
2012.
január 2-án egy iráni, nagy hatótávolságú, hajók elleni rakéta (Qader =
képes, alkalmas) került kilövésre a Velayat-90 hadgyakorlat során az
Omán-tenger partjáról a Hormuzi-szoros közelében, Dél-Iránban.
A legfrissebb hírek nézeteltérésekről beszélnek Izrael és az Egyesült
Államok között az iráni atomprogram kapcsán. Bár úgy tűnik, hogy jelen
pillanatban az Egyesült Államok nem ért egyet az izraeli követeléssel,
mely a katonai akciót sürgeti, addig Obama elnök mindent megtett annak
érdekében, hogy megakadályozza Teheránt a nukleáris fegyver
előállításában. Az Irán elleni erőfeszítéseivel túlszárnyalta elődeit,
és kétség nem fér hozzá, az Obama kormányzata okozta a legtöbb kárt a
perzsa országnak. Mozgósította a világot a példátlan, drákói gazdasági
szankciók kiszabására. Még az első hivatalban eltöltött hónapjai alatt,
titokban elrendelte a kíber-fegyverek hosszútávú, Irán-ellenes
használatát, miközben a katonai erő használatával fenyegetőzött.
Bár úgy gondolom, ostobaság lenne bármely ország számára háborúba
bocsátkozni Iránnal, ez nem zárja ki ennek lehetőségét. Íme 20 ok, hogy
miért rossz ötlet az Irán elleni katonai támadás:
1. Irán vált a vezető országgá a Muszlim világban a nukleáris
fegyverek leszerelésének fő szószólójaként azáltal, hogy vallásilag
elkötelezték magukat a tömegpusztító fegyverek ellen. Az iráni
legfelsőbb vallási vezető kiadott egy rendeletet (Fatwa), melyben
megtiltja az előállítását, raktározását és használatát bármely
tömegpusztító fegyvernek.
2. Az elmúlt évtizedben a NAÜ több, mint 4000 vizsgálati órát
folytatott le Iránban és számtalanszor kijelentette már, hogy nincs arra
bizonyíték, hogy az iráni nukleáris aktivitás fegyverkezésre irányulna.
3. Az amerikai Nemzeti Hírszerzési fenntartja álláspontját, mely
szerint Irán nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, nem hozott döntést
megépítésére és nem áll beszerzésének határán sem. A nemzetközi közösség
is elfogadja ezt az álláspontot.
4. Ha az Egyesült Államoknak szándékában áll megtámadni Iránt, az
világszerte megfordíthatja a nukleáris leszerelési törekvéseket és
gyengíti az atomsorompó-egyezményt (Non-Proliferation Treaty = NTP).
Mivel az Egyesült Államok szintén tagja az egyezménynek, emellett
atomhatalom több, mint 5000 nukleáris robbanófejjel, nukleáris
fenyegetéssel élni egy nem atomhatalom felé rendkívül káros az
atomsorompó-egyezmény hitelességére nézve.
5. Ha Izrael egyoldalúan támadást kezdeményez, a következmények még
katasztrofálisabban hatnának az NTP-re, mivel nem tagja az egyezménynek
és atomhatalom lévén fenyegetéssel élne egy nem atomhatalom felé, mely
ráadásul tagja az NTP-nek. Ez azt eredményezi, hogy bárminemű izraeli
támadás jelentéktelenné teszi az atomsorompó-egyezményt és a nukleáris
leszerelési törekvések értelmüket veszítik.
6. Egy esetleges légicsapás valószínűleg nem teszi tönkre teljesen az iráni atomprogramot, csupán csak késlelteti azt.
7. Irán visszaállhat az atomsorompó-egyezménytől, felfüggesztheti a
tárgyalásokat a nemzetközi nukleáris szervezetekkel, kirúghatja az
ellenőreiket az összes létesítményéből és elrejtheti programját a
külvilág elől.
8. Egy izraeli vagy amerikai légicsapással szertefoszlanak a remények
az elkövetkező évtizedekre a Teherán és Washington közötti
közeledésről.
9. Kétség nem fér hozzá, hogy bárminemű légicsapás következményeként
minden iráni politikai vonal összegyűlne a zászló köré, hogy megvédjék
hazájukat, becsületüket, jogaikat és ellenálljanak a fenyegetéseknek.
10. Obama elnök számára a legfontosabb külpolitikai célkitűzések közé
tartozik a muszlim világgal való kapcsolatok javítására. Ezt emelte ki a
2009. június 4-ei, kairói beszédében, melyben „új kezdetet” nevezett
meg az Egyesült Államok és a muszlimok között. Bármilyen légicsapás
Iránra nézve amerika-ellenes érzelmeket ébresztene a muszlim világban és
másutt a földön.
11. Az amerikai költségvetés már most nagy nyomás alatt van az iraki
és az afganisztáni háború miatt. Mivel az Egyesült Államok továbbra is
próbál visszatáncolni a gazdasági összeomlás széléről, teljesen
irreálissá válik egy harmadik háború lehetősége.
12. A biztonságos energiahordozó-szállítás a Hormuzi-szoroson
keresztül veszélybe kerülne, az olajárak elérhetik a hordónkénti
200-300$-os árat.
13. Amerika befolyása a Közel-Keleten már lassan köddé válik. Az
"Amerika-barát" arab országokban, úgy mint Egyiptom, Tunézia, Jemen és
Libanon, a politikai vezetés lassan eltávolodik az Egyesült Államoktól.
Abban az esetben, ha Iránt támadás éri, ez a tendencia felgyorsul, és
eltolódhat az erő- és hatalmi egyensúly Teherán felé.
14. Irán kiterjedt hatáskörrel, befolyással és kintlévőséggel
rendelkezik a Közel-Keleten, ez visszaüthet egy esetleges légicsapás
esetén. Az iráni hadsereg fel fog használni minden eszközt arra
vonatkozólag, hogy gyorsan kiterjessze a konfliktust a régióra és azon
túl is.
15. Irán sokkal bonyolultabbá tenné a helyzetet Iraknál és
Afganisztánnál, pedig az amerikai hadsereg megfeszülve próbálja
jelenlétét megszüntetni a két országban.
16. Izrael biztonsága létfontosságú az Egyesült Államok számára. Egy
izraeli támadásnak súlyos következményei lennének mindkét országra
nézve. Belpolitikai nyomásra a háború iránti elkötelezettség miatt
veszélybe kerülhet a Jeruzsálem és Washington közötti kapcsolat. Ez a
súrlódás összetörheti a kétpárti egységet, amely támogatja Izraelt,
tovább bonyolítja az amerikai belpolitikai színteret és aláássa Izrael
biztonságát.
17. Izrael már elszigetelt. A háború Iránnal rontana a helyzeten, és
tovább feszítené Amerika és Izrael viszonyát a régió országaival.
18. Ha Izrael egyoldalúan katonai akcióba kezd, az Egyesült Államok
bűnrészesnek tekinthető, a kintlévőségei, bázisai és személyzete
kerülhet az iráni megtorlása célkeresztjébe.
19. Egy izraeli vagy amerikai csapás drámaian kiszélesíteni a
diplomáciai szakadékot az Egyesült Államok és Oroszország, Kína illetve
az el nem kötelezett országok mozgalma között.
20. Az esély a diplomatikus rendezésre megvan, de a Nyugat és Izrael
részéről megkövetel egy valósabb álláspont felvételét. Irán kész
együttműködni, hogy egy igazságosabb megállapodás születhessen. Ezek
közé tartozik a folyamatos együttműködés a NAÜ-vel, az urándúsítás 5%
alatt tartása, mely egyfajta jelzés a nemzetközi közösség felé, hogy
Irán nem szándékozik nukleáris bombát fejleszteni.
Cserébe Irán a jogai elismerését kéri az urándúsításhoz az
atomsorompó-egyezmény keretein belül, összhangban a többi tagállammal és
fokozatos megszüntetve a szankciókat. Ez elegendő az USA és más
nagyhatalmak számára egy kölcsönös presztízsmentő ajánlathoz, és
korlátozza az izraeli erőfeszítéseket a folyamatok kisiklatására.
Hossein Mousavian
(Hossein Mousavian egy kutató tudós, a Princeton Egyetem Woodrow
Wilson School of Public and International Affairs. 1997-től 2005-ig ő
volt az iráni Nemzetbiztonsági Tanács Külügyi Bizottságának a vezetője,
2003-2005-ben szóvivőként szolgált Irán és az EU közötti nukleáris
tárgyalások során.)
Fordította: Szigeti Péter