2012. július 2., hétfő

Istennek sok ajándéka van azok számára, akik hisznek benne és szeretik. Akik félnek tőle, azok számára már jóval kevesebb, és ezek közül is a legértékesebb a könyörület ígérete. Isten a szeretetben és az igazságban nyilatkozik meg előttünk, ezért az igazság szeretete az igazi istenszeretet. A szeretet legnagyobb bizonyítéka az evangélium tanítása szerint az, amikor valaki az életét adja azért, akit szeret. Minden igazság a Szentlélektől való, bárki is mondja ki, ezért a világon mindenki, aki az igazság érvényesítése miatt, vagy annak védelmében halt és hal meg, vállalja a mártíromságot, a nagy áldozatokat, Isten szeretetéért áldozza életét. Lelkét a Kísérő amikor majd Isten színe elé viszi, nem érez sem félelmet, sem bánatot, csak örömet, boldogságot, mert olyan szeretet veszi körül, mely halandó ember számára elképzelhetetlen.
(Kassai Ferenc)

Sikeres volt az államcsiny!


Mialatt a foci EB elődöntője, a Németország-Olaszország meccs ment, és az emberek mámorban tomboltak, Európa politikája egy másik EB-n, az Európai Bizottságban sorsdöntő napját érte meg – talán nem volt véletlen az időzítés sem -, nagy gyorsasággal döntöttek sorsunkról nem választott politikusaink. A tömegtájékoztató médiumok alig foglalkoztak az eseménnyel, pedig ez volt az egyik legnevezetesebb nap az EU történetében.

2012. június 28-ról 29-ére virradóra egy „fekete pénteket“ ért meg Európa és ezt sikernek könyvelte el az elit. Elképesztő! Mától a pénzügyi diktatúrának szabad utat adott az Európai Bizottság. Ezt az ESM szerződés nagyon világosan leírja, csak el kell olvasni.

Az ESM szerződéssel létrejövő szuperbank sebezhetetlen, érinthetetlen, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, senki felé nincs elszámolási kötelezettsége, egyetlen szavára pattannia kell mindenkinek és euró-ezermilliárdokat is átutalni, akár azonnal, az első szavukra, kérdés nélkül.

Ezt 29-én Németország parlamentje aljasul, sunyiban villámgyorsan jóváhagyta, miközben az ACTA-hoz hasonlóan teljes titokban tartották a részleteket, nem csak a nyilvánosság, de még sok illetékes előtt is, nem volt vizsgálat, elemzés, vita stb., Természetesen a nép véleményét sem kérte ki senki, Németország részéről jóváhagyták és elfogadták ennek a szuperbanknak a fennhatóságát, és ez mélyen felháborít mindenkit. Máris több mint ezer kérelem érkezett be a német alkotmánybírósághoz.

Rompuy és az EB többi tagja most már elégedett lehet, bevált az a stratégiájuk, hogy egy visszafordíthatatlan folyamat elindulhasson, melynek végcélja egy bankok által diktált szuperhatalom.

Mától egy fiskális unióról beszélhetünk, adó, szociális és politikai unió nélkül. Hogy ez mit jelent? A demokratikus Európai Unió végét, mert erre a három pontra a népek nem mondtak még igent és ebben a sorrendben a politikai egyesítés nem lehetséges, sőt a nemzetközi jognak is ellentmond.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha az ESM tanács ezt úgy gondolja, akkor az adók direkt mennek a bankoknak, az államok, a kormányok kiiktatásával. Tehát a kormányok nem felelnek a hitelekért, mehet a szabadrablás, a népek teljes kifosztása.

A német kancellár nagyon megtévesztően úgy érvelt, hogy az ESM-hez még egy „európai Bankfelügyeletet“ kell alapítani. Amit elhallgat, hogy ezt az ESM 27. paragrafusa kimondja, hogy az ESM nem ellenőrizhető. Angela Merkelnek még voltak a német parlamentben olyan kijelentései, amik igencsak elgondolkodtathatnak. Ezek szerint az új világrend összeesküvéselméletéről, most már mint reálpolitikakáról beszélhetünk:


A világ egy multipoláris pénzrendszer felé tart, … egy közös világpénzrendszer irányába.

Lassan a puzzel össze áll, és az ESM igazi küldetése is megvilágosodik.

Ez azért államcsíny, mert az ESM szerződést csak olyan jogi alapon lehet érvényesíteni, amely nem létezik. Egyszerűen nem létezik még politikai egységes európai állam. Ezzel a tagállamok pénzügyi szuveranitását feladták, és életbe lépett a fiskális diktatúra. Ennek a legtöbb tagállam alkotmánya is ellent mond. "A hatalom a népé, és a törvényhozást az alkotmány szabályozza." Ez áll a legtöbb alkotmányban. "Ha ez ellen, ennek felszámolására történnek politikai események, akkor a népnek joga van az ellenállásra." Még ilyenek is állnak egyes alkotmányokban.

Az Európai Bizottság Európa politikai egyesítését nem alkotmányosan akarja elérni, hanem egy ESM szuperbank létesítésével, amelynek diktatórikus joga van az európai pénzügyekről saját magának dönteni. Európai Szövetségi Állam az tagállamok jelenlegi alkotmányai szerint nem lehetséges. Ehhez előbb a nemzeti alkotmányokat kellene módosítani. Magyarországon a kormány ezt szépen kijátszotta, talán ezért is nevezte az alkotmányunkat csak alaptörvénynek, hogy alárendelhesse magát egy új EU alkotmánynak.

Orbán Viktor a csúcs után azt mondta, komoly egyeztetések kellenek itthon, hogy eldöntsük, akarunk-e csatlakozni. Orbán nyitva hagyta mindhárom lehetőséget: a csatlakozást, a kimaradást, de a vétót is.

Zárógondolatként engedjetek meg egy idézetet. 2007-ben, Robert Mundell az Euró egyik atyja ezt mondta:


Egy világ monetáris reform csak úgy lesz lehetséges, ha ez egy globális krízis ellen való védekezés érzését adja.


Irán lezárja a Hormuzi-szorost

Az iráni nemzetgyűlés biztonság- és külpolitikai bizottsága kidolgozta a Hormuzi-szoros lezárásának sürgősségi törvénytervezetét válaszul az Egyesült Államok és az Európai Unió által beiktatott olajembargóra. A tervezet nemrég lett benyújtva, a nemzetgyűlés 290 tagjából eddig 100 írta alá. A javaslat szerint az iráni védelmi erők blokkolni fogják minden olyan olajszállító hajó áthaladását a Hormuzi-szoroson, amely az Irán elleni gazdasági szankciókban részt vevő országokba szállítana olajat. Ebrahim Agha-Mohammadi, a bizottság tagja ezt a mai nap során jelentette be, és egyben azt is leszögezte, hogy a perzsa állam minden belföldi- és határvizen meg fogja akadályozni minden olyan olajszállító hajó áthaladását, ami az Irán elleni szankciókat támogató országokba tart.
Molnár István


Újabb átcsoportosítások a Hormuzi-szoros térségében

Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros a nemzetközi felségvizekhez tartozik és az Egyesült Államok meg fogja akadályozni az olajkereskedelem blokkolását. A Perzsa-öbölben jelen van két amerikai repülőgép-anyahajó 48-48 vadászbombázóval, és két atom-tengeralattjáró, hogy ennek érvényt szerezzenek. A hivatalosan is a szoros lezárása miatt jelen lévő egységeken kívül az amerikai haditengerészet és az USA nyugati szövetségesei jelentős erőket állomásoztatnak a térségben, de a nyugatiak nem mernek beavatkozni, ameddig az alternatív olajkereskedelmi útvonal nem biztosított.
Szaúd-Arábia két további csőrendszert állított használatba, hogy ha a Hormuzi-szoros lezárása teljessé válik és megindul az amerikai beavatkozás, alternatív útvonalon biztosítani tudják az olajexportot. Ez esetben valószínűsíthető, hogy az újonnan beüzemelt csőrendszer is célponttá válik, ha nem is közvetlen az iráni haderő, de rejtélyes, „ismeretlen szélsőségesek” hajthatnak végre támadásokat.
Az amerikai flotta nagy része a kalózok elleni akciók ürügyén van jelen a térségben. Külön érdekesség, hogy „a kalózok ellen” további atom-tengeralattjárókat, több mint százezer tengerészgyalogost, több partraszálló csoportot is készenlétben tartanak, az aknaszedő flottát ismét megduplázták, és ballisztikus rakéták elfogására alkalmas torpedórombolókat is átirányítottak a térségbe. Ezzel párhuzamosan Oroszország is megnövelte a kalózellenes akciókra készenlétben tartott erőit.
Úgy tűnik, hogy Irán a Hormuzi-szoros kapcsán egyelőre a pánik által könnyen sebezhető nyugati gazdaságban akar pánikot kelteni, a nyugati országok és arab szövetségeseik pedig az alternatív olajszállítási útvonalak biztosításával vannak elfoglalva. A Hormuzi-szoros körüli feszültség meghatározó eleme, hogy míg Szaúd-Arábia a 100 dollár alatti, Irán a 100 dollár fölötti olajárban érdekelt, katalizátorként pedig jelen van az a tényező, hogy a csökkenő olajárak az orosz költségvetést is felboríthatják. Így Oroszország szintén az árak magasan tartásában érdekelt, amire a Hormuzi-szoros körüli feszültség fenntartása ideális eszköz.
Molnár István


A vasárnap életbe lépett uniós olajembargó hatásának tompítására hozott iráni intézkedéseket követően a New York Times arról adott hírt, hogy a Pentagon „jelentős katonai erősítést” küldött a Perzsa-öbölbe, ezzel is üzenve az iráni vezetésnek. A Pentagon a szankciókra tett iráni reakciót követően jelentette be a mozgósítást.

Az iráni parlament hétfőn törvényjavaslatot fogalmazott meg a szankciókban résztvevő országokba tartó olajszállítmányok blokkolására. Ibrahi Agha Mohammadi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának egyik tagja azt mondta, a törvény „tulajdonképpen egy vészforgatókönyv a szoros lezárására,” mielőtt további szankciókat vezetnének be az ország ellen.
„Az elkövetkezendő hetek és hónapok során több, a szóban forgó törvényhez hasonló lépésre is számíthatunk Irán részéről,” nyilatkozta Gareth Porter, tényfeltáró riporter a Russia Today csatornának. Porter úgy spekulál, hogy az irániak először korlátozott számú aknát helyeznének el az öbölben, hogy ezzel megemeljék az olaj világpiaci árát és így kereskedelmi háborút indítsanak az ellenük szankciókat kivető nyugati országok ellen.
Januárban Martin Dempsey tábornok, amerikai vezérkari főnök azt mondta, hogy Irán technikailag képes lenne a Hormuz-szoros lezárására. „Több olyan módszert is kidolgoztak, ami lehetővé teszi a Hormuz-szoros ideiglenes lezárását,” mondta Dempsey. „Mi pedig több olyan módszert dolgoztunk ki, amellyel bizonyosan leküzdhetjük ezt az akadályt, ha valóban megtennék.”
2008-ban Irán katonai légi bázist alakított ki az öböl közelében fekvő Jask-ban. Habibollah Sayyari, iráni tengernagy azt mondta, hogy a bázis létrehozása új védelmi vonalat jelent és a szoros lezárásában hivatott segíteni. „Ebben a régióban képesek vagyunk bármilyen ellenséges behatolást megakadályozni a szoros területére, amennyiben ez szükségessé válik,” mondta Sayyari.
Christian Le Miere, a londoni Nemzetközi Stratégiakutató Intézet tengerészeti szakértője még januárban a Ria Novosti-nak nyilatkozva elmondta, hogy Irán „gyors rakétakilövő hajói valóban komoly veszélyt jelentenek a kereskedelmi hajókra nézve. Irán elsősorban ezeket a gyors hajókat és aknákat vetné be az öbölben és a Hormuz-szorosban tartózkodó vízi járművek ellen.”
Az Iráni Forradalmi Gárda is hadgyakorlatot tartott a héten. A Wall Street Journal szerint a Nagy Próféta 7 elnevezésű gyakorlat során az izraeli célpontok megtámadására is alkalmas új rakétarendszert is tesztelték. Az izraeli Iron Dome rakétavédelmi rendszer kilövésének képessége mellett Irán azzal is büszkélkedett, hogy új, Arm (kar) elnevezésű ballisztikus rakétái törökországi NATO célpontokat és a Perzsa-öbölben tartózkodó hajókat is képesek eltalálni.
Az elmúlt néhány hét során a Pentagon nagyszámú hadihajót és katonai repülőt, köztük F-22s és F-15Cs vadászrepülőket küldött a Perzsa-öbölbe, amelyek a parti rakétaállások mellett távoli iráni célpontok megtámadására is alkalmasak. Az amerikai tengerészet a Ponce nevű átalakított kétéltű szállító és dokkoló járművet is az öbölbe irányította, hogy szükség esetén a különleges alakulatok vagy „humanitárius támogató egységek” úszó irányító központjául szolgálhasson, írta a Times.
„Üzenetünk Iránnak: ’Eszetekbe ne jusson!’” mondta az amerikai védelmi minisztérium egyik vezető beosztású munkatársa a lapnak. „Eszükbe se jusson a szoros lezárása. Hatástalanítani fogjuk az aknákat. Eszükbe se jusson a gyors hajók bevetése, hogy bajt okozzanak a katonai vagy kereskedelmi hajóknak, mert azonnal az öböl fenekén találják magukat!” 

Forrás: Infowars.com

 

Irán újabb hazai fejlesztésű rakétákat tesztel


Az iráni forradalmi gárda Irán szívében megkezdte A Hetedik Nagy Próféta elnevezésű rakétateszteket. A három napos gyakorlat célja új típusú, hazai fejlesztésű föld-föld rakéták tesztelése. A különböző típusú, rövid- és középtávú rakéták a szimulációkban a térségi államokban található ellenséges légierő bázisait fogják megsemmisíteni a Szemnan sivatag területén.
Ezek nyilvánvalóan az Egyesült Államok katonai létesítményei, melyek körbeveszik Iránt, és immár valamennyi, a szomszédos országokban működtetett amerikai katonai bázis az iráni rakéták hatótávján belül van. (bár egy Irán elleni támadás esetén nyilvánvalóan az izraeli telepeknek is fog jutni Irán hazai fejlesztéseiből - a szerk.)
A térségben már rekordszámúnak mondható szárazföldi és haditengerészeti gyakorlat zajlik az iráni rakétatesztekkel párhuzamosan, melyek ebben a helyzetben nem csak a közeljövő valószínűsített helyzeteire felkészülést szolgálják, hanem sokkal inkább az információs háború részét képezik.
Molnár István

Gorbacsovot ismét kitüntették a szabadkőművességnek tett szolgálatai miatt

Berlinben kitüntették az első és utolsó szovjet elnököt, Mihail Gorbacsovot, aki elnyerte a Carl Friedrich von Weizsäcker díjat, amit a „változások idején a bátorságért” kapott meg.
Gorbacsov volt az első, aki ezt a díjat megkapta. Az érmet és a tízezer eurót egy szimpózium során, a híres német tudós, Carl Friedrich von Weizsäcker századik születésnapja alkalmából adták át ennek a rendkívül sok kárt okozott hazaárulónak. A Weizsäcker-díjat négyévente ítélik oda, és nem kétséges, hogy kik számára. Gorbacsov károkozását nehéz lenne néhány tőmondatban ismertetni, ám mivel hazánkat is súlyosan érintette aknamunkája, ezért röviden felelevenítjük e történelmi eseményeket.
A fiatal és tehetséges Gorbacsov gyorsan haladt a párt ranglétráján, és a Brezsnyev utáni új főtitkárral Andropovval – majd később Csernyenkóval is –, kiváló munkakapcsolatot alakított ki. Ennek köszönhetően gyorsan emelkedett pályája az SZKP legfelsőbb vezetéséig. Az SZKP-ban betöltött pozícióinak köszönhetően széles körű lehetőségei adódtak utazásra és a nyugati szellemi áramlatok megismerésére, így kerülhetett kapcsolatba a szabadkőművességgel is. Több nyugati vezetővel alakított ki kitűnő kapcsolatot, közöttük elsősorban Margaret Thatcherrel, aki nagy hatással volt rá. Thatcher – a 'Vas Lady' - is mindig elismerően nyilatkozott Gorbacsovról.
Csernyenkó halála után egyedüli jelöltként Gorbacsovot választották az SZKP főtitkárává, ezt követően rövidesen megkezdte a reformnak, glasztnosztynak, pereztrojkának nevezett, de valójában a szovjet-blokk szétbomlasztására irányuló tevékenységét. Reagan elnökkel, majd később az idősebb Bush elnökkel is rendszeresen találkozott. Sikeres bomlasztó tevékenysége miatt ítélték oda számára a Nobel-békedíjat, amit 1990. október 15-én adtak át neki. Tudjuk jól, kik kapják ezt a díjat is.
1988-ban jelentette be Gorbacsov, hogy a Szovjetunió szakít az úgynevezett Brezsnyev-doktrínával, és lehetővé teszi a keleti blokk országainak, hogy saját belügyeiket meghatározzák. Moszkva szakítása a Brezsnyev-doktrínával oda vezetett, hogy Kelet-Európa a nyugati cion-imperilalista birodalom protektorátusává válhatott.
Néhány héttel a berlini fal ledöntése után, 1989. december 2-3-án, Málta partjainál, az ítéletidő miatt a nyílt vízen horgonyzó Makszim Gorkij szovjet utasszállító hajón találkozott Mihail Gorbacsov és George Bush, hogy megvitassák a gyors ütemben zajló kelet-európai változásokat és felgyorsítsák a fegyverzetcsökkentési és kereskedelmi tárgyalásokat. A találkozót Bush ajánlotta még 1989 nyarán, amikor Magyarországon és Lengyelországban tett látogatást.
Itt idézünk néhány mondatot, amit Gorbacsov mondott idősebb Bush elnöknek 1989. december 3-án: „Ismét megerősíteném alapvető álláspontunkat az Egyesült Államok európai szerepét és szándékait illetően. Túl sok a találgatás ebben a kérdésben. Önöknek elegük van ebből, és nekünk is. Ilyen fontos ügyekben teljesen tisztán kell látnunk. Most pedig az európai változásokról. Ezek valóban alapvető jellegűek. És nemcsak Kelet-Európában, hanem Nyugat-Európában is. Fogadtam a Tri-laterális Bizottság képviselőit. Egyik beszélgetésünk után Giscard D'Estaing, aki az elnök volt, hozzám fordult és nagyon jelentőségteljesen azt mondta: "Hamarosan számíthat egy egyesült nyugat-európai államszövetségre." Ezt, gondolom, úgy értette, hogy amikor 1992-ben az európai integráció minőségileg új szintre lép, az a politikai struktúra mélyreható átszervezésével jár majd, szintén államszövetségi szinten. Mindebből következik, hogy egész Európa mozgásban van, és valami új felé halad. Mi is európaiaknak tartjuk magunkat, tehát ezt a folyamatot a közös európai otthonnal kapcsoljuk össze. [...] úgy vélem, ez egyformán érdeke a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Felelősebb és kiegyensúlyozottabb módon kell cselekednünk - és együttmuködnünk - ebben az időszakban, amikor egész Európa ilyen dinamikus változásokon megy keresztül.” Majd Gorbacsov négyszemközt is közölte amerikai partnerével, hogy a Szovjetunió nem fog akadályt gördíteni a kelet-európai országok 'demokratizálódásának' útjába, vagyis a nyugati cion-imperialisták számára odalökte ezt a térséget, köztük Magyarországot is. Ez volt az, ami megadta számukra a végső jelet: szabad a pálya!
A találkozót követően a szovjet kommunista párton belül Gorbacsov törekvéseivel szemben álló, keményvonalas elvtársak is figyelmeztették legmegbízhatóbb magyarországi elvtársaikat, hogy készüljenek föl, mert változás jön.
A vakolók Ötödik Hadoszlopa ekkor már hazánkban is évek óta tette a dolgát: demokratikus ellenzék, szdsz-es szervezkedések, kék szalag bizottság, az MSZMP-be beépült zsidó banda, Soros által támogatott és nyugaton kiképzett ifjú fideszes, jövőbeli vezető politikusok – az eredmény pedig általunk is jól ismert ma már. Egy nagyon jól megtervezett, körültekintő és átfogó művelet volt az a folyamat, ahogy hazánkat elárulták, és ebek harmincadjára odalökték Rotshildék cion-imperialista bandájának.
Tálas András

Orbán sakkban tartja az egészségügyet

Az Orbán-kormány 29 milliárd forinttal csökkentette a járó-és fekvőbeteg szakellátásra fordítható pénzt, mindezt azzal indokolva, hogy a szakszervezetek által kialkudott béremelésre ebből fedezik majd a szükséges összeget. Ezzel megint csak a szakmabélieket helyezik kínos helyzetbe. Nem csak arról van szó, hogy a beteget szembefordítják saját orvosával – hiszen ki más tehetne a végeláthatatlan várólistáról, mint "az orvosok, akik béremelést akartak" – hanem ezzel a nyomásgyakorlással igyekeznek ellehetetleníteni bármiféle szakmai érdekképviseletet. Ez az intézkedés ugyanis azt az üzenetet hordozza a munkavállaló felé, hogy "lehet velünk alkudozni, de úgyis te iszod meg a levét".
Klasszikus puha diktatórikus eszköz, ami tökéletes összhangban van a kormány eddigi tevékenységével – és gondolunk itt nem a futószalagon történő törvénykezésre, hanem a kormány egyik leglényegesebb programpontjára, a szakszervezetek szétverésére.
Huszonkét éve a bőrén tapasztalhatja mindenki, hogy a demokraták szótárában az átszervezés mindig leépítést jelent. Az ellátórendszer jelenlegi átszervezése is országosan kórházbezárásokkal jár, leépítésekkel, hivatásukat becsülettel betöltő munkások derékba tört pályafutásával. A demokrata ha átszervez, nem javító szándékkal teszi, hanem pénzt akar megtakarítani. Ezt a pénzt pedig valakitől el kell venni, főleg, ha egy béremelés is bekerül a képbe, tehát plusz kiadásokkal kell számolnia. De hova tűnnek azok a pénzek, melyeket a kormány eddig beszedett?
Orbán megválasztása előtt adócsökkentést ígért, majd két év alatt összesen 23 adót vezetett be. A befolyt összegekből úgy tűnik, nem sikerült megspórolni a fizetésemeléshez szükséges 29 milliárdot, mert ennek okán most tovább folytatják annak a szétverését, ami eddig bár a vegetálás szintjén, de működött. Hová tűnnek a beszedett pénzek? Mert a leépítésekből szerzett bevétel a legjobb esetben is csak fél évre fedezi a béremeléseket. Mi lesz fél év után? Mikor azt mondtuk, hogy a kormány már csak néhány hónapokra tervez, az ilyen esetekre (is) gondoltunk.
Fenyvesi Áron

Miért viszik Pécsről Szegedre a beteget?

 

A kórházi és betegirányítási rend júliusi változása a legjobban úgy követhető nyomon, ha néhány konkrét példát veszünk. Ebben nemcsak a háziorvosoknak, kórházi orvosoknak, mentősöknek, de bárkinek hasznos segítséget ad az a napokban elindított honlap, amelyen különböző keresők és térképek segítségével látható, az ország egyes településein élő betegek melyik ellátást hol kapják meg.
Bővebben a július elsejével az egészségügyben életbe lépő változásokról>>> [1]

Szülés Csorna és Győr között

Egy csornai várandós kismama két évvel ezelőtt szült. Akkor egyszerű dolga volt. Párjával beültek az autóba és nyugodtan beértek a csornai szülészetre, ami a kisvárosban legfeljebb öt perc autózást jelentett. A december elejére várt kistestvér esetében jóval nehezebb dolguk lesz.
2csornamap6.php.png
Fotó: GYEMSZI
Addig ugyanis megszűnik a csornai szülészet. A párnak akkor már a 35 kilométerre lévő győri kórházba kell odaérni időben. Most főhet a fejük. Az igencsak nagy forgalmú, kétszer egy sávos 85-ös úton nagyon esetleges, mennyivel lehet haladni, és az apa elég gondterhelt lehet, hogy vajon december elején nem lesz-e jeges vagy havas az az út.

Fertőd - nem mindegy, milyen szülés

A Csorna közelében lévő, ugyancsak Győr-Moson-Sopron megyei Fertődön sem lesz könnyű a kismamák dolga. Nem mindegy ugyanis, milyen szülés elé néznek majd. Ha normál, problémamentes szülésről van szó, a 35 kilométerre lévő soproni kórházba kell menni.
3fertőd6.php.png
Fotó: GYEMSZI
Ha viszont veszélyeztetett terhes, akkor már a másik irányba, a kisvárostól 61 kilométerre lévő Győrbe kell elérni, hiszen ott van felső szintű szülészeti ellátás, amely a problémás esetek kezelésére is felkészült. A veszélyeztetett terheseknél általában nem szokták megvárni az utolsó pillanatot, időben bemennek a kórházba, ha pedig váratlan esemény következik be, mentőt is hívhatnak.

Kisebb autóbaleset a Balatonhoz közel

Ha egy autóbaleset történik a Balaton déli partján lévő Balatonbogláron, kisebb sérülés esetén az embert a siófoki kórház sürgősségi osztályára viszik. A 41 kilométeres távot a mentő nagyobb részt az autópályán teszi meg, így kb 20 perc alatt odaér a kórházba.
4balatonboglármap6.php.png
Fotó: GYEMSZI
Ha a sérülés súlyosabb, nagyobb szakértelmet igényel az ellátás, akkor a mentő az 55 kilométerre lévő Kaposvárra szállítja a beteget, pedig itt valószínűleg többet számít a gyors beavatkozás.  Ebben az esetben ráadásul a kétszer egy sávos, 67-es úton kell menni a kórházba. Ezt egy szirénázó mentőautó kb 30 perc alatt teszi meg.

Mi lesz a júliusra szóló beutalóval?

Egy móri beteg július 20-ra kapott beutalót egy kisebb sebészeti műtét elvégzésére a móri kórházba. Ott azonban elvileg júliustól megszűnik a sebészet. Az átmeneti szabályok szerint őt még a móri kórházban kell ellátni július végéig.
5mórmap6.php.png
Fotó: GYEMSZI
Ha kezelése hosszabb ideig tart, akkor augusztusban át kell szállítani az új, területileg illetékes sebészetre Székesfehérvárra. Ahogy eddig, a komplikált sebészeti beavatkozásokat ezután is Budapesten végzik el a móriaknak.

Édentől keletre

Ezen a térképen az ország egyik legkeletibb települése, Tiszabecs esetében látható, hogy az egyes ellátásokat az oda tartozó beteg hol kapja meg. Az alapvető ellátások többségét a tiszabecsieknek a nyíregyházai kórházban végzik, a bonyolult eseteket, műtéteket, Debrecenben, Miskolcon vagy Budapesten.
6tiszabecsmap3.php.png
Fotó: GYEMSZI
A súlyos agysérült tiszabecsi beteget ugyanúgy a távoli Szegedre szállítják, mint az ország bármely más részéről, hiszen itt van egyedül ilyen ellátást végző központ. A másik leghosszabb vonal Veresegyházra mutat, itt végzik a súlyos agysérültek rehabilitációját. Akinek ide kerül a hozzátartozója, annak bizony igencsak sokat kell majd utazgatnia: Tiszabecsről, a távolság ugyanis 312 kilométer, amely kb három és fél óra alatt tehető meg autóval.

A pécsiek sincsenek elkényeztetve

Bár Pécsett egyetemi klinikák működnek, az ott élők sem kapnak meg minden ellátást helyben. A súlyos égési sérülteket például a kecskeméti megyei kórházba kell vinni, ott vannak ugyanis képzett szakemberek és megfelelő műszerek erre az ellátásra.
7pécsmap3.php.png
Fotó: GYEMSZI
A súlyosabb pszichiátriai betegségekkel küzdő gyermekek és tinédzsereket a Baranya megye központjából Szegedre szállítják, ahogy az országban egyedül itt végzik a súlyos agyi sérültek rehabilitációját. A krónikus pszichiátriai betegségekkel küzdő felnőtteket a nagyatádi kórházban látják el.


A netes agymosodák milyen térségekben a legkiterjedtebbek.

Keresztényeket gyilkoltak a vasárnapi szertartások alatt Kenyában

Újabb afrikai keresztények estek áldozatul az ellenük irányuló merényleteknek. Nigéria után most Kenya következett a vértanúságban. Tizenhét halottja és körülbelül ötven, köztük tíz nagyon súlyos sebesültje van azoknak a vasárnapi merényleteknek, amelyeket az ország északi részén fekvő Garissa városában követtek el két templomban.
A város 140 kilométerre fekszik a szomáliai határtól, hetven kilométerre a dadaabi menekülttábortól. Ebben a táborban mintegy 465 ezer szomáliai menekült él jelenleg, a külföldi humanitárius segítők közül négyet pénteken fegyveres támadók raboltak el.

Július elsején a vasárnapi szentmise alatt szinte egyidőben támadtak meg két templomot: a város katolikus katedrálisát és az Africa Inland Indipendent Church (Aic) kongregációhoz tartozó templomot. A kenyai hatóságok a szomáliában működő Shabaab iszlám katonai szervezetet gyanúsítják. A katedrálisba két terrorista dobott két kézigránátot, amelyekből egy robbant fel. Az AIC kongregáció templomában öt felfegyverzett ember nyitott tüzet a hívekre, közülük tízen a helyszínen, hatan pedig a kórházba szállítás közben vesztették életüket – számol be a Vatican Insider.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő így nyilatkozott a történtekről: „A két kenyai véres merénylet, amelyeket Garissa városában követtek el a vasárnapi szertartások és imádság közben, szörnyű és aggasztó esemény.” Hozzátette: úgy tűnik, a terrorista csoportok a gyűlölet- és félelemkeltést különlegesen hatákony eszköznek tartják, ha keresztényeket támadnak meg vasárnaponként az istentiszteleti helyeken.

Magyar Kurír