GYED EXTRA: utánajártunk – összegzés.

A teljesség igénye nélkül. Fogy a magyar, ezt mindenki tudja. Szegény is, de ezt ellensúlyozandón jön a gyed extra! Sokakat érdekel, sokakat érint, ezért mi is utánanéztünk propagandánk látható szisztematikus felépítése céljából. Mire lesz elég? A gyermekes családok helyzetét könnyítendő, ezáltal pedig az ország vészjósló demográfiai folyamatait megfordítandó - értékel a kormány – ezért döntött a gyed extra bevezetéséről. Leszögezzük, mi egyszerű kampányfogásként értékeljük. Hatása a társadalmi viszonyok valós szabályozására vajmi kevés eredménnyel járna vagy jár majd. A Fidesz belekezdett – ahogy ők fogalmaznak – „mindenidők…” nyílt szavazatfelvásárló kampányfogásába, mely Magyarország párttörténelmében az ők első és egyedülálló „… kizárólagos innovációja”. Igen, ez a GYED és a GYED EXTRA megreformálása!

 Röviden arról szól, hogy akkor is jár, ha mellette visszamegy az anya dolgozni. Nem az a cél, hogy az elméleti boldogságban, biztonságban világra hozott szeretett gyermekét nevelje egészséges szellemű, ép egész emberré. Hanem hagyd, menj vissza hajszolni, minthogy arra ösztönözne, hogy ne. Emlőiden nevelkedett csodát és nem tápszereset. Érzi magadhoz ölelő tested melegét, annak minden rezdülését, szíved nyugtató minden dobbanását. Milyen szeretet az, ha idő előtt az állami átnevelő tanfolyamra (mai bölcsődék, óvodák) lököd be és csodálkozol, ha később nem bírni vele. Mivel nem ismer, szinte idegenként kezel a roncsolt kis lelkivilága. Nem vagy több neki, mint egy kollégiumi vagy albérleti lakótárs, nem anya és kiváltképp nem család! Szóval a GYED fedőnevű szavazatvásárló erő ötlete kétség kívül hatalmas, aktuális, reális a család és nemzetrombolók tárházából. Ma erre fogják felhasználni… nem véletlenül most dobták piacra.

 Tanulmány

 Ennek értelmében január 1-jétől a gyes és a gyed folyósítása mellett is lehet majd munkát vállalni a gyermek egyéves kora fölött. Testvér születésekor megmarad az első gyerek után járó pénz is, így akár kétszeres gyedet, illetve gyest is lehet majd kapni. Emellett megteremtik a diplomás gyedet, aminek keretében a felsőfokú tanulmányokat folytatók is kaphatnak majd gyedet a minimálbérből kalkulálva. Tegyük fel (és innentől mi nem támogatjuk ezt a családromboló rendszert, mert a mi rendszerünkben, ebben az esetben nem lenne megengedhető, hogy az anya 3, de inkább a gyermek 7 éves kora előtt gyermekétől elszakadjon, hiszen ilyenkor van a legnagyobb szüksége az egészséges fejlődésnek a tőle eredő szellemi-lelki-fizikai támogatásra), hogy az anyának van hová visszamennie, dolgozni. Ehhez természetesen a gyereket valahova tenni kell napközben, bölcsődét kell tehát találni. A nagyszülő, ha van és vállalja még a jobbik eset. Jelenleg az országban 38 ezer bölcsődei férőhely van, amely jövőre 41 ezerre bővül állítólag. A gond elsősorban nem is a férőhelyek hiánya – hiszen szakemberek szerint a rendszer akár 15-20 százalékos gyerekszám-bővülést is elbírna, bár kétség kívül a minőség rovására menne a nagyobb terheltség. Azok egyenetlen eloszlása: amíg az ország egyes területein nem töltik fel a csoportokat, addig például Közép-Magyarországon és a fővárosban sokszor a bölcsődei helyhiány tartja otthon az anyákat. Hiszen a nagy hajszolásban kézzel-lábbal menne vissza a fertőközösségbe, nehogy kiessen a ritmusból. A gyermek csak másodlagos, sőt, örüljünk, hogy egyáltalán vállalt egyet is. Tisztelet a kivételnek, aki tényleg anyagi kényszerhelyzetben van, például egyedülállóan kénytelen megküzdeni a napi gondokkal. Feltehetően azonban nem élnek majd tömegek a gyed extrával, hiszen ahhoz, hogy az anya teljes állásba visszamenjen dolgozni, legalább napi kilenc órát kellene távol töltenie a mindössze egyéves gyerektől. A tapasztalatok szerint ezt önszántukból kevesen vállalják, hacsak nem áll fenn súlyos anyagi kényszer. Erre a problémára nyújtana megoldást például a részmunkaidős foglalkoztatás, amely amellett, hogy a bölcsődei rendszert is kíméli, hiszen egy férőhelyet két gyerek közösen tölt be, úgy kínál munkát és fizetést az anyának, hogy közben még a családi életre is marad idő. Elméletileg!

 Részmunkaidős állások azonban nemigen akadnak. A KSH adatai szerint ugyan a részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2001 óta megduplázódott Magyarországon, tavaly még mindig csak az összfoglalkoztatás 6,6 százalékát tette ki. Ezzel az unióban az ötödikek vagyunk Bulgária (2,2%), Szlovénia (4,0%), Csehország (5,1%) és Horvátország (6,3%) mögött. Az uniós átlag 19,2 százalék, a világelső Svájc 34,5 százalékkal. Azt, hogy a vállalt gyermekek száma és a részmunkaidős lehetőségek között szoros összefüggés van, még maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismeri. Októberi közleményükben kiemelték: uniós adatok alapján látható, hogy azokban az országokban serken a gyermekvállalási kedv, ahol a nők a gyerekek mellett fokozatosan térhetnek vissza a munka világába. Ha egészséges társadalmak lennének és nem profitéhes kormányok által ledegradáltak, akkor a családmodell lenne az alapegysége a társadalomnak. Ami arra hívatott, hogy a férfi benne a családfenntartó a feleség a családmegtartó a gyermek kettejük által létrehozott öröklött javak letéteményese. Vagyis a férfi megteremti mindazt a biztonságot a munkája által (ha volna tisztességes munka és bérezés persze) előfeltételként, míg a nő őrzi és ápolja az öröklött javak egységben, egészségben történő továbbvitelét kettőjük utódjában. Erre hivatott a nő! Ez a küldetése! Nem a vagyonhalmozás elősegítése. Mégpedig azért, hogy a fejlődés valódi fejlődés legyen, hogy a jövő generációja ne degenerációként végezze be a világot. Ezek után minden másodlagos az egészséges társadalom és a természet törvényei szerint. Éppen ezért kérdéses, hogy a gyed extra – amellett, hogy a gyed-gyes halmozhatóságával valóban javít a családok helyzetén – képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket és megváltoztatni Magyarország aggasztó demográfiai tendenciáit. Valószínűleg nem. Nem a pénzösszeg függvénye a népszaporulat, hanem a felfogásé. És ezt jól tudták, akik az elmúlt hosszú évtizedek alatt így alakították ki a gondolkodásmódot. Most már egyszerű szabályozni pénzügyi látszatintézkedésekkel, amik arra szolgálnak csak, hogy ilyen-olyan csavarral, de a hatalmuk megdönthetetlen és megkérdőjelezhetetlen lehessen. Hiszen segítenek mindig valami aktuális kérdésen túljutni, csak éppen a valódi megoldás hiányzik mindig ebből a nagy ámításból. Mire elég? Szintén a kisgyerekes anyák munkaerőpiacra való visszaterelését hivatott segíteni a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a gyesről, gyedről visszatérő szülőket foglalkoztató cégeknek kínál járulékkedvezményt. A kormány állítása szerint is a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv sikere azonban kétséges. A Jó-Lét(!) Alapítvány nem reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy a járulékkedvezmény kevéssé befolyásolja a munkáltatót a munkaerő-választásban. Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolja a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a -5-től +5-ig terjedő listán 0,5 százalékot adtak a megkérdezett vállalatok. Többet nyom a latban a jelentkező motiváltsága és képességei. Még hála Istennek!

 “Visszamennék ősztől tanítani, miután kislányom bölcsödébe kerül, de nem akarnak részmunkaidőben alkalmazni. Ez jogos?” – tette fel a sokakat érintő kérdést egy álláskereső portál olvasója. A válasz röviden: nem, ha időben jelzi igényét a részmunkaidőre, az elutasítás jogtalan.

 Az Új Munka Törvénykönyve szerint:

 - a gyermek hároméves kora előtt visszatérő anya igényelheti a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkaadó köteles biztosítani a számára. Ehhez azonban a munkavállalónak is tennie kell. A jogszabály szerint a korábban teljes munkaidős közalkalmazottnak írásbeli kérelmet kell benyújtani a munkáltatónak, aki köteles heti húszórás részmunkaidőt alkalmazni munkavállalót, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (GYED-en, GYES-en van). Nagyon fontos, hogy a kérést időben jelezni kell a munkáltató felé. A kérelmet munkáltató felé a fizetés nélküli szabadság tartama alatt jelezni kell. Nem mindegy, hogyan! A kérelem tartalma is szabályozott: tájékoztatni kell a munkáltatót, hogy a gyermek mikor lesz három éves, és ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni a pedagógus, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatát is meg kell határozni. A részmunkaidő nem, csupán az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó kérelem tagadható meg. Ez is csak akkor lehetséges, ha ez a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A részmunkaidős lehetőséget a munkaadó legfeljebb a gyerek három éves koráig köteles biztosítani. Ha az anya visszamegy dolgozni a gyes vagy gyed mellett. Kiderült, hogy van kockázata. Méghozzá az elbocsátási szabály változása miatt. Hiszen az új Munka Törvénykönyve bevezetése óta már nem illeti meg az abszolút felmondási tilalom a kismamákat a gyermek 3 éves koráig. Vagyis ha az anya visszamegy dolgozni, akkor neki bármikor felmondhatnak. Ekkor pedig a gyes vagy gyed önmagában csak egészségügyi ellátásra jogosítja őt, tb-ellátásra nem. Így ha hosszabb ideig nem talál munkát, és közben újra szül, akkor nem lesz meg a gyed-hez szükséges biztosítási jogviszonya. Ha viszont nem megy vissza dolgozni, akkor ilyen kockázatot nem vállal, hiszen a munkaviszonya és ezzel a biztosítási jogviszonya is fennmarad a gyes végéig. Ha pedig ismét babája lesz, akkor rá is megkaphatja a gyed-et. Vagyis emiatt nem is olyan könnyű meghozni a döntést, hogy a pluszpénz reményében visszamenjen-e dolgozni az anya. A gyed extráról szóló törvénycsomag értelmében változás, hogy a következő évtől testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a frissdiplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.

 Idén januártól azok a kisgyerekes szülők, akik gyed, gyes folyósítása mellett itt állnak munkába, komoly terheket spórolhatnak meg munkáltatójuknak. A munkába való visszatérést követő első két évben a foglalkoztatói teher 100 százalékát, a harmadik évben pedig az 50 százalékát engedi el az állam. A kedvezmény felső határa bruttó 100.000 forint. A kedvezmény részmunkaidőben is jár, felső határa itt is a bruttó 100.000 forintnak megfelelő, a részmunkaidő arányában csökkentett összeg, vagyis 6 órás munkaidő esetén bruttó 75.000 forint. A cégek már másfél éve szociális hozzájárulási adó megfizetése nélkül alkalmazhatják a kisgyermekes szülőket. Az adóhivatal adatai szerint májusban csaknem 30 ezer kisgyermekes szülő után vették igénybe ezt a kedvezményt. A havi adatokból kiderül, hogy a kedvezményt igénybe vevők száma folyamatosan bővül. Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos szerint a munkáltatóknak további költségmegtakarítási lehetőségük is van ezen a területen. Idén pedig az igénybe vétel feltételeit is enyhítették, valamint a szükséges igazolásokat a korábbinál könnyebb beszerezni. Ha egy korábban átlagkeresettel rendelkező, gyesen lévő nőnek születik második gyermeke, akkor összesen 3,1 millió forinttal több támogatással számolhat a család, harmadik gyermek esetén pedig ez az összeg már 4,6 millió forint. Az átlagkeresetűeknél így ezekben az esetekben havi szinten 86 és 130 ezer forint között lesz a többlettámogatás összege. Állami finanszírozhatóság? Az papírforma, a valóság meg az amerikai nagybácsi!

 És azt tudta, hogy két különböző korú, gyedre és gyesre jogosító gyermek után csak akkor kaphatja meg mindkét ellátást az anya (bizonyos esetben az apa), ha a második gyermek 2014. január 1.-je után született? Vagyis aki hamarabb szülte meg a kisebbik gyermekét, az elesik a dupla ellátástól. Van benne ráció, mi!

Dr. Madarasi Pál

Fehér háború: A jégbe zárt csatatér

A háború véget ért 1918-ban, az 1915-től 1919-ig az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó terület Olaszország része lett, a hegyek pedig újra a természetjárást, sportot jelentették. Egészen a közelmúltig, amikor a globális felmelegedés egyre gyakrabban hozta elő a pusztító háború emlékeit.

A gleccserekből fegyverek, katonai eszközök, menedékek olvadtak ki. Sőt, előkerült néhány katona holtteste is, a jég által konzervált állapotban. A közel kétszáz kilométeres frontvonalon főleg a központi hatalmak hadseregének emlékei bukkantak elő, mivel ők – azaz mi – védtük északról Trentino tartományt: az Osztrák–Magyar Monarchia serege a gleccseren állomásozott. Az olasz állások délen, sziklás terepen álltak. Az olaszok eleinte előnyben voltak, mivel hadseregük már rég rendelkezett hegyi alakulattal, az osztrákok viszont az itt kialakuló front miatt állították fel a magashegyi harcra specializált Kaiserschützent. Az alakulat nem egyszerűen hegyi környezetbe küldött katonákból állt. A csapatok tüzérséget, utászokat, az ellátást segítő egységeket is felvittek a havas csúcsok közé. A fronton állóháború alakult ki, úgyhogy a jégen létesített állások egyre bővültek. Az osztrákok egész járatrendszereket fúrtak a jégbe: voltak lövőállások, raktárak, műhelyek és hálótermek is. Ezzel magyarázható az olvadással előbukkanó tárgyak nagy száma. A Telegraph cikke szerint találtak itt jégben konzerválódott szerelmes levelet Mariának címezve, egy osztrák katona naplóját, fegyvereket, lőszeresládákat, és szalmapapucsokat, amelyekben a jégen közlekedtek a katonák. A hegyek alatti Peio városkában múzeumot is alapítottak a tárgyaknak és a front emlékeinek. Ennek vezetője, Maurizio Vicenzi találta meg 2005-ben a jég alatt azt a mélyen a jégbe fagyott kalyibát, amely az ellátást biztosító felvonó állomása volt. Ebben a kis építményben működött a motor, ami kábelen élelmet és lőszert hozott fel a katonáknak a völgyből. Hosszas munkával eltávolították a jeget a kalyibából és a hozzá tartozó járatból, és emlékek egész sorára bukkantak. A sisakok, fegyverek, gépek mellett három képet is találtak a falon. Az egyik a motor működtetését magyarázta, volt egy újságból kivágott kép, amin a bécsiek élelemért állnak sorba, továbbá egy képeslap, bizonyos Georg Kristof tábori sebésznek címezve. Az alvó nőt ábrázoló képeslapra csehül azt írták: Magányos szerelmedtől. A globális felmelegedéssel előkerültek az elesett katonák is, akiket szinte mumifikált a jég. Vicenzi 2004-ben három katona testére bukkant 4000 méter magasságban, egy jégfalba fagyva. A katonák ruhájából egyértelmű volt, hogy az osztrák hadsereg tagjai. A zsebükben kötszereket találtak, így valószínűleg szanitécek voltak, akik az 1918 szeptemberében itt dúló harcokban eshettek el. Tavaly szeptemberben két fiatal, 17-18 éves katona tetemére bukkantak, akiket a jégbe temettek el. Mindkettőjük testében golyókat találtak. A front külön tragédiája volt, hogy a két ország katonáit a környéket ismerő helyiekből toborozta, így gyakran olyanok harcoltak egymás ellen, akik ismerték a másikat a szomszédos faluból, vagy akár rokonok is voltak.

Nem maga a háború követelte egyébként a legtöbb áldozatot. A hadsereget erősebben tizedelték a mostoha körülmények. Nem volt ritka, hogy akár mínusz 30 fokra is leesett a hőmérséklet, gyakoriak voltak a viharok, és mindehhez nem volt jó az ellátás és a katonák ruházata sem - Euronews nyomán.

Gölöncsér Miklós

Menekül a tőke Kelet-Európából

A nemzetközi pénzintézetek mostanra kezdtek komolyan aggódni amiatt, hogy Kelet-Európában tovább növekszik a pár éve kezdődő tőkekivonás.

Az IMF a tőkekivonás három hullámáról beszél: az első a 2008-as "pénzügyi válság" hatására kezdődött meg. Ekkor még átmeneti válságjelenségként értékelték a történteket, amiben a befektetők kockázatvállalási hajlandósága csökken és emiatt nagyobb vagyonkivonások indultak meg az EU perifériaállamaiból.

A nyugati országok pénzügyi visszarendeződését követően egyértelművé vált, hogy ugyanez a folyamat a perifériaállamokban nem fog megkezdődni. A második hullámban 2011 közepétől a nyugati bankok fékezték a kelet-európai leányvállalataik tőkeellátását. A bedőlt hitelek miatt kiszámíthatatlan környezetté vált Kelet-Európa, ahol csak a legnagyobb tőkével bíró pénzintézetek tudtak továbbra is extraprofitban gondolkozni. A társadalmi kérdésekre érzéketlen profitéhes bankok a bedőlt hitelekre egyszerű pénzkivonással reagáltak.

A harmadik hullám már politikai vonatkozású - 2012 második felében Kelet-Európába helyeződött át a nyugati és az orosz érdekszféra ütközőzónája. Ennek kézzelfogható hatásai 2013 első negyedévére kezdtek megjelenni, a kelet-európai országok orosz állammal kötött államközi megállapodásainak hatására a tőkekivonás ugrásszerűen felgyorsult, addigra a nyugati pénzügyi körök közül a kevésbé józanabbak is hanyatt-homlok menekültek.

A térség 2008-as pénzügyi válsága óta a nyugat-európai bankok több mint 120 milliárd eurót vontak ki, és ebben még nincsenek benne a 2013-as év kiemelkedően mínuszos adatai, amiket az IMF jövő héten hoz majd nyilvánosságra.

Ennek fényében érthető, hogy Orbán Viktor egyre kevesebbet szaladgál Brüsszelbe, és egyre többet Moszkvába, - de nem kell aggódni, ahogy telik az idő, az átrendeződést követően ennek is meglesznek a politikai következményei. A legnagyobb patkányok akárhogy rohangásznak is, nem fogják elhagyni a süllyedő hajót.

http://www.hidfo.net/2014/01/15/menekul-toke-kelet-europabol

Mindenki győzelemről beszél Egyiptomban

Tizenegy ember meghalt az alkotmányról szóló egyiptomi népszavazás első napján. A hatóságok szerint a voksolók közül ketten természetes halált haltak, kilencen azonban a BBC szerint a Muszlim Testvériség hívei és a rendőrség közötti összecsapások áldozataivá váltak.

A 80 milliós ország 53 millió választójának arról kell döntenie, hogy elfogadja-e az új alkotmányt vagy sem. Az alkotmány betiltaná a vallási pártokat, és meglehetősen nagy függetlenséget biztosítana az ország vezetésében eddig is nagy szerepet játszó hadseregnek. A következő nyolc évre például a hadsereg jelölhetné a védelmi minisztert. Az iszlám ugyan államvallás maradna, ám vallási, földrajzi és nemi alapon nem lehetne pártot szervezni.

Fotó: Virginie Nguyen Hoang / AFP

A Muszlim Testvériség – amelynek soraiból került ki a 2011-es elnökválasztások nyomán Mohamed Morszi államfő, akit azonban a hadsereg tavaly elmozdított posztjáról – ennélfogva ellenzi az új alkotmányt. Híveit ezért egyenesen a voksolás bojkottjára szólította fel. A szervezet szerint a legitim elnök továbbra is Morszi, és érvényesnek tartják a Hoszni Mubarak 30 éves uralmát elsöprő arab tavasz után hozott – 2012 decemberében azonban felfüggesztett – alkotmányt is.

A betiltott – és az új alkotmány esetén nem is újraszervezhető – Muszlim Testvériség szerint a bojkott sikeres, míg a világi, baloldali politikai erők, valamint a muszlim vallási pártok előretörésétől aggódó, az ország 10-15 százalékát kitevő keresztények szerint a valódi siker a választás megtartása volt. Úgy vélik többen vettek rajta részt, mint az elmúlt három év bármelyik szavazásán.

Az urnákat magyar idő szerint szerda este nyolckor zárják le Egyiptomban. Eredmények szombatra várhatók.

Több, mint alkotmány

A voksolás tétje nagy: az alkotmány elfogadása után következne az új elnökválasztás, majd a parlamenti választás. (A korábban megválasztott parlamentben a Muszlim Testvériség politikai szárnya és radikálisabb iszlám pártok kerültek többségbe, ám a törvényhozást feloszlatták.)

Fotó: Mahmoud Khaled / AFP

Az alkotmány megszavazása fontos legitimációs érve lehet a hatalmat magához vevő hadseregnek és az elnöki hatalomra pályázó Abdel Fatah al-Sziszinek. Egyelőre úgy tűnik, a vezérkari főnököt támogatja a társadalom többsége, azt remélve tőle, hogy képes lehet a gazdasági bizonytalanság felszámolására, az erőszak visszaszorítására és a politikai helyzet stabilizálására.

Ez azonban egyelőre nem valósult meg: BBC szerint egy összecsapásban négy embert lelőttek a felső-egyiptomi Szohagban, hármat egy Kairó melletti tüntetésen, egyet szintén a főváros közelében, egy tüntetőt pedig Kairó déli részén.

A biztonsági előkészületek is nagyok: az országban 200 ezer katonát és 160 ezer rendőrt állítottak készenlétbe a választás idejére.

Index

Utófinanszírozott jólét?

A magyar emberek zöme élőhalott módjára kóborol a világban, lehetőségek után kutatva. Morzsákat gyűjtöget, az emberinek nevezhető igényeit is elfojtva. Mindezt teszi mindent megvonva magától és örül ha van még munkahelye. Cion-demokrata kormányunk pedig arról szövegel, hogy Magyarország hamarosan a lehetőségek Kánaánjává válik. Az új Széchenyi tervet emlegetik, miközben azt elfelejtik megemlíteni, hogy az apró betűs rész tartalmazza az utólagos finanszírozást. Ez is csak egy a Fidesz-féle parasztvakítás közül. Miközben a nyugati kapitalista disznóólakban nagyobb engedményekkel altatják el az ottani dolgozókat, nálunk minden fordítva működik. Mert ott bizony humánusabb feltételei vannak egy kölcsönfelvételnek, hogy mást ne is említsünk. Nálunk kell két nyereségesen lezárt, gazdasági év (naptári év), kizárólag a bankszámlaforgalom lehet a kérelem alapja, mert a tényleges pénzmozgás van figyelembe véve, fedezetnek pedig akár több ingatlant is kérhetnek. Ezekkel a feltételekkel semmi baj nem lenne egy jóléti társadalomban, de a miénkben a fiatalok labdába nem rúghatnak ezen a téren. Lehet, hogy ez egy burkolt kormányüzenet nekik, hogy húzzanak el Angliába takarítónak?

A maffiafilmekből ismeretes a következő: "senki ne kérdezze meg miből van az első millióm!". Mert pénzből lehet pénzt csinálni, nulláról lehetetlen, ehhez a kormány olyan rendeleteket hoz, aminek vállalkozó kedvű fiataljainak képtelenek megfelelni. Nem véletlen ez a szigorítás, hiszen a nyugati multiknak kell az olcsó rabszolgamunka, amit legkönnyebben a jelenleg frissdiplomás és / vagy friss szakmai papírral rendelkező réteg tud a legkönnyebben biztosítani. Hogy miért? Mert már el lett bennük ültetve a nyugati országok számára kedvező rabszolgamentalitás, a történelmünk és eredendő értékeink lezüllesztésével, a degenerált nyugat felmagasztalásával, a multikulti imádatával. Lassan ott tartunk, hogy egy heteroszexuális magyar származású fiatal már hátrányos helyzetűnek minősül. No, persze nem papíron, hiszen az a rész már tömve van a néger bevándorlókkal és a rejtett tartalék dolgozni nem akaró hadaival. Nekik persze jár a pénz, alanyi jogon is járjék akár. Egyszerű az ok itt is. Inkább kifizetik nekik a nyugtonmaradási pénzt, minthogy egy nyugati üzembe tönkretegyenek valamit, akár a gépsoron, akár máshol. Sajnos a közhiedelemmel ellentétben ehhez a munkához is elengedhetetlen a dolgozni akarás. Ebben viszont jeleskednek a magyar fiatalok, jeleskednének a munka minőségében is, az innováció, kutatás területein is, csak azok sajnos már tömve vannak. Hát persze, hogy a "jó vérvonalból" származókkal. Ahol nincs még telítettség, ott viszont jelen van a direkt alulfinanszírozás.

A multiknak ezzel szemben minden privilégium kijár. A többségükben zsidó vezetés alatt álló monstre cégekkel nem érdemes packázni! Pályázati pénzek, adókedvezmény és társaik. Miért is? Mert ilyen törvények és rendeletek biztosítják a szabad garázdálkodásukat. Olyanokra hivatkozva, mint munkahely teremtő, munkahely megtartó, átképző, felzárkóztató, csökkentett képességűek és hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, a piacképesebb képesítés érdekében eljáró, felzárkóztató projektek, és így tovább. Persze ne felejtsük el azt a pár milliócskát (legtöbbször nem forintban), amit ezek a politikusok utána "megtalálnak" a kampánypénzeik között. Ők az igazi Júdások, 30 ezüstpénzért eladják a hazájukat, a fiataljainkat, a jövőnket. 

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy például a Tesco nevű hálózat annyi kedvezménnyel van felruházva, hogy ha nem nyitna ki akkor is nyereséggel zárna. Ez pedig nem vicc, habár kínunkban már kacaghatnánk is rajta. Emellett éhbérért dolgoztatják a munkavállalót, munkakörében nem szereplő, egyéb feladatokkal is megbízzák. Ha nem tetszik, jön a felmondás a munkaadó részéről. Itt nem finanszíroznak semmit utólag. Ezt kínálja a demokrata pokol. Egy nagy sártenger, ami most éppen jólétnek van hazudva. Ez volna az ígéretek paradicsoma, vagy ez már az utófinanszírozott jólét? Megérkezett a gyorsnaszád a kapitalista paradicsomba?

Dunai István

Bürokratikus szabotázzsal akadályozzák az ételosztást

Valakit nagyon zavarhatott, hogy rendszerint tömegek állnak sorban a Blaha Lujza téren, vagy a város más pontjain, ha ételosztás van. Talán nem is gondolná, de az ételosztás is engedélyhez kötött tevékenység: mivel közterületen történik, a terület tulajdonosától kell használati engedélyt kérni.

Na, ezeket az engedélyeket nem adja ki napok óta a főváros illetékes bizottsága.
A közterület-használati bizottság nagyjából havonta szokott ülésezni. Ilyenkor kapja meg az engedélyét a fagylaltárus, a fenyőárus, a virágárus, az újságárus. És kapná meg az ételosztást szervező is. De ő nem kapják meg, mert az engedélyeket előterjesztő javaslatában György István főpolgármester-helyettes odaszéljegyzetelte, hogy
“a közterületi ételosztás kérdése vezetői szinten eldöntendő”.
Tekintettel arra, hogy ő maga a második legfőbb vezető, vezetői szint alatt minden bizonnyal Tarlós Istvánt értette. Ez persze csak találgatás, az Index nem kapott választ a kérdésre, hogy mi lehet az a – főplgármester-helyettes feletti – vezetői szint
Az ételosztások szervezői amúgy azt mondták, hogy az elmúlt hónapokban jelezték nekik: a városvezetés nem nézi jó szemmel, hogy frekventált tömegközlekedési csomópontokban osztják az ételt.
(Index)

2013 is a természeti katasztrófák éve volt

Elmondhatjuk, hogy 2013-ban a természeti katasztrófák által okozott károk és káosz sok millió ember életére voltak komoly hatással. A Munich Re biztosító adatai szerint összesen 880 komoly természeti katasztrófa volt a múlt évben.

A biztosító szerint ezekben összesen 20.000 ember veszítette életét, ami kétszer annyi, mint 2012-ben. Bár károk becsült értéke eléri a 125 milliárd dollárt, ez és a halálesetek száma is alacsonyabb, mint az évtizedes átlag.

Az elmúlt tíz évben évente átlag 106.000 ember veszítette életét a hurrikánok, egyéb trópusi viharok, földrengések és más természeti csapások során.

A németországi jégesők, a közép-európai árvizek és az Egyesült Államokat ért komoly viharok voltak 2013 legköltségesebb katasztrófái.

A Munich Re társaságot idézve a Phys.org a következőket írta:

„Az árvizek és jégesők miatt a károk több tízmilliárd dollárra rúgnak Közép-Európában. A Fülöp-szigeteken a történelem eddigi legnagyobb ciklonja, a Haiyan tájfun 6000 halálos áldozatot követelt.”

A vihar által okozott károk összege 10 milliárd dollár.

„Az ilyen tájfunok pusztító ereje miatt a part menti régiók és a szigetek folyamatos veszélyben vannak egész délkelet Ázsiában. A természetes ciklusok alapján készített elemzéseink azt jósolják, hogy a nagyobb tájfunok időszaka kezdődik az elkövetkezendő években,” mondta Ludger Arnoldussen, a Munich Re igazgatótanácsának tagja.

Júniusban egy hatalmas sárcsuszamlás 5500 életet követelt Indiában, ami 2013 második legtöbb áldozatot követelő katasztrófája volt.

Az Egyesült Államokon átsöpört tornádók összesen 3,1 milliárd dollár, míg a kanadai Albertában tapasztalt komoly esőzés 5,7 dollár kárt okoztak.

2013-ban nagyon sok komoly földrengés volt a világ legkülönbözőbb pontjain, Colorado államban földcsuszamlásokat is okozó, rekordméretű árvíz, a kaliforniai erdőtűz pedig a Sierra Nevada hatalmas területeit égette fel és súlyos szárazságot idézett elő, az Egyesült Államok más részeit pedig aszály sújtotta.

A katasztrófa, ami a legnagyobb port verte fel, a számos floridai víznyelő egyike volt, ami egy egész házat nyelt el, a benne alvó férfival együtt.

Egyéb komoly aggodalmat okozó katasztrófák az Alaszkában és Hawaiion tapasztalt vulkánkitörések voltak.

Földrengések

2013 a földrengések éve is volt. A legjelentősebb földmozgással kapcsolatos események a következők voltak: a pakisztáni 7,7-es földrengés szeptemberben, a 7,1-es októberi rengés a Fülöp-szigeteken, a 6,4-es és 7,7-es áprilisi rengések Iránban, valamint a 6,6-os áprilisi és 5,9-es júliusi földrengések Kínában.

A legnagyobb mélytengeri rengést májusban mérték a Csendes-óceán északnyugati részén található Okhotsk tengernél. A felszín alatt 600 kilométerrel történt rengés 8,3-as erősségű volt. Említésre méltó kárt nem okozott, de a rengés okozta vibrálást a 8000 kilométerre fekvő Moszkvában is érezni lehetett.

Bár a legkomolyabb földrengések a világ más pontjain történtek, 2013-ban az Egyesült Államokra is jutott belőlük bőven. Ezek közül a legkomolyabbak az Alaszka délkeleti partjai mentén januárban tapasztalt 7,5-ös erősségű és az Alaszkához tartozó Aleutian szigeteken történt augusztusi 7,0-es erősségű rengések voltak. Érdekes, hogy a második alaszkai rengéssel egy időben a világ számos más pontján is jeleztek földrengéseket. Említésre érdemes még a márciusi arizonai földrengés, aminek erőssége 4,7 volt a Richter-skálán, valamint a Canyondam régióban, májusban mért 5,7-es rengés is.

A Cseljabinszkban februárban történt meteor becsapódás olyan erős hullámokat indított, hogy eredményeként 4000 épületben esett kár és 1000 ember sérült meg.

2013-ban nemcsak földrengések rázták fel a világot. Az Amerikai Földtani Intézet a nyugat texasi műtrágyagyárban áprilisban történt robbanást is észlelte, ami egy 2,1-es erősségű rengésnek felelt meg. Chicagóban pedig egy bányarobbanás okozta rengéseket lehetett még a város távolabbi kerületeiben is érezni. Szóval 2013-ban bizonyos rengésekért maga az ember volt felelős.

Az Oklahomában 2009 óta tapasztalt földrengéseket például egyesek szerint okozhatja a földfelszín alatti szennyvízlerakás. A jelenséget befecskendezéssel kiváltott szeizmikának hívják. Az Amerikai Földtani Intézet és az Oklahomai Földtani Intézet is vizsgálja ezeket az eseményeket, illetve, hogy az olajlerakásnak és gázkitermelő tevékenységeknek lehet-e köze hozzájuk.

Árvizek, tüzek és aszály

A közép-európiai árvizek okozták a legnagyobb anyagi kárt, aminek teljes összege 15,2 milliárd dollárra rúgott. Egy németországi viharban teniszlabda nagyságú jegek estek, ami 4,8 milliárd kárt okozott a megrongálódott épületek, autók és napelemek miatt.

Az őszi coloradói árvíz több mint 1500 otthont rombolt le és sajnos életeket is követelt, emellett megfertőzte a környék patakjait, víztározóit és kútjait. Az augusztusban elkezdődött kaliforniai erdőtűz szeptember végéig tartott és összesen 900 km2 területet tarolt le 24 nap alatt.

A szárazság az Egyesült Államok területének 50 százalékán jelentett komoly gondokat, ebből 3 százalék pedig már súlyos aszálynak minősült.

A víznyelők komoly fejtörést okoznak a hatóságoknak. Februárban Floridában, márciusban Illinois államban, augusztusban pedig Disney World mellett jelentek meg, de előfordultak még Kansasban és más területeken is. Az Amerikai Földtani Intézet szerint az Egyesült Államok területének 20 százaléka számít ilyen szempontból veszélyesnek.

Mi várható?

Az ENSZ Katasztrófa-megelőzési Hivatala (UNISDR) jelentést tett közzé arról, hogy a következő 13 évben 2,9 milliárd embert fognak érinteni a természeti katasztrófák, amelyek 2000 óta 2700 milliárd dolláros gazdasági kárt okoztak, ami óránként 16,2 millió dollárt jelent. Margareta Wahlström, az UNISDR vezetője szerint az ilyen mértékű anyagi veszteség hosszú távon tarthatatlan.

Maskrey szerint a hosszú távú hatások gyakran feledésbe merülnek. Mint elmondta, csak a közvetlen károk biztosíthatók, de a globalizált gazdaságban egy természeti katasztrófa a teljes termelési láncra hatással van. Maskrey szerint a cégek kerülik a természeti katasztrófák által fenyegetett régiókat, és inkább a biztonságosnak tartott helyeken fektetnek be.

Forrás: redorbit.com
http://idokjelei.hu/2014/01/2013-is-a-termeszeti-katasztrofak-eve-volt/

2013-ban Oroszországban fokozódott a szeizmikus aktivitás

Az orosz katasztrófavédelmi tárca rámutat, hogy 2013-ban az előző évhez képest Oroszországban nagyobb volt a szeizmikus aktivitás. „2013 folyamán az Oroszországi Föderáció területén a szeizmikus aktivitás szintje magasabb volt, mint 2012-ben és továbbra is fennmarad a növekedési tendencia” – olvasható a tárca előrejelzésében.
A katasztrófavédelmi szakértők becslése szerint az utóbbi 8 évre jellemző szeizmikus aktivitás fennmaradt a kurili-kamcsatkai és szahalini szeizmikus övezetekben.
A katasztrófavédelmi tárca adatai szerint 2013 11 hónapja során Oroszország területén 698 olyan földrengés (2012-ben 595) történt, amelyek magnitúdója 3,5 pont és ennél magasabb volt.

http://hungarian.ruvr.ru/2014_01_15/2013-ban-Oroszorszagban-fokozodott-a-szeizmikus-aktivitas/

Két nap alatt megölte a hantavírus

Beperli a kórházakat egy öt hónapja hantavírus-fertőzésben elhunyt fiatal lány családja, mert szerintük nem kapott megfelelő ellátást az intézményekben. Az asszony szerint Krisztina magas lázzal került be a kórházba augusztus végén, ahol ahelyett, hogy vért vettek volna tőle, hazaküldték. Két nappal később a lány már halott volt: kiderült, hogy a szervezetét hantavírus támadta meg.

Az édesanya elmondta: lánya először antibiotikumot kapott az ügyeletes orvostól, ám másnap a háziorvosa már infúziót kötött be neki és kórházba vitette. Az ottani ügyeletes azonban ahelyett, hogy a háziorvos által kért vizsgálatokat elvégeztette volna, hazaküldte a lányt – állította az asszony.
Krisztina délutánra még rosszabbul lett. Visszavitték a kórházba, ahol elvégezték a laborvizsgálatokat, amelyből kiderült, hogy a lány fehérvérsejtszáma és májértékei nagyon magasak, de csak infúziót kapott. További vizsgálatokat már csak akkor végeztek rajta, amikor elviselhetetlen fájdalom gyötörte, majd elvesztette az eszméletét. Végül megműtötték, de ez már nem segített rajta – fakadt ki az édesanyja, aki most szeretné kideríteni, ki a felelős lánya haláláért.
Az anyuka rámutatott arra is, hogy ha időben felfedezik, a hantavírus-fertőzés gyógyítható, így ha nincs ez a kálvária, szerinte a lánya még mindig élhetne. A boncolás azt állapította meg, hogy a halál oka vérmérgezés volt. A család feljelentést tett a rendőrségen és beperelik a kórházakat is. Az intézmények nem nyilatkoztak.
Emlékezetes: 2012. decemberében, 2013. januárjában Martonyi Jánost is hantavírus és cytomegalovírus okozta betegséggel kezelték a Honvédkórházban, a virológiai diagnosztikát az Országos Epidemiológiai Intézet végezte. Akkor azt nyilatkozták, hogy feltételezhetően ázsiai utazásán kapta el a betegséget. A külügyminiszter bő egy hónap után állhatott újra munkába. A hantavírus egyebek mellett lázzal, hányással, köhögéssel, izomfájdalmakkal, veseelégtelenséggel és légúti tünetekkel járó betegséget okozhat.
(Népszava)

Bal-Rad komm : “…az édesanyja, aki most szeretné kideríteni, ki a felelős lánya haláláért.”
Megmondjuk mi ki a felelős?! Hát ők meg a szegény lány!
Ha ugyanis kőgazdagok lennének-vagy politikuscsalád-kiemelt figyelemben és ellátásban részesülhetett volna szegény lány. Mert az megillette volna!
Egyszerű póri család egyszerű kölke=”egyszerű” egészségügyi ellátás! Oszt’ jónapot!
EZ MÁR NEM A SZOCIALIZMUS ÁM KEDVES SZÜLŐK!
EZ ITTEN A KAPITALIZMUS! EGÉSZSÉGPIACCAL!
HA VAN PÉNZED-EGÉSZSÉGES LEHETSZ! VIGYÁZZNAK RÁD!
HA NINCS?!
MEG LEHET DÖGLENI! UTÁNA MEG LEHET PERELNI! (Elvégre “jogállamban” élünk!)

Kiadták az emberrabló koncessziókat hazánkban is

Tavaly decemberben egyetlen nap alatt elfogadták a kaszinókoncessziós törvényt, most pedig a kormány megkötött hetet az igen korlátozott számú lehetőségből. Andy Vajna érdekeltségébe kerül az összes közép-magyarországi kaszinóengedély.

Hét kaszinóengedélyt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Las Vegas Casino Kft.-nek, illetve az Aranybonusz 2000 Kft.-nek – közölte a tárca. A Las Vegas Casino öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinót nyithat, az Aranybonusz Debrecenben és Nyíregyházán szervezhet szerencsejátékot.

A Las Vegas Casino Andy Vajna kormánybiztos érdekeltségébe tartozik, ahogy azt decemberi cikkünkben elismerte. Az Aranybonusz pedig Szima Gábor vállalkozó, a debreceni focicsapat tulajdonosának érdekeltsége. Nyugat-Magyarországon is nagy a verseny, több Balaton környéki település szeretne magához csábítani kaszinót.

A kormány 2012-ben tiltatta be a játéktermi nyerőgépeket, tavaly decemberben pedig a parlament egyetlen nap alatt (vasárnap benyújtva, hétfőn elfogadva) elfogadott egy törvényt, amely szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy Budapesten és Pest megyében maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. Egy kaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata lehet.

A most megkötött szerződések alapján tehát az összes közép-magyarországi koncessziót elvitte a Las Vegas Casino, míg az Aranybonusz 2000 a kelet-magyarországi három koncesszióból kapott kettőt.

Az NGM szerint 4 milliárd forint koncessziósdíj-bevételt és 1 milliárd forint áfabevételt fizetnek majd a költségvetésnek. Emellett munkahelyek is létrejöhetnek, és a turizmus is többletforgalomhoz juthat a kormány számításai szerint.

A koncesszió 10 évre szól, a szervezőnek minősítésen kell átesnie, és erős törzstőkét kell tudnia felmutatni. Emellett a termekben képpel és hanggal is rögzíteni kell, hogy mi történik, "így az állami kontroll kizárja a korábbi visszaélések lehetőségét".

(origo)

'A halál háromszöge': hadsereggel a maffia ellen

Az olasz kormány rendeletben elvi engedélyt adott arra kedden, hogy bevessék a hadsereget a nápolyi maffia, a camorra ellen, amely évtizedek óta több millió tonna mérgező hulladékot halmozott fel illegálisan a város környékén.
Nápoly és Caserta között van „a halál háromszöge”, vagy ahogy a helyi lakosok másképp nevezik, a „tüzek földje”. A Legambiente olasz környezetvédő szervezet szerint az utóbb 22 évben több mint 440 közép-, illetve észak-olasz cég mintegy 10 millió tonna ipari szemetét ásták el a szóban forgó területen. A közelmúltban készült vizsgálatok eredménye szerint a mérgező anyagok belekerültek több környéki vízkészletbe, olyanokba is, amelyek mezőgazdasági területeket látnak el. A mérgező hulladékot – feltehetőleg a felhalmozók – időnként meggyújtják, és annak füstje is mérgező. Mindezek hatására több helyi lakos rákbeteg lett, illetve meghalt.
A camorra egy meg nem nevezett volt tagja elmondta, hogy a maffia a drogkereskedelem és a védelmi pénz szedése mellett nagyon jól jövedelmező tevékenységnek találta a mérgező hulladék megvásárlását, és kezdetben csak saját telkei környékén ásta el azt, de később más körzetekben is.
A rendőrség elkobozta kedden a nápolyi maffiához kötődő Mallardo klán 44 millió euró (13,2 milliárd forint) értékű vagyonát: 152 épületet és irodát, számlapénzeket és 12 cég telephelyét – olvasható a rendőrség honlapján. Ezek a vagyontárgyak „piszkos pénzből” származnak, amelyek az építő-, illetve az energiaiparban termelődtek meg. A műveletet száz pénzügyőr hajtotta végre.

MNO

Négy év alatt négyszeresére nőtt a Németországban dolgozó magyarok száma

Mindnyájan tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre – ez a mondat is jelzi, hogy a német kormány pozitívan áll hozzá a bevándorlókhoz. A legfrissebb adatok szerint az országban hivatalosan dolgozó magyar állampolgárok száma négy év alatt a négyszeresére nőtt. A német kormány megtárgyalta a 2012-es migrációs jelentést, és átadta tanulmányozásra a német parlamentnek (Bundestag) – jelentette a Belügyminisztérium (Bundesministerium des Innern). Sajtóközleménye szerint 2012-ben egymillió 81 ezer bevándorló érkezett az országba, míg egy évvel korábban csak 960 ezer, vagyis 12,6 százalékkal nőtt a számuk. Azonban 712 ezer fő el is költözött, így csak mintegy nettó 372 ezer fővel nőtt a vándorlás miatt az ország lakossága.
Sok-sok éve nem volt ilyen
Még érzékletesebb a helyzet, ha azt vesszük figyelembe, hogy 1995 óta nem volt ekkora mértékű bevándorlás az országba. A bevándorlók közül 115 ezren németek voltak – ez alatt valószínűleg visszatelepülő német állampolgárokat értenek –, és 620 ezer fő érkezett különböző EU-s országokból.
A hatalmas adathalmazból a magyar állampolgárokat kikeresve, 2012-ben 54 827 magyar bevándorlót regisztráltak, viszont 28 619 fő magyar elköltözött onnét, a kettő különbsége 26 208 fő. Arról, hogy ők hazaköltöztek-e, vagy továbbálltak valamely harmadik országba, nincsen statisztika. A magyarok egyébként a lengyelek, a románok és a bolgárok után a negyedik helyen álltak (lásd a grafikont).

Szükség van a bevándorlókra
Az utóbbi időben – a britekhez hasonlóan – a németeknél is felerősödtek a viták, hogy szükség van-e bevándorlásra, a bevándorlók nem terhelik-e meg túlságosan az ottani szociális ellátó rendszert, nem szorítják-e ki a helyi munkaerőt, illetve általában véve szerepük pozitív-e. A német kormány meglehetősen pozitív álláspontját valószínűleg jól jelzi a minisztériumi közlemény utolsó bekezdése:
„Mindnyájan tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre is. A migrációs jelentés megmutatja, hogy a harmadik országokból érkezők bevándorlásához a megfelelő kereteket biztosítottuk.” (A német eredetiben: „helyesen állítottuk a váltókat”, ami egy szójáték, a „Zug” szó ugyanis vándorlást, költözést és vonatot egyaránt jelent. Harmadik országok alatt az EU-n kívüli államokat értik.) Ezt a híradások szerint a Bundestagban ma Tomas De Maizére belügyminiszter is elmondta.
Több mint százezer magyar él ott
A Destatis német statisztikai hivatal adatai közel kétezer fővel eltérnek az említettektől, azok szerint 2012 végén 107 398 magyar állampolgár élt Németországban, egy évvel korábban pedig még csak 82 760, vagyis 24 638 fő, 29,8 százalék volt a növekedés egy év alatt. Ám a 2012-es adatok már nem újak, korábban különböző forrásokból napvilágot láttak hasonló számok.
Frissebb adatokat a munkaügyi statisztikákból lehet időnként kibányászni, mint ahogy az osztrák szomszédoknál is. A Bundesagentur für Arbeit nevű német munkaügyi hivatal időről időre elkészíti a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok és egyben a dél-európai krízisországok munkavállalóiról szóló jelentését. Értékeli annak hatását, hogy számukra Németország (és Ausztria is) 2011 májusától nyitotta meg korlátozásoktól mentesen munkaerőpiacát, illetve általában a nemzetközi válság hatásait a német munkaerőpiacra.

Nem semmi: 39 százalék egy év alatt
A január elején közzétett jelentés szerint október végén 62 625 magyar munkavállaló dolgozott hivatalosan Németországban, míg 2012 végén még csak 45 069, vagyis 39 százalékkal nőtt a számuk, ami magas érték. Összehasonlításképpen, a teljes EU-8 országcsoportból, amely alatt a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országokat értik, érkezett munkavállalók létszáma 32 százalékkal bővült. (Ide tartozik Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Cseh Köztársaság.)
Az adatsor 2010. januárig nyúlik vissza, ahhoz képest a magyarok száma 281 százalékkal bővült, azaz majdnem négyszereződött, az egész térség dolgozóinak száma együtt „csak” 162 százalékkal, azaz bő két és félszeresére. (Ez 452 ezer főt jelent.) Hogy hányan vannak, akik esetleg feketén dolgoznak vagy élnek kint, azt nem tudni, a nyugati lapok is csak találgatnak néha.

(privatbankar)

A kelet-európai munkavállalókat kigúnyoló lett a legcsúnyább német szó

A szociális turizmust (Sozialtourismus) választotta 2013 legcsúnyább német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága. A kifejezés az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén terjedt el.

A kedden ismertetett döntés indoklása szerint a szociális turizmus szóösszetétellel "egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen". A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a bevándorlók "kéjutazáson" vesznek részt, a szociális jelző, az összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális ellátórendszer juttatásaira pályáznak - fejtette ki a bizottság. A szociális turizmus kifejezéssel "diszkriminálnak embereket, akik a nyomorból érkeznek Németországba a jobb jövő reményével, és megtagadják tőlük a jogot boldogulás kereséséhez" - emelte ki Nina Janich, a bizottság szóvivője.

A szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlásnak (Armutszuwanderung) is nevezett szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt alakult ki, jóval a korlátozások lebontása előtt. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták.

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legcsúnyább szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatok alapján. 2013-ban összesen 746 szót, kifejezést jelöltek. Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is. Korábban a 20. század legcsúnyább szavának az emberanyag (Menschenmaterial) kifejezést választották. 2006-ban a hivatali nyelvezetben a kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatban használt önkéntes kiutazás (freiwillige Ausreise) volt az év legcsúnyább szava, 2008-ban, a világméretű pénzügyi válság elmélyülésének évében pedig a szükséget szenvedő bankok (notleidende Banken).

Mfor

És ha százezer magyar hazatolná a biciklit?

Egyre több nyugat-európai politikus jön azzal, hogy korlátozni kellene az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlását, vagy szűkíteni a szociális ellátórendszerek adta lehetőségeket más uniós államok polgárai előtt. Hová vezethet ez az út? Lezárhatják-e a határokat, és például a külföldön élő, egyes becslések szerint félmillió magyar egy részének pakolnia kell, és indulhatnak haza? A jóléti államok nagylelkű szociális ellátórendszereinek túlterheltsége az EU keleti bővítésével váltak forró témává. Míg korábban az EU az egymáshoz hasonló gazdasági fejlettségű államok integrációját jelentette, addig 2004–2007-ben a “szegény periféria” államai is csatlakoztak. A régióból milliók indultak nyugatra a magasabb bérek és jobb boldogulás reményében, és sokan meg is találták a számításukat, ám a gazdagabb államoknak el kell fogadniuk, hogy nincs “cherry picking”, nem lehet szelektálni a bevándorlók között, ha szabad a munkaerő áramlása. A szociális juttatások elvileg mindenkinek járnak. De mi történik, ha elfajul a helyzet, és David Cameron vagy Angela Merkel tényleg lezáratja a határokat? Egyáltalán, megtehetnék ezt? És akkor pakolhat a külföldön dolgozó félmillió magyar?
Kemény eurók peregnek
A kivándorolt magyarok jelenleg komoly összegeket utalnak haza, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben azt mondta, hogy 1,7 milliárd eurót küldtek haza (ez 510 milliárd forint, a Világbank adatai szerint viszont 530 milliárdot), ezzel is segítették az ország konszolidációját. A külföldön dolgozók ráadásul minden bizonnyal javítják az itthoni foglalkoztatottsági, munkanélküliségi statisztikákat, hiszen a magánszektorban szűkös az itthoni munkakínálat, és ők nem a magyarországi adatokat rontják. Ez pedig a kormánynak is jól jön.
Ennyi magyar lehet külföldön
A legvisszafogottabb becslések szerint is legalább 200 ezer, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tavalyi gyűjtése szerint pedig mintegy félmillió magyar dolgozik az Európai Unió (EU) különböző tagállamaiban (ezt erősíti a Világbank statisztikája is). A külföldre költözés tendenciája az utóbbi 2-3 évben erősödött fel igazán – bár ez még nem exodus, de a folyamat erősödik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint is –, a Németországba kivándorló magyarok száma például dinamikusan bővül, már százezer honfitársunk él az Európa gazdasági motorjának számító országban, London pedig becslések szerint az ötödik legnagyobb magyar város lett. 2012-ben pedig volt olyan időszak, amikor a 30 éven aluli fiataloknak majdnem a fele gondolta úgy, hogy inkább külföldön kellene megpróbálni a boldogulást.
A külföldön dolgozó magyarok hazautalt 510-530 milliárd forintja nem tekinthető jelentősebb összegnek a magyar GDP-hez – ami 28 ezer milliárd forintot tett ki tavaly – és egyes régiók hasonló statisztikáihoz mérten, ám ha a több százezer fősre tett külföldi magyar kolóniából sokan az esetleg valamilyen módon bezáruló európai munkaerőpiacokról tömegével térnének haza, akkor az komoly gondokat okozhatna itthon.
A magyarországi munkanélküliek száma a tavaly szeptember-novemberi időszakban 411 ezer fő volt a KSH január 3-án közölt friss statisztikája szerint, ez 9,3 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A külföldön tartózkodó magyarok közül – akiknek számáról a migráció jellegéből fakadóan csak becslések állnak rendelkezésre – nem tudjuk pontosan, hogy mennyien dolgoznak, tanulnak, esetleg mentek külföldre házastársuk után családegyesítési célból, ám ha ebből a tömegből akár csak pár tízezren, esetleg százezren is arra kényszerülnek, úgy döntenek, hogy Magyarországra térnek vissza, akkor az a foglalkoztatottsági adatokra (a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 59,6 százalék), illetve a munkanélküliségi statisztikákra is komoly hatással lenne. Egy nagyobb hazaáramlás akár 2-3 százalékkal is ronthatná a munkanélküliségi statisztikákat, ez pedig azzal is járna, hogy az államnak pénzügyileg is támogatnia kellene a visszatérni kényszerülőket. Emellett pedig a külföldről hazautalt eurók is megcsappannának.
Brit kormányfő: magyarok, ide ne nagyon gyertek!
A külföldi munkavállalást az unióhoz – és részben a schengeni övezethez – csatlakozás tette lehetővé a magyarok számára is. Az itthon pár száz euróért dolgozók a nyugati országokban ennek többszörösét tudják megkeresni, ráadásul bizonyos területeken – egészségügy, építőipar például – tárt karokkal is fogadták a keleti munkavállalókat, akik jó minőségben, ám olcsóbban dolgoztak. A keletiek beáramlása serkentően hatott a nyugati államok gazdasági teljesítményére is, ráadásul sok esetben olyan helyeket tudtak így betölteni, ahová nem lett volna helyi jelentkező.
David Cameron brit miniszterelnök ugyanakkor mostanában egyre harciasabban igyekszik fellépni a bevándorlás visszaszorításért. A belpolitikai szempontokra, vagyis a 2015-ös parlamenti választásokra figyelő kormányfő – elsősorban a román és bolgár polgárok idén év elejétől szabaddá vált uniós munkavállalása következtében – a bevándorlókártya kijátszásával játssza ki a választási adut. Cameron nem tagadja, hogy a bevándorlásból az évszázadok során profitált az Egyesült Királyság, ám szerinte meg kell akadályozni, hogy a bevándorlók csak kihasználják a brit szociális ellátórendszert, illetve anélkül érkezzenek be az országba, hogy lenne munkájuk.

Az ötlethez már az ellenzéki Brit Munkáspárt is csatlakozott, ők is szigorítanának az uniós munkavállalók szigetországba áramlásán. A brit közvélemény is felsorakozott Cameron ötlete mögé, a megkérdezetteknek már 77 százaléka gondolja úgy, hogy vissza kell fogni a bevándorlást, 56 százalékuk pedig szinte teljesen elhasaltatná a folyamatot.
Mindeközben Németországban és Hollandiában is a szigorítást támogatók válnak egyre hangosabbá, a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU viszi ebben a prímet. A német politikai erő a szociális juttatásokkal visszaélők kitoloncolását szeretné elérni, “aki csal, az repüljön”, mondják. A német választópolgárok többsége viszont egyelőre úgy érzi, szükségük van a képzett külföldiek beáramlására (nem csak a keletiekre, hanem a déliekre is), relatív többségük (46 százalék) bevándorlása pedig inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak. A politikai pártokról viszont 76 százalékuk gondolja úgy, hogy nem tesznek eleget a bevándorlással kapcsolatos problémák rendezésére.
Ezekkel a felvetésekkel egy nagyon komoly probléma van: hogy az EU négy alapjoga közül az egyik, a polgárok szabad áramlása csorbát szenvedne. Az európai integrációnak ez rendkívül szilárd sarokköve, a ma már 28 tagú blokkon belüli mobilitás szinte az EU és jogelődjének megalapítása óta az európaizáció egyik kulcseleme – az Európai Parlament (EP) elnöke szerint erről nem is lehet vitát nyitni. Andor László szociális ügyekért felelős uniós biztos komoly szócsatát is vív Cameronnal az ügyben. A munkaerő szabad áramlásának megsértése súlyos pont, és bár természetesen az államok még mindig igyekeznek jellemzően adminisztratív akadályokat gördíteni bizonyos szakmákban a külföldiek elé, az évek során komoly előrelépések történtek.
Hazajönni? Ugyan már!
Ez egy rendkívül komplex kérdés, a brit kormányfő csak látszatválaszokat igyekszik erre a kérdésre adni – fejtette ki Melegh Attila szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) migrációval foglalkozó docense. A szociológus szerint a nagy nemzetközi munkamegosztásban Európából az ipar egy része elköltözött, viszont itt maradt egy volt munkásosztály, amely nem tud megbarátkozni az országokba beáramló olcsóbb munkaerővel.
A cégek részéről ugyanakkor van kereslet a migráns munkavállalókra – bevándorlással a befogadó államok gazdaságai és költségvetési jól járnak –, ráadásul a brit média sem annyira ellenséges a bevándorlókkal, mint a politikusok. Amikor Londonban jártam, akkor olyan címlappal jelent meg egy lap, hogy “Londonnak szüksége van a bevándorlókra” – fejtette ki Melegh. A szociológus szerint Cameron azért is fordult ebbe az irányba, mivel alapjaiban képtelen az országon belül problémákra, köztük a munkaerő-piaci feszültségekre megoldást találni.

Melegh Attila ugyanakkor nem tudja elképzelni, hogy komolyabban korlátozzák a munkaerő beáramlását a szigetországba, vagy más hasonló aspirációkkal rendelkező államokba, a valószínűbb irány az, hogy a szociális rendszereket alakítják át. Az európai közvélemény hozzáállása a bevándorláshoz azonban meglepően cinikus a szociológus szerint: a világgazdaságban Európa lefelé csúszását, a kompetitív szempontból egyre kevésbé versenyképes gazdaságát csakis bevándorlással lehetne megtámogatni, a külső államokból érkezőkkel szemben ugyanakkor egyáltalán nem befogadó Európa, és a politikusok is ezt az irányt követik.
A helyzet most még az EU-n belül is eszkalálódik ezen a területen, ám itt nem sokat tehetnek a korlátozást szorgalmazó államok. A szociális rendszerek átalakítását is csak olyan szintig tudják meglépni, amely nem diszkriminálja a többi uniós polgárt, vagy ha igen, akkor egy “csiki-csuki” kezdődhet. Ideiglenesen bevezetnek egy intézkedést, mely addig is hatályban marad, míg le nem tiltják uniós szinten – emelte ki Melegh.
Mit szigorítanak a britek?
Egyelőre még nem sok mindent, a legtöbb intézkedés még csak a terv fázisában van jelen. 2014 elején ugyanakkor életbe léptek egyes kisebb intézkedések, melyek alapján az uniós országokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában például immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást. A brit kormány azt is tervezi, hogy teszttel ellenőrzi a bevándorlók angoltudását, illetve kikérdezik majd őket, hogy mit tettek azért, hogy hazájukban munkát tudjanak találni. Ha megfelelően teljesítenek a nyelvtudást ellenőrző teszten, illetve a második kérdéskörre is kielégítő válaszokat adnak, akkor részesülhetnek csak lakhatási, önkormányzati, álláskeresési támogatásban. Az látszik, hogy a brit kormányzat a szociális ellátórendszeren keresztül igyekszik szigorítani, ez ugyanakkor döntően az újonnan érkezőkre vonatkozik, akik álláskeresési céllal érkeznek a szigetországba (még fix munkahely nélkül érkeznek). Aki tanulni megy, az ezen kedvezmények jelentős részét nem is venné igénybe, miután pedig befejezi ottani tanulmányait, azután pedig már nem számít friss bevándorlónak, így nincs akadálya az ottani munkavégzésnek. A brit kormány szóban tovább szigorít, ám kérdés, hogy elmennének-e addig, hogy a már egy ideje ott élő, letelepedett bevándorlók egy részét is kimozgassák a szigetországból (sokuknak ráadásul már az Egyesült Királyság az otthonuk). Ezt, mint az az uniós véleményekből is látszik, szinte biztos nem tudnák a britek meglépni anélkül, hogy uniós tagságuk bizonyos mértékig ne kérdőjeleződne meg.
“Verik a tamtam dobot a brit konzervatívok, egy-két intézkedést be is vezethetnek, és ha később ezeket eltörlik, a politikusok akkor is mondhatják, ők megtettek mindent” – tette hozzá a szociológus. Azt ugyanakkor Melegh nem tudja, hogy a közpolitikák területén meddig mehet el például Cameron, ám az biztos, hogy szűk a mozgástér. A britek szokás szerint eljátszanak vele, hogy autonómok az EU-n belül, ám ez a nagy önállóság egyáltalán nem is olyan hatalmas – hangsúlyozta a szociológus. Így Melegh szerint azok a magyarok, akik az EU területén dolgoznak, nyugodtan maradhatnak a helyükön, nem kell aggódniuk, hogy kirakják őket valamelyik olyan államból, ahol elvileg szigorítanak.
(HVG)
Bal-Rad komm : Az lenne csak az igazán érdekes helyzet, ha min. félmillió magyar “tolná haza a biciklit!”
A 9,3 százalékos HIVATALOS munkanélküliség azonnal 14 százalékra ugrana! Ha pedig ehhez hozzáadnánk a látens munkanélküliek kb. három-négyszázezres táborát (akik már kiestek mindenféle hivatalos statisztikából és ellátásból) könnyedén tudnánk produkálni a 20 százalékos munkanélküliséget! És már össze is jön a rendszerváltással elveszitett másfél millió munkahely!
A rendszerváltás óta pedig már közel 24 év telt el!
Azóta pedig minden maffiakormány munkahelyteremtésekről áradozott-és ámitott!
Közben pedig helybenjárás zajlik csak! És ezermilliárdok elherdálása “munkahelyteremtés” cimszó alatt!