Nyugati Kutatók empirikus módszerekkel alapjaiban kérdőjelezik
meg a terrorizmussal történő eljárást. Több dolog is amellett szól, hogy
a merényletek általi fenyegetést egyértelműen túlbecsülik – és a
félelem is jóval nagyobb, mint a terrorizmus által okozott közvetlen
kár.
Düsseldorf. Tilman Brücks a Német Gazdasági Kutatóintézetben
(Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung – DIW) az “Európai
Biztonsági Közgazdaságtan” kutatási projektjét vezeti. Brück azon kevés
kutatók közé tartozik, akik a terror elleni harcot közgazdaságtani
módszerekkel elemzik. A téma fontosságát mutatja, hogy a világnak már
több pontján is foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel: Németországban,
Svájcban, az USA-ban és Csehországban is.
Brücks irodájának ajtajára az Europol egy beszédes térképe van
kifüggesztve. A térképen a fenyegetések egyszerű számok formájában
vannak összefoglalva a 2008-as évből. A számok a merényletek és a
letartóztatások számát foglalják össze, melyek a terrorizmussal voltak
összefüggésben.
Elsősorban az “iszlám terrorhoz” köthető számok minimálisak,
összehasonlítva annak mértékével, hogy a polgárok mennyire érzik magukat
fenyegetve. A térképen egyetlen “iszlám” merénylet sem található és
európaszerte is csak 187 letartóztatás.
A közgazdászok 2001. szeptember 11-e óta foglalkoznak a terrorizmus
okaival és következményeivel: Milyen mértékűek a veszélyek? Mitől lesz
valaki terrorista? stb. Brück és kollégái nem elégednek meg azzal a
nézettel, hogy a merényleteket politikailag, vagy vallásilag elvakult
egyes emberek tettének tekintsék. Mélyebb szociális és gazdasági okok
után kutatnak. Válaszaik gyakran ellentmondanak a politikában és a
közéletben elterjedt nézeteknek és végkövetkeztetéseik a terrorizmussal
szembeni eljárást alapvetően megkérdőjelezik.
Banális példa: Németországban annak az esélye, hogy valakit
villámcsapás ér, messze nagyobb, mint hogy terrormerénylet áldozata
leegyen. Az elmúlt tíz évben ugyanis 40 ember halt meg villám okozta
balesetben, de egyetlen egy sem terroristák keze által!
A merényletek által okozott közvetlen kár sem a legnagyobb veszély
gazdasági szempontból, hanem a terror elleni félelem, mely sokkal
károsabb. Kimutatták, hogy a terrorizmustól való félelem gazdasági
értelemben csökkenti az emberek életminőségét.
A kutatási eredményekből levonható következtetések viszont eltérnek.
Itt elsősorban a terrorizmus elleni intézkedésekre kell gondolni, melyek
elvileg ugyan csökkenthetik az összgazdasági károkat és a félelmeket,
ám ez pontosan egy olyan hatás, amit nem lehet komoly módszerekkel
mérni. Az például, hogy Németországban és az USA-ban az elmúlt években
nem voltak terrorista merényletek, tény. Azt azonban nem lehet
egyértelműen megmondani, hogy ez a bevezetett biztonsági intézkedéseknek
köszönhető, vagy éppen a fenyegetés általános csökkenésének.
Brück szerint nem vesszük eléggé komolyan azt, hogy a terrorizmus
elleni intézkedések feltehetően kontraproduktívak, a közéletben keltett
visszhangjuk miatt ugyanis saját maguk is gerjesztik a félelmeket, de
magukat a további fenyegetéseket is. A terroristák pedig pontosan
bizonytalanságot és aggodalmakat akarnak kelteni. Ráadásul a politika is
rosszul közelít a kérdéshez. Azért, hogy ne érje az a vád, hogy fél
vállról veszi a kérdést, a politika eltúlzott reakciókat ad a
terrorizmusra. Az ezzel kapcsolatos döntéseknek azonban szakértők által
meghatározott kockázati becsléseken kellene alapulniuk, hiszen “A
terrorizmustól való félelmet a politikailag mainpulálják.”, állítja
Brück.
Érdekes eredményeket adtak a kutatások arra a kérdésre is, hogy mitől
lesz valaki terrorsita és egyáltalán kik lesznek terroristák. A
vizsgálat alkapjául palesztin területekről gyűjtött adatokat használtak a
80-as évek elejéből. Az az elterjedt nézet, hogy kizárólag alacsony
iskolai végzettségű, rossz anyagi helyzetű emberekről lenne szó, nem
állta meg a helyét. Sok terrorista jómódú családokból származik és
átlagon felüli iskolai végzettsége van. Ez persze nem jelenti azt, hogy a
gazdasági környezet ne lenne befolyással a terrorizmusra. Valójában egy
igen komplex kölcsönhatásról beszélhetünk.
Forrás: Handelsblatt
Megjegyzés: Lám, a vezető nyugati szakemberek sem ostobák, minden szinten egyre inkább megkérdőjelezik azt a valódi terrorizmust,
amit azok keltenek az emberekben, akik erre hivatkozva terrorizálják
és zsarolják az egész világot. Most még csak finoman megfogalmazott
kutatási eredmények látnak napvilágot, nemzeti ellenálló szervezetek
próbálják felvilágosítani az embereket az igazságról. A folyamatok
viszont olyan mértékű ébredéshez fognak vezetni, melyek alapjaiban meg
fogják rengetni a világot. Ennek egyik előjele, sőt, már magának a
folyamatnak a része: a nyugati hazugságok folyamatos lelepleződése és a
globális erőviszonyok áthelyeződése nyugatról keletre.
Németh Krisztián