2011. november 19., szombat

Egészséges táplálkozás

A világ lakossága a gyarmatosításoknak köszönhetően, meggazdagodott fejlett országokra (Nyugati országok) és elszegényedett, kirabolt, politikailag instabil országokra tagolódott (Afrika, Dél-Amerika, India).
A 19 századtól kezdődően a földrészek közti gazdasági szakadék egyre nagyobb méreteket öltött, ami jelenleg már az alapvető emberi szükségleteket is veszélyezteti, mint pl; tiszta ivóvíz és a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz történő hozzájutás. Ezekben a térségekben a vizek szennyezettségének köszönhetően a gyermekek körében a hasmenés elsődleges haláloki tényezőként említhető. Ide sorolhatóak továbbá a táplálkozással szoros összefüggést mutató magzati retardációk, a protein hiányból adódó kis súlyú születések, a jód, vas és vitaminhiányos betegségek is.  
Habár a Nyugati, illetve fejlett országoknak minden adottságuk és lehetőségük meg lenne arra, hogy az egészséges táplálkozást a lakosság egészségfejlesztésére fordítsák, ezzel szemben a multinacionális, profitéhes vállaltok a politikai közömbösséget és a társadalmi bizalmat kihasználva egészségtelen táplálékokkal árasszák el a piacot. A technikai fejlődések ellenére, ami megmutatkozik az élelmiszer biztonságban és a bőséges és könnyen hozzáférhető készletekben a fejlett országok táplálkozással összefüggő krónikus betegségei folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A szív és érrendszeri, az egyes daganatos, továbbá a gyomor-bélrendszeri, csont és ízületi megbetegedések a 2-es típusú cukorbetegség, az epekő és a lyukas fogak mind bizonyítottan összefüggésbe hozhatóak a helytelen Nyugati típusú táplálkozással.
Az egészségtelen élelmiszerek megjelenése és elterjedése több ok együttes hatásaként értelmezhető. Kezdjük az élelmiszer előállítás első lépésével, a termeléssel. A második világháborútól kezdve a hagyományos 3 nyomásos gazdálkodást felváltotta a 2 nyomásos gazdálkodás. Ennek oka az volt, hogy a háború után rengeteg, robbanóanyagok gyártása használt nitrátok és foszfátok maradtak raktáron, illetve ezek a cégek felvevőpiac nélkül maradtak. A megfigyelések viszont igazolták, hogy a nátrium-foszfor-kálium vegyület hatására a növények térfogatukban jobban nőnek, így a gazdáknak már nem kellett pihentetni a földet a megfelelő terméshozam elérése érdekében. A problémát leginkább az jelenti, hogy a növekedés nem jár minőségi változásokkal, sőt ennek fordítottját tapasztalhatjuk. A műtrágya elpusztítja a fölben élő baktériumok és gombák nagy részét, amik pedig a tápanyagok felvételét segítenék elő a növények számára azáltal, hogy felszívódásra alkalmas sókká alakítják azokat. A növények a szerves vegyületek hiányában nem képesek megfelelő vitamin előállítására, így sokkal fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre. A növények vitaminhiánya természetesen kihat a tápláléklánc magasabb szintjeire, így tehát az állatokra és az emberre is.  A növények vitamin és ásványanyag tartalmát tovább csökkentik a különböző növényvédő szerek és a környezetszennyezésből származó szennyezőanyagok (kemikáliák, nehézfémek, radio és UV sugárzás az ózonhiányos övezetekben), mivel ezeket az anyagokat a növények védekezésre használják fel. Amint a felsoroltakból látjuk a növény még el sem hagyta a termőföldet és máris rengeteget vesztett biológiai értékéből.
Második lépésként következik a szállítás. Fontos kiemelni, hogy a betakarítás pillanatában a növények tápértéke folyamatosan csökken, mivel rengeteg nedvességet és zsírt vesztenek, így az e két vegyületben oldódó vitaminok térszerkezete megbomlik, illetve kimosódnak az élelmiszerből. A betakarításokhoz még hozzá tartozik, hogy a hosszú szállítás miatt jó néhány növényt éretlenül szednek le, így azok nem képesek felvenni a megfelelő mennyiségű tápanyagokat.
Harmadik lépésként az élelmiszer feldolgozás következik, amit természetesen újabb szállítás követ. Leggyakrabban alkalmazott élelmiszer feldolgozási formák a főzés, mélyhűtés, pasztörizálás, szárítás, hántolás, érlelés, zsírmentesítés, higrogénezés, blansírozás, ultrafiltrálás és raktározás.  Ebben a stádiumban romlik a legtöbbet az élelmiszerek minősége. A hő, fizikai és kémiai hatásokra megbomlik a vitaminok és ásványi anyagok térszerkezete, így a szervezet számára felhasználhatatlanná válnak.  Mivel a feldolgozás során az élelmiszerek károsodhatnak és így élvezeti értékükből is veszíthetnek, továbbá ki vannak téve a romlásnak, ezért újabb eljárások alá vetik őket. Ilyen eljárások a fent említetteken kívül a besugárzás, vízaktivitás csökkentés, Ph csökkentés, füstölés, egyéb tartósítás (tartósítószerek, antioxidánsok). E mellett természetesen az élvezeti értéket növelő eljárások is számottevőek, mint pl; az aromák, emulgeáló és stabilizáló szerek, sűrítőanyagok, édesítőszerek, ízfokozók, íz elnyomók, illetve az egyéb fényesítő, habosító zselésítő, térfogatnövelő anyagok. Majd következnek az élelmiszerek élvezeti értéket javító anyagok; a természetes, természetes eredetű és mesterséges színezékek.
A jogi szabályozás talán egyik legnagyobb ellentmondása az élelmiszeriparral kapcsolatban az, hogy a gyógyszeripari cégeknek egy adott anyag forgalomba hozatala előtt több éven keresztül klinikai vizsgálatot kell végezniük, hogy engedélyeztessék a vegyületet, hogy kikerülhessen a közforgalomba. Ezzel szemben az élelmiszeripari cégeknek vagy a vegyszereket gyártó vállaltoknak nincs bevizsgálási kötelezettségük, pedig ugyanúgy közfogyasztásra szánt új, ismeretlen vegyi anyagról előállításáról beszélünk.
Jelenleg a Magyarországon hatályos élelmiszerbiztonsági rendszer a HACCP csakis kizárólag, az élelmiszerek akut egészségkárosító hatásai ellen nyújt védelmet, mint pl; baktériumok, vírusok, paraziták, kémiai anyagok. A hosszú távú hatásukat pedig nem vizsgálja egyik hivatalos szerv és intézmény sem. Nem készülnek vizsgálatok továbbá a kombinált dózisú vegyületek élettani hatásaival szemben sem, pedig a vegyészetben régen ismert a vegyületek egymással történő reagálása, illetve az is, hogy az anyagoknak van összeadódó egészségkárosító tulajdonságuk is.  A legelszomorítóbb mégis az, hogy azok az anyagok, amelyek egészségkárosító hatásairól meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, ugyanúgy forgalomban vannak, szankciók vagy a lakosság tájékoztatása nélkül.
A következő lépés az újbóli szállítás (import) és raktározás. Az Európai Uniónak és a multinacionális vállalatoknak köszönhetően Magyarország legjelentősebb ipari szegmense a mezőgazdaság óriási gazdasági visszaesések elszenvedője. A Közös  Agrár Politika nem támogatja az egészséges ételeket, tonnaszámra semmisítenek meg zöldségeket, gyümölcsöket és öntenek tengerekbe millió liternyi tejet, mindezt azért, hogy a nyugatról érkező élelmiszeripari termékek ára magas maradhasson. Magyarország jelenleg felvevőpiaca az EU 15 országának. Az Unió olyan szigorú előírásokkal rendelkezik az élelmiszer élőállítással kapcsolatban, hogy az ehhez szükséges befektetéseket a kis és középvállalkozói árrésekkel nem lehet kitermelni, így újra a nagy vállalatok kerülnek gazdasági verseny előnybe. Magyarországot a történelem során Európa éléskamrájának hívták, így tehát nem hiszem, hogy a mediterrán termékeken kívül (aminek minőségi lekövetése szinte lehetetlen), szükségünk lenne behozatalra.
A legutolsó lépést pedig maga a felhasználás az élelmiszerek elfogyasztása jelenti, ami történhet éttermekben vagy otthon. A gyorséttermek sajnálatos módon az egészségtelen étkezés éllovasai. Nekik gazdasági érdekük, hogy minél kevesebb ráfordítással, minél nagyobb haszonra tegyenek szert, nem törődve az adott gazdasági térség kultúrájával vagy termékeik okozta egészségkárosodásokkal. Ezek a vállalatok dollár milliárdokat költenek a vásárlói magatartás tanulmányozására. Ennek eredménye az óriási reklámdömpingjeik, az állandó akciók, gyors hozzáférhetőség, színes megjelenés, nyereményjátékok, pontgyűjtés, ajándékok adása az ételek mellé. Ide tartoznak az ízfokozók, a cukros italok és a bennük található koffein, amelyek bizonyítottan addiktív hatásúak. E mellett természetesen csak üres szénhidrátokból, telített zsírokból, finomított cukrokból, magas sótartalommal előállított, javarészt mirelit vagy egyéb úton tartósított termékeket forgalmaznak.
Az otthoni felhasználás során pedig a félkész és kész termékek, legnagyobb minőségi rombolója a mikrohullám sütő és a többszöri újramelegítések. A mikrohullám sütő nemcsak, hogy rombolja az ételek biológiai értékét, hanem a hullámok hatására új vegyületek keletkeznek a természetellenes denaturáció hatására, illetve ezek egymással újra reakcióba is léphetnek. További kockázatot jelent, ha a melegítést műanyag edényben végezzük, mert itt újabb vegyületek kerülhetnek ételeinkbe.
 Összegzésként elmondható, hogy a meglévő problémák népegészségügyi jelentőséggel bírnak, így politikai elhatározásra és társadalmi összefogásra lenne szükség. Ha mindez elmarad a társadalmaknak és köztük a magyar társadalomnak is jelentős egészségügyi és szociális problémákkal kell hamarosan szembenézniük, amik természetesen kihatnak majd a gazdasági fejlődésre is. 
Keresztesi Péter
http://www.elitecondition.hu/


Amikről a reklámok nem beszélnek

Gyerekkoromtól rengeteg allergiát analizáltak nálam, és tinédzser koromra derült ki, hogy én nem a hagyományos dolgokra vagyok allergiás, mint virágpor, parlagfű, kutyaszőr, macskaszőr, satöbbi, hanem a szintetikus anyagokra, a színezékekre, a mesterséges anyagokra és a tartósítószerekre.
Tehát nekem ki kellett alakítanom egy olyan tudatos életet, hogy ezeket elkerüljem. Mint kozmetikus, ez elég nehéz, mert ugye, mint tudjuk a legtöbb kozmetikum ezeket az anyagokat tartalmazza. Tehát nekem, az elmúlt 23 évemben, amióta kozmetikusként praktizálok, meg kellett keresnem azokat a szereket és anyagokat, amik nem tartalmazzák ezeket, és ezért végeztem el 2005-ben egy Bionom Hatóanyag Elemző tanfolyamot, aminek alapján tulajdonképpen már teljesen hivatalosan bármilyen cégnek bármilyen szervezetnek ki tudom elemezni a termékét, hogy az vajon jó nekünk vagy rossz.
Kevesen tudják, hogy a bőrön át való felszívódás méreganyagok tekintetében 50%-al nagyobb, mint az emésztőrendszeré. Ennek kapcsán  egy rákkutató professzor a következőket mondta:
„sokszor, kevésbé lenne veszélyes a kozmetikumainkat megenni,
mint magunkra kenni”.
Na, most amit megeszünk, azt elkezdték szabályozni, amit felkenünk azt viszont még nem. Nekem van egy nagyon-nagy bánatom. A rendszerváltás utána beáramlott ide mindenféle termék. Én már a rendszerváltás előtt is kozmetikus voltam és nagyon meg voltam elégedve az akkori termékekkel. Most nevet nem mondok, de aki elég idős az emlékszik rá, hogy mennyi minden csodadolog szűnt meg itt Magyarországon, vagy olvasztották be egy hatalmas multicég berkeibe és aztán el is tüntették nagyon hamar. Gátlástalanul megjelentek a világ minden szegmenséből hatalmas nagy mennyiségben különböző szerek és termékek, amiknek nyomon-követhetetlen a bevizsgálása is gyakorlatilag.
A káros hatóanyagokat 4 csoportba szoktuk osztani. Az első, ami nagyon káros a szervezetre, azok a kőolajszármazékok. Sokan nem is tudják, hogy mik azok a kőolajszármazékok, mert a cégek, nagyon ügyesen, úgy tüntetik fel a doboz hátulján az összetevőknél, hogy mineral oil vagy minerál olaj vagy ásványi olaj, amiről ugye sokan azt hiszik, hogy ásványi anyag, az biztos nagyon jó a bőrünknek, de ha egy kicsit visszaemlékeznek a 7-es, 8-os kémia tanulmányaikra, akkor ugye rádöbbenhetünk arra, hogy a világon egy darab ásványi olajunk van, az a kőolaj.
Tulajdonképpen abból szintetizálják, ami:
-  1, nem szívódik fel a bőrbe.
-  2, eltömíti a pórusokat,
- 3, azáltal, hogy eltömítette a pórusokat egy olyan szaru megvastagodást eredményez a bőrön, hogy elkezd beteg rendszerként működni a bőr, tehát megszűnik a bőrnek az öngyógyító szerepe és jönnek a bőrproblémák. Hogy kiszárad, begyullad, viszket...
Van még egy nagyon nagy csoport, ami nem éppen hasznos a kozmetikai termékekben, amit én csak úgy szoktam hívni, hogy függőségi anyagok. Ez egy nagyon érdekes történet, ugyanis a kozmetikai cégek haszonérdekeltségűek, ezért sok termékükbe belekevernek egy olyan anyagot, ami függővé teszi a bőrünket. Említenék egy példát: gyártanak olyan szemránckrémet, ami csodálatosan kisimítja a bőrt, de ha 2-3 napig nem kenjük föl, akkor pergamenszerűen össze fog ugrani és őrült ráncos lesz. Ennek következtében minden hölgy azt hiszi, hogy ez azért van, mert ez egy olyan csodálatos termék, hogyha ő ezt nem használja akkor azonnal olyan lesz a bőre, hogy valami borzalom, és rohan a boltba és vásárolja meg a következő tégellyel.
Megdöbbentő tény, de ilyen nem csak szemránckrémben van, hanem majdnem minden kozmetikum-szegmensbe kevernek függőségi anyagokat.
Nagyon kevesen tudják, hogy a kiskereskedelmi forgalomba hozott termékeknél van egy olyan szabály, hogy 5%-nál magasabb hatóanyag tartalma nem lehet. Na most sokan megkérdezhetnék, hogy miért?  Ez azért van,mivel kiskereskedelmi forgalomban kapható, tehát bármilyen nagyáruház polcáról bárki berakhatja az önkiszolgáló kosarába, ezért nem vállalják a felelősséget azért, hogyha véletlenül rossz bőrre veszi meg. Mert ugye a valódi, jó hatóanyag arra a bőrre jó, amire azt kitalálták. Ha másik típusú bőrre veszi meg az ember, akkor ott lehet, hogy ártani fog. És ezért mindenbe, csak maximum 5%-ban teszik bele, ami annyi, mint halottnak a csók. Tehát, amennyit nem árt, annyit nem is használ.
Vegyük a fáradtságot, fordítsuk meg a termékeket és nézzük meg az összetevőket! Ahogy megtanultuk az élelmiszereknél, hogy melyik E nem jó és melyik E jó, úgy igen is meg kell tanulni a kozmetikumoknál is, hogy mik azok az anyagok, amik ártalmasak!
A tanulmány körutam során betévedtem egy nagyon népszerű drogéria láncolatba és pár samponnak leírtam az összetételét kíváncsi voltam, hogy vajon melyik jó. Megdöbbenve vettem észre, hogy találtam egy olyan korpásodás elleni sampont, amiben nem volt korpásodás elleni hatóanyag, viszont volt benne 3 féle ragasztó. Azért hat olyan gyorsan …, mert visszaragasztja korpát!
Leragasztja a korpát, ezért nem hullik és csak ragasztja-ragasztja-ragasztja az évek folyamán, amitől majd elhal a fejbőr és kihullik a hajunk. Na most az hagyján, hogy ragasztót találtam benne, de.. Találtam benne sósavat - na most ezen elgondolkoztam, hogy mit keres a samponban a sósav???
De a poénos rész most következik. Találtam benne szúnyogriasztót és molyirtót …
… a molyirtónál röhögtem, mert ez valóban kettő az egyben (2 in 1), mert ha hajat mosunk akkor majd beülünk a szekrénybe és akkor a bundába majd nem mennek bele a molyok!
A gloxal nevezetű szer, egy hullakonzerváló szer. Ha bemegyünk egy hullaházba, akkor ott ezt a gloxal nevezetű szert használják arra, hogy akit nem temetnek el azonnal, egy kicsit még tovább maradjon meg a hidegen.
Érdekes, hogy a  gloxalt  nagyon sok ránctalanító krémben is megtaláltam!?
Beszélnék még egy pillanatra egy nagyon érdekes dologról, ami minden olyan kozmetikai szerben bent van, ami habzik. Ennek a vegyületnek a neve sodium-lauril-szulfat, illetve van ennek egy módosulata, amit úgy hívnak, hogy sodium-lauret-szulfat. A víz után, a legmagasabb koncentrátumban található ezekben a tusfürdőkben, samponokban, fogkrémekben. Ha valaki bemegy a gyógyszertárba és azt mondja, hogy ő sodium-lauril-sulfatot akar vásárolni, akkor nem adnak neki, mert akkora veszélyességi anyag. De ha mégis valahonnan szerez róla egy papírt, hogy ezt megveheti, akkor körülbelül egy ilyen 25 centis listát adnak hozzá, hogy mire kell vigyáznia.
Szembe, nyálkahártyára ne kerüljön - ami már eleve egy samponnál, egy fogkrémnél elkerülhetetlen -, mert vakságot okoz, károsítja a nyálkahártyát, fehérje-károsító hatású, olyan erős mosó-aktív anyag, hogy annyira szárítja a bőrt, hogy véres repedezésig kiszáríthatja. És had ne soroljam, ezek csak a legfontosabb dolgok. Idegméreg és sejtméreg mellette. Na most, aki otthon hallgatja ma ezt az adást, a zeneszünetben ballagjon be a fürdőszobájába, és fordítsa meg az ott található tusfürdőt és sampont. Szeretném, ha annyi 10 forintos gördülne be a pénztárcámba, ahányan meg fogják találni a sodium-lauret, vagy sodium-lauril-sulfat nevet a tusfürdőkben vagy a samponokban.
Van-e olyan megoldás, amivel nagyjából ki tudjuk védeni egyáltalán ezt a sok káros anyagot?
Az egyik az az lenne, hogyha ezeket a termékeket tudatosan nem vásárolnánk meg, mert akkor előbb-utóbb a gyártónak ugye nem érné meg gyártani. Tehát ő is vagy tisztítana a termékén, vagy pedig kivonná a forgalomból. Ez az egyik megoldás. A másik megoldás az, hogy ezeket a káros anyagokat a legtöbbször azért teszik bele a kozmetikumokba mert nagyon olcsók.  Én azt mondom, hogy ne sajnáljuk a pénzt egy olyan kozmetikumra, ami viszont egészséges. De, ugyan ezt a habzó anyagot, mondjuk, egy drágább hatóanyaggal érjük el, de az viszont nem árt a bőrünknek, a szervezetünknek. Azok a cégek, akik fel merték vállalni, hogy ezekkel a drágább hatóanyagokkal dolgoznak, azokat kellene nekünk felkutatni. Ez egy olyan műsor, hogy én itt nem mondhatok ki márkaneveket, de mindenképpen keresni kell a Bionom jelzésű termékeket (van ilyen honlap is egyébként Németországban, nem itt Magyarországon), valamint, ahogy el is neveztük ezeket, Tiszta Termékek. Tulajdonképpen van egy ilyen honlap is, hogy Tiszta Termékek.hu , ahol össze van gyűjtve a létező összes olyan cégnek a terméke, ami 95%-ban tiszta. És azért mondom csak, hogy 95%-ban, mert említettem az előbb, hogy van egy olyan törvényi szabályozás, hogy kereskedelmi forgalomba nem hozható olyan termék, amiben kötelezően nincs benne például tartósítószer. Na most, a valamit magára adó cég, az megpróbál olyan tartósítószert használni, ami a lehető legkevésbé káros az emberi szervezetre.
Én magamból indulok ki, engem az élet rákényszerített arra, hogy ezeket a dolgokat kikerüljem. És minden nőnek üzenem, hogy ki lehet. Tehát ne álljunk ott úgy tehetetlenül, hogy de jó, akkor mivel fürödjek, mit kenjek magamra? Mindenki megtalálja, ha egy kicsit utánanéz, hogy mik ezek a termékek, és én minden hölgynek azt javaslom, és minden úrnak is, hogy ne restellje a kozmetikai terméknek a hátulján elolvasni az összetevőket.
Forrás: http://mergezoafurdoszobad.blog.hu/