2013. november 8., péntek

A VDSZ bemutatná a politikusoknak, milyen a gyári munka

Gyárlátogatásra hívja az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagjait a vegyipari szakszervezeti szövetség azért, hogy lássák, mit tesznek azokkal a dolgozókkal, akiktől elvették vagy elvenni készülnek a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőséget. Veszélyes munkakörben dolgozó, nyugdíj előtti utolsó éveikben járó, munkában megfáradt, beteg emberekkel szembesítené a döntéshozókat a vegyipari szakszervezet szövetség (VDSZ), ezért gyárlátogatásra hívja az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagjait – közölte a szakszervezet annak kapcsán, hogy elkezdődik a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök felülvizsgálata.
A VDSZ nem törődik bele, hogy a korengedmény megszüntetése után a korkedvezményes nyugdíj lehetőséget is elvegyék az emberektől, mert ez csak ebben az ágazatban tízezreket érintene hátrányosan – jelentette ki Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke.
Székely egyenesen életveszélyesnek tartja a rendszer totális leépítését, s úgy véli, ilyen döntéseket csak azok hoznak, akik nem láttak még közelről évtizedeken át végzett nehéz fizikai munkában megfáradt gumigyári munkást, aki az üzemben minden nap kockáztatja a saját és munkatársai biztonságát.
Egy felmérés szerint a munkavállalók húsz százaléka kénytelen megromlott egészségi állapota ellenére még a nyugdíj előtti utolsó években is több műszakban vagy veszélyes körülmények között dolgozni. Ezzel kívánja szembesíteni a szakszervezet a politikusokat a gyárlátogatáson, feltéve, hogy elfogadják a meghívást, amelyet a napokban postáznak nekik.
A szakszervezet azonban nemcsak tiltakozik az előrehozott öregségi nyugdíj, a korengedményes rendszer megszüntetése, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával összefüggő méltánytalan eljárás, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörök előre jelzett központi felülvizsgálata miatt, hanem kidolgozta azt a javaslatot is, amely az államnak egyetlen fillérjébe sem kerül.
Székely határozottan leszögezi: a megszüntetett kedvezmények helyett a szakszervezet olyan, a munkáltatók által korábban is finanszírozott ellátórendszer megteremtését tartja elfogadhatónak, amely megoldást jelent az öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állók számára. Őket ugyanis – a javaslat szerint – nyugdíjba küldheti a munkáltató, ha előre befizeti az államnak a járulékokat. Ez különösen létszámleépítésnél, munkaerő-fiatalításnál humánus eljárás. A nyugdíj előtt álló dolgozók nem kerülnek utcára, a fiataloknak pedig ezzel teremthet munkahelyet a cég.
A korai nyugdíjazás másik kategóriája a korkedvezmény, és ezt éppen most készül kiüríteni a hatalom a szakszervezet szerint. Döbbenetes, hogy a politika összemossa a “nem akar dolgozni” és a “nem tud dolgozni” kategóriát, s ezzel az érintetteket – egészségi állapotra és korra való tekintet nélkül – megbélyegzik – véli Székely.
A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a döntést, miszerint hamarosan olyan központi “kockázati” átvilágítás kezdődik, amely kizárólag a korkedvezményre jogosító munkaköröket érinti, vélhetően csupán azért, hogy minél többről kimondhassák: jogszerűtlenül jár a kedvezmény, s a rendszer végül teljesen kiürül.
A tervezett intézkedés több mint ötszáz munkáltatót és összesen mintegy 43 ezer dolgozót érint. A szakszervezet elvárja, hogy a váltóműszakban működő területeken is legyen kockázatértékelés, mert egy alapos átvilágítás során kiderülhetne, hogy nem szűkíteni, hanem bővíteni kellene a korkedvezményre jogosító munkahelyek körét.
A VDSZ kezdeményezi továbbá, hogy mielőbb szüntessék meg azt a joghézagot, amely a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata során keletkezett, s amelynek következtében több ezer embernek megszűnt a nyugellátása, csökkent a járadéka. A szakszervezet követeli a jogszabály megváltoztatását azért is, hogy a 2012-ben megrokkant emberek ellátását ne a minimálbér, hanem a tényleges jövedelmük alapján állapítsák meg. A szakszervezet fontosnak tartja azt is, hogy a társadalombiztosítás tervezett változtatásaira való felkészülésre kellő idő álljon rendelkezésre.
(Népszabadság)

Így segítette Németh Miklós a szovjet zsidókat

Németh Miklós volt miniszterelnököt méltató írást jelentett meg szerdán a The Jerusalem Post című angol nyelvű lap Jorám Dorinak, Simon Peresz államelnök stratégiai tanácsadójának a tollából. "A szavahihető ember" című írás szerint az 1988 és 1990 közötti magyar kormányfő olyan érdemeket szerzett a szovjet zsidók Izraelbe vándorlásának segítésével, amelyek alapján bármilyen zsidó vagy izraeli kitüntetést megérdemel.
A cikk szerint Magyarország még a Szovjetunió előtt, 1988-ban helyreállította az 1967-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ezért a Zsidó Világkongresszus (WJC) akkori vezetői magyar segítséget kértek, amikor hiába próbáltak találkozót kieszközölni a szovjet főtitkárnál, Mihail Gorbacsovnál a szovjet zsidók kivándorlása érdekében.
Az írás szerint Németh Miklós ekkor személyesen fordult Gorbacsovhoz, akit régről ismert, és aki meg is ígérte, hogy találkozik a nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. Később mégis elhalasztották a megbeszélést. Ekkor a magyar miniszterelnök ismét segített, és személyesen győzködte a szovjetek első emberét.
Gorbacsov végül beleegyezett, de mivel még nem voltak diplomáciai kapcsolatok Izraellel, ragaszkodott ahhoz, hogy egy harmadik állam közvetítésével történjék a zsidók kivándorlása - írta a cikkben Jorám Dori. A Malév és az El Al ekkor már rendszeresen járt Budapest és Tel-Aviv között, úgyhogy Németh Miklós segítségével Budapest érintésével indult meg a zsidók exodusa a kilencvenes évek elején.
A magyar miniszterelnök később még egyszer bebizonyította segítőkészségét, amikor terrorveszélyre hivatkozva a Malév igazgatója leállította a kivándorlójáratokat. A hírre éjjel az irodájába rendelte a légitársaság vezetőjét, menesztette, és visszahívta hivatalába elődjét azzal az utasítással, hogy másnap zavartalanul tovább kell folytatni a légiközlekedést Izraellel - olvasható a cikkben.
Mint kiderült, a Malév igazgatója azért próbálta terror ürügyén megszakítani a forgalmat, mert a cég három vezetője a magyar titkosszolgálat igazgatóhelyettesével együtt egy amerikai légi vállalat alapításán dolgozott, és át akarták adni ennek a cégnek a lehetőséget, mert komoly bevételt reméltek a szovjet zsidók szállításából - írta a The Jerusalem Post. Jorám Dori megkérdezte Németh Miklóst, miért segített Izraelnek, mire a volt miniszterelnök azt válaszolta: szavát adta és mindig megtartja ígéretét.
(mult-kor.hu )