Öt év után újra
felmérték a magyarok lelkiállapotát. E szerint három biztos pont van a
magyarok életében: a házasság, a család és a munkahelyi stressz. A
házassághoz az elsöprő többségünk ragaszkodik, családot többnyire
szerelemből alapítunk, a munkahelyi feszültségeket pedig már azok sem
tudják megúszni, akik eddig igen. A fiatalok egész jól megtalálják a
helyüket, a mai ötvenesek nem, és mindenki nagyon szeret képzeletbeli
dolgokon izgulni.
A
magyar nők attól rettegnek, hogy elveszítik vonzerejüket, a férfiak a
befolyásukat féltik a leginkább, miközben bőven stresszelünk
mindannyian, elég sokat bántjuk egymást, akár fizikailag is, és sokunkat
gyötörnek rémálmok. Viszont mintha a legfiatalabbak kezdenék megtalálni
a helyüket a világban.
Nagyjából
ilyen a magyar emberek lelkiállapota a SOTE Magatartástudományi
Intézete által készített A magyar lelkiállapot 2013 című kutatás
szerint. Az utolsó hasonló felmérés 2008-ban készült, azóta
általánosságban elmondható, hogy egyre kevésbé vagyunk vallásosak, fő
életcéljaink között pedig megjelent a jó megjelenés és az anyagi siker.
Nem annak van jelentősége, hogy valójában mennyit keresünk, hanem, hogy
egy elképzelt ranglistán hová helyezzük magunkat.
Bár
a depressziós tünetek az elmúlt években nem emelkedtek, a munkahelyi
stresszre közel kétszer annyian panaszkodtak, mint az előző felméréskor.
Míg korábban a felsőfokú végzettség egyfajta védelmet jelentett a
munkahelyi stressz ellen, ma már nagyjából mindegy, hogy az embernek
van-e diplomája vagy nincs. A dohányosok stresszesebbek, mint azok, akik
nem dohányoznak, a család és a munkahely közötti konfliktus jelenléte
pedig növeli a dohányzás előfordulását, különösen akkor, ha a
munkavégzést gátolják a családi feszültségek, és egyidejűleg a
munkahelyi problémák is kihatnak a családi életre. A férfiak életében a
hatalmi pozíció, a nőknél pedig a nőiességük elvesztésétől való félelem
jelenti az egyik legnagyobb stresszfaktort.
Mindenkit bántanak
Az
idei kutatás foglalkozott először a táplálkozási, magatartási
zavarokkal. A túlsúly és az elhízás gyakori a magyar felnőttek között, a
probléma leginkább az idősebbekre, az alacsonyabb iskolai
végzettségűekre és a házasságban, párkapcsolatban élőkre jellemző. A
megkérdezettek közel 4 százaléka küzd valamilyen táplálkozási zavarral, a
jelenség gyakoribb a nők között.
Szintén
új területként jelent meg a kutatásban a partner általi bántalmazás: a
megkérdezett, párkapcsolatban élők 30 százaléka mondta azt, hogy
valamilyen módon bántja a partnere. A leggyakoribb a lelki és a fizikai
erőszak, ezt követi a szexuális bántalmazás. A bántalmazásokra majdnem
ugyanannyi férfi, mint nő panaszkodott. A válaszadók 20 százalékával
előfordult már, hogy szülője vagy rokona megütötte, megverte vagy
megrugdosta. A középkorúaknál és a többgyerekes családokban a
leggyakoribb a partner bántalmazása. Az elmúlt tíz évben mind a nők,
mind a férfiak között nőtt a szülőktől, rokonoktól elszenvedett fizikai
bántalmazás aránya.
A
kutatás másik kiemelt területe volt a magyar generációk közérzetének
vizsgálata. A rendszerváltó generáció tagjai (tehát az 1951 és 1965
között születettek) a legkevésbé elégedettek az anyagi helyzetükkel.
Erre a szerzők szerint magyarázat lehet, hogy ők fektették a legtöbbet a
rendszerváltásba, így anyagi értelemben is többet reméltek, de
csalódtak a várakozásaikban. A legfiatalabb – az X- és az Y-generáció
tagjai közül utóbbiak, tehát az 1980 és 1994 között születettek a
legelégedettebbek: jól érzik magukat a bőrükben, otthonosan érzik
magukat a világban, mintha nekik termett volna ez a mostani világ.
Követjük a tradíciókat
A
megkérdezett 18 és 35 év közötti fiatalok egyharmada házasságban élt,
harminc százalékuknak pedig már volt gyereke. A magyar fiatalok
házasságpártiak, mindössze 10 százalékuk gondolja idejétmúltnak az
intézményt. A nőknek kétszer olyan fontos a házasság, mint a férfiaknak,
de arról is eltérően gondolkodnak, hogy mitől működik jól.
hirdetés
A
nők szerint a legfontosabb a hűség és a szerelem, míg a férfiak úgy
gondolják, hogy a jól működő frigy fontos része a biztos jövedelem és a
biztos munkahely is. Az emberek többsége valamiféle elégedettséget,
egyfajta csodás dolgot remél a házasságtól és a gyerekvállalástól. A
nőknél a kinézettel kapcsolatos félelmek mértéke összefüggésben van a
házassághoz való viszonnyal: minél közelebb van a házasság, annál
kevésbé félnek attól, hogy nem vonzók. A házasság vagy annak terve,
ígérete, biztonságot nyújt nekik.
A
magyar fiatalok gyerekpártiak, tradíciókövetők, ez abban is
megnyilvánul, ahogyan a hagyományos női és férfi szerepekről
gondolkodnak. A gyereknevelés és a háztartás vezetése mindkét nem
szerint a nők dolga. Az első gyerek születése még a szülők 30 éves kora
előtt ideális, ekkor még nem anyagi tényezők játszanak szerepet a
gyerekvállalásban, hanem, hogy milyen jó a párkapcsolatuk. A második és a
harmadik gyerek születése előtt viszont már az anyagi helyzetűk az
egyik legfontosabb befolyásoló tényező.
A
kutatás egyik legérdekesebb része az álmok szerepét vizsgálta. A nők
gyakrabban képesek felidézni, hogy mit álmodtak, mint a férfiak, és az ő
álmaik gyakrabban kifejezetten nyomasztóak. A megkérdezettek közel 8
százalékának vannak olyan rémálmai, amik felébresztik. Minél alacsonyabb
az iskolai végzettségünk, és minél rosszabb az anyagi helyzetünk, annál
nagyobb az esély rá, hogy nyomasztó rémálmok gyötörjenek.
Öt éve ezek voltak...
A
magyarok lelkiállapotáról szóló 2008-as elemzés azt mutatta, hogy egyre
inkább jellemző a magyarokra a rivalizálás, nőtt a társadalom
értékvesztése, és sokan úgy vélik, hogy csak szabálysértő eszközökkel
lehet jó életkörülményeket elérni. 2008-ra egyre gyakoribbak lettek a
depressziós tünetek, az emberek 20 százaléka szorult volna kezelésre
emiatt. A magyarokat a leggyakrabban mozgásszervi panaszok, a fáradtság
és energiahiány, valamint a fejfájás kínozta. Akkor a megkérdezett
férfiak 75, a nők 69 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy
boldognak érzi-e magát. 38,5 százalékuk mondta azt, hogy fontolóra venné
az öngyilkosságot, ha súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedne.
(Prókai Eszter, origo)