigi dicstelen szereplését egy hazugságoktól, rágalmaktól hemzsegő írásművel tetézte a VÉSZ ellen – mindezt csak azért, hogy ne kelljen kifizetnie a házát megépítő vállalkozást. (VÉSZ = Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége – a szerk.)
Mint ismeretes, Pörzse azért indított pert a VÉSZ ellen „jó hírnév megsértése” címén, mert a VÉSZ, a kisemmizett vállalkozás érdekvédelmi képviseletében, a honlapján, és az üggyel kapcsolatos demonstratív akciói során, rövid közleményben, illetve transzparenseken és szórólapokon nyilvánosságra hozta Pörzse magatartásának tényeit. (Mellesleg érdekes volt látni, ahogy a „szabadságharcos média-fenegyerek” hogyan szalad siránkozva a bíróság kebelébe, ahelyett, hogy férfiasan, korrekt, igazságszerető módon helytállt volna saját ügyében.)
Most elérkezettnek látta az időt, hogy azokkal szövetkezve, akik öt év óta mindent megpróbálnak a VÉSZ ellen, csatlakozzon a VÉSZ-t lejáratni akarók igen gyér kórusához.
Bár a JOBBIK honlapján megjelent, s a bírósági tárgyalásról „JOBBIK frakció közleményeként” tudósító közleményhez kapcsolódó fikciós fantazmagória telve van rágalmazó, becsületsértő, jóhírnév-rontó kitételekkel, mégis, el kell ismernünk, hogy igazi zsurnaliszta teljesítmény, hiszen majdnem minden hazugságot és rágalmat sikerült egy csokorba fűznie, amelyekkel ellenségeink öt év óta megtisztelik Szövetségünket.
A jelek szerint azonban, minél több rosszat mondanak rólunk, annál inkább nő a támogatottságunk, úgyhogy ezúton is megköszönjük ellenségeink szorgalmas munkáját. Mindenesetre, ha lenne rá kedvünk – de nincs -, jó pár polgári és büntető pert indíthatnánk Pörzse Sándor ellen ezen írása alapján, rágalmazás, becsületsértés, jóhírnév-sértés, stb. címén.
Az elmúlt öt évben szinte minden hónapban indíthattunk volna ilyen pereket, de mind a VÉSZ közösségétől, mind a VÉSZ elnökétől távol áll, hogy presztizs-védelem céljából lépten-nyomon bírósághoz szaladgáljunk. Tetteink magukért beszélnek.
VÉSZ blokád a Tesco ellenPörzse hazugság-tömegéből egyetlen momentumot emelünk ki, aminek külön pikantériája van. Megkérdőjelezi a TESCO elleni blokádjaink komolyságát. Ezeket a nagy erőkkel végrehajtott sikeres blokádokat többek között Pörzse ügyvédjének öccse, Kummer Bálint érdekvédelmében hajtottuk végre, így Pörzse a saját ügyvédjétől kérdezősködhetett volna az igazságról – ha egyáltalán érdekelte volna az igazság.
Tulajdonképpen érthető, hogy ellenségeink öt év óta mindent megtesznek, hogy akár a legostobább rágalmakkal is, de megpróbáljanak lebénítani bennünket.
Hatalmas, több ezer milliárdos érdekeltségbe avatkozott bele a VÉSZ a magyar társadalom oldalán, a magyar nép védelmében. 2009-2010 folyamán megakadályoztuk a tömeges kilakoltatásokat.


Sikerrel megvívtuk a „bankháborúként” ismertté vált közéleti és közjogi küzdelmünket. Harcosan kiálltunk az Egri Kórházvédők mellett, s ezzel felléptünk a profitéhes spekulánsok ellen, akik el akarták lepni az „egészségügyi üzletet”. A kezdetektől a mai napig, öt év óta sikeresen küzdünk a bankok, a multik és a szélhámos megrendelők ellen, a kkv szektor érdekvédelmében, s azokban az ügyekben is megleckéztettük a szipolyozókat, amelyekben egyébként, különböző okok miatt, nem tudtuk érvényesíteni a követelést. Ezzel, s az új jogi szabályozás kialakításában történt aktív részvételünkkel, jelentősen hozzájárultunk a piactisztításhoz, – úgy véljük, ezt tárgyilagosan, álszerénység nélkül kimondhatjuk. Dicsekvésre pedig nincs okunk, mert még nagyon messze van a magyar kkv szektor helyzete attól, hogy nyugodtak lehessünk.
(Meg kell jegyeznünk, hogy a bankszektor alighanem visszasírja a 2009 és 2010 során tett azon kezdeményezésünket, hogy a társadalmi szervezetek, a politikai szereplők és a bankszektor képviselőiből jöjjön létre Hitel-Kerekasztal, s állapodjon meg a devizahitelezés problémáinak megoldásáról. Akkor ezt a bankszektor elutasította. Most aztán mérhetetlenül rosszabb feltételek mellett lesz kénytelen kielégítő megoldást találni.)
Nagyon is érthető, hogy e küzdelmünk láttán a pénzhatalmi érdekeltségek minden lehetséges módon (de minden eredmény nélkül) akadályozni próbálják hatékonyságunkat.
Pörzse Sándor ezek szövetségeséül szegődött.
Az első fokú bíróság abszolút morális kontraszelekciót bizonyító, az igazság melletti kiállást büntető, a rafinált ügyeskedést jutalmazó, eljárásjogi és tartalmi képtelenségeket mutató ítéletét a VÉSZ az írásos forma kézhezvételét követően megfellebbezi.
Az ügyet később részletesen is ismertetni fogjuk, most csak két momentum:
A Pörzse Sándor által sérelmezett közleményünk valóságtartalma szempontjából koronatanúként meghallgatott cégvezető egyértelműen, nagy mennyiségű dokumentummal bizonyítva nyilatkozott, hogy cégének Pörzse Sándor a feleségével együtt közel 3,2 millió forinttal tartozik a munkája ellenértékéből.
A bíró (Dr. Borsodi Zoltán) ebből arra a következtetésre jutott, hogy Pörzse Sándor nem tartozik neki.
A tanú bejelentette, hogy hangfelvétellel rendelkezik arról, hogy Pörzse Sándor az elszámolás során az egyik vitatottá tett kérdésben, amely ürügyül szolgált a ki nem fizetésre, jól hallhatóan elismeri, hogy a vállalkozónak van igaza.
A bíró nem volt kíváncsi sem erre a hangfelvételre, amely a vállalkozó követelésének jogosságát bizonyította, sem más dokumentumokra, amelyek a VÉSZ közleményének igazságtartalmát támasztották alá.
Odáig ment a bíró, hogy elutasította a mindkét fél egyetértésével a felperes által előterjesztett bizonyítási indítványt.
Nagyon elgondolkodtató számunkra, hogy Pörzse Sándornak a bírósági tárgyalásról szóló közleménye „A JOBBIK frakció közleményeként” jelent meg. Továbbá több mint elgondolkodtató, hogy Pörzse kapitális hazugságokat tartalmazó, VÉSZ ellenes, rágalmazó tartalmú írása a JOBBIK honlapján jelent meg.
Vajon mire kell ebből következtetnünk?
Talán arra, hogy a JOBBIK frakció, szembemenve eddigi álláspontjával, azonosul Pörzse Sándor vállalkozás-ellenes, ügyeskedő, szipolyozó, rágalmazó, a VÉSZ-t lebénítani akaró magatartásával? Vagy netán arra is következtetnünk kell ebből, hogy a JOBBIK frontot akar nyitni a VÉSZ-szel szemben? Természetesen nem tudhatjuk, hogy nem Pörzse szélhámoskodásáról van-e szó, és jogosulatlanul közli saját hazugságait a frakció nevében, illetve a JOBBIK-hoz és frakciójához kapcsolva.
Várjuk a JOBBIK vezetőinek és frakciójának nyilatkozatát erről a kérdésről.
Azért is érdekes, hogy Pörzse Sándor a frakció mögé bújik, mert ő rágalmazott minket, hogy a személyes adósságának ürügyén politikai támadást akarunk végrehajtani a pártja ellen. Akkor ez ellen a rágalom ellen nyilvánosan tiltakoztunk, arra hivatkozva, hogy Pörzse Sándor szélhámoskodásának ügyét nem tekintjük a JOBBIK ügyének. Most viszont Pörzse Sándor akarja magával rántani az ügybe a pártját.
Bár többször és nyilvánosan kijelentettük, hogy a JOBBIK és frakciója egyes tagjainak szélsőséges megnyilvánulásaival élesen és harcosan szemben állunk, ugyanakkor az is tény, hogy mind a JOBBIK vezetésében, mind frakciójában számos kitűnő ember van. Szinte megalakulásunk (2008 tavasza) óta korrekt, jó, sőt barátinak mondható kapcsolatban vagyunk a mostani frakció több mint féltucatnyi tagjával, akikkel a legkülönbözőbb helyzetekben és a legkülönbözőbb problémák megbeszélése során találkoztunk. A VÉSZ elnöke a maga részéről barátinak minősíti azt a kapcsolatot, amely a minden tekintetben feddhetetlen, kiváló politikai személyiséghez, Balczó Zoltánhoz kb. tizenöt éve, még a NATO-csatlakozás elleni fellépés idejétől fűzi.
A VÉSZ-ben több JOBBIK-tag van, sőt a Szövetség egyik vezetőségi tagja is JOBBIK-tag, és a JOBBIK köreiben is ismert a VÉSZ-ben betöltött funkciója. Ugyanakkor népszerű, megbecsült, a vezetésben magas pozíciót betöltő, igaz, bátor, kitűnő harcostárs a Szövetségben.
Kérdezzük: miért nem őket kérdezi meg a JOBBIK vezetősége és frakciója a Pörzse-ügyről, és a VÉSZ működéséről? Miért Pörzse hazugságainak adnak hitelt és teret?
Nem hinném, hogy a mostani magyar belpolitikai helyzetben a JOBBIK érdekét szolgálná, ha frontot nyitna a VÉSZ ellen. Ugyanakkor azt is rögzíteni szeretnénk, hogy Szövetségünk idáig minden ellenségének „hadüzenetét” elfogadta.
Várjuk tehát a JOBBIK és frakciója válaszát. Ha nem lesz válasz, vagy kitérő lesz, akkor kénytelenek leszünk, legnagyobb sajnálatunkra, a jó személyi kapcsolatok ellenére, tudomásul venni, és a szerint cselekedni, hogy a JOBBIK, Pörzse Sándor miatt, ellenséges viszonyt kíván létrehozni Szövetségünkkel.
Budapest, 2013. szeptember 27.
Éliás Ádám elnök, – A VÉSZ Elnöksége nevében

Vigyázz, ne edd meg ezeket az ételeket, beteg lehetsz! - Itt a lista!

Listán a közkedvelt pilótakeksz is.
Listán a közkedvelt pilótakeksz is
 
Mi lesz idén a karácsonyfán, és miből készül vajon az ünnepi torta? - adódik a kérdés, miután átnéztük az élelmiszerek transzzsírtartalmát bemutató legfrissebb listát. A vizsgált szaloncukrok szinte egytől egyig az elfogadhatónál jóval nagyobb mértékben tartalmaznak transzzsírokat, amelyekről bebizonyosodott, hogy nagymértékben felelősek a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedésekért. Szép számban szerepelnek a listán olyan egészségesnek vélt élelmiszerek, például müzliszeletek, amelyekről kiderült, a tolerálhatónál tízszer több transzzsírt tartalmaznak.
Mi az a transzzsír?
Mesterségesen keményített zsír, amely növényi és halolajakból kémiai eljárással, úgynevezett hidrogénezéssel készül. Ennek eredményeképpen sokkal tartósabbá válik a zsiradék. A transzzsírok olcsók és nem avasodnak, így a felhasználásukkal készült termék is jobban eláll. A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel.
A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, és az 1930-as évektől hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes "civilizációs" betegség, az érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók. Tudományos kutatások igazolták: a transzzsír korunk egyik legveszélyesebb élelmiszer-összetevője.
Közzétette legfrissebb listáját az élelmiszerek transzzsírtartalmáról az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). A több mint 500 termék vizsgálati eredményeit bemutató összesítés szerint számos Magyarországon kapható, egészségesnek minősülő élelmiszerben a még elfogadható mennyiség sokszorosának megfelelő értékben van jelen a transzzsír, amely felelős a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségekért, s az elhízással, a cukorbetegséggel, illetve az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható.
Az a még elfogadható mennyiség, ha egy termék zsírtartalmának 100 grammjából legfeljebb 2 gramm a transzzsír. Felmérések azt mutatják, hogy a transzzsírsavból már elég egy nap 5 grammot elfogyasztani, hogy 23 százalékkal emelkedjen meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
A teljes lista eléréséhez KATTINTS IDE! (Pirossal láthatóak azok az értékek, amelyek meghaladják a 2 gramm/100 gramm mennyiséget.)
A vizsgált termékek között szerepeltek gyorséttermi ételek, margarinok, lisztek, pékáruk, kekszek, müzli szeletek, csokik, szaloncukrok, sütemények, levesporok, chipsek, húskészítmények, tejtermékek, konzervek, félkész ételek, készételek, jégkrémek, salátaöntetek, majonézek is. A közhiedelem úgy tartja, hogy a gyorséttermi ételek nem tartoznak a legegészségesebb élelmiszerek közé. Ennek ismeretében meglepő lehet, hogy a vizsgált ételek mindegyikénél a még elfogadható szint alatt volt a transzzsírtartalom.
Nem úgy a margarinoknál, amelyek között szép számban találunk a transzzsír szempontjából kifogásolható termékeket. Két margarin eredménye a leginkább szembeszökő: a Holland Premium Light 13,1, az Ewa Kulinama margarin pedig 25,3 gramm transzzsír tartalmaz a teljes zsírtartalom arányában. A listán nem szerepelnek vajak, noha már évtizedek óta tartó vita övezi a "vajat vagy margarint fogyasszunk?" dilemmát.
Nem elsősorban a vajjal és a margarinnal van a gond, hanem a belőlük készült édesipari termékekkel - hangsúlyozta nemrégiben a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában nyilatkozva dr. Császár Albert, az Állami Egészségügyi Központ II. számú Belgyógyászati Központjának vezetője, a szív- és érrendszeri betegségek szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A professzor leszögezte: a transzzsírsavak legalább annyira károsak az emberi szervezetre, mint a magas koleszterinszint.
A transzzsírsavak természetes állapotban is előfordulnak az élelmiszerekben, hiszen a kérődző állítok (mint például a szarvasmarha, a kecske, a birka) gyomrában keletkeznek. Vagyis a tejből készült termékekben eleve jelen van a transzzsírsav, így nem is tudnánk száz százalékosan száműzni a szervezetünkből - magyarázta Császár Albert. A vajban 3-4 százalékban fordul elő transzzsírsav, amelynek a mennyiségét különböző eljárásokkal lehet csökkenteni. A margarinokban a '90-es évekig valóban a még tolerálható mértéknél sokkal magasabb arányban voltak jelen a transzzsírok. Azokat azóta elemezték a gyártók, majd a '90-es évek elejétől fokozatosan megszüntették a margarinok kenhetőségét szolgáló hidrogénezési eljárást. Ma már a vizsgált termékek jelentős részénél jóval az elfogadható szint alatt van a margarinok transzzsírtartalma, sok esetben 1 gramm/100 g alatti értéket mutat.
Az OÉTI a tavalyi évben vett minták alapján szaloncukrokat is megvizsgált. Hétből mindössze egy szaloncukor (a TESCO kakaós étbevonó-masszával mártott, citrom- és narancsízű zselés szalon) ment át a transzzsír-teszten.
Az intézet a lista bevezetőjében közli, hogy a vizsgálati eredmények kizárólag a közönség tájékoztatására szolgálnak, nem képezik alapját semmilyen, jogi következménnyel járó eljárásnak. Magyarországon ugyanis egyelőre nincs felső korlátja annak, hogy mennyi transzzsírt tartalmazhatnak az élelmiszerek. A hatályos szabályok mellett az a termék is egészségesnek minősül, amely a még elfogadható transzzsír mennyiségnek akár a húszszorosát tartalmazza. Sőt, még olyan előírás sem létezik, hogy a csomagoláson a gyártóknak fel kellene tüntetniük, hogy az adott termék mennyi transzzsírt tartalmaz.
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felszólította a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek címkézésére, mely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak - köztük a transzzsíroknak - a részletes felsorolását, a pontos mennyiségüket, illetve a napi ajánlott bevitel értékét. Az egyesület felhívja a legnagyobb kereskedelmi láncok figyelmét is, hogy a brit példát követve szüntessék meg az egészségre ártalmas transzzsírsavak hozzáadását a saját márkanév alatt forgalmazott termékeikhez.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szeptember végén a Hír TV-nek nyilatkozva leszögezte: "egy bizonyos idő után, egy bizonyos szint felett" be fogják tiltani a transzzsírok használatát. Ezek a mesterséges anyagok ugyanis súlyos megbetegedéseket idézhetnek elő, úgyhogy be kell tiltani a használatukat, nem lehet tovább mérgezni az embereket.
Dánia már 2003-ban előírta, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak 100 gramm zsírra vetítve 2 grammnál nagyobb mértékben transzzsírt, Ausztria, Svájc, Izland és Svédország is korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült Államokban pedig minden élelmiszer csomagolásán kötelező feltüntetni a transzzsírtartalmat, míg New York város vezetése 2008-ban betiltotta a vendéglátóiparban a transzzsír használatát. A korlátozások bevezetése után az összes országban csökkent a szív- és érrendszeri halálozások aránya.
Út a Jövőbe

Az egyik OTP-fiókjának kirakatát betörő gyógyszerészt gyorsított eljárásban háromszázezer forint pénzbírsága ítélték.

Szeptember 17-én Wáczek Frigyes devizahiteles gyógyszerész betört egy OTP-kirakatot. Két nap múlva gyorsított eljárásban háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Póka László előzetesben, de Wáczek banküveget zúzott „Devizahiteles vagyok, de nincs elmaradásom. A középosztályhoz tartozom, három gyerekem van, s mint ilyen, az Orbán-kormány adópolitikájának kedvezményezettje vagyok” – mutatkozott be az atv.hu-nak.
Wáczek azt mondta: évek óta vesz részt otthonvédelmi, a kilakoltatások elleni akciókban. Szerinte bírósági határozat nélkül az összes kilakoltatást le kellene állítani. „Múlt héten egy kilencvenhárom éves asszonyt akartak kitenni az utcára. Ez vágta ki nálam a biztosítékot” – tette hozzá.
Interjúalanyunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak van egy úgynevezett Európai Végrehajtási Okirat című dokumentuma, amely szerint a kilakoltatások esetén azok végrehajtásához vagy bírósági határozatra van szükség, vagy az adós hozzájárulására. Úgy vélte: a magyar jogrendszerbe be kellene építeni ezt a dokumentumot. „Most közjegyzői okiratok alapján, a bíróságok kihagyásával történnek a kilakoltatások” – tette hozzá.
Magáról az eseményről Wáczek annyit mondott: szeptember 17-én kora reggel, Kispesten, az Üllői úton, a volt Hunyadi mozi melletti OTP-nél a következő feliratokat helyezte három példányban el: „A bankok megfenyegették a miniszterelnököt és rajta keresztül Magyarországot is, nem hagyjuk!!!”
Hangsúlyozta: ezzel a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó által elmondottakra utalt. „A fél bankvilág a Viktornak a torkát akarja elvágni, mert a devizahiteleseken megpróbál lépésről lépésre segíteni” – mondta a devizahiteles tüntetőknek Lévai Anikó szeptember 5-én.
Ezt követően Wáczek mondott pár mondatot a bámészkodó keveseknek, majd egy kalapáccsal betörte a kirakatot. „Hazamentem, elmondtam a feleségemnek, hogy mi történt, majd besétáltam a kerületi rendőrkapitányságra” – fogalmazott.
Az eseményekről videó is készült, amit Wáczek később valószínűleg nyilvánosságra hoz, megfelelő kommentárral, „de így önmagában nem, mert bármi belemagyarázható”.
Az eset után két nappal, 19-én gyorsított eljárásban ítéletet hirdettek: háromszázezer forint pénzbírság. Mivel sem a vád, sem a védelem nem fellebbezett, az ítélet harminc nap elteltével jogerőssé válik – tudtuk meg Wáczektől.
(atv.hu)

Hasit a Tigáz! Lakóházakat rohantak le a gázszolgáltató ellenőrei

Büntetőhadjáratot indított a Tigáz a pilisvörösváriak ellen? Vagy csak annak a jogosítványnak szerez a korábbiaknál határozottabban érvényt a gázszolgáltató, hogy a fogyasztók ne csak, hogy ne lopják a gázt, de az előírásoknak megfelelő rendszert is működtessenek? Kiugróan magas arányban találtak szabálytalankodókat – egyikük történetén keresztül keressük a tanulságot. „Már az is megfordult a fejemen, hogy a gázosok direkt ide jöttek, mert errefelé sok portán élnek tehetősebbek, és ha az ellenőrök egy olyan bonyolult rendszerben, mint a gázhálózat, bírságolni akarnak, mindig találnak rá okot” – meséli az egyik Pilisben lévő településen megbüntetett férfi. A nagyjából 150 négyzetméteres házában is sok mindent találtak, pedig a nyugdíjas férfi szerint annyi a bűne, hogy 2001-ben beköltözött az építménybe. A Tigáz szerint viszont annak kéne örülnie, hogy az elmúlt években nem robbant rá a háza, erre ugyanis több esélyt is adott.
Laci bácsiékhoz egy szeptember elejei hétfőn délelőtt csengetett be két szerelő. Mutatták az igazolványukat, és elmondták: a Tigáztól jöttek ellenőrizni. Mivel az idős férfi a kéményseprőket is, a villanyóra leolvasót is ismeri, de a két férfit nem látta korábban, jól megnézte a papírjaikat, s csak azután engedte be őket a lakásába. Épp kezdte volna mondani, hogy pár hónapja ellenőrizték már a gázóráját, és mindent rendben találtak, de a munkásruhás szakik beléfojtották a szót azzal, hogy ők teljes körű átvizsgálásba fognának. Kezdték is mindjárt az elején, azzal, hogy „hol jön be a házba a gázcső?”
Lecsapott a Pilisre a hatlábú oroszlán Amikor 2001-ben a településre költözött, eleve úgy számolt, hogy az utolsó saját házát lakja majd, így amit csak lehetőségei engedtek, kicseréltetett, felújított. Kapott a ház meg a műhely új áramvezetékeket a falba, volt festés, ahol kellett vakolás. Szinte mindent mesteremberek végeztek, mert Laci bácsi négy, rég felnőtt gyerekének is köszönhetően jó pár lakásfelújítást látott már, és szerinte „vannak dolgok, amit jobb szakemberre bízni”. Minden munkához több mester ajánlatát is kikérte, s végül a faluban vagy a környékbeliek által ismert és ajánlott szakik közül választott. Így volt ez a gázszerelési munkálatokkal is.
Nem volt (ma sincs) nagy kínálat: van „az öreg”, meg „a fiatal” gázszerelő. Laci bácsiék az előbbivel dolgoztattak, főként azt kérték, hogy a szaki a vegyes tüzelésű kazánhoz igazítsa a ház fűtési rendszerét. Meg voltak elégedve a munkájával, sőt, azóta is többször dolgoztattak vele. Számlát nem kértek, szerződést nem kötöttek, de amolyan házi szerelőként vele cseréltették le néhány éve a gáztűzhelyet is, igaz, akkor csak arról volt szó, hogy 5 perc alatt bekötötte a régi helyére a modernebb készüléket. Ezután azonban főként azért fog emlékezni rá, mert a tigázosok által jegyzőkönyvbe vett szabálytalanságokat sokba’ lesz kijavítani.
Miért csak most derül ki?
Szeptember elején az ellenőrzés során a szakemberek a következő megállapításokat tették: rossz helyen van a gáztűzhely, mert annak a főfalon kellene lennie; nincs megoldva a gáztűzhely használatához kötelezően előírt szellőzés; az egy kéménybe kötött kazán és a bojler közé nem építettek be reteszelést – így az szabálytalan és veszélyes. Mindezeknél is rosszabb, hogy a szakemberek a jegyzőkönybe azt írták: a rendszeren „átalakítást tapasztaltak”, és azt is, hogy egy ponton az acél és réz gázvezeték „összeforrasztásra kerültek”.
A másfél órás, jó néhány fotó elkészítésével fűszerezett szemle végére a háztulajdonos felfogta: bajban van. Mi több: abban élt, amióta beköltözött.
A két szakember felvilágosította: azért szabálytalan a rézcsövet acélra forrasztani, mert a két anyagnak különböző a tágulási és ridegségi mutatója, és egymáshoz forrasztva könnyen reped az illesztés, ami gázszivárgáshoz vezet. Az is tiszta sor, hogy a kéményben az égéstermékek visszaáramlását meg kell akadályozni, és az is, ha két rendszer is ugyanarra a kéményre „dolgozik”, akkor azokat el kell egymástól választani, nehogy egyik a másikat „elfújja” a füstjével. Ezeket hallva Laci bácsi igazán megijedt, mert eddig biztonságban érezte magát.
Gázóracsere esetén se gyakori az ilyen alapos vizsgálat Azt azonban azóta sem érti: hogy lehet, hogy mindezekre csak most derült fény. „Évente ellenőrzik nálunk a kéményt, ahogy a gáz-, meg a villanyórát is. Soha, senki nem talált eddig semmilyen szabálytalanságot” – meséli, és arra is emlékszik, hogy amikor megvette a házat, a mérőórák átírásakor a szolgáltatók emberei a lakásban vették át a rendszert – nem tettek szóvá semmit. Ezzel magyarázza, hogy a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben se az engedély nélküli szerelést, se a szabálytalan gázvételezés tényét nem ismeri el.
Mivel dokumentumokkal nem tudja igazolni, hogy a házon belül talált hibákat és szabálytalanságokat ki idézte elő, a jogszabályok és egyéb rendelkezések értelmében el kell fogadnia, hogy a gázszolgáltató a javítási költségeket rá fogja terhelni. Arra azonban senkitől nem kapott még választ, hogy ugyan honnan kellene neki – és nem a szakembernek, aki a szakmunkát végzi – tudnia, hogy a több mint 10 éve használt rendszere szabálytalan – elvégre szakember építette. Erről megy a szomszédokkal a beszélgetés már hetek óta. A faluban meg elterjedt vélemény, hogy a Tigáz bünteti őket – olyan sok portán alakult a Laci bácsiékéhoz hasonlóan a történet, miután az ellenőrzést végző gázosok becsengettek.
Új országos csúcs
A Tigáz Magyarországon a legnagyobb egyetemes gázszolgáltató, 1,3 millió fogyasztó ellátásáért felel. Noha hivatalosan nem ismerik el a cégnél, a rezsicsökkentés is, a jelenleg több mint 11 milliárd forintos kintlévőség (ekkora összeget nem fizettek be a lakossági és közületi fogyasztók) is arra sarkalhatta a céget, hogy keményebb ellenőrző eszközökhöz nyúljon. A pilisi projekt ebből a szempontból afféle pilotként is felfogható: a cég elsőként azokra a területekre fókuszál, ahol kiugróan nagy mennyiségű gázveszteséget kellett eddig elkönyvelni. A célkeresztbe a Pilisvörösvár-Solymári gázátadóhoz (az az átalakító, amellyel a nagyméretű vezetéken szállított földgázt a helyi fogyasztói alrendszerbe „transzformáják” le – a szerk.) tartozó települések kerültek, mivel itt az átadó előtti és – a lakossági fogyasztást számba véve – utáni adatok között indokolatlanul nagy különbséget találtak. A Tigáz szisztematikus és célzott vizsgálatot indított el a pilisi térségben az okok feltárására.
A csatlakozók és a fogyasztói rendszer alaposabb vizsgálatára eddig leginkább akkor került sor, ha a házakban lévő gázrendszert átépítették, új házak átadásához szükséges engedélyek kiadásakor, illetve, ha a szolgáltató kifejezetten ellenőrzési célból csengetett be a fogyasztóhoz. Az általános gyakorlat az, hogy még a gázmérő és a nyomásszabályzó cseréjekor sem végzik el ezt az ellenőrzést, így állt elő sok helyen az a helyzet, hogy akár tízéves mindennapi használat után derül csak ki, hogy műszakilag nem megfelelően végezték el a bővítéseket, hogy szabálytalanul módosítottak a rendszeren. A Tigáz most célzottan, minden házba becsengetett, és soron kívüli alapos vizsgálatot végzett.
A pilisvörösvári környéken főként önálló családi házak állnak. Az eddig megvizsgált mintegy 2500 gázfogyasztó közül több mint 300-nál találtak valamilyen, zömében több tételnyi szabálytalanságot. És bár az eredmények pontos kiértékelése még nem fejeződött be – így azt egyelőre nem tudni, hogy hány esetben történt gázlopás, és hány esetben történt csupán „szabálytalan vételezés” –, de az már most biztos, hogy sajnos a területen új országos szabálytalansági csúcsot tudnak kimutatni. A fogyasztókra vetített szabálytalankodói arány (12-15 százalék) ugyanis még az eddigi csúcstartó, Újfehértó (10 százalék) mutatóit is jelentősen meghaladja. A vizsgálattal igazolást nyert, hogy érdemes volt a Tigáznak alaposabban a fogyasztói körmére kell nézni. Az eredmények a szolgáltatót több hasonló kampányra sarkallhatják, főként, hogy az ellenőrzésekkel a gáztolvajok és órabuherálók is nagyobb hatékonysággal kiszúrhatók.
Ez az egyik védjegye
Laci bácsi a jegyzőkönyvvel – aminek másolatát az ellenőrök nála hagyták – megkereste az öregebbik gázszerelőt. Kérte, magyarázza már el, hogy mindez miért történhetett vele. „Ezek szerint nem vettem észre” – ennyi volt a válasz, meg talán egy halk „sajnálom”, de ezt az öreg már meg se hallotta. Az ingerültségét az később se enyhítette, hogy a fiatalabb gázszerelőtől visszahallotta: a másik szakinak igazából „a réz-acél kombi az egyik védjegye”.
Ha papírjai lennének arról, hogy a gázszerelő mikor mit végzett, a tulajdonos megpróbálhatná azok alapján a szerelőre hárítani a javítási költségeket. Ezt azonban egy tigázos forrás szerint csak utólag volna célszerű elindítani, mert ha az egyezkedés elhúzódik, az a szolgáltató döntését (vagyis, hogy ha a fogyasztó határidőre nem javítja ki a rendszerét, kizárja a szolgáltatásból) nem befolyásolja. Amennyiben – akár utólag is – bebizonyosodik, hogy a kialakult helyzetért a szerelő tehető felelőssé, a gázszolgáltatónak lehetősége van bevonatni a szerelő engedélyét. Legutóbb Debrecenben volt arra példa, hogy a cég letetette az ipart egy szakival, miután kiderült, hogy hetekig alkudozott az áron egy társasházzal egy olyan szerelésről, amiben a füstgáz-visszaáramlás veszélye miatt azonnal lépnie kellett volna.
Különben elzárják a gázt
A napokban hivatalos levél érkezett Laci bácsi címére a Tigáztól. Az igazából ítélethirdetésnek beillő dokumentumban az ügyfélkapcsolati illetékes szárazon közölte: mivel az ellenőrzést végző szakemberek „engedély nélküli bővítéssel történő szabálytalan vételezést állapítottak meg”, első menetben 20 ezer forint kötbér megfizetésére ítélik. Ha nem fizet, elzárják a gázt. A levélben az is benne van, hogy az ellenőrzést végző szakemberek az eset jegyzőkönyvezését követően „a szabálytalanságot elhárították”, de a házban ma is ugyanúgy van minden, mint mielőtt az ellenőrzés előtt. Semmiféle szerelés vagy elhárítás nem történt. Annyi csak, hogy Laci bácsi a kötbércsekket befizette, és miután napokig zsörtölődött, majd rendre azon kapva magát, hogy a réz- és acélcső forrasztási pontját bámulja, kihívta a gázszerelőt. Egy harmadikat.
A szaki a konkrét problémáról tudomást szerezve egyből egy mérnökkel érkezett, aki felmérte a helyzetet, hümmögött, egy kicsit sajnálkozott „a kialakult helyzet miatt”, majd végül kibökte: a Tigáz által előírt terveket 45 ezer forintért tudná elkészíteni. Mivel a gázszolgáltatóhoz november közepéig be kell nyújtani egy szakszerű tervet, ami a hiányosságokat, szabálytalanságokat orvosolja, különben elzárják a gázt, ezt a békát is muszáj lesz lenyelni. Aztán még azt, hogy a konkrét munkákért legalább további 40 ezer forintot ki kell majd fizetni, plusz a gáztűzhely fölé kell egy elszívó is, és ha minden megvan, vissza kell hívni a Tigáz szakembereit, hogy egy újabb ellenőrzéssel szabályosnak titulálják a rendszerét.
Ha mindent kifizetnek, a fűtési szezonra az ügyet lezárhatják. Lesz gázuk, feltéve, ha marad elég pénzük a gázszámla kifizetésére.
(HVG)