CIA igazgató: „Minden adatot akarunk, és örökre tároljuk”

A mai technológia által létrehozott adat aranybánya témakörét érintve, Ira „Gus” Hunt, a CIA technológiai igazgatója múlthét szerdán elmondta, hogy a kémügynökség megpróbál „mindent összegyűjteni, amit lehet, és azt örökre megtartani.”

Hunt a GigaOM New Yorki konferenciáján mondott beszéde során elismerte, hogy az ügynökség minden ember Twitter és email üzeneteit, videóit és egyéb adatait gyűjti és rögzítni. És igen: szándékosan teszi ezt.

„Minden információ értékét a jövőben érkező egyéb adatok vagy információk határozzák meg, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az eredeti információhoz,” mondta Hunt. „Mivel a nem létező pontokat nem lehet összekötni, így hajt bennünket az igyekezet, hogy mindent összegyűjtsünk és azt örökre megőrizzük.”

A Huffington Post a következőket írta:

Hunt észrevételei azután kerültek a média figyelmébe, hogy a Federal Computer Week jelentette, a CIA egy óriási, 600 millió dolláros, 10 évre szóló szerződést kötött az Amazon felhő szolgáltatására. Az ügynökség nem kívánta kommentálni a cikkben foglalt információkat, de Hunt beszéde alapján, amelyben többször is említette a felhő használatát, arra lehet következtetni, hogy a CIA számára nagyon fontos, hogy hatalmas tárhely és elemző kapacitással rendelkezzen.
Hunt megjegyezte, hogy bizonyos méreteken felül az adattárolás már nem praktikus, hozzátéve, hogy az „örök időre” történő tárolást idézőjelben értette. Ugyanakkor azt is mondta, hogy az 1 petabájt (10¹⁵ bájt = 1 millió gigabájt) RAM kapacitást igénylő számítások érdeklik. Ez olyan hatalmas memóriaméretet, amit eleddig csak nukleáris robbanások szimulálása használtak.

A „pontok összekötésével” kapcsolatban megemlítette Umar Farouk Abdulmutallab, a karácsonyi merénylő esetét, amikor a CIA elvileg minden szükséges információ birtokában volt ahhoz, hogy azonosítsa a potenciális merénylőt, mégsem tudták megállítani. Ettől függetlenül az ügynökség továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy végtelen mennyiségű adatot tároljon.

„Nagyon közel járunk ahhoz, hogy az emberiség által generált minden információ felhasználásával végezzünk kereséseket és számításokat,” mondta Hunt.

„Remélem tudják, hogy a mobiltelefonoknak köszönhetően mindig tudni lehet, hogy az ember éppen hol tartózkodik. Akkor is, ha ki van kapcsolva. Remélem tudják.”

„Mindenkinek fel kellene tenni a kérdést, hogy milyen jogokkal rendelkezik e téren és kinek a tulajdonában vannak saját adatai.”

Obama zsidó lett

Obama tegnap este zsidóként ünnepelte meg a "passover"-t. Néhány napja jeruzsálemi talpnyalása során Netanyahu feleségétől kapott utasítás alapján szabályos, tradicionális vacsorát fogyasztott családjával a fehér háznak nevezett disznóólban. 

Első "megválasztása" előtt kezdte el a zsidó ünnepléseket, de azóta a média csak most közölte ezt először, miszerint már öt éve zsidóként él. A világ muszlim és keresztény népei talán most felébrednek és nem remélnek semmiféle nagy változást ettől a krampusztól. Sok muszlim még reménykedik, azt hiszik, hogy apja lévén titokban muszlim, de hát nem az. Megmutatta a foga fehérjét, mert máshol nem fehér, csak egy nagy sötétség, és maga a halál hozója. Obama teljesen zsidó lett!

Üdvözlet a vadnyugatról!
Kitartás!
Kiss László, USA

A NATO laposkúszásban távozik

Március 15-én az Egyesült Államok nyilvánosságra hozta a döntést, hogy - fejlesztési problémákra és pénzhiányra hivatkozva - leállítja a kelet-európai rakétapajzs újabb elemének építését. Chuck Hagel elmondása szerint ez a döntés az ország rakétavédelmi tervezete teljes felülvizsgálásának része.

A védelmi miniszter szerint a jövőben inkább Irán és Észak-Korea térségére összpontosítanak. Nem telepítenek elfogórakétákat Lengyelországba és Romániába. Persze nem is tehetnek mást, az Egyesült Államok már nincs abban a pozícióban, hogy a pénzügyileg és politikailag is leszakadozó, potenciális nyugatiasítható államokat megtartsa. Lengyelországban már korábban megkezdődött az átmenet, mikor az illegálisan üzemeltett CIA börtönökről szóló első hírek bekerültek a fővonalú médiába. A nyugatellenesség fokozására pedig csak rágyorsít a NATO látványos és megalázó visszavonulása, amit megmagyarázhatnak pénzhiánnyal, de akárhogy is magyarázzák, végső soron mégiscsak az amerikai érdekszféra fokozatos leépüléséről van szó. Mégis mit mondhatna egy védelmi miniszter, akit azért tettek a székébe, hogy mentse ami menthető - ami nem menthető, attól meg önszántából szabaduljon meg? Pénzhiányt, fejlesztési problémákat.

Hagel ezt a látványos visszavonulást azzal akarja fedezni, hogy az előre tervezettnél több elfogó rakétát telepítenek Alaszkába, és az "észak-koreai veszélyre" hivatkozva Japánba is korai előrejelző rendszert tesznek.

Ez a bizonyos "látványos visszavonulás" már nem sokáig várat magára. A diplomáciának még le kell futnia a kötelező köröket - de tény, hogy a térségben a NATO vert helyzetbe került anélkül, hogy egy lövés elhangzott volna. Hagel bejelentését követően amerikai szakértők egész sora kezdte szakérteni, hogy az Egyesült Államok döntését követően most Oroszországon a sor - hogy elkezdje figyelmen kívül hagyni az Európában továbbra is jelen lévő amerikai rakétarendszert.

A várakozások ellenére figyelmen kívül hagynak egy másik tényt: Oroszország soha nem mondta, hogy a rakétarendszer negyedik fázisának leállítása megoldást jelent a problémára. Ezt az orosz diplomácia ki is hangsúlyozta Hagel bejelentését követően. A történet vége mindenféleképpen az, hogy a NATO-nak el kell takarítania mindent Kelet-Európából (a korai előrejelző rendszereiket kivéve). Moszkva már bejelentette, hogy a negyedik fázis leállításával a probléma nem oldódik meg, a harmadik fázis továbbra is jelen van és fenyegetést jelent.

A nyilvánvaló tények figyelmen hagyásán kívül pedig volt valami egészen különös Chuck Hagel megnyilvánulásában. A védelmi miniszter ugyanis nem győzte hangsúlyozni, hogy Kelet-Európa térsége továbbra is védve van. Újra és újra ismételte, hogy a NATO továbbra is képes Lengyelország és Románia védelmének ellátására - és mi másért hangsúlyozta volna, ha nem merült volna fel már sokakban, hogy mire jó a nyugat katonai jelenléte, ha a "terroristák elleni védernyő" csak félfokozaton üzemel.

Az igazság az, hogy a NATO soha nem is jelentett védelmet az európai országoknak. Moszkva aggodalmait tekintve pedig; teljesen mindegy, hányadik fázisban van a rakétarendszer. Maga a NATO létezése is fenyegetés Oroszország számára, mert a NATO a cionizmus jobbkeze a sikeres népek nyomorba taszítására. Ennél fogva Oroszországnak és a szabadságvágyó európai nemzeteknek egyetlen közös ellenséggel kell szembenéznie.

Hagel pedig nagyon jól tudja, miért lett a helyére téve - és miután lezajlottak a tiszteletkörök, az amerikai rakétarendszer harmadik fázisa is terítékre kerül majd.

Érdekes amerikai hadgyakorlat

 

Civil személyek interneten tették közzé, hogy amerikai katonák különleges hadgyakorlatot folytatnak Houstonban. A hadgyakorlat célja a civil személyek lefegyverzése, polgári fegyverek begyűjtése. Az internetes megjelenés után, egy népszerű rádiós, Steve Quayle kezdett foglalkozni az üggyel. A műsora közben több helyről is bejelentkeztek, hogy hasonló gyakorlat folyik az ő lakókörzetükben is.

A hírt hivatalos források nem erősítették meg. Valószínűleg nem is fogják...

Hídfő.net

Törvény készül a nagybetétesek megsarcolásáról

Az Európai Parlament is megerősítette, hogy szándékaik szerint a nagybetéteseknek is veszteségeket kell majd elszenvedniük, ha bajba jut a bankjuk - tudta meg a Reuters.

Bár néhány döntéshozó eddig úgy állította be a betétvágással kapcsolatos ciprusi döntést, mintha egyszeri esetről lenne szó, számos szakértő drámai változást jósolt a későbbi bankmentésekkel kapcsolatban.

Megnőtt annak a valószínűsége, hogy jogszabályba foglalják a nagybetétesek szerepvállalását egy bank bajba jutása esetén. Az Európai Parlament egy befolyásos képviselője, Gunnar Hökmark, aki az új szabályokról szóló tárgyalásokon is részt vesz, kijelentette: lehetővé kell tenni, hogy a betéteket is be lehessen vonni egy kisegítéskor. "A 100 ezer euró alatti betétek garantáltak, a 100 ezer euró felettiek nem, és utóbbiak részét képezhetik a kisegítésnek" - modta el Hökmark a Reutersnek. Hozzátette: a parlament nagy része támogatja ezt az elképzelést. Gunnar Hökmark svéd politikus az EP legnagyobb frakciójának alelnöke.

Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen jogszabályba foglalhatják a nagybetétesek megsarcolását arra az esetre, ha a bankjuk bajba kerül.

Hökmark szerint arra kell ösztönözni az embereket, hogy gondolják meg, melyik bankban helyezik el betétjeiket. "Ha valaki az RBS-ben, vagy a Deutsche Bankban helyezi el a pénzét, az attól függően vállal fel kockázatot, hogy az adott bank miképpen működik. Az újonnan tervezett lépéssel ezer és ezer "felügyelő hatóság" válik az emberekből"- mondta Hökmark.

Az Európai Bizottság is hasonlóképp fogalmazott kedden. Erről részletesen itt olvashatnak:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/torveny_keszul_a_nagybetetesek_megsarcolasarol.181762.html

Óriásvállalatokat pénzelünk, közben a hazai cégek döglődnek

Miközben azzal kábítanak minket, hogy milyen jól járunk az EU-s támogatásokkal, addig a nagy nyugat-európai cégeknek építenek ki infrastruktúrát hazánkban.

A világ leggazdagabb iparvállalatainak fizetünk ki milliárdokat a központi költségvetésből, miközben óriási hiánnyal és eladósodottsággal küzdünk – mondta Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője az alfahir.hu-nak. A képviselő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írásbeli válaszára reagált azon kérdés kapcsán, hogy milyen vállalatok kaptak 100 millió forintot meghaladó összegű vissza nem térítendő támogatást az elmúlt 15 évben.

A miniszteri válaszból kiderül, hogy olyan vállalatokat pénzelünk az amúgy is szűkös büdzséből, mint például a GE, a HP, a Samsung vagy a Mercedes, és szerepelnek köztük a pénzvilágot prominensei is, lásd Morgan Stanley és Citibank. Eközben pedig a magyar kis- és középvállalkozások forrás- és megrendeléshiány miatt állandóan csődrekordokat döntögetnek.

Saját maguknak kedveznek a gazdagabb uniós országok

Miközben azzal hitegetik az embereket, hogy az EU-s támogatásokkal jól járnak, addig a tárca által készített listából kiderül: a német és francia ipari cégek saját magunknak építik ki infrastruktúrájukat hazánkban. Ráadásul ezeket a pénzeket ki kell egészíteni hazai forrásokkal is, így jelentős összegek folynak el a büdzséből, leginkább a nyugat-európai nagyvállalatok hazai terjeszkedésére.

A kormány azzal indokolja a nagyberuházási projektek támogatását, hogy az az új munkahelyek létrehozását szolgálják - ne felejtsük, egymillió új munkahelyet ígértek tíz éves távlatban – a munkanélküliségi adatokból viszont nem látunk nagy robbanást a munkaerőpiacon. Ráadásul – mint az a listából is kitűnik –ezek a cégek leginkább olcsó bérű, összeszerelő munkákat hoznak létre hazánkban. Márpedig – mint ahogy az a miniszteri válaszból is kiolvasható – a kisebb hozzáadott értékű, többnyire összeszerelésre koncentráló projektek megtérülése alacsonyabb. Ezzel szemben ha a hazai vállalkozások kapnának lehetőséget, a mikro- és kisvállalkozások értelmes munkahelyeket teremtenének, és ha csak minden kis cég létre tudna hozni egy munkahelyet, akkor már több százezer munkahelyet tudnának teremteni.

Hazai cégek helyett külföldieknek kedveznek

Nem meglepő, hogy az egyedi kormánydöntéssel (EKD) nyújtható beruházási támogatások kedvezményezettei között alig található magyar érdekeltségű cég. Ezzel szemben szép számban szerepelnek a listán német és amerikai cégek, többször kapott támogatást az izraeli Teva cég, és a francia vállalatokat is előszeretettel jutalmazzák a központi költségvetés forrásaiból. A közelmúltban a BP-nek, az Opelnek, az Audinak az autóipari alkatrészgyártással foglalkozó Continentalnak ítéltek meg nagyobb összegeket, ezek kifizetése folyamatban van.

A tárca indoklása szerint a külföldi működő tőke támogatási rendszerrel való előmozdítása nemzetgazdasági érdek, amely hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, valamint az export volumenének növeléséhez. Ezzel szemben azt érik el, hogy hazánk egyoldalúan függjön a nyugat-európai gazdaságokétól, ami rendkívül veszélyes. Ha ugyanis úgy döntenének, hogy kivonulnak az országból, akkor óriási problémákkal kellene szembenézünk. Ezek a cégek ugyanis – ha gazdasági érdekeik úgy kívánják – minden további nélkül továbbállnak vagy raknak több tízezer embert az utcára.

Kiviszik a pénzeket

Varga Mihály többször hangsúlyozza, hogy csak azokat a beruházásokat támogatják, amelyek nemzetgazdasági szempontból megtérülnek. Így vizsgálják a beruházások előrehaladásának menetét és a foglalkoztatotti létszám illetve az árbevétel vállalások teljesülését. Azzal azonban nem számolnak, hogy ezek a vállalatok a profitot rendszerint kiviszik az országból. A hazai cégeket viszont kiszorítják, piacainkat elveszik.

A kormány gyakran érvel azzal, hogy egy nagy beszállítói körnek is munkához jut ezen beruházások révén – tovább növelve ezzel a függőséget -, valójában azonban az elmúlt öt éves időszakot tekintve rendkívül alacsony, nagyjából 5 százalékos beszállító hányadot tapasztalhatunk, ami minimális ahhoz képest, hogy a kkv-t támogatásával milyen mértékben lehetne felszívni a munkanélküliséget.

Növekedés helyett visszaesés

A minisztériumi listában látványosan túlreprezentáltak az autóipari cégek. Ismert, az Orbán-kormány ettől az iparágtól várta, hogy kihúzza majd az országot a recesszióból. Ezzel szemben hiába indította be a Mercedes magyarországi termelését, bár a beruházás jelentősen, akár fél százalékkal képes megnövelni a GDP-t, mégis sorra jöttek a brutális adatok – hívta fel korábban a figyelmet Volner János. Az elmúlt 22 év bizonyítja: a külföldi érdekeket kiszolgáló gazdaságpolitika egyenes eredménye, hogy az Európai Unió, sőt a régió országaihoz mérten is leszakadó pályán vagyunk, mivel eltűntek az termelői kapacitások, az ipar és az mezőgazdaság is rendkívül nehéz helyzetben van.

KZ

alfahir.hu

Elképesztő mennyiségű pénzt vontak ki a bankok Magyarországról

Térségünkben az elmúlt egy évben hazánkból vonták ki a legtöbb tőkét GDP-arányosan a bankok az EBRD adatai szerint.
​
A finanszírozási környezet nem csak bankok, hanem az országok számára is kihívásos marad a tőkebeáramlás tekintetében - mondta a GKI Gazdaságkutató konferenciáján Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza az uniós és a magyar válságkezelést értékelő előadásában. Hozzátette: aggodalomra ad okot az alacsony beruházási ráta, a rövid távú perspektíva nem túl biztató, az elmúlt időszakban folyamatosan lefelé kellett módosítani a régió és Magyarország növekedési kilátásait. Az előadáson bemutatott ábrákból kiderült, hogy a volt szocialista országok egyik leggyengébb teljesítményét mutatja Magyarország, illetve hazánk esetében a befektetési aktivitás csökkenése magyarázza részben a gazdaság mélyrepülését.
Kapcsolódó cikkek


A feltörekvő európai országok átlagában a banki tőkekivonás a GDP 4,5 százalékának megfelelő értéket tett ki az elmúlt egy évben. Magyarország messze az átlag feletti értéket, közel 12 százalékot produkált - Szlovénia ennél valamivel kisebbet -, miközben a legutóbbi negyedévben Szlovákiában és Lengyelországban már fordulat látszik. Az EBRD úgy véli, folytatódni fog a banki tőkekivonás, így inkább a helyi finanszírozás kerül előtérbe.

Lehmann utalt Elena Flores, az Európai Bizottság szakértőjének előadására: kiemelte, hogy a növekedés elősegítéséhez Magyarországon sincs elegendő fiskális tér. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a strukturális reformokon belül lehet olyan intézkedéseket tenni, amelyek növelhetik a befektetői bizalmat és áttételesen segíthetik a növekedést is. Az OECD öt ilyen területet nevezett meg: a munkabérre rakódó közterheket, az idősek munkaerőpiaci részvételét, az oktatási rendszert, az üzleti élet szabályozását és a versenyt, valamint a közszféra hatékonyságát. Az EBRD szerint ezeken túl a bankokra vonatkozó állami szabályozás és adórendszer alakításával is elősegíthető lenne a befektetői bizalom javulása, nem beszélve a hiteles kommunikációról és egy középtávú program kialakításáról.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_mennyisegu_penzt_vontak_ki_a_bankok_magyarorszagrol.549027.html