Már
 idén januárban a korábbi bérlők panaszai nyomán az Orbán-rezsim – a 
Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vizsgálatának befejezéséig – 
ELVILEG leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek bérbeadását. 
Kihangsúlyozom: ELVILEG! Most májust írunk, a Kehi vizsgálódása még 
mindig nem ért véget, mégis az új nyertesekkel a napokban újraindították
 a szerződéskötéseket. Az agrártárca álláspontja szerint ugyanakkor 
nincs ellentmondás a korábbi miniszterelnöki bejelentés és a mostani 
fejlemények között. 

A
 földpályázat január közepi eredményhirdetése nyomán sok olyan gazda is 
legelő nélkül maradt, aki addig bérlőként jelentős, esetenként több száz
 állatból álló állományt legeltetett a kérdéses területeken, az új 
nyertesek között pedig jelentős számban vannak helyben ismeretlen, 
állattartással addig nem foglalkozó emberek. Helyi forrásokból származó 
információink szerint most közel 1500(?) új pályázóval szerződést kötött
 a Nemzeti Park, bár az Orbán Viktor által kezdeményezett Kehi-vizsgálat
 ELVILEG még nem fejeződött be teljesen. 
A
 sürgős szerződéskötésre az új bitorlók(nagy részben. akik "helyieknek" 
számítanak) szerint azért volt szükség, mert május 15-én járt le a 
területalapú támogatás igénylésének határideje, és aki addig az 
időpontig nem kapta meg a kontraktust, az egy évre kimarad a 
mesterségesen feltőkésítő uniós alamizsnából. A minisztériumban viszont 
határozottan állítják: a Kehi darabonként vizsgálja át a kérdéses 
pályázatokat (a szerint a szempont szerint, hogy megfelel-e a beadott 
anyag a pályázati kiírásnak – azt viszont nem elemzik, hogy milyen volt 
maga a kiírás, illetve a bírálati folyamat), és csak ott kerül sor a 
szerződéskötésre, ahol a hivatal nem talált problémát. A Hortobágyon 
továbbra is a nagyobb államiföld-használók között van Fazekas Szabolcs, 
Tomajmonostora polgármestere(a polgármester 31 további földrészletet is 
kapott az államtól ideiglenes használatba. A tárcánál kérdésünkre azt 
mondták, hogy Fazekas Szabolcs az általa bérelt földek jó részét még 
jóval az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt szerezte - 1998-2002 
között, véletlenül akkor is ők voltak porondon -, egyébként pedig 62 
embert alkalmaz, és 1040 anyatehén, illetve 400 állategységnyi növendék 
jószág is legel a birtokán, ráadásul az összes földterületnek „csak” 
mintegy 75 százaléka jogosult területalapú támogatásra), Fazekas Sándor 
vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közeli 
barátja. A polgármester (családtagjaival és a közvetlenül hozzájuk 
kapcsolódó gazdasági érdekeltségekkel együtt) a szaktárcától kapott 
adatok szerint összesen 417 hektár állami földet használ különböző 
jogcímeken, amelyeknek a többsége nemzeti parki terület. Érdekesség, 
hogy a nemrég kiszivárogtatott Nemzeti Földalap pályázataihoz 
hozzájutva, amely dokumentumok alapján 680 hektárra becsülhető a 
Fazekas-klánhoz köthető állami földek összterülete. Helyi informátoraink
 szerint a térségben a Fidesz-közeli gazdák területcsere útján is 
növelni tudták a birtokuk értékét (ennek az a módja, hogy kedvezőtlen 
adottságú földjeiket jobb területekre cserélik az állammal). A 
Vidékfejlesztési Minisztérium erre azt mondja, hogy a cserének szigorú 
feltételei vannak: csak birtokösszevonás, állattartó telep működtetése 
vagy kiemelt beruházás megvalósítása lehet az indok, az értékkülönbözet a
 20 százalékot nem haladhatja meg. Átlagosan évente 5-10 cserekérelem 
érkezik megyénként, és a kérelmezők között ELVILEG nem tesznek 
különbséget – MAGYARÁZAT: az államnak is érdeke, hogy egy tagban lévő, 
„művelhetőbb” birtoktestek jöjjenek létre. Mint megerősítették, 
Jász-Nagykun-Szolnok megyében mások mellett az Orbán családhoz közel 
álló volt nagykövet, Kékessy Dezső fia, illetve a kormánypárti holdudvar
 egy másik helyi erős embere, Székely Csaba is érintett egy-egy 
folyamatban lévő csereügyletben. 
Hogyan
 lehet mégis a kormány által preferált személyeknek juttatni 
földbérleteket, hogy abban adott esetben a Kehi sem talál kivetnivalót? 
A
 válasz egyszerű! Szubjektív pontszámokkal..., a rendszer így működik és
 akinek tudnia kell róla az tud is bennfentes körökből. A metódus 
lényege, hogy a bírálati szempontok között vannak objektív és szubjektív
 kritériumok (előbbi például az állatlétszám, vagy az a tény, hogy 
fiatal gazda-e a pályázó, utóbbi pedig az üzleti terv, amelyre önmagában
 az összes pont 40 százaléka adható), és a bemutatott adatsorok szerint a
 nyertesek igen nagy hányada bizonyíthatóan a szubjektív, tehát utólag 
nem megfogható elemekre kapott kiemelkedő pontszámmal győzött. 
Figyelem!
 - kikérhető a Kehitől a hortobágyi földpályázatok vizsgálatának 
eredménye(ha befejeződik), a hivatal vizsgálati jelentései 
nyilvánosak!!! 
 Gölöncsér Miklós















