2008. október 28., kedd

Kísért a múlt?


The Boston Globe
A nagy világgazdasági válságot megélt amerikaiakban a hetvenkilenc évvel ezelőtti eseményeket idézik az elmúlt hetek történései. Sokan már maguk előtt látják a tőzsdepánik következményeit is: a bankcsődöket, az élelmiszerhiányt és a megnövekvő munkanélküliséget - írja a bostoni lap az 1929. október 29-i „fekete kedd" évfordulója alkalmából.
A The Boston Globe által megkérdezett nyolcvanas és kilencvenes éveikben járó amerikaiak emlékezetében még elevenen él a világválság utáni szűkösség. „Én még mindig lehajolok, ha egy penny hever az utcán" - vallotta be egy 94 éves férfi. „A pénzünk nem ért semmit" - mesélte egy másik, aztán hozzátette, hogy déjá vu érzése van: „semmi esély rá, hogy elkerüljük az újabb válságot." „Most majd az jön, hogy semmire sem lesz pénz, és állandóan az adók, az egészségbiztosítás, a gyógyszerek miatt kell aggódni. Nehéz lesz megélni" - jósolja egy 77 éves lawrence-i férfi.
A közgazdászok azonban kevésbé borúlátóak, mint az 1929-es világgazdasági válság következményeit a saját bőrükön megtapasztalt amerikaiak. A lap által megkérdezett szakértők recessziót jósolnak, de a hetvenkilenc évvel ezelőttihez hasonló válság bekövetkezését valószínűtlennek tartják. Azzal érvelnek, hogy a harmincas években a kormányok semmit sem tettek a krízis megfékezése érdekében, most viszont a jegybankokkal karöltve kisegítik a csőd szélére jutott bankokat, ami elejét veheti a válság elmélyülésének.
1929 szeptembere és 1932 júliusa között a Dow Jones index 89 százalékot esett. 1933-ra 25 százalékra nőtt a munkanélküliség. Az elmúlt évben a Dow Jones 40 százalékot veszített az értékéből, és jelenleg 6 százalékon áll az amerikai munkanélküliség.

http://www.boston.com/business/personalfinance/articles/2008/10/28/great_depression_survivors_uncertain_of_nations_mettle/

Bayrou szerint Sarkozy áttért a szocialista hitre


Le Monde
Mariell de Sarnez, a „harmadikutas” Demokratikus Mozgalom (MoDem) elnökhelyettese épp idejekorán exhumálta Nicolas Sarkozy választási szlogenjét, vagyis, hogy „Tegyünk minden franciát háztulajdonossá!” – írja a párizsi napilap. Az egykori jelmondatnak ugyanis, a jelenlegi gazdasági válság közepette nagyon disszonáns az üzenete.
A politikus nem tartóztatta magát, amikor az elnök szemére hányta, hogy a franciák soha nem álltak ilyen messze még attól, hogy házaik tulajdonjogát megszerezzék, épp azért, mert a francia bankok is túl szolgalelkűen követték az amerikai modellt.
A MoDem elnöke, François Bayrou tovább ment egy lépéssel, és már nem csak a választási győzelmi jelmondatokkal szembesítette a köztársaság első emberét, de minapi kijelentésével is, amelyben arra szólított fel, hogy „Találjuk ki újra a kapitalizmust!”.
A MoDem hétvégi, Párizsban megrendezett nemzeti konferenciáján, melyen közel kétezren jelentek meg, Bayrou arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia hitelválság végül is annak a felelőtlen politikának a következménye, mely túl közel vitte Franciaországot Amerikához. Most pedig, hogy megtörtént a baj, Sarkozy úgy tesz, mintha egyedül Amerika lenne felelős, és Sarkozyre várna a feladat, hogy megmentse a kapitalizmus ügyét. Pedig nem Amerika kényszerítette a franciákra az amerikai modellt, hanem maga az elnök, vagyis Sarkozy.
„Elnökünk – mondta – hirtelen áttért a szocialista hitre” – jelentette ki, a párt tagjainak derültségét kiváltva, ami épp oly rossz opció, mint a választásokat követően kialakított irányvonal volt annak idején. Új közéleti-politikai kultúrát kell kialakítani – hangsúlyozta Bayrou, aki Sarkozy ellenfeleként maga is indult az elnöki pozícióért –, és ezt a kultúrát korunk „humanista projektjének nevezte”.

http://www.lemonde.fr/cgi-bin/ACHATS/acheter.cgi?offre=ARCHIVES&type_item=ART_ARCH_30J&objet_id=1056432&clef=ARC-TRK-D_01

A pénzügyi válság a protekcionizmust és a nacionalizmust erősíti

Vissza a merkantilizmushoz?
 
A pénzügyi válság kapcsán a politikusok szinte kivétel nélkül üdvözölték a bankoknak és biztosítótársaságoknak nyújtott állami támogatást. A kevés kritikus elsősorban azért ellenezte az állami beavatkozást, mert a szocializmus szellemét vélték felfedezni az intézkedésekben. Vincent Cable, a brit Liberális Demokrata Párt árnyékkormányának pénzügyminisztere viszont úgy érvel a The New Statesmanbe írt cikkében, hogy  a piacgazdaságot korlátozó állami beavatkozás nem a szocializmust, hanem egy még veszélyesebb ideológiát, a nacionalizmust idézi.
„A modern történelem során a gazdasági recesszióvá szélesedő pénzügyi válságok során a közvélemény rendszerint állami beavatkozásért kiáltott, ami az idegenellenesség és a bevándorlókkal szembeni előítéletek erősödéséhez vezetett."
Cable szerint a válságok szükségszerű velejárója a protekcionizmus. Az egyik első modern pénzpiaci válság az 1720-as Dél-tengeri Társaság túlértékelt részvényeinek hirtelen elértéktelenedése volt. Britek ezrei - köztük Isaac Newton - fektették be mesés nyereség reményében a társaság részvényeibe vagyonukat, és váltak földönfutóvá a lufi kipukkadása után. A válság akkora felháborodást váltott ki, hogy a brit parlamentben tárgyalták a törvényjavaslatot, amely indítványozta, hogy a felelősöket zsákba varrva hajítsák a Temzébe. Az egész Európára átterjedő válság gazdasági visszaesést okozott. A recesszió miatt a kormány a nép tiltakozása miatt kénytelen volt az indiai textil importjának betiltására. Az 1929-es világválság során is jelentősen korlátozták az importot. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország egyaránt piacvédő intézkedéseket hozott, és a kontinensen megerősödtek a szélsőségesen nacionalista politikai pártok.
Bár a jelenlegi válság következményeit nehéz lenne megjósolni, Cable valószínűsíti, hogy előbb-utóbb még Nagy-Britanniában is előkerülnek a bevándorlókkal szembeni szokásos tirádák: a luxuskörülmények között élő bevándorlók és a jómódú muszlim vallási vezetők elleni kirohanások borítékolhatók. És nem lenne meglepő, ha piacvédő szabályok bevezetésére is sor kerülne. „Az Egyesült Királyságban és más országokban is adottak a feltételei a régimódi gazdasági nacionalista politikához történő visszatérésnek - véli Cable. - A bevándorlók Európa-szerte kiválóak a bűnbak szerepére." Nagy-Britanniában az ellenzéki konzervatívok már ki is dolgoztak egy alternatív gazdaságmentő tervet, amelynek egyik központi eleme a bevándorlás korlátozása. Aligha kétséges, hogy a korábban is bevándorlóellenes Brit Nemzeti Párt egyre hangosabb lesz.
Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök, aki korábban a liberális piacgazdaság programjával nyert elnökválasztást is hamarosan előveheti a protekcionista kártyát: aligha kétséges, hogy korlátozni fogja a mezőgazdasági termékek importját, ha a francia gazdák érdekei úgy kívánják. Az Egyesült Államokban is egyre többen követelik a kínai import korlátozását. A protekcionisták azzal érvelnek, hogy az olcsó kínai áru lenyomja az amerikai munkások bérét. Valószínűleg az is növelni fogja a Kínával szembeni ellenérzéseket, hogy a távol-keleti ország az Egyesült Államokba irányuló exportból az elmúlt évtizedekben több milliárd dolláros tartalékot halmozott fel.
Az új nagyhatalmak - Kína, India és Oroszország - is könnyen elővehetik a merkantilista receptet: ezek az államok eddig sem viseltettek nagy bizalommal a nemzetközi egyezmények és az egységes piaci szabályozás iránt. Ráadásul az államkapitalista gazdaságokban a stratégiai üzletágak - az energiaszolgáltatók és a bankok - részben állami kézben, részben pedig kétes hírű oligarchák tulajdonában vannak. A fejlődő országokban a piaci verseny valójában a gazdaság csak kis szeletében virágzik.
Miközben egyre több ország fontolgat protekcionista intézkedéseket, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi szervezetek jelentősége csökken. A Világkereskedelmi Szervezet tárgyalásai teljes kudarccal értek véget. A Nemzetközi Valutaalap tekintélye szertefoszlóban. Az ENSZ világpolitikai súlya elenyészőben.
„Nem kell hozzá túl élénk fantázia, hogy olyan világot képzeljünk el, amelyben az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán, Kína, India és Oroszország mindent elkövetnek a gazdasági érdekeik érvényesítése érdekében" - véli Cable. Az elmúlt hetek fejleményei arra utalnak, hogy a kapitalizmus és a szabad kereskedelem bölcsőjének számító az angolszász országok is a fejlődő országokra jellemző államkapitalista gazdaságpolitika irányába mozdulnak el. „Sokkal valószínűbb, hogy az Egyesült Királyság is a nacionalizmus és az államkapitalizmus politikáját folytatja majd, és nem az eddig képviselt liberális internacionalizmus és szocializmus elveit fogja követi."
Cable nem vállalkozik rá, hogy az újjáéledt merkantilizmus pontos politikai következményeit megjósolja. De utal rá, hogy a protekcionizmushoz és a nacionalizmushoz történő visszatérés következtében aligha reménykedhetünk a történelem végét jósló békés liberális demokrata utópia beköszöntében. 

http://www.newstatesman.com/business/2008/10/economic-nationalism-state

Kadarkúti Hétfői üzenetek - 4 -Mennyei Atya beszél a szentmiséről

2008. október 27.-én hétfőn a Mennyei Atya beszél a szentmiséről.
Én: Mennyei Atyám! Lélekben leborulok Fenséged előtt és megköszönöm, hogy újra leereszkedsz hozzánk és tanítasz bennünket. Szentlélek Úristen! Alázattal kérlek, ma is légy segítségemre, hogy méltóképpen ejtsem ki Atyám szavait!
Mennyei Atya: Szeretett, engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok, a ti Mennyei Atyátok és eszközömön, Éván keresztül szólok hozzátok. Ti vagytok az Én hűséges kicsi nyájam a sok közömbös és hitetlen ember között. Ma a szentmiséről foglak tanítani benneteket. A Szentmise az összes liturgia és vallásgyakorlat közül az első helyen áll. Két nagy része: a tanítói és az áldozati rész, a szentmise sok-sok részlete közül csak a leglényegesebbekkel foglalkozom.
Amikor hallgatjátok az evangéliumot, gondoljatok arra, hogy a pap csak eszköz, maga Jézus Krisztus, a Testté vált Ige olvassa fel saját szavait. Felajánláskor a pap felemeli a bort a kehelyben, mint a föld termését és az emberi munka gyümölcsét, és felajánlja nekem. Ti se legyetek tétlenek ilyenkor, gyermekeim, hanem helyezzétek a kehelybe szeretteitek lelkét, saját lelketeket és azokét, akiket ezen a szentmisén fel akartatok ajánlani Nekem.
Átváltoztatás előtt, mikor a pap hív Engem, az élő Isten száll le az oltárotokra. Küldöm szent Lelkemet, akinek a közreműködésével a kenyér Krisztus Testévé, a bor az Ő vérévé válik. Ezzel megkezdődik Jézus szentmisei szenvedése a lelkében, mely sokszorosa a golgotainak. A ti bűneitekért vállalja ezt az áldozatot a világ összes templomában. Érezzetek együtt vele, köszönjétek meg szenvedését, és kicsi keresztjeiteket illesszétek hozzá az Ő nagy tündöklő, aranyló Keresztjéhez és így ti is részt vehettek a megváltásban. Mert a megváltás nem fejeződött be Jézus keresztre feszítésével, most is tart, egészen az Új Világ megjelenéséig. Jézus szenvedése itt a szentmisén addig tart, míg a pap meg nem áldoztatja önmagát. Mikor a nyelvére helyezi a Szentostyát és lenyeli meghal az Én Szent Fiam. Meg kell halnia, mint a földbe hulló magnak, hogy bő termést hozzon, hogy Ő is sokak lelkében tovább élhessen. Ilyenkor rajzoljatok egy kis keresztet a homlokotokra emlékeztetőül Jézus halálára.
Bűnbánati ima
Jézus: Az Én szent vérem és a ti bűnbánatotok mossa fehérre lelketeket. Ilyenkor az angyalok imádkoznak értetek, hiszen így kéritek őket: Kérem ezért az összes angyalokat és szenteket... és titeket testvéreim, hogy imádkozzatok érettem.
A bűnbánati ima alatt sokat elmélkedjetek keresztem fölött szenvedésemen, mert a bűneitek miatt szenvedek.
Mikor a bűnbánati imában kéritek a Szűzanyát, hogy imádkozzon értetek, ő szíve mélyéből imádkozik nektek bűnbocsánatért Atyámhoz és a Szentlélekhez. Bűnbánatotok után - ha az szívetekből, őszintén jön, Szent Szívem fénybe borul.
Jól jegyezzétek meg, hogy közös bűnbánati ima csak az apróbb bűnöket törli le a lelketekből, a szentgyónást nem helyettesítheti. A gyóntató atyáknak nem elég meghallgatni a bűnöket, hanem szavaikkal világosságot kell gyújtani a hívek szívében.
A bűnbánati ima alatt az angyalok sokasága engeszteli sokszorosan megbántott Szívemet az emberiség bűneiért.
Egy mérleget mutatok nektek. Egyik serpenyőbe helyezzétek azokat a közös bűnbánati imákat, melyek alatt szívből megbántátok a bocsánatos bűneiteket, a másikba azokat a bűnbánati imákat, melyeket csak szokásból elhadartatok. Melyik süllyed mélyebbre?
Mikor megbánjátok sötét bűneiteket, arany kegyelem -  esőt hintek lelketekre.
Az evangélium alatt IGÉM ontja rátok kegyelmeimet, de mindig ott van a sátán és kegyelmeimet le akarja rombolni szívetekben: eltereli figyelmeteket és kételkedést kelt bennetek az evangélium soraiban.
Mikor kis kereszteket rajzoltok magatokra az evangélium előtt, gondoljatok arra, hogy mindegyik kereszt, amivel megjelölitek magatokat fénylik, világosságot gyújt értelmetekben, szavaitokban és szívetekben. E 3 kis kereszttel megszentelitek magatokat, és alkalmassá teszitek IGÉM befogadására.
Az evangélium előtt kérjétek a Mennyei Atyát, hogy borítsa fénybe az értelmeteket, hogy e szentmisén történő szenvedésemet felfogjátok. Fájdalmat okoztok Nekem, mert sokan szórakozottan hallgatjátok végig az evangéliumot, talán el se tudjátok mondani, miről szólt.
Ti nem is sejtitek, hogy az evangélium alatt sok-sok angyal van a templomotokban, csak ti nem láthatjátok őket. Szemem, mikor a 3 kis keresztet rajzoljátok magatokra mindig rajtatok van, azt figyelem, hogy csak szokásból jelölitek meg magatokat homlokotokon, szátokon és szíveteken, vagy valóban be akarjátok vésni IGÉMET értelmetekbe, szavaitokba, szívetekbe? Ha a kis keresztek rajzolásával előkészítitek magatokat az Evangélium befogadására, akkor Szentlelkem rátok száll, felgyújt és betölt benneteket. Az evangélium fénye világosítsa meg gondolataitokat, tisztítsa meg beszédeteket, lobbantsa fel szereteteteket!
Átváltoztatásnál
Az átváltoztatásnál megindul Szívemben a szenvedés. Az Oltáriszentségben nemcsak Testemmel és Véremmel vagyok jelen, hanem isteni ragyogásommal, dicsőségemmel. Az átváltoztatáskor nemcsak Én, hanem az egész Szentháromság szenved bűneitek miatt, sőt Édesanyám is részt vesz ebben. Képzeljétek el, hogy Én vagyok az áldozó pap, aki végzi az Úrfelmutatást, de Én vagyok az áldozat is egyben. Ruhátlanul mutatkoztam neked a látomásban, hogy lássátok mennyire ki vagyok szolgáltatva, le vagyok meztelenítve. Semmim sincs, amit nektek adhatnék, csak saját Testem és Vérem. Kitárt karokkal kínálom magam nektek, mégis sokan visszautasítanak.
Gyermekeim! Köszönjétek meg Szent Szívem fájdalmait, amit a szentmise áldozati részében átélek. Legyetek hálásak az Oltáriszentségért, imádjatok benne és hódoljatok előtte. Még az angyalok is imádják és magasztalják a Szentostyát, pedig ők sosem részesülhettek belőle. Minden szentáldozáskor úgy érezzétek, mintha Én, Jézus tenném a nyelvetekre a Szentostyát, a pap csak helyettesít!
Időnként gondoljatok arra, hogy a Szentlélek teljesíti be az ostya átlényegítését és a bor átlényegítését Testemmé és Véremmé. Az Oltáriszentség kelyhe azért aranyszínű, mert amit tartalmaz számotokra nagy érték.
Előre tudom, hogy az átváltoztatáskor a Szentostya több olyan gyermekem szívébe kerül, aki bűnökkel terhelt, különösen az ítélkezés és harag bűnével. A Szentháromság a vesékbe lát. Tisztítsátok meg mély bűnbánattal lelketeket mielőtt áldozni mentek. Atyám indulatba jön, mert látja a rengeteg bűnt az Oltáriszentség ellen: a megszentségtelenítéseket a sátánista szertartásokon és a sok méltatlan áldozást.
Testemet és Véremet bűnös lelkű papok is érintik, de isteni dicsőségem ereje megszenteli őket és az általuk bemutatott szentmisét.
Gyermekeim! Bármilyen cifra, értékes kehelyben tartanak, sokkal jobban érzem magam a ti szerető, emberi, meleg, dobogó szívetekben. Én, a ti Megváltótok misztikusan minden szentmisén meghalok, mikor a pap megáldoztatja magát és lenyel. Mint ahogy a magnak a földben el kell halnia, hogy bő termést hozzon, úgy Nekem is meg kell halnom, hogy bennetek tovább éljek.
Mikor az atya megáldoztatja önmagát
Mikor a pap kettétöri a nagy ostyát az jelkép: így törték meg az Én testemet a kereszten. Nagy fájdalom Nekem a sok méltatlan áldozás: sokan nem tartják be az 1 órás böjtöt, sokan haraggal a lelkükben járulnak szentáldozáshoz, sokan bűnbánat nélkül jönnek Elém. Vannak, akik még évenként se gyónnak, szentségtörést szentségtörésre halmoznak. Annyi, mintha ezek a Szentostyák a földre hullanának, és eltaposnák őket, pedig mindegyikben benne vagyok emberi alakomban és isteni dicsőségemben.
Sajnos lelkipásztoraim között is akad, aki semmibe veszi az Oltáriszentséget, nem hisz Jelenlétemben és így bűnös lélekkel áldoztatja meg magát. A Szentostyákat tartalmazó kelyhet féltve óvom a méltatlan kezektől, fáj a kézből áldozás! Az egész Szentháromság így vélekedik erről. Mégis elfogadom az állva és kézből áldozást, Egyházam újítását, ezért mindegyik áldozóra válogatás nélkül osztom szeretetem sugarait.
A méltatlan szentáldozások miatti adósságot csak a tisztítóhelyen fizethetitek meg, de a méltatlan áldozók lelke még mindig értékesebb Előttem, mint azoké, akik egészen közömbösek és sohasem lépik át házam kapuját, teljesen hátat fordítanak Nekem. Nagy megaláztatás és fájdalom Nekem, mikor egy bűnökkel terhelt pásztor szavára kell az oltárra leszállnom. Kiszolgáltatottnak érzem magam, mikor szennyes kezeibe vesz. Mégis engedelmeskedem, hogy az Oltáriszentségben a tiétek lehessek.
Én: Most a Mennyei Atya folytatja beszédjét.
Mennyei Atya: Drága Gyermekeim! Most szeretnék szólni néhány szót a szentmisén folyó tisztelet külső megnyilvánulásairól. Azt mindenki tudja, hogy mikor kell felállni és leülni a szentmise egyes részeinél, de a letérdeplés idejére már nem mindenki figyel. A Szentháromság iránt való tisztelet megkívánja, hogy az átváltoztatás percei alatt térdeljetek le. Egyesek csak előrecsúsznak az ülésen és meghajtják fejüket. Térdepeljetek ilyenkor. Egyszer egyik választottamnak a szentmisén mutattam látomásban egy fénylő Szentostyát, mely függőleges irányban 3 felé repedt. Mind a három részből előlépett 1-1 ragyogó, ereje teljében lévő ifjú férfialak: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ezzel megmutattam neki, hogy az Oltáriszentségben az egész Szentháromság jelen van, és hogy Engem nem öregembernek kelk elképzelni, a Szentlelket nem galambnak, mert ezek csak szimbólumok. A valósághoz akkor jártok legközelebb, ha Jézushoz hasonlónak gondoltok minket, hiszen Mi 3-an egyek vagyunk. Ugye megértitek, hogy térdreereszkedésetekkel az egész Szentháromságot imádjátok. A szentáldozás előtt és után is le kell térdelni, hiszen ilyenkor Ég és Föld Királya egyesül veletek, kicsiny teremtményeivel. Térdelve kell ezt a kegyet megköszönnötök és kérni, hogy otthon, hazavíve Őt a szívetekben, ő szeressen, cselekedjen helyettetek.
Vannak a szentmisének olyan részei, mikor nem elég a laza összekulcsolása a kezeknek. Az átváltoztatáskor, azután szentáldozás előtt és után, a bűnbánati imánál, az evangéliumnál, a Miatyánk, Hiszekegy és Úrangyala imádkozása közben úgy tegyétek össze két kezeteket, hogy tenyeretek és ujjaitok egymáshoz simuljanak! Ahogyan a szobrok az imádkozó Szűzanya kezét szokták ábrázolni, vagy amint most látjátok Éva felemelt, összetett kezén. A külső összeszedettség belső összeszedettséget eredményez.
Most a szentmise jövőjéről szeretnék szólni. A bánattól elszorul a Szívem, ha erre gondolok. A Nagy Figyelmeztetés után hamarosan megjeleni a BŰN EMBERE, az antikrisztus. Megoszlanak az emberek, megindul a szétválasztódás, ugyanis az Antikrisztus báránybőrbe bújt farkas lesz, a vallás leple alatt jelentkezik, béke és szelídség sugárzik belőle. Lassan kimutatja foga fehérét. Világvallást alapít, hamis ökumenizmust hoz létre. Követői segítségével száműzi a templomokból az Oltáriszentséget, az Újszövetséget, a szentmisét, a szentgyónást és szentáldozást. Elkezdődik az Egyház belső romlása, a papok közötti viszály egyre jobban elmélyül. A papok kettéválnak. Lesznek, akik továbbra is követik Szent Fiamat: forrón imádják az Eucharisztiát, szívükben a Mária tisztelet él.  Lesznek viszont, akik gyávaságból az Antikrisztus mellé állva tagadják Jézus valóságos jelenlétét az Oltáriszentségben, elvetik az Újszövetséget, üldözik az igazi Egyházat. A templomokban elferdített, demagóg szövegekkel, szeméttel etetik a hiszékeny és félős híveket. Akik Jézus nevét kiejtik, azt elfogják, megkínozzák és megölik.
Az Én igaz híveim rejtekbe vonulnak. Lakásokban, pincékben miséznek hűséges pásztoraim és ott osztják a szentségeket. Ne féljetek, drága engesztelő gyermekeim! Vigyázok rátok. Megőrizlek minden külső és belső ellenségtől benneteket.
Bízom benne, hogy kihasználjátok az szentmisére-járás lehetőségét, ameddig csak lehet, hogy mait tanításunk után még nagyobb figyelemmel és odaadással fogtok résztvenni a szentmiséken. Hiszem, hogy a jövőben a jó oldalra álltok, mert csak így menekülhettek meg. Aki gyáván az Antikrisztus mellé áll, az a Büntetés alatt meghal és elkárhozik.
Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében a szentmise iránti hűség és szeretet lelkületével.