A világ lakossága a gyarmatosításoknak köszönhetően, meggazdagodott fejlett országokra (Nyugati országok) és elszegényedett, kirabolt, politikailag instabil országokra tagolódott (Afrika, Dél-Amerika, India).
A 19 századtól kezdődően a földrészek közti gazdasági szakadék egyre nagyobb méreteket öltött, ami jelenleg már az alapvető emberi szükségleteket is veszélyezteti, mint pl; tiszta ivóvíz és a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz történő hozzájutás. Ezekben a térségekben a vizek szennyezettségének köszönhetően a gyermekek körében a hasmenés elsődleges haláloki tényezőként említhető. Ide sorolhatóak továbbá a táplálkozással szoros összefüggést mutató magzati retardációk, a protein hiányból adódó kis súlyú születések, a jód, vas és vitaminhiányos betegségek is.
Habár a Nyugati, illetve fejlett országoknak minden adottságuk és lehetőségük meg lenne arra, hogy az egészséges táplálkozást a lakosság egészségfejlesztésére fordítsák, ezzel szemben a multinacionális, profitéhes vállaltok a politikai közömbösséget és a társadalmi bizalmat kihasználva egészségtelen táplálékokkal árasszák el a piacot. A technikai fejlődések ellenére, ami megmutatkozik az élelmiszer biztonságban és a bőséges és könnyen hozzáférhető készletekben a fejlett országok táplálkozással összefüggő krónikus betegségei folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A szív és érrendszeri, az egyes daganatos, továbbá a gyomor-bélrendszeri, csont és ízületi megbetegedések a 2-es típusú cukorbetegség, az epekő és a lyukas fogak mind bizonyítottan összefüggésbe hozhatóak a helytelen Nyugati típusú táplálkozással.
Az egészségtelen élelmiszerek megjelenése és elterjedése több ok együttes hatásaként értelmezhető. Kezdjük az élelmiszer előállítás első lépésével, a termeléssel. A második világháborútól kezdve a hagyományos 3 nyomásos gazdálkodást felváltotta a 2 nyomásos gazdálkodás. Ennek oka az volt, hogy a háború után rengeteg, robbanóanyagok gyártása használt nitrátok és foszfátok maradtak raktáron, illetve ezek a cégek felvevőpiac nélkül maradtak. A megfigyelések viszont igazolták, hogy a nátrium-foszfor-kálium vegyület hatására a növények térfogatukban jobban nőnek, így a gazdáknak már nem kellett pihentetni a földet a megfelelő terméshozam elérése érdekében. A problémát leginkább az jelenti, hogy a növekedés nem jár minőségi változásokkal, sőt ennek fordítottját tapasztalhatjuk. A műtrágya elpusztítja a fölben élő baktériumok és gombák nagy részét, amik pedig a tápanyagok felvételét segítenék elő a növények számára azáltal, hogy felszívódásra alkalmas sókká alakítják azokat. A növények a szerves vegyületek hiányában nem képesek megfelelő vitamin előállítására, így sokkal fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre. A növények vitaminhiánya természetesen kihat a tápláléklánc magasabb szintjeire, így tehát az állatokra és az emberre is. A növények vitamin és ásványanyag tartalmát tovább csökkentik a különböző növényvédő szerek és a környezetszennyezésből származó szennyezőanyagok (kemikáliák, nehézfémek, radio és UV sugárzás az ózonhiányos övezetekben), mivel ezeket az anyagokat a növények védekezésre használják fel. Amint a felsoroltakból látjuk a növény még el sem hagyta a termőföldet és máris rengeteget vesztett biológiai értékéből.
Második lépésként következik a szállítás. Fontos kiemelni, hogy a betakarítás pillanatában a növények tápértéke folyamatosan csökken, mivel rengeteg nedvességet és zsírt vesztenek, így az e két vegyületben oldódó vitaminok térszerkezete megbomlik, illetve kimosódnak az élelmiszerből. A betakarításokhoz még hozzá tartozik, hogy a hosszú szállítás miatt jó néhány növényt éretlenül szednek le, így azok nem képesek felvenni a megfelelő mennyiségű tápanyagokat.
Harmadik lépésként az élelmiszer feldolgozás következik, amit természetesen újabb szállítás követ. Leggyakrabban alkalmazott élelmiszer feldolgozási formák a főzés, mélyhűtés, pasztörizálás, szárítás, hántolás, érlelés, zsírmentesítés, higrogénezés, blansírozás, ultrafiltrálás és raktározás. Ebben a stádiumban romlik a legtöbbet az élelmiszerek minősége. A hő, fizikai és kémiai hatásokra megbomlik a vitaminok és ásványi anyagok térszerkezete, így a szervezet számára felhasználhatatlanná válnak. Mivel a feldolgozás során az élelmiszerek károsodhatnak és így élvezeti értékükből is veszíthetnek, továbbá ki vannak téve a romlásnak, ezért újabb eljárások alá vetik őket. Ilyen eljárások a fent említetteken kívül a besugárzás, vízaktivitás csökkentés, Ph csökkentés, füstölés, egyéb tartósítás (tartósítószerek, antioxidánsok). E mellett természetesen az élvezeti értéket növelő eljárások is számottevőek, mint pl; az aromák, emulgeáló és stabilizáló szerek, sűrítőanyagok, édesítőszerek, ízfokozók, íz elnyomók, illetve az egyéb fényesítő, habosító zselésítő, térfogatnövelő anyagok. Majd következnek az élelmiszerek élvezeti értéket javító anyagok; a természetes, természetes eredetű és mesterséges színezékek.
A jogi szabályozás talán egyik legnagyobb ellentmondása az élelmiszeriparral kapcsolatban az, hogy a gyógyszeripari cégeknek egy adott anyag forgalomba hozatala előtt több éven keresztül klinikai vizsgálatot kell végezniük, hogy engedélyeztessék a vegyületet, hogy kikerülhessen a közforgalomba. Ezzel szemben az élelmiszeripari cégeknek vagy a vegyszereket gyártó vállaltoknak nincs bevizsgálási kötelezettségük, pedig ugyanúgy közfogyasztásra szánt új, ismeretlen vegyi anyagról előállításáról beszélünk.
Jelenleg a Magyarországon hatályos élelmiszerbiztonsági rendszer a HACCP csakis kizárólag, az élelmiszerek akut egészségkárosító hatásai ellen nyújt védelmet, mint pl; baktériumok, vírusok, paraziták, kémiai anyagok. A hosszú távú hatásukat pedig nem vizsgálja egyik hivatalos szerv és intézmény sem. Nem készülnek vizsgálatok továbbá a kombinált dózisú vegyületek élettani hatásaival szemben sem, pedig a vegyészetben régen ismert a vegyületek egymással történő reagálása, illetve az is, hogy az anyagoknak van összeadódó egészségkárosító tulajdonságuk is. A legelszomorítóbb mégis az, hogy azok az anyagok, amelyek egészségkárosító hatásairól meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, ugyanúgy forgalomban vannak, szankciók vagy a lakosság tájékoztatása nélkül.
A következő lépés az újbóli szállítás (import) és raktározás. Az Európai Uniónak és a multinacionális vállalatoknak köszönhetően Magyarország legjelentősebb ipari szegmense a mezőgazdaság óriási gazdasági visszaesések elszenvedője. A Közös Agrár Politika nem támogatja az egészséges ételeket, tonnaszámra semmisítenek meg zöldségeket, gyümölcsöket és öntenek tengerekbe millió liternyi tejet, mindezt azért, hogy a nyugatról érkező élelmiszeripari termékek ára magas maradhasson. Magyarország jelenleg felvevőpiaca az EU 15 országának. Az Unió olyan szigorú előírásokkal rendelkezik az élelmiszer élőállítással kapcsolatban, hogy az ehhez szükséges befektetéseket a kis és középvállalkozói árrésekkel nem lehet kitermelni, így újra a nagy vállalatok kerülnek gazdasági verseny előnybe. Magyarországot a történelem során Európa éléskamrájának hívták, így tehát nem hiszem, hogy a mediterrán termékeken kívül (aminek minőségi lekövetése szinte lehetetlen), szükségünk lenne behozatalra.
A legutolsó lépést pedig maga a felhasználás az élelmiszerek elfogyasztása jelenti, ami történhet éttermekben vagy otthon. A gyorséttermek sajnálatos módon az egészségtelen étkezés éllovasai. Nekik gazdasági érdekük, hogy minél kevesebb ráfordítással, minél nagyobb haszonra tegyenek szert, nem törődve az adott gazdasági térség kultúrájával vagy termékeik okozta egészségkárosodásokkal. Ezek a vállalatok dollár milliárdokat költenek a vásárlói magatartás tanulmányozására. Ennek eredménye az óriási reklámdömpingjeik, az állandó akciók, gyors hozzáférhetőség, színes megjelenés, nyereményjátékok, pontgyűjtés, ajándékok adása az ételek mellé. Ide tartoznak az ízfokozók, a cukros italok és a bennük található koffein, amelyek bizonyítottan addiktív hatásúak. E mellett természetesen csak üres szénhidrátokból, telített zsírokból, finomított cukrokból, magas sótartalommal előállított, javarészt mirelit vagy egyéb úton tartósított termékeket forgalmaznak.
Az otthoni felhasználás során pedig a félkész és kész termékek, legnagyobb minőségi rombolója a mikrohullám sütő és a többszöri újramelegítések. A mikrohullám sütő nemcsak, hogy rombolja az ételek biológiai értékét, hanem a hullámok hatására új vegyületek keletkeznek a természetellenes denaturáció hatására, illetve ezek egymással újra reakcióba is léphetnek. További kockázatot jelent, ha a melegítést műanyag edényben végezzük, mert itt újabb vegyületek kerülhetnek ételeinkbe.
Összegzésként elmondható, hogy a meglévő problémák népegészségügyi jelentőséggel bírnak, így politikai elhatározásra és társadalmi összefogásra lenne szükség. Ha mindez elmarad a társadalmaknak és köztük a magyar társadalomnak is jelentős egészségügyi és szociális problémákkal kell hamarosan szembenézniük, amik természetesen kihatnak majd a gazdasági fejlődésre is.
Keresztesi Péterhttp://www.elitecondition.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése