2012 márciusától Irán közel két és félszeresére növeli védelmi kiadásait. Ezt Mahmud Ahmadinezsád államfő jelentette be. A szakértők szerint a nyugati országok és Izrael Irán elleni katonai akciója mind reálisabbá válik, és ennek a következményei a régió és a világ számára kiszámíthatatlanok.
Az Egyesült Államok és Izrael kész erőt alkalmazni Iránnal szemben – jelentette ki Szergej Druzsilovzskij, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) professzora.
- A katonai konfliktus elképzelhető. Ha nem lett volna korábban Afganisztán, Irak, Líbia, akkor lehetne kételkedni. De most az Egyesült Államok érzi, hogy már kidolgozta egy blitzkrieg, egy villámháború katonai aspektusait. A probléma az, hogy Iránban nincs „ötödik hadoszlop”, mint ahogyan volt Irakban és Afganisztánban. Ha vannak emberek, akik képesek Amerikával együtt megdönteni a rendszert, akkor a célzott bombázások nem jelentenek gondot. De most csak a gondolat van meg, hogy meg kell dönteni a rendszert, amellyel torkig van Amerika, és egészében véve a Nyugat.
Időközben az izraeli hírszerzés vezetői közölték, hogy Irán állítólag rendelkezik dúsított uránnal négy bomba készítéséhez, és az iszlám köztársaság nukleáris programjának békés jellege csak blöff. Az ilyen információs kiszivárogtatások arra valók, hogy Iránról megrajzolják az ellenségképet, és igazolható legyen a katonai akció – állítja Vlagyimir Szotnyikov, a Kelet-kutató Intézet szakértője.
- A helyzet robbanásveszélyes. Nagy a valószínűsége annak, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok katonai akciót indít Irán ellen. De ez csak valószínűség, miután megkezdődik a választási küzdelem aktív szakasza. Obama elnök nem kockáztatja meg, hogy újabb konfliktusba bonyolódjon, miközben még nincs lezárva a konfliktus Irakban és Afganisztánban. Irán Izrael számára jelenti a fő veszélyt. Izraelben kialakulhat az a vélemény, hogy a problémát erővel kell rendezni. Az Irán elleni kemény szankciók ugyanakkor befolyással vannak az iráni gazdaságra. Ha egyes forrófejűek nem hallgatnak Oroszország, Kína és a világközösség más felelős tagjainak figyelmeztetésére, és úgy döntenek, hogy katonai beavatkozással kell megoldani a kérdést, akkor a következmények súlyosak lesznek. Nem csupán egy újabb regionális konfliktus robbanna ki. Humanitárius katasztrófa lenne ez, mégpedig az egész Közel-Kelet viszonylatában. Ez pedig a nemzetközi stabilitásra jelentene veszélyt.
Kiszámíthatatlanok a gazdasági következmények is, miután élesen felszöknének az olajárak. Nemcsak a perzsa államra jelentene csapást az, hogy az Európai Unió letiltotta országaiba az iráni kőolaj szállítását, hanem magára az EU-ra is.
ruvr.ru
Az újabb intézkedéscsomag alattomos módon gazdasági kényszerítő eszközként van bemutatva, ami arra késztetné Iránt, hogy hagyjon fel atomprogramjával - de ez egyszerűen hazugság. Nyilván sokaknak feltűnt, hogy a nyugati országok Irán ellenes propagandája egy ponton elakadt. Tervbe volt véve az ország lerohanása, a nukleáris létesítmények megsemmisítése - és el is jutottak addig a pontig, hogy a tömegpusztító fegyver ürügyével legitimálják az ország elleni NATO-beavatkozást.
Aztán mintha megakadt volna a gépezet - és nem csak amerikai részről érzékelhető a határozatlanság, hanem mindkét oldalon. A nyugatiak lassan kezdenek tisztában lenni az iráni katonai potenciállal, valamint azzal, hogy az ő lehetőségeikkel a fontosabb föld alatti létesítményeket gyakorlatilag érintetlenül hagynák. Több olyan információ is birtokukba jutott, ami letisztázta, hogy az Irán elleni támadás sokkal nagyobb kockázatokat rejt magban, mint azt korábban gondolták - és az összeütközés kimenetele korántsem biztos. Az iráni fél is mintha megtorpant volna - azt mondták, nem engedik be az amerikai hajókat a perzsa-öbölbe - de beengedték. Azt mondták, azonnal lezárják a Hormuzi-szorost, ha az EU elfogadja az olajembargót - de nem zárták le. Egy ilyen lépéssel ugyanis nem csak a nyugati félnek okoznának kárt, hanem az amerikaiak oldalán avatkozhatna be több olyan arab állam is, ami egyébként semleges maradt volna, de érdekelt az olajkereskedelem biztonságában és így a Hormuzi-szoros nyitva tartásában. A helyzet pattanásig feszült, de mindkét oldal vonakodik megtenni az első lépést.
Az Európai Unió újabb intézkedései is erre utalnak. Ugyanis szó nincs arról, hogy a kommunikációs berendezések beszállításának tilalma hatalmas károkat okoznak Iránnak és így bármilyen kényszerítő erővel bírna. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyugati államok a katonai beavatkozás előtt utolsó lehetőségként megpróbálkoznak egy kívülről vezérelt iráni rendszerváltással. Utolsó esélyként fokozzák az iráni ellenzék támogatását, felfűtvén azt esetleg egy polgárháborús állapotig. A nyugati média pedig úgy kommunikálná a kialakult helyzetet, hogy "a szankcióknak köszönhetően Iránban nem tudják már annyira elfojtani az ellenzéket". A perzsa államnak jelen helyzetben sokkal inkább kell foglalkoznia a belső stabilitással, mint a külső, katonai fenyegetettséggel!
Fenyvesi Áron
Nasszer Szudani, az iráni Energiaügyi Bizottság elnökhelyettese elmondta, nemrég négy európai állam küldöttei érkeztek az országba, és arra kérték Teheránt, hogy "vizsgálja felül" az Európa felé irányuló olajexport beszüntetését. "Franciaország, Görögország, Németország és Olaszország követei kétségbeesetten be akartak jutni a parlamentbe, hogy felszólaljanak az olajexport beszüntetés törvényjavaslata ellen"
Az Egyesült Államok és Izrael kész erőt alkalmazni Iránnal szemben – jelentette ki Szergej Druzsilovzskij, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) professzora.
- A katonai konfliktus elképzelhető. Ha nem lett volna korábban Afganisztán, Irak, Líbia, akkor lehetne kételkedni. De most az Egyesült Államok érzi, hogy már kidolgozta egy blitzkrieg, egy villámháború katonai aspektusait. A probléma az, hogy Iránban nincs „ötödik hadoszlop”, mint ahogyan volt Irakban és Afganisztánban. Ha vannak emberek, akik képesek Amerikával együtt megdönteni a rendszert, akkor a célzott bombázások nem jelentenek gondot. De most csak a gondolat van meg, hogy meg kell dönteni a rendszert, amellyel torkig van Amerika, és egészében véve a Nyugat.
Időközben az izraeli hírszerzés vezetői közölték, hogy Irán állítólag rendelkezik dúsított uránnal négy bomba készítéséhez, és az iszlám köztársaság nukleáris programjának békés jellege csak blöff. Az ilyen információs kiszivárogtatások arra valók, hogy Iránról megrajzolják az ellenségképet, és igazolható legyen a katonai akció – állítja Vlagyimir Szotnyikov, a Kelet-kutató Intézet szakértője.
- A helyzet robbanásveszélyes. Nagy a valószínűsége annak, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok katonai akciót indít Irán ellen. De ez csak valószínűség, miután megkezdődik a választási küzdelem aktív szakasza. Obama elnök nem kockáztatja meg, hogy újabb konfliktusba bonyolódjon, miközben még nincs lezárva a konfliktus Irakban és Afganisztánban. Irán Izrael számára jelenti a fő veszélyt. Izraelben kialakulhat az a vélemény, hogy a problémát erővel kell rendezni. Az Irán elleni kemény szankciók ugyanakkor befolyással vannak az iráni gazdaságra. Ha egyes forrófejűek nem hallgatnak Oroszország, Kína és a világközösség más felelős tagjainak figyelmeztetésére, és úgy döntenek, hogy katonai beavatkozással kell megoldani a kérdést, akkor a következmények súlyosak lesznek. Nem csupán egy újabb regionális konfliktus robbanna ki. Humanitárius katasztrófa lenne ez, mégpedig az egész Közel-Kelet viszonylatában. Ez pedig a nemzetközi stabilitásra jelentene veszélyt.
Kiszámíthatatlanok a gazdasági következmények is, miután élesen felszöknének az olajárak. Nemcsak a perzsa államra jelentene csapást az, hogy az Európai Unió letiltotta országaiba az iráni kőolaj szállítását, hanem magára az EU-ra is.
ruvr.ru
Nyugaton rettegnek - Iránnak fel kell készülnie a belső bomlasztásra
Az Európai Unió újabb Irán ellenes "szankció-csomagot" fog elfogadni áprilisban, ami magába foglalja a távközlési berendezések értékesítésének betiltását, olyan eszközökét, amelyeket "fel lehet használni kémkedésre az ellenzéki aktivisták ellen". Ezen kívül bővítik azon iráni hivatalos személyek listáját, akiknek megtiltják a belépést az Európai Unió területére és befagyasztják számlájukat az európai bankokban.
Az újabb intézkedéscsomag alattomos módon gazdasági kényszerítő eszközként van bemutatva, ami arra késztetné Iránt, hogy hagyjon fel atomprogramjával - de ez egyszerűen hazugság. Nyilván sokaknak feltűnt, hogy a nyugati országok Irán ellenes propagandája egy ponton elakadt. Tervbe volt véve az ország lerohanása, a nukleáris létesítmények megsemmisítése - és el is jutottak addig a pontig, hogy a tömegpusztító fegyver ürügyével legitimálják az ország elleni NATO-beavatkozást.
Aztán mintha megakadt volna a gépezet - és nem csak amerikai részről érzékelhető a határozatlanság, hanem mindkét oldalon. A nyugatiak lassan kezdenek tisztában lenni az iráni katonai potenciállal, valamint azzal, hogy az ő lehetőségeikkel a fontosabb föld alatti létesítményeket gyakorlatilag érintetlenül hagynák. Több olyan információ is birtokukba jutott, ami letisztázta, hogy az Irán elleni támadás sokkal nagyobb kockázatokat rejt magban, mint azt korábban gondolták - és az összeütközés kimenetele korántsem biztos. Az iráni fél is mintha megtorpant volna - azt mondták, nem engedik be az amerikai hajókat a perzsa-öbölbe - de beengedték. Azt mondták, azonnal lezárják a Hormuzi-szorost, ha az EU elfogadja az olajembargót - de nem zárták le. Egy ilyen lépéssel ugyanis nem csak a nyugati félnek okoznának kárt, hanem az amerikaiak oldalán avatkozhatna be több olyan arab állam is, ami egyébként semleges maradt volna, de érdekelt az olajkereskedelem biztonságában és így a Hormuzi-szoros nyitva tartásában. A helyzet pattanásig feszült, de mindkét oldal vonakodik megtenni az első lépést.
Az Európai Unió újabb intézkedései is erre utalnak. Ugyanis szó nincs arról, hogy a kommunikációs berendezések beszállításának tilalma hatalmas károkat okoznak Iránnak és így bármilyen kényszerítő erővel bírna. Sokkal inkább arról van szó, hogy a nyugati államok a katonai beavatkozás előtt utolsó lehetőségként megpróbálkoznak egy kívülről vezérelt iráni rendszerváltással. Utolsó esélyként fokozzák az iráni ellenzék támogatását, felfűtvén azt esetleg egy polgárháborús állapotig. A nyugati média pedig úgy kommunikálná a kialakult helyzetet, hogy "a szankcióknak köszönhetően Iránban nem tudják már annyira elfojtani az ellenzéket". A perzsa államnak jelen helyzetben sokkal inkább kell foglalkoznia a belső stabilitással, mint a külső, katonai fenyegetettséggel!
Fenyvesi Áron
Kegyelemért könyörögnek - "Adjatok még olajat..."
Nasszer Szudani, az iráni Energiaügyi Bizottság elnökhelyettese elmondta, nemrég négy európai állam küldöttei érkeztek az országba, és arra kérték Teheránt, hogy "vizsgálja felül" az Európa felé irányuló olajexport beszüntetését. "Franciaország, Görögország, Németország és Olaszország követei kétségbeesetten be akartak jutni a parlamentbe, hogy felszólaljanak az olajexport beszüntetés törvényjavaslata ellen"
Az iráni nemzetgyűlés január 28-án véglegesítette a tervezetet, ami szerint azonnal leállítják az olajszállítást a legtöbb EU tagállamba. Az agresszív, Irán ellenes propaganda ellenére az európai szabadkőműves vezetők úgy gondolták, hogy 2012 július 1. után nem vesznek olajat Irántól, és addig majd lesz idejük szép kényelmesen újabb beszállítókat találni, a perzsa állam meg majd tétlenül nézi.
Korábban Khamenei ajatollah kijelentette, hogy az Irán elleni olajembargó célja, hogy visszaszorítsa Irán gazdasági befolyását a dél-európai államokban - amit a fenti eset csak alátámaszt. Persze, szóban és papíron makrogazdasági mutatók formájában nagyon jól hangzott, hogy nem vesznek többet iráni olajat, de most, hogy élessé válik a helyzet és rádöbbentek, hogy a másik fél komolyan veszi a kijelentéseiket, már visszacsinálnák az egészet. Ez is jól mutatja, hogy a cionista vezetők hülyegyerek módjára szórakoznak a politikában - és mennyire meglepődnek, ha egyszer valaki komolyan gondolja, amit mond. A zsidó mindig hazudik. Minden zsidó és mindig. Így aztán nem is érthetik azt, aki a szavainak megfelelően cselekszik.
Fenyvesi Áron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése