Az Északiak (Those of the North, Ceux du Nord, Iparretarrak, IK) a
független és egységes baszk államiság megteremtéséért, a baszk nyelv
hivatalossá tételéért és az önrendelkezés jogáért harcoló baloldali
terrorszervezet, Baszkföld északi, Franciaországhoz tartozó részén
(Iparralde). Nagyon szoros kapcsolatokat ápolnak a déli baszk területek
Spanyolországtól való elszakadásáért küzdő ETA-val, ám korántsem annyira
ismertek és rettegettek. A szervezetet 1973-ban, Behe-Nafarroában,
Philippe Bidart alapította, amely már a következő évben megjelentette
újságját, az Utat (Road, Ildo). Az IK-t 1978-ban betiltották,
tevékenységét pedig illegálisnak minősítették. 1980 tekinthető annak az
évnek, amikor a mozgalom az erőszak útjára lépett. Ekkor ugyanis egy
véletlen baleset folytán egy házi készítésű bomba felrobbant, megölve
ezzel a szervezet két tagját. Az IK tevékenysége 1996 óta jelentősen
aktivizálódott és fokozódott Franciaország három baszkok-lakta
megyéjében, ám ennek ellenére a szervezet csatlakozott az ETA által
1998-ban meghirdetett, de utóbb rövid életűnek bizonyult
fegyverszünethez. Az IK akciói leginkább a fegyveres szervek ellen
irányulnak, amelynek keretében számtalan halálos kimenetelű merényletet
követett el a szervezet a francia katonák és csendőrök ellen. Egy ilyen
1983-as merénylet miatt 17 évvel később, 2000-ben a francia bíróság
Philippe Bidart-t, a szervezet vezetőjét, Gabriel Mouesca-t, a
helyettesét és Joseph Etcheveste-t hosszú börtönbüntetésre ítélte. Az IK
esernyőszervezete az 1988-ban alapított Hazafias Baloldali Mozgalom
(Patriotic Left Movement, Mouvement de la Gauche Abertzale, Ezkerreko
Mugimendu Abertzalea, EMA).
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2000. május 31., szerda
Bretagne Breton Forradalmi Hadsereg (Breton Revolutionary Army, Armée Revolutionnaire Bretonne, Exercito Revolucionario Bretón, ARB)
A szintén az ETA testvérszervezetének tekintett, 1971-ben, az 1964-ben
alapított Breton Felszabadítási Front (Breton Liberation Front, Front de
Libération de la Bretagne, FLB) korábbi végrehajtó fegyveres szárnyából
létrejött baloldali Breton Forradalmi Hadsereg (Breton Revolutionary
Army, Armée Revolutionnaire Bretonne, Exercito Revolucionario Bretón,
ARB) legismertebb és leghírhedtebb akcióit 1998-ban, 1999-ben, illetőleg
2000-ben hajtotta végre. Az ARB 1998-ban merényletet kísérelt meg
Belfort-ban, Jean-Pierre Chevenement belügyminiszter városának
városházája, illetve 1999-ben Cintegabelle-ben Lionel Jospin
miniszterelnök pártjának főhadiszállása ellen, ám akkor még személyi
sérülés nem, csak vagyoni kár keletkezett. 2000-ben azonban
korszakváltás következett be a szervezet életében, amikor is tagjai
Quévert-ben felrobbantottak egy McDonald�s éttermet, megölve ezzel egy
fiatal női alkalmazottat. Ez a robbantás azért számított fordulópontnak,
mivel addig a csoport egyetlen akciója sem vezetett halálos eredményre.
A francia rendőrség azonnal őrizetbe vette az ARB-nek, illetve annak
esernyőszervezetének, az 1982-ben megalakult Harc – Függetlenségi
Baloldali Harcoló Mozgalomnak (Combat – Fight-Movement of the
Independentist Left, Emgann – Mouvement de la Gauche Indépendantiste,
MGI) a prominenseit, mint például Gael Roblint, az Emgann vezetőjét.
Mindkét csoport tagadta az érintettségét, sőt még az egymás közötti
efféle kapcsolat fennállását is. Az Emgann mindig is elutasította azt,
hogy az ARB politikai szárnyának tekintsék, annak ellenére, hogy magát
az ellenállás hazafias szervének aposztrofálja. Közleményükben
elképzelhetetlennek tartották azt, hogy az ARB, amely addig Bretagne-ban
körülbelül 350 olyan akciót hajtott végre, amelyeknek a során senki sem
halt meg, követte volna el az egy ártatlan, nekik semmit sem ártó
alkalmazott halálát követelő robbantást. Ezzel szemben követelték a
francia elnyomás megszüntetését, az egységes és önálló breton állam
megteremtését és a breton politikai foglyok szabadon bocsátását.4 Ennek
elérése érdekében amúgy 1969 óta működik Breton Segítség (Breton Help,
Skoazell Vreizh) néven egy, az elítélt breton aktivistákkal és azok
családtagjaikkal szolidaritást vállaló, őket politikailag és anyagilag
is támogató szervezet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)