Elrendelte Hernádi letartóztatását a zágrábi bíróság – közölte ma a horvát köztelevízió. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki.
Elrendelte Hernádi Zsolt letartóztatását a zárgrábi megyei bíróság,
miután szerdán nem jelent meg a kihallgatáson, amelyre a horvát
ügyészség idézte be – közölte a horvát köztelevízió pénteken. A hírre a
Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zuhanásnak indultak,
délután egy körül már a 16 ezres szint alatt voltak, két százalékos
mínuszban.
Mint ismert a horvát ügyészséghez tartozó korrupció és szervezett
bűnözés elleni hivatal szeptember 25-re kihallgatásra idézte Hernádi
Zsoltot. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség
szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Hernádit azzal
gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát
exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást
szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség
szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát
letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs
kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására,
amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a portál. A horvát
televízió híre kitér arra, hogy a magyar hatóság visszautasította a
horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját a
vesztegetési ügyben.
Ki kell adni?
Egy korábbi jogi vélemény szerint Horvátország nem adhat ki európai
uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója
ellen, mivel annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban
csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok
közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett
automatikusan hatályba. Valki László rámutatott, hogy egyelőre az
1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a
két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar
igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát
ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar
ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre
lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi
Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában
megszüntette.
A európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba
lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A
tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam
részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi
miniszter. Az, hogy az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú
határozatára van szükség, azt jelenti, hogy bármelyik miniszternek, így a
magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson.
Ezt az álláspontot azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van
ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell
adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az
európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács
2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi
Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a
2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne
átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben
ezt kérik.
(HVG)
Bal-Rad komm: Kezdődik a heje-huja! Lezajlottak a németországi választások, nagyjából kialakult már a teendők köre is.
Angela kezdi rendezni az Unió számára legmegfelelőbb kártyalapokat!
Azt ugyanis senki ne gondolja, hogy erre a dologra Németország
jóváhagyása nélkül sor kerülhetne. Az Eu legerősebb gazdasági és
politikai hatalma mintegy felügyeli is a rendet. Amely rendet a mi
Döbrögink nem nagyon respektálja-és már elég régóta bosszantja
Brüsszelt.
Csak a hülye nem látja a Döbrögi-Hernádi “tengely” működését.
Kelet-Közép Európa legnagyobb olajcége a döbrögisták egyik
pénztermelője. Már annak meglebegtetése, hogy Hernádi…-igen érzékeny
anyagi veszteséget okoz a Nemzet Patkánya által dirigált maffiának.
Ezzel a letartóztatási paranccsal az EU megküldte Döbröginek a
selyemzsinórt!
Nyilvánvaló, hogy Vezénylő Tábornok Úr “veszi a lapot”-és már fogalmazódik a Véres Kard Körbehurcolásának forgatókönyve.
Hatalmas Szabadságharc fog ismét indulni-Horvátországon keresztül, az Unió ellen.
A honi Harmadik Hadoszlop persze kacag a gyönyörtől a hirek hallatán,
hiszen közöttük van az Unió által kivánatos-és már ki is jelölt Döbrögi
utód.
Persze amig az elfoglalja majd az ország élén a helyét-sok viz le fog
folyni a Dunán! És rengeteg könny fog még addig patakzani! Na meg vér!
Mert Döbrögi Vezénylő Tábornok Úr nem fogja hagyni magát!
Ezzel a letartóztatási paranccsal megkezdődött a “Végjáték a Duna mentén”
A MAGYAR NÉP PEDIG TEHETETLENÜL, EGYEDÜL, KISZOLGÁLTATVA FOGJA NÉZNI ÉS ELVISELNI MAGYARORSZÁG MEGSEMMISÜLÉSÉT!
Talán meg is érdemeljük mindezt!
Mi ruháztuk fel hatalommal mindazokat, akik…
Mol-ügy: Blöffgyanús húzással szállt be a harcba a kormány
Egyezségi
ajánlat és fenyegetés is egyben a magyar kormány közleménye, amellyel a
Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen kiadott horvát elfogatóparancsra reagált.
A kabinet nem kevesebbet vágott a zágrábi kollégák fejéhez, mint hogy
ott nem független az igazságszolgáltatás, miközben a horvátok igazából a
magyar utat kívánják követni a Mol kiebrudalásával. A befektetők annak
örülnének, ha végre nyugvópontra jutna a Mol-INA csörte. A
diplomácia udvarias világában igencsak durvának számító lépésre szánta
el magát a magyar kormány: Martonyi János külügyminiszter egy nappal a
rendezvény előtt lemondta részvételét a dubrovniki Európai
Energiabiztonsági Konferencián, amelyet csütörtökön a horvát
külügyminiszter nyit meg, és ahol felszólal a horvát miniszterelnök és a
köztársasági elnök is. Ezzel hivatalosan is elmérgesedett a viszony a
két ország kormánya közt, pedig Orbán Viktor miniszterelnök június végén
még büszkén beszélt arról, hogy Magyarországnak oroszlánrésze volt a
horvát EU-csatlakozásban.
A
kapcsolatok megromlásának közvetlen előzménye, hogy a zágrábi megyei
bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt.
elnök-vezérigazgatójának előzetes letartóztatását, ennek alapján pedig a
horvát rendőrség kiadta a nemzetközi és európai körözést a magyar
üzletember ellen. A horvát államügyészség korrupció és szervezett
bűnözés elleni irodája, az USKOK ugyanis gyanúsítottként kívánja
kihallgatni Hernádit a korábbi jobboldali kormányfő, az első fokon
korrupció miatt tíz év börtönre ítélt Ivo Sanader ügyében.
Súlyos vádak
A
konfliktus gyökere azonban – a magyar kormány szerint legalábbis –
mélyebbre nyúlik, a volt miniszterelnök és a Mol-vezér elleni
büntetőeljárás valójában „egy nagy európai energetikai kirakósjáték
része”, vagyis igazából a horvát INA olajvállalatról, és annak többségi
tulajdonosáról, a Molról szól. Erre utal a magyar kormány szerdán
kiadott közleménye, amelyben azt írják: Zágráb „gazdaságon kívüli
eszközökkel” próbálja megfélemlíteni az ország legnagyobb, stratégiai
befektetőjét, és „kivásárlás nélkül” visszaszerezni az INA feletti
irányítást.
A
kormány közleménye ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a horvát
igazságügyi hatóságok politikai okból járnak el Hernádi ellen, vagyis
nem függetlenek. Ezzel a magyar kormány immár nyíltan azt állítja, hogy
egy EU-tagállamban politikai okokból folytatnak büntetőeljárást, és
ítélnek el egy volt miniszterelnököt, vagyis nem független az
igazságszolgáltatás. Pedig az EU-csatlakozási tárgyalásokat – amelyeknek
része az igazságügyi fejezet is – épp a magyar soros elnökség utolsó
napján zárták le, mintegy rábólintva, hogy Horvátország mindenben
megfelel az európai normáknak.
Ligeti
Miklós, a Transparency International (TI) munkatársa szerint
horvátországi irodájuk és más civil szervezetek sem kérdőjelezték meg a
Sanader elleni eljárás tisztességességét, legfeljebb az időzítését
tartották furcsának: az eljárás ugyanis egybeesett a horvát választási
kampánnyal. Az USKOK pedig legalább annyira független, mint a magyar
ügyészség: az USKOK igazgatóját a horvát főállamügyész nevezi ki, akit
pedig a parlament (Sabor) választ. A jelenlegi főügyészt, Mladen Bajićot
2002-ben, a baloldali kormánykoalíció alatt választották meg először,
de azóta kétszer is újraválasztották.
Nem vették fel a kesztyűt A horvát kormány nem kívánta kommentálni
szerdán a magyar kormány lépéseit, és azt sem, hogy Budapest adott
esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség
szerint a horvát kormány egyik lépést sem kívánta minősíteni, csak
annyit mondtak: nincs befolyásuk az igazságszolgáltatási szervekre. A magyar utat járják
Az
persze igaz, hogy Horvátországban az egyik legfontosabb politikai
kérdés az INA ügye. A 2011 végén hivatalba lépett zágrábi kormány
egyértelműen elégedetlen az INA részvényesi szerződésével – amely
irányítási jogokat biztosít a 49 százalékos tulajdonos Molnak –, és már
régóta tárgyal a Mollal annak módosításáról. A helyzetet bonyolítja,
hogy 2011-ben a magyar állam megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz
Mol-részvénycsomagját, amivel a legnagyobb, 25 százalékos tulajdonossá
vált a magyar olajcégben, így a magyar kormának is komoly érdekei
fűződhetnek a Mol–INA-kapcsolathoz.
Ivo Sanader a zágrábi bíróságon A
magyar felháborodás pikantériája, hogy a zágrábi kormány ugyanarra
törekszik, mint a budapesti tesz éppen: ki akarja ebrudalni a külföldi
befektetőt egy korábban privatizált, stratégiai vállalatból, hogy
visszaszerezze az ellenőrzést a cég felett. A magyar energiacégek
vezetőit ugyan nem citálták bíróság elé, de a kormány a válságadóval és a
rezsicsökkentéssel olyan nyomást gyakorol rájuk, amivel ráveheti a
külföldi tulajdonosokat, hogy adják el érdekeltségeiket. Ez már meg is
történt az E.ON gázüzletágának esetében, és Orbán Viktor utalt rá, hogy
több közszolgáltatót is közösségi tulajdonba vehetnek a közeljövőben.
Giró-Szász András kormányszóvivő utóbb ezt úgy magyarázta: az állam
megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett
ajánlatát.
A
horvát kormánynak is hivatkozási alapként szolgál terveihez a
munkahelyek megőrzése mellett a gázüzletág, ezáltal a lakossági gázárak
kérdése: 2009-ben eredetileg abban állapodtak meg a felek, hogy az INA
átadja az államnak a veszteséges gázüzletágat, és 2014-ig fokozatosan a
piaci szintre emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Sanader utódja,
Jadranka Kosor kormánya azonban 2010 végén elállt az ügylettől, így az
INA és a Mol nyakán maradt a gázüzletág.
A
magyar kormány, mint a Mol legnagyobb részvényese, szerdán
meglebegtette a lehetőségét, hogy mégiscsak megválna az INA-tól. Azt
írták, felkérik a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül, és adott
esetben készítse elő az INA-részvények eladását „a horvát kormány vagy
harmadik fél részére”. Ez a megfogalmazás egyszerre ajánlattétel és
fenyegetés: ajánlat, mert elvben hozzájárul, hogy a horvát állam
kivásárolja a Molt az INA-ból, de ha Zágráb nem tenne megfelelő
ajánlatot, akkor eladhatják a pakettet például akár az oroszoknak is,
amivel a horvátok nem kerülnének közelebb a céljaikhoz.
Taktikai lépés lehet
A
hvg.hu által megkérdezett elemző szerint ugyanakkor egyelőre nehezen
hihető, hogy a kormány valóban arra kérné a Mol vezetését, hogy adja el
az INA részvénypakettjét. „A bejelentés inkább taktikai lépésnek tűnik a
kormány részéről, tekintve, hogy múlt héten még olyan kormányzati
álláspont szivárgott ki, hogy meg kell védeni a Mol
elnök-vezérigazgatóját és a vállalatot” – mondta Vágó Attila, a Concorde
Értékpapír Zrt. részvényelemzője, aki szerint az INA túlságosan fontos
része a Mol-csoportnak ahhoz, hogy ilyen könnyen megváljon tőle, és ez
azt is jelenti, hogy a kormánynak is fontos.
Talányos visszavágás
Szerdai közleménye szerint a kormány szerdai ülésén “utasította az
igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő
részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. vezetőit, vizsgálja meg milyen polgári és büntetőjogi lépések
lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására”. A
hvg.hu-nak egy kormányzati forrás azt mondta: egyelőre az érintett
minisztériumokban is erősen törik a fejüket, hogy mit tehetnének.
Találgatásként az merült fel, hogy hamis vád, vagy jó hírnév megsértése
miatt indíthatnának pereket Horvátországban azok ellen, akik
vesztegetéssel vádolják a Molt. A
Mol csaknem 2 milliárd dollárt fektetett be INA-részvénypakettbe, amely
jelenleg 49,1 százalékos tulajdoni részt biztosít számára a horvát
olajcégben (a horvát kormánynak csak 44,84 százalékos részesedése van).
Mivel a Mol – a vád szerint a Sanadernek fizetett kenőpénz ellenében –
megkapta az INA irányítását, eredményeit beszámíthatja a Mol-csoport
eredményébe. A horvátok most ezt a megállapodást kívánják felülvizsgálni
(szeretnék a horvát cég háromlépcsős irányítási struktúráját lebontani
meg az INA-t rábírni, hogy költsön lényegesen többet beruházásra). Az
INA elég nagy tétel a Mol-csoport mérlegében, és a Molnak komoly érvágás
lenne, ha meg kellene szabadulnia az INA-pakettől: a Mol üzemi
eredményének 30 százalékát az INA eredménye adja, emellett a horvát
vállalat a kitermelésben is 40 százalékkal szerepel. Ugyanakkor az INA
gázüzletága rendkívüli veszteséget okoz a Mol-csoportnak.
„Érdemes
megnézni, hogy mi történt az INA részvényárfolyamával, amióta a
horvátok a részvényesi szerződés felülvizsgálatát kezdeményezték. Az INA
piaci értéke körülbelül 50 százalékkal emelkedett. Ma az INA piaci
kapitalizációja megegyezik a Moléval, miközben az árbevétele a magyar
olajcégnek csak az ötöde” – mondta Vágó Attila. Ugyanakkor a Mol és a
kormány kétségkívül komoly kihívás elé néz, ha nem akar lemondani az
irányítási jogokról és megválni az INA-pakettől, tekintve, hogy a horvát
hatóság szemlátomást minden eszközt bevet annak érdekében, hogy erre a
Molt valahogy rábírja.
Mennyiért lehetne eladni?
Az
INA értéke a piaci kapitalizációja alapján 7 milliárd dollár körül van,
de ez alapján nagyon nehéz megmondani, hogy milyen áron cserélhetne
gazdát az INA-csomag, és ki lehet a vevő. „Megpróbáltuk értékelni a
régióban hasonló tevékenységet folytató társaságok értékeltsége alapján a
Mol-csomag értékét. Mivel külső nyomásra adnák el a csomagot, tehát
kényszerértékesítésről van szó, beleszámoltunk egy húszszázalékos
diszkontot, így az ár valahol 1 milliárd dollár körül lehet” – mondta a
hvg.hu megkeresésére Szentirmai Péter, a KBC Securities
részvényelemzője.
Ki forgatja a Nagy Kereket? Az
árat természetesen befolyásolja, hogy a vevő megkapja-e a
menedzsmentjogokat, melyek nélkül a csomagnak jóval kisebb az értéke.
Mivel a konfliktus a menedzsmentjogok miatt eszkalálódott a Mol és a
horvát kormány között, az is komoly politikai kockázatot rejt a vevő
számára, és negatívan befolyásolja az árat, ha a menedzsmentjogokkal
együtt kapja meg egy harmadik fél a csomagot.
A
befektetők vélhetően azt preferálnák, ha a Mol kezében maradna az INA,
ugyanakkor a Mol-részvény árazásában komoly bizonytalanságot jelent az
egyre élesebb konfliktus. „A Mol-részvények árfolyama szerdán 15 havi
mélypontra süllyedt. Egy esetleges eladás piaci megítélése attól
függhet, hogy a piaci értékítélet alapján fair értéket kapna-e a Mol az
INA részesedésért. Ennek függvényében dőlhet el, hogy mennyire érinti a
döntés negatívan az olajvállalat részvényeinek az árfolyamát” – tette
hozzá Szentirmai Péter.
Szentirmai
szerint a bizonytalanságot csak az oldhatja fel, ha sikerül valamilyen
egyezségre jutni a horvát kormánnyal. Az elemző szerint nem kizárt, hogy
az Orbán-kormányhoz hasonlóan a horvát is a zsebébe nyúl (az
Orbán-kormány 1,88 milliárd euróért vette meg a Mol 21,2 százalékos
részvénycsomagját az orosz Szurgutnyeftyegaztól, az E.ON gázüzletágáért
pedig 870 millió eurót fizetett a német anyavállalatnak – szerk.), vagy
esetleg a támogatásával egy harmadik fél jelenik meg az üzletben. A
Bloomberg korábban arról írt, hogy a horvátok az orosz Rosznyefttel
tárgyalnak, de azt a horvát kormány azonnal cáfolta. A Mollal
párhuzamosan az osztrák OMV is pályázott az INA-ra, így az sem keltene
meglepetést, ha az OMV újra megjelenne vevőjelöltként.
(HVG)
Megjelent a Hernádi Zsolt Mol-vezér elleni körözés az Interpol honlapján.