Elkészült az
alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-209/2013.sz ügyben, mely a
bírósági végrehajtások rendszerét érintette. A jelentés számos
visszásságot tárt fel kizárólag a végrehajtók munkájával kapcsolatban. Sajnálatos
és egyben felháborító, hogy az adósok jogait és érdekeit a civil
érdekvédőkön kívül senki és semmilyen jogszabály nem védi meg a
behajtók, követeléskezelők, végrehajtók sokszor és sok esetben vitatott
eljárásától, behajtási módszereitől-akár valós, vagy vitatott a
követelés jogalapja.
Az
alapvető jogok biztosának jelentése, a végrehajtók, behajtók,
követeléskezelők eljárásáról, módszereiről terjedő visszásságok-melyek
nem ismeretlenek többek között a PSZÁF előtt sem- valamint az a tény,
hogy a Vht.-t is szükségszerű módosítani, bizonyítja, hogy valami nagyon
nincs rendben.
Felhívnánk
a jogalkotók figyelmét, hogy a Vht. módosítás még utalást sem tesz
gyermekek jogaira, holott a kiskorú gyermek ártatlan szenvedő alanya az
eljárásnak, amiről egyáltalán nem tehet, még akkor sem, ha a szülei
esetlegesen egy felelőtlen döntést hoztak, vagy csak egy példa a sok
közül- elérte a szülőket a munkanélküliség réme!
Az
alapvető jogok biztosának jelentése 19 oldal, mely kizárólag a
végrehajtók munkájával, tevékenységükkel kapcsolatos anomáliákat elemzi.
Fontosnak tartjuk néhány szóval megemlíteni a bírósági
végrehajtást megelőző behajtási, követeléskezelési folyamatok szintén
szabályozatlan, minősíthetetlen voltát, melynek tarthatatlanságára
szintén folyamatosan hívják fel az érdekvédők és az érintettek a
jogalkotók figyelmét, hiába.
A
PSZÁF a Fogyasztóvédelmi Bizottságának 2013. február 25-i ülésére
készített háttéranyagában mutatott rá a követeléskezelés
fogyasztóvédelmi szempontból hiányos szabályozására, esetenként a túlzott mértékű díjakra, zaklató, tisztességtelen követeléskezelési gyakorlatra.
A Hiteles Mozgalom villám vizsgálatot végzett négy-öt követeléskezelő cég vonatkozásában:
- Adatvédelmi azonosítót egyetlen cég esetében láttunk feltüntetve.
-
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (Info tv.) –t egyetlen egy esetben láttuk
feltüntetve.
- Felügyeleti engedély egyetlen esetben került feltüntetésre.
- Adatvédelmi szabályzatot külön egy esetben láttunk feltüntetve.
- Követeléskezelési szabályzatot, mely adatvédelem, adatkezelésre vonatkozó részt tartalmazott, két helyen láttunk feltüntetve.
- A követeléskezelési módszerek között még mindig megtalálható az adósok munkahelyen történő „személyes felkeresése”…
-
Díjtáblázatot egyetlen esetben sem láttunk külön feltüntetve, így
kideríthetetlen, mely jogszabály alapján határoz meg például egy behajtó
cég 50.000.-Ft behajtási díjat, egy pénzintézet által fel sem mondott
kölcsön esetében.
Álláskínálatok: telefonos behajtó, követelés kezelő „személyes felkereső” bárki lehet, mindenféle különösebb végzettség nélkül,
akár vállalkozói igazolvánnyal. PSZÁF vizsga követelményét, vagy annak
elvégzését a munkába állástól számított 3 hónapon belül-egy cég
határozta meg.
Tarthatatlannak
és több jogszabályba ütközőnek tartjuk, hogy az adósok, díjhátralékosok
személyes és banktitkot képező adatait beazonosíthatatlan vállalkozói,
vagy munkaerő kölcsönzés által foglalkoztatottak, diák munkások,
nyugdíjasok kezeljék. Tarthatatlannak tarjuk a telefonon történő
egyezkedést, anonim vezetékes, vagy mobil számokról történő hívásokat,
X.Y. bemutatkozik az X. cég nevében és erre már az adósoknak minden
személyes és banktitkot képező adatot kellene közölniük. Abban az
esetben, amikor az érintett hitelt érdemlő beazonosítást kér a
telefonvonal másik végén tartózkodó személytől, a válasz: „küldtünk
sms-t”, vagy nem azonosítja be magát, vagy leteszi a telefont.
Tarthatatlannak és zaklatásnak tartjuk az adósok otthonában, munkahelyén történő „személyes felkeresést”, az ügyféllel történő kapcsolattartásra a cég iroda helysége szolgál, vagy banki kölcsön esetében a bankfiók!
Tarthatatlannak
és nem az európai üzleti normának megfelelőnek tartjuk azt az újabb
pénzintézeti módszert, ezt egyenlőre a lízing cégeknél tapasztalták a
civil érdekvédők - mely szerint vagy a behajtóval fenyegettetik
meg az adóst, hogy feljelentik a rendőrségen hitelcsalásért – ha nem
működik együtt a behajtóval, vagy egyszerűen feljelentik a rendőrségen,
ha vitatja a szerződést – úgy hogy még felmondásra sem került a kölcsön!
Tarthatatlannak tartjuk, hogy ezen működésük hivatalosságát is megkérdőjelezendő cégek
sima postai levélben értesítik a legtöbb esetben az adósokat, melyet
értesítést vagy megkap az adós vagy nem. Mivel elektronikus
nyilvántartásukban a levél feladás szerepel, akár megkapja az adós, akár
nem, ők azt kézbesítettnek tekintik.
A sort a végletekig lehetne folytatni a minősíthetetlen hangú „fizetésre ösztönző” telefonokkal és levelekkel…
Teszik ezt abban az esetben is, ha pénzintézeti tartozás esetében bírósági per van folyamatban.
Csak
eme néhány gondolatból megállapítható, hogy mind a végrehajtók,
követeléskezelők, behajtók munkája gyakorlatilag jogilag teljesen
szabályozatlan környezetben zajlik, sérül többek között a jogállamiság
elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való
jog, a jogorvoslathoz való jog,a tulajdonhoz való jog, a gyermekek
jogai,valamint az emberi méltósághoz való jog.
A
Hiteles Mozgalom sajnálatos tényként állapítja meg, hogy sem a
kilakoltatási, sem a behajtási, követeléskezelési, végrehajtási
eljárásokban, az Ember, a család és a gyermek jogai továbbra sem kapnak
szerepet. Magyarországon az Ember, a Gyermek szó is ismeretlen fogalom
lett.
Megállapítható, hogy a tömeges végrehajtások, kilakoltatások véghez vitelére mindenféle hatástanulmány nélkül kerül sor.
Az illetékesek felé több civil szervezet többször intézett konkrét
kérdéseket, ami természetesen érdemi válasz nélkül maradtak, tehát
továbbra is várjuk az érdemi választ a kérdéseinkre. Például:
- Azoknak a családokkal, gyermekekkel, akiknek nem lesz hova költöznie, mi lesz a sorsa?
-
Az anyák átmeneti otthonában csupán azokat tudják elhelyezni, akiknek a
gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét. Mi lesz azokkal az
anyákkal, akiknek idősebb gyermekei vannak, de még nem érték el a
nagykorúságot? Mi lesz az apákkal, akik elveszítik a családjukat?
- Hol marad a gyermekek szociális biztonsághoz, és a családban való nevelkedéshez való joga?
-
Lakcím nélkül hogyan fognak ezen családok a családtámogatási
ellátásokhoz jutni, a kilakoltatott gyermekek hogyan fognak lakcím
nélkül óvodába, iskolába járni?
-
Ezen családok lakcím nélkül nem juthatnak társadalombiztosítási
ellátáshoz, nem juthatnak munkaszerződéshez – azonnali elbocsájtása
várható a kilakoltatás után. Nem juthatnak munkanélküli ellátáshoz sem,
lévén nem tudják őket regisztrálni. Nem fognak önkormányzattól semmiféle
ellátásban részesülni, mert lakcím nélkül egészen egyszerűen nem
létezik illetékes önkormányzat, aki bárminemű ellátást folyósíthatna
részükre.
Arról
nem beszélve, hogy amennyiben az érintetteknek még munkahelye van,
adott esetben egy önkormányzati vagy pénzintézeti tartozásból adódóan élete végéig adósrabszolga marad.
Ez nem néhány embert érint, hanem tömegeket.
Hogyan kívánják a problémát a 24. órában kezelni?
Jakus Mariann – Fővárosi Hírhatár.hu