A válság még jól is jöhet Amerikának

Financial Times

A közgazdászok és a publicisták többsége szerint az gazdasági válság az Egyesült Államok hegemóniájának végét jelenti. Van, aki szerint ez jó hír, mások inkább sajnálkoznak, de Amerika világpolitikai súlyának csökkenését szinte mindenki biztosra veszi. Pedig lehet, hogy a végén az Egyesült Államok fog nevetni - írja Ricardo Hausmann harvardi közgazdászprofesszor és Latin-Amerika szakértő a brit gazdasági lapban.

Hausmann elismeri, hogy az amerikai tőzsdeindexet óriásit zuhantak. Csakhogy a világ többi tőzsdéjén még nagyobb volt a pánik. Ráadásul Amerika konkurensei - Oroszország, Irán és Venezuela - nem csak a pénzügyi válság, hanem a legfontosabb költségvetési bevételüknek számító olaj világpiaci árának esésével is meg kell hogy birkózzanak. „Emlékeznek még rá, hogy nyáron, az orosz csapatok grúziai bevonulásakor még mindenki azzal riogatott, hogy Oroszország majd az energiaszállítás leállításával fenyegetve sakkban tartja Európát? Most úgy áll a helyzet, hogy az orosz politikusok naponta imádkoznak, hogy végre újra kinyisson a tőzsde."

A válság hatására pénzhiány alakult ki, és ez leginkább a fejlődő országokat sújtja. Igaz ugyan, hogy nagy a bizonytalanság, de még mindig az Egyesült Államok jut legkönnyebben kölcsönhöz - a latin-amerikai államok például már egyáltalán nem számíthatnak a külföldi hitelezőkre.

Mindez azonban nem jelenti, hogy Amerika ne lenne bajban - figyelmeztet Hausmann. Súlyos hiba lenne, ha az Egyesült Államok a hazai fogyasztás növelésével próbálna úrrá lenni a válságon, hiszen az a hiány növekedésével és a gazdaság lassulásával járna. A protekcionizmus is veszélyes: a piacvédelem hatására ugyanis csökkenne az export, ami szintén a visszaesést fokozná.

 Az Egyesült Államok akkor jár el bölcsen, ha az újabb hiteleket visszaforgatja a világgazdaságba, hogy így fékezze meg a globális recessziót. Ráadásul - teszi hozzá Hausmann - a pénzszűkében lévő országoknak nyújtott amerikai hitel és a külföldi államkötvények vásárlása erősítené az Egyesült Államok geopolitikai súlyát.

http://www.ft.com/cms/s/a6de7bdc-caaa-11dd-87d7-000077b07658,Authorised=false.html?_i_location=http%3A%2F%2Fwww.ft.com%2Fcms%2Fs%2F0%2Fa6de7bdc-caaa-11dd-87d7-000077b07658.html%3Fnclick_check%3D1&_i_referer=http%3A%2F%2Fglobusz.net%2Fnode%2F1090&nclick_check=1

Blair: vallás a globalizáció szolgálatában

The International Herald Tribune

„Ha nem sikerül összeegyeztetni a hitet a globalizációval, a világ nem csak veszélyesebbé válik, de a jólét globális növekedése is lelassulhat" - írja Tony Blair a párizsi székhelyű nemzetközi lap véleményrovatában. A volt brit miniszterelnök, a vallások közötti párbeszédet és együttműködést erősíteni szándékozó, illetve a globális szegénység felszámolására törekvő Faith Foundation alapítója szerint a különböző vallásoknak nem gyengítenie, hanem erősítenie kellene a globalizációt.

Tony Blair emlékeztet rá, hogy a vallás ma sem vesztett jelentőségéből, sőt a hívők száma a világ egyes részein nő. De míg a vallás és a vallások közötti dialógus elősegítheti a szegénység felszámolását, a fundamentalista szélsőségesek ennek az ellenkezőjére törekszenek. A modern világban a vallási sokszínűséget tényként kell elfogadnunk, ezért csak akkor remélhetjük az emberek békés egymás mellett élését, ha képesek elfogadni, sőt támogatni a más vallásúakat. A toleráns hit segíthet megerősíteni a globális társadalmat. „A másik lehetőség a feszültségekkel, konfliktusokkal és erőszakkal terhes világ."

A jelenlegi gazdasági válság is mutatja, hogy milyen fontos a bizalom: a globális gazdaság csak akkor lábolhat ki a jelenlegi helyzetből, ha az emberek bíznak egymásban. A nemzetközi terrorizmus elleni fellépés sikere is elképzelhetetlen a különböző vallású emberek közötti együttműködés nélkül - figyelmeztet Blair.

http://www.iht.com/articles/2008/12/18/opinion/edblair.php