Kilátástalan helyzetű hitelesek
Levette
a kezét a kormány és a jegybank a devizahitelesekről: a rekordalacsony
jegybanki alapkamat mellett a romló nemzetközi környezetben a forint
jelentősen gyengült a múlt héten. Ezt pedig a devizahitelesek saját
pénztárcájukon is érzik. A jegybank tovább vágná a kamatot, a kormány
újabb devizahiteles mentőcsomagjának pedig tavaly augusztus óta se híre,
se hamva.
Négy
százalékkal, csaknem tíz forinttal gyengült a forint a svájci frankkal
szemben az elmúlt két hétben. Bár a forintgyengülés kapcsán általában az
euró árfolyamáról szokás beszélni, a lakosságot és elsősorban a
devizahiteleseket a svájci frank árfolyamának elszaladása érzékenyebben
érinti. A kormányt jól láthatóan nem lepte meg a forint gyengülése: az
idei költségvetést ugyanis 310 forintos euróárfolyammal tervezték.
A
költségvetés tervezésekor azonban azt is többször hangsúlyozta a
kabinet: a devizahitelesek terheinek csökkenése miatt a fogyasztás is
növekedhet idén. Ebben a kérdésben azonban egyelőre nem történt érdemi
lépés, a forint gyengülése pedig épp az ellenkező irányba hat.
A
kormány augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket,
majd ultimátumot adott a bankoknak: csökkentsék a devizahitelesek
terheit. A pénzintézetek november elején két javaslatot tettek le az
asztalra. Akkor 236 forint körül volt a svájci frank árfolyama szemben a
mostani 254 forinttal. A kormány azonban lesöpörte ezeket a
közgazdasági alapon nyugvó javaslatokat az asztalról, és jogi megoldást
kezdett keresni.
Orbán
Viktor miniszterelnök többször kimondta: a devizahitel hibás termék, a
bankok becsapták az ügyfeleket és az árfolyamváltozásból eredő terhek
nagy részét a pénzintézeteknek kell viselniük. Elsőként a Kúriánál
próbálkozott a kormány: a talárosok azonban kimondták, hogy pusztán az
árfolyamváltozás miatt nem minősülnek tisztességtelennek a szerződések.
Azzal kapcsolatban azonban, hogy az egyoldalú banki kamatemelések
tisztességtelenek-e, az Európai Bírósághoz fordult a Kúria.
A kormány előre tudta, hogy zuhanni fog a forint
Az
újabb jogegységi határozat feltehetően már nem készül el a választások
előtt. A kormány az alkotmánybíróságnál is kopogtatott: azt kérdezte,
hogy a devizahitelek alkotmányosságára való hivatkozással
megváltoztathatóak-e a szerződések jogalkotással. Egyelőre ebben az
ügyben sem született döntés. A kormány pedig továbbra is állítja: semmit
sem tehet, amíg nem tiszta a jogi helyzet. Korábban a végtörlesztésről
szóló törvényjavaslat megalkotásakor ez cseppet sem zavarta a kabinetet,
pedig már akkor is javában folytak devizahiteles perek.
Az
pedig már a Kúria első jogegységi határozatából látható, hogy az
árfolyamváltozás jogszerűen terheli az adóst, hiszen ebből nem származik
többletbevétele a hitelezőnek. A jegybank egy korábbi tanulmánya arra
is rámutatott: a devizahitelesek terheinek növekedését mindössze 30
százalékban okozta a kamatok emelkedése, és 70 százalékban az árfolyam
elszaladása felelős érte.
A
mostani forintgyengülés arra ösztönözheti a devizahiteleseket, hogy
belépjenek az árfolyamgátba. A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi
tanulmánya azonban kimutatta: az adósok nagy része arra vár, hogy
esetleg a készülő mentőcsomag kedvezőbb feltételeket kínál számára.
Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése a törlesztési morált is
jelentősen erodálja: folyamatosan emelkedik a 90 napon túli
késedelemben lévő adósok száma.
Az
is kimutatható, hogy az árfolyam emelkedése magával hozza a problémás
hitelek arányának növekedését: különösen érezhető volt ez 2011 és 2012
fordulóján, amikor rekordgyenge volt a forint, 320 felett is járt az
euró jegyzése.
Bár
nem azonnal, de már a következő negyedévben csaknem 5 százalékkal
növekedett a nem teljesítő hitelek aránya. Az árfolyam azonban nem
minden: a forinthitelesek esetében is hasonlóan növekszik a bedőlt
hitelek aránya, az árfolyamgátba belépett adósok egy része is
törlesztési nehézségekkel küzd, sőt, a Nemzeti Eszközkezelő által
felvásárolt ingatlanok tulajdonosainak harmada a törlesztőrészletnél
lényegesen alacsonyabb bérleti díjat sem tudja fizetni.
Ez
pedig arra utal, hogy mélyebb problémák állnak a háttérben: elsősorban a
lakosság elszegényedése és a munkanélküliség. Bár a kormány
büszkélkedik a közmunkaprogrammal kozmetikázott foglalkoztatási
adatokkal, a közmunkásbér nem elegendő a megélhetésre, még kevésbé a
hitelek törlesztésére.
Az
alacsony alapkamat a régiós devizák között is sebezhetőbbé tette a
forintot, miközben a nemzetközi helyzet romlik, folyamatos a
forráskivonás a fejlődő piacokról. A jegybankialapkamat-csökkentés
egyfajta pénzügyi rezsicsökkentés – fogalmazott korábban Rogán Antal a
Fidesz frakcióvezetője. Most azonban úgy tűnik, a forint gyengülésén
keresztül a devizahitelesek fizetik meg ennek az árát is.
Újabb banki költség tűnik el
Nem
számíthat fel díjat vagy költséget a hitelező a jelzáloghitel
futamidejének meghosszabbítása miatt – február elsején lépett érvénybe a
fogyasztói hitelszerződési törvény módosítása. Az adós akkor kérheti a
hitel futamidejének meghosszabbítását, ha legalább 90 napos késedelemben
van. Erre egyszer van mód, legfeljebb öt évvel lehet hosszabbítani.
A
törvény most életbe lépett változása alapján ezt a kérelmet a hitelező
alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, és a hosszabbítást díjmentesen kell
biztosítania. Szintén február elsején lépett életbe az ingyenes
készpénzfelvétel: aki január 20-áig jelezte bankjánál, az havonta
kétszer, összesen 150 ezer forint értékben vehet fel készpénzt bármelyik
ATM-ből.
Akik
elmulasztották a január huszadikai határidőt, minden hónap 20-áig
regisztrálhatnak még bankjuknál, és a következő hónap elsejétől vehetnek
fel ingyenesen pénzt.
Az utca másik oldala
A
szerencsésebbek páratlan jelenet szemtanúi lehettek: Orbán Viktor
elgondolkodva ballagott az utcán, amikor a járda túlsó végén feltűnt egy
széles mosolyú, szemüveges közel 60-as férfiú. A kormányfő hirtelen
irányt váltott és átsietett a másik oldalra. Jegybankelnökével a
világért sem akart találkozni. Elvégre egy miniszterelnöknek vigyáznia
kell országa nemzeti bankja függetlenségére.
A képzeletbeli
történet nem holmi fikció, Orbán Viktor büszkélkedett ezzel egy
bankároktól hemzsegő minapi budapesti tanácskozáson. Értő közönsége
szinte könnyeket hullatva vette tudomásul, hogy Matolcsy Györgyre milyen
keserű idők várnak. Nem traktálhatja közvetlenül unortodox növekedési
vízióival kedvenc miniszterelnökét, ugyis, mint egykori jobb keze. Amíg
az etikus magatartás legfelsőbb régióiban száguldott Orbán, a forint mit
sem zavartatva magát tovább folytatta mélyrepülését, az euróval
szemben, és éppen a 314-es szint fele vette az irányt. A megmentésre
váró devizahitelesek, a még magasabb benzinártól rettegő autósok, és
azok, akik egyszerűen csak külföldre készülnek utazni viszont mindössze
néhány biztató szóra vágytak.
A kiszámítható
gazdaságpolitikáról, helyzetünk reális értékeléséről. Feltehetően
kevésbé dobogtatta meg a szívüket az a dicsekvés számba menő kijelentés,
hogy amit az osztrákoknak és a németeknek a nagykoalíció jelent, azt
nálunk kétharmados többségnek hívják. Orbán szavaival ez az igazán
eredményes erődemonstráció, amivel nem csak holmi reformot lehet végig
vinni, hanem egy egész rendszerváltást, kár hogy ez a fogalom már
foglalt – tette hozzá. Mindezek a szép szavak a forint ellen
spekulálókat korántsem hatotta meg.
(Népszava)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése