Kávéval, étolajjal és szaloncukorral
is csalják az áfát a cégek, de Észak-Magyarországon az igazi nagy üzlet a
„vas”. Magyar-szlovák viszonylatban „utaztatják” az árut, a kamionokról
gyakran le sem pakolnak, csak kicserélik a fuvarlevelet, és mehet is
vissza a szállítmány a feladóhoz. Előfordul, hogy hétfőn a
rakodómunkások felpakolják a lemezeket a teherautóra, és pénteken
ugyanazokat a lemezeket pakolják le róla. Addig járja az utakat, és
termeli a visszaigényelhető áfát.
A kamionsofőröknek is elege
van az áfacsaló cégekből, akiknek színlelt fuvarozásokat kell végezniük,
és Horváth András, a NAV-botrány kirobbantójának példája arra
ösztönözheti őket, hogy ők is kitálaljanak - véli egy sofőr, aki
megkereste a hvg.hu-t, hogy elmesélje, hogyan zajlanak azoknak a
cégeknek a gyanús ügyletei, amelyektől időnként ő is kapott
megbízásokat. Azért akart mesélni nekünk, hogy megmutassa, valóban
létezik és működik az, amiről Horváth András beszél. Arra számít, hogy
ha az adócsalások miatti botrány „nagyot szól”, akkor egy idő után más
érintett sofőrök is meg fognak szólalni.
A kilencvenes évek óta
kis családi vállalkozása van Észak-Magyarországon, és több teherautóval
rendszeresen szállít Szlovákiába, Ausztriába, illetve Lengyelországba. A
beszélgetés elején azonban kiköti, hogy nevét nem írhatjuk le, és nem
készíthetünk róla képfelvételt, mert tart azoktól, akikről beszél
nekünk. Végül csak azt követően megyünk bele egy terepszemlébe vele,
miután leellenőriztük, cége és tevékenysége sem kamu. Az utunk során
említ konkrét cégeket (még a telephelyeiket is megmutogatja az
észak-magyarországi falvakban), amelyekről úgy véli, áfacsalásokban
vesznek részt, de mivel állításait nem tudjuk bizonyítani, a cégek nevét
kihagytuk a riportból. Ugyanakkor többórás közös utunk alatt
nyilvánvalóvá válik, életszerűek azok az esetek, amikről beszélt.
Az igazi nagy üzlet a vas
A sofőr szerint általában kétféle ügylet van az áfacsalásos
történetekben. Az egyik az, amikor újra és újra külföldre utaztatják
ugyanazt az árut, és az export után visszaigénylik az áfát. Ezt inkább
kisebb, „pitiáner” cégek végzik, és a lényeg, hogy lehúzzák az áfát az
áruról – mondja.
Az igazi nagy üzlet viszont egy másik
trükk: Szlovákiába eladnak szállítmányokat, de csak papíron, majd
ugyanazt az árut visszahozzák, gyakran egy másik cégen keresztül, és
feketén, vagyis áfa nélkül, jóval nyomottabb áron adják tovább a
felhasználónak. Ez, mint meséli, évek óta nagyban megy azon a környéken.
A kávéval, az étolajjal vagy például a szaloncukorral csinálják ezt, de
az igazi nagy üzlet a „vas” arrafelé - mondja. Kérdésünkre, hogy honnan
tudja ezeket, azt mondja, onnan, hogy fuvarozással foglalkozik, és
sokszor „beleszalad” ebbe a történetbe.
Botrányos trükkök
A
sofőr által elmondott esetek hasonlítanak arra, amit Horváth András
állít. A NAV volt munkatársa szerint az áfacsalás nagy része a
magyarországi cégek Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és
Szlovéniával folytatott, színlelt külkereskedelmén keresztül valósul
meg. Becslése szerint a költségvetésből legalább 700 milliárd forint
áfabevétel esik azzal, hogy az utaztatással a cégek exportot színlelnek,
majd visszaigénylik a kiszállított termékek áfáját. Ez a csalás
kombinálódhat azzal, hogy papíron szlovák cégeken is keresztülfuttatják
az árut, és szlovák oldalról is eljátsszák a színlelt exportot
(Magyarországra vagy Romániába), és ott is visszaigénylik az áfát.
Ugyanaz az áru többször megfordulhat a két-három ország között.
Emellett Horváth András becslése szerint további 1000 milliárd forint
maradhat el a költségvetésből azzal, hogy árut importálnak, nem fizetik
meg az áfát, de áfatartalommal együtt adják tovább egy közvetítő cégnek
(ez azonban így csak virtuális áfa). Ezt követően a cég bedől, eltűnik,
és az áru közvetítő cégeken keresztül eljut a bevásárlóközpont polcaira.
Valójában az áru a szlovák gyárból a bevásárlóközpontba megy, és a
közvetítő cégek ügyletei csak annak elfedéséhez kellenek, hogy valójában
a bevásárlóközpont jut áfa nélkül a külföldről behozott áruhoz. Ezen
kívül úgy is lehet áfát csalni, hogy a cégek exportot színlelnek, de az
áru itthon marad, és feketén értékesítik.
A NAV bizonyíthatná
A sofőr a legtöbbet egy cégvezetőről mesél, aki szerinte egy
fémkereskedelemmel foglalkozó adócsalásos láncolat kulcsembere.
Állítólag ő finanszírozza és irányítja az ügyleteket, és cégét csak arra
használja, hogy „lepapírozza” a szállítmányokat, vagyis a hatóság előtt
azt a látszatot kelti, hogy legális fémkereskedelemmel foglalkozik.
Beszélgetőpartnerünk azt állítja, a cégvezetőhöz több olyan cég is
tartozik, amelyeket egy stróman üzemeltet, ezek a cégek végzik a piszkos
ügyleteket.
Tud hasonló esetekről?
Fuvarozóként
vagy egy cég alkalmazottjaként rálát az áfacsalásokra? Esetleg
dokumentumokkal is tudná igazolni a történetet? Ne habozzon, írja meg
történetét az onlinegazdasag@hvg.hu e-mail címre!
Kérdésünkre, hogy mivel lehetne bizonyítani, amit mond, azt mondja, a
fuvarlevelekkel. Az adócsaló cégek „legálisan” végzik a tevékenységüket,
és a könyvelésükből nem derül ki, hogy az árujukat azért viszik ki
Szlovákiába, hogy megjárassák cégeken keresztül, majd áfa nélkül sokkal
olcsóbban adják el Magyarországon. Ez csak akkor derülne ki, ha az
adóhatóság bebizonyítaná, hogy az árut megjáratták. Szerinte ezt be
lehet bizonyítani. Azt mondja, a vámosok számtalan esetben lefényképezik
a teherautókat, és tudják, hogy ugyanaz az áru jön vissza, ami kiment. A
sofőr által említett cégeket és alvállalkozóit már többször vizsgálta
az adóhatóság, de az szerinte mindig csak azokig a stróman cégekig
jutott, amelyek elúsztatják az áfát, pedig nagyon egyszerű lett volna
eljutni a láncolat vezetőjéhez is, mégsem történt semmi - mondja.
Úgy érzi, a hatóságnál valami elakad. Azt mondja, vámosokkal
beszélgetett, akik azt mondták, 'higgye el, hogy nem hülyék, hanem
egyszerűen nem tudnak mit tenni, lefényképezik, jelentik, és nem
történik semmi'. A férfi azt mondja, hogy „november elsejétől
huszadikáig volt egy szabály, hogy a Magyarországra unión belülről
érkező árut regisztrálni kellett. Minden egyes árut be kellett mutatni a
vámhivatalban, és megnézték, hogy aki küldi, fizet-e adót, legális-e a
cég, még azt is, hogy a gépkocsivezető be van-e jelentve. Ennyire
naprakész adatai vannak a NAV-nak, mégsem tesznek semmit” – meséli.
Papírfuvarok
A fémkereskedő cégnél zajló csalás a sofőr szerint azzal kezdődött,
hogy amikor Magyarország bekerült az Európai Unióba, rájöttek: ha az
Ózdon vásárolt fémet papíron eladják Szlovákiába, majd onnan egy
strómancégen keresztül papíron visszahozzák Magyarországra,
megspórolhatják az áfát. A sofőr úgy keveredett bele ezekbe az
ügyletekbe, hogy amikor már jobban ment a fémkereskedelem, a cégnek
egyre több teherautóra volt szüksége. Megjegyzésünkre, hogy eszerint ő
nekik dolgozott, azt mondja, szállított, de nem tudott arról, mi zajlik.
Egy időben Ózdról szállított vasat Kápolnásnyékre, de „csak papíron”,
vagyis az áru csak névlegesen került a fogadócég tulajdonába, a szerepe
az lehetett, hogy nála eltűnjön a szállítmány, és feketén, áfa nélkül
adhassák tovább. A cég nevét nem említi, csak azt, hogy azóta
lekapcsolta az adóhatóság. Később bevontak egy szlovák céget, egy tüzép
telepet is. Kezdetben oda is csak papíralapon „szállítottak”, később
viszont ténylegesen is oda kellett vinni az árut, majd ugyanazt vissza
kellett hozni.
Az áru utaztatását kezdetben óvatosan végezték:
2007-ig a sofőr által megnevezett cég csak befelé hozta a vasat.
Ugyanazt a vasat visszaszállították Szlovákiába, de akkoriban még azt
egy másik „társaság” végezte a sofőr szerint. Az első időszakban
próbálták elkülöníteni a két tevékenységet, és a Szlovákiába visszamenő
forgalmat távol tartották a cégtől. Valószínűleg féltek – mondja a
sofőr. A következő években, amikor egyre több áru lett, lejjebb adtak az
óvatosságból, és 2010 óta már az adócsaló cég viszi visszafelé is a
vasat.
A sofőrünk többször úgy keveredett bele áfacsaló
fuvarokba, hogy más cégnek Szlovákiába szállított valamit, és mivel a
leszállítás után Szlovákiában volt üres teherautóval, érdeklődött, van-e
valakinek onnan áruja, mert visszafelé tudna szállítani. „Nagyon
sokszor akaratomon kívül olyan fuvart "vettem le" – mert soha nem tudja
az ember, hogy mi az áru, mindig azt mondják, hogy normál kereskedelmi
áru” – mondja. Kérdésünkre, hogy a fuvarlevélből nem lehet-e rájönni,
miről szól az ügylet, azt mondja, hogy amikor a sofőr „leveszi” a
fuvart, vagyis szóban megegyezik valakivel telefonon, akkor nem tudja,
hogy illegális ügyletről van szó. Megegyeznek, a cég elküldi a
megbízást, és csak akkor lehet látni, hogy miről szól a ügylet, amikor
már kiment a helyszínre.
Amikor Szlovákiában elment a másik
fuvarért, amiről telefonon megegyezett, ott már várta egy másik kamion,
amit le sem pakoltak, csak odaadták neki a szállítólevelét, és ő üresen
jött vissza Magyarországra - meséli. Így papíron azt az árut hozta, amit
éppen akkor exportáltak Magyarországról, és az adócsaló cég teherautója
is üresen ment vissza Magyarországra, így a cég azt a látszatot
keltette, hogy csak exportált. 2011 után azonban ez az elővigyázatosság
megszűnt. Amire korábban nagyon vigyáztak, hogy ne ugyanaz az autó hozza
vissza, már nem számít - mondja. Az adócsaló cégek kamionjai azóta már
nem üresen jönnek vissza Magyarországra: Szlovákiában lerakják vagy
sokszor le sem rakják az árut, és hozzák vissza.
Volt olyan cég,
ahol a rakodómunkások azt mesélték neki, hogy hétfőn lemezeket pakoltak
fel egy teherautóra, és pénteken ugyanazokat a lemezeket pakolták le
róla. Addig a kamion valószínűleg hozta-vitte ugyanazt az árut, csak a
papírt cserélgették. A hvg.hu-nak a sofőr megmutatta azt a fémmegmunkáló
céget is, ahová állítása szerint az elmúlt időszakban szállított árut. A
cégben két munkás dolgozik, de valójában nem folyik munka. Akkor hozták
létre a vállalkozást, amikor már jobban lepapírozták az áruk
utaztatását. A Szlovákiából jövő autók ehhez a céghez jártak okmányt
cserélni - mondja.
Ezekkel nem lehet versenyezni
Kérdésünkre, hogy hányan vannak az ismeretségi körében, akik ezzel
foglalkoznak, azt mondja, nagyon sok sofőr vesz részt ilyen ügyletekben,
„és egyre jobban csinálják”. Vagy azt érzik, hogy ennek az egésznek
rövidesen befellegzik, és még gyorsan minél több fuvart meg akarnak
csinálni. Vagy azt gondolják, hogy ezt még lehet csinálni, vagy tudják,
hogy nem fogják meg őket - teszi hozzá. Később némi önellentmondásba
keveredik, amikor azt mondja, hogy az áruk utaztatása csak a
teherforgalom kis hányadát teszi ki, és a csókos sofőrök végzik. Meg
azok, akik belecsöppennek, és előzetes ismeretek nélkül, akaratlanul
vesznek részt a folyamatban.
A fuvarozókra nézve vegyes
lenne a következménye, ha az adócsaló cégeket lekapcsolná a hatóság.
Akkor ugyanis kevesebb szállítmány lenne, de legalább le is tisztulna a
piac. Ezekkel a cégekkel ugyanis meglátása szerint tisztességesen nem
lehet versenyezni: "ők fejlődnek, új gépkocsikat vesznek, akik pedig
nem, azok mindent eladnak, és „mennek lefelé” - mondja a sofőr.
Egy furcsa eset
Elmond egy olyan esetet is, amikor először nem tudta, hogy áfacsalásra
akarják használni, még akkor sem, amikor a fuvarmegbízást „levette”. Azt
mondták neki ugyanis, hogy magyar telephelyről magyar telephelyre kell
szállítani. a helyszinen azonban látta, hogy az áru, amit átpakoltak a
kamionjára, annyit utazott, hogy teljesen szétesett a raklapokon
csomagokra. Még jobban gyanút fogott, amikor átrakták az árut a
teherautójára, és semmit sem kellett aláírnia. Feltűnt neki az is, hogy a
fuvarlevélen 35 palettát tüntettek fel, a teherautójára viszont
legfeljebb 33 fér.
Szólt, hogy ezt írják át, és azt is, hogy az
áru számolhatatlan, a csomagolás pedig sérült. Ezt nem akarták, és arra
kérték a sofőrt, hogy vigye el úgy, ahogy van. Erre ő nem volt hajlandó.
Fenyegetőzni kezdett, hogy kihívja a hatóságot. A sofőr elmondása
szerint erre gyorsan felhívták a cégtől a megbízóját, és azt ajánlották,
hogy azonnal átutalnak a sofőr számlájára 300 eurót fuvardíj és kiállás
címén, ha hagyja lerakni az árut a kamionjáról, és nem szól senkinek.
Nem fogadta el az ajánlatot.
Egy sofőr ebbe nem láthat bele?
„A sofőrök nem látják át ilyen szinten azoknak a cégeknek az ügyleteit,
akiknek szállítanak” – mondta a hvg.hu-nak egy nagyobb logisztikai cég
vezetője, akit a hvg.hu arra kért meg, véleményezze a történetet. Azt
ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy érzékelhetik a gyanús
ügyleteket. Mint mondta, a sofőrnek valóban szemet szúrhat, ha folyton
ugyanabban a relációban szállít, ugyanaz az áru, vagy ráadásul üres
teherautóval kell járnia az utakat, és csak a papírokat hordozgatja.
A cég vezetője elmondta azt is, hogy a sofőr által említett normál
kereskedelmi áruk szállítása uniós országok között egyáltalán nem esik
szigorú előírások alá, és az utakon nem is nagyon tudja ellenőrizni az
adó- és vámhatóság. Az uniós országok között nincs már vám, szabadon
mozoghatnak az áruk, és a szállítmányhoz általában egy CMR (nemzeközi
szállítólevél), valamint egy számla elegendő (akkurátusabb cégek a
zökkenőmentesebb szállítás érdekében az áruról szóló műbizonylatot és
rakományjegyzéket is adnak). A CMR a legfontosabb dokumentum, amelyen a
feladó, a kiszolgálási hely, az átvevő, és például az szerepel, hogy
milyen áruból, mennyit szállít a kamion. Utóbbi általában nem szöveges
információ, hanem géppel leolvasható kód. Egy szúrópróbaszerű
ellenőrzésen a vámhatóság megállíthatja a járművet (ez azonban nagyon
ritkán történik meg, inkább a kamionok súlyát szokták megnézni, és azt,
hogy biztonságos-e a rakomány elhelyezése). A vámosok rákérdezhetnek az
áru eredetére, a célállomásra, meg is nézhetik, és elvileg gyanút
foghatnak, hogy utaztatják, de erre kicsi az esély a logisztikai cég
vezetője szerint. A sofőr például mondhatja azt, hogy meghiúsult a
szállítás.
A logisztikai cég vezetője, akinek járművei szinte
kizárólag nyugat-európai cégeknek szállítanak, azt mondta, hogy az
adóhatóság gyakran ellenőrzi őket (gyakorlatilag minden évben), akár
célzottan, vagy azért, mert valamelyik üzleti partnerüket vizsgálva
átnézik a partnerükkel kapcsolatba került cégeket is. Ilyenkor minden
számlát és fuvarlevelet bekérnek. Azt nem értette, hogy az
áfavisszaigényléses csalás miért éri meg a sofőr által említett
cégeknek. Ugyanis, ha Szlovákiába szállítják, hogy Magyarországon
visszaigényeljék az áfát, akkor a szlovák importőr cégnek be kell
fizetnie a szlovák 20 százalékos áfát, így ha a két cég tulajdoni
háttere közös, akkor csak a 27 százalékos magyar áfa és a szlovák áfa
különbség az, amit nyerni lehet egy szállítmányon, azonban ez már nem
túl sok, hiszen csökkenti a szállítási költség is. Emellett azt is
fontos megjegyezni, hogy egy teherautónyi vas sem nagy érték, így az
áfája is kisebb, mint ha például műszaki cikkekről lenne szó. A
logisztikai cég vezetője szerint legfeljebb akkor érheti meg az adócsaló
cégeknek az ügylet, ha valamelyik oldalon végül nem fizetik meg az áfát
(ezt követően a nemfizető cég felszívódik), és feketén értékesítik az
árut.
HVG