Értünk szól a harang?

Előzmények, háttéresemények

A magyar–török háborúk kifejezés nem teljesen fedi a valóságot. Ez a „párviadal” nem csak a mi háborúnk volt. Ez egész Európa újkori sorsát meghatározó és védő ütközetnek számított akkor. Egyben lezárta a középkori történelmet is az öreg kontinens számára. Ugyanis innentől számítandó a tradicionális rendek felbomlása Európa szerte. Történelmi megalapozottsággal állítható ma már, hogy a törökök nem csak úgy elindultak és dúltak a nagyvilágban. Hanem hathatós segítséget kaptak a már jól ismert „felsőbbrendű, akkori tanácsadói-hitelezői-bankár körökből”, akik ekkortájt próbálták megszilárdítani befolyásukat a tradíció védőbástyáin belül. Egyfajta újraelosztási-felosztási kísérlet és átrendeződés kapcsán. Ha úgy tetszik előidéztek egy akkori viszonyok közti „világválságot”, ahol vígan mérhették az uzsoratermékeket a háborúkba belekényszerített és eladósodó ingataggá váló királyságok mentén. Innentől kezdve már alig lehet beszélni erős, Isten akaratából uralkodói rendről bármely országban... Befészkelte magát az árulás és a kapzsiság, vagyis a "PÉNZ" hatalma.

 Jelentős esemény, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

A nándorfehérvári diadal

II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

A déli harangszó

- az egész keresztény világban azótais - a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. A pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért.

Várhegyi Kálmán

Ötven külföldinek indít magyar nyelvi kurzust a pécsi egyetem

Húsz országból több mint ötven hallgató ismerkedhet a magyar nyelvvel és kultúrával a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hagyományos nyári kurzusán, amelyet jövő hétfőn tizenötödik alkalommal indítanak el a baranyai megyeszékhelyen.

A PTE az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában azt írta: az orvosi kar nemzetközi oktatási központja által szervezett Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem résztvevői kéthetes hatvanórás és négyhetes százhúsz órás intenzív tanfolyamon öt nyelvi szinten, tizenkét tanár segítségével tanulhatnak.

Az oktatás élményközpontú: a diákoknak különböző élethelyzetek segítenek a magyar nyelv alapjainak elsajátításában vagy a tudásuk elmélyítésében. Erre múzeumlátogatás, kézműves-foglalkozás, természetjárás, tánc- és énektanulás, filmnézés keretében lesz mód.

A tanulók a kurzus végén vizsgát tesznek, az oklevelüket augusztus 24-én Orfűn kapják meg.

Az intézmény korábban arról tájékoztatott, hogy a nyári egyetemére azok jelentkeznek, akik magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább, külföldi egyetemeken magyar szakra járnak, vagy több nyelven beszélő nyelvészek, és új idegen nyelvként ezúttal a magyart választották. A résztvevők között vannak Magyarországon élő és magyar származású külföldiek is, akik szeretnének megtanulni magyarul.

A hallgatók nagy része rendszerint európai országokból érkeznek Pécsre, rajtuk kívül az idén Kanadából, Brazíliából és Kelet-Ázsiából is várnak diákokat.

A PTE nyári és téli nyelvi kurzusain az elmúlt másfél évtizedben ezernél is többen tanulhattak magyarul.

Forrás: MTI