Listán a közkedvelt pilótakeksz is
Mi
lesz idén a karácsonyfán, és miből készül vajon az ünnepi torta? -
adódik a kérdés, miután átnéztük az élelmiszerek transzzsírtartalmát
bemutató legfrissebb listát. A vizsgált szaloncukrok szinte egytől egyig
az elfogadhatónál jóval nagyobb mértékben tartalmaznak transzzsírokat,
amelyekről bebizonyosodott, hogy nagymértékben felelősek a szív- és
érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedésekért. Szép számban
szerepelnek a listán olyan egészségesnek vélt élelmiszerek, például
müzliszeletek, amelyekről kiderült, a tolerálhatónál tízszer több
transzzsírt tartalmaznak.
Mi az a transzzsír?
Mesterségesen
keményített zsír, amely növényi és halolajakból kémiai eljárással,
úgynevezett hidrogénezéssel készül. Ennek eredményeképpen sokkal
tartósabbá válik a zsiradék. A transzzsírok olcsók és nem avasodnak, így
a felhasználásukkal készült termék is jobban eláll. A növényi olajok
hidrogénezését 1897-ben fedezték fel.
A
hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, és az 1930-as évektől hirtelen
rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes "civilizációs" betegség, az
érelmeszesedés, az infarktus és a sztrók. Tudományos kutatások
igazolták: a transzzsír korunk egyik legveszélyesebb
élelmiszer-összetevője.
Közzétette
legfrissebb listáját az élelmiszerek transzzsírtartalmáról az Országos
Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). A több mint 500
termék vizsgálati eredményeit bemutató összesítés szerint számos
Magyarországon kapható, egészségesnek minősülő élelmiszerben a még
elfogadható mennyiség sokszorosának megfelelő értékben van jelen a
transzzsír, amely felelős a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos
betegségekért, s az elhízással, a cukorbetegséggel, illetve az
Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozható.
Az
a még elfogadható mennyiség, ha egy termék zsírtartalmának 100
grammjából legfeljebb 2 gramm a transzzsír. Felmérések azt mutatják,
hogy a transzzsírsavból már elég egy nap 5 grammot elfogyasztani, hogy
23 százalékkal emelkedjen meg a szív- és érrendszeri betegségek
kockázata.
A teljes lista eléréséhez KATTINTS IDE! (Pirossal láthatóak azok az értékek, amelyek meghaladják a 2 gramm/100 gramm mennyiséget.)
A
vizsgált termékek között szerepeltek gyorséttermi ételek, margarinok,
lisztek, pékáruk, kekszek, müzli szeletek, csokik, szaloncukrok,
sütemények, levesporok, chipsek, húskészítmények, tejtermékek,
konzervek, félkész ételek, készételek, jégkrémek, salátaöntetek,
majonézek is. A közhiedelem úgy tartja, hogy a gyorséttermi ételek nem
tartoznak a legegészségesebb élelmiszerek közé. Ennek ismeretében
meglepő lehet, hogy a vizsgált ételek mindegyikénél a még elfogadható
szint alatt volt a transzzsírtartalom.
Nem
úgy a margarinoknál, amelyek között szép számban találunk a transzzsír
szempontjából kifogásolható termékeket. Két margarin eredménye a
leginkább szembeszökő: a Holland Premium Light 13,1, az Ewa Kulinama
margarin pedig 25,3 gramm transzzsír tartalmaz a teljes zsírtartalom
arányában. A listán nem szerepelnek vajak, noha már évtizedek óta tartó
vita övezi a "vajat vagy margarint fogyasszunk?" dilemmát.
Nem
elsősorban a vajjal és a margarinnal van a gond, hanem a belőlük
készült édesipari termékekkel - hangsúlyozta nemrégiben a Jazzy Rádió
Millásreggeli című műsorában nyilatkozva dr. Császár Albert, az Állami
Egészségügyi Központ II. számú Belgyógyászati Központjának vezetője, a
szív- és érrendszeri betegségek szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja. A professzor leszögezte: a transzzsírsavak legalább annyira
károsak az emberi szervezetre, mint a magas koleszterinszint.
A
transzzsírsavak természetes állapotban is előfordulnak az
élelmiszerekben, hiszen a kérődző állítok (mint például a szarvasmarha, a
kecske, a birka) gyomrában keletkeznek. Vagyis a tejből készült
termékekben eleve jelen van a transzzsírsav, így nem is tudnánk száz
százalékosan száműzni a szervezetünkből - magyarázta Császár Albert. A
vajban 3-4 százalékban fordul elő transzzsírsav, amelynek a mennyiségét
különböző eljárásokkal lehet csökkenteni. A margarinokban a '90-es
évekig valóban a még tolerálható mértéknél sokkal magasabb arányban
voltak jelen a transzzsírok. Azokat azóta elemezték a gyártók, majd a
'90-es évek elejétől fokozatosan megszüntették a margarinok kenhetőségét
szolgáló hidrogénezési eljárást. Ma már a vizsgált termékek jelentős
részénél jóval az elfogadható szint alatt van a margarinok
transzzsírtartalma, sok esetben 1 gramm/100 g alatti értéket mutat.
Az
OÉTI a tavalyi évben vett minták alapján szaloncukrokat is megvizsgált.
Hétből mindössze egy szaloncukor (a TESCO kakaós étbevonó-masszával
mártott, citrom- és narancsízű zselés szalon) ment át a
transzzsír-teszten.
Az
intézet a lista bevezetőjében közli, hogy a vizsgálati eredmények
kizárólag a közönség tájékoztatására szolgálnak, nem képezik alapját
semmilyen, jogi következménnyel járó eljárásnak. Magyarországon ugyanis
egyelőre nincs felső korlátja annak, hogy mennyi transzzsírt
tartalmazhatnak az élelmiszerek. A hatályos szabályok mellett az a
termék is egészségesnek minősül, amely a még elfogadható transzzsír
mennyiségnek akár a húszszorosát tartalmazza. Sőt, még olyan előírás sem
létezik, hogy a csomagoláson a gyártóknak fel kellene tüntetniük, hogy
az adott termék mennyi transzzsírt tartalmaz.
A
Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
felszólította a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az
élelmiszerek címkézésére, mely tartalmazza az élelmiszeripari termékek
legfőbb tápanyagainak - köztük a transzzsíroknak - a részletes
felsorolását, a pontos mennyiségüket, illetve a napi ajánlott bevitel
értékét. Az egyesület felhívja a legnagyobb kereskedelmi láncok
figyelmét is, hogy a brit példát követve szüntessék meg az egészségre
ártalmas transzzsírsavak hozzáadását a saját márkanév alatt forgalmazott
termékeikhez.
Szócska
Miklós egészségügyi államtitkár szeptember végén a Hír TV-nek
nyilatkozva leszögezte: "egy bizonyos idő után, egy bizonyos szint
felett" be fogják tiltani a transzzsírok használatát. Ezek a mesterséges
anyagok ugyanis súlyos megbetegedéseket idézhetnek elő, úgyhogy be kell
tiltani a használatukat, nem lehet tovább mérgezni az embereket.
Dánia
már 2003-ban előírta, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak 100
gramm zsírra vetítve 2 grammnál nagyobb mértékben transzzsírt, Ausztria,
Svájc, Izland és Svédország is korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült
Államokban pedig minden élelmiszer csomagolásán kötelező feltüntetni a
transzzsírtartalmat, míg New York város vezetése 2008-ban betiltotta a
vendéglátóiparban a transzzsír használatát. A korlátozások bevezetése
után az összes országban csökkent a szív- és érrendszeri halálozások
aránya.
Út a Jövőbe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése