Már
idén januárban a korábbi bérlők panaszai nyomán az Orbán-rezsim – a
Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vizsgálatának befejezéséig –
ELVILEG leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park földjeinek bérbeadását.
Kihangsúlyozom: ELVILEG! Most májust írunk, a Kehi vizsgálódása még
mindig nem ért véget, mégis az új nyertesekkel a napokban újraindították
a szerződéskötéseket. Az agrártárca álláspontja szerint ugyanakkor
nincs ellentmondás a korábbi miniszterelnöki bejelentés és a mostani
fejlemények között.

A
földpályázat január közepi eredményhirdetése nyomán sok olyan gazda is
legelő nélkül maradt, aki addig bérlőként jelentős, esetenként több száz
állatból álló állományt legeltetett a kérdéses területeken, az új
nyertesek között pedig jelentős számban vannak helyben ismeretlen,
állattartással addig nem foglalkozó emberek. Helyi forrásokból származó
információink szerint most közel 1500(?) új pályázóval szerződést kötött
a Nemzeti Park, bár az Orbán Viktor által kezdeményezett Kehi-vizsgálat
ELVILEG még nem fejeződött be teljesen.
A
sürgős szerződéskötésre az új bitorlók(nagy részben. akik "helyieknek"
számítanak) szerint azért volt szükség, mert május 15-én járt le a
területalapú támogatás igénylésének határideje, és aki addig az
időpontig nem kapta meg a kontraktust, az egy évre kimarad a
mesterségesen feltőkésítő uniós alamizsnából. A minisztériumban viszont
határozottan állítják: a Kehi darabonként vizsgálja át a kérdéses
pályázatokat (a szerint a szempont szerint, hogy megfelel-e a beadott
anyag a pályázati kiírásnak – azt viszont nem elemzik, hogy milyen volt
maga a kiírás, illetve a bírálati folyamat), és csak ott kerül sor a
szerződéskötésre, ahol a hivatal nem talált problémát. A Hortobágyon
továbbra is a nagyobb államiföld-használók között van Fazekas Szabolcs,
Tomajmonostora polgármestere(a polgármester 31 további földrészletet is
kapott az államtól ideiglenes használatba. A tárcánál kérdésünkre azt
mondták, hogy Fazekas Szabolcs az általa bérelt földek jó részét még
jóval az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt szerezte - 1998-2002
között, véletlenül akkor is ők voltak porondon -, egyébként pedig 62
embert alkalmaz, és 1040 anyatehén, illetve 400 állategységnyi növendék
jószág is legel a birtokán, ráadásul az összes földterületnek „csak”
mintegy 75 százaléka jogosult területalapú támogatásra), Fazekas Sándor
vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közeli
barátja. A polgármester (családtagjaival és a közvetlenül hozzájuk
kapcsolódó gazdasági érdekeltségekkel együtt) a szaktárcától kapott
adatok szerint összesen 417 hektár állami földet használ különböző
jogcímeken, amelyeknek a többsége nemzeti parki terület. Érdekesség,
hogy a nemrég kiszivárogtatott Nemzeti Földalap pályázataihoz
hozzájutva, amely dokumentumok alapján 680 hektárra becsülhető a
Fazekas-klánhoz köthető állami földek összterülete. Helyi informátoraink
szerint a térségben a Fidesz-közeli gazdák területcsere útján is
növelni tudták a birtokuk értékét (ennek az a módja, hogy kedvezőtlen
adottságú földjeiket jobb területekre cserélik az állammal). A
Vidékfejlesztési Minisztérium erre azt mondja, hogy a cserének szigorú
feltételei vannak: csak birtokösszevonás, állattartó telep működtetése
vagy kiemelt beruházás megvalósítása lehet az indok, az értékkülönbözet a
20 százalékot nem haladhatja meg. Átlagosan évente 5-10 cserekérelem
érkezik megyénként, és a kérelmezők között ELVILEG nem tesznek
különbséget – MAGYARÁZAT: az államnak is érdeke, hogy egy tagban lévő,
„művelhetőbb” birtoktestek jöjjenek létre. Mint megerősítették,
Jász-Nagykun-Szolnok megyében mások mellett az Orbán családhoz közel
álló volt nagykövet, Kékessy Dezső fia, illetve a kormánypárti holdudvar
egy másik helyi erős embere, Székely Csaba is érintett egy-egy
folyamatban lévő csereügyletben.
Hogyan
lehet mégis a kormány által preferált személyeknek juttatni
földbérleteket, hogy abban adott esetben a Kehi sem talál kivetnivalót?
A
válasz egyszerű! Szubjektív pontszámokkal..., a rendszer így működik és
akinek tudnia kell róla az tud is bennfentes körökből. A metódus
lényege, hogy a bírálati szempontok között vannak objektív és szubjektív
kritériumok (előbbi például az állatlétszám, vagy az a tény, hogy
fiatal gazda-e a pályázó, utóbbi pedig az üzleti terv, amelyre önmagában
az összes pont 40 százaléka adható), és a bemutatott adatsorok szerint a
nyertesek igen nagy hányada bizonyíthatóan a szubjektív, tehát utólag
nem megfogható elemekre kapott kiemelkedő pontszámmal győzött.
Figyelem!
- kikérhető a Kehitől a hortobágyi földpályázatok vizsgálatának
eredménye(ha befejeződik), a hivatal vizsgálati jelentései
nyilvánosak!!!
Gölöncsér Miklós