Menjenek a magyar politikusok oda ahonnan jöttek

Az amerikai elnök egy tegnapi tudósitás szerint arról beszélt, hogy ha az ő társadalombiztositási elgondolása megvalósulna, akkor a PILLANATNYILAG MIND AZ EGYMILLIÓ-HATSZÁZEZER amerikai munkanélkülinek lehetne társadalombiztositása! (Csak afféle érdekességként jegyezzük már meg: a rák minden fajtáját-meg még valami betegséget-alanyi jogon, ingyen kezelnek és gyógyitanak az USA-ban!)
De most nem is ez a lényeg. A lényeg a MIND A PILLANATNYILAG EGYMILLIÓ-HATSZÁZEZER munkanélkülin van. Namármost. Az USA lakossága úgy kb. 240 millió. És erre a létszámra vetitve van PILLANATNYILAG EGYMILLIÓ-HATSZÁZEZER munkanélküli.
Magyarország lakossága kb. tiz millió! Hány munknélküli is jut erre a tizmilliós lélekszámra?
Számoljunk csak!
Ötszázezer magyar külföldön dolgozik-mert Magyarországon nincs munka!
Négyszázezer magyar regisztrált munkanélküli!
Kétszázezer közmunkás van. Közterület kapirgálás, szemétszedegetés, stb. stb. stb. Ez viszont nem munka!
Nagyjából háromszázezer magyar kikerült már mindenféle munkügyi statisztikából. Se munka, se járadék.
Ha ezeket a számokat összeadjuk, kijön minimum egymillió-négyszázezer munkanélküli, a tizmilliós Magyarországon.
Arányitva mindez az USA-hoz: 14:1-hez. Természetesen a mi “javunkra”! Tizennégyszer több a munkanélkülink!
Ámbérék! Hát kenterbe verjük Amerikát! Ez ám a teljesitmény!
De hogy fokozzuk egy kicsit a lelkesedésünket: Obama társadalombiztositást akar nekik adni! Mind a több mint másfél milliónak!
Nálunk-Magyarországon-egyetlen hazaáruló maffiózónak sem jut eszébe ilyesmi!
HÁT ELMENNEK A JÓ BÜDÖS KURVA ANYJUKBA A MAGYARORSZÁGI POLITIKUSOK!

Fodor és a Liberálisok nyíltan vállalják a hazaárulást

A liberális féreg Fodor Gábor hosszú hallgatás után előbújt a pincéből, és árnyékkampányba kezdett, mivel szerinte "szükség van egy liberális értékeket képviselő formációra" ("értékeket", ugyebár). Ezek szerint Fodor megint szeretne a kondér melett ücsörögni, miután az SZDSZ nagyon helyesen sírba szállt. Tehetségtelenségét jól jellemzi, hogy gazdái immáron nem csak a hitelt adják neki cserébe majd későbbi parlamenten belüli érdekképviseletért, hanem mostmár a a párt kinézetét is ők határozzák meg, nyíltan szabadkőműves jelképekkel. Az SZDSZ még vette a fáradtságot, hogy nemzeti színekkel palástolja a csapat kilógó patás lábát, Fodorék már ezt se teszik, annyira kell kapkodni, hogy a kis kedvencnek jusson egy hely, Gabikának, ahogy a "klubban" hívják.

Fodorék egyik plakátja, üzenete: "izraeli lobbi vagyunk 100%-ban, szavazzatok ránk, hiszen kell nektek a szabadkőműves."

Nem elég az izraeli kék háttér, Gabika és a csapat már belevették az egyik legismertebb szabadkőműves jelképet is a kapmányelemeik közé, és még le merik vele írni egy plakáton a "Magyarország" szót. Érthető, hiszen ők alapvetően azt a masszív cionista zsidó réteget akarják megszólítani, akik ebben az országban lebzselnek mint holokaussztúlélő vagy nyugdíjas. Nekik meg aztán tökéletes ez a jelképrendszer, hiszen ebben nőttek fel, nekik a mi jelképeink az idegenek. De rendes ember ez a Fodor, törődik ő bizony mindenki érdekeivel, buzik, cigányok, zsidók, csak megint a magyar marad érdekképviselet nélkül. Amikor megkérdezik tőle, hogy ugyanmár, mennyi szavazatot kíván beletenni az Összefogás kalapjába, ő urasan csak annyit mond: "Illetlenség lenne számszerűsíteni". Ilyen egy jó polgári zsidó, látjátok feleim.

Nagy Kálmán

Izrael megszállhatja a gázai-övezetet

Yuval Steinitz izraeli nemzetbiztonsági miniszter bejelentette, hogy ha az amerikai külügy miatt vakvágányra futnak a palesztin béketárgyalások, és a Hamász nem hagy fel az Izrael elleni rakétatámadásokkal, a zsidó hadsereg lerohanja a gázai-övezetet.

A kirohanásnak az volt közvetlen előzménye, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette, szó lehet Izrael bojkottálásáról is, ha a palesztin-izraeli konfliktus nem ér véget. Azt követőn Steinitz agresszív háborús retorikába kezdett, mondván, hogy Kerry a béketárgyalások során "fegyvert fog a zsidó állam fejéhez", és az amerikai külügy a palesztin felet segíti pozícióinak erősítésében.

Ilyen egy sarokba szorított, veszett kutya reakciója. Izrael nem tűri, hogy az amerikai külügy emberként kezelje a palesztin képviselteket is, mivel csak saját agressziójának igazolására akar felhasználni bármiféle tárgyalásokat a határok rendezésére vonatkozóan. Ha a közvetítő fél nem fogadja el az Izrael által folytatott nyílt etnikai tisztogatást és katonai terjeszkedést, Izrael nem fogadja el a tárgyalási folyamat eredményét, bármi legyen is az.

http://www.hidfo.net/2014/02/03/izrael-megszallhatja-gazai-ovezetet

Lesz-e "európai tavasz"?

Mostanra nem egy európai újság foglalkozik a kérdéssel; lesz-e európai tavasz? Az EU bürokratái ugyanis nagyon alapos okkal félnek az európai tavasztól.

Ukrajnában régóta várható volt egy forradalmi megmozdulás. Végül sajnos nagyon szerencsétlen időben és módon alakult ki az egész felfordulás - éppen akkor, mikor Janukovics az orosz fél mellett döntött. A Szovjetunió szétesése után a két volt tagállam, Oroszország és Ukrajna hasonló útra lépett, oligarchák irányítottak mindent és zabálták fel az országot. Míg Oroszország tudta kezelni a helyzetet, és Putyinnal megoldódtak a bajok, ugyanez Ukrajnában nem zajlott le. Így az ukrán vonalon tovább folyt a korrupt hatalom működése, és lopták szét az országot. Ennél fogva nagyon könnyen lázítható az ukrán lakosság. Ami miatt az egész egy rossz időben történt meg, az, hogy a jelenlegi ukrán vezetés belátta, végre döntenie kell a két pólus között, és mindkét irányba megkezdődtek a folyamatokat lezáró tárgyalások. A két pólus közül a keleti tudta felajánlani a jobb feltételeket. Így a vezetés - nem véletlenül - a keleti irányba döntött.

Így nagyon bonyolultnak nevezhető az ottani helyzet. Egyrészről az embereknek elege van a korrupt tolvaj rendszerből. A másik, hogy az EU párti nyugatról pénzelt ellenzék mindenáron az EU markába akarja lökni Ukrajnát. A fent leírt állapotok miatt az ellenzék nagyon könnyen tudja szembefordítani a kormánnyal a népet, azzal a kormánnyal, amely nagy sokára meghozta működése első komoly és jó döntését. Olyan szintű jó döntést, amelynek következtében pontosan azok az állapotok tudtak volna megszűnni, amelyek a legtöbb gondot jelentik Ukrajnában. Persze, az ellenzékhez nem tartozó oroszok és ukránok közül sokan azért csatlakoznak a megmozdulásokhoz, mert ugyan a keleti nyitással semmi gondjuk, de nem akarják, hogy az egy korrupt, általuk árulónak tartott vezetés bonyolítsa le. Így az ellenzék soraiban láthatóan a szembekerülés magjai már el vannak vetve. Ha a kormány le is mondana, az ellenzék hatalmas bajban lenne, és főleg azok, akik az EU-pártiakat támogatják jelenleg, még ha áttételesen is. Mert a kormány bukásával nyilvánvalóan a nyugatról pénzelt atlantista társaság erősödne meg legjobban. Így sok, most az utcán ellenálló ember láthatná, hogy kiállása milyen rossz irányba is hatott ki. Ezáltal hiába is lenne új választás, és nyerne az ellenzék, a bajok sem oldódnának meg, és a zavargások is folytatódnának tovább - ekkor már egy egész más céllal, a keletellenes kormánnyal szemben.

Mindezen események szempontjából számunkra mi a lényeges? A legfőbb lényeg az időszerűség. Európa átfordult a 2012-es éven. Ez az év vízválasztó volt az EU és egész Európa jelenkori történelmében. A kelet határozott és nagyon látványos előretörésének kezdete, az atlantista oldal gazdasági recessziójának elmélyülése - épp annak a folyamatnak az ellenkezője zajlik most le, mint ami a Szovjetunió széthullását követő kaotikus állapotokban történt a nyugati tömb gyors előrenyomulásával. Ami akkor lezajlott, most újra megtörténik az ellenkező irányba - a nyugat hanyatlásával a keleti tömb gyors előrenyomulása fog lezajlani. Az ukrán helyzet visszacsaphat és szétterjedhet egész Kelet-Európára, ahol rendszerváltások hulláma fogja eltávolítani a térséget markában tartó atlantista helytartókat.

Kemény Gábor

Amerikai hadihajók tartanak Ukrajna partjai felé

A Ramage romboló és a 6. amerikai flotta Mount Whitney parancsnoki hajója, fedélzetén 600 tengerészgyalogossal kifutott a Fekete-tengerre.

Nemrégiben a Dardanelláknál és a Boszporusznál tartózkodtak a török féllel kötött megállapodás alapján. A források arra következtetnek, hogy az amerikai katonai hajók Ukrajna partjai felé tartanak.
2008-ban a Mount Withney volt az NATO első hajója, amely rakományokat szállított Poti grúz kikötőbe a dél-oszétföldi konfliktus idején.

http://hungarian.ruvr.ru/2014_02_03/Amerikai-hadihajok-tartanak-Ukrajna-partjai-fele/

A ruszinok a Kárpátalja autonómiáját kérik Janukovicstól

A kárpátaljai ruszinok arra kérik Viktor Janukovicsot, hogy teljesítse az 1991-es referendum döntését és biztosítson autonómiát Kárpátaljának – közölte a Facebook oldalán Nyikolaj Sztaroszta, a ”Kárpátalja Nép Parlamentje” társadalmi szervezet elnöke.

Az elnök e döntése megszüntethetné az Ukrajna nyugati felén uralkodó feszültséget, békét és nyugalmat biztosíthatna a multinacionális Kárpátaljának.

A ruszinok a kárpátaljai parlament képviselőihez is fordulnak azzal a kéréssel, hogy tűzzék napirendre Kárpátalja autonómiájának a kérdését.

(Oroszország Hangja)

Moszkvába exportálnák a kijevi cirkuszt!

Több ezren cirkuszoltak vasárnap az orosz fővárosban a 2012-es moszkvai hatalomellenes demonstráció miatt perbe fogott ellenzéki fölforgatók szabadon engedéséért. A nyugatbérenc megmozdulás résztvevői kilátásba helyezték a kijevi tiltakozó mozgalom példájának követését “Ha nem lesz szabadság, lesz Majdan” – ilyen és hasonló feliratokkal vonultak fel a tüntetők Moszkvában az általuk politikai foglyoknak tartott bűnözők kiszabadítását követelve, és utalva a kijevi Függetlenség téren folyó tüntetésekre.

A menetben ukrán nemzeti lobogók is feltűntek, és a felvonulók ukránul azt kiabálták, hogy “Le a bandával!”. Ez a Viktor Janukovics vezette ukrán hatalom elleni tüntetések egyik jelszava. A Dozsgy (Eső) nevű orosz ellenzéki televízió helyszíni beszámolója szerint mintegy 3 ezren vonultak fel a moszkvai tüntetésen. A tiltakozók között megjelent több ismert parlamenten kívüli orosz ellenzéki politikus, de két olyan ellenzéki aktivista is ott volt, aki az úgynevezett Bolotnaja-ügyben megvádolt másik hat tüntetővel együtt az idén szabadult a vizsgálati fogságból a tavaly december végén meghirdetett elnöki amnesztia keretében.
Az orosz főváros központjában, a Puskin térről a Szaharov és a Csisztoprudnij sugárutak kereszteződéséig tartó cirkusz mintegy két óráig tartott. A hordától még a megmozdulás elején elkobozta a rendőrség a tiltott feliratokat, így azt is, amelynek szerzője párhuzamot vont a szocsi téli olimpia és az 1936-os berlini nyári olimpia között. A buziságot hirdető szivárvány színű zászló viszont annak ellenére feltűnt a menetben, hogy Oroszországban törvény tiltja a homoszexualitás népszerűsítését a kiskorúak körében.
A nyugatbérenc deviánsok ajvékoltak egy darabig a Dozsgy nemzetellenes televízió mellett is, amelyet a nézőknek Leningrád esetleges második világháborús feladásával kapcsolatosan feltett kérdése miatt orosz parlamenti politikusok be akarnak záratni, és amellyel a botrány kirobbanását követően több kábeltévé szolgáltató felmondta az együttműködést.
(Forrás: MTI)

A magyar küldetés eredete

Veszprémi Napló, 2014. február 3, hétfő

A magyar küldetés eredete

Prof. dr. vitéz Balogh Sándor Lovason tartott előadást

Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban élő dr. vitéz Balogh Sándor nyugalmazott polito­lógia professzor legutóbbi négy hetes hazalátogatása alatt országszerte számos elő­adást tartott a magyar ideoló­giával kapcsolatosan.

A közelmúltban Lovason a Szűz Mária Szent Neve tisz­teletére szentelt XIII. századi Római Katolikus templomban tartott előadásában megje­gyezte,hogy a jelen helyzet­ben politológiai tudása alap­ján nem lát kiutat, itt már csak az égiekben való hit és bizalom segít.

Álláspontja szerint a ma­gyar ideológia alapja a Szent Korona-tan, amely mint egy jéghegy, két részből áll: a lát­ható és a láthatatlan részből. A látható rész a hagyományos alkotmány és törvények, ame­lyekkel jogászaink foglalkoz­nak. A tan láthatatlan része, a Szent Korona misztériuma, hogy a koronázott szakrális király a beavató Korona köz­vetítésével láthatatlan transz­cendentális kapcsolatot tart az égiekkel. Ehhez kell egy szakrális társadalom is per­sze, akik hajlandók követni a szakrális király vezetését.

A jogfolytonosság vissza­állítása, illetve a visszatérés a hagyományos alkotmány­hoz nem azért lenne fontos, mert a nemzet régi vezetői okosabbak voltak a maiaknál. Amikor ugyanis még voltak szakrális királyaink, a jó tör­vények a . szakrális királyok által, az égiek segítségével ké-szültek. Kocsis István: sze­rint a koronázás mellett az kell, hogy a szakrális király ne a saját, vagy dinasztiája, hanem a nemzet érdekében kormányozzon és nyitott legyen az égiekkel való kapcso­latra. Ahhoz, hogy újra jó tör­vényeink legyenek, vissza kell térni a Szent Korona-tan misztériumához és az égiek­kel való kapcsolatot kell vissza-állítani.

A modem korban népsze­rű, demokratikusnak nevezett köztársasági államforma a po­gány Arisztotelész államfiIo­zófiáján alapszik. A szakrális királyság elve, ami manapság nem népszerű, Szent Ágostonhoz vezethető vissza. Ezzel foglalkozó jogászaink között sokan - bár nincsenek megelégedve a szovjet rezsim által ránk erő­szakolt, demokratikus álarc mögött rejtőző háttérhatalom által uralt "al­kotmányos," politikai párto­kon alapuló köztársasági dik­tatúrával nem mernek a szakrális királyságról be­szélni, mert félnek, hogy a kommunizmusban agymo­sott tömegek nem fogadnák el. A Professzor elmondta, hogy a legváltozatosabb hall­gatóságnál is óriási éhséget talált az igazság, a transzcen­dentális kapcsolat és a Regina Hungarorumba vetett hit és bizalom iránt. Úgy érzi, hogy a nemzet jelentős része képes és hajlandó lenne elfogadni a szakrális királyságot.

Szent Ágoston szerint ugyanis a szentségi házasság­ra épülő család az, ahol az apa önzetlenül irányit, ez a természetes intézmény szükséges az ember kifejlődé­séhez. A helyes államrendszer is olyan, mint a család, a ki­rály pedig, mint a jó apa. Az apa dönt az égiek segítségével és nincs helye szavazásnak.

A szakrális királyság maj­dani visszaállításában is eljön az ideje, hogy az égiek külde­nek egy olyan személyt, aki­ről egyértelműen kiderül: szakrális személy. Ezt követő­en pedig mintegy közakarattal megkoronázzák.

A jelenlegi arisztotelészi, illetve demokratikus és az ágostoni, vagyis szakrális rendszerek 'közt a lényeges különbség: az egyik ember­központú, nyitott a sátán ma­nipulálása felé, míg a másik Isten központú, nyitott az égi­ek felé. Amíg a vallásos iro­dalom tele van írásokkal a Sá­tán kísértéseiről és sok helyen szentmise után elimádkozzák a "Szent Mihály Arkangyal" imádságot, addig szinte telje­sen hiányzik még a katolikus köztudatból is a Sátán közéle­ti szerepének leleplezése. Ba­logh professzor egyik előadása után egy nyugalmazott evangélikus lelkész megje­gyezte, hogy a Sátán legsike­resebb hazugsága az, ha el tudja hitetni az emberekkel, hogy ő maga nem létezik. Bár legtöbben nem tagadják a Sá­tán szerepét a közéletben, de teljesen a szőnyeg alá seprik, mintha nem létezne. A háttér­hatalom mögött pedig a Sátán az igazi háttér hatalom. A Sá­tánt pedig csak az égiek segít­ségével tudjuk legyőzni. Te­hát egyik fő feladatunk a Sá­tánt leleplezni, mint a társa­dalom lezüllesztésének fő okozóját.

A Szent Korona-tanon ala­pul a magyar ideoló­gia másik fontos része: a magyar külde­tés, illetve hivatástu­dat. Külföldi látnokok Don Stefano GobbitóI, Szent Pió Atyán ke­resztül a Dalai Lámáig sokat írnak a magyarság hivatásáról, „amelynek gyümölcsét” az egész emberi­ség fogja élvezni. Ez egyedül­álló küldetés, hiszen csak ne­künk van beavató koronánk, ami kapcsolatot létesít az égi­ek és a civil vezetők között. Szent Koronánkkal Boldog-asszonyunkat is megkoro­náztuk, tehát Szűz Mária ko­ronázott királynőnk. Ezen kí­vül a Világ Királynője is, Re­gina Mundi, tehát nem megle­pő, ha népének különleges hi­vatása van a Sátán végső le­győzésében.

vitéz Pintér Kornél, Lovas

Megéri-e nekünk a paksi bővítés?

Alig pár nappal az után, hogy a radikális atlantista ellenzék néhány tucatnyi aktivistája párszáz megvezetett emberrel utcára vonult a paksi atomerőmű bővítése ellen, máris publikálták az új felmérésük eredményeit, miszerint a magyarok elsöprő többsége ellenzi az atomerőmű bővítését. "A magyar lakosság 34 százaléka támogatja, 56 százalék viszont ellenzi, hogy orosz hitelből és orosz kivitelezésben új atomerőmű épüljön Pakson" - ez derült ki a Medián hétfőn közzétett felmérésből.

A Gyurcsány féle Demokratikus Koalíció és a Gyurcsány alól önállósuló ex-MSZP-s pártkatonák mind az olcsóbb áram ellen szólaltak fel. Hogy ezt leplezzék, nem csak megrendelt eredményekkel elvégzett felmérés, hanem látszólag komoly tanulmányok is születtek arra vonatkozóan, hogy az atomerőmű bővítésével valójában drágább lenne az áram, sőt, maga az atomerőmű építése is drága. Láthatóan arra operálnak, hogy a költségvetési összegekhez nem szokott, alacsony bérből élő magyar ember mindent természetszerűleg drágának tart, ami nagyobb állami beruházás. Erre az alapvetően cinikus gondolatra alapozzák a kormány által megkötött egyezmény kritikáját.

Emiatt fel kell tennünk a kérdést: valóban drága-e az atomerőmű bővítése a magyar állam számára, és valóban drágább lesz-e az áram emiatt? A paksi erőmű bővítésére az orosz állam 10 milliárd eurós hitelt biztosít, ebből az összegből épül meg az erőmű két új reaktora. Az első blokk 2024-ben, a második 2025-ben kezd majd üzemelni, vagyis a beruházás összköltségeit még az egyszerű logika alapján sem egy összegben kell nézni, hanem 10 költségvetési évre leosztva. Ezzel a korábbi IMF hitellel azonos nagyságú hitelt vett fel a magyar állam, vagyis joggal mondhatjuk, hogy eladósodtunk. Mit kapunk ezért cserébe?

Először is két új atomerőmű blokkot, amivel a jelenleg az ország áramszükségletének 40%-át fedező paksi atomerőmű kapacitása duplájára nő, vagyis csökken az energiafüggőségünk. Emellett a Roszatom kikötötte, hogy a beszállítók harmada magyar vállalkozás kell legyen, vagyis a bővítéssel 10 ezer új munkahely jön létre. Ha a közmunkaprogramot nem számítjuk, ez az utóbbi évek legnagyobb állami munkahelyteremtése. Láthatóan ehhez is orosz segítség kellett.

Az AES-2006 típusú atomerőművek általános távlati terve (nem Paks).

A két új reaktor, és a 10 ezer munkahely mellett a magyar beszállítók 900 milliárd forintnyi megrendelést kapnak. Ezt levonva a teljes, 3000 milliárdos összegből, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Moszkvától kapott hitel közel fele munkahelyteremtésre és a magyar vállalkozások támogatására lett költve. Mivel erre a kormánynak egyébként is költenie kellett volna, logikusan végiggondolva máris csak 1500 milliárd a kérdéses összeg - ennyibe kerül nekünk a két reaktor. Mindezt tíz költségvetési évre leosztva arra jutunk, hogy évente 150 milliárd forintért kapunk két új reaktort, felére csökkentjük az ország függőségét a villamos energia terén (viszonyításként: az éves költségvetés 9000-11000 milliárd között mozog). Tíz év múlva pedig Paks miatt akár felére is lehetne csökkenteni az áram árát, ez csak politikai akarat kérdése lesz. Vagyis az atomerőmű bővítésére kötött megállapodás egyértelműen megéri.

Ezzel szemben az IMF hitelből milyen kézzelfogható eredményeink lettek? Semmilyen. Semmilyen értékteremtő tevékenység, fizikailag is látható dolog nem származott belőle. Az IMF hitel eredményeként csökkentek a bérek, vállalkozások tízezrei mentek csődbe az IMF által elvárt megszorítások miatt, a felvett összeg pedig láthatatlan pénzügyi manőverekre lett elköltve, mondván, hogy megmenteni az országot a válságtól, vagyis semmi kézzelfogható pozitív eredménye nem volt.

Ezek után előjönnek az ilyen Gyurcsány félék, és azt mondják, hogy a paksi bővítés nem éri meg? Még közvéleménykutatást is csinálnak, miszerint a magyarok kétharmada nem támogatja? Ennyire módszeresen hülyének nézik az embereket? És mindezt fapofával?

Fenyvesi Áron

Pedig Putyinék azt ígérték, az alvállalkozók többsége helyi cég lesz.

„Senki sem ellenzi az atomenergia ésszerű felhasználását, ám először ki kell dolgozni Csehország hosszú távú energetikai koncepcióját, figyelembe véve az uniós piac helyzetét és várható fejlődését. Az sem mellékes szempont, hogy hazánk jelenleg Európa egyik legnagyobb villanyáram exportálója, ezért is fontos újragondolni a temelini létesítmény bővítését, amely nagy költségekkel jár. Addig a már kiírt nemzetközi versenypályázat eredményhirdetését el kellene halasztani” – idézi a Népszabadság Richard Brabec cseh környezetvédelmi minisztert. Elmondása szerint az új cseh kormány legtöbb tagja egyetért vele.

A napilap megírta, hogy a temelini atomerőműre kiírt 15 milliárd dolláros nemzetközi pályázatra a francia Areva, az amerikai-japán Westinghouse és az orosz-cseh MIR 1200 konzorcium jelentkezett. Az Arevát tavaly kizárták a versengésből, mert nem feleltek meg a kiírásnak.

Vlagyimír Putyin orosz elnök és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő azt ígérték: Ha a MIR 1200 nyer, akkor a csehországi ipar legalább hatmilliárd eurós orosz beruházással számolhat, az alvállalkozóknak pedig több mint kétharmada hazai cégek közül kerül ki. A szakértők többsége az orosz MIR 1200 konzorciumot tartja a nagy esélyesnek. Főképp azért, mert az általuk használt VVER típusú reaktorokat már ismerik, míg a Westinghouse AR-1000-es reaktorait még sehol sem használták; sőt európai szabadalmi engedélyük sincs.

Az eredményhirdetést először a jövő év első felére tervezték, de most újabb halasztás várható.

http://vs.hu/csehorszag-halogatja-dontest-meg-gondolkodik-kell-e-neki-orosz-eromubovites-0203/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=csehorszag-halogatja-dontest-meg-gondolkodik-kell-e-neki-orosz-eromubovites

Válasz a bankrobbantóknak – “Embertelenül nem küzdhetünk az emberért”

Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke

A VÉSZ elnökének nyílt válasza, a bankrobbantók nevében írt levélre:

A megszólítással adós maradok ebben a levélben. Nem tudhatom ugyanis, hogy valóban Ti, a bankrobbantók írtátok-e a nekem küldött levelet, vagy nevetekben más írta, vagy olyanok írták, akiknek semmi közük nincs Hozzátok. Így tehát Titeket is meg kellene szólítanom, és a nevetekben levelet küldőket is.

Így válaszom tartalma Nektek is szól, és azoknak is, akik a levelet küldték, vagy küldhették volna.
De levelem legfőbb címzettjei Ti vagytok, a bankrobbantók.

Előre kell bocsátanom, hogy engem a társadalmi-politikai pedantéria nem érdekel. Nem érdekel, hogy a közélet szereplőjének, ha csak oly csekély szerepet tölt is be a közéletben, mint magam, nem illik bankrobbantó „terroristáknak” levelet írnia.
Engem az vezet, amit a rendőrségi tanúvallomásom során a jegyzőkönyv végén írásban rögzítettem: „…személyes legfőbb célom és a VÉSZ legfőbb célja, hogy semmi baj ne történjen.” Mindent azért teszek tehát, hogy se a szociális robbanás, sem pedig nyomában a fizikai robbanások ne következzenek be. Azt szeretném, hogy a mély közjogi válság, amelynek lényege, hogy lehetséges „jogszerűen” az élet, az ember, az igazság, a valós érdekek és értékek ellen támadni, ez a krízis megoldódjon, s a társadalmi béke helyreálljon.

“Mit tehet az ember, aki ebben a helyzetben megértette; nincs tovább helye a szavaknak?”

Még egy „illemtani” megjegyzés: a levél írói hol tegeznek engem, hol magáznak. Magam következetesen tegezni foglak Titeket, mert meggyőződésem, hogy fiatalok vagytok, másrészt csak tegeződni szeretek, mert ha Istent tegezzük, egymást miért ne tegezhetnénk.

A szokásosnál kicsit terjedelmesebb lesz ez a levél, mégis kérem figyelmeteket. Küzdelmeim, vívódásaim, sikereim és kudarcaim tanulságait szeretném Veletek megosztani. Ha némi rokonszenvet mutat irányomban a nekem küldött levél, magam is megértéssel és rokonszenvvel fordulok felétek, kérem, „hallgassatok meg”. Nem állítom, hogy könnyű és szórakoztató lesz a levelem, de nem lehet megspórolni ezeknek a súlyos, eszmei kérdéseknek az átgondolását.

Válaszomat az alábbi, később kifejtendő feltételezések alapján írom:
- nem rablók, nem terroristák, hanem szabadságharcosok vagytok;
- a kiszolgáltatott, tönkretett emberek iránti szolidaritás vezet Titeket;
- harcotokat nem befejeztétek, hanem elkezdtétek;
- fiatalok vagytok;
- tettrekészek, elszántak vagytok;
- profik vagytok.

1. Szabadságharc

Amióta egy jól meghatározható kör belevitte a társadalmi köztudatba azt a pusztító babonát, miszerint az igazság nem számít, csak a jog, azóta a jog számos területen az igazság ellen fordult.

A jog forrása az emberek igazságérzete és jogérzéke. Mindennek ebből kellene fakadnia, a jogalkotás minden részletjelenségének és egészének. Az egészséges jogalkotás és joggyakorlat nem adhatja fel az igazságnak-igazságosságnak megfelelés szüntelen küzdelmét, a jog és igazság összhangjának megteremtésének szándékát.

Ha nem így történik, akkor a jog és a joggyakorlat önmaga karikatúrájává, a látszatjog, az áljog terepévé válik.

A jognak ez a kiferdítése tárta szélesre a kaput a pénzügyi, üzleti érdekeltségek, a pénzoligarchia, a pénzhatalom minden embertelensége, pusztítása előtt. Éppen a jog vált e körök kezében elsőrendű fegyverré az emberek, az emberiesség ellen. A lakáj-jogászok és lakáj-közgazdászok jól fizetett hada aztán tülekedve töri magát ezen pusztító érdekek ideológiai és gyakorlati szolgálatában.

Készülhet-e valaha kimutatás az áldozatokról?

Felmérhető-e, hogy a deviza-alapú hitelezésnek nevezett bűntett hány öngyilkosságot (köztük csoportos öngyilkosságokat), hány gyilkosságot (köztük többszörös gyilkosságokat) eredményezett, hány embert betegített meg, gyakran halálos betegségekkel, hány családot nyomorított meg?

Vagy ez csak a Mennyek Országának „kettős könyvelésében” szerepelhet?

Stiaszni Éva devizahiteles áldozat sírja. – Kilakoltatása elől a halálba menekült 2011. október 6-án

Számba lehet-e venni, hogy a munkát végző ember és vállalkozás ki nem fizetése hány öngyilkosságot, hány gyilkosságot, hány ember halálos megbetegedését, hány család lezüllését, szétszakadását eredményezte?

Vagy ez is csak a Mennyek Országának „kimutatásaiban” jelenhet meg?

És mindez „jogszerűen” történt és történik. Manapság az igazi gyilkosok hivalkodnak azzal, hogy ők „törvénytisztelő” emberek. Tudják, hogy csupán annyi a dolguk, hogy megfelelő jogászi közreműködéssel jogvitának álcázzák a bűntetteket, üzleti haszonnak állítsák be a rablógyilkosság hozadékát, családok tömegeinek megnyomorítását, s akkor már nyert ügyük van.

Mit tehet ebben a helyzetben az ember, a „homo moralis”, aki nem tud és nem akar belenyugodni az élet pusztításába?

Ha a deviza-alapú hitelezésben, amikor ugyan semmilyen devizavétel, vagy –eladás nem történik a hitelfelvevő érdekében, de értékállandósági kikötésnek elfogadjuk a forinthitel devizaösszegben történő meghatározását, akkor érthető az árfolyamkockázat adósra hárítása, mint ami az értékállandóság biztosításának terhe. (Persze ez is hibádzik, mert egyrészt semmilyen devizavétel- és -eladás nem történik, tehát nem valós kockázatról van szó, másrészt egy szerződésben a kockázatot az egyenrangúság alapján illik megosztani a felek között. Ám fogadjuk el az értékállandóság követelményének logikáját.)

Ha a meghatározott devizaösszeg a forinthitel értékállandósági bázisa, akkor a futamidő teljes tartamát a havi törlesztés logikájának megfelelően hónapokra osztva fel, minden hónapban ugyanannyinak kell lennie az egy hónapra jutó devizában meghatározott törlesztésnek, aminek forint-megfelelője csak és kizárólag az árfolyamváltozás arányában változhat.

Ezzel szemben mit tettek a Bankok?

Az értékállandóság szerepében meghatározott deviza havi törlesztő részletének változtathatatlan összegét is, mindenféle, hatósági stílusban közölt, jogtipró, egyoldalú döntéssel radikálisan megemelték, majd erre a jogtalanul megemelt devizaösszegre érvényesítették az árfolyamváltozást.

Így történt, hogy amikor a forint 30%-ot gyengült, a törlesztő részlet nem 30%-al, hanem 80%-al nőtt.

Ez a jogtipró eljárás nem „üzleti ötlet”, hanem háború. Számtalan áldozattal: halottakkal, sebesültekkel, tönkretett emberek millióival.
A deviza-alapú hitelszerződések egyéb, jogsértő vonásaira most nem is térek ki.

És akkor jön a Kúria, tüntetni akar a Kormánnyal szembeni függetlenségével, és jogszerűnek minősíti ezt a vérlázító eljárást.

Hasonló helyzetek tömege adódik abból, hogy a munkát végző emberen és vállalkozáson nyerészkednek spekuláns rablók. Az áldozatok pedig, akiknek gyakran egy élet munkájának gyümölcse megy rá a rablók nyerészkedésére, és sok évtizedes, szorgalmas munka után nem egzisztenciális alapot, hanem szörnyű adósságokat kell emiatt ráhagyniuk gyermekeikre, nem kapnak védelmet és elégtételt a közhatalomtól.

Mit tehet az ember, aki ebben a helyzetben megértette: nincs tovább helye a szavaknak?

2. Szolidaritás

Soha többé igazi szabadságharcot emberi lény ellen nem lehet vívni. Az osztályharc, a fajok harca, az országok, birodalmak harca sokszorosan megmutatta a múlt század megrázkódtatásai során igazi arcát: mérhetetlen embertelenségét.

Csak az emberi lény iránti totális szolidaritás, az emberi élet feltétlen tisztelete vezethet eredményre.

Nincs kivétel! Az emberi együttérzés vagy teljes, vagy illúzió. Szolidaritásunknak ellenfeleinkre, sőt ellenségeinkre is ki kell terjednie, hiszen az ő jobb belátásra jutásuk mindnyájunk közös érdeke. A mi gyermekeink és az ő gyermekeik közös jövőt fognak élni. Ha poklot teremtünk nekik, ugyanabban a pokolban fognak szenvedni; ha élhető életet teremtünk nekik, ugyanaz a létbiztonság és virágzás lesz a sorsuk.

Az elmúlt években szóban és írásban, a sajtóban is, többször hasonlítottak (végtelenül megtisztelő módon) Gandhi-hoz.
A hasonlításra méltatlanságomon túl azért is el kell hárítanom az összehasonlítást, mert azt vallom: ha támadnak, akkor védekeznünk kell, mégpedig kategórikus erővel.

Mi viszont soha senkit nem támadhatunk, még szavakkal sem.

Nem tudhatom, mire készültök, de fontoljátok meg: soha nem fogjátok magatoknak megbocsátani, ha akár egyetlen embernek is bármilyen sérülése történik, nem beszélve a jóvátehetetlen tragédiákról.

Nem akarom elkenni, vagy feloldani a helyzet drámaiságát, amely a jog kríziséből következik. De ha bárki emberi lény ellen bármilyen csekély mértékű támadás is történik, visszájára fordul és elveszti értelmét akár a legjobb, legigazabb szándékkal folytatott harc is.

Nagyon megértem, hogy érzitek: végső ponton vagyunk. Ha a bankok bűnei, a Kormány és a Kúria súlyos mulasztásai miatt bekövetkezik a szociális katasztrófa, s megkezdődik az áldozat-családok tömeges kilakoltatása, hatalmas erővel cselekedni kell. Mi is cselekedni fogunk. De ez a cselekvés nem irányulhat egyetlen emberi lény ellen sem! A pusztító működést kell akkor megsemmisíteni. A magunk eszközeivel mi is ezt fogjuk tenni.

3. A harc kezdete és vége

Kérlek Titeket, március 14-ig ne tegyetek semmit.

Adjunk esélyt annak a lehetséges legjobb fordulatnak, hogy jogi úton rendeződnek a szociális krízissel fenyegető legégetőbb problémák.

Még mindig van okunk, hogy bízzunk ebben.

A Kormánynak súlyos mulasztásai vannak a deviza-alapú hitelezés válságának kezelése tekintetében. Ha valaki 2010-ben azt mondja nekem, hogy a kétharmados FIDESZ-KDNP ciklus utolsó heteiben még mindig teljességgel megoldatlan lesz a legsúlyosabban érintett családok zömének ügye (5-600 ezer családról van szó!), nem hittem volna neki. És most ez a helyzet.
Ugyanakkor föl se tudnám sorolni azt a rengeteg jó intézkedést, amelyet ez a ciklus a magyar társadalom érdekében hozott.

Egyik legutóbbi példa: amikor megismertem a közmunkára irányított állástalanok kötelező téli oktatási programját, azt gondoltam, régen volt ilyen jó gazdája az országnak. Nekem harmadlagos jelentőségű szempont, hogy egy kormány mennyiben tesz eleget a divatos mutatókkal kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak (gazdasági növekedés, hazai össztermék-arányos adósság, az éves deficit mértéke, befektetési profit-potenciál, stb.). Az a döntő számomra, hogy a leginkább leszakadt, legkétségbeejtőbb helyzetben lévő rétegekkel mit tesz egy kormány. Megrendített az említett program, amely mindenkit előbbre visz: aki nem tud olvasni-írni-számolni, tanulja meg; aki tud, szerezzen az általános iskola szintjén műveltséget; akinek ez megvan, szerezzen egy szakmát; akinek szakmája is van, tökéletesítse a tudását, vagy szerezzen másik, esetleg „piacképesebb” szakmát.

Ezeket a pozitívumokat is figyelembe kell vennünk. És azt is, hogy konkrét ígéretek vannak a helyzet rendezésére. Azt javaslom: várjuk meg.

Ha bekövetkezik a szociális katasztrófa (ez március 14-ig eldől), nincs több javaslatom sem a harc kezdetére, sem végére.

4. Embertelenül nem küzdhetünk az emberért

Érzem, hogy fiatalok, tettrekészek, elszántak és felkészültek vagytok.
Mindez óriási erő, lehet jóra és rosszra is használni.

Azt kérem, tanulmányozzátok a hatvanas-hetvenes évek politikai terrorizmusának történetét. Annak szereplői sem „terroristákként” indultak. És végül mi tette őket terroristákká, gonosztevőkké? A rengeteg ártatlan áldozat.

Soha nem fogadható el többé az az ideológia, amelyet Dosztojevszkij már Raszkolnyikov alakjában megcáfolt (Bűn és bűnhődés), amely alattomos ideológia így hangzott: tudomásul kell venni, hogy az „igaz harcnak” ártatlan áldozatai is vannak. Dosztojevszkij próféta volt: a 20. században tízmilliók estek áldozatul ennek a hazug ideológiának.

Az Ártatlan Áldozat, Krisztus óta csak önkéntes, szabad elhatározásból fakadhat bármilyen áldozat. A „jót akarók” kezétől, fegyvereitől senki nem válhat áldozattá. Akkor többé nincs „jóakarat”, csak gonoszság.

Átérzem dilemmáitokat: hogy lehet igaznak lenni az igazságot nélkülöző jog világában; hogy lehet szolidárisnak lenni az önzés világában; hogy lehet az igaz szavak erejében bízni a hazug szavak diadalának világában, és így tovább.

Mindnyájan ezekkel a dilemmákkal küszködünk. De a jövő múlik azon, hogy se a passzív apátiába, se az esztelen, embertelen rombolásba ne zuhanjunk bele. Magam nem kevésbé vagyok elszánt abban, hogy sok százezer ember, benne sok tízezer gyermek tönkretétele árán nem lesz társadalmi béke. De akkor sem emberekre fogunk támadni, hanem az intézményesült pusztítás működési mechanizmusaira, és azokat meg is fogjuk semmisíteni, ha kell, a tömeges társadalmi fellépés igazi (nem „fülke”-), de fegyvertelen, vértelen forradalmával.

Köszönöm figyelmeteket. Kérlek, fontoljátok meg levelemet. MEGFELELŐ MÓDON, NAGYON ÓVATOSAN, MINDEN KÖRÜLMÉNYT BEKALKULÁLVA adjatok jelt, hogy elfogadjátok-e a március 14-i határidőt.

Isten legyen velünk, Veletek is!

Budapest, 2014 február 3.

Éliás Ádám elnök
(VÉSZ és GYŐZ Mozgalom)

***

Szabad Riport Tudósító Iroda

Lenn a délibábos Hortobágyon…már szerveződik a Gazdabirkamenet!

Hortobágyi csoda: 200 hektárt nyert a kiírás után bejegyzett cég

A hortobágyi földbérletpályázaton kétszáz hektárt nyert egy cég, amelyet csak a pályázat kiírása után két héttel jegyeztek be. Kérdés, hogy a döntéshozók a pontozáskor miért nem vették figyelembe ezt a hosszúnak nem tekinthető szakmai múltat.

A hortobágyi földbérletpályázat egyes vesztesei hívták föl lapunk figyelmét arra a cégre, amely a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) által kiírt pályázaton furcsa módon úgy volt képes mintegy kétszáz hektárt nyerni, hogy csak a kiírás után két héttel jegyezték be.
A szóban forgó cég a nádudvari székhelyű Hortobágyi Szikes-Mező Kft., amelyet a cégkivonata szerint 2013. október 10-én jegyeztek be. Csakhogy a földbérletpályázatot a HNP 2013. szept. 26-án írta ki. A kft. tulajdonosa egy hajdúszoboszlói férfi, aki a cég székhelyeként egy nádudvari címet jelölt meg, ám a cégkivonat szerint a kft. központi ügyintézésének helyét a tulajdonos hajdúszoboszlói lakcímére helyezték át idén januárban.
A HNP január közepén tette közzé a nyertesek listáját, amely szerint a különösen rövid múltra visszatekintő Hortobágyi-Szikes Mező Kft. 203 hektár földet nyert 980 aranykorona értékben, s ezért a területért évente 1 millió 250 ezer forint bérleti díjat kell fizetnie.
Ez a cég nádudvari gazdák elől nyert el földet, olyanok elől, akik valóban Nádudvaron élnek, és a tevékenységüket nem a pályázat kiírása után kezdték meg. A panaszosok szerint ez nem fér össze azzal a kormányzati ígérettel, hogy a helyben élő, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező gazdákat előnyben részesítik a pontozáskor.
Mint beszámoltunk róla, a HNP nemrégiben nyilvánosságra került listája hatalmas botrányt kavart. A bihari gazdáknál alaposan kiverte a biztosítékot, mert vannak olyan nyertesek, akik életvitelszerűen nem a pályázatban megadott lakcímen élnek, így a helyi gazdálkodók elestek a nekik ígért földektől. Elvesztette a legelőjét az a balmazújvárosi Tóth József, aki huszonnégy éve működteti tejtermeléssel foglalkozó családi gazdaságát, a családtagjaival együtt dolgozik, hét alkalmazottja van. Csaknem ötszáz darab Holstein-fríz és magyartarka tehenet tart, de nem tudja, hogy az állatokat ezek után hova fogja tenni.
A csalódott gazdálkodók múlt pénteken forgalomlassító demonstrációt tartottak Berettyóújfalu határában a 42-es főúton. Az ügy pikantériája, hogy a nyertesek állítólag “ellentüntetésre” készülnek: úgy tudjuk, hogy Tiszafüred határában, a Patkós csárda mellett kívánnak demonstrálni a HNP döntése mellett.

(NOL)

(Be)mese és a valóság!

Fidesz-szerű logókkal díszített plakátok hirdetik Salgótarjánban a Geopark sikeres felújítását, noha a valóságban a plakátokon látható két épület közül az egyik teljesen lepusztult, a másiknak pedig csak a falai állnak, írja a Vastagbőr.

A Geopark Irányító-, Kutató és Oktatóközpont és a Geopark Látogatóközpont nemhogy elkészült volna, de a helyszíni fényképek alapján semmilyen munka nem zajlik ott. A plakátokon 2007-2013 szerepel a projekt idejeként, azt a látszatot keltve, hogy a munka már be is fejeződött.

Igy hirdetik… A kampányszabályokat kijátszó reklámokat hivatalosan nem a Fidesz helyezte el, de a plakátok vizuális elemei egyértelműen a nagyobbik kormánypártra emlékeztetnek. Négy évvel ezelőtt épp a választások előtt jutott eszébe a MSZP-nek is tájékoztatni az országot az EU-s pénzből elvégzett fejlesztésekről.

…ezt!
(index)

Üzemblokád Budapesten

Blokád alá vették hajnalban a dolgozók az EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt. Cinkotai úti telepét, és sztrájkőrséget állítottak minden kapuhoz, hogy megakadályozzák a hetekkel ezelőtt leállított gépek további elszállítását – erről és a célokról tart sajtótájékoztatót tart a folyamatot levezénylő vegyipari szakszervezet (VDSZ) részéről Székely Tamás elnök.

A Munka törvénykönyvében előírt konzultációs folyamat megsértése miatt bírósághoz fordul a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a rákoskeresztúri EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt.-nél történtek miatt – mondta Székely Tamás elnök múlt hét szerdán az MTI-nek.
Az ügy előzménye az, hogy elkezdték leszerelni a gyár gépeit, anélkül, hogy erről az ott dolgozó mintegy 100 munkavállalót értesítették volna. Ezért a helyi szakszervezet szerda reggel megalapította a sztrájkbizottságot.
Az elnök elmondta, hogy felvették a kapcsolatot a tulajdonos magyar képviselőjével, de a leszereléssel kapcsolatos érdemi információt ő sem adott.
A hivatalos céginformáció adatai szerint az EVM jegyzett tőkéje 835 millió 950 ezer forint. Tulajdonosa a cseh Bochemie a.s., amelynek egy magyar ügyvéd a kézbesítési megbízottja. A cég képviseletére két cseh és egy szlovák magánszemély jogosult, az ő kézbesítési megbízottjuk ugyanaz az ügyvéd, aki a tulajdonosnál is betölti ezt a funkciót.
A társaság a mérlegadatok szerint 2010 és 2012 között 3-3,5 milliárd forint árbevételt ért el. Az üzemi eredménye 2012-ben fordult veszteségbe, 370 millió forinttal. A cég adózott eredménye 2010-ben még 24 millió forint volt, de 2011-ben már 115 millió, 2012-ben pedig 359 millió veszteséget mutatott a mérlegbeszámoló.
(napi.hu )

Milliárdokat hoz egyeseknek a BKK jegyellenőrzés-bulija

Budapesten a BKK 3.2 milliárdot fizet külsős cégnek azért, hogy ellenőrizzék az utasokat. Budapest jegyellenőrzési módszere primitív, durva. Egyeseknek viszont nagy pénzt hoz. Milliárdokat.

1 forint = másfél millió: így nyernek a politikusok a forintgyengülésen

Több képviselő is nagyot kaszálhat a forint gyengülésével – mikor válasszunk deviza-bankbetétet? Pintér Sándornak van a legnagyobb deviza-megtakarítása, 752 ezer eurója (bő 230 millió forint) és 761 ezer dollárja (több mint 175 millió forint). Németh Lászlónénak 15 722 eurója (közel 50 millió forintja) van. A lap szerint Papcsák Ferenc is 38 ezer eurót tart (ami több mint 1 millió forint).
A bankráció.hu csapata a politikusok példáján szemlélteti, mi a legnagyobb különbség a forint alapú megtakarítások és a devizabetétek között. Azt ugyan nem tudni, hogy a képviselők milyen forintárfolyamon szerezték be devizájukat, így megbecsülni se tudjuk, hogy mennyit nyerhettek a gyenge forinton, az azonban biztos: Pintér Sándor másfél milliót nyer, ha egyetlen egységet gyengül a forint az euróhoz és a dollárhoz képest.

Akarsz spekulálni?
A forint alapú megtakarításokhoz képest egy devizabetét extra hozamot is hozhat, ha erős forint mellett vásárolunk devizát és akkor váltjuk vissza, amikor gyengül a forint – írja a Bankráció. Ha például 1 millió forintot teszünk félre euróban, amit még 300-as árfolyamon vásárolunk, akkor 4 százalékos extra hozamot (40 ezer forintot) tehetünk zsebre, ha 312 forintnál váltjuk vissza a megtakarításunkat. Egy deviza megtakarítás hozama tehát két részből áll, a normál kamatból és az árfolyam nyereségből/veszteségből.
A devizabetétek kockázata az árfolyamveszteség, ami azt jelenti, hogy a megtakarítás visszaváltásakor egy egység devizából kevesebb forintot tudunk vásárolni. Ha többet, akkor árfolyamnyereségről beszélünk. Épp ezért akkor érdemes devizabetétben gondolkodnunk, ha úgy hisszük: a forint árfolyama a jelenlegi szintnél is gyengébb lesz.
A jelenlegi 312 feletti árfolyamszint mellett tehát senkinek nem tanácsoljuk, hogy a váltóba rohanjon és elkezdjen valamilyen devizában megtakarítani – írja a Bankráció.
Bal-Rad komm: “Több képviselő is nagyot kaszálhat a forint gyengülésével”-de kik ezek a “politikusok”?
Nos hát ők azok, akik széjjelrabolták, kifosztották, elárulták Magyarországot!
Ők azok, aki a rendszerváltáskori 20 milliárd dolláros külső adósságunkat a hétszeresére duzzasztották, és közben elsikkasztották az ország vagyonának 95 százalékát!
Ők azok, akik a rendszerváltáskor megszüntettek másfél millió munkahelyet Magyarországon!
Ők azok, akik miatt félmillió magyar gyermek éhezik!
Ők azok, akik magyarok millióit taszitottak nyomorba és kilátástalanságba!
ŐK AZOK, AKIK ELÁRULTÁK MAGYARORSZÁGOT ÉS A MAGYAR NÉPET!
ŐK AZOK, AKIK MIKÖZBEN TÖNKRETTÉK AZ ORSZÁGOT, AGYONRA ZSÁKMÁNYOLTÁK MAGUKAT!
ŐK AZOK, AKIK RAJTUNK ÉLŐSKÖDNEK 24 ÉVE!
ŐK AZOK, AKIK TÖNKRETTEK BENNÜNKET!
ŐK AZOK, AKIK A MI KÁRUNKON GAZDAGODNAK!

DE ŐK AZOK, AKIK RETTEGNEK! ŐK-TŐLÜNK RETTEGNEK!

JOGGAL RETTEGNEK!

http://balrad.wordpress.com/2014/02/03/1-forint-masfel-millio-igy-nyernek-a-politikusok-a-forintgyengulesen/

Szergej Lavrov is szónokolhatna budapesti tüntetéseken?

Szergej Lavrov külügyminiszter szombaton a Münich Biztonsági Konferencián újra kemény hangot ütött meg az EU vezetésével szemben, felhívta a figyelmet egy igencsak feltűnő ellentmondásra: a európai vezetők nem ítélik el, hanem támogatást adnak az Ukrajnában kormányépületeket elfoglaló, rendőrökre támadó, rasszista és antiszemita jelszavak alapján szerveződő ellenzéki csoportoknak. Ezzel gyakorlatilag elismernek olyan, Ukrajnában felforgatóként működő szélsőjobboldali csoportokat, melyeknek működését a saját országukban nem tűrik meg, ehelyett rendszeres hatósági zaklatásoknak teszik ki őket.

A külügyminiszter feltette a kérdést: vajon mi lenne az Európai Unió reakciója, ha az orosz kormány tagjai - személyes találkozókat is beleértve - nyíltan támogatásukat fejeznék ki a Londonban, Párizsban, esetleg Hamburgban tüntetők mellett?

Igaz, ez a hasonlat nem teljesen állja meg a helyét, hiszen a londoni, párizsi, hamburgi tüntetők az EU alapító tagállamaiban tüntetnek, és a legtöbb esetben nem egyértelműen rasszisták, a zsidósággal pedig még kevésbé van problémájuk. Így sokkal inkább lennének megfeleltethetőek olyan ellenzéki csoportoknak, melyek Moszkvában Putyin ellen tüntetnek.

Mit is jelentene, ha az orosz kormány ugyanazt a tevékenységet folytatná, amit ma az Európai Unió folytat Ukrajnában? Ebben az esetben az orosz kormány tagjai látogatást tennének olyan, európai uniós periféria államokban, melyek a nemsokára vámunió tag Ukrajna európai megfelelői. Egy ilyen perifériaállam például Magyarország. Tehát, ha az orosz külügyi tevékenység csak annyit engedne meg magának, amennyit az Európai Unió is megenged magának, vezető orosz politikusok Budapestre érkeznének. Ott az Eurázsiai Uniós és vámuniós csatlakozás előnyeiről beszédet tartanának kormányépületeket elfoglaló rasszista és antiszemita csoportoknak. Arról nem is beszélve, hogy mindemellett anyagi támogatást is nyújtanának. Ha Catherine Ashton Kijevbe ment a tüntetőknek szónokolni, miért ne jöhetne Szergej Lavrov Budapestre?

Mivel mindeddig semmi ehhez hasonlót nem tettek, látható, hogy az orosz külügy mindeddig betartotta azokat a játékszabályokat, melyeket az Európai Unió és Brüsszel hazai csatlósai egyáltalán nem tartottak be. Emellett Moszkva egyelőre az Ukrajnában működő EU-párti szervezetek ellen sem lépett fel. Szergej Lavrov nyilatkozatából - annak szellemiségéből - egyben az is kiderül, hogyan viszonyul Moszkva ahhoz a kormányhoz, amely az Oroszországgal baráti kapcsolatok kiépítésére törekvő szervezetek ellen fellép. Nyilvánvalóan egy ilyen húzás fokozottan érzékenyen érintené a kormány "keleti nyitás" politikáját.

A fentiek ismeretében nem teljesen érthető: vajon a magyar kormány tudatosan rombolja saját tárgyalási pozícióját, vagy a döntést hozó személyek lojalitása kérdőjelezhető meg, s így újabb személycserékre lesz szükség?

Molnár István

A napnál is erősebb lézer épül

Az emberek sok mindenre használták már a lézersugarat, de a Cseh Köztársaságban jelenleg épülő hihetetlenül erős lézert még Dr. Genya is megirigyelné. Az Extrém Fény Infrastruktúra (ELI) Sugárcsóva (Beamlines) Projekt az EU által finanszírozott laboratórium kezdeményezése, amit az asztrofizikusok és gonosztevők egyaránt irigyelni fognak.

A tervek szerint a berendezés 2017-re lenne működőképes. Az ELI Beamlines egy úgynevezett gyorsan ismétlődő fejlett petawatt lézerrendszert (HAPLS) épít, ami 10²³² erejű rövid lézerlökéseket bocsát majd ki. Ez százezerszer erősebb, mint a világ összes erőművének összteljesítménye. Olyan mintha a nap által kibocsátott teljes energiát egyetlen, söralátét méretű sugárba összpontosítanák. watt/cm

A lézerlökések mindössze egy nanomásodperc százezred részéig tartanak majd. Ettől függetlenül ez alatt a rövid idő alatt is lehetővé teszik a kutatók számára, hogy jobb bepillantást nyerjenek a kozmosz működésébe. Azt remélik, hogy az ELI Beamlines projekt segítségével emulálni tudják majd a pulzárok által kibocsátott sugárzást vagy megfejthetik, hogyan viselkedik az anyag a barna törpéken és a hatalmas exobolygókon belül.

Nem ajánljuk, hogy bárki a sugár útvonalába kerüljön, mert akkor megtudhatja, hogy mit értett Shakespeare „ezer nap fehér-forró sugara”alatt.

Forrás: dvice.com


Térképen:
http://goo.gl/maps/ir7nZ

Kilátástalan helyzetű hitelesek

Levette a kezét a kormány és a jegybank a devizahitelesekről: a rekordalacsony jegybanki alapkamat mellett a romló nemzetközi környezetben a forint jelentősen gyengült a múlt héten. Ezt pedig a devizahitelesek saját pénztárcájukon is érzik. A jegybank tovább vágná a kamatot, a kormány újabb devizahiteles mentőcsomagjának pedig tavaly augusztus óta se híre, se hamva.

Négy százalékkal, csaknem tíz forinttal gyengült a forint a svájci frankkal szemben az elmúlt két hétben. Bár a forintgyengülés kapcsán általában az euró árfolyamáról szokás beszélni, a lakosságot és elsősorban a devizahiteleseket a svájci frank árfolyamának elszaladása érzékenyebben érinti. A kormányt jól láthatóan nem lepte meg a forint gyengülése: az idei költségvetést ugyanis 310 forintos euróárfolyammal tervezték.
A költségvetés tervezésekor azonban azt is többször hangsúlyozta a kabinet: a devizahitelesek terheinek csökkenése miatt a fogyasztás is növekedhet idén. Ebben a kérdésben azonban egyelőre nem történt érdemi lépés, a forint gyengülése pedig épp az ellenkező irányba hat.
A kormány augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket, majd ultimátumot adott a bankoknak: csökkentsék a devizahitelesek terheit. A pénzintézetek november elején két javaslatot tettek le az asztalra. Akkor 236 forint körül volt a svájci frank árfolyama szemben a mostani 254 forinttal. A kormány azonban lesöpörte ezeket a közgazdasági alapon nyugvó javaslatokat az asztalról, és jogi megoldást kezdett keresni.
Orbán Viktor miniszterelnök többször kimondta: a devizahitel hibás termék, a bankok becsapták az ügyfeleket és az árfolyamváltozásból eredő terhek nagy részét a pénzintézeteknek kell viselniük. Elsőként a Kúriánál próbálkozott a kormány: a talárosok azonban kimondták, hogy pusztán az árfolyamváltozás miatt nem minősülnek tisztességtelennek a szerződések. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az egyoldalú banki kamatemelések tisztességtelenek-e, az Európai Bírósághoz fordult a Kúria.
A kormány előre tudta, hogy zuhanni fog a forint
Az újabb jogegységi határozat feltehetően már nem készül el a választások előtt. A kormány az alkotmánybíróságnál is kopogtatott: azt kérdezte, hogy a devizahitelek alkotmányosságára való hivatkozással megváltoztathatóak-e a szerződések jogalkotással. Egyelőre ebben az ügyben sem született döntés. A kormány pedig továbbra is állítja: semmit sem tehet, amíg nem tiszta a jogi helyzet. Korábban a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat megalkotásakor ez cseppet sem zavarta a kabinetet, pedig már akkor is javában folytak devizahiteles perek.
Az pedig már a Kúria első jogegységi határozatából látható, hogy az árfolyamváltozás jogszerűen terheli az adóst, hiszen ebből nem származik többletbevétele a hitelezőnek. A jegybank egy korábbi tanulmánya arra is rámutatott: a devizahitelesek terheinek növekedését mindössze 30 százalékban okozta a kamatok emelkedése, és 70 százalékban az árfolyam elszaladása felelős érte.
A mostani forintgyengülés arra ösztönözheti a devizahiteleseket, hogy belépjenek az árfolyamgátba. A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi tanulmánya azonban kimutatta: az adósok nagy része arra vár, hogy esetleg a készülő mentőcsomag kedvezőbb feltételeket kínál számára. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése a törlesztési morált is jelentősen erodálja: folyamatosan emelkedik a 90 napon túli késedelemben lévő adósok száma.
Az is kimutatható, hogy az árfolyam emelkedése magával hozza a problémás hitelek arányának növekedését: különösen érezhető volt ez 2011 és 2012 fordulóján, amikor rekordgyenge volt a forint, 320 felett is járt az euró jegyzése.
Bár nem azonnal, de már a következő negyedévben csaknem 5 százalékkal növekedett a nem teljesítő hitelek aránya. Az árfolyam azonban nem minden: a forinthitelesek esetében is hasonlóan növekszik a bedőlt hitelek aránya, az árfolyamgátba belépett adósok egy része is törlesztési nehézségekkel küzd, sőt, a Nemzeti Eszközkezelő által felvásárolt ingatlanok tulajdonosainak harmada a törlesztőrészletnél lényegesen alacsonyabb bérleti díjat sem tudja fizetni.
Ez pedig arra utal, hogy mélyebb problémák állnak a háttérben: elsősorban a lakosság elszegényedése és a munkanélküliség. Bár a kormány büszkélkedik a közmunkaprogrammal kozmetikázott foglalkoztatási adatokkal, a közmunkásbér nem elegendő a megélhetésre, még kevésbé a hitelek törlesztésére.
Az alacsony alapkamat a régiós devizák között is sebezhetőbbé tette a forintot, miközben a nemzetközi helyzet romlik, folyamatos a forráskivonás a fejlődő piacokról. A jegybankialapkamat-csökkentés egyfajta pénzügyi rezsicsökkentés – fogalmazott korábban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője. Most azonban úgy tűnik, a forint gyengülésén keresztül a devizahitelesek fizetik meg ennek az árát is.
Újabb banki költség tűnik el
Nem számíthat fel díjat vagy költséget a hitelező a jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása miatt – február elsején lépett érvénybe a fogyasztói hitelszerződési törvény módosítása. Az adós akkor kérheti a hitel futamidejének meghosszabbítását, ha legalább 90 napos késedelemben van. Erre egyszer van mód, legfeljebb öt évvel lehet hosszabbítani.
A törvény most életbe lépett változása alapján ezt a kérelmet a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, és a hosszabbítást díjmentesen kell biztosítania. Szintén február elsején lépett életbe az ingyenes készpénzfelvétel: aki január 20-áig jelezte bankjánál, az havonta kétszer, összesen 150 ezer forint értékben vehet fel készpénzt bármelyik ATM-ből.
Akik elmulasztották a január huszadikai határidőt, minden hónap 20-áig regisztrálhatnak még bankjuknál, és a következő hónap elsejétől vehetnek fel ingyenesen pénzt.
Az utca másik oldala
A szerencsésebbek páratlan jelenet szemtanúi lehettek: Orbán Viktor elgondolkodva ballagott az utcán, amikor a járda túlsó végén feltűnt egy széles mosolyú, szemüveges közel 60-as férfiú. A kormányfő hirtelen irányt váltott és átsietett a másik oldalra. Jegybankelnökével a világért sem akart találkozni. Elvégre egy miniszterelnöknek vigyáznia kell országa nemzeti bankja függetlenségére.
A képzeletbeli történet nem holmi fikció, Orbán Viktor büszkélkedett ezzel egy bankároktól hemzsegő minapi budapesti tanácskozáson. Értő közönsége szinte könnyeket hullatva vette tudomásul, hogy Matolcsy Györgyre milyen keserű idők várnak. Nem traktálhatja közvetlenül unortodox növekedési vízióival kedvenc miniszterelnökét, ugyis, mint egykori jobb keze. Amíg az etikus magatartás legfelsőbb régióiban száguldott Orbán, a forint mit sem zavartatva magát tovább folytatta mélyrepülését, az euróval szemben, és éppen a 314-es szint fele vette az irányt. A megmentésre váró devizahitelesek, a még magasabb benzinártól rettegő autósok, és azok, akik egyszerűen csak külföldre készülnek utazni viszont mindössze néhány biztató szóra vágytak.
A kiszámítható gazdaságpolitikáról, helyzetünk reális értékeléséről. Feltehetően kevésbé dobogtatta meg a szívüket az a dicsekvés számba menő kijelentés, hogy amit az osztrákoknak és a németeknek a nagykoalíció jelent, azt nálunk kétharmados többségnek hívják. Orbán szavaival ez az igazán eredményes erődemonstráció, amivel nem csak holmi reformot lehet végig vinni, hanem egy egész rendszerváltást, kár hogy ez a fogalom már foglalt – tette hozzá. Mindezek a szép szavak a forint ellen spekulálókat korántsem hatotta meg.
(Népszava)

Mong Attila : A pénzügyi összeomlás éve: 1873

Az Osztrák-Magyar Monarchiából indult 1873-as gazdasági világválság sok tekintetben hasonló volt ahhoz, amit napjainkban átélünk. Mit tanulhatunk hát a gazdaságtörténetből?
Amikor a magyar miniszterelnök a Financial Timest olvassa, és a lap hasábjaiból jut arra a következtetésre, hogy "cudar idők jönnek", olyankor mi, akik ezeket az időket már javában éljük, jobban tesszük, ha a téli estéken a történelemkönyveket is lapozgatjuk, ha az előttünk álló cudar időket akarjuk kifürkészni.
Magyarország ugyanis nem először él át a mostanihoz hasonló "depresszióval" fenyegető gazdasági világválságot, hiszen a két legutóbbi "nagyot" is működő kapitalizmusként vészelte át. Habár az 1929-33-as, és az 1873-as krízis sok tekintetben nem hasonlítható a mostanihoz, hiszen más az ország gazdasági-politikai helyzete, nemzetközi környezete, mások a kihívások és az alapkérdések is, egyvalami viszont a természetéből adódóan alig, vagy csak nagyon lassan változik. Ha akarnánk, sem történne 100-150 év alatt gyökeres fordulat az ország kultúrájában, a közéleti-politikai gondolkodási mintáiban. A történelemkönyvekből tehát leginkább arra lehet következtetni, hogy mi lesz a válság után, vagyis, hogy ebből a kultúrából mire futja baj esetén, mennyire lesz eredményes a problémamegoldás, a válságkezelés, milyen esélye van annak, hogy fellendülés követi a krízist. A Financial Timesból legfeljebb azt lehet kitalálni, hogy addig mi lesz. A jelenlegi válságot az elemzők inkább hasonlítják az 1873-ashoz, mint az 1929-33-ashoz, ezért jobban tesszük, ha mi is a 19. századba tekintünk vissza.
Az 1873-as válság a bécsi tőzsdekrach miatt, az Osztrák-Magyar Monarchiából indult, ahol - mint a téma amerikai kutatója írja - a kiegyezés után, Poroszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan, az uralkodóház a jelzáloghitel-piac ösztönzésébe fogott. A cél mindenhol az iparosodás elősegítése volt, de a hitel-boom eszköz lett Bécs, Párizs és Berlin fényes fejlesztésére is. Mindenki építkezett, a bankokból ömlött a pénz, a könnyű hitelek miatt a telek- és ingatlanárak az egekbe szöktek, a további áremelkedésre spekulálva pedig az újabb és újabb jelzáloggal fedezett kölcsönökből felfújódott az ingatlanbuborék. (Ismerős.) A "gründolási lázban" - ahogyan Berend T. Iván könyvében leírja - a hazai jelzálogkölcsön-állomány a nyolcszorosára emelkedett néhány év alatt, s rengeteg hitelintézet alakult kizárólag spekulációs céllal. Az alapítási láz az iparra is átterjedt: míg 1867 előtt alig néhány részvénytársaság működött Magyarországon 1867 és 1873 között 170 létesült. A gazdasági fundamentumok azonban ingatagok voltak, hiszen közben beütött a korabeli globalizáció. A rohamosan fejlődő, olcsó, új földön, alacsony költséggel gazdálkodó, gépesített amerikai mezőgazdaság veszélyes konkurenciát hozott, letörte a gabona, a takarmány, következésképpen a hús árait is a világpiacon. Magyarországon 1873-ig sokan úgy gondolták, hogy a kiegyezés után a tartós, háborítatlan gazdasági növekedés korszaka köszönt be. 1873 májusában aztán összeomlott a bécsi és pesti tőzsde.
"Megpattant a kölcsönös bizalomból sarjadzó hiteleknek túlfeszített húrja" - írta költői szépséggel a korról 1941-ben Eckhart Ferenc A magyar közgazdaság 100 éve című munkájában. A hitelintézetek kénytelenek voltak megszorítani a kölcsönöket, mert sorozatban buktak be az adósok a kontinensen. A pénzügyi válság miatt teljes bizalmatlanság alakult ki a bankok között, ami Nagy-Britanniára és Amerikára is átterjedt. A hitelpiac összeomlott, a hitelezés költségei az egekbe szöktek. "1875-ben 85 bank közül csak 35-nél volt a kamat és a díj 10 százalékon alul. Voltak olyanok, amelyek 13-16 százalékot számítottak fel az adósoknak" - írja Eckhart, és itt reálkamatokról van szó.
"Aligha gondolt a magyar gazdasági életnek bármely tényezője is arra, hogy a beköszöntő válság oly hosszantartó lesz és oly mélyreható következményekkel fog járni" - olvashatjuk, de a sanyarú kor hét szűk esztendőn át tartott. A mezőgazdaságban kiteljesedett a gabonaválság miatti visszaesés, leálltak a vasúti fejlesztések, hosszú évekig pangás következett az ezeket támogató iparágakban, de megtorpantak a fővárosi építőipari beruházások is, hiszen - mint szintén Eckhart írja - "a válságot [...] az állampénzügyek katasztrofális helyzete mélyítette el és nyújtotta meg. Az ifjú magyar állam [...] több feladatot vállalt magára, mint azt józan megfontolással tehette volna. [...] Az állam csak folytonos hitelműveletekkel tudott segíteni magán, de ezek feltételei egyre súlyosabbak lettek. [...] Most először tűnt ki az új magyar alkotmányos korszakban, hogy az állam pénzügyei és a közgazdasági élet mily szoros összefüggésben vannak egymással." Csak egy adat: a kiadások 1868 és 1873 között 70 százalékkal növekedtek, a bevételek csak 18 százalékkal (Katus László: Az államháztartás válsága és konszolidációja - Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény 18-19. század). A párhuzamok sora a végtelenségig folytatható lenne, ami azonban a mai helyzetben a legérdekesebb, az az, hogy az igencsak elhúzódó válság után az 1880-as években tartós fellendülés következett. De vajon miért?
Ismét nyúljunk vissza Eckharthoz! "A vérmes remények, a szédelgő alapítások és a gondnélküli bizalom kora után, [...] az ezzel járó kijózanodás és az erőgyűjtés korszaka" jött el. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1875-ös helyzetleírása szerint "a korábbi évek szédelgésének egyik következménye abban áll, hogy a lakosság nem kis része teljesen elvesztette hajlamát a kitartó munka általi szerzésre és a becsületes törekvést, amely megfeszített tevékenységgel iparkodik jóléthez jutni. A szédelgési korszak behatásai alatt álló ezen elemek sehogy sem voltak képesek a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni." Mai szemmel lassan ugyan, de megtörtént a tudati változás: a szédelgés, a pangás és az erőgyűjtés korszaka után az 1880-as évek újra a kitartó munka, a vállalkozó kedv jegyében teltek, ennek jeleit Budapesten mindenhol láthatjuk.
Ráadásul a politikai osztály - mint Schlett István a Közgazdasági Szemlében 2007-ben, mai tanulságokat hordozó tanulmányában leírta - ha kínszenvedések és a pártstruktúra átalakulása árán is, de eljutott a valós kérdések feltételéhez, a cselekvőképességhez és a hathatós politikai döntések meghozatalához. Nemcsak elhárították a pénzügyi összeomlást, de vissza is vezették az országot az 1867-ben megkezdett programhoz, az európai centrumhoz való felzárkózáshoz.

http://hunnio.com/news.php?readmore=691

Oroszország kiléphet a START egyezményből

Az Egyesült Államok a NATO európai rakétapajzsának részeként újabb AEGIS rakétarendszert telepített Spanyolország partjaihoz. A hivatalos állásfoglalás szerint erre az Irán miatti fenyegetés miatt van szükség - ami nevetséges, hiszen a közelmúltban épp attól volt hangos a nyugati média, hogy Iránnal szemben végleg elvetették a katonai konfliktus lehetőségét. A védelmi miniszter azonban láthatóan lemaradt a média által közölt hivatalos változatokkal, Chuck Hagel szombaton jelentette be, hogy a korábbi háborús retorikának megfelelően az amerikai rombolók megérkeztek Spanyolország felségvizeire.

Hagel azt is közölte, hogy a következő két évben további három AEGIS rendszert telepítenek az európai kontinensre. A négy romboló Spanyolország küldése és a földi telepítésű radarrendszer kihelyezése csak a terjeszkedés első fázisa, ezt követné majd az AEGIS rendszer Romániába telepítése. Azt követően Lengyelországba is telepítenének amerikai csapásmérő erőt.

Az Orosz Külügyminisztérium nukleáris leszerelésért felelős megbízottja, Mihail Uljanov emiatt bejelentette, hogy ha az Egyesült Államok tovább folytatja európai terjeszkedését, Oroszország kiléphet a nukleáris fegyverek leszerelést szabályozó START egyezményből. 

Mihail Uljanov

Uljanov elmondása szerint Moszkvának erre minden jogi alapja megvan, mert rendkívüli esetekben, a nemzetbiztonság kockáztatása estén mindkét félnek megvan a lehetősége a szerződés felmondására, ez a helyzet pedig Oroszország esetében megközelítőleg fennáll (Romániába és Lengyelországba telepítés esetén az USA-nak már lehetősége van csapást mérni Oroszország területére)

Az Új START egyezményt 2010. áprilisában írta alá a két ország, miután az Egyesült Államok megszegte a korábbi szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeket. A megállapodás 2021-ig lett volna érvényben, de úgy tűnik, felbontásával Oroszország és az USA kapcsolata valóban egy új kezdethez érkezett el.

http://www.hidfo.net/2014/02/03/oroszorszag-kilephet-start-egyezmenybol

Mikor ébredünk fel végre? - élelmiszert kell osztani Kaliforniában

Már tömeges élelmiszer-osztásra készülnek Kaliforniában. A szárazság miatt az embereknek nem juthat ivóvíz, a farmerek tönkremehetnek, az USA kormánya pedig egyelőre nem tud segíteni. 

A legnépesebb amerikai állam hatóságai szerint 17 agrártelepülésen 40 ezer ember ivóvízellátása kerül veszélybe, ha 60–120 napon belül nem lesz jelentősebb esőzés. A kaliforniai hatóságok bejelentették, hogy az érintettek köre várhatóan tovább bővül majd, miután az államnak a városi vízműveket ellátó szolgáltatója, a 25 millió ügyfelet kiszolgáló State Water Project közölte, hogy nem állnak rendelkezésére megfelelő készletek a települések ellátásához. Ilyesmire még nem volt példa az állami vízszolgáltató fennállásának 54 éves történelmében.

B. Lynn Ingram, a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora szerint az államot ötszáz év óta nem látott súlyosságú szárazság fenyegeti. Jerry Brown, Kalifornia kormányzója a szárazság miatt szükségállapotot hirdetett.

Az aszály várhatóan a városokban is ki fogja kényszeríteni vízkorlátozások elrendelését. A lakosságot és a vállalkozásokat eddig csak megkérték arra, hogy 20 százalékkal kevesebb vizet fogyasszanak. A mezőgazdaság számára az állami illetékesek már elkezdték elzárni a csapot, és a hónap végén akár teljesen leállhat a kaliforniai agrárszektor központi vízellátása.

A harmadik éve tartó aszály gazdálkodási stratégiájuk megváltoztatására kényszerítette a régió farmereit. Nevadában gyakorlatilag felhagytak a haszonnövények ültetésével, Új-Mexikóban és Észak-Kaliforniában pedig a legeltetésről kénytelenek lemondani a legelők kiszáradása miatt.

Tom Vilsak amerikai mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy az irányítása alatt álló tárca mindeddig nem tudott elegendő támogatást nyújtani a bajba jutott farmereknek, mert az agrártörvény jóváhagyása elakadt a kongresszusban.

Kaliforniában, Amerika legjelentősebb agrárállamában munkanélküliség fenyeget a mezőgazdaságban, és a pénzügyi válság óta először várhatóan ismét tömegesen fognak élelmiszersegélyt osztani.

Kalifornia nagy részén – a lazacállomány és az erdők védelmére hivatkozva – betiltották a horgászatot és a kempingezést. A Sierra Nevada hegység hótakarója – amely a száraz hónapokban a vízellátás fő forrása az állam területének nagy részén – a decemberi és januári csapadékhiány miatt jelenleg mindössze 12 százaléka a megszokottnak.

Csütörtökön este Nyugat-Hollywoodban a mozikból kitóduló nézők tapssal köszöntötték a rájuk hulló záport, amely azonban távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy enyhítsen a szárazságon. A Los Angeles-i medencében a szmog elérte az egészségre ártalmas koncentrációt.

(origo)

Közben pedig az USA (és Kína, és még több ország) sorra vétózza meg az világméretű felmelegedés és öko-katasztrófa legalább csökkentését szolgáló indítványokat, mert az akadályozná a "gazdasági fejlődést". Az emberek (országok, népek) ilyen mértékű vaksága egykor majd történelmi példa lesz az önzésre és butaságra... - de azért jobb lenne nem eljutni idáig... - szerk.