2011. október 31., hétfő

A Katolikus Egyház számokban - 2011

A Fides Hírügynökség október végén közzétette a Katolikus Egyház számadatait, amelyek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. december 31-én érvényes hivatalos egyházi statisztika alapján készültek (mellettük zárójelben + vagy – jel jelöli az előző évi adathoz képest mutatkozó növekedést, illetve csökkenést).
A világ népessége
2009. december 31-én a világ népessége 6 777 599 000 fő volt (+79,246 millió). A népesség minden földrészen nőtt, akárcsak az előző évben: Afrika (+19 983 000); Amerika (+8 744 000); Ázsia (+47 702 000); Ausztrália és Óceánia (+967 000); Európa (+1 850 000).
Katolikusok
Ugyanezen a napon a világ katolikusainak száma 1 180 665 000 volt (+14 951 000). A növekedés kontinensenként: Afrika: (+6 530 000); Amerika: (+5 863 000); Ázsia: (+1 814 000); Európa: (+597 000); Ausztrália és Óceánia: (+147 000).
A katolikusok aránya világszerte 0,02%-kal nőtt, így 17,42%. A változás kontinensenként: Afrika (+0,3), Amerika (+0,04), Ázsia (+0,01), Európa (–0,02), Ausztrália és Óceánia (–0,3).
Egy papra jutó személyek/katolikusok
Az elmúlt évben az egy papra jutó személyek száma világszerte összességében 139-cel nőtt (átlag 13 154). Kontinensenként: Amerika (+70), Európa (+42), Ausztrália és Óceánia (+181), Afrika (–313), Ázsia (–628).
Az egy papra jutó katolikusok száma világszerte összességében 27-tel nőtt (átlagosan 2 876). Majdnem minden földrészen növekedés tapasztalható: Afrika (+25); Amerika (+32); Ázsia (-30); Európa (+16); Ausztrália és Óceánia (+25).
Egyházkormányzati egységek és missziók
Az egyházkormányzati egységek (circumscriptiones ecclesiasticae) száma 2 956 (+11). Újak alakultak Afrikában (+3); Amerikában (+2); Ázsiában (+6).
Helyben lakó pappal rendelkező missziók száma: 1 850 (+185). Kontinensenként: Afrika (+280), Amerika (+94), Ázsia (-69), Európa (-110), Ausztrália és Óceánia (-10).
Helyben lakó pappal nem rendelkező missziók száma: 130 948 (összesen +5 459). Kontinensenként: Afrika (+2 143), Amerika (+2 131), Ázsia (+937), Ausztrália és Óceánia (+278), Európa (-30).
Püspökök
A püspökök száma világszerte 5 065 (+63). A megyéspüspökök száma 3 828 (+42); a szerzetes püspököké 1 237 (+21). A megyéspüspökök számának alakulása kontinensenként: Afrika (+2), Amerika (+19), Ázsia (+1), Európa (+17), Ausztrália és Óceánia (+3). A szerzetes püspökök számának alakulása kontinensenként: Európa (+3), Afrika (+10), Amerika (+4), Ázsia (+5), Ausztrália és Óceánia (-1).
Papok
A papok száma világszerte 410 593 (összesen +1 427). Kontinensenként: Európa (–1 674), Afrika (+1 155), Amerika (+413), Ázsia (+1 519), Ausztrália és Óceánia (+14). Az egyházmegyés papok száma 275 542 (+1,535), kontinensenként: Afrika (+888), Amerika (+946), Ázsia (+780), Ausztrália és Óceánia (+26), Európa (–1 105). A szerzetespapok száma 135 051 (összesen –108). Kontinensenként: Afrika (+267), Ázsia (+739), Amerika (–533), Európa (–569), Ausztrália és Óceánia (-12).
Állandó diakónusok
Az állandó diakónusok száma világszerte 38 155 (+952). Kontinensenként: Amerika (+552), Európa (+326), Ausztrália és Óceánia (+57), Ázsia (+23), Afrika (-6). Az egyházmegyés állandó diakónusok száma 37 592 (összesen +1 053). Kontinensenként: Amerika (+623), Európa (+359), Ausztrália és Óceánia (+58), Ázsia (+15), Afrika (-2). A szerzetes állandó diakónusok száma 563 (-101). Kontinensenként: Ázsia (+8), Afrika (-4), Amerika (-71), Európa (-33), Ausztrália és Óceánia (-1).
Férfi és női szerzetesek
A férfi szerzetestestvérek száma 54 229 (összesen –412). Kontinensenként: Afrika (+294), Amerika (-195), Ázsia (-60), Ausztrália és Óceánia (–6), Európa (–445). A szerzetesnők száma 729 371 (összesen –9 697). Kontinensenként: Afrika (+1 249) Ázsia (+1 399), Amerika (–4 681), Európa (–7 468), Ausztrália és Óceánia (–196).
A megszentelt élet intézményeinek férfi és női tagjai
A megszentelt élet intézményeihez tartozó férfiak létszáma 737 (-6). Kontinensenként: Európa (–13), Afrika (+5), Amerika (+3), Ázsia (-1), Ausztrália és Óceánia változatlan.
A megszentelt élet intézményeihez tartozó nők létszáma 26 260 (–386). Kontinensenként: Európa (–574), Afrika (+37), Amerika (–30), Ázsia (+180), Ausztrália és Óceánia (+1).
Világi misszionáriusok és hitoktatók
Világszerte 320 226 világi misszionárius működik (összesen +3 390). Kontinensenként: Afrika (+736), Ázsia (+3 774), Európa (+428), Amerika (-1 531), Ausztrália és Óceánia (–17).
A hitoktatók száma világszerte 3 151 077 (+68 515). Kontinensenként: Afrika (+19 538), Amerika (+36 319), Ázsia (+13 365), Ausztrália és Óceánia (+287), Európa (-994).
Nagyszeminaristák
Az egyházmegyés és szerzetes szeminaristák száma összesen 117 978 (+954). Kontinensenként: Afrika (+565), Ázsia (+781), Ausztrália és Óceánia (+15), Amerika (–60), Európa (–347).
Az egyházmegyés szeminaristák létszáma 71 219 (+43), kontinensenként: Afrika (+425), Ázsia (+121), Amerika (–353), Európa (–136), Ausztrália és Óceánia (-14).
A szerzetes szeminaristák létszáma 46 759 (+911), kontinensenként: Afrika (+140), Amerika (+293), Ázsia (+660), Európa (–211), Ausztrália és Óceánia (+29).
Kisszeminaristák
Az egyházmegyés és szerzetes kisszeminaristák száma összesen 103 991 (+1 631). Kontinensenként: Afrika (+1 765), Ázsia (+211), Amerika (–337), Európa (–61), Ausztrália és Óceánia (+53).
Az egyházmegyés kisszeminaristák létszáma 79 142 (+1 155), kontinensenként: Afrika (+1 483), Ázsia (-97), Amerika (–264), Európa (–18), Ausztrália és Óceánia (+51).
A szerzetes kisszeminaristák létszáma 24 849 (+476), kontinensenként: Afrika (+282), Ázsia (+308), Ausztrália és Óceánia (+2), Amerika (–73), Európa (–43).
Katolikus nevelés
A Katolikus Egyház 68 119 óvodában 6 522 320 gyermeket, 92 971 iskolában 30 973 114 alsó tagozatost, 42 495 iskolában 17 114 737 felső tagozatost ill. kisgimnazistát, valamint 2 288 258 nagygimnazistát nevel. A katolikus egyetemek hallgatóinak létszáma 3 275 440. Minden adat nőtt a tavalyihoz képest.
Katolikus kartász- és egészségügyi intézmények
Az Egyház 5 558 kórházat működtet, nagyrészt Amerikában (1 721) és Afrikában (1 290); 17 763 gyógyszertárat, nagyrészt Amerikában (5 495), Afrikában (5 280) és Ázsiában (3 634); 561 otthont leprásoknak, nagyrészt Ázsiában (288) és Afrikában (174); 16 073 otthont idősek, krónikus betegek, illetve fogyatékosok számára, nagyrészt Európában (8 238) és Amerikában (4 144); 9 956 árvaházat, melyeknek kb. harmada Ázsiában található (3 406); 12 387 bölcsődét; 13 736 házassági tanácsadó központot, nagyrészt Európában (5 948) és Amerikában (4 696); 36 933 szociális rehabilitációs központot, valamint 12 050 egyéb intézményt, elsősorban Amerikában (4 484), Európában (3 939) és Ázsiában (1 857).
Magyar Kurír

Új világrend: Távirányítással aktiválható RFID-chipek

A személyazonosság lopás, pénztárca és táskaelvesztés és egy sor egyéb információvesztés elleni védelem megoldásaként beharangozott, mindent magába foglaló, nyomon követő RFID-chip térnyerésének és gyors elterjedésének vagyunk szemtanúi. Azt is tudjuk, hogy a viselőjének megölésére képes RFID-chip mára valósággá vált.
Az természetesen nem kérdés, hogy a világunkat irányító hatalmak minden embert microchippel akarnak ellátni. Számos újsághírben olvashattunk már a különböző bőr alá ültethető micro- és nanochipekről. (http://www.youtube.com/watch?v=qCVVUuvXOoc)
Azt azonban sokan nem tudják, hogy az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság az olyan beültethető chipeknek használatát is engedélyezte, amik képesek kárt, például szándékos égési sérülést okozni viselőjének. Az eredetileg bűnözők nyomon követésére kifejlesztett, ciánt tartalmazó microchipet először egy szaúdi-arábiai feltaláló fejlesztette ki. Találmányát, a távirányítással aktiválható, a testbe ciánt fecskendező RFID-chipet Németországban akarta szabadalmaztatni, de a német hatóságok annak veszélyes és egészségre káros hatása miatt megtagadták a bejegyzést. Tehát a chipek már nemcsak információt tárolnak vagy gyűjtenek viselőjükről, de számos egyéb funkcióra is képesek, mint ahogy a fenti YouTube klipben 0:42-nél a riportertől hallhatjuk: „képes megölni, ha nem fogadunk szót.”
Ugyanebben a YouTube klipben hallható Scott Silverman, az Applied Digital Solutions elnökének sokszor idézett interjúja is, akinek mellesleg már a cége által gyártott „VeriChip” van a karjában, amelyben a technológia előnyeit ecseteli a CNBC riporterének.
A VeriChip-et gyártó, most már PositiveID néven futó társaság éppen a napokban jelentette, hogy az izraeli hadsereg is ilyen bőr alá ültethető chipeket rendelt tőlük katonái számára, „katasztrófa felkészülési és vészhelyzet-kezelési programjuk támogatásához.”
Az emberek lassan megszokják a chipeket. A legtöbb ember Magyarországon is csak utólag értesült arról, hogy új, az EU szabványnak megfelelő, már nem az egykori „szabadságot” jelképező kék, hanem vörös útlevele is chipet tartalmaz, illetve, hogy ma már csak ujjlenyomatvétellel kaphat útlevelet. Gondolom, amikor a chipet az útlevélből, vagy személyi igazolványból bőrünk alá akarják költöztetni, sokak „csak” a következő lépést látják majd az elkerülhetetlen folyamatban.

Forrás: NaturalNews

2011. október 30., vasárnap

Hadba vonult imája csata után

Nemcsak egy áldásod van Uram te néked!
Nemcsak teremteni, hanem megőrizni is te tudod az embert. Ezt vallom én, erőtelen fiad, kit megszabadítottál a halál kezétől. Oldalom mellől elragadád az erőseket, s a bátrakat és engemet megtartottál.
Tudom Atyám, hogy nem vagyok jobb azoknál, akik elaludtak a halálban, vagy pedig égető sebök miatt a kórágyon sírnak. Irgalmasságod előtt borúlok azért le, megköszönöm jóságodat és áldalak azért, hogy szeretteimnek számára is megtartád életemet. 
Atyám! Istenem. Most látom, hogy útamon mindenütt ott van a halál tőre és jaj nekem, ha megkeményedett szívvel halok meg. Megtérek azért minden én bűnömből és hálából a te szabadító kegyelmedért az új ember ruháját öltöm lelkemre. Fiad tudománya lesz szövétnek útamon s célom a menny s szívem minden kincse pedig Te, kinek nevére térjen dicsőség.
Uram! add nékem a te lelkedet, hogy a neked most tett fogadást véghez vigyem és amint kész vagyok véremet ontani földi hazámért: legyek olyan kész megválni majd mindentől, ha az gát lenne előttem a hozzád jutásnál. Segedelmedért vedd tőlem hálaáldozatul imámat és fogadásomat engedd megvalósítani. Ámen.
Szolnoky Gerzson református lelkipásztor
Háborús idők imádságos könyve hadbavonultak és azok családjai számára, 1916

2011. október 29., szombat

Az EU-n most már csak a korlátlan pénznyomtatás "segíthet"

Köszönjük Németország… Az EU vezetők közül egyedül Angela Merkel érkezett a szerdai csúcsra szilárd felhatalmazással. Figyelemre méltó pillanat. Tudomásom szerint soha nem volt példa arra, hogy egy nemzeti parlament előzetes szavazást követelt és tartott volna egy EU megállapodást illetően. Egy ilyen elv bevezetésével talán elkerülhettük volna a korábbi könyörtelen egyezménymocsarat és az Európai Bizottság épületében létrejött titkos megállapodások eredményeként megvalósult EU hatalomerősödést. Köszönjük Németország. Köszönjük a német alkotmánybíráknak, hogy vétójogot biztosítottak a Bundestag-nak a nemzeti szuverenitás rovására történő EU túlkapások ellen. – UK Telegraph, Ambrose Evans-Pritchard
A társadalom felé közvetített domináns üzenet: Európa végre megkapta a probléma kezeléséhez szükséges mentőcsomagot. Miért nem voltak erre képesek korábban? A politikusok az utolsó pillanatig húzzák az időt…
A Daily Bell elemzése:
Természetesen mára mindenki értesült az EU „csodálatos” mentőcsomagjáról. A fent idézett cikkből azonban kiderül, miért nem fog működni. Le a kalappal Ambrose előtt. A fővonalas médiától nem szoktuk meg az ilyen egyenes megfogalmazást, még a Telegraph-tól sem.
Az eurokrata zsenik által rendszeresen bejelentett „csodák” nem egyebek, mint az elit domináns üzenetei a tömegek számára: A válságokat a legokosabb emberek hivatottak megoldani… és a kormány vezető beosztású tagjai azok, akik ezzel a kvalitással rendelkeznek. Hiszen éppen ezért vannak ilyen pozícióban, hogy megoldják a számunkra, egyszerű halandók számára túl összetett problémákat.
A valóság sajnos kissé eltér ettől. A bajokat, amikre sokszor nem létezik megoldás, pont a kormányok okozzák. Elképzelhető, hogy az euró válság is éppen ilyen. A monetáris merevség, az irányíthatatlanná vált adósságok és a banki fizetésképtelenség rosszindulatú keveréke úgy tűnik eleve bukásra ítélt és irrelevánssá tett minden potenciális megoldást.
A fenti cikk nem indul kedvezően. Igazából nem derül, ki miért is kellene köszönetet mondanunk Németországnak, de most nem Pritchard hálájának iróniáját akarjuk elemezni, hanem következtetéseit.
„A szomorú igazság, hogy Merkel és az EU javaslatai ostobák, a pénzügyi manőverezés, szemfényvesztés és bűvészmutatványok legrosszabb példái. Ahogyan arra számos közgazdász rámutatott, a javaslatok a kockázatok koncentrációjához vezetnek. Németország 211 milliárd eurós hozzájárulása az alaphoz technikailag nem sérül, de a nagy, vagy esetleg teljes veszteség kockázata jelentősen nő. A hitelező államok a görög, portugál és olasz adóssággal szembeni védett pozícióból a legrosszabb helyzetbe kerülnek.
Színvallásra kényszeríthetik az illetékeseket, de az eredmény könnyen Franciaország és számos egyéb állam leminősítése lehet. A válság terjedését lelassítás helyett felgyorsítaná. Miért akarna Németország ilyen destruktív politikát követni? Mert nem meri átlépni a 211 milliárd eurós vörös vonalat, ami szimbolikus fontosságúvá vált a Bundestag-ban és mert ideológiai és társadalmi okok miatt elvetették az egyetlen megoldást, ami még megállíthatná az eurozóna válságát: az Európai Központi Bank teljes tüzérségi erejének bevetését.
Egyértelmű, hogy euro-földön szükség van egy igazi hitelezőre, akihez végső kétségbeesésükben fordulhatnak a bajbajutottak. Igen. Fennáll a kockázat, hogy az EKB kötvényvásárlásai a deficit krónikus pénzesítésévé fajulnak. Annak viszont még nagyobb a kockázata, hogy az EFSF, a javaslatok szerint, egy katasztrofális eseménysorozatot fog beindítani.”
Ez a három bekezdés összefoglalja a probléma lényegét. Az EU központi bankja nem tud elegendő mennyiségű pénzt nyomtatni a növekvő adósságválság hatástalanítására. Az Egyesült Államokban a Fed 16.000 milliárd dollár értékben nyújtott rövidtávú kölcsönöket a beragadt piacoknak 2008 elején. Legutóbb pedig úgy 75.000 milliárd dollárt garantált a Bank of America rossz derivatíva kölcsöneiért.
Ezek óriási számok! Nincs ember, aki fel tudná fogni mit jelent 75.000 milliárd dollár. Szerintem ez olyan, mint elképzelni a végtelent. Ezért írunk olyan sokszor arról, hogy a dolláralapú tartalékrendszer meghalt, a halál ideje pedig 2008 volt. Nem lehetséges ilyen mennyiségű pénzt kibocsátani. Az összeg felfoghatatlansága elárulja a turpisságot.
Ugyanakkor bizonyos értelemben az ilyen agresszív intézkedések egyelőre működni látszanak. A rendszer, a káosz és végromlás ellenére, még tovább vánszorog. A központi bankok által kibocsátott, a stabilitást célzó, felfoghatatlan mennyiségű pénzek egy ideig még működnek.
Hosszú távon szerintünk nem fognak, de a rövidtávú gyorsmegoldásokat kereső politikusok és bankárok számára elfogadható válasznak tűnik a lehetetlen összegekkel való dobálózás, amivel az eredendő problémát, a túlságosan nagy tőkeáttétet próbálják eltalálni.
Erre próbál Evans-Pritchard rámutatni cikkében. Hasonlítsuk össze a 16.000 milliárd és 75.000 milliárd dollárt az EU által a tagállamoktól nagy nehezen kisarcolt 400 milliárd euróval. Csepp a tengerben.
Evans-Pritchard rátapintott a probléma lényegére. Az Egyesült Államokban a Fed annyi pénzt bocsát ki amennyit akar. Az EU központi bankja ezt nem teheti meg. Így nem marad más, mint tovább vitázni a mentőcsomagokra szánt fix összegekről, amikor végtelen mennyiségű pénzre lenne szükség. Az „elég” soha nem lesz elég.
Ez történik, amikor egy (a kormány ígéretén alapuló) fiat-pénz összeomlik. A központi bankok csak nyomtatnak, nyomtatnak végeláthatatlanul, amíg a szóban forgó pénz teljesen elértéktelenedik vagy beüt egy válság, ami legalább a bankok némelyikét megmenti a fennálló gazdasági szerkezet keretein belül. Az EU a második eshetőséget reméli, de jelenleg úgy tűnik, néhány kártyája hiányzik ahhoz, hogy övé legyen a kör. Ilyen korlátlan hatalmú tüzérségi erővel jelenleg csak a Fed rendelkezik.
Természetesen azt szeretnénk, ha ez a romlott rendszer teljesen összeomlana. Egy ilyen esemény sokakat, legtöbbünket, szörnyen nehéz helyzetbe hozna, de monetáris infláción és háborún keresztül menteni meg a rendszert még szörnyűbb. Ha összeomlana a rendszer, a szörnyűségnek legalább lenne értelme.
Evans Pritchard elmagyarázza a probléma forrását. Korlátlan pénznyomtatás nélkül semmilyen „mentőcsomag” nem lesz elegendő. Az EU-t csak az Európai Központi Bank pénznyomtatása mentheti meg. Az igazi kérdés tehát az EU-hívők és befektetők (vagy nem befektetők) számára: Megkapja-e az EKB a korlátlan pénznyomtatási hatalmat valamikor a közeljövőben? Ki mit gondol? És ha nem, hogyan tovább…?


Aktív kép

Százezres ingatlanadó, és járulék helyett is adó

A Matolcsy György által benyújtott javaslat szerint az önkormányzatok a lakások, telkek értékének három százalékát is beszedhetik. Ez egy 10 millió forint értékű ingatlan esetén évi 300 ezer forintot jelent, azaz havonta 25 ezret. Élő példa a környezetemből: megközelítőleg 10 millió forintra értékelhető ingatlan, a tulajdonos nyugdíja pedig több végigdolgozott évtized után 22 ezer (!) forint. Nos, ebből fizessen be 25 ezret…
Rogán Antal nevéhez pedig a 27 százalékos szociális adó ötlete fűződik, ami úgymond kiváltaná az ugyanekkora tb-járulékot. Azaz a járulékot adóvá alakítják, ami annyi különbséget jelent, hogy a járulékfizetéssel a dolgozók egészségügyi ellátásra, nyugdíjra jogosultak, adóként befizetve ugyanazokat a pénzeket pedig az állam viszontszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
Tehát a fenti két intézkedésnek köszönhetően nyugdíjad sem lesz, amiből majdnem befizetheted az ingatlanadót, nyugodtan mehetsz az ócsai (egyre inkább nyilvánvalóan) gettóba!
Bánfalvi Béla

2011. október 28., péntek

Globalizmus vs. szociális államkapitalizmus

Úgy hiszem, az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov aggodalmai az Egyesült Államokkal és az Egyesült Államok kormányzatával kapcsolatban megalapozottak.
Az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov, az orosz elnök Dimitrij Medvegyev és az orosz miniszterelnök Vlagyimir Putyin három különösen ragyogó elme, és többévnyi munkájuk során végig tolerálták az Egyesült Államok választott adminisztrációját.
Az orosz kormányzat mostanra már figyelembe veszi az Egyesült Államok kormányzatával kapcsolatban a következő tényeket:
1) Az Egyesült Államokban 1970-ben tetőzött az olajkitermelés. A 2020-as és 2030-as év közt már számolni kell az olajkészletek kimerülésével. Az Egyesült Államok szállítási rendszere jelenleg teljes egészében a fosszilis energiahordozókra épül. De a helyzet ennél bonyolultabb, mert az olajat ennél sokkal több mindenre használják, beleértve a műtrágya, a műanyag, és a kozmetikumok előállítására.
2) Mivel az Egyesült Államok nagyon is tisztában van az olaj sebezhetőségével és azzal, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiség, ezért az Egyesült Államok kormányának elsődleges célja, hogy biztosítsa az olaj- és földgáztartalékokat, legyenek azok akárhol a világon.
Ez a probléma egyre sürgetőbbé válik, figyelembe véve azt a tényt, hogy a mexikói olajmezők 2020-ra kimerülnek. Ezeken az olajmezőkön évről évre 30-35%-al csökken a kitermelés. Mexikó exportálja az olaját az Egyesült Államokba.
Kanada az Egyesült Államok fő olajbeszállítójává vált az Alberta területén folytatott kitermeléssel. Észak-Albertában az olajhomokot bányásznak nagyon közel a felszínhez, és ez így lesz 2020-ig. 2020 után az olajhomok bányászásának költségei fokozatosan növekedni fognak, ahogy egyre mélyebb és mélyebb gödrökre lesz szükség. Az olajhomok készletek is fokozatosan csökkenni fognak. Végül nem tudnak elég olajat beszállítani az Egyesült Államokba ahhoz, hogy fenntartsák a jelenlegi olaj alapú gazdaságot.
3) Szerte a világban vannak olyan országok, melyek nem akarják eladni az olaj- és földgáz tartalékaikat az Egyesült Államoknak. Ezeket az országokat sorra megszállják, hgy hozzáférjenek a készletekhez. Afganisztán (az olaj- és gázvezetékekért), Irak (a nyersolaj készletekért) és Líbia (nyersolaj készletek) erre a legjobb példa.
A líbiai konfliktus könnyebben érthető, ha valaki tudja, hogy a Brit-szigeteket jelenleg olajjal ellátó északi-tengeri olajkészletek a mexikóihoz hasonlóan kimerülnek a közeljövőben. Az Északi-tenger olajmezőinek kitermelhetősége már most évente 30-35%-al csökken évente, kimerülésük 2020-ra várható.
Így a líbiai olajtartalékok biztosítása különösen fontos volt az Egyesült Királyság, Európa, az Egyesült Államok és Kanada számára. Az Egyesült Államok, Kanada, a NATO a líbiai kormány fölötti teljes ellenőrzést akarják, hogy ezzel biztosítsák az olaj- és földgázkészletekhez szükség esetén az azonnali hozzáférést.
A líbiai konfliktus legnagyobb vesztese Kína volt, akit így kizártak az energiaforráshoz való hozzáférésből. (ahogy várhatóan Oroszországot is)
Líbia másik értékes "árucikke" a hatalmas földalatti édesvizi tava. Aki ellenőrzése alatt tartja Líbiát, az hozzáfér a három legfőbb természeti erőforráshoz, az olajhoz, a földgázhoz és az iható édesvízhez, valamint értékesíteni tudja azt.
4) Meg kell érteni az Egyesült Államok kormánya és a nyugati demokráciák működését. Az Egyesült Államokban a demokrácia illúziója van csupán, két politikai párttal, a Republikánus és a Demokrata Párttal, ami ugyanazon érem két oldala. Az Egyesült Államok igazi kormányát nem választják, az egy másik hatalmi bázison alapul. Ez a hatalom gondosan megtervezi és végrehajtja a politikai döntéseket, amiket a megválasztott kormányzatnak követnie kell. Így a választott kormányzat csak bábja egy az országot irányító sokkal hatalmasabb szervezetnek.
5) Az Egyesült Államok pénzforgalmát nem az Egyesült Államok kormányzata irányítja, hanem a Federeal Reserve Bank. A Federal Reserve Bank egy privát banki intézmény. Ez a privát banki intézmény irányítja az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Európa pénzkészletét. A pénzkínálat ellenőrzésével a magánintézmény bankárai a világpolitikát is irányítják.
6) A világ pénzügyi szabályainak megállapításával ez a csoport a világ pénzügyi rendszerét irányítja. Ez a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) működésével teljesedik ki.
Ha egy szegény országnak pénzre van szüksége, és azt akarják, hogy a fent említett szervezetek szabályai szerint működjön, az USA dollárhoz folyamodnak, ami jelenleg alapértelmezett pénznem a világon mindenhol. Ez a helyzet állt elő, miután az első és második világháború mondhatni megsemmisítette a gyáripart a Brit-szigeteken, Európában, Oroszországban, Japánban és Kínában. Az Egyesült Államok volt az egyedüli modern ipari nagyhatalom, melyet nem érintettek a világháborúk.
A két világháborút követően az érintett országok mind az Egyesült Államok valutáját fogadták el szabványnak, mert ez volt az egyetlen módja, hogy a lehető leggyorsabban import áruhoz jussanak. Miután az Egyesült Államok olajkitermelése 1970-ben elérte a csúcspontot, ez a pénzügyi felépítmény határozta meg a teljes világgazdaságot.
Ez a pénzügyi szabályozás arra lett felhasználva, hogy az Egyesült Államok kormánya irányíthassa a világ azon országainak gazdaságát, melyekből nyereséghez juthatnak.
7) A pénzügyi hatalmi bázis megváltoztatására irányuló törekvéseket nem tolerálják. A pénz, a hatalom, és az irányítás kéz a kézben jár. Mikor John F. kennedy elnök kísérletet tett arra, hogy az Egyesült Államok pénzügyi ellenőrzését elvegye a Federal Reservtől és visszaadja az Egyesült Államok kormányának, azonnal meggyilkolták. Ezt követően egyetlen amerikai politikus sem próbálta visszaszerzeni a pénzkészlet irányítását az Egyesült Államok kormányának.
8) Miért épült az Egyesült Államok európai rakétavédelmi pajzsa?
Két fő oka van az Egyesült Államok európai rakétavédelmi pajzsa megépítésének, és annak, hogy Oroszország is része akar lenni, de egyszerre aggódik is miatta.
Oroszország a bolygó legnagyobb olaj- és földgázkészleteivel rendelkezik. Az orosz olaj és földgázkészletekre igényt tart Kína, India, Európa, az Egyesült Államok, és Oroszország maga. Oroszország ezen kívül számos más természeti erőforrással rendelkezik és kolonizálható területekkel. Oroszország lakossága 135 millió fő és egyre csökken - mellette az egymilliárdos kínai lakossággal, aminek nem áll rendekezésre elég élettér, fogynak az erőforrásaik, gazdaságuk pedig évente 9%-ot növekszik. Oroszország egy elfogadható terület Kína számára, hogy megszállásával és irányításával növelje saját birodalmát pusztán a társadalom elemi szükségletei okán.
Az Egyesült Államokkal és az Európával való partnerség segítségével kiépített Európai Rakétavédelmi pajzs segítséget is jelent Oroszországnak olaj- és földgáztartalékainak, valamint termőterületeinek megvédésében. Természetesen cserébe az export olajért és földgázért. Semmi sincs ingyen.
Mindazonáltal 2020 és 2030 között a bolygó összes ismert olajtartaléka olyan mértékig csökken, hogy az Egyesült Államok számára szükségessé válik a Kaszpi-tenger olaj- és földgázkészletei feletti irányítás megszerzése. Ebben az esetben az európai rakétavédelmi pajzs az orosz haderő ellen fordul és biztosítja a könnyű és gyors katonai megszállást.
A probléma ebben az esetben az, hogy Kínának szüksége van az orosz kőolaj- és földgáztartalékokra és nem tűri el, hogy elvágják attól.
9) Tehát Oroszországnak szüksége van egy gazdasági megoldásra, ami függetleníti a magánbankok által előállított nyugati pénzkészlettől, attól a folyamattól, amivel a FED gazdaságilag és politikailag irányítása alatt tartja az országokat.
Csak egy független pénzügyi rendszer biztosíthatja, hogy Oroszország saját maga teremtse meg jövőjét. Ellenkező esetben a magánbankok a WTO és az IMF megállapodásain keresztül fogják diktálni a feltételeket. Egy ilyen lehetséges megoldás Orosszország számára a kreditrendszer.
A kreditrendszer pénzügyi felépítménye megváltoztatja az ország pénzkészlete kezelésének módját, amivel az rábírja az állampolgárokat a munkavégzésre, hogy azok a közösség, a város, az állam és az ország érdekében dolgozzanak.
A kreditrendszer alapú társadalomban az ember válik a legértékesebb természeti erőforrássá, és a társadalom minden tagja a hozzáadott munkának megfelelő juttatásban részesül.
Tegyük fel, Dimitrij Medvegyev orosz elnök azt akarja, hogy minden orosz állampolgár 50000 dollárnyi összeget keresssen egy évben. Ennek értelmében a következőket veszik számításba:
A személy gazdasági értéke a nemzetgazdaság szempontjából = (100 év - a személy életkora) x 50000 dollár évente
Az ország teljes pénzkészlete = (100 év - a lakosság életkorának mediánban vett értéke) x 50000 dollár évente
Az állam pénzügyi alapja = az ország pénzkészlete x 7% (például)
Az orosz társadalom mindenféleképpen nyer rajta:
A munkanélküliség elképzelhetetlen. Minden fiatal 50000 dollár gazdasági értékkel kezdi a pályát, amit a kormányzat felé le kell dolgoznia (helyi, országos vagy szövetségi) katonai, társasági, magánvállalkozói, kereskedői-közvetítői téren, otthon szülőként gyermekneveléssel, vagy akár a felsőoktatásban való részvétellel.
A szegénység megszűnik. Mindenkinek van egy alap 50000 dolláros gazdasági értéke egy évben, amit le kell dolgoznia a közösség javára.
A hajléktalanság megszűnik létezni, mivel az emberek azonnal meg tudják fizetni saját otthonuk árát vagy másnak meg tudják fizetni, hogy megépítse azt.
A gyermek gazdasági befektetéssé válik a szülők számára, ami arra ösztönzi a szülőket, hogy gyermeket vállaljanak. Minden gyermek után évente 50000 dollár jár, ami ételre, ruhára, lakhatásra, oktatásra és más, gyermekneveléssel kapcsolatos dolgokra költhető.
A gyermekek többé nem maradnak szülő nélkül, mert az örökbefogadás is megéri gazdaságilag, jó befektetéssé válik.
Az orosz lakosság növekszik és erősebbé, magasabban képzettebbé válik, és boldogabbá, mit a történelemben eddig bármikor.
Az orosz lakosság a világ legmagasabban képzett lakosságává válik. A tanulmányok fizetett foglalkozássá válnak 4 éves kortól egészen 24 éves korig, vagy az idősebbek számára is. A lakosság fejleszeteni fogja képességeit és növelni tudását, miután éveken át a közösség javára munkát végzett.
Az orosz kormányzat nem szenved hiányt az államigazgatásban dolgozók kifizetése terén, mert minden, az államigazgatásban dolgozó személy évente 50000 dollárnyi gazdasági értéket képvisel.
Az orosz hadsereg többé nem szenved pénzhiányban, annyi katonát foglalkoztat Oroszország védelmére, amennyi szükséges, és ki tudja fejleszteni a szükséges védelmi rendszereket, hogy megvédje Oroszországot a megszállástól. Minden orosz katona 50000 dollár alap gazdasági értékkel bír évente.
Az orosz cégek nem szenvednek pénzhiányban az orosz állampolgárok foglalkoztatása terén, mert minden foglalkoztatott eleve 50000 dolláros gaazdasági értéket jelent egy évben, és ez rendelkezésére áll.
Az orosz vállalkozóknak rendelkezésre áll 50000 dollár kredit a közvetítő tevékenység folytatásáért, mert az a közösség érdekében történik.
Az újonnan kezdő vállalkozók meg merik valósítani az új ideákat és ötleteket, és a kreativitás utat tört Oroszországban, mert a kezdetektől fogva meg lesznek fizetve ezért a munkáért, így a kezdő vállalkozások nagy része nem lesz eleve halálra ítélve.
A teljes orosz társadalom érdekelt lesz a munkahelyteremtésben, a termelésben, a közvetítésben, az oktatásban, a lakosság számának növekedésében, és az általános jólétben.
A kreditrendszer nem az egyenlőségről szól. A kreditrendszer arra ösztönzi a lakosságot, hogy vállaljanak munkát azon a téren, ami hozzájárul a közösség egészéhez.
Minden személy 50000 dollárnyi hozzárendelt gazdasági értékkel rendelkezik évente. A hiányszakmák terén további kreditekkel ellensúlyozzák a hiányt, és a jelenleg is uralkodó önzés fel fogja tölteni a megüresedett pozíciókat.
Az emberek azt fogják csinálni, amit szeretnek, az orosz állam pedig fizetni fogja őket ezért, és ezzel az orosz társadalom hatalmasabbá válik, mint valaha.
A kreditrendszer független lesz az energiaforrásoktól. Ez azt jelenti, hogy mikor a fosszilis erőforrások kimerülnek 2030-ban, az orosz gazdaság és az orosz bankrendszer tovább fog működni bármilyen különösebb probléma nélkül.
Ez nem lesz igaz a nyugati és az európai bankrendszerre, ami csak a fosszilis erőforrások olcsósága esetén működőképes. Mikor a jelenleg leggyakoribban felhasznált fosszilis erőforrások, az olaj és a földgáz többé nem elérhető, a nyugati és az eurpai bankrendszer össze fog omlani, milliók válnak munkanélkülivé és a vállalatok csődbe mennek.
Az orosz kreditrendszer egy stabilabb pénzügyi rendszert fog jelenteni
10) A legnagyobb veszély, ami az Egyesült Államok és Európa hatalmi központjaira leselkedik az, hogy Oroszország ki fogja építeni ezt a kreditrendszert, amivel létezni tud a befolyásuk és irányításuk nélkül is. És ha Oroszország meg tudja tenni, megteszi Kína is, India, és más országok is újraértékelik a pénzkészleteiket.
11) A kreditrendszer nem váltja fel a kapitalizmust, hanem felerősíti azt, így hatalmas gazdasági növekedéssel kell számolni.
12) A kreditrendszer pénzügyi felépítménye megoldja az orosz társadalom alapvető problémáit azzal, hogy munkára ösztönzi a társadalom minden tagját, így megszűnteti a munkanélküliséget, a szegénységet és a hajléktalanságot, beindítja a lakosság számának növekedését, fokozza a bevándorlást, hatékonyabban védi Oroszország határait, erőforrásait. Oroszország független marad a nyugat gazdasági rendszerétől, nem irányítható a WTO és az IMF szervezetén keresztül.
Arnold Vinette - UVM Economics
University of Vermont
Burlington, Vermont
Jövőnk.info megjegyzés: A kredit-rendszer nem megerősíti, hanem átalakítja a kapitalizmust. Végső soron talán államkapitalizmussá, mely nem kommunista, vagy nemzetiszocialista jellegű, hanem patrióta (protekcionalista) állami (össznépi) kapitalizmus lenne - ha ez még kapitalizmusnak nevezhető egyáltalán.


Milliárdokat bukik Oroszország Líbiában


Egyelőre feltételes módban (bukhat), de a végeredményt úgy is tudjuk. Pár hete adtunk hírt róla, hogy az ÁNT - mint nemzetközileg elfogadott új kormánya Líbiának - egyszerűen közölte Oroszország képviselőjével, hogy felül fogják vizsgálni a két ország között megkötött szerződéseket, és valószínű, hogy valamennyi megrendelésüket visszamondják. A fegyverzeti megrendeléseket már vissza is mondták mindenféle felülvizsgálat nélkül.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy a NATO szándékosan bombázta le azokat a létesítményeket, ahol a kínai és orosz cégek dolgoztak, hogy az országból minél előbb evakuálni kelljen ezeknek az országoknak a dolgozóit, és így sokkal egyszerűbb lesz a cégeket kipaterolni. Ráadásul a feltárásokat és az építkezéseket a nyugati cégek fogják folytatni. A megsemmisített víz, elektromos hálózat, közművek, üzemanyag tárolók, és feldolgozók újjáépítése hatalmas összegekbe fog kerülni. A városokban szinte nincs olyan létesítmény, amely ne sérült volna, a hosszabb ideig kitartó városok szó szerint romhalmazzá változtak és még nincs vége, mivel az ÁNT éppen tegnap kérte a NATO-t a bombázás folytatására (akkor mégsem győztek Kadhafi megölésével?). Az újjáépítés csillagászati összeg lesz.
Csakhogy az állam 143 milliárd dolláros aranytartaléka sehol sincs. Eddig úgy gondolta mindenki, hogy Kadafi szállíttatta el. De - és itt a lényeg! Amikor Kadhafit elfogták, rövid úton kivégezték! Senki nem volt rá kíváncsi hol a pénz? Ez két dologra enged következtetni.
Első: vagy nagyon jól tudták, hogy akit kivégeztek, az nem Kadhafi, hanem valamelyik dublőre (állítólag tucatnyi volt belőle, és a videó szerint a férfi végig azt mondja, nem ő Kadhafi).
Második: Kadhafinak semmi köze a hatalmas aranytartalék eltűnéséhez. Ezért nem is voltak rá kíváncsiak. Ugyanis ha előkerült volna, akkor a világot bejárta volna az arany hegyekről készült fotók. Ez viszont sehol sincs, és egyre több emberben vetődik fel a kérdés, akkor vajon hol van? (Az ilyen feltevések után biztosan lesz majd a romok alatt valahol pár tucat aranyra festett fémdarab.)
Az egész háború alatt több esetben követhető volt a nyugati különlegesen felkészített csapatok ténykedése. Mikor először írtuk meg, hogy Tripoli elfoglalása egyértelműen a NATO műve volt, először lebolondoztak minket (még a keleti országok olvasói is hitetlenkedve fogadták, olvastuk a visszajelzéseket), majd láss csodát, pár napra rá már egyértelmű tény volt (és a különböző fórumokon a minket lehülyéző, 'szennyportálozó' zsidók még csak elnézést sem kértek, hogy bocsánat, tévedtünk, ismét a hungaristáknak és a Jövőnknek volt igaza...).
Az is érdekes, hogy újabban az EU-ban újra sok lett a pénz, kisegítenek ezt is, azt is, pedig a görögök már azért nem tudták a további odaítélt pénzt lehívni, mert nem volt. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy egy speciális akció keretében már a kezdetekkor szó szerint a NATO valamelyik "elit" egysége kirabolta a Líbiai Állami Bankot. Ennek két célja lehetett. Az egyik, hogy kellett a pénz, a másik, hogy ennek a tartaléknak a hiányában a szó szerint rommá bombázott ország újjáépítése hitelek nélkül nem fog menni. Így a nyugati bankok betehetik végre a lábukat egy olyan országba, ahová eddig be sem engedték őket. Elképzelhető, hogy azért hagyták eddig életben Kadhafit (mint ahogy az orosz tanácsadó tiszt az interjúban elmondta, miszerint a NATO végig tudta hol tartózkodik Kadhafi), hogy kellőképpen leamortizálják az országot. Persze ez az ellenállók hősiességén semmit nem változtat.
A légicsapások nem csak a kész, hanem a készülő létesítményeket is érték. Képzeljük el, mekkora befektetések készülhettek, ha csak Kína 30 000 dolgozója dolgozott Líbiában, márpedig a legegyszerűbb kétkezi munkára biztos nem Kínából vittek munkásokat.
Az ÁNT legújabb Oroszországgal szembeni kijelentései pedig súlyos milliárdoktól foszthatják meg Oroszországot. Az ÁNT ugyanis kijelentette, hogy nem csak a megrendeléseket vizsgálják felül, hanem a lejárt szerződéseket, amiket Líbia eddig még nem fizetett ki. Ez sok milliárd dollárt tesz ki. Az ÁNT kijelentése szerint, ha úgy találják, hogy a szerződés nem volt előnyös Líbia számára, akkor nem fogják kifizetni. Márpedig egészen biztos, hogy úgy fogják találni.
Mikor Oroszország elismerte az ÁNT-t, mint új kormányt, azzal a hozzáfűzéssel tették, hogy remélik az új kormány fenntartja a már megkötött szerződéseket. Az senkinek fel sem merült, hogy a teljesítések kifizetését is megtagadnák. Sőt! Az orosz képviselő a tárgyaláson éppen arra hivatkozott, hogy átütemezhetik az adósság törlesztését, ha megtartják a szerződéseket. 
A líbiai cégek új vezetői azonnal az orosz cégekkel kezdtek kötekedni. Állítólag a Gazprom nem teljesítette időre az új mező feltárását. Éppen úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az elmúlt 8 hónapban háború folyt az országban. Ezt Oroszország kifejezetten rossz szándékú hozzáállásnak minősíti. Kérdés azonban az, hogy mikor fogja Oroszország a líbiai vezetés tetteit a Nyugat tetteinek minősíteni. Onnantól ugyanis egész más lenne a képlet, és Moszkvának megvannak a lehetőségei, hogy érvényesítse akaratát a Nyugat felé, elég ha pár számlát ők sem fizetnek ki azok felé az országok felé, amelyek a líbiai szerződéseiket fogják megkaparintani. Hivatkozni Oroszország is tud akármire, miért nem fizet.
Egy forgatókönyvet tudunk valószínűsíteni, hogy Líbia megtart pár szerződést, kifizet az adósságból egy kis részt, hogy addig is Moszkva befogja a száját. Aztán jó ideig eljátszanának a bíróságokon, közben Líbia többször kijelentené hogy fizet, majd mégsem. Ezt a cionista játékot mi már itt Magyarországon nagyon jól megtanultuk, ezért ment csődbe millió vállalkozó.
Kérdés, hogy Moszkva belemegy-e ebbe az átlátszó játékba, és vállalja, hogy fut a pénze után. Vagy nyel egyet, elkönyveli a veszteséget, és elindítja a válaszlépéseket.
Az egyik jelentős orosz internetes oldal megkérdezte egy neves orosz gazdasági elemző csoport vezetőjét, Szergej Dimidenkot, hogy szerinte megkapja-e Oroszország a kintlévőségeit Líbiából.
„A válaszom egyértelmű és tömör: nem. Oroszország semmit nem fog Líbiából kapni, sem pénzt, sem szerződéseket - beleérte a védelmi és a közlekedési iparágakat is. A líbiai piac orosz vonatkozásban nem olyan jelentős. Európai vonatkozásban viszont az. A líbiai olajkitermelésben idáig Franciaország 31%-os részesedéssel vett részt. Most valószínű, hogy ez a cég (ENI) bekebelezi az egész olajpiacot Líbiában. Nagy-Britanniának és Olaszországnak is nagy az étvágya ebben a vonatkozásban. Szűk lesz ez az ország Oroszország nélkül is."
„Líbiának egyetlen esélye lenne, ha megfelelően a sarkára tudna állni, és ő diktálna, de nem fog. Már csak azért sem, mert nem fogja elkerülni a belső politikai válságokat, mint ahogy annak súlyos jelei már mutatkoznak. Így a külföldi cégek munkafeltételei is nagy mértékben romlanak. Épen arra a forgatókönyvre számítok, mint például Irakban. A Husszein utáni erők nem voltak képesek megegyezni egymással, az ország újjáépítése éppen ezért rendkívül lassan halad. A hatalomból kiszorított erők, akik viszont jelentős fizikai erővel rendelkeznek, könnyen megtalálják a célpontjaikat a nyugati érdekeltségekben. Emiatt pedig (a sok áldozat, és a rengeteg így szerzett ellenség) könnyen találnak követőket is. Irakban mindennaposak a gáz és olajvezetékek robbantásai, a kitermelés szinte sehogy sem halad. A képességekhez képest nulla mennyiségű olajat tudnak eladni."
„A líbiai olaj a világ teljes forgalmának 3%-át tette ki. Ez nagyon minimális, és ráadásul az ország területén az olaj már nagyon fogyóban van. Az újjáépítés pedig hosszú idő lesz. Az egész országot feltérképezték már, ezt jól tudjuk, hiszen a felmérések jó részét pont az orosz mérnökök végezték. Moszkvai tudósok éppen egy olyan csomagot akartak Kadhafinak átadni, hogy megfelelő befektetéseket javasoljanak a geológiai ismeretek tudatában. Ezek hiányában bármilyen további fúrás és befektetés hatalmas kockázatot jelent."
„Amennyiben a Nyugat évek alatt elvégzi ugyanazokat a felméréseket, mint amit az orosz cégek, akkor rá fog jönni, hogy Líbia nem is olyan hatalmas befektetés már. Ezek után a nyugati cégek könnyen lehet, hogy egyszerűen kivonulnak majd onnan (persze előbb kitermelik amit még lehet). Ugyanis a drága kitermelés a nagy katonai kockázattal együtt igen rossz üzlet. Oroszország jelentős pénztől eshet el, de talán nem véletlen, hogy Moszkva nem futott azonnal líbiai ügyei után.  Rengeteg tapasztalat van már az efféle dolgokban, azt viszont tudjuk, hogy maga Líbia járhat legrosszabbul az egész forradalommal." 
Kemény Gábor

Fantomversenyek készülhetnek? - Mi lesz a magyar sportolókkal a londoni olimpián?

Schmitt Pál dirigálása: leesett ikonok, - Gyárfás Tamás irányítása: fantom olimpiai kvalifikációs verseny
A következő nyári olimpiai játékok kezdetéig nagyjából kilenc hónap van hátra. A 2012. július 27-től, augusztus 12-ig zajló eseményekre Londonban kerül sor. Az angol főváros, amely a New-York, Tel-Aviv, Párizs szabadkőműves tengely egyik erős bástyája (ha nem a legerősebb, - a szerk., a XXX. Olimpia rendezője.
De ahhoz, hogy versenyzőink kijussanak az Olimpiára, meg kell szerezniük a megfelelő olimpiai kvótákat. Ám Magyarország nem áll jól a kvótaszerzésben. Egyelőre a hivatalos kimutatások szerint félszáz sportolónk részvétele a biztos. Pedig állítólag a háttér káprázatos: szinte az összes szövetség, és klub élén – nyíltan, vagy burkoltan – a kormányzópárt emberei állnak.
A XIV. olimpiai játékokat, 1948-ban (07.28-tól, 08.14-ig) szintén Londonban rendezték. Ezen 129 magyar résztvevő (108 férfi, 21 nő) volt jelen, és 10 arany, 5 ezüst, valamint 13 bronzérmet szereztek. Összesen 28 színes medált akasztottak a magyar sportolók nyakába, akkor. De, hogy 64 esztendő múltán, jövőre mennyit nyernek el majd, az még elválik.
Nos, láthatatlanban (is) borítékoljuk, hogy biztosan nem lesz közel harminc érem – utoljára 2008-ban Pekingben 11 jött össze (3, 6, 2). Kínában 174 sportolónk – 91 férfi, 83 hölgy – járt, valószínűleg ezt a határt sem sikerül túllépni, de előfordulhat, hogy a 1948-as londoniét (129), sem tudjuk elérni.
A MOB – Magyar Olimpiai Bizottság – honlapja szerint a cikk írásáig összesen 51 kvótával rendelkezik Magyarország (plusz a csapatsportágak közül a férfi és a női vízilabda válogatott indulása szinte biztosra vehető.) Lehet osztani, szorozni, mellébeszélni, de ez nagyon vékony eredmény.
Annak ellenére, ahogyan az imént írtuk; a szakszövetségek és klubok élén, nyíltan, vagy rejtve, de fideszes személy áll. Például az ABC sorrendben elől helyezkedő autó és motorsport szövetség első embere, Rogán Antal. A Bp. V. kerületi polgármester tény és való, hogy látható volt már párjával a motor nyergében, de sejtelmünk sincs arról, mennyit tudhat, mondjuk az oldalkocsis-szakágról. Az viszont tagadhatatlan, hogy alkata és magassága megfelelő lenne Forma-1-es pilótának.
(Bár mi most azért gondolunk nem éppen nagy szimpátiával Rogán úrra, mert az ő ötlete alapján a legnagyobb részt fideszes önkormányzatok, korlátlanul adóztathatják, sarcolhatják majd az embereket. - a szerk.)
Persze a politikusaink nagy része, az ország, a települések, a kerületek irányítása (?) mellett fenemód ért máshoz is. Ez alól természetesen a sport irányítása sem kivétel. Ha már olimpia, itt van Schmitt Pál. A köztársasági elnök 1983-1989-ig a MOB főtitkára, majd ezután 2010-ig az elnöke volt. Közben sok minden más pozíciót is betöltött. 1993 és 2002 között például diplomata volt Madridban, majd Bernben.
Ez idő tájt, a kilencvenes évek évek végén esett meg, és ezt saját szemünkkel láttuk, amikor a hazafelé tartó kisbusza Tata magasságában felborult, és bizony a „rakomány” között értékes ikonok is voltak… Láttunk, amit láttunk, de „csempészetre” természetesen gondolni sem mertünk…
Mint ahogy csalásra, vagy okirat hamisításra sem, éspedig az 1996-os atlantai olimpia előtt történtek kapcsán akár ez is felmerülhetett. Erre is kevesen emlékeznek (vagy emlékezhetnek).
A Gyárfás Tamás vezette úszószövetség 1996 júniusában „fantomversenyt” rendezett, és így juttatta az atlantai olimpia „kvótájához” a versenyzőket. Tömören a lényeg: a Magyar Úszószövetség több magyar úszót, egy meg nem tartott verseny – papíron a Komjádi uszodában - hamis eredményeivel juttatott ki az atlantai olimpiára. Az állítólagos úszóversenyen, amelynek időpontjául 1996. június 6–8-át jelölték meg, tizenegy ifjúsági korú úszó elérte – papíron legalábbis – az „olimpiai nevezés szintidejét”, és résztvevője lehetett a nyári játékoknak.
A több mint furcsa esetek felsorolásánál nem hagyhatjuk ki azt sem, hogy Gyárfás Tamás (Fantom,) anno létrehozta a Sport Plusz OTP úszóklubot, amelynek elnöke a pénzintézet akkori és mostani vezetője, bizonyos Csányi Sándor volt, aki manapság az MLSZ dirigense. És akkortájt, a kilencvenes években Gyárfás Tamás a lapjában, a Sport Pluszban éppen a futballt ütötte-vágta, még álbundákat (Haladás-Csepel, 1989) is kitalált, hogy a focitól elriassza a támogatókat, így azokat az úszáshoz csalogassa… Ügyes.
Az viszont roppant kellemetlen volt, ahogyan a legutoljára olimpiai kvótát szerzett Berki Krisztiánnal kapcsolatban írogatott néhány tájékozatlan újságíró kolléga. Japánban, októberben világbajnoki aranyérmet nyert lólengésben, ám néhány újságíró megkérdőjelezte az olimpiai kvótáját.
Okoskodás helyett elő kellett volna venni a szabálykönyvet, amely szerint: „az olimpiai kvótához egy szeren érmesnek kell lenni, két másikon pedig az összes versenyző átlag pontszámának 85 százalékát kell produkálni.” Ez megtörtént. (Berki Krisztián tagja annak a 10 fős elit csapatnak, kikre a MOB potenciális éremszerzőként tekint, a 2012-es londoni olimpián.)
Kicsit még a tornánál maradva: ez a szövetség egy cseppet jelent a tengerben. Ugyanis, nem politikus áll az élén, hanem a lólengésben kétszeres olimpiai bajnok, dr. Magyar Zoltán. Róla biztosan senki nem állíthatja, hogy testnevelésből megbukott. Viszont sok korábbi és mai politikai személyiség úgy fest, mint aki tornából fel volt mentve. Mégis dirigálnak…
Hát igen. Nem ennek kellene lennie a prioritásnak, de a sport, pláne egy olimpia közeledtével "látványos projekt”, lehet vele villogni, ki lehet tenni később az ablakba, stb.
Sorolhatnánk még, de ez nem az MSZP, az SZDSZ, és a Fidesz hibája külön-külön, hanem 22 évnyi tevékenységük együttesen. Csak az a problémánk, hogy ugyanazt a keringőt játsszák, mint mondjuk a futball élvonalbeli edzőink. Eredmény sehol, de a padra odaférnek mindig. Még, ha kevés az olimpiai kvóta, akkor is.
Az eddigi 51 kvóta sportági megoszlása:
Asztalitenisz (2)
Atlétika (3)
Birkózás (3)
Evezés (2)
Kajak-kenu (14)
Ökölvívás (3)
Öttusa (4)
Sportlövészet (3)
Úszás (17)
Plusz csapatsportágban: Vízilabda (1 plusz 1)
Nemrég jött a hír: Berki Krisztián mindenképpen ott lesz a londoni olimpián. A Nemzetközi Torna Szövetség nyilvánosságra hozta honlapján a játékokra kvótát szerzett versenyzők listáját, s a névsorban - a várakozásoknak megfelelően, a Tokióban vb-címét megvédő Berki neve is szerepel.
Ősér - Szabad Riport Tudósító Iroda

A gyümölcs kezdete és vége

Ahogy a fáról alá hull egy alma, úgy hullott alá a nemzetünk sora is az utóbbi időkben. Azonban az almai is céllal és küldetéssel hullik alá, az őt megteremtő fa öléből.
Amikor földet ér megütődik, héja meghasadhat, apró barna foltok jelennek meg rajta és minden, ami ízét, zamatát, és szépségét adta neki, az elkezd rohadni és pusztulásnak indul. Nemzetünk életében is minden, ami egykoron szép és dicső volt ellenkezőjére fordult alá. Minden, ami örömet és büszkeséget adott, az most visszájára változott át!
Mert minden okkal történik, és ahogy a szépséges gyümölcs héja és húsa elporlad, úgy porladtunk el mi is minden dicsőségünkkel, és minden külső szépséggel együtt, majdnem hogy semmivé. De minden okkal történik, így a gyümölcs húsa majd termőtalajt ad a megújulásnak, mely nem másból fog szárba szökkenni, mint magából a gyümölcs magjából. Mert mindennek lényegi magja, maga a mag, mely magában hordozza a kezdetet és a véget. A pusztulás csak ahhoz kell, hogy egy új megújulás vehesse kezdetét az élet menete szerint. Minden, ami elveszett azért múlott el, hogy a helyébe valami szép és jó dolog megújulása jöhessen létre, a múltnak nyomán. A magyarság is porrá mállott a felszínen, de magjában hordozza mindazt, amelynek ha kellő gondozás és lehetőség akad, újra megnyilvánulhat. És akkor a gyümölcs pusztulása nem volt hiába való, mert száz és száz új termés fog fakadni abból az egy magból, amelynek végig kellett mennie a pusztuláson, hogy végül megérhesse a feltámadást. És akkor abból az egy magból, egy új Élet Fája fog fakadni, mely mézédes gyümölcsöket fog a világ számára teremni. A jó és a rossz tudásának fáját így értik meg az emberek, hogy ami keletkezett, az egyszer el is fog múlni. Mert a kezdetben benne van a vég, és a végzetben benne van a lét!
Az idők kezdetén a mi nemzetünk is egy gyümölcsként hullott alá a teremtő öléből, mely nagy feladattal és küldetéssel látott Nap Világot! Ez a küldetés az idők során magában hordozta a fényt és az árnyékot, és a fénnyel együtt, az árnyékot is meg kellett tapasztalni. Mert aki magasra akar ugorni, annak előtte mélyre kell hajolni, hogy lendületet tudjon venni az elrugaszkodáshoz. Sok elrugaszkodásból fakad majd a szárnyalásunk, de ehhez hozzá társul még majd minden térdhajlítás is, hogy lendületet vegyünk a nagy repüléshez.
Egyszer fent, egyszer lent. Akik most fent vannak, majd mind alá hullanak tetteiknek nyomán az általuk megérdemelt helyre. Akik pedig lent vannak, felemeltetnek oda, ahová érdemeik szerint tartoznak. Mélységet magasság követ, magasság után a mélység jöhet. Így változik az idők kezdete óta és ez adja az életnek a hullámzását. A hullámok pedig örökkön örökké át folytatódnak. Ez pedig vonatkozik nemzetünkre is, hogy egyszer fent, aztán lent. Így kapjuk az élet áramlását, mely nélkül az óceánok poshadttá és unalmassá válnának. Ha nem tapasztalnánk meg a mulandóságot, nem tudnánk értékelni az örökkévalóságot. Erről szól az élet, és erről szól a nemzetünk élete is. Mert ami kicsiben, az mutatkozik meg nagyban is!
Most pedig a feltámadás fog következni, mely új irányultságot fog adni az egész emberiség sorsának, mert érték lesz az érték, és értéktelenség az értéktelenség. A rend helyre áll, akár csak az őseink korában, és ha a rend rendbe jött, akkor majd mi magunk is rendben leszünk minden téren. Az égben és a fényben!
Hát úgy legyen!
Az idők kezdetén minden egy volt az Egyben, ahogy a kettős kereszt is magában foglalja. Amikor az egy, ketté vált, létre jött a világ, ahol volt választási lehetőség, hogy az emlékezést, vagy az elfeledést választjuk. Ha visszaemlékezünk nincs mitől félnünk, mert tudjuk, hogy öröktől valók vagyunk, így mi magunk egyek vagyunk vele, mint az idők kezdetén. Azonban, ha elfeledjük igazi önmagunkat, akkor marad a mulandóság, a kettősség. Az egység egészen addig nem tér vissza, míg vissza nem emlékszünk rá. Ha visszaemlékszünk megértjük majd az élet alakulásának okait és rájövünk, hogy nincs igazságtalanság, mert mindenki csak azt kapja, amit elvetett, és mindenki azt aratja, amit megtermelt. Az évek jönnek, mennek, de a lényeg megmarad öröknek. És ez a mi szerencsénk, mert aki visszatér a lényeghez, megtalálja az öröktől valót, és nem a mulandóságnak fogja szentelni életét. Mi jelenleg a mulandóságban hiszünk, az elmúlásban és a semmiben, hogy a sár alkotta az életünket, és mi magunk is ezzé a sárrá változunk az életünk befejeztével. Azonban, ahogy telnek-múlnak az évek, az éltek, úgy kell egyre gyakrabban rádöbbennünk arra, hogy minden rendben a világgal, mert csak egy álom az álmodó álmában, aki nem más, mint maga a teremtő, aki mindenkit megálmodott.
A kezdet és a vég magában foglal mindent, minden gondolatunkat, minden álmunkat, vágyunkat. És a kezdet kezdetén Isten önmagából teremtett mindenkit, hogy megtapasztalhassa azt, hogy milyen, amikor nem önmaga lehet. Milyen, amikor elfeledni azt, hogy Ő igazándiból ki is. Ezért teremtett létezést, ahol lehetősége volt önmagát apró részletekből szemlélni. Mondjuk példának okáért egy ember szemszögéből. Ahogy pedig elkezdte szemlélni egy ember szemszögéből a világot annyira belefeledkezett a szemlélődésbe, az ember nézőpontjába, hogy teljesen megfeledkezett arról, hogy az egész életet ő maga álmodja, csak már nem emlékszik vissza rá. Amikor pedig néha egy pillanatra elfelejtette önazonosságát, akkor betekintést kaphatott a világon túli dolgokba, melyek olyan fantasztikus végtelenséget rejtettek magukban, amit az emberi agy gyakorlatilag felfogni képtelen. Így jöttek létre az életeink álmai, melyek még most is tartanak minálunk, azonban amikor felébredetté vált valaki, visszaemlékezett arra, hogy ő ki is igazándiból és ez a felfedezés megnyitotta számára a kapukat, hogy álmodhassa tudatosan az életélt, és megvalósíthassa a legszebb álmot a világban, hogy elhívja a Mennyországot. A nemzetünk feladata, hogy visszaemlékezzen arra, hogy milyen, amikor igazi önmagával azonosítja magát és nem az anyaggal, és amikor ez sikerülni fog neki, akkor ezt a tudást majd a többi ország népeinek is át kell majd adnia, hogy eljöjjön a Földre a Mennyeknek Országa! Ez a mi feladatunk, de ehhez kellett a sok elmúlás, és a sok veszteség, hogy ne az anyaggal azonosítsuk magunkat, hanem azzal, akik mi igazándiból vagyunk. Amikor megértjük, hogy mi Egyek vagyunk az Élet Álmodójával, akkor képesek leszünk a világot újjá álmodni, az Ő segítségével, és ez lesz az idők végezete, amiket sok jövendölésben olvashattatok már. Ez lesz a nagy felvilágosulás kora, amikor rájönnek az emberek, hogy a megvilágosodás azt jelenti, hogy a világossá válik, hogy a világ mi magunk vagyunk és a határaink pedig nem a testel érnek véget, hanem a végtelennel. Ez a Magyarok küldetése, hogy ezt megértsék és aztán ezt a tudást átadják mindenkinek a Világon. Amikor ezt a tudást megkapják az emberek, akkor rá fognak jönni arra, hogy nincs értelme a háborúknak, mert mindenkinek egyaránt jut elég mindenből. Nincs értelme a háborúknak, mert mindenki egyaránt Egy! Önmagad pedig nem szép dolog elpusztítani, mert saját magaddal végzel, ha végzel másokkal, hiszen mindenki Egy!
Egy mindenkiért, mindenki egyért!
A világnak ez lesz a megváltása, nem pedig hangzatos gazdasági szólamok, mert anyagi szinten semmi sem jön létre. Mindennek először gondolatban kell megjelennie ahhoz, hogy aztán a lélek érzései által késztetve megvalósulhassanak a világban. A jelenlegi vezetés mindent csak az anyag szemszögéből vizsgál, így nem veszi észre, hogy az önzés és az ösztönlénység diktálja életük minden lépését. Az ilyen Ösztönlénység pedig csak szenvedésre és pusztulásra tanítja az emberiséget. A magyarság fog az emberiségnek egy olyan nézőpontot nyújtani, ami meg fogja változtatni az egész világ arculatát, és az egész világhoz való hozzáállását is.
Ehhez pedig nekünk magunknak kell változnunk. Levetkőzni a korlátoltságot, a kishitűséget, az önromboló hiedelmeket, melyek nem segítenek, csupán csak hátráltatnak bennünket minden téren, hogy azok legyünk, akik igazándiból vagyunk. Amikor pedig felfedezzük önvalónkat, akkor pedig sikerülni fog az Ő hatalma által visszaállítani az egységet az egész Földön, és az egész világon, mert akkor jönnek el azok az idők, mikor is új korszak veszi kezdetét a négy égtáj szerint. Ez pedig a Kárpát-medencéből a Föld Szívéből fog elindulni, és elképesztő hatást fog kiváltani a Világra.
Legyetek jók, és akkor vissza találtok a legnagyobb Jóhoz, a Boldogsághoz, az Istenhez. Ez a visszatalálás a magyarság küldetése, és ezen a visszatalálás nyomán létre jövő tudás eljuttatása minden emberhez, minden nemzethez, az egész emberiséghez. Amikor pedig ez bekövetkezik, akkor jön el a Földre a béke, a Világ Béke, amit már sok nemzedék és generáció óta vár az emberiség, de a különböző tévutak miatt nem ismert fel, és nem talált meg. Az a Mennyország, amiért már 2000 éve imádkozunk!
A magyarság küldetése a lelkek nevelése, az emberek tanítása, így közületek csak azok törekedjenek vezető pozícióra, akik alkalmasak ezen feladatokra, egy ilyen jelentős dologra hivatott nemzet életében. A többiek ki fognak hullani, mert nem fogják tudni befogadni azt a megújulást, amely a hazánk számára hamarosan el fog következni! Ezért legyetek jók és kedvesek, amennyire tőletek telik, hisz a nagy feladatok nagy felelősséggel is járnak. Álmodjátok az életet szépre, jóra, békésre, hogy ez a béke aztán a Föld szívéből szétsugározódjék.
Legyetek Jók, ha tudtok, mert a többi nem számít!
Legyetek Jók!
A második ezredév után
Pannónia váratlan erőre kap,
királyok gyűlése lesz Budán,
de császáruk magyar marad.
Kelet s nyugat központja lesz,
egy évszázadra legyőzhetetlen,
szembeszállni velük nem érdemes:
uralkodik a Lélek és a Szellem.


Jön majd egy ember, a második
millenium után, ki felette áll
minden torzsalkodásnak: Ő lesz az itt,
ki Pannonföldről Istenhez kiált,
és Isten meghallgatja imádságait.
Ő lészen az, kinek uralkodása folytán
Pannnónia ismét erős lesz és gazdag,
nagyobb lesz, mint akármely szultán,
az ő szavára minden országban adnak,
s önként kezére bíznak minden hatalmat.


A kétezredik év után hamar
nagy lesz az ország és erős,
visszatér hazájába mindegyik magyar,
s magyar földben nyugszik minden ős.
De a magyar föld része lesz a nagynak,
erős királyság, melynek nincs határa,
a keresztények farkasai már nem ugatnak,
Krisztus ellenségeit a föld kizárja.


http://mkh.valosag.net/index.php/gyuemoelcs

2011. október 27., csütörtök

Magyarország ki fog lépni az Európai Unióból

Az európai pénzügyi rendszer leépülésével párhuzamosan Európa-szerte megnőtt a "parlamenti szélsőjobb" támogatottsága. Általánosnak tekinthető, hogy az önmagukat jobboldalinak nevező szervezetek kezdik felismerni az újabb szavazatszerzési lehetőséget, és igyekeznek meglovagolni a hullámot. Jelen helyzetben minden olyan szervezet támogatottsága csökken, ami az EU tagság mellett foglal állást, és a kormánypártok számára is azonnali népszerűségvesztést jelentene az európai gazdasági kormányzatnak való nyílt alárendelődés. A jobboldali önmeghatározású parlamenti pártok két tűz közé kerülnek: meg kell felelniük a rendszernek, amihez alkalmazkodnának, de meg kell felelniük saját szavazóiknak is. A radikális szélsőjobbnak nevezett irányzat támogatottságának növekedése pedig a jobbközép pártokat is rákényszeríti, hogy saját szavazóiknak egyre radikálisabb kijelentéseket tegyenek, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik a külföldről való irányítottság.
Angliában nemrég a konzervatív-liberális kormánykoalíció elvetette azt a népszavazási indítványt, aminek tétje Nagy-Britannia EU tagságának fenntartása vagy megszüntetése lett volna. Az indítványt a konzervatív jobboldal nyújtotta be, és korábban több mint százezer választópolgár írta alá a petíciót. Cameron szerint a jelenlegi válságos időszak nem a legjobb alkalom az EU tagság kérdésének megvitatására, mert az csak tovább növelné a bizonytalanságot az Unión belül. Cameronnak igaza van: az EU tagságot még azelőtt kellett volna megvitatni, mielőtt megszületett, így megelőzhettük volna a bajt. Az EU tagságról szóló vita nemsokára az európai politikai élet középpontjába kerül, és egy ország kilépése is láncreakciót indíthat el. Azonban nem érdemes hiú reményeket táplálni: az angol példa is jól mutatja, hogy egy ilyen népszavazással való kilépés - ameddig az a rendszernek nem érdeke - nem történhet meg.
Magyarországon a Jobbik is ezt a helyzetet használja ki a terjeszkedésre. Vona Gábor szerint népszavazást kellene kiírni arról, hogy Magyarország tagja maradjon-e az Európai Uniónak, amit egy fél éves társadalmi vitának kellene megelőznie. Ez a felvetés két szempontból is célba talált.
Egyrészt szól a magyar társadalomnak, ami minden társadalmi felmérés szerint többségében ellenzi az EU tagságot. A Jobbik ígéreteit korábban szembesítettük a jelen hazugságaival, így a népszavazás kérdésének felvetése több szempontból is égetően szükségessé vált. A jobbikos szavazók elvárják, hogy a párt betartsa korábbi ígéreteit. Így a Jobbik két tűz közé került: polgárinak és "haladónak" kell mutatkozni, meg kell felelni a parlamenti mentalitásnak, és egyúttal meg kell felelni az egyre türelmetlenebbé váló szavazóknak. Azonban egy ilyen népszavazás nagy valószínűséggel nem jönne létre. A Fidesz kétharmad nem fogja engedni, mivel tisztában vannak azzal, hogy ha nem hamisítják meg az eredményt, a magyarországi lakosság többségi egyetértéssel kinyilvánítja, hogy ki kell lépni az Európai Unió szervezetéből. Ebben az esetben megszűnne a demokratikusságnak a látszata is, mivel nyilvánvalóan nem lépnének ki. Ezért Vona Gábor kijelentése különösebb veszélyek nélkül növeli a Jobbik szavazóbázisát. Mikor a Fidesz kétharmad elutasítja az előterjesztést, a Jobbik abban a szerepben tetszeleghet, hogy "mi megpróbáltuk", a "Fidesz miatt nem sikerült". Ami mentesíti a Jobbikot a saját ígéretek megszegésének terhe alól, és drasztikusan növelheti a párt szavazóbázisát, miközben a Fideszét csökkenti.
Másrészt az a kitétel, hogy a népszavazást fél éves társadalmi vitának kell megelőznie, egyfajta üzenetet hordoz a hatalomnak. Fél évnyi propagandával a lakosságot akármiről meg lehet győzni. Ha a Jobbiknak valóban célja lenne az Európai Unió szervezetéből való kilépés, miért akarná azt fél évet késleltetni? A lakosságot nem kell meggyőzni arról, hogy ki kell lépni. Viszont az ellenkezőjéről - kellő mértékű fenyegetettséggel - meg lehet. Ilyen fenyegetettség érzését alakítja ki például, ha a média hangsúlyozza, hogy kilépés esetén a pénzügyi "védernyő" megszűntével több százezer munkahely szűnhet meg, rengetegen utcára kerülhetnek, drasztikusan megemelkednének az élelmiszerárak, stb. A tömeget mindenről meg lehet győzni, és a Jobbik ebben a tekintetben ismét összekacsint a hatalommal. Vona Gábor sikeresen mutogatott mumusként a Fideszre, hogy a Jobbik így lovagolja meg ugyanazt a hullámot, amit Európa-szerte felhasznál a radikális jobboldal.
Ennek azonban végletesen káros következményei lehetnek. Ha a Jobbik sikeresen megvezeti a lakosságot, azzal hozzájárul a demokratikus rendszer fennmaradásához. Most a nemzeti radikális irányvonal az, ami az alaptalan reménnyel tarthatja bilincsben a magyarságot. A változások időszakára való felkészülés helyett az emberek ismét várakoznak: várják a következő választásokat, hogy elmehessenek a radikálisokra szavazni. Akik ha hatalomra kerülnek, majd kilépnek az Európai Unióból. És mikor behúzzák az ikszet, nem gondolnak arra, hogy a négy év elmúltával egy másik párt ígéreteire fognak várakozni, miközben a magyarság elöregszik, és lassan tolószékbe kényszerül.
Jelen helyzetben az egyetlen, ami valós megoldást jelent a társadalom önpusztítására, az a hungarista munkásállam kiépítése. Magyarország ki fog lépni a NATO-ból és az Európai Unióból. De nem a Jobbiknak köszönhetően!
Fenyvesi Áron

Gazdag István: Tel-Avivi börze: záráskor egy Gilád Salit 1027 palesztint ért

A Netanjahu-kormány és a Hamasz között egy izraeli hadifogoly több mint ezer palesztin politikai fogolyra való kicserélése tárgyában létrejött megállapodást a tranzakció vallási-ideológiai és geopolitikai aspektusainak figyelembe vételével kell elemezni. Aki átfutotta a cionista ideológiát és gojellenes rasszizmusát tápláló Talmudot, az jól tudja, hogy egy zsidó élet árát nem lehet összevetni egy nem zsidóéval. Ez az eszme, így vagy úgy, minden cionista zsidó tudatalattiját átitatja, és végül megfertőzte az Izrael iránt elkötelezett gojokat is, amint azt az ismert anticionista aktivista, Izrael Sahak hangsúlyozza könyvében (Zsidó vallás, zsidó történelem. 3000 év súlya).
Ezek után rögtön érthető, hogy a szám kérdése fel sem vetődik egy cionista számára, mert az alkudozás nem azonos kategóriák között zajlik. A gojok közötti konfliktusokban általában abból az elvből indulnak ki, hogy egy fogoly=egy fogoly, és a cserét nagyjából egyenlő alapon bonyolítják le, persze az adott politikai kontextusra tekintettel. Izraellel kapcsolatban ez az okoskodás érvényét veszti. A cionista entitás számára arról van szó, hogy (legalábbis emberéletekben mérve) bármi áron meg kellett menteni Gilad Salit tizedest, egyszerűen csak azért, mert zsidó, és így par excellence más, „felsőbbrendű” lényegű, mint a többiek. Tekintélyes rabbik állítják, hogy valójában egyedül a zsidók számítanak emberi lényeknek.
Ebben az ügyben egyértelműen a vegytiszta cionista logika vezérelte a tel-avivi vezetést. Izrael Sahak szerint a vallásos cionisták számára a kérdésnek ráadásul van egy másik aspektusa is: ha ugyanis egy zsidó halála a judaizmus rituális ceremóniáin kívül következik be, az maga a botrány. Egy zsidó ugyanis még holtában is a közösségéhez tartozik, amelyet állításuk szerint a cionisták képviselnek, és minden zsidónak tudnia kell, hogy „Izrael” nem fogja engedni, hogy úgy hagyja el az árnyékvilágot, mint bármelyik közönséges halandó. Márpedig ez történhetne, ha háború robbanna ki a térségben. Tehát a Közel-Kelet állandó háborús légköre alapján kell megvizsgálni ezt a fogolycserét, különös tekintettel arra, hogy ki avatkozott be az alkudozás sikere érdekében.
Cionista források szerint Salit szabadon bocsátásáról Leon Panetta amerikai hadügyminiszter izraeli és egyiptomi látogatásán született megállapodás október elején. Az Obama-kormány és az USA-ban hivatalosan terrorista szervezetnek nyilvánított Hamasz vezetői közötti kapcsolat az egyiptomi Muzulmán Testvérek radikális iszlamista mozgalom révén jött létre, amelyre az amerikaiak Mubarak bukása óta kiemelt szerepet osztottak annak érdekében, hogy Egyiptom továbbra is az amerikai-izraeli érdekszférában maradjon. A Hamasz lényegében az egyiptomi testvériség palesztinai filiáléja, és Obama erre a hagyományosan Irán-ellenes irányzatra akar támaszkodni, hogy leválassza a Hamaszt Szíriáról és Iránról. Az amerikaiak végső soron egy mérsékelt és Nyugat-konform, vagyis USraellel szövetséges szunnita blokk létrehozásán ügyködnek Szaúd-Arábia és a Muzulmán Testvérek bevonásával.
Könnyedén kitalálható, hogy mindez az anticionista ellenállás nemzetközi frontja, vagyis Szíria és Irán, következésképpen Libanon és főleg a Csáhál legyőzhetetlenségének mítoszát alaposan megtépázó síita Hezbollah ellen irányul. Ez a stratégia magába foglalja a Hamasz „helyzetbe hozását”, amelyet Mahmud Abbasznak némileg sikerült háttérbe szorítania azzal, hogy az ENSZ-ben szembeszállt Obamával és Izraellel, és egy palesztin állam elismerését kérte az 1967-es határok között (amivel ugyan a Palesztin Hatóság lényegében elismeri a cionista fait accompli-t, vagyis a szentföldi latorállam de iure létét is, Tel-Aviv számára azonban ez sem elég engedmény).
Mindazonáltal a palesztin diplomáciai offenzíva arra kényszerítette Obamát, hogy végül levegye az elfogulatlanság álarcát, és megvétózza Mahmud Abbasz felvetését, mégpedig olyan diskurzust használva, amely egy választási kampányt folytató Likud-jelölthöz is méltó lett volna. Az amerikaiak „megbüntették” tehát Mahmud Abbaszt az önállósodási törekvéseiért, és ismét nyeregbe ültették a Hamaszt, lehetővé téve számára, hogy learathassa a babérokat a palesztin közvélemény és az érintett családok körében a foglyok kiszabadításáért.
Íme a végeredményben meglehetősen mérsékelt ár, amelyet a cionista entitás fizetett Salit tizedes szabadságáért: ezeregynéhány palesztin, akik közül egyeseket lakhelyelhagyási tilalommal fognak sújtani, még „szabadon” is! Ami pedig a többieket illeti, ha az ilyesféle megállapodásokat kísérő titkos kitételek dacára sem maradnak nyugton, akkor nagyon könnyen az izraeliek által világszerte gyakorolt „célzott likvidálások” áldozatainak számát gyarapíthatják - Obama áldásával és a cionizmusnak alávetett „humanista” tekintélyek közönye mellett.
Az USA és a Muzulmán Testvérek közös patronálásával a Hamasz és Izrael között létrejött „üzleti” tranzakció tehát egy újabb lépést jelent az Irán-ellenes szunnita blokk létrehozásának folyamatában. Egyszerűen arról van szó, hogy a közel-keleti hatalmi játszma cinkelt kártyalapjainak az újraleosztása során Washington köré gyűjtsék mindazokat az állami és politikai tényezőket, amelyek jobban félnek az iráni iszlám forradalom kisugárzásától, mint az amerikai imperializmustól és az izraeli expanzionizmustól együttvéve.
Addig is, amíg ez az amerikai Izrael-lobbi által kifőzött machiavellisztikus terv megvalósul, Washington a biztonság kedvéért magasabb fordulatszámra kapcsolja a korábbi háborúi közhangulati előkészítésében bevált atrocitás-propagandát, ez alkalommal Iránra hangolva azt. Augusztusban szenátorok egy csoportja levélben arra szólította fel Obamát, hogy az USA „juttassa csődbe az iráni központi bankot”. Legutóbb pedig, miután felröppent a rémhír Szaúd-Arábia amerikai nagykövetének a meggyilkolására szőtt állítólagos iráni összeesküvésről, az előbbi akció egyik főkolomposa, a republikánus Mark Kirk kijelentette, hogy „az amerikai politikának az iráni pénz összeomlását kellene megcéloznia”. Az nyilván fel sem vetődött a közismert „héja” kolibri-agyában, hogy országa totálisan lestrapált állapota láttán sokkal inkább a saját központi bankja és a saját valutája miatt kellene aggódnia. De talán már nem sokáig...
MD 2011. X. 25.


A gyémántipar Izraellel kapcsolatos kettős mércéje

 Mindannyian tudatában vagyunk annak, mennyire káros hatással van az üzletre, ha az háborús bűnökkel hozható összefüggésbe. A gyémántipar nagy igyekezettel próbálja megúszni azokat a kérdéseket, amelyek Izrael emberjogi visszaéléseivel fennálló kapcsolatait firtatják - és ez idáig megmenekült a felügyelő szervezetek tüzetes vizsgálata alól.

Izrael elsőszámú exportcikke a gyémánt Az ENSZ Folyamat - Tanúsító Tervezet 75 tagállamának képviselői a héten a Kinshasa-i közgyűlésen nem tudtak megegyezésre jutni a Zimbabwe-ból exportált, vérrel szennyezett gyémántok ügyében. Az „elefánt a porcelánboltban” éppen Izrael gyémántexportja volt, amely hárítja a Zimbabwe gyémántexportjára irányuló szigorú bírálatokat.
Az általam jegyzett „hónap levele” amely a Retail Jeweller magazin áprilisi számában jelent meg, feltárja azt a kettős mércét a Kimberley Folyamatok (Kimberley Process) szabályzatában, amely lehetővé teszi a vértől csöpögő gyémántokkal való üzérkedést Izraelből és Zimbabwe-ból. (Letters, Retail Jeweller Magazine, April 2011).
A levél „szörnyülködést” váltott ki egyesekben a gyémántipar berkeiben, és azt eredményezte, hogy egy rangos svájci ékszervásáron levették a polcokról az említett folyóiratot. (“Gems editor sorry for ‘blood diamond’ boycott letter,” The Jewish Chronicle, 7 April 2011).
A levél lerántotta a leplet az izraeli gyémántipart irányító hagyományos érdekszövetségről és annak vezetőiről. Azok válasza az újság májusi számának „Levelek” oldalán bemutatta, mennyire érzékeny a globális gyémántipar az izraeli gyémántok és az izraeli háborús bűnök közötti kapcsolat bármilyen közzétételére. Mindhárom levél, amelyet a globális gyémántipar 6 kiemelkedő tagja írt alá, ugyanazt a mantrát ismételgették Izrael elhiteltelenítéséről, lejáratásáról. Az írók figyelmen kívül hagyták a kulcskérdést: Izrael metszett és csiszolt gyémántexportja kibújik a nyersgyémánt exportra vonatkozó emberjogi vizsgálatok alól.
Míg a gyémánt ipar továbbra is a gyémántnak, mint a vágyak tárgyának homályos képét népszerűsíti, a nyilvánosság, egyre fokozottabb aggályokkal az általuk vásárolt termékek etikai háttere irányában, már nem fogadják el „készpénznek”, hogy az Izraelben előállított gyémántok konfliktusoktól mentesek.
Izrael gyémánt kereskedelme háborús bűnöket pénzel
Az Izraeli Gyémánt Iparág elnöke Moti Ganz mondta nemrég: „Az amerikaiak még mindig gyémántot vásárolnak a szeretet és hűség jelképeként” (“IDI plans its largest participation at JCK Las Vegas,” Diamond World, 17 May 2011).
A gázai lakosok számára, akikre Izrael gyémántból pénzelt fehér foszfor- és repesz bombái hullnak, a gyémántok nagyobb valószínűséggel jelképeznek gyilkosságot, csonkítást és véráztatta terrort, mint szeretetet és hűséget.
Shir Hever, izraeli politikai-gazdasági szakember, így nyilatkozott a Russel Vizsgálóbizottság előtt bizonyítékként Palesztina ügyében (evidence to the Russell Tribunal on Palestine) 2010 novemberében: „Összegezve, az izraeli gyémántipar körülbelül 1 milliárd USD-val járul hozzá évente az izraeli hadsereg és biztonsági szolgálatok költségeihez...minden egyes alkalommal, amikor valaki egy gyémántot vesz, ami izraeli exportból származik, annak a pénznek egy része az izraeli katonaságnál köt ki, szóval a pénzügyi kapcsolat teljesen egyértelmű.” (“Day 2, Part 1 of London Session, Russell Tribunal on Palestine,” 21 November 2010).
A Kimberley Process (KP) rendelkezések 2003-as bevezetésének feladata lett volna meggátolni az emberi jogok megsértését a gyémánt iparban. Mindazonáltal a KP rendeletek hiányosan fogalmazzák meg a „konfliktus-” illetve „vérgyémánt” fogalmát, eleve kizárva a metszett és csiszolt gyémántokat (a szigorú vizsgálat látóköréből / ford.). Ez a visszásság megteremti a lehetőségét annak, hogy az ékszerészek a metszett és csiszolt gyémántjaikat „konfliktusmentesnek” (azaz erkölcsileg tiszta eredetűnek/ ford.) címkézzék, és ez által adóbevételeket halmozzanak a háborús bűnökkel vádolt izraeli katonaság pénzügyi támogatására.
Ennek eredményeképpen, de facto az izraeli „vérgyémántok” beszennyezik a világpiacot. A „konfliktusmentes” (azaz tiszta eredetű/ford.) gyémánt törvényi meghatározásának hiánya elősegíti ezt a csalást. A nemzetközi palesztin szolidaritási aktivisták egy csoportjának, a Global Palestine Solidarity-nak (GPS) nyilvános petíciója, amit a Kimberley Process tagjaihoz intéztek, sürgős felülvizsgálatát követeli az úgynevezett „konfliktusgyémánt” meghatározásának, azaz minden olyan metszett, csiszolt gyémánt e körbe sorolását, amelyek az emberi jogok megsértését pénzelik (“Stop Israel’s Blood Diamond Trade,” accessed 1 June 2011).
Cenzorok az online forgalmazóknál
A világ számos gyémántkereskedő cége cenzorokhoz folyamodott, hogy elkerülje a válaszadást az ő úgynevezett „konfliktusmentes” gyémántjai eredetét kutató kérdésekre.
A Seattle-i székhelyű Blue Nile, egy NASDAQ-listázott vállalat, a világvezető online gyémánt forgalmazója. A cég állítása szerint gyémántjaik „garantáltan konfliktus-mentesek”. Az utóbbi hat hónapban viszont a Blue Nile Facebook oldalon regisztráltak számtalan esetben vetették fel a kérdést: hogy tudja igazolni a cég, hogy az Izraelben megmunkált gyémántok „konfliktus-mentesek”, amikor az általuk befolyó adóbevételek azt az izraeli hadsereget támogatják, amelyet háborús bűnök terhelnek?
Válaszként a cég cenzúrázza Facebook oldalát, rengeteg embert kizárva és blokkolva az ő 90 000 Facebook „rajongójának” az új üzenetei vagy képei elhelyezését az üzenőfalon. A 2010. november 5-ét megelőző négy héten át írországi emberek részéről kitartóan beérkező kérdőre vonásokat követően a Blue Nile az összes ír IP címhasználóval szemben általános tiltást vezetett be.
Ez nem az egyedüli példa arra, hogy a Blue Nile igyekszik hárítani Izrael vértől ragadó gyémántjainak ügyét.
A Blue Nile 2011 februárjában beadta éves jelentését az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsde Bizottságának (the file is accessible via the Blue Nile website, accessed 21 June 2011). A Blue Nile éves jelentésének egy olyan teljes körű bevallásnak kellene lennie, mely tartalmaz minden olyan információt, amelyek szükségesek a befektetőknek a cég jövőbeli üzleti teljesítménye kockázataival kapcsolatos teljes körű tájékoztatások alapján hozott döntéseihez. Míg ez, a cég kereskedelmi teljesítményéről szóló, törvénynél fogva kötelező nyilatkozat 16 oldalon át sorolja a vállalkozást érintő lehetséges kockázati tényezőket, elmulasztja megemlíteni, hogy a cég Izraelben megmunkált gyémántokat árusít, amelyek célpontjai egy nemzetközi kampánynak, amelyik azért küzd, hogy azok a gyémántok „konfliktus- vagy vérgyémántokként” legyenek osztályozva. A jelentés azt sem említi, hogy a cég a Facebook oldalán kitérő manőver alkalmazásával gátolta meg az embereket abban, hogy az úgynevezett „konfliktus-mentes” gyémántok eredetét firtassák.
A forgalmazók próbálják hárítani a felelősségre vonhatóságot
Időközben más gyémántforgalmazók is próbálták elkerülni az izraeli gyémántüzérkedésben való részesedésük szigorú vizsgálatát. Az utóbbi hat hónapban egy másik online kereskedő cég, a Brilliant Earth, amelyik gyémántjait „erkölcsi követelményeknek megfelelő eredetűként” hirdeti, szintén letiltott a Facebook üzenőfaláról rengeteg embert, akik azt tudakolták, hogy az úgynevezett „konfliktus-mentes” gyémántjaik között van-e olyan, amit Izraelben dolgoztak fel.
Áprilisban aztán, a Független Ékszerészek Szervezete (Independent Jewellers Organization IJO), egy 800, „a legmagasabb erkölcsi színvonalú ékszerész” tagot számláló amerikai egyesület negyven tagja gyémánt-felvásárló utat tett Izraelbe (“IJO makes pilot diamond buying trip to Israel,” Israeli Diamond industry website, 1 May 2011).
Amikor Facebook oldalukon a hozzászólók számon kérték rajtuk, mivel tudják igazolni azt, hogy egy olyan országban vásárolnak gyémántot, amelyiket háborús bűnökkel vádolnak, az adminisztrátoraik átcenzúrázták az oldalt és töröltek minden izraeli útjukkal kapcsolatos hivatkozást.
Ezek csupán néhány példa azokra a gondokra, amikkel azok az ékszerészek szembesülnek, akik az általuk forgalmazott izraeli gyémántokról azt állítják, hogy konfliktus-mentesek. Az ékszerészek népszerűsíteni akarják saját erkölcsös eljárásukat, de ha ők izraeli gyémántokat árulnak, hozzájárulnak a háborús bűnös katonai rezsim pénzügyi finanszírozásához. A nemzetközi gyémántpiac izraeli gyémántokkal való szennyezése hatalmas előnyt ad a palesztin szolidaritási aktivistáknak a gyémánt-lobbival szemben helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
Izrael legnagyobb exportja
Izrael elsőszámú exportcikke a gyémánt, ez teszi ki az összkivitel egynegyede és egyharmada közötti arányt. 2008-ban a gyémántexportot 19,4 milliárd USD-ra becsülték, ami körülbelül 10 milliárd nettó értéket jelent (with a net value of approximately $10 billion) - ez messze meghaladja az elektronika vagy a gyógyszer export akár bruttó értékét is.
A gyémántipar Izraelben 5%-kal járul hozzá a GDP-hez, és egy jelentős forrása az adóbevételeknek, amelyek fenntartják Izrael megszálló-politikáját, a gázai ostromot (siege on Gaza)és a törvénytelen telepeket (illegal settlements).
A palesztin föld elrablása és a palesztin nép brutális leigázása egy nehéz terhet helyezett az izraeli kormányzat pénzügyeire. Az USA kormányzati statisztika adatai szerint Izrael katonai kiadásai a GDP több, mint 7%-át emésztik fel, vagyis körülbelül 16 milliárd USD-t évente (CIA World Factbook - Israel).
Míg az évi 3 milliárd dolláros amerikai katonai segély jelentős, az izraeli hegemónia sok aspektusának fenntartásához szükséges pénz-tömegeket ki kell vonni a gazdaságból az adók ilyen vagy olyan formájában.
Akárhogy is, az amerikai fogyasztók, Washington segély-csomagjánál jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá az izraeli gazdasági bevételekhez, (egyebek mellett!/ford.) az izraeli gyémántok vásárlása révén. Az izraeli gyémántipar weboldala szerint az Egyesült Államokban vásárolt összes gyémánt kb. 50%-a Izraelből származik (“The Israeli diamond industry - A leading center of the diamond world”).
Az USA a legfontosabb gyémántexport piaca Izraelnek, ez durván az export 40%-át teszi ki.2010-ben az Amerikába irányuló izraeli gyémántexport 5,8 milliárd USD volt (“IDI plans its largest participation at JCK Las Vegas,” Diamond World website, 17 May 2011).
Izrael gazdasága, széleskörűen elszigetelődve a saját természetes piacaitól a szomszédos arab államokban, a termékek és szolgáltatások terén súlyosan Európa-, USA- és Ázsia-függő. Izraeli stratégák rég felismerték az olyan, nagy értékű export-irányú iparágak igényét, amelyek behoznák azt a valutát, ami szükséges a cionista terv fenntartásához Palesztinában.
Zimbabwe ellentétben Izraellel
Izrael túlságos függése a luxus divatcikkektől kiszolgáltatottá és sebezhetővé teszi egy, az izraeli gyémántok fogyasztók általi visszautasítása révén. Az izraeli gyémántipar elutasítása jelentős csapást mérhet a gazdaság egyéb ágazataira is, Izrael tőzsdéjére és annak képességére, hogy idegen közvetlen befektetőket vonzzon az országba.
A gyémántipar nagyon is tudatában van annak, hogy egy hosszú évtizedek alatt bevezetett márka hírnevét milyen könnyen rombolhatja le töredék idő alatt bármilyen undorító képzettársítás. Az izraeli előválasztásokra ébredve, megtámadták az ostromgyűrűben nyomorgó gázai lakosokat 2008-2009 telén (assault on the besieged residents of Gaza in the winter of 2008-09). Az ENSZ Emberjogi Bizottsága vizsgálata folyamán bizonyítékokat talált arra vonatkozólag, hogy Izrael háborús bűnöket követett el és valószínűleg emberiség ellenes bűnök elkövetésében is felelős. Az izraeli gyémántipar által előteremtett (évi) 1 milliárd dollár adó hozzájárult a gázai támadás pénzeléséhez- ez egy egyértelmű indoklása az izraeli gyémántok „vér-gyémántokkénti” címkézésének.
A Kimberley Folyamatokban megfigyelői státussal rendelkező Nem-kormányzati Szervezetek (Nongovernmental Organizations NGO), mint például a Globális Szemtanú (Global Witness) és mások felelőssége, hogy megbizonyosodjon: támogatásukkal nem él vissza a gyémántipar.
Izrael jól dokumentált emberjogi kihágásai ellenére, egyetlen NGO sem emelt kifogást Izrael folytatólagos tagsága ellen a Kimberley Folyamatokban.
Ehelyett, figyelmüket főleg Zimbabwe gyémánt exportjára összpontosítják, ahol a kormányerők a jelentések szerint több, mint 200 embert öltek meg a Marange gyémántmezők erőszakos átvételekor 2008-ban (“Zimbabwe: End Repression in Marange Diamond Fields,” Human Rights Watch, 26 June 2009).
2008-ban Izrael gyémánt exportjának értéke több mint 1200-szorosa volt a Zimbabwe-i gyémánt kivitelnek. Az NGO-k nem maradhatnak az emberi jogok hiteles védelmezői, ha ők továbbra is figyelmen kívül hagyják Izrael gyémánt által pénzelt terület-foglalásait, gyémánt által pénzelt háborús bűneit, gyémánt által pénzelt ostromát, gyémánt által pénzelt gyarmatosítását és gyémánt által pénzelt etnikai tisztogatását Palesztinában.
Seán Clinton egy írországi palesztin szolidaritási aktivista. Ő tagja egy nemzetközi palesztin szolidaritási csoportnak, a Globális Palesztin Szolidaritásnak (Global Palestine Solidarity), amely első sorban Izrael gyémántiparára összpontosít.
Forrás: Seán Clinton The Electronic Intifada
Fordítás: Bartha László