Misa brummantott!

Több interkontinentális ballisztikus rakétát is kilőttek az orosz nukleáris elrettentő erők hadgyakorlatán, amelyet Vlagyimir Putyin elnök felügyelete alatt rendeztek – jelentette be szerdán Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

A hadászati nukleáris erők mellett légvédelmi egységekkel, valamint a légierő és a haditengerészet részvételével hajtották végre a hadgyakorlatot, amelyen két interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak szárazföldről. Az északnyugati Arhangelszk közelében lévő pleszecki űrrepülőtérről egy RSZ-12M Topol típusú, az Uráli Katonai Körzetben található Orenburg térségéből pedig egy RSZ-20V Vojevoda típusú rakétát lőttek ki. A védelmi minisztérium közleménye szerint a rakéták sikeresen megsemmisítették kamcsatkai célpontjaikat.

A hadgyakorlat során az Északi-tengeri és a Csendes-óceáni Flotta nukleáris meghajtású tengeralattjáróiról víz alól indított két nagy hatótávolságú rakétát is felbocsátottak.

A dél-oroszországi Asztraháni területen tartott hadgyakorlaton egy feltételezett rakétatámadást kellett elhárítania az arra kijelölt Sz-300-as, valamint a legújabb, Sz-400-as jelű légvédelmi egységeknek. A kilőtt elfogórakéta sikerrel eltalálta kazahsztáni célpontját, amely egy ballisztikus rakéta röppályáját modellezte.

Moszkva korábban meghirdette a hadsereg nagyarányú modernizációját. Az országban egyre gyakrabban rendeznek hadgyakorlatokat, ezzel is demonstrálva az orosz katonai erő újjáéledését.

Júliusban a Szovjetunió szétesése óta eltelt több mint húsz év legnagyobb szabású összevont gyakorlatát tartották. Ebben az orosz hadsereg középső és keleti katonai körzeteinek csapatai, a katonai légierő távolsági szállító egységei vettek részt az orosz hadsereg Csendes-óceáni flottájával együtt, mégpedig mintegy 160 ezer katonával, ötezer harckocsival, több mint száz repülőgéppel és tucatnyi hadihajóval.

(MH)

Utcai harc alakult ki a római parlamentnél

Több órás utcai harccá fajult Róma központjában csütörtökön egy tiltakozó megmozdulás, a tüntetők egy része megkísérelte megrohamozni az olasz képviselőház épületét. Az otthonteremtéshez való jogot követelő tüntetésen elsősorban fiatalok vettek részt. A menet a városközpontot átszelő korzón haladt végig a kormánypalota és a parlament alsóháza közelében. A képviselőház tájékán a tüntetők mintegy 300 fős csoportja megpróbált minél közelebb jutni az épülethez. A tüntetők közül többen sisakot viseltek, eltakarták arcukat vagy az Anonymous nemzetközi hackermozgalom fehér maszkját tették fel.
Tojással, aprópénzzel, üveggel és petárdával vették célba a képviselőházat védő rohamrendőröket, akiknek falát többször megpróbálták áttörni. Erre könnygáz volt a válasz. A tüntetők és rendőrök harca a környező vásárlóutcákban és a Trevi-kútnál folytatódott. Az üzletek lehúzták redőnyeiket, a rendőrség a megriadt turistákat minél gyorsabban igyekezett eltávolítani a helyszínről.
Négy rendőr és két tüntető megsebesült, nyolc személyt őrizetbe vettek. Ezek szabadon engedéséért később újabb tiltakozást rendeztek a képviselőház közelében. A Baloldal Környezet Szabadság (Sel) párt képviselői csatlakoztak a tüntetőkhöz.
“Jelzést vártunk a kormánytól a lakáshelyzet megoldására, helyette gumibotot kaptunk” – nyilatkozta Paolo Di Vetta, a Movimento Abitare (Lakásmozgalom) vezetője. A mozgalom tagjai évek óta üres lakóházakat foglalnak el, melyekbe lakástalanokat költöztetnek be. Elmondta, hogy a tüntetés az október 19-én szintén Rómában rendezett tömegmenet folytatása volt, amelyen a baloldali szervezetek lakást és munkát követeltek. Akkor a tiltakozók a római pénzügyminisztériumot rohamozták meg. Di Vetta hozzátette, hogy ez még csak a kezdet volt, további akciókra készülnek.
(HVG)

Komoly verekedésbe fordult az otthonvédők tüntetése – Rómában

…”A tüntetők azt követelték, hogy a helyi hatóságok szüntessék be a kilakoltatásokat az olasz fővárosban…”

Összecsapások rendőrökkel Rómában az olcsóbb lakhatásért.

A videón látható helyzet, azért alakult ki, mert a tüntetőket nem engedték a parlament elé vonulni, hanem feltartóztatták az embereket és a via del Tritone utcába szorították őket. Körbevéve teljesen a menetet, ki sem engedvén, – sem előre, sem hátra nem mozdulhattak, mialatt a rendőrök könnygázzal árasztották el az utcát.

Többen rosszul lettek, a tömeg meglazult , – ezután a karhatalmi erők szétverték a tüntetést.

Azonban nem hiábavaló a hónapok óta tartó tüntetés sorozatuk, mert sikerült elérniük, hogy a politikusok elkezdjenek foglalkozni a lakásproblémával és Róma komoly pénzeket kapjon, szociális bérlakások építésére és meglévő ingatlanok átalakítására.

Valamint az ENSZ is foglalkozik már az európai lakásproblémákkal és a lakhatási alapjoggal. Rómát pedig úgymond “kilakoltatásmentes” várossá nyilvánították.

A mai tüntetés után, pedig az erre a célra fordítandó 30 millió eurót, megemelték 100 millió euróra.

Video: Sevaster a Russia Today engedélyével

Russia today – Titkolt hírek hogy képbe legyél/Fb – Ajánlja: Szabad Riport

Szabad Riport megjegyzése: Már régóta forszírozzuk: az ENSZ-hez kellene fordulniuk a magyar otthonvédőknek. Nem az Unió hónapokig, évekig toporgó bíróságaihoz, – hanem egy valódi nemzetközi szervezethez.

Vajon van-e elég tudás és nagyrahivatottság bennük ahhoz, – hogy végre eljussanak a magyar családok segélykiáltásai a világ nagy nemzetközi fórumaira is?

SzRTI

A magyar helyesírás négy jellemzője, hogy betűíró, a kiejtésből indul ki, szóelemző és hagyománycentrikus

A világ nyelveinek nyomtatott és internetes formában is elérhető katalógusa, a Summer Institute szerint a Földön létező mintegy 8 ezernyi nyelv közül 3200-at közvetlenül fenyeget a kihalás, bár más források szerint a nyelvek 90 százaléka van veszélyben. A hajdan az embercsoportok izolációja folytán kialakuló és egymástól elváló nyelvek a globalizálódó világ kommunikációs kapcsolatai hatására konvergálódnak, megszűnnek. Egyre több kis nyelvet mind kevesebben beszélnek. Kornai azonban továbbmegy, és becslését nem a nyelvet beszélők száma, hanem a nyelvet az interneten használók száma alapján teszi. A két kategória ugyanis jelentősen elválik egymástól. Itt van például a Szenegálban és Gambiában hivatalosként használt mandinka, mely Alex Haley Gyökerek című regénye, és az abból készült tévésorozat miatt is ismerős lehet. Hiába beszélik több millióan, hiába van ezen a nyelven tévé és rádióadás, a digitális térben a mandinka nincs jelen. Vagyis Kornai András szerint digitálisan halott. Ugyanez mondható el rokon nyelvünkről, a számiról, amelyet Skandinávia északi részén beszélnek a rénszarvasterelő törzsek. Indonéziában és Malajziában ugyanakkor az olcsó számítógépek ottani elterjedése révén, több kis nyelv digitálisan feljövőben van. Sok fejlett országbeli kis nyelv - mint például az izlandi, az észt, vagy a finn -; pedig egyenesen virul az interneten és a közösségi médiában. A kutató úgy véli, azok a nyelvek, melyek kimaradnak a kultúra fő áramlatából, nem vállalják fel a digitális kihívást, rezervátumba kényszerülnek, és bár lehet, hogy még több mint száz év múlva is lesznek, akik beszélik, nem ezek viszik a világot előre és életképtelenségre vannak ítélve.

A PLOS One-ban megjelent cikk egy részletes kutatáson alapul, melynek gyökerei évekre és a számítógépes nyelvészetre nyúlnak vissza. Kornai munkatársaival egy speciális szoftver segítségével először 15 nyelvből kezdett olyan interneten fellelhető szövegeket gyűjteni, melyek az adott nyelv minél szélesebb szókincsét reprezentálták. Matematikai modellekkel 35 paraméter segítségével (bár a tanulóalgoritmusok szerint ebből a halmazból csak 6-8 érték volt a fontos) modellezték az egyes nyelvekből vizsgált szövegeket. Ezután 50, majd 330 nyelvet pásztáztak végig, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy vészesen kevés a digitális térben jelenlévő nyelv. Tavaly a magyar professzor egy európai nyelvtechnológiai fórumon is beszélt felismeréséről.

Mint Kornai András lapunknak elmondta, a nyelveket négy csoportra osztották: digitálisan mozdulatlan, örökségi, élő és viruló nyelvekre. Az első, harmadik és negyedik kategória könnyen értelmezhető, míg a második csoportba azok a nyelvek tartoznak, mint például a latin vagy az ógörög, amelyeket ugyan megtalálunk a neten, ám e szövegek valamely, spirituszban megőrzött állat maradványaihoz hasonlítanak.


Kornai András
Az amerikai cikkben közölt - már az összes létező nyelvet felölelő - és jelentős gépi erőforrással készült elemzés sokkoló megállapítása szerint a korábban hitt 600-700 nyelv helyett a digitális kort csupán 200-300 élheti túl. A PLOS-cikkben Kornai ugyan 420 nyelvről ír, mint amelyeknek esélyük van az internet világában is, ám ez a kutató szerint csupán - mundérbecsületet védő optimista jóslat-. A legkorszerűbb kommunikációs csatornák egyikén, a twitteren például alig 150 nyelv szólal meg. Az pedig a magyar kutató szerint nagyon rossz jel, ha egy nyelv nincs jelen a közösségi médiában.

A facebookon, twitteren és a blogokon tovább élő nyelvek között szerencsére ott a magyar is, melynek alapszinten nincs félnivalója. (A magyar wikipédia nagyságra jelenleg a 24., vagyis nyelvünk nemhogy az életképes 4-5 százalékban, de a felső 0,5 százalékban is bent van.) Ám az egy dolog, hogy mennyi autópályája van egy országnak, egy másik, hogy ezeken milyen autók közlekednek. És e tekintetben a magyar nem virul, csupán él. A magyar nyelvtechnológia Kornai szerint féloldalas fejlődésű. Beszédszintézisben például nemzetközi szintű eredményekkel rendelkezünk, beszédfelismerésben (gépi fordításban) már nem annyira. Az igazából csupán a magyaroknak életfontosságú szakterület további fejlődéséhez hazai fejlesztésű szoftverek kellenek, ezekhez pedig az eddiginél bőségesebb anyagi háttér. A csupán néhány tízmilliós támogatások csak az örökségi státusz felé vihetik nyelvünket.

Infó: A cikk eredeti változata a 2013.10.31-i Népszabadságban olvasható.
Népszabadság - Reviczky Zsolt

A szülőket korlátozza az oltási rendszer

Jövő évtől nem dönthetnek szabadon a szülők arról, hogy kérik-e a pneumococcus elleni védőoltást, mert a kormány tizenegyedik oltásként kötelezővé tette. Bár kevés család száll szembe a rendszerrel, a gyerekek 99 százaléka megkapja a vakcinát, a felmérések azt mutatják, hogy a szülők nem szívesen „tömik” oltóanyagokkal a csemetéiket. A kötelező jelleg ellen küzdő szervezet szerint széleskörű vizsgálatok hiányában lehetetlen megítélni, milyen negatív hatásai vannak a vakcináknak. A minisztérium viszont büszke arra, hogy a kötelező oltásokkal több betegséget sikerült szinte teljesen kiszorítani Magyarországról.

„A védőnő csupán az oltások nevét sorolta fel és támadó stílusban közölte, ha nem viszem a gyerekemet oltásra, fel fog jelenteni az ANTSZ-nél. Pedig nem mutattam semmilyen ellenállást, jeleztem a védőnőnek, gyerekem meg fogja kapni a szükséges oltást, hiszen eddig is minden gyerekkori oltást megkapott” – ezzel a panasszal fordult tavasszal az oltások kötelező jellege ellen tiltakozó Nebáncsvirág Egyesülethez egy szülő, aki nem értette, miért kell mindenáron beoltani a gyerekét a pneumococcus nevű baktérium ellen.

Pedig a védőnő határozott fellépésének nem volt alapja, ugyanis a középfülgyulladás, a baktérium okozta arcüreggyulladás, a tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló oltás beadása jelenleg nem kötelező, csak – ahogy a népegészségügyi szaknyelv fogalmaz – „kötelezően ajánlott”. Azaz az orvosnak, védőnőnek jeleznie kell a két évnél fiatalabb gyerekek szüleinek, hogy az oltás mire jó és ingyenesen megkapható.

Jövő januártól viszont a szülőknek nem lesz választási lehetőségük: az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn jelentette be, hogy a Prevenar nevű védőoltást kötelezővé teszik, a méhnyakrák megbetegedésért felelős HPV-vírus elleni oltás pedig kötelezően ajánlott lesz.

Egyik szuri a másik után

Több szülő is azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy a „szíve szakadt meg”, amikor a babája bömbölt a tűszúrások miatt. Ráadásul nem mindig kaptak pontos tájékoztatást arról, hogy mit tartalmaz egy-egy ilyen „koktél”, komplex oltás, milyen esetleges utó- vagy mellékhatások várhatók. Ennek ellenére a hvg.hu-nak nyilatkozó, illetve a Nebáncsvirággal kapcsolatban álló szülők többsége azt mondta, nem szegült ellen a kötelező oltásoknak, elismerik a vakcinák fontosságát, még ha nem is örültek neki, hogy különféle szerekkel – ahogy egy anyuka fogalmazott – „tömik” a gyerekeiket.

Szurkapiszka Fotó: Fazekas István

Az ÁNTSZ szerint jelenleg tíz fertőző betegség ellen van életkorhoz kötött kötelező védőoltás. A gyerekek a gümőkór (tbc), a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen kapnak oltást. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a hvg.hu-val.

Erre közleményeiben rendszerint büszkén hivatkozik a minisztérium, az ÁNTSZ vagy a járványüggyel, fertőző betegségekkel foglalkozó Országos Epidemiológiai Központ (OEK): az állam ezt olyan „nemzeti értéknek” tartja, amit az oltások kötelező jellegének fenntartásával, újabb oltások kötelezővé tételével „meg kell őrizni”. „Éppen a példaértékű hazai átoltottságnak köszönhető, hogy hazánkban csak néhány, külföldről behurcolt kanyaró megbetegedés fordult elő, és a kórokozó a hazai lakosság körében nem tudott terjedni” – írta a hvg.hu-nak ÁNTSZ, miért van szükség a kanyaró elleni oltás fenntartására annak ellenére, hogy ilyen betegség 2001-ben fordult elő utoljára.

A kötelező oltások ellen tiltakozó vagy éppenséggel a vakcinákat ellenző, az orvostudománnyal is hadban álló, zavaros eszméket valló civilek gyakran azzal támadják az állami intézményeket, hogy a betegségek már nem is veszélyeztetik a lakosságot. Az ÁNTSZ viszont arra hivatkozik, így lehet távol tartani az országtól súlyos betegségeket, melyeket 30-40 évvel ezelőtt csak nagyon hosszú és nehéz küzdelem után lehetett visszaszorítani.

A kényszer nagy úr

„Az egyik gyerekünk részben átoltott, a másik nem kapta meg az oltásokat. Fizetjük is a büntetést” – mondta a hvg.hu-nak Bokány Lajos, a Nebáncsvirág elnökségi tagja. A törvények szerint, ha valaki elutasítja a kötelező oltást, akkor szabálysértési bírság kifizetésére kötelezhető, amely a legsúlyosabb esetben akár az 5 millió forintot is elérheti.

Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a gyermek veszélyeztetettsége miatt a szülők ellen eljárás induljon. 2008-ban komoly médiafigyelmet kapott, hogy a szolnoki bíróság egy apát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, a feleségét pedig tíz hónapra, mert három kötelező védőoltást nem adattak be gyermeküknek. Egy másik, Pest megyei családnál – miként arról a Magyar Narancs beszámolt – pedig a gyámügy lépett fel, azzal fenyegetve a szülőket, hogy „kiemelik” a kisfiút a családból, és elviszik beoltatni.

Mindkét esetben azért utasították el a szülők az oltást, mert utána olvastak a mellékhatásoknak. A kötelező jelleg, a várható büntetések sok szülőnek elveszik a kedvét az ellenállástól. Miközben 99 százalékos az átoltottság, a TNS közvélemény-kutató cég négy évvel ezelőtti felmérése szerint a férfiak 37, a nők 27 százaléka semmilyen védőoltást nem adatna be gyermekének.

A Nebáncsvirág Egyesület több olyan, anonimizált levelet is megmutatott a hvg.hu-nak, melyekből kiderül, hogy sem a védőnő, sem a háziorvos nem tudott pontos tájékoztatást adni mellékhatásokról, sőt, egyes esetekben még a koktélok összetételével, hatásaival sem voltak képben. A TNS felmérése szerint 2009-ben a szülők jelentős része nem ismerte a bárányhimlő, a méhnyakrák elleni védőoltásokat vagy az ingyenesen hozzáférhető pneumococcus elleni vakcinát, pedig az utóbbiról pont egy évvel korábban jelentette be a kormány, hogy kötelezően ajánlott lesz.

Ugyanakkor a neten mindenféle oldalak, fórumok működnek, amelyek különféle teóriákat, gyakran összeesküvés-elméleteket fogalmaznak meg, gyűjtenek össze az állítólagos mellékhatásokról, s miután az állam nem ad részletes tájékoztatást az ügyben, nagyon nehéz tisztán látni az ügyben. Így viszonylag gyorsan terjednek ezeken a fórumokon az olyan hírek, mint a 2011-es eset, amikor Japánban négy olyan – fél és két év közötti – kisgyermek halt meg, akik nem sokkal korábban kapták meg a Prevenar és a gennyes agyhártyagyulladás elleni ActHIB nevű oltások valamelyikét. Az ÁNTSZ rögtön tisztázta, hogy Magyarországon nem kaphatók a Japánban betiltott oltóanyagok, 2010 márciusától pedig a hatóságok már áttértek a fejlettebb Prevenar 13 használatára.

Mutáns és kiütött bacik

„A statisztikák is azt mutatják, hogy egy egyre betegebb és egyre fiatalabb korban lebetegedő társadalmat építünk. Ennek okai messzire vezetnek, de ami biztos, hogy az egyre növekvő számú oltások ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak” – írta az oltások mellékhatásairól feltett kérdésünkre a Nebáncsvirág Egyesület. Az oltások kötelezővé tétele ellen tiltakozó szervezet szerint az a legfőbb gond, hogy Magyarországon nincsenek széleskörű vizsgálatok a mellékhatásokra vonatkozóan, csak azt nézik meg, hogy az adott betegség előfordulása csökken-e a vakcina beadása után.

Nemzetközi kampány a pneumococcus elleni oltásért Fotó: hvg.hu

„Nehéz megállapítani, hogy miért nő az allergia, asztma, a diabétesz előfordulási aránya” – mondta Bokány Lajos. Az egyesület szerint ebben szerepe lehet, hogy egyre több mesterséges beavatkozás történik az oltóanyagok révén az immunrendszerbe. A civil szervezet tagjai szerint a baktériumok többsége a testünk természetes flórájának része, ha az egyiket „kiütjük”, egy agresszívabb, rosszabb léphet a helyére. Az egyesület szerint a védoltások kötelező tételekor azt sem veszik figyelembe, hogy egyes vakcinák legfeljebb 10-13 évig fejtik ki a hatásukat, nem adnak élethosszig tartó védettséget.

A honlapjukon több olyan tanulmányt is idéznek, melyek szerint a kórokozok – így a pneumococcus is – egyre gyorsabban válnak rezisztensé az antibiotikumokkal, oltóanyagokkal szemben azáltal, hogy mutálódnak. „Számos betegség veszélyessége vagy akár előfordulásának esélye függ az életkörülményeinktől, szociális-higiéniás viszonyainktól, egyéni tulajdonosainktól” – írta a kéréseinkre küldött válaszlevelében az egyesület, amely éppen ezért a kötelező jelleg eltörléséért harcol. Szerintük az egyénre szabott oltási rend lenne az ideális, amit az orvos és a páciens közösen dolgozz ki. A szervezet májusban feljelentést tett, mert feltételezése szerint esetenként a szülők megkérdezése nélkül adtak be gyerekeknek pneumococcus elleni oltást. Ezt a Zala megyei kormányhivatal vizsgálta ki, azt állíptva meg, hogy a szülők igenis aláírták a beleegyező nyilatkozatokat.

Ugyanakkor az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGyI) szerint a vakcináknak nagyon szigorú, rendszerint európai szintű engedélyeztetési eljáráson kell átmenniük. Az egyesületnek 2011-ben küldött tájékoztatás szerint a német Paul Ehrilch Intézet több éven keresztül vizsgált 1646 gyermeket figyelt meg 180 napig a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás beadása után. A vizsgálat szerint a beadás után azonnal a gyerekek közel 70 százalékánál volt láz, kiütés, fültőmirigy-duzzanat, de súlyos és nagyon súlyos mellékhatást, csak a kölykök 6-7, illetve 2 százalékánál tapasztaltak. Nem várható, fatális mellékhatást nem tapasztaltak.

Jobb félni, mint megijedni

A kabinet most sem magyarázta meg kielégítően, hogy miért kell az ajánlott kategóriából a kötelezőbe átsorolni a pneumococcus elleni védőoltást. „Ma már olyan magas az átoltottsági szint, majdnem 100 százalékos, hogy teljesen indokolt volt” – ezzel indokolta Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke hétfőn, miért szüntetik meg a szülők választási lehetőségét.

Szerettük volna megtudni, milyen kockázatszámítások alapján jutott erre a döntésre a minisztérium, az ÁNTSZ viszont azt közölte, egyedül a gennyes agyhártyagyulladásban (pneumococcus meningitis) meghalt betegekre van adatgyűjtés, az OEK nem tudja, hogy a tüdőgyulladásban, vérmérgezésben hányan haltak meg. A rendelkezésre álló adatok viszont azt mutatják, hogy a vakcina 2009-es bevezetése nem volt hatástalan, az elmúlt 4 évben jelentősen visszaesett a gennyes agyhártyagyulladásban meghaltak száma, 2011-ben egyetlen gyerek halt meg, aki nem kapta meg a vakcinát. Az ÁNTSZ közlése szerint az állam évi 2 milliárd forintot fordít az oltásra, amit közbeszerzés útján szereznek be.

Fotó: ÁNTSZ

Ugyanakkor pneumococcus meningitis a védőoltás bevezetése előtt sem számított népbetegségnek, nem okozott járványt, 2001 és 2008 között mindössze egy alkalommal, 2005-ben közelítette meg a 30-at a halálozások száma. A vakcina hatásos, azt még a volt háziorvos által vezetett Nebáncsvirág is elismeri, hogy a Prevenar beadása után a beoltottak 90-95 százaléka valóban immunissá válik.

A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján tart a kötelező kategóriában több olyan oltást is Magyarország, amely más államokban legfeljebb ajánlott vagy csak a veszélyeztetett csoportoknak, elmaradott országokba utazóknak adják be. A 2008-as adatok szerint nemcsak diftéria tűnt el hazánkból: a rubeólát a kilencvenes évek közepén, a diftériát 1983-ban tapasztaltak utoljára, ennek ellenére továbbra is kötelező ellenük beoltani a gyerekeket.

A hazai rendszer bírálói szerint „pártállami hagyaték”, hogy ilyen sok oltás van, illetve, hogy az állam ellentmondást nem tűrően ragaszkodik a kötelező jelleg fenntartásához. Az EU járványügyi online szaklapjának 2010-es nyilvántartása szerint 29 államból 12-ben kötelező a diftéria elleni oltás, ebből 8 volt szocialista ország. A Eurosurveillance szerint három évvel ezelőtt Litvániában adják be a legtöbb oltást, Magyarország a negyedik volt a listán, előtte három egykori szocialista állam áll. A Nebáncsvirág Egyesület szerint figyelemre méltó, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek helyet adó Svájcban soha nem is létezett kötelező oltás, az ÁNTSZ szerint viszont azt is figyelembe kell venni, hogy ezekben az országoknak nem engedik közösségbe - óvodába, iskolába - a gyerekeket, ha nincsenek beoltva. „Hazánk védőoltások terén elért eredményeit nem véletlenül irigylik tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok egyaránt” – írta válaszlevelében az ÁNTSZ, miért kell a kötelező jelleget fenntartani minél több vakcinánál.

M. László Ferenc

110 milliárd forintba fáj nekünk jövőre Döbrögi médiaajnározása

2013-ban 123,5 milliárd forint jutott a felsőoktatásra, az NMHH és az MTVA jövőre közel ugyanennyi pénzből, mintegy 110 milliárd forintból gazdálkodik. Egyelőre nem tudni, mire megy el ez a rengeteg pénz.

Kedden derült ki, hogy az NMHH és az MTVA jövőre összesen 110 milliárd forintból gazdálkodhat. Az összeg nem új, 2012-ben és 2013-ban is nagyjából ennyi jutott a két szervezetnek. Összehasonlításképp például 2013-ban 123,5 milliárd forintot kapott a teljes felsőoktatás, a két szám között alig 13,5 milliárd forint a különbség.
Az MTVA büdzséje folyamatosan nő, a felsőktatásé harmadára csökkent

Külön említést érdemel a teljesen átláthatatlanul működő MTVA költségvetése. Az MTVA alá tartoznak a köztévék, közrádiók, és az MTI. Az MTVA 2011-ben még csak 58,7 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből, jövőre viszont már 71,9 milliárd forintra nő ez az összeg.
Az MTVA költségvetése évről évre folyamatosan duzzad: előbb 6,1 milliárd forinttal, aztán 2012-ről 2013-ra újabb 3,3 milliárd forinttal nőtt, most pedig egy 3,8 milliárd forintos pluszról döntöttek. Itt szintén érdekes összehasonlítani a felsőoktatásra vonatkozó trendeket. Az erre a területre fordított összeg ugyanis nemhogy nőtt, hanem csökkent: 2011-ről 2012-re 31 milliárd forinttal, majd újabb 34,5 milliárd forinttal. Bár a jövő évi költségvetésben némi emelkedés látható – 13,2 milliárddal több jut majd a 2013-as összeghez képest -, ezzel együtt még mindig majdnem a harmadával jut kevesebb pénz az edukációra, mint 2011-ben.
A műsorok összesen 20 milliárdba kerültek

Kérdés az is, hogy mire megy el ez a rengeteg pénz. Az MTVA gazdálkodásáról vajmi keveset tudni, a 2012-es büdzsé kapcsán például csak egy kiszivárogtatott dokumentumra lehet hagyatkozni. Ez a táblázat is a televíziók és az MR műsorainak költségét összegzi.  A táblázat alapján 2012-ben a televíziós csatornák és az MR adásköltsége összesen 21 milliárd forint volt, ebből a legnagyobb tétel, 2,2 milliárd forint a fociközvetítés, a második legdrágább műsor pedig 1,3 milliárd forinttal a Forma 1 közvetítés volt.
2011 felsőoktatás: 189 milliárd forint, MTVA: 58,7 milliárd forint, MTVA+NMHH: 100 milliárd forint
2012 felsőoktatás: 158 milliárd forint, MTVA: 64,8 milliárd forint, MTVA+NMHH: 110 milliárd forint
2013 felsőoktatás: 123,5 milliárd forint, MTVA: 68,1 milliárd forint, MTVA+NMHH: 110 milliárd     forint
2014 felsőoktatás: 136,7 milliárd forint, MTVA: 71,9 milliárd forint, MTVA+NMHH: 110 milliárd      forint
(hir24 )

Százhúszszoros volt már az induló kamat is, – a devizahitelekre

Sok vita folyt már arról, hogy a svájci frank alapúnak mondott devizahitelek, – vajon láttak-e egyáltalán svájci frankot, vagy sem?

Nos, a bankok ebből a kérdésből már sehogyan sem tudnak jól kijönni, – mert alább olvasható a példa arra, hogy mi is történt akkor, – ha valóban svájci frank alapú hitelt adtak:

Százhúszszoros kamatot kértek már az induló részleteknél is

A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek. Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.

Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankkal számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő, svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.

A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összeg után nem 0.05 %-ot, azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakásvásárlásra svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot számít, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120-szor több mint amennyit a bank saját maga, a svájci frank kölcsönért fizet.

A 120-szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?

Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg – több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.

A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. (Ó, a szegények! – a szerk.) Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3-4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat. A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5-10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft – 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.

A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. Törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik, és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.’’

A bankoktól – az általuk már felajánlott – tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1–2 év elteltével pániktól és spekulációtól mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit. Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.

Dr. Szécsi László
Az OLD ODE elnöke

Az akontroll.hu szerkesztőségének megjegyzése: A felvetett kérdés egyáltalán nem közömbös több tízezer embernek, fogyasztóknak. Készségesen helyt adunk a bankok válaszának, sőt várjuk azt.

A Szabad Riport megjegyzése:

A devizaárfolyamok szándékos manipulálása csak ezután következett. Maga a svájci pénzügyminiszter nyilatkozta a Reutersnak; “A svájci bankok manipulálták a devizaárfolyamokat”. – A magyarországi devizahitelezés akut problémái éppen a devizaárfolyamokat manipuláló svájci bankokig vezethetők vissza. Ekkora, (sokszor kétszeres, háromszoros), kamatösszeg növekedés, – a svájci frank árfolyamának brutális emelkedése nyomán, – bizony nem egyszerűen a válságnak köszönhető, – hanem szándékos és előre megtervezett devizapiaci manipuláció. – Az egyedüli célja pedig nem más, – mint az extra profit. – A bankárok és a befektetők számára.

És mivel ezzel, – többszörösen is, – bebizonyosodott az előre megfontolt aljas szándék, – ezért mi már nem adunk helyt a bankok válaszának. Legfeljebb a nép bírósága előtt tartott tárgyalásokon védekezhetnek a súlyos vádakkal szemben, melyeket nekik szegeznek majd. – A fehér gallérosok által elkövetett bűnök; – csalások, uzsorázások, s az ezeket követő lakáselárverezéseknek nevezett fosztogatások annyira nyilvánvalóak, – hogy a tömegesen elkövetett bűneikért nem tárgyalgatni kell velük, – hanem a főkolomposaikat börtönbe záratni, a többit meg ki kell kergetni az országból.

Mi inkább a nyomozó ügyészségek, a rendőrség, sőt mi több a kormány reagálásának adunk készségesen helyt, sőt el is várjuk azt.

(SzRTI)

Tényleg nő a versenyszféra foglalkoztatottsága?

A versenyszféra alkalmazotti létszáma 2011 év vége óta csökkenő trendet követ, ha az éves változásokat nézzük, miközben a foglalkoztatottság növekszik. A foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint a kormányváltáshoz képest 100 ezres a növekmény. Lehet ez? Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a 21 éves foglalkoztatási csúcs kapcsán úgy fogalmazott a minap, hogy a szeptember végi 3,99 millió dolgozó 235 ezerrel magasabb a kormányváltás időszakához képest. A növekedés pedig 87 ezerrel több közmunkásnak, 50 ezer plusz vendégmunkásnak, illetve 100 ezerrel több foglalkoztatottnak köszönhető a versenyszférában. A számokkal pusztán csak annyi a probléma, hogy ismét tavaszi adatokat vet össze az ősziekkel, márpedig a szezonális munkák miatt igencsak eltérően alakul a munkaerőigény az év különböző szakaszaiban.
Mindenesetre az államtitkár nyilatkozata alapján kicsit mi is a számok mögé néztünk, és arra jutottünk, hogy ha 2010 májusát tekintjük bázis hónapnak, akkor a most szeptemberi foglalkoztatotti létszám 224 ezerrel magasabb csak. Ám ilyen volumennél 9000 ezer fő elhanyagolható különbségnek nevezhető. A közmunkások számának bővülését szintén nem sikerült 87 ezer főre kihozni, csupán 58 ezerre, bár egyelőre még csak az augusztusi adatot ismerjük ebből a statisztikából. Viszont ahhoz, hogy az államtitkár által említett differencia összejöjjön, majdnem 30 ezerrel kellene, hogy megugorjon a közfoglalkoztatottak szeptemberi létszáma. Ekkora havi változás márpedig legfeljebb csak a közmunka-programok év eleji beindulásakor tapasztalható.

A versenyszféra foglalkoztatottsága
Azt, hogy tényleg 100 ezerrel nőtt-e a versenyszféra foglalkoztatottsága, már kicsit nehezebb ellenőrizni, hiszen ebben az esetben az egyik munkaerőpiaci statisztikát kell korrigálni a másikkal, és úgy kaphatunk egy közelítő értéket a változásokról.
A versenyszféra foglalkoztatottságának növekedése azért is érdekes kérdés, mert az intézményi statisztika alapján az alkalmazottak száma 2011 év vége óta folyamatosan csökkenő trendet mutat ha az éves bázison számolt eltéréseket vesszük figyelembe. Emellett azonban gyakran hallani növekvő foglalkoztatottságról. Az eltérő mozgás alapvetően módszertani különbségekre vezethető vissza. No de lássuk, miről is szólnak a statisztikák.

A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) közli a foglalkoztatottak számát, ám mivel ez megkérdezésen alapuló statisztika, azt már tudjuk egy ideje, hogy ebben azon munkavállalók is szerepelnek, akik magyar háztartással még rendelkeznek, ám külföldön dolgoznak. Sőt, azok is benne vannak, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt időszakban egy órát is dolgoztak. Ez azaz adat, ami most 21 éves csúcsra került a szeptember végi 3,99 millió fővel. A jegybank egy korábbi inflációs jelentésében úgy fogalmazott: a MEF módszertani sajátossága, hogy a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak számát csak nagy bizonytalansággal képes megragadni, így azok ágazati besorolása is bizonytalan. A közmunkásokról sokkal pontosabb képet kaphatunk az intézményi statisztikából. Ezt ugyanis a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások bevallásai alapján készítik el.
Ha tehát, a MEF-statisztika foglalkoztatotti számát korrigáljuk az intézményi statisztikában szereplő közmunkások, illetve a közfoglalkoztatottak nélküli közszféra létszámával, akkor megkaphatjuk a korrigált versenyszféra foglalkoztatotti létszámát.
A korrekció elvégzése után azt kaptuk, hogy augusztus végén 3,16 millió volt a versenyszektor foglalkoztatotti létszáma, ami előző évhez képest 11 ezerrel magasabb csupán. Ha pedig megnézzük a kormányváltás idejéhez viszonyított változásokat, akkor 181 ezer fős növekedést kapunk. Ám az összehasonlítás, ahogy korábban is említettük, nem teljesen helyes, az eltérő bázis miatt. A differenciát jól sejteti azt is, hogy ha az augusztusi adatot 2010 augusztusához viszonyítjuk, akkor “mindössze” 138 ezres a bővülés a versenyszférában. Az alábbi grafikonunkon nagyon jól kivehető a közfoglalkoztatás egyre növekvő szerepe is a foglalkoztatási statisztikák szempontjából. A MEF alapján számolt görbe ugyanis az idei évig viszonylag együtt mozgott, a tavalyi év során nagyjából 20 ezer fős különbséget eredményezve, idén azonban 60 ezer fős eltérést jelent a két foglalkoztatottsági adat között.

És, hogy miért csökken a versenyszféra alkalmazotti létszáma miközben növekszik a foglalkoztatottság? A válasz abban rejlik, hogy míg az alkalmazotti létszám szigorúan csak az öt fő feletti vállalkozásokra vonatkozik, addig a foglalkoztatottak számában az önfoglalkoztatók, és, ami különösen fontos, a mikrovállalkozások, vagyis az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók adatai is szerepelnek. Ez alapján tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy utóbbiaknak köszönhetően nő a foglalkoztatottság ezen a nemzetgazdasági területen.
(mfor.hu)

Ötletelés bolondulásig! Éjszakai vizsgálat

Jelenleg majdnem 63 ezer beteget tartanak nyilván a 35 különböző, központilag nyilvántartott várólistán. Az egészségbiztosító szerint azonban a valóságban ennél kevesebben kénytelenek várni az egészségügyi ellátásra, illetve a nyilvántartásban szereplő várakozási időknél rövidebb idő alatt sorra kerülnek a páciensek.

A kórházak nem minden esetben vezetik naprakészen a lajstromokat – véli a szaktárca és a szakállamtitkárság is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már áprilisban hozzálátott a várólisták „megtisztításához”, amelynek nyomán néhány hónap alatt 68 ezerről 58 ezerre csökkent a várólistás betegek száma. Szeptemberben további szigorítást vezettek be, az óta a várólistán szereplő, illetve a már ellátott betegek adatait havonta összefuttatják. A várólistákat hibásan vezető kórházakat pedig novembertől tételenként már 30 ezer forintra meg is büntetik.
A központi várólistán döntően csak műtétek szerepelnek, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokról, nem vezetnek ilyen módon statisztikát. Pedig a modern képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra, ha nem sürgős az eset, szintén heteket-hónapokat kell várni – derül ki az egyik legnagyobb hazai szolgáltató, a Diagnoscan (a mostanáig Euromedic Diagnosztika néven működött társaság) adataiból. Az országban 11 centrumot működtető cég vezérigazgatója, Kardos Lilla azt mondja, az MR-, CT-, ultrahang-, röntgen-, csontsűrűség-, mammográfia, angiográfiai és izotópdiagnosztikai vizsgálatokból is csak annyit végezhetnek egy-egy hónapban, amennyire az egészségbiztosító finanszírozást biztosít. Emiatt azonban az MR-vizsgálatokra átlagosan 86, CT-vizsgálatokra 66, az ultrahang-vizsgálatokra 60 napot, de még a csontsűrűség-vizsgálatra is csak az előjegyzést követő 20 nap múlva tudják fogadni a pácienseket. Annak ellenére, hogy a sürgős eseteket előre veszik, ez azt jelenti, hogy a betegek állapota a várakozás közben akár rosszabbra is fordulhat.
A Diagnoscan ezért várólista-rövidítési akciót hirdet, ami azt jelenti, hogy november 9-én és 16-án éjjel is végeznek majd MR-vizsgálatokat. Ezekre minden, már időponttal rendelkező páciens jelentkezhet. A kezdeményezés nyomán 250 beteg hamarabb kaphat leletet, míg az így felszabadult időpontokat új pácienseknek adhatják. Az „éjjeli műszakot” az egészségbiztosító által finanszírozott kereten felül vállalja fel a cég, amelynek ez nagyjából tízmillió forintjába kerül.
(vg.hu )

Rosszabbul élünk mint 13 (?) éve, Somogy kicsivel Románia előtt

Tizenhárom év alatt, vagyis 2000 óta négy helyet csúszott vissza Somogy az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve, s most a 17. helyen áll. Ezt a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, Dörnyei Otília mondta lapunk kérdésére, miután megjelent a piackutató legfrissebb tanulmánya a vásárlóerő európai és hazai összevetéséről.

Megyénk 2006-ban még a 13. volt, majd évente csúszott vissza egy helyezést, és 2009 óta foglalja el a hervasztó 17. helyet, 0,2 százalékra az újabb visszacsúszástól. Az okok vizsgálatára a kutatás nem terjed ki, tette hozzá a szakember, ám a beruházások, a közlekedésfejlesztés, illetve azok elmaradása általában befolyásolhatja adott területek lakosságának a vásárlóerejét.
Európában érthetően szélsőségesek a területi különbségek (Svájc és Moldova között 28-szoros az elkölthető jövedelmek különbsége) , s ugyanezek megvannak országos szinten is, de a megyén belüli szakadékok tágulása már nehezebben érthető és elfogadható. Somogyban Siófok a leggazdagabb járás, az országos átlag 93,9 százalékával, Kaposvár térsége a városkörnyék elmaradottabb részeivel nehezülve a megyei átlagot hozza, míg a legszegényebb barcsi járás alig teljesít jobban a sereghajtó Szabolcs (75,2 százalék) átlagánál.
Az elmaradottság hellyel-közzel ismert a hétköznapokból, mégis megrázó a számokkal szembesülni: Magyarország az európai átlag 38,9 százalékán áll a vásárlóerő-index alapján, derül ki a GfK Hungária vásárlóerő-kutatásából. Ha a magyar 38,9 százalékot tekintjük száznak, vagyis a megyék országos átlagának, akkor szűkebb pátriánkat 84,2 százalékkal találjuk a lista 17. helyén. Alulról a harmadikként, csak Szabolcs-Szatmár (75,2 százalék) és Bács-Kiskun (84,0 százalék) összlakossága költhet kevesebbet a somogyiaknál. A Dél-Dunántúl régiós összevetése is kedvezőtlen Somogynak: Tolnában 94,5, Baranyában 92,2 százalékot hoznak az átlagjövedelmek az országos átlaghoz képest. Ezek a legerősebb Balaton-parti és kaposvári városi értékeket mutatják.
Dörnyei Otília ügyfélkapcsolati igazgató elmondta: Somogy megye a 2000 és 2006 közötti időszakban a 13. helyezett volt az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve a megyék között. Ezután relatíve romlott a pozíciója és előbb a 14., 15. majd 2009-től a 17. helyre került a 19 megye között. E relatív pozícióromlás betudható annak, hogy a többi megye – mint például Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén – ez idő tájt erősödött.
A 42 európai ország közül Svájc a leggazdagabb, a 12 ezer 890 eurós európai átlag 282 százalékát költheti el, míg a sereghajtó Moldova ennél huszonnyolcszor kevesebbet, 1284 eurót. Magyarország 5009 euróval szerepel a listán, s már nem csak a balti és a visegrádi országok, de balkániak is vannak előttünk, a törökök és a horvátok közvetlenül, s Montenegró követi hazánkat. Kozák Ákos, a GfK piackutató vezetője az Indexnek nyilatkozva mondta: a 2000-es évek elején azt gondoltuk, hogy 2015-re meglesz az európai átlag 75 százaléka, 2020-30-ra pedig sikerül felzárkózni. A jóslat nem jött be, hacsak nem duplázódik meg két év alatt a magyar vásárlóerő, tette hozzá.
Pénzkérdés: csaknem száz százalékos az országos eltérés a jövedelem-különbségben
Az Európa 42 országának 670 millió lakosa összesen 8,6 ezermilliárd eurót kap kézhez fizetésekből, állami transzferekből, vagyis mindenféle juttatás jövedelemnek minősül. Egy európai évente átlagosan 12 ezer 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, ami a spanyol átlaghoz áll a legközelebb. Az összevetés nem vizsgálja a megélhetés költségeit, illetve a régión belüli jövedelemeloszlás különbségeivel sem számol. A 25 leggazdagabb járásból 19 fővárosi kerület, és a hat vidéki járásból is négy a budapesti agglomeráció része, csak Székesfehérvár és Dunaújváros került a leggazdagabbak közé.
A legmódosabb településen 57 százalékkal magasabb az elkölthető jövedelem átlaga, míg a legszegényebb lakói 67 százalékkal kevesebbet költhetnek: az olló nyílik, a megyei átlag 90 százalékos szélsőértékek között összeadódó számokból jön ki. Vagyis a legjobb sorúak csaknem a dupláját költhetik el a legelmaradottabb megyékben élők pénzénél. A magyar átlag az Index számítása szerint havi 112 ezer forint, ez alapján – immár a még szélesebb szakadékokat mutató – járási összevetésben a leggazdagabb XII. kerületieknek átlag 202 ezer, a legszegényebb baktalórántházi járásban 75 ezer jut havonta, míg az átlag Barcson 93 ezer, Siófokon 114 ezer forint.
Kertész Rezső: Mi lesz itt 10-20 év múlva? – Fizessék meg a dolgozókat!
– Irreálisan alacsonyak a somogyi munkabérek, s a költségvetési-pénzintézeti szektort leszámítva átlag nettó 70-110 ezres jövedelmek jelentős részét a megélhetés viszi el, piaci kereslet nemigen lesz belőle. – Ezt mondta a GfK adatsorát értékelve Kertész Rezső, a vendéglátósokat és kiskereskedőket tömörítő Kisosz megyei társelnöke. – De mi lesz itt 10-20 év múlva? Ilyen bérszínvonalon mindenki elmegy a jól fizetőbb hazai városokba vagy külföldre? Ez nem megoldás. A megoldás a magasabb bérfizetés volna, akár differenciált minimálbérrel is. De nem feltétlenül szabályozással lehet ezt orvosolni. Egyenlő munkáért egyenlő munkabért kellene fizetni. Egyes munkáltatók, multinacionális vállalatok 20-30 százalékkal fizetnek kevesebbet Kaposváron is annál, amint amit hasonló nyereségráta mellett gazdagabb régiókban fizetnek. Ez nem tartható.
Kertész Rezső a 2700 körüli vendéglátó- és 5000 fölötti kiskereskedelmi egységet képviselő Kisosz-tagok hangulatát ismerve gyors beavatkozást szorgalmaz. Az egységek harmada billeg a megszűnés peremén, szinte csak családtagokat foglalkoztatva.
– Gazdasági-pénzügyi kerekasztal mellett kellene gyakrabban találkoznia egymással a munkaadók, a munkavállalók, az önkormányzati és a költségvetési szervek képviselőinek, hogy a kiútról beszéljenek – mondta.
Keresztes Péter: Vizsgázik az uniós felzárkóztatás – Magasabb hozzáadott értékű termelést!
Keresztes Péter, a Somogyi Megyei Vállalkozói Központ főigazgatója elmondta: szembeötlő, hogy évekre visszamenően erősen statikus képet mutat e vásárlóerő-lista. Ez az uniós felzárkóztatási alapok hatékonyságának elmélyültebb vizsgálatát is igényli. Szerinte a vidék lakosságmegtartó erejének a növelése kulcskérdés, az oktatás, a kultúra, a közbiztonság fejlesztése alapvető. A mezőgazdasági termelés gépesítése, a szántóföldi gazdálkodás mellett a több élőmunkát kívánó és magasabb hozzáadott értéket eredményező tevékenységekre érdemes összpontosítani. Az elsődleges élelmiszerfeldolgozás, a méhészet, a kertészet említhető a megoldások között. Kitörési pont a vidéki értékekre alapozó foglalkoztatás, közte a turizmus.
– A vidéki vállalkozásoknak nehezebb piaci körülmények között kell helyt állniuk, és ez sosem fog menni támogatások nélkül – mondta Keresztes Péter. – Olyan tevékenységeket kell segítenünk, melyek adott térségekben nagyobb vásárlóerőt eredményeznek. Ehhez a vállalkozói központ folyamatosan igyekszik javaslatokkal támogatni a döntéshozást.
Az SMVKK főigazgatója az adatsorról elmondta: érdemes lenne a torzító tényezőktől megtisztított képet is megrajzolni, mert például a tolnai vásárlóerőt a paksi erőmű, míg a baranyai térséget az ormánsági adottság befolyásolja, míg Somogyot felfelé húzza a Balaton és Kaposvár.
Idejutni együtt lehetett, s a kimászni sem mehet másként – a szerző kommentárja
Az lenne a gond a mindenható állammal, ha lenne ilyen, hogy nem tudna szembe nézni a kedvezőtlen tényekkel. Magyarázkodna, mutogatna, előre és hátra. Hiszen ha elhitette, mindenre tudja a megoldást, akkor felelősséget kellene vállalnia a mélypontokért is. Ki taszította oda Somogyot, ahol van? A kérdésre hamis a válasz, amely megnevezi az elkövetőt. Ilyet nem lehet elkövetni se egyedül, se négy, se nyolc év alatt. Lehetőségeket lehet kihagyni. A közelmúlt-történet igazolta, sok kormánytag sem elég a változáshoz, és a nulla miniszter, sok beszéd is elégtelen.
A kérdés adott, hová csúsztunk volna, ha nincs a felzárkóztatás?
A követelés is adott: lobbi-független azonnali és hathatós döntések kellenek, különben a jövedelemkülönbségek ollója kiegyenesedik. Az meg nem jó semmire, és látványnak is csúnya.
(sonline)

Újabb hisztéria a neten(Annyit tudjatok amíg betegségügy,addig nemcsak egészségetek érdekében tevékenykedik az ágazati ipar)

Még be sem jelentette a kormány, hogy a méhnyakrák megelőzésére kötelezővé teszik a lánygyermekek részére a csecsemőkori védőoltást, máris itt az újabb levél-cunami, miszerint a kormány tömeggyilkosságra készül, álljunk ellen, pereljünk - és hasonló ostobaságok. Mielőtt bedőlnénk ennek, néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet:

- Egy friss felmérés szerint hazánk az első helyen áll a rákos halálozások arányában az OECD-országok között.

- Azon országokban, illetve országok bizonyos területein (például az USA bizonyos államaiban), ahol a védőoltások elleni őrült mozgalom megerősödött és a szülők megtiltják a gyermekeik beoltását, régen elfeledett, legyőzöttnek vélt betegségek ütik fel a fejüket: a tbc, a himlő - és ez sajnos statisztikai tény, nem hagymázas fantáziálás a világvégéről

- Nyugodtan gondolja végig mindenki, hogy az életét, a gyermekei életét hogyan védték meg a csecsemőkorban beadott védőoltások a gyermekbénulástól, a himlőtől... hogy őt már nem viszi el a torokgyík (lásd: Kincskereső Kisködmön), hogy nem hét gyerekből kettő marad életben és nő fel (mint nagymamámnak), hanem kettőből kettő...

- Esetleg próbálja meg használni a józan eszét, mielőtt ezeket a végtelen tudatlanságról árulkodó, de hatalmas mellénnyel megírt "népmentő" leveleket terjeszti.

Végül: Igen, az orvostudomány is iparrá vált, igen, azzal is vissza lehet élni. Igen, lehet, hogy olyan orvosságokat, gyógyszereket (és persze táplálék-kiegészítőket, kegyszereket és vegyszereket) is kínálnak nekünk, amelyek fő motivációja nem a gyógyítás, hanem az üzleti érdek. De könyörgöm: lgalább a legalapvetőbb megkülönböztetést végezze már el mindenki!

Ismerjük el, hogy sokat köszönhetünk a modern orvostudománynak. Ismerjük el, hogy egy sok éves vizsgálatsorozattal tesztelt gyógyszer, védőoltás lehet jó is - vagy legalább ugyanolyan, mint kedvenc vitamin-koktélunk...